Akarat

Akarat

Latinul voluntas

Az ember egyik szellemi képessége, mellyel mint személy állást foglal, dönt és cselekvéseket indít el vagy tilt le.

Sajátos tárgya a jó. Működése föltételezi az értelmet, s az emberi cselekvés e két képesség együttes munkája. Ellentéte az ösztön.

Az Szentírásban az akarat az emberi szív mozgató ereje; mint személyes központ a befolyásolható indulatok, rezdülések székhelye (Bírák könyve 9,23; vö. Első levél a korintusiaknak 4,5). Amit Isten tervez vagy elhatároz, az is akarat, s a teremtésben és az üdvözítésben nyilvánul meg (Jób könyve 38,2; 42,3; A zsoltárok könyve 33,11; Izajás könyve 5,19; 46,10; Evangélium Lukács szerint 7,30; Az apostolok cselekedetei 2,23; Levél az efezusiaknak 1,3-14). Isten akaratából jött létre a mindenség (János jelenései 4,11). Ahogy az égben korlátlanul érvényesül Isten akarata, úgy kell a földön is megvalósulnia (Evangélium Máté szerint 6,10).

Az ember akarata hajlik a rosszra (Evangélium Lukács szerint 12,47; Evangélium János szerint 1,13; Levél az efezusiaknak 2,3; János első levele 2,16), sőt egészen a Sátán hatalmába kerülhet (Timóteusnak írt második levél 2,26), de képes rá, hogy Isten mellett döntsön, sőt, ezt meg is kell tennie (Második levél a korintusiaknak 8,10). Isten a maga üdvözítő akaratával közeledik az ember felé: azt akarja, hogy senki el ne vesszen (Evangélium János szerint 6,38). Ezért küldte a világba a Fiát, aki azért élt, hogy az Atya akaratát teljesítse (Evangélium Máté szerint 26,42), hogy a bűnös embert Isten gyermekévé tegye és megszentelje (Levél az efezusiaknak 1,5.11; Első levél a tesszalonikieknek 4,3). A keresztények, akik állhatatosan teljesítik Isten akarat át, örökké boldogan fognak élni (Az apostolok cselekedetei 21,14; Péter első levele 3,17; János első levele 2,17).

Pszichológiailag az ember a tudatos, akaratlagos cselekvéssel bontakoztatja ki igazán önmagát. Az akaratot a megfontoltan kitűzött célok, a motívumok vezérlik. Az ember ezek révén kerül kapcsolatba az értékek világával. A motívumok közti döntési lehetőség jelenti az ember szabadságát, melynek révén túlemelkedik az anyagvilágra jellemző determinizmus körén.

Teológiailag különösen a hit és a szeretet tekintetében kell hangsúlyozni az akarat szerepét, de nem hagyható figyelmen kívül a bűn és a kegyelem kérdésében sem. Isten akarata fontos cselekvési elv a ker. ember életében. A krisztológia hagyományos kérdései közé tartozik Krisztus emberi akaratának problémája.

Az akarat túlzott hangsúlyozására épülő teológiai vagy filozófia irányzat a voluntarizmus.

Típus: 
Etika és értéktan
Tartalom dátuma: 
hétfő, 2016, január 4