Érték

Érték

Latinul valor

Általános értelemben minden, ami az egyéni, illetve a szociális megítélés szerint, gazdagító, kívánatos és hasznos. Ilyen értelemben beszélünk erkölcsi (erkölcsi jó), vallási, művészi, esztétikai, tudományos, gazdasági, politikai, szociológiai stb. értékről.

Bölcseletileg a lét egyik átfogó (transzcendentális) kategóriája. Sok tekintetben azonos a val (létérték, erkölcsi érték), de különbözik is tőle: a jó konkrét, az érték inkább elvont tulajdonsága (jóság) a létezőknek. Mások abban látják a különbséget, hogy a jó a létező belső létteljessége, az értékek viszont azok a célok, melyekre a létező törekszik. Ismét mások úgy húzzák meg a határt, hogy a jó minden létezőre érvényes fogalom, az érték még az emberi léten belül is csak az erkölcsi javakra vonatkozik. A merőben pozitivista értékfölfogással szemben az értékfilozófia rámutat az érték lényeg- és célszerkezetére, tehát arra, hogy az ember által megfogalmazható célok az emberi lét s egyáltalán, a lét alapjaiban gyökereznek, ezért az értéket transzcendens valóságnak tekinthetjük.

A Szentírásban Isten alapvetően jónak mondja a teremtést, s a világot mint értéket bocsátja az ember rendelkezésére (Ter 1-2,4a). Az egész Ószövetség állítja a teremtés értékjellegét. A shalom fogalmában egyesül az Istentől megígért béke, az igazságosság és a hűség.

Az Újszövetség hegyi beszédében Jézus Krisztus egy új értékrendet állít föl (Mt 5,3-11; Lk 6,20-23), melynek alapja a kereszt ereje (1Kor 1,17) és a benne való dicsekvés (Gal 6,14). „A világ bölcsessége balgaság Isten előtt” (1Kor 3,19). A gazdagság és megbecsültség már nem egyértelműen az Isten előtti kedvesség jele, Mária szűzi anyaságában az Ószövetség sokgyermekes család ideálja mellett megjelenik a természetfölötti értékeknek elkötelezett élet.  Ehhez az új értékrendhez azonban hosszú és tanulságos út vezet. A keresztények spirituális hagyománya mindig arra tanított, hogy vegyük észre az értékeket, mint a Teremtő jó ajándékait, és ezeknek szentségi elfogadásával és használatával az isteni szeretet titkát ünnepeljük.

A haszonra és korlátlan fogyasztásra való berendezkedés minden korban jelen volt egy szűk társad. rétegben. Kísértését a ker. értékrend egészen a legutóbbi időkig valamennyire ellensúlyozni tudta. A 20. század végén viszont elmondhatjuk, hogy az értékrend szinte kizárólagosan a javak, a pénz és a kényelem szempontjai szerint rendeződött, a hasznosság és a birtoklás mindennél, a létnél is fontosabb lett. Csak az számít igazán értéknek, ami élvezhető.

Annál súlyosabb kötelessége ma a keresztényeknek, hogy életükkel tanúsítsák: az élet csak ott nyer teherbíró és beteljesítő mélységeket, ahol az egyéni létben, a társas kapcsolatokban és a környezettel való kapcsolatban igaz értékek érvényesülhetnek.

A közgazdaságban: gazdasági értéke annak van, ami alkalmas emberi igény kielégítésére, s iránta kereslet van. A gazdasági érték az a jelentőség, amit a javaknak az igények kielégítésével kapcsolatban tulajdonítunk.

Az érték fogalmát a 19. század végétől először vizsgáló osztrák iskola megkülönböztetése szerint:

a) A tárgyi (objektív) használati érték azon alapul, hogy bizonyos javak a maguk sajátos természete révén alkalmasak-e bizonyos igények kielégítésére, függetlenül attól, hogy fönnáll-e velük kapcsolatban a kereslet. A tárgyi használati érték tehát létérték, mely magában a jószágban rejlik.

b) Az alanyi használati érték az első valóban gazdasági érték. Ahhoz ugyanis, hogy a javak létértéke az igénykielégítési folyamatban is értékessé váljék, szükséges, hogy velük szemben az igény tudatosuljon és kifejeződjék az ítéletben, hogy a javak megszerzése megéri az áldozatot. Amint az igények telítettsége, úgy a javak alanyi használati értéke is állandó változásoknak van kitéve.

c) Az alanyi csereérték az a jelentőség, amit a gazdálkodó a saját érdekének megfelelően a javaknak tulajdonít, és aminek alapján hajlandó a csereforgalomban való részvételre.

A csereforgalomban részt vevő eladók és vevők alanyi használati és alanyi csereértékelései összhangjaként áll elő az az érték, mely a tisztán alanyi elemeket levetve tárgyi jelleget kap, a tárgyi csereérték, az ár.

 

 

Típus: 
Etika és értéktan
Tartalom dátuma: 
csütörtök, 2015, június 11