2017 - Imádság a nemzeti gyásznapon

Imádság a nemzeti gyásznapon - 2017. január 23. Kossuth tér

Urunk, ezen a gyásznapon olyan érzések szorongatnak bennünket, melyeket nem tudunk megfogalmazni és nem is kell megfogalmaznunk: erőtlenség, tanácstalanság, keserűség. A gyászoló szülők, testvérek, nagyszülők, rokonok és jóbarátok fájdalma megoszthatatlan, átvállalhatatlan.

Mégsem maradhatunk némák. Ha feltoluló kérdéseinkre nem is találjuk a választ, az együttérzés arra kötelez minket, hogy szóljunk. Dietrich Bonhoeffer a XX. század mártírgondolkodója némi erőt adhat gyászunkban.

„Istenem... bennem sötétség van – de nálad világosság.

Én egyedül vagyok – de te nem hagysz el engem.

Én bátortalan vagyok – de nálad segítség van.

Én nyugtalan vagyok – tenálad a béke.

Bennem keserűség lakozik – nálad a türelem.

Én nem értem útjaidat – de te kijelölted számomra az utat.”

Urunk, „Te nagyobb vagy szívünknél”. Fogadd el gyenge hitünk, reszkető reményünk, őszinte szeretetünk fohászait.

Adj békét a gyászolóknak, nyugalmat a megholtaknak! Ámen.

 

2017. január 20-án, pénteken éjjel az olaszországi Verona közelében autóbusz balesetben elhunyt áldozatokért elrendelt nemzeti gyásznapon felvonták majd félárbócra eresztették a nemzeti lobogót.

 

 

Típus: 
Tábori püspöki beszéd
Tartalom dátuma: 
kedd, 2017, január 24