1 Archaikus alatt konkrét, vallástól független egyetemes emberi szimbólumokat értünk, olyasmit, amiről Jung beszél, mint kollektív tudattalanról, ami azután így, vagy úgy felszínre tör.
2 Vö. O. Cullmann, A karácsony ünnepének kialakulása és a karácsonyfa eredete, Budapest, 1992. 13.
3 Uo. 14.
4 Vö. D.S. 125–126. Fordította Fila Béla – Jung László, Az Egyházi Tanítóhivatal megnyilatkozásai, Budapest, 1997.
5 Cullmann 19.
6 Lk 2,32
7 Érdekes szempont ehhez a törekvéséhez, hogy önmagát két szobron is, mint Napistent ábrázoltatta, aminek a volt a fölirata: Konstantinnak, a Naphoz hasonlóan tündöklőnek. Az ő idejében lett a keresztények Úr-napja állami pihenőnap, ami korábban a Nap-napja volt.
8 Mircea Eliade, Az örök visszatérés mítosza, Budapest, 1993. 101.
9 „»A kollektív tudattalan« nem individuális, hanem általános természetű, vagyis az egyéni pszichével ellentétben olyan tartalmakat és magatartásformákat rejt magában, amelyek »cum grano salis« mindenütt, és az összes individuumokban ugyanazok.” C. G. Jung, Mélységeink ösvényein, Budapest, 1993. 53.
10 A keresztény művészet lexikona, Budapest, 1986. „Már a régieknek is föltűnt, hogy a pátriárkák, Dávid, a próféták, valamennyien pásztorok. A pásztor jelképe a királynak, prófétának, tanítónak. Maga Isten is pásztorként jelenik meg választott népe előtt, s forrásból itatja meg őket.” Bálint Sándor, Ünnepi kalendárium, Budapest, 1998. 124.
11 Iz 1,3
12 Nüsszai Szent Gergely, a nagy keleti egyházatya szerint; az ökröt megköti a törvény, mint a zsidókat, a szamár pedig a bálványimádás terhét viseli, mint a pogányok, s őket szabadítja meg a születő Messiás az igától. Vö. Bálint Sándor 1989. 124.
13 Vö. pl. Jakab protoevangéliuma, in. Csodás evangéliumok, XVIII. 1. Budapest, 1996. 13.
14 A kereszténységben Tertullianus és Órigenész hangsúlyozták különösképpen Mária valóságos anyaságát és nőiességét, ill. szülési fájdalmát. Vö. Badalik Bertalan OP., Istennek Szent Anyja, Hódmezővásárhely, 1991. 169–170.
15 Keresztény művészet lexikona
16 Vö. Jakab protoevangéliuma, XX. 1–3., vagy Pszeudo-Máté evangéliuma 13. Uo. 58.
17 Érdemes ehhez még elolvasni a Karácsonyhoz kapcsolódó kenyér-kultusz magyarországi elterjedtségét, ami a különböző nemzetiségieket is érintette. Bálin S. 1998. 99–107.
18 Ex 3,5
19 Vö. A keresztény művészet lexikona. Vannak olyan fölfogások, melyek szerint József csak zsáner-szereplő. Jajczay János in. Karácsony a művészetben, Budapest, én. 29.
20 Ami egyfajta kulturális „bűnbeesésnek” tekinthető, ahol a hittel szemben előtérbe kerül a vallás.
21 In. Jajczay 37.
22 A keresztény művészet lexikona. A fölfogás előzménye itt-ott kimutatható az Egyházatyák írásaiban is. Szent Jeromos írja: „Nem volt semmiféle asszonyi serénykedésre szükség, mert a Szűz Anya, szűzi szülése után, maga volt képes a Kisded Jézus körüli teendők elvégzésére.” Idézi Badalik B., 169.
23 1302–1373, ünnepe július 23.
24 keresztény művészet lexikona
25 Vö. pl. A Madonna ábrázolásokon a Gyermek Jézus nyakában a rontás elleni piros korall lánc, vagy Piero dela Francesca képeinek szimbólumai, illetve a Glükophilusa ábrázolások elterjedtsége.
26 Jung szerint ez a gondolat univerzális jellegű, s mintegy második születésnek tekinthető. Ehhez tartozik még, az a szintén általánosan elterjedt gyermeki képzelgés, hogy szülei nem igaziak. Mitológiai enciklopédia, Budapest, 1988. 242. Ld. Ehhez József Attila: „Mint gyermek, aki bosszút esküdött / és fölgyújtotta az apai házat / s most idegenség lepi, mint a köd /…”
27 föld minden teremtmény anyja, „Ő a legősibb, Ő táplál mindent a világon.” Homérosz, XXX. Himnusz a földhöz, mindenek anyjához, in. Szimbólumtár, Budapest, 1997.
28 Az ún. demotikus írással írt szövegek, ami egy népies egyiptomi írásmód.
29 Mircea Eliade, A szent és a profán, Budapest, 1987. 133.
30 Eliade, 1987. 134.
31 Eliade, 1987. 136.
32 ajczay, 37.
33 Eliade, 1987. 27.
34 Eliade, 1987. 27–41.
35 Eliade, 1987. 39.
36 A különböző mai alternatív szülési módok fényében – amelyek szerint a szülés pozíciója minden más inkább lehet, mint a kórházakban megszokott fekvés –, a térdelés ősi, archaikus módnak is tekinthető.
37 Jn 14,6