Esztelenség, balgaság, bolondság, ostobaság

Esztelenség, balgaság, bolondság, ostobaság

Az értelmetlen cselekvés készsége, az okossággal ellentétes vícium.

Az Ószövetségben az a jó tanács, tanítás, figyelmeztetés, jóra intés, dorgálás semmibevétele, megvetése (A példabeszédek könyve 1,7; 12,15; 15,5; 17,10; 23,9; 26,11; Jézus, Sírák fiának könyve 11,14). Az esztelen megfontolatlanul beszél (A példabeszédek könyve 10,14; 12,23; 13,16; 14,3; 18,13), nem akkor szólal meg, amikor kell (20,20), s áthágja a helyes viselkedés szabályait (21,22-24). Óvakodni kell tőle (A példabeszédek könyve 13,20; 27,3; Jézus, Sírák fiának könyve 22,13); nem javul (A példabeszédek könyve 27,22), esztelensége vesztét okozza (Jób könyve 5,2A példabeszédek könyve 1,32; 5,23). Isten vakmerő viselkedésükért eltaszítja az eszteleneket (A bölcsesség könyve 1,3); csak az utolsó ítéletkor látják be esztelenségüket (5,4-14).

A vallási és erkölcsi törvények vagy egyszerűen az okosság elleni vétségek szintén esztelenség nek minősültek. Amikor Izr. nem az Úr parancsainak útját járta (Második törvénykönyv 32,6), idegen istenekhez pártolt (Jeremiás könyve 5,11), v. a szamariaiak, akik elkülönültek Izraeltől (Jézus, Sírák fiának könyve 50,26), balgák, esztelenek voltak. De balga volt az is, aki nem törődött Istennel (Zsoltárok 14,1; Izajás könyve 32,5). A bűn, pl. az Isten gyalázása (A zsoltárok könyve 74,18.22), a megbecstelenítés (Sámuel második könyve 13,12), a házasságtörés (Második törvénykönyv 22,21) mind esztelenség (A példabeszédek könyve 15,21).

Az Újszövetségben az esztelenség a természetes okosság ellentéte. A Péter első levele 2,15 szerint a keresztények arra vannak hivatva, hogy tetteikkel elnémítsák az ostobákat. Jézus beszélt balga férfiakról (Evangélium Máté szerint 7,26), balga hajadonokról (25,1-13), esztelen gazdagról (Evangélium Lukács szerint 12,16); a büntetésről, melyet a felebarátját ostobának mondó ember kap (Evangélium Máté szerint 5,22). A gazdagokat esztelen kívánság keríti hatalmába (Első levél Timóteusnak 6,9). A kinyilatkoztatás fényénél ostobák a pogányok, akik nem ismerik Istent és nem tartják meg parancsait (A rómaiaknak írt levél  1,21; 10,19Levél Títusznak 3,3); akik kiforgatják a törvényt, (Evangélium Máté szerint 23,17;  Evangélium Lukács szerint 10,40); a tanítványok, akik nem értik Jézus kereszthalálát (24,25), s akik ragaszkodni akarnak az ószövetségi törvényhez (Levél a galatáknak 3,1.3), ezért nem értik meg az Úr akaratát (Levél az efezusiaknak 5,17); akiknek hiányoznak a hitbeli ismereteik (Első levél a korintusiaknak 15,36). Szent Pál a dicsekvést balgaságnak minősíti (Második levél a korintusiaknak 11,1.16.19.23; 12,6.11), Timóteust a tévtanítókkal való oktalan vitatkozás kerülésére inti (Második Timóteus levél 2,23; 3,9), az evilági bölcsességükre büszke korintusiaknak pedig a keresztről szóló tanítás balgaságát állítja a szemük elé, ami által a világ megmenekült; mert Isten azt választotta ki, ami a világ szemében balga, hogy megszégyenítse a bölcseket (Első levél a korintusiaknak 1,18.23.26-31; 1,14; 3,18; 4,10).  

Típus: 
Etika és értéktan
Tartalom dátuma: 
csütörtök, 2015, június 11