2014 - Tábori Lelkészi Szolgálat

Tábori lelkészi szolgálat

Magyar Honvéd

 

A katonák lelki gondozása nem mai keletű. A magyar hadak mellett tevékenykedő papokról az első írásos emlék Kun László király idejéből, 1279-ből maradt fenn. A budai zsinat megtiltotta számukra a háborúkban történő részvételt, a védelmi jellegű harcokban ugyanakkor kötelességük volt szerepet vállalni – persze nem fegyverrel, hanem a katonák buzdításával.

A Habsburg Birodalom hadseregének lelkipásztori gondozását egy központi intézmény, a Mária Terézia (1740–1780) által 1773-ban felállított Apostoli Tábori Helynökség irányította és vezette; e szervezet 1918-ig működött, miközben a megnevezése többször változott. A kiegyezés után felállt magyar királyi honvédség békében nem tartozott hatáskörébe, ekkor a honvéd alakulatok vallási ügyeit a polgári egyházi szervek intézték.

Az Osztrák–Magyar Monarchia felbomlása után Magyarországon ismét megkezdték a katonai lelkészi szolgálat felállítását. 1922-től a magyar haderőnél már katolikus és protestáns püspökség is működött, melyek azonban 1928-ig rejtett szervezetként, a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium keretei között tevékenykedtek. 1940-től a fronton szolgáló katonák lelki gondozását a Fővezérség kötelékében működő Tábori Lelkészi Szolgálat, a hátországiakét pedig a Honvédelmi Minisztérium lelkészi szervezete látta el. A második világháború után újjászervezték a katonai lelkészetet, amely 1951-ig működött.

Hosszú szünet után, a rendszerváltozást követő években vetődött fel a tábori lelkészi szolgálat újbóli létrehozásának gondolata. A szervezői és kidolgozói munka – az egyházakkal történt előzetes tárgyalások után – 1992 januárjában kezdődött a Honvédelmi Minisztériumban; a koordinátori szerepet a Katonai Lelkészi Hivatal látta el. A magyarországi protestáns (református és evangélikus) egyházakkal, illetve a magyarországi zsidó felekezettel megkötött megegyezést követően, 1994. január 10.-én a Magyar Köztársaság és az Apostoli Szentszék között is létrejött a megállapodás, melyek eredményeként a kabinet 1994 áprilisában, a 61/1994.(IV. 20.) számú kormányrendelettel létrehozta a HM Tábori Lelkészi Szolgálatot. Rövid időn belül megtörtént az első számú vezetők kinevezése is: a katolikus tábori püspök dr. Ladocsi Gáspár lett, a protestáns tábori püspöki szolgálat ellátására Takaró Károly kapott megbízást, a zsidó felekezet vezető tábori rabbijaként pedig Fröhlich Róbert kezdte meg szolgálatát.

A lelkészi szolgálat a honvédelmi miniszter közvetlen alárendeltségébe tartozik, felügyeletét – a tárcavezető által átruházott jogkörben – a Honvédelmi Minisztérium parlamenti államtitkára gyakorolja. A tábori lelkész két hierarchiának (egyházi, katonai) is tagja, a honvédségen belüli tevékenységüket – a felekezettől függően – a tábori püspökök és a vezető tábori rabbi alárendeltségében végzik. A csapatoknál szolgáló lelkészek nincsenek alárendelve a parancsnokoknak, s nekik sincs alárendelve senki sem. Az alakulatok belső ügyeibe katonai vonatkozásban nem avatkozhatnak be, ugyanakkor lelkipásztori munkájukba, annak tartalmába a parancsnokoknak sincs beleszólása.

Ami a szolgálat papjainak rendfokozatát illeti, a lelkész őrnagyi, a kiemelt lelkész alezredesi rendfokozatra jogosult. Az általános helynök, illetve a hivatalvezető rendfokozata ezredesi, a püspöké pedig tábornoki (dandártábornoki). Jelenleg a katolikus tábori püspök nem visel katonai rendfokozatot, egyházi tisztségén túl a Honvédelmi Minisztérium alkalmazottja.

 

Katolikus Tábori Püspökség

A Katolikus Tábori Püspökség (hivatalos egyházi nevén Katonai Ordinariátus) állományában a tábori püspök és az általános helynök Budapesten, a püspökségen szolgál, míg a lelkészi kar tagjai különböző helyőrségekben, a főváros mellett Debrecenben, Hódmezővásárhelyen, Kaposváron, Szentendrén, Székesfehérváron, Szolnokon és Tatán tevékenykednek – tudtuk meg Berta Tibor ezredestől, általános helynöktől. (Az állománytábla által rendszeresített helyek közül egy, a kecskeméti betöltetlen.) Mellettük Veszprémben szolgál Szécsi Ferenc kisegítő tábori lelkész, aki nem katona, hanem a balatonfűzfői egyházközség plébánosa és  felkérésre illetve megbízással látja el a helyőrségben állomásozó honvédségi szervezetek lelkipásztori feladatait.

A Katonai Ordinariátus azoknál az alakulatoknál is igyekszik képviseltetni magát, ahol nincs tábori lelkészük. Ezt a célt szolgálja a 2011 őszén életre hívott Katolikus Tábori Püspökség Baráti Köre, melynek tagjai – katonák és civil alkalmazottak – egyfajta összekötő kapocsként tevékenykednek, segítségükkel jutnak el a püspökség különböző üzenetei, programjai az adott helyőrségben szolgálókhoz.

Az általános helynök rámutatott: a katolikus papok dolga az evangélium hirdetése, s nincs ez másként a hadseregben sem. Bár a Katonai Ordinariátus felállítását követő években a sorkatonákkal való foglalkozás volt az elsődleges feladat, már akkor is akadtak tábori lelkészek, akik nem kizárólag a sorállomány, hanem a hivatásos katonák lelki gondozását is végezték. A sorkatonai szolgálat megszüntetése, azaz 2004 novembere után pedig újra kellett gondolni a tábori lelkészi szolgálat szerepét. Ezt megkönnyítette, hogy a jogi háttér és a honvédelmi vezetés támogatása változatlan maradt.

A tábori lelkészek különös gondot fordítanak a katonák és családtagjaik egyéni és közösségi lelki gondozására. Ennek szép példája a nemzeti katonai zarándoklathoz kapcsolódó családi nap, illetve a 2011 óta minden év őszén megrendezett családerősítő hétvége, melynek keretében Bíró László katonai ordinárius, egyben a Magyar Katolikus Püspöki Kar családreferens püspöke segíti tanácsaival a házastársakat, a házasságra készülőket. Ugyancsak a családokról való gondoskodás jegyében a püspökség 2003-tól környezet- és természetvédelmi tábort szervez a katonaszülők gyermekeinek a Kis-Balaton melletti Zalaváron. Ezeken felül az évenkénti versmondó versenyek, rajzpályázatok szintén a családok, a gyermekek lelki gazdagodását mozdítja elő.

Említettük a nemzeti katonai zarándoklatot, amelyre a Fogolykiváltó Boldogasszony ünnepéhez kötődően kerül sor minden év októberében, s legutóbb a máriaremetei Kisboldogasszony Bazilika volt a befogadó kegyhelye. Emellett a hívő katonák csoportjai szervezett formában immár 1994 óta vesznek részt a májusi, lourdes-i nemzetközi katonai zarándoklaton; ez utóbbi előkészítő bizottságának egyébként 2002 óta tagja a püspökség.

A katolikus szolgálati ág lelkészei a katonai rendezvényekről sem hiányozhatnak: imát, beszédet, áldást mondanak, felekezeti szertartást tartanak például csapatünnepségeken, megemlékezéseken, missziók búcsúztatásán és visszafogadásán. Emellett 1996 óta külszolgálatokban is részt vesznek; jelenleg a katolikus tábori püspökség egyik lelkésze érkezett misszióból, közelebbről Szarajevóból, egy másik lelkész pedig most készül Koszovóba.  A misszióban szolgáló tábori lelkészek feladata alapvetően ugyanaz, mint itthon, ám szerepük felértékelődik az által, hogy a katonáknak műveleti területen, távol a hazától, a családtól, a megszokott környezettől, különleges helyzetben kell helytállniuk. Az ő lelki állapotuk „minősége” rendkívül fontos a külszolgálat sikeressége szempontjából, elég csak a megfelelni akarásra, a nem ritkán „barátságtalan” közegre, a lehetséges veszélyekre s a megoldandó speciális feladatokra, netán a sebesülésre gondolunk.

A 20 év eredményei között szólnunk kell még a Mária Rádió és a Honvédelmi Minisztérium közötti együttműködési megállapodás értelmében Inter arma caritas – Fegyverek között a szeretet címmel útjára indított műsorról is, amelynek készítésében Berta Tibor ezredes oroszlánrészt vállal. A 2012 végétől hetente harminc percben jelentkező adások nem a szenzációkra, a bulvártémákra, az eseményekre, rendezvényekre összpontosítanak, hanem a katonát, az embert, a benne rejlő értékeket kívánják bemutatni. A hallgatók a riportok, interjúk révén olyan katonákat ismerhetnek meg, akik követendő értékeket képviselnek: a becsületességet, a helytállást, a tisztességet, a családközpontúságot, a családszeretetet, a mások iránti tiszteletet.

 

 

Típus: 
Újságcikk
Tartalom dátuma: 
hétfő, 2014, június 23