Ima- és olvasókönyv - 10. rész - a Szentháromságról

IMA- ÉS OLVASÓKÖNYV A MAGYAR HONVÉDSÉG SZÁMÁRA

10. rész

Szerkesztette:  dr. Hankovszky Béla őrnagy, kiemelt tábori lelkész

Honvédelmi Minisztérium Tábori Lelkészi Szolgálat Katolikus Tábori Püspökség, Budapest, 2009

Nihil obstat. Berta Tibor ezredes, általános helynök Imprimatur. Nr. E-5/1/2010. Bíró László püspök, katonai ordinárius

 

A SZENTHÁROMSÁGRÓL

 

Az Atya – a Láthatatlan

„Te vagy az, aki nincs.”

(Sienai Szent Katalin)

 

Assisi Szent Ferenc imája

Mindenható, szentséges, magasságos és fölséges Istenünk, szent és igazságos Atya, égnek és földnek Ura és királya, hálát adunk neked Önmagadért, mivel szent akaratodból és a Szentlélekkel egyetlen Fiad által megteremtettél minden szellemi és anyagi létezőt, és bennünket is képedre és hasonlatosságodra teremtve a paradicsomba helyeztél. Mi pedig saját hibánkból elbuktunk. És hálát adunk Neked azért is, mert, miként Szent Fiad által megteremtettél bennünket, azonképpen szent szeretettel, mellyel szerettél bennünket, lehetővé tetted, hogy az igaz Isten és igaz ember a dicsőséges és boldogságos mindenkor szűz Máriától megszülessék, s bennünket keresztjével, vére hullásával és halálával a rabságból kiváltson. És hálát adunk Neked azért is, mert egyazon Fiad ismét el fog jönni fölségének teljes dicsőségében. Ámen.

 

Szent Ágoston: Isten szépségéről (Vallomások X. 38.)

Örök-új Szépség, jaj, későn kezdtelek szeretni! Bennem voltál, én meg kívüled! Künn kerestelek, s torz mivoltommal belerohantam ékes teremtett világodba. Velem voltál, s én nem voltam Veled. Teremtmények szakítottak el messze Tőled, amik Nélküled egyáltalán nem is volnának. Azután felharsant hívó szózatod; megtörted lelkem süket csendjét, kigyulladt bennem ragyogó világosságod, s elűzted rólam a vakoskodó homályt. Illatod kiáradt, beszívtam s most Utánad lelkendezek. Ízleltelek, éhezlek, szomjazlak; megérintettél, s íme áttüzesedtem a vágyakozástól Békéd után. Majd ha egészen beléolvadok, nem bánt engem többé sem fájdalom, sem fáradság; egész életemet azontúl teljességed élteti. Akit Te betöltesz, szárnyakat kap Tőled; én meg, jaj, nehézkes vagyok, mert még nem vagyok tele Tevéled! Gonosz örömök küszködnek bennem tisztes szomorúságokkal; melyik fél győz majd, nem tudom. Uram, jaj, kérlek, könyörülj rajtam. Jaj nekem! Íme sebeim! Nem rejtegetem őket. Orvos vagy, beteg vagyok. Könyörületes vagy, nyomorult vagyok. Nem igaz-e, hogy kísértés az ember élete a földön? Bajt és nehézséget ki szeret? De nem is kívánod, hogy szeressük, hanem, hogy tűrjük. Amit tűrök, azt nem szeretem, ha talán készakarattal tűröm is. Mert akinek öröme van is a hosszú tűrésben, jobban szeretné, ha nem volna tűrnivalója. Bajomban a jobbat várom, jó sorsomban bajtól félek. Van-e e kettő között valahol középen olyan pont, ahol az ember élete nem volna kísértés? Jaj, és újra jaj nekünk a sors kedvezései miatt, mert elrettentenek a megpróbáltatásoktól s romlás jár örömeik nyomában! Jaj, újra és harmadszor is jaj a sors megpróbáltatásai miatt, mert nehéz a baj igája, s jobb utáni vágyakozásunk, jaj, könnyen végét szakítja türelmünknek. Nem szakadatlan kísértés-e az ember élete a földön? Nincs nekem másban reményem, mint nagy irgalmasságodban. Add meg, Uram, amit parancsolsz, s követelj tőlem, amit csak akarsz!

 

Szent Bonaventura: Szép vagy

Mily kimondhatatlanul szép vagy, fölséges Istenem,

és mily kristálytisztán tündöklik az örök világosság fényessége!

Élet, amely minden életet éltetsz; világosság,

amely minden világosságot megvilágítasz!

Te tartod örök tündöklésben

a sokféle ragyogó fényforrást isteni trónusod előtt

az idők kezdetének hajnalhasadása óta.

Ó örök és megközelíthetetlen, csodaszép és édesen áradó forrás,

amely minden halandó szem elől rejtve vagy!

Feneketlen a mélységed, határtalan a magasságod,

megmérhetetlen a szélességed, megzavarhatatlan a tisztaságod.

Belőled tör elő az a folyóvíz, amely megvidámítja az Isten városát,

hogy örömujjongással és magasztaló énekszóval

dicsőítő himnuszokat zengjünk Neked,

tapasztalásból bizonyosodva meg arról,

hogy Tenálad van az élet forrása,

s a Te fényedben látjuk az igazi fényt.

 

Szent Ágoston: Isten iránti szeretet

Uram, hiszem, tudom és érzem, hogy Te vagy a legfőbb jó. Nemcsak a legfőbb jóakarat vagy, hanem a legfőbb, a mindent fölülmúló szépség is. Hiszem, hogy bármilyen szép is teremtett világod, Hozzád, minden szépség forrásához és teremtőjéhez hasonlítva, mégis csak por és hamu és semmi, és nem érdemel csodálatot. Tudom, hogy az angyalok és szentek tökéletes öröme, boldogsága: szemlélni Téged, az örökkévaló szépséget. Már a földön is elragadtatásba ejt dicsőségednek egy-egy sugara. Még én is, az én semmiségemben, érzem ennek igazságát, hiszen irgalmasságból felvetted természetünket és ember módjára jöttél hozzánk, „és mi láttuk az Ő dicsőségét, mint az Atya egyszülöttének dicsőségét”. Ó, én drága Megváltóm, minél többet szemlélem szavaidat, tetteidet, műveidet, szenvedéseidet, melyekről az Evangélium értesít bennünket, annál mélyebben megismerem csodálatos dicsőségedet és szépségedet. Éppen azért, jóságos Megváltóm, mert látom, milyen szép vagy, azért szeretlek és óhajtlak mindig jobban szeretni. Mert az egész létező világon Te vagy az egyetlen jóság, az egyetlen szépség és gyönyörűség, mert semmi sem hasonlítható Hozzád, mert Te végtelenül fölségesebb és csodálatosabb vagy, mint a legszebb teremtmények, azért ölellek magamhoz egészen sajátos, semmivel össze nem hasonlítható, egyetlen és valóban szuverén szeretettel. Minden sötét és szomorú nekem Hozzád képest, én Uram, semmit sem tudnék úgy szeretni ezen a földön, mint Téged, még azt sem, ami természettől a legkedvesebb nekem. Mindent inkább veszítsek el, csak Téged ne, mert Te, ó Isten, Te vagy az én legfőbb Uram, egyetlen szerelmem. De Te, Uram, végtelenül jobban tudod nálam, milyen kevéssé szeretlek valójában. Nem is tudlak szeretni másként, mint kegyelmed segítségével. Csak a kegyelem nyitotta meg lelkemnek szemét, hogy láthassa felségedet. A kegyelem ragadta meg és tette fogékonnyá csodálatos szépséged gyönyörűségei iránt szívemet. Csak az érzékek szörnyű romlottsága tarthatna vissza attól, ó Uram, hogy szeresselek és szemléljelek. Ki van közelebb hozzám Nálad, ó Istenem? És mégis e földnek dolgai, mindaz, ami természettől jól esik nekem, újra, meg újra el akarják fordítani Rólad tekintetemet. Csak kegyelmed segíthet rajtam. Óvd hát, ó Uram, szememet, fülemet, szívemet e borzasztó zsarnokságtól! Törd szét bilincseimet, emeld fel szívemet, engedd, hogy egész lényem csak feléd forduljon, hogy soha el ne veszítselek szemem elől, és engedd, hogy szeretetem a Te szemlélésedben napról-napra növekedjék. Ámen.

 

Szent Ágoston: Isten jóságáról

Én Istenem, minden jóság kútfeje! Jó vagy Te, s a Te jóságodnak nincs határa, fogyatkozása sincs, hanem végtelen tökéletességgel teljes. Te vagy minden jóság teljessége, s mindenre Tőled származott a jóság. Tőled nyerték az édesek édességüket; a szépek szépségüket; a világosak világosságukat; kiszáradt élők életüket; az értelmesek értelmességüket; a tökéletesek tökéletességüket; egyszóval minden jók jóságukat. Nagy vagy Te mennyiség nélkül, jó vagy minőség nélkül, véghetetlen vagy szám nélkül, szép vagy ékesgetés nélkül, örökkévaló vagy idő nélkül, megmérhetetlen vagy hely nélkül, és tökéletes sokasodás nélkül. Te vagy mindennek központja és célja akihez természete szerint siet és akiben megnyugszik minden; Tebenned lakik minden szeretet gyönyörűsége, minden kívánság Általad teljesül és Általad elégül ki az ízlelés. Ó, milyen nagy ereje van a Te jóságodnak! Minden teremtett valóság jóságod édességére siet elő, mert ki-ki a maga javát sürgeti bizony, s ez nem más, mint a Te véghetetlen jóságod bélyege; ezért fárad a teremtett lények egész sokasága, mert mindaz, ami mozog és munkálkodik, az mind a jóért cselekszi azt; s ha a kis szellős árnyék is annyira csábit, mennyire vonz hát az igazi jó! Az az igazi jó, aki mérték nélkül az, vagyis Te magad, én Uram, Istenem és minden Jóm. Emeld magadhoz szívemet, ó végtelen Jóság, és az örökkévaló szeretet megoldhatatlan kötelével ölelj magadhoz! Mert mit is kívánhatnék én mást Rajtad kívül, ki minden jónak teljessége, forrása és gyökere vagy? Búcsút veszek hát minden teremtménytől és mindig egyedül Rólad gondolkodom, Téged szeretlek, Hozzád ragaszkodom, Téged dicsérlek, Neked szolgálok s megnyugszom Benned; ha valamit szeretek, Érted szeretem, s ha meggyűlölök valamit, Érted gyűlölöm. Erősíts meg engem a Te szeretetedben, a Te kedves akaratod szerint, hogy ezután ne magamnak, de Neked éljek. Ámen.

 

Eckhart Mester imája

Köszönjük Neked, mennyei Atyánk, hogy nekünk ajándékoztad egyszülött Fiadat, akiben nekünk adod Önmagadat és minden dolgot. Kérünk Téged, mennyei Atyánk: ahogy nekünk adtad Fiadat, Jézus Krisztust, aki által és akiben nem akarsz és nem is tudsz megtagadni senkinek semmit, úgy hallgass meg bennünket Őbenne, szabadíts meg bennünket sok gyarlóságunktól és egyesíts bennünket Önmagadban Vele. Ámen.

 

A wessobrunni imádság

Ezt tudtam meg, ez a legnagyobb emberi bölcsesség:

Hogy nem volt lent a föld, fönt az ég;

nem volt fa, sem hegy,

nem ragyogott arany Nap,

nem fénylett a Hold a csodás tengeren;

amikor még nem kezdődött meg a mozgás és a vég,

amikor egyedül a mindenható Isten létezett,

a Legjóságosabb, és vele sok

nagyszerű lelkek.

És Isten, a Szentséges…

Mindenható Isten, aki alkottad a mennyet és a földet,

aki annyi jót adtál az embereknek,

adj nekem kegyelmedben igaz hitet és jóakaratot,

bölcsességet, okosságot és erőt,

hogy ellen tudjak állni az ördögöknek, kerülni tudjam a rosszat,

és tehessem a Te akaratodat. Ámen.

 

Flüeli Szent Miklós: Miatyánk

Mi Atyánk, irgalmasság örökkévaló Atyja, Te mindig szerető, hűséges Atyja maradsz hívő és engedelmes gyermekeidnek, s Te magadat itt a földön a szegény ember szolgájává és támaszává tetted: engedd, hogy bűneinkből megtérve engedelmes gyermekeid lehessünk! Kérünk Téged, mennyei Atyánk, minden hívő emberért, engedd, hogy ismereted és életük megszentelése által Neked tetsző életet éljenek, hogy soha el ne szakadjunk Országodtól, hanem általunk és bennünk megszenteltessék a Te neved Fönséged dicséretére és dicsőségére. Urunk, Jézus Krisztus, nem az evilági országért kérünk Téged, amely mulandó és ideiglenes, hanem azért az Országért imádkozunk Hozzád, amely örökké tart, amelyben nem lehet hiány és gyöngestég, ahol a szép angyalok színről színre jutnak és dicsérnek Téged. A Te isteni akaratod, az örökké szent és üdvösséges, teljesüljön rajtunk tökéletesen, gazdagságban és szegénységben, szomorúságban és jólétben, az életben és a halálban. Hűséges Úr, Jézus Krisztus, azért is kérünk téged, hogy tarts meg bennünket kegyelmesen és add önmagadat táplálékul nekünk, hogy egységben maradjunk veled. Bocsásd meg a mi vétkeinket! Miután mi mindenkinek megbocsátunk, aki itt a földön szenvedést okozott nekünk és jogtalanságot követett el ellenünk. Bocsásd meg Te is nekünk, amit vétettünk a Te isteni akaratod és felebarátunk ellen. S mivel gyöngék vagyunk mi, földi emberek, őrizz meg minket, Urunk, minden káros kísértéstől, az ördög cselvetésétől, a test kívánságától és a világ hamisságától és csalárdságától. És szabadíts meg, Úristen, engem és minden keresztény embert a test és a lélek bajaitól. Ámen.

 

Jeremias Gotthelf imája

Atyánk, már most vedd kezedbe lelkünket, amikor még itt a földön szolgálunk Neked. Oszlasd szét a komor ködöt, amely a földből és saját megfélemlített lelkünkből száll föl. Világosíts meg bennünket bölcsességeddel, hogy a Te igazságodban szemléljünk mindent, s hogy megtaláljuk mindenre a megfelelő szót, magunknak, másoknak, minden időben. Tölts el bennünket erőddel, amely soha nem fárad el, soha nem halványul el, minden próbatétel között megtartja ígéreteid csalhatatlanságába vetett hitünket. Ne engedd, hogy elveszítsük reményünket abban, hogy soha nem haszontalan, amit a Te nevedben teszünk, hogy a Beléd vetett bizalmunk soha nem csalatkozik meg. Gyújtsd lángra bennünk a szeretet szent tüzét, amely türelmes és barátságos, nem irigy, nem akaratos, nem fuvalkodik fel. Azt a szeretetet, amely nem szegül ellen, nem keresi a magáét; nem keseredik el, nem keresi a más kárát. Azt a szeretetet, amely nem örül az igazságtalanságnak, de örvend az igazságnak. Azt a szeretetet, amely mindent elvisel, mindent hisz, mindent remél, mindent eltűr. Ezt a szeretetet add nekünk, Atyánk, hogy kísérjen bennünket életünk útján, tisztítsa meg szívünket és életünket, s innét ragyogjon át fényessége házunkra és községünkre. Ez szentelje meg minden tettünket, ez szelídítse meg heves voltunkat, ez legyen vigasztalónk a világtól elítéltetvén, és saját lelkiismeretünk ítélőszéke előtt is. Ez legyen napunk, ha bealkonyodik számunkra itt a földön, s ha testünk enyészetnek indul, ez legyen a híd, amelyen át a kötelékeitől megszabadult lélek karjaidba siet, ó Atyánk, aki a Szeretet vagy kezdettől fogva mindörökké. Ámen.

 

Michelangelo Buonarroti: Tudod, hogy tudom…

Tudod, hogy tudom, Uram, hogy tudod,

mily gyönyör nekem Hozzád közelednem,

s tudod, hogy tudom, hogy tudod: a lelkem

a régi, tőlem hát ne vonakodj.

 

Ha a remény, mit jóságod adott,

s a nagy kívánkozás se csal szívemben,

kettőnk között a fal dőljön le menten,

mert duplán fájnak a titkolt bajok.

 

Hogy Benned, Uram csak azt szeretem,

mit Te Magadban: – ne is haragudj, ha

szellem szellemért gyúl szerelmi lángra.

 

Szép arcodon mi oly kedves nekem,

emberi ész fölfogni úgyse tudja;

meg kell előbb halnia, hogy belássa.

(Rónay György fordítása)

 

Keresztes Szent János: Vers az isteniről

Támaszkodva, támasz nélkül

vaksín, fogytán a világnak,

gyöngülök, erőm alábbhagy.

Elbocsátották a dolgok,

útjára küldték a lelkem,

önmaga fölébe röppent,

új életre, íme, boldog,

megfogózott Istenemben,

és a legfőbb jó, mi várt,

nem vágyhattam többre végül,

lelkem látta önmagát,

támaszkodva, támasz nélkül.

Bár halálos életemnek

félhomálya meggyötör,

nem veszít el, meg nem öl,

fénytől sötétsége foszt meg,

lelkem mégis égbe tör,

mert az ilyen szeretetnek

ereje lelkembe árad,

s az magát föladva enged,

vaksin, fogytán a világnak.

Csodát tesz a szeretet

azzal, aki ismeri,

jó vagy rossz – egy íz neki,

kínt nem érez, örömet,

minden ővele lesz egy.

Így tesz önmagammá engem,

s lángja én e lángolásnak,

hagyom hogy megsemmisítsen,

gyöngülök, erőre alábbhagy.

(Takács Zsuzsa fordítása)

 

Søren Kierkegaard: Hogyan beszéljünk a szeretetről?

Hogyan beszélhetnénk helyesen a szeretetről, ha elfelejtenénk Téged, ó Szeretet-Isten, akitől minden szeretet származik a mennyben és a földön! Te, aki nem fukarkodtál, hanem mindent odaadtál szeretetedben. Te, aki maga a Szeretet vagy, így aki szeret, csak azért képes rá, mivel Benned van! Hogyan beszélhetnénk helyesen a szeretetről, ha elfelejtenénk Téged, aki kinyilatkoztattad, mi a szeretet. Te, Üdvözítőnk és Megváltónk, aki önmagadat adtad oda, hogy mindannyiunkat megváltsad. Hogyan beszélhetnénk helyesen a szeretetről, ha elfelejtenénk Téged; a Szeretet Lelkét, aki semmit sem vesz el abból, ami kijár Neki, de aki emlékeztet arra a nagy szeretetáldozatra, aki emlékezteti a hívőt arra, hogy szeressen úgy, ahogy akarja, hogy Őt szeressék, hogy szeresse felebarátját, mint önmagát! Örök szeretet, Te, aki mindenütt jelenvaló vagy, vidd el tanúságtételedet mindenhová, ahol hívnak. Mert igaz, hogy csak néhány művet különböztet meg az emberi nyelv, és nyomorultul a szeretet műveinek nevezi őket. De az égben csak a tett kedves, ami szeretetaktus, őszinte az önmegtagadásban, amit a szeretet indítékából hajtanak végre, tékát nem követelve semmi érdemet!

(Szabó Ferenc fordítása)

 

Rabindranath Tagore: Tűrd, Uram

Tűrd, Uram, hogy melléd települjek

S arcod láttán kissé felüdüljek.

Ami munka itt van a kezemben,

Legyen szabad később befejezem.

 

Szívem nem tud megnyugodni távol

Arcod boldogító látásától;

S mi a munkám? Hálószövés régen

Hálók partnélküli tengerében.

 

Ma a nyár jött lopva ablakunkhoz,

Ezer sóhajt és sejtelmes dalt hoz;

Kis erdőcske virágtengerében

Méhedongás zsong szerte a légben.

 

Itt a perc, hogy nyugodtan leüljek,

Arcod láttán viduljak, örüljek,

S a virágos, illatozó csendben

Zsolozsmás imámat énekeljem.

(Zoltán Vilmos fordítása)

 

Rupert Mayer: Ima

Uram, úgy legyen, ahogyan Te akarod;

úgy akarok járni, ahogyan Te akarod,

de segíts megértenem akaratodat!

Uram, akkor van itt az ideje, amikor Te akarod,

és én készen vagyok, amikor Te akarod,

ma és mindörökké!

Uram, elfogadom, amit Te kívánsz,

és az a nyereség nekem, amit Te kívánsz,

elég annyi, hogy én a Tied vagyok!

Uram, azért jó így, mert Te akarod,

s azért nem félek, mert Te akarod!

Szívem a Te kezedben nyugszik! Ámen.

 

Johannes Kepler: Himnusz

Nagy a mi Urunk, erős és hatalmas; bölcsességének nincsen határai. Dicsérjétek Őt, Nap, Hold és bolygók, amilyen nyelven csak zenghetitek Teremtőtök dicséretét! Dicsérjétek Őt, égi harmóniák; és ti is; felfedett igazságainak tanúi és igazolóit. És lelkem, te is zengd az Úr dicséretét egész életeden át! Tőle és általa és érte vannak minden dolgok, a láthatóak és a láthatatlanok. Egyedül Őt illesse tisztelet és dicsőség öröktől örökké! Ámen.

 

F. M. A.Voltaire: Imádság

Ó Isten, kit félreismer az ember, ó Isten, kit minden hirdet,

Ó hallgasd meg a végső szót, amit ajkam rebeg.

Akkor is a Hozzád vivő utat kerestem, amikor tévelyegtem,

Veled volt telt a szív, amely zavartan vert.

Félelem nélkül nézem már az örök fényt,

Nem hiszem, hogy Isten, aki a földnek ajándékozott,

aki napjaimat jóságával itatta át,

a kínnak adna át engem örökre, amikor kialszik életem lángja.

 

Edwin Aldrin: Imádság

Világok nagy építőmestere,

hálát adok Neked, hogy láthattam,

milyen egyedülállóan szép

és rendezett a Te világod.

Megfogadom, hogy ezentúl

a hazaszeretet és az emberszeretet művein munkálkodom,

és életemet csendesen a Te teremtő kezedbe helyezem.

Te uralkodsz örökkön örökké,

Te vagy minden igazság és igazságosság foglalata!

 

Pázmány Péter: Az Atya fölségéről

Ó, milyen csodálatos, Úristen, a Te fényességed! Inkább, hogysem a napfény, megvakítja gyönge szemünket, ha a hitnek homálya azt be nem kötözi. Te vagy, én Istenem, minden jónak kútfeje, minden létezőnek eleje és vége. Te az eget és a földet ujjaidon hordozod, a tenger vizeit tenyereden méred, a föld kerekségét, az egek nagy voltát araszoddal befogod. Tehozzád képest minden teremtett lény csak porocska. Te kezeidben vannak a világnak határai: Benned és Teáltalad élnek, mozognak és vannak minden létezők: ha csak szemeidet elfordítod is tőlük, ottan semmivé lesznek. Megrendül a föld, ha csak megtekinted is: Te vetettél határt a tengernek; Téged dicsérnek az egek és csillagok, melyeket Te a nevükön hívsz. Te mindenekben vagy, de be nem rekesztetel; mindenek fölött vagy, de föl nem emeltetel; mindenek alatt vagy, de le nem nyomattatol. Te mindeneket látsz, de Magad láthatatlan vagy; mindeneket hordasz, de meg nem terheltetel; mindeneket eltávoztatsz, de el nem távozol; mindeneket igazgatsz bölcsességeddel, tartasz hatalmaddal; munkálkodol minden fáradság nélkül; keresel minket, bár semmi nélkül nem szűkölködöl; megharagszol, noha csendes maradsz; elváltoztatod e világi dolgokat, de soha tanácsodat el nem változtatod. Ámbár nem szűkölködöl, örülsz a nyereségnek; noha fösvény nem vagy, de uzsorát kívánsz; megfizetsz, akinek tartozol, bár adós nem vagy; elengeded adósságainkat kárvallásod nélkül; mindenütt jelen vagy, noha a hamisak gondolataitól távol vagy; betöltesz mindeneket, fölülhaladsz mindeneket, tartasz mindeneket; jövendők, múlandók előtted jelen vannak. Te, Uram, idő nélkül örökké való vagy; ki nem terjedsz, mégis mindenütt jelen vagy; sehová nem mégy, mégis mindeneken általhatsz. Véghetetlen vagy hatalmasságodban, megfoghatatlan bölcsességedben, rettenetes ítéleteidben; igaz vagy minden beszédeidben, szent vagy minden cselekedeteidben, bővelkedel az irgalmassággal, nagy tűrhető vagy a bűnösökhöz, kegyelmes a Hozzád térőkhöz. Azért, ím, Elődbe vetem, Uram, az én bűnös lelkemnek nyavalyáját, és az alázatos vámossal föl sem merem emelni előtted szememet. Kérem szent nevedet, világosítsd föl értelmemet, hogy megismerjen Téged; gerjeszd föl szívemet, hogy féljen és tiszteljen Tégedet; tisztítsd meg lelkemet, hogy szeressen tégedet. Föl ne indítsd, Uram, a száraz falevél ellen haragodat; a széltől idestova hányatott pozdorját ne kergessed; a hamu ellen erődet ne mutassad, hanem irgalmasan szánd meg gyarlóságomat és engedd, hogy amint hitem által most fölségedet homályban távol látom, úgy halálom után Tégedet színről színre lássalak. A mi Urunk, Jézus Krisztus által. Ámen.

 

Charles de Foucauld: A ráhagyatkozás imája

Atyám,

Rád hagyatkozom,

tedd velem azt, ami Neked tetszik.

Bármit teszel is velem,

megköszönöm.

Kész vagyok mindenre,

csak akaratod teljesedjék bennem

és minden teremtményedben.

Semmi mást nem óhajtok, Istenem!

Kezedbe ajánlom lelkemet,

Neked adom, Istenem,

szívem egész szeretetével,

mert szeretlek Téged,

és a szeretet sürget,

hogy egészen Neked adjam magam,

hogy fenntartás nélkül

kezedbe helyezzem életemet,

határtalan bizalommal,

mert Te vagy az én Atyám!

 

Berzsenyi Daniel: Fohászkodás

Isten! kit a bölcs lángesze fel nem ér,

Csak titkon érző lelke óhajtva sejt:

Léted világít, mint az égő

Nap, de szemünk bele nem tekinthet.

 

A legmagasb menny s aether Uránjai,

Mellyek körülted rendre keringenek,

A láthatatlan férgek, a te

Bölcs kezeid remekelt csudái.

 

Te hoztad e nagy minden ezer nemét

A semmiségből, a te szemöldököd,

Ronthat s teremthet száz világot,

S a nagy idők folyamit kiméri.

 

Téged dicsőít a zenith és nadir.

A szélvészek bús harca, az égi láng

Villáma, harmatcsepp, virágszál

Hirdeti nagy kezed alkotásit.

 

Buzgón leomlom színed előtt, Dicső,

Majdan ha lelkem záraiból kikél,

S hozzád közelb járulhat, akkor

Ami után eped, ott eléri.

 

Addig letörlöm könnyeimet, s megyek

Rendeltetésem pályafutásain,

A jobb s nemesb lelkeknek útján,

Merre erőm s inaim vihetnek.

 

Bizton tekintem mély sírom éjjelét!

Zordon, de óh, nem, nem lehet az gonosz,

Mert a te munkád: ott is elszórt

Csontjaimat kezeid takarják.

 

James Irwin: Az űrhajós imája a Holdon

Ha megszólítalak, Uram, tudom, az első kérdésed hozzám: „Szükséged van Rám?” S mindjárt válaszolsz: „Itt vagyok! Nem láthatsz meg, de Én vagyok a fény, amelyben mindent látsz. Nem hallasz, s mégis kezed ereje vagyok, cselekszem akkor is, ha nem ismered útjaimat. S alkotok akkor is, ha művemet nem ismered.”

 

Balassi Balint: Himnusz a Szentháromságról

Az Szentháromságnak első személye,

Atyaisten dicsőséges felsége,

Mind ez széles világnak teremtője,

Tekints reám, ilyen veszett szegénre!

 

Ments és vezess ki, Uram, az sok vészből,

Viselj gondot rólam, te árvád felől,

Ne szakadjak el tőled, Istenemtől,

Segélj, kiáltok csak hozzád egyedöl!

 

Veszett fejemnek mert oly állapatja,

Mint hajónak, kit elvert tenger habja,

Nincs senki vezére, kormántartója,

Az sok vész közt csak az te kezed ója.

 

Reméntelen mindeneknél életem,

Látván vesztem, örül sok ellenségem,

Csóválván fejeket, csúfolnak éngem,

Barátim is mind idegenek tőlem.

 

Gondod nincs rám, mert mindenik azt tudja;

Hogy eddig is éltem, ki-ki csudálja,

Ennek – úgymond – mely veszett állapatja,

Lehetetlen, hogy senki szabadítsa.

 

De mind ennyi sok háborúimban is

Érzi lelkem, hogy reménség kívül is,

Csudaképpen még kimentesz végre is,

Noha nem látom most egy csepp módját is.

 

Azért ez lelkem érzette sok jódot,

Ne halogasd megszabadításodot,

Mert ha elvészek is, Uram, mi hasznod?

Azzal ugyan nem öregbül hatalmod.

 

De ha megmentesz, ez jók következnek:

Egyik ez, hogy mindholtomig dicsérlek,

Másik meg ez, hogy azok is megtérnek,

Kik segedelmedről kétségben estek.

 

Terjeszd ki hát fényes orcád világát,

Száraszd azzal szemeim nedves voltát,

Mert csak te fényed siralmat száraszthat,

Búból menthet, jóra mindent fordíthat.

 

Nabugodonozort hét esztendőre

Vivéd ismét királyi felségre,

Megszánván, szemedet vetéd szegénre,

Azért tekints reám is, ily veszettre!

 

Kiért vélem együtt földi kerekség

Dicsér téged, óh, mennyei nagy felség,

Veszendőnek ki vagy igaz segítség,

Dicsőségeddel rakva mind föld s mind ég.

 

Edith Stein: Odaadás

Járjak vakon, Uram, a Te utaidon,

mint kisgyermek: terved tudni nem akarom.

A bölcsek Atyja vagy, s az én Atyám,

Hozzád vezetsz, bár vezess át vak éjszakán!

 

Uram, legyen, amit akarsz, készen vagyok!

Ha az életben nem is adsz boldog napot,

hiszem, az idő Ura vagy, Tied a kor,

és örök mád enyém lesz valamikor.

 

Valósítsd meg tervedet, gondolatod,

segíts, ha áldozatra készít sugallatod!

Felejtsem el mindenestől kis önmagam,

haljon az én, és csak Neked éljek, Uram!

 

Boldog Kalkuttai Teréz: Uram, akarod?

Uram, akarod a kezemet,

hogy ez a nap a rászoruló szegények és betegek

megsegítésével teljen?

Uram, Neked adom ma a kezemet.

 

Uram, akarod a lábamat,

hogy a mai nap azok látogatásával teljen, akiknek

barátra van szükségük?

Uram, ma Neked adom lábamat.

 

Uram, akarod ma a hangomat,

hogy a mai nap beszélgetéssel teljen azokkal, akik

a szeretet szavát szomjazzák?

Uram, Neked adom ma a hangomat.

 

Uram, akarod a szívemet,

hogy ez a nap a magányosok szeretetével múljon el,

mert hiszen ők is emberek?

Uram, ma Neked adom a szívemet.

 

Jézus főpapi imája (Jn 17,11-13;15-26)

Szent Atyám, tartsd meg őket a nevedben, akiket Nekem adtál, hogy egy legyenek, mint mi. Amíg velük voltam, megőriztem őket a Nevedben, akiket nekem adtál. Megőriztem őket; senki más nem veszett el közülük, csak a kárhozat fia, így beteljesedett az írás. Most visszatérek Hozzád. Nem azt kérem Tőled, hogy vedd ki őket a világból, hanem hogy óvd meg őket a gonosztól. Hiszen nem a világból valók, amint Én sem vagyok a világból való. Szenteld meg őket az igazságban, mert hiszen a tanításod Igazság. Amint Te a világba küldtél, úgy küldöm Én is őket a világba. Értük szentelem magamat, hogy ők is szentek legyenek az igazságban. De nemcsak értük könyörgök, hanem azokért is, akik a szavukra hinni fognak bennem. Legyenek mindnyájan egy. Amint Te, Atyám, bennem vagy s Én Benned, úgy legyenek ők is bennünk, hogy így elhiggye a világ, hogy Te küldtél engem. Megosztottam velük a dicsőséget, amelyben részesítettél, hogy egy legyenek, amint mi egyek vagyunk: én bennük, Te bennem, hogy így ők is teljesen egy legyenek, s megtudja a világ, hogy Te küldtél engem, és szereted őket, amint engem szerettél. Atyám, azt akarom, hogy akiket nekem adtál, ott legyenek velem, ahol vagyok, s lássák dicsőségemet, amelyben részesítettél, mivel már a világ teremtése előtt szerettél. Én igazságos Atyám! A világ nem ismert meg, de én ismerlek, s ők is felismerték, hogy Te küldtél. Megismertettem velük Nevedet és ezután is megismertetem, hogy a szeretet, amellyel szeretsz, bennük legyen, s én is bennük legyek.

 

II. János Pál: Újévi ima

Egyetlen Isten! Atya, Fiú és Szentlélek! Neked ajánljuk ma az emberi idő új kezdetét, az évet, amely most kezdődik. Neked ajánljuk, aki kezdetnélküli Kezdet vagy, aki igazság és Szeretet vagy, Aki Mindenhatóság és irgalmasság vagy, Te légy jelen benne, és cselekedjél benne! Mert Általad élünk, mozgunk és vagyunk. Az új évnek ezt az első napját az Ige földi születése titkával egyesítjük. Ő a Fiú, akit Te, Atya, az emberiségnek ajándékoztál, hogy egy legyen velünk. Ma különös szeretettel és gyöngédséggel vesszük körül a názáreti Szűz anyaságát, akit Te, örök Atya, kiválasztottál, hogy a Te Fiad Édesanyja legyen a Szentlélek műve által, aki a mi Szeretetünk a kimondhatatlan Háromság titkában. Üdvözlünk, új évben, a liturgia mai szövegével: „Áldjon meg Téged az Úr és oltalmazzon! Fordítsa feléd orcáját, és legyen hozzád kegyes! Tekintsen rád az Úr, és adjon békességet!” Újév alkalmával ezeket a kívánságokat fejezzük ki kölcsönösen egymásnak: Jézus Krisztus nevében kezdjünk újra! Az Ő neve azt jelenti: Isten üdvözít! Ámen.

 

John Henry Newman: Istenem, szükségem van Rád

Istenem, szükségem van Rád,

hogy taníts napról napra,

minden napnak a követelménye

és szükséglete szerint.

Add meg nekem, Uram,

a lelkiismeretnek azt a tisztaságát,

amely csak a Te sugallatodat érzi

és fogja fel.

Fülem süket,

nem hallom hangodat.

Szemem homályos,

nem látom jeleidet.

Csak Te tudod élessé tenni szememet,

megtisztítani és megújítani szívemet.

Taníts meg arra,

hogy ott üljek lábadnál,

és hallgassam a szavadat.

 

Kis Szent Teréz: Önfelajánlás

Én Istenem! Felajánlom magamat égő áldozatul irgalmas szeretetednek, hogy életem a tökéletes szeretet egyetlen hősi tette legyen. Könyörgök Hozzád, hogy a Benned rejlő végtelen szeretetnek árját öntsd át lelkembe, hogy az engem felemésszen és a Te szeretetednek vértanújává tegyen. Igen, így akarok elkészülni, hogy Előtted megjelenhessek: a szeretetnek mártírhalálával akarok meghalni s így egyenesen a Te irgalmas szeretetednek karjaiba repülni. Ó Szeretet Istene! Ahányszor szívem dobban, annyiszor és számtalanszor akarom megújítani ezt az önfeláldozásomat, egész addig, „amíg az árnyékot fel nem váltja a valóság” és Téged színről-színre látván, mindörökké, szünet nélkül énekelem Irántad való szeretetemet. Ámen.

 

John Henry Newman: Istenem

Lehet lelkünk még oly fennkölt:

telve jószándékkal, buzgalommal, elszántsággal,

mégis elég egy pillanatra elszakadnunk Tőled, hogy

legkiválóbb érzelmeink szertelenséggé fajuljanak,

szeretetünk erőtlen érzelemmé satnyul,

előrelépésünk lelki kevélységgé ágaskodik,

buzgalmunk erőszakossággá türelmetlenkedik,

önbizalmunk elbizakodottsággá fuvalkodik.

Ilyenkor döbbenünk rá arra,

hogy biztos úton csak Te tudsz vezetni bennünket.

A Te szavad a legfőbb életszabályunk.

Az életadó erőt is Belőled merítjük

a hit csatornáján keresztül.

 

Jörg Zink: Hitvallás

Hiszek Istenben, az Atyában,

és hallgatom az ő Igéjét.

Ő az Úr és övé a Mindenség,

Ő irányítja a történelmet.

A teremtés öröme,

az élet tisztelete

és az alkotáshoz szükséges bátorság

Tőle származik.

Hiszek Jézus Krisztusban

és Hozzá tartozom.

Ő a mi életünket élte.

Vele egy új világ kezdődött,

amely nem ismer háborút és éhséget,

betegséget és halált.

Nála minden adósság megszűnik.

Megfeszítették,

de Isten felkeltette a halálból

és ezzel megalapozta szabadságunkat.

Hiszek a Szentlélekben

és Ő irányít engem.

Elvezet az igazság ismeretére

és éberré teszi lelkiismeretem.

Ő egyetlen Egyházat alkot az emberek számára

a világ igazságban való beteljesedéséig. Ámen.

 

Ősi ír áldás (IV. század)

Az Úr legyen előtted,

hogy a jó utat mutassa neked.

Az Úr legyen melletted,

hogy téged karjába zárjon és megvédjen.

Az Úr legyen mögötted,

hogy megvédjen a Gonosz cselvetésétől.

Az Úr legyen alattad,

hogy felfogjon, ha leesel.

Az Úr legyen tebenned,

hogy megvigasztaljon, ha szomorú vagy.

Az Úr legyen körülötted,

hogy megvédjen, ha mások rád rontanak

Az Úr legyen fölötted,

hogy megáldjon téged.

Így áldjon meg téged a jóságos Isten,

ma, holnap és minden időben. Ámen.

 

Új Teológus Szent Simeon: Jöjj!

Jöjj, igaz fény! Jöjj, örök élet! Jöjj, rejtett titok!

Jöjj, nevezhetetlen gyönyörűség! Jöjj, kimondhatatlan!

Jöjj, örök ujjongás! Jöjj, alkony nélküli világosság!

Jöjj, mindenki Téged vár e nyomorúságban!

Jöjj, holtak feltámadása!

Jöjj, Hatalmas, aki puszta intéseddel átformálsz és megújítasz mindent!

Jöjj, örökké tartó öröm! Jöjj, Téged kíván szegény lelkem!

Jöjj, lélegzetem és életem!

Jöjj, hát, Szentséges Úr, verj sátrat bennem, végy szállást bennem, ne hagyj el halálomig, ne távozz el szolgádtól!

Erősítsd meg szívemet, tedd minden időkre szilárddá, s védelmezz engem a bennem lakozásoddal, hogy naponta Téged szemlélve halottként éljek, Téged birtokolva szegényként gazdag legyek.

 

John Henry Newman: Ó, add Uram

Ó, add Uram a szenvedés

enyhületét a lelkeknek;

bocsánatot és feledést,

békét csak Benned lelhetnek.

 

Várakoznak és szenvednek,

tisztul szívük s akaratuk,

míg egészen szentté lesznek,

s lehetsz örök napsugaruk.

 

Napi bűnük válságául

vállalják az új vezeklést,

szent kereszted rájuk tárul,

hogy ez legyen engesztelés.

 

Ó, add Uram a szenvedés

enyhületét a lelkeknek;

bocsánatot és feledést,

békét tőled remélhetnek.

 

Várják hűen, hogy elégjen

lelkükről - mit bánat mosott

a fájdalmas tűz-pernyében -

minden rútság, szenny és mocsok.

 

Szeretetük újult lángja

fűti egész valójukat;

gyámolító szemed látja

a Benned bízó múltjukat.

 

Ó, add Uram a szenvedés

enyhületét a lelkeknek;

bocsánatot és feledést,

békét Tőled remélhetnek.

(Megyeri Ábel fordítása)

 

Szent Ambrus: Himnusz

Isten, Te mindent alkotó,

egek vezére, aki dús

fénnyel ruházod a napot,

álom malaszttal a vak éjt,

 

hogy oldott tagjainkat új

munkára eddze a szünet

s fáradt velőnket és borús

aggályainkat oldja föl:

 

hálát a végzett nap miatt

s imát az új éj elé, miként

fogadtuk, hogy majd megsegíts,

mond Néked híven himnuszunk.

(Babits Mihály fordítása)

 

II. Rákóczi Ferenc: Ima

A Te kezedben van szívünk Uram,

Gyújtsd fel a lomhákat,

Vezesd vissza az eltévelyedetteket,

Világítsd meg a vakokat,

Lágyítsd meg hajthatatlanokat,

Bátorítsd meg a habozókat,

Tanítsd meg a tudatlanokat,

Gyarapítsd bennünk a hitet.

Gyújtsd fel a kölcsönös szeretet lángját,

S újra és újra kérlek,

Add, hogy szereteted gyarapodjék,

Hogy ez az isteni láng

Eméssze föl viszálykodásainkat! Ámen.

 

L. J. Suenes bíboros: Imádság

Adj nekünk, Uram, látó szemet, szerető szívet és mély lélegzetet.

Amikor látó szemet kérünk Tőled, ezért könyörgünk:

add nekünk a Te szemedet, hogy mint Te, úgy lássuk a világot, az embereket és történelmüket, és a magunk élete történetét.

Add, hogy napról napra, óráról órára olyanok legyünk, amilyennek elgondoltál.

Tégy bennünket lassan-lassan azzá, amire teremtettél.

Add, hogy a Te tekinteteddel lássunk, a Te szemszögedből.

Tégy készségessé szavad iránt, mely megvilágosít és átformál minden életet.

Adj nekünk szerető szívet, húsból valót, ne kőszívet, hogy szeressünk Istent és embert.

Add nekünk a saját Szívedet, hogy igazán szeressünk, megfeledkezve önmagunkról.

Kell, hogy a Te szívedet ültesd belénk a mienk helyébe, melynek verése olyan kihagyó, amikor másokról van szó.

Uram, Te szeress általunk!

Add nekünk szívedet, hogy szeressük Atyánkat,

add nekünk szívedet, hogy szeressünk Anyánkat, Máriát,

add nekünk szívedet, hogy szeressük testvéreidet, akik nekünk is testvéreink, hogy szeressük már idelenn azokat, akik megelőztek az égben - őket bizony könnyebb szeretni -;

azokat is szeressük, akik itt vannak mellettünk a földön, és meg is löknek néha, tudva vagy öntudatlanul.

És adj lélegzetet, hogy ne fulladjunk ki az úton, hogy tüdőnk állandóan tele legyen oxigénnel, tiszta levegővel.

Hogy segítsük egymást előre a holnap felé, hátra nem tekintve, nem méricskélve, mibe kerül.

Lélegzetet, mindazzal szembenézni, amit az emberek - tehát Te - várnak, vársz tőlünk.

Lélegzetet mindig újra remélni, mintha ma reggel kezdődnék az élet, remélni a viharos tengeren is, mert Te jelen vagy és megígérted, hogy velünk maradsz.

Magunkban hordva az emberek minden reményét és minden szenvedését.

Adj lélegzetet, vagy inkább a Te leheletedet: azt, akit elküldtél az Atyától;

Lelkedet, aki ott fú, ahol akar.

Viharban, forgószélben, vagy lágy szellőben, amikor hívsz, hogy kövessük sugallataidat.

Add nekünk a Te leheletedet, hogy lehelje belénk a mélységek imáját, amely Belőled száll fel bennünk, dicsőséges visszatérted hívogatja, s Isten teljessége után kívánkozik.

Uram, szükségem van a Te szemedre, adj nekem eleven hitet.

Szükségem van a Te szívedre, adj mindent elbíró szeretetet.

Szükségem van a Te leheletedre, add meg nekem a Te reményedet, magamnak és Egyházadnak.

Hogy az Egyház legyen ma bizonyságtétel a világnak, és hogy ez a világ fölismerje a keresztényeket ragyogó, derűs tekintetükről, szívük melegéről, és törhetetlen optimizmusukról, amely örvendező reményük rejtett, változhatatlan forrásából fakad.

 

Újgörög ortodox imádság

Ó, emberszerető Uralkodónk, gyújtsd föl szívünkben isteni ismeretednek ragyogó világosságát, nyisd fel szemünket, hogy helyesen fogjuk föl hirdetett igédet; ültesd el bennünk áldott parancsaidnak félelmét, hogy minden testi kívánságot leküzdve, tetszésedet keresve és a szerint cselekedve mindenben átlelkesült életet éljünk. Mert Te vagy lelkünk és testünk világossága, Krisztus, Istenünk, és örök Atyáddal és legszentebb, jóságos és életet adó Lelkeddel együtt magasztalunk Téged most és mindenkor és mindörökkön örökké. Ámen.

 

A Mennyei Atya litániája

Uram, irgalmazz nekünk! – Uram, irgalmazz nekünk

Krisztus, kegyelmezz nekünk! –Krisztus, kegyelmezz nekünk!

Uram, irgalmazz nekünk! – Uram, irgalmazz nekünk!

Krisztus, hallgass minket! – Krisztus, hallgass meg minket!

Mennybéli Atyaisten – Irgalmazz nekünk! (ismételjük)

Megváltó Fiúisten

Szentlélek Úristen

Szentháromság egy Isten

Mennyei Atyánk

Urunknak, Jézus Krisztusnak Atyja

Irgalmasság Atyja

Minden vigasztalás Atyja

Világosság Atyja, akitől minden jó származik

Aki elküldted nekünk szent Fiadat

Aki minket Fiadban már a teremtés előtt kiválasztottál

Aki a mennyei titkokat elrejted a kevélyek elől, de kinyilatkoztatod a kicsinyeknek

Aki megbocsátod vétkeinket

Aki a titokban maradt alamizsnáért megfizetsz

Aki a zárt ajtók mögött végzett imát is meghallgatod

Aki a jó szívvel végzett böjtöt megjutalmazod

Aki tudod, hogy szükségünk van az ételre és az italra

Aki esőt adsz igazaknak és bűnösöknek egyaránt

Aki fölkelted napodat jókra és gonoszokra egyaránt

Aki minden szál hajunkat is számon tartod

Aki úgy szeretted a világot, hogy egyszülött Fiadat adtad érte

Aki saját Fiadat sem kímélted, hanem értünk kínhalálra adtad

Aki megadod a Szentlelket a Téged kérőknek

Aki Fiadnak Egyházába hívtál minket

Aki Fiadnak menyegzőjére meghívtál minket

Aki azt akartad, hogy gyermekeidnek hívjanak minket, és valóban azok is legyünk

Aki hosszan tűrő és nagy irgalmú Atyánk vagy

Hogy nekünk irgalmazz – Kérünk téged, hallgass meg minket! (ismételjük)

Hogy Neved mindenütt megszenteltessék

Hogy jöjjön el a Te országod

Hogy legyen meg a Te akaratod mennyben és földön

Hogy mindennapi kenyerünket add meg nekünk ma

Hogy bocsásd meg vétkeinket

Hogy minket a kísértésben megoltalmazz, és a gonosztól megszabadíts

Hogy amit állhatatosan kérünk, elnyerjük Tőled

Szent Fiadnak Nevében

Isten báránya Aki elveszed a világ bűneit, – Kegyelmezz nekünk!

Isten báránya Aki elveszed a világ bűneit, – Hallgass meg minket!

Isten báránya Aki elveszed a világ bűneit, – Irgalmazz nekünk!

Urunk, mutasd meg nekünk irgalmasságodat, – És add meg nekünk az üdvösséget!

Könyörögjünk! Mindenek Teremtője és kormányzója! Te gyermekeiddé választottál minket, és megengeded, hogy bizalommal Atyának szólítva Téged, magasztaljuk szent nevedet. Segíts, hogy jótéteményeidért hálásak legyünk. Adj erőt, hogy amit tőlünk kívánsz, azt Fölséged tiszteletére, felebarátaink javára és lelkünk üdvösségére teljesítsük. Krisztus, a mi Urunk által. Ámen.

 

Litánia a Mennyei Atyához

Uram, irgalmazz nekünk! – Uram, irgalmazz nekünk!

Krisztus, kegyelmezz nekünk! – Krisztus, kegyelmezz nekünk!

Uram, irgalmazz nekünk! – Uram, irgalmazz nekünk!

Krisztus, hallgass minket! – Krisztus, hallgass meg minket!

Mennybéli Atyaisten! – Irgalmazz nekünk!

Megváltó Fiúisten,

Szentlélek Úristen,

Szentháromság egy Isten,

Atyánk, a világ teremtője

Atyánk, a világ megmentője,

Atyánk, Te az örök bölcsesség,

Atyánk, Te a végtelen jóság,

Atyánk, Te minden jónak forrása,

Atyánk, szent Istenünk,

Atyánk, szeretetreméltó Istenünk,

Atyánk, Te védelmezőnk,

Atyánk, szeretetünk forrása,

Atyánk, világosságunk,

Atyánk, örömünk és boldogságunk,

Atyánk, Te minden ember gondviselője,

Atyánk, minden teremtmény kincse,

Atyánk, minden nemzet uralkodója,

Atyánk, Te az Anyaszentegyház dicsősége,

Atyánk, Te a keresztények reménysége,

Atyánk, Te a bálványok legyőzője,

Atyánk, Te az uralkodók tanácsadója,

Atyánk, Te a királyok királya,

Atyánk, Te a népek vígasztalója,

Atyánk, Te a papok öröme,

Atyánk, Te a családi élet teljessége,

Atyánk, Te a szüzek öröme,

Atyánk, Te a fiatalok irányítója,

Atyánk, Te az idősek támasza,

Atyánk, Te a kicsinyek barátja,

Atyánk, Te a sötétségben lévők fényessége,

Atyánk, Te a kevélyek legyőzője,

Atyánk, Te az igazak bölcsessége,

Atyánk, Te az üldözöttek békessége,

Atyánk, Te a szomorúak vígasztalója,

Atyánk, Te a kétségbeesettek menedéke,

Atyánk, Te a szegények gazdagsága,

Atyánk, Te a veszélyben lévők megmentője,

Atyánk, Te békességünk és oltalmazónk a megaláztatásban,

Atyánk, Te az árvák támasza,

Atyánk, Te a haldoklók menedéke,

Atyánk, Te a holtak feltámasztója,

Atyánk, Te a szentek gyönyörűsége,

Isten báránya Aki elveszed a világ bűneit, – Kegyelmezz nekünk!

Isten báránya Aki elveszed a világ bűneit, – Hallgass meg minket!

Isten báránya Aki elveszed a világ bűneit, – Irgalmazz nekünk!

Urunk, mutasd meg nekünk irgalmasságodat, – És add meg nekünk az üdvösséget!

Könyörögjünk! Végtelenül jó és irgalmas Atyánk, a Te legfőbb vágyad, hogy szereteted országa minden emberi szívben kibontakozhasson. Kérünk Téged, valósítsd meg azt az óhajodat, hogy minden ember megismerjen, szeressen és tiszteljen, hogy így a családok a Te békédben egységben éljenek. Kérünk, add meg nekünk ezt a mi Urunk, Jézus Krisztus érdemeiért, a Boldogságos Szent Szűz és minden szentek közbenjárására. Ámen.

 

Reviczky Gyula: Miatyánk

Urunk, atyánk, az ég lakója;

A csillagoknak alkotója,

Ki fenntartod mindenütt a rendet;

Dicsőség a te nagy nevednek!

 

Az igazak, jók, akik élnek,

Mindenha csak benned remélnek.

Te vagy az ő buzgó imájok:

Ó, jöjjön el a te országod!

 

Erős vagy, jó vagy, bölcs, igaz vagy:

Belátásod mindent igazgat.

Adsz örömet, csapást, kegyelmet:

A te akaratod legyen meg!

 

Panasz sosem jön ajakunkra;

Csak te ne hagyj soha magunkra.

S ki élni engedsz, add nekünk meg

Ma s mindennap a kenyerünket!

 

S ha bűntől (hisz’ gyöngék vagyunk mi!)

Nem bírunk néha szabadulni;

Bár a fenyítés téged illet;

Bocsásd meg a mi vétkeinket!

 

S mivel gyöngék vagyunk a jóra:

Legyen hát vétkeink adója,

Hogy amidőn felebarátunk

Bánt, néki szívből megbocsátunk!

 

Száz fájdalomnak, száz veszélynek

Vakon megy itt a test s a lélek.

De mi fogjuk kerülni mindet,

Csak meg ne kísérts soha minket!

 

Miatyánk! Büntess, hogyha kell, de

Taníts imára, türelemre.

S ki örök, égi dicsben állsz fenn:

Ó, ments meg a gonosztul. Ámen!

 

Reviczky Gyula: Isten

Isten, óh mondd, a világon

Azt a pontot hol lelem,

A füszálat, a bogárkát,

A hol nem te vagy jelen?…

 

Mintha arczod mosolyogna

A természet kék egén,

S virágok közt járva, mintha

Leheleted’ érezném!

 

Canterbury Szent Anzelm imádsága

Uram Istenem, nem érezlek Téged.

Lelkem körültekint, s nem látja szépségedet.

Hallgat Téged, és nem hallja harmóniádat.

Szimatol, és nem érzékeli illatodat.

Kóstol, és nem ismeri föl Ízedet.

Simogat, és nem érzi lágyságodat.

Mert megvannak Benned mindezek, Uram, Istenem,

a Magad kimondhatatlan módján,

hiszen Te adtad mindezeket

az Általad teremtett dolgoknak,

a maguk érzékelhető módján,

de megmerevedtek, de eltompultak,

de elzáródtak az én lelkem érzékei

a bűn ősi ernyedtségében.

És íme, újra zavarodottság,

íme újra a szomorúság és a gyász állja útját

az örömet és vígságot keresőnek.

Már enni vágytam, és íme,

csak még jobban kezdek éhezni!

 

A teremtés dicsérete - 104. Zsoltár

Áldjad, én lelkem, az Urat!

Uram, én Istenem, Te mindennél magasztosabb vagy!

Fenségbe és ékességbe öltöztél,

a fényességet, mint köntöst vetted magadra.

Kifeszíted az égboltozatot, mint a sátorponyvát,

és az égi vizek fölé építed hajlékodat.

Szekereddé teszed a fellegeket,

a szelek szárnyain jársz.

Követeiddé teszed a szeleket,

szolgáiddá a perzselő tüzet.

Biztos alapra állítottad a földet,

hogy meg ne inogjon sohasem.

Az örvénylő mélység mint ruha takarta,

vizek borították a hegyeket.

De a Te fenyegetésedre megfutamodtak,

szerte riadtak mennydörgésed szavától.

A hegyek fölemelkedtek, a völgyek leereszkedtek

arra a helyre, ahol alapjukat megvetetted.

Határt szabtál a vizeknek, amelyet nem léphetnek át,

hogy el ne borítsák ismét a földet.

A forrásokat a völgyekbe ereszted,

hogy folyjanak a hegyek között.

Belőlük iszik a mező minden vadja,

s oltják szomjukat a vadszamarak.

Fölöttük tanyáznak az égi madarak,

és az ágak közül hallatják hangjukat.

Hajlékaidból megöntözöd a hegyeket,

és műveid gyümölcséből táplálod a földet.

Füvet sarjasztasz az állatoknak,

és növényeket az ember szolgálatára,

kenyeret adsz a földből,

és bort, hogy vidámítsa az ember szívét;

Hogy ragyogjon arca az olajtól,

és a kenyér erősítse az ember szívét.

Jóllaknak az Úr fái,

s a Libanon cédrusai, amelyeket ő ültetett.

Fészket raknak rajtuk a verebek,

és fölöttük tanyázik a gólya.

A magas hegyek a szarvasok,

a szirtek a borzok menedéke.

Megalkottad a holdat az idő mérésére,

a napot, amely tudja, mikor kell lenyugodnia.

Sötétséget rendelsz és leszáll az éjszaka:

ebben mozognak az erdő vadjai,

prédáért ordítanak az oroszlánkölykök,

s eledelt kérnek maguknak Istentől.

Ha felkél a nap, összegyűlnek,

nyugalomra térnek tanyájukon.

Az ember kimegy dolgozni,

és munkáját végzi egészen estig.

Uram, milyen nagyok a te műveid!

Bölcsességgel teremtetted valamennyit,

és alkotásaid betöltötték a földet.

Itt a tenger: nagy és tágas,

nyüzsög benne a számtalan hüllő,

apró és nagy állat egyaránt.

Itt hajók szelik át,

amott a Leviatán, amelyet arra alkottál,

hogy játékát űzze benne.

Mindezek Tőled várják,

hogy idejében megadd nekik eledelüket.

Ha adsz nekik, felszedik,

ha megnyitod kezedet, jóllaknak javaiddal.

De ha elfordítod arcodat, megrémülnek,

ha lélegzetüket megvonod, elenyésznek,

és porrá lesznek ismét.

Kiárasztod lelkedet, s ők életre kelnek,

és megújítod a föld színét.

Dicsőség az Úrnak mindörökké,

örvendezzen műveinek az Úr,

akinek a tekintetére megremeg a föld,

s érintésére füstöt vetnek a hegyek.

Énekelek az Úrnak, amíg élek,

amíg leszek, zsoltárt zengek Istenemnek.

Beszédem legyen kedves Előtte,

én pedig az Úrban leljem gyönyörűségem.

Vesszenek el a bűnösök a földről,

és ne legyenek többé az istentelenek!

Áldjad, én lelkem, az Urat!

 

Csokonai Vitéz Mihály imája

Igazságtalanságnak gyűlölője

és igazságnak tántoríthatatlan fejedelme,

Édes Atyánk a Krisztus Jézusban,

aki erőtlenség alá vetetted

az emberi nemzetet,

adj oly állhatatos és mindent könnyen

kiállható szívet,

hogy ha nyomorúságok érnek bennünket,

el ne csüggedjünk,

tehozzád és ne másokhoz folyamodjunk!

 

Adj továbbá a mi kezünkbe olyan kulcsot,

mellyel bátran megnyithatjuk

a te lakóhelyedet,

ahol nincs nyomorúság,

nincs siralom és szomorúság,

hanem vég nélkül való öröm.

Ámen.

 

Széchenyi István: Foglalatja minden jónak

Isten, te foglalatja minden jónak,

magasztosnak, tökéletesnek, befejezettnek,

töltsd meg szívemet és lelkemet

a te szellemeddel.

Erősíts meg engem mennyei hatalmaddal,

hogy földi gyarlóságaimon erőt véve,

elmémet hozzád felemelhessem!

 

Tisztísd meg érzékeimet

minden hozzám tapadó földi salaktól

s világosságoddal töltsd be

emberi természetemet,

hogy ez a te műved hozzád méltó lehessen.

 

Öntsd bizalmat lelkembe s ne engedd meg,

hogy a te végzéseidet bírálgassam,

vagy éppen kételkedhessem

a te mindenhatóságodban,

mindentudásodban

és véghetetlen irgalmasságodban.

Add végre a te legjobb áldásodat

minden hozzátartozóimra s barátaimra,

hogy egykoron mindnyájan együtt

 

Reviczky Gyula: Imakönyvem

Aranykötésű imakönyvet

Hagyott rám örökül anyám,

Kis Jézus ingben, glóriában

Van a könyv első oldalán.

Sok év előtt egyik sarokba

Beírta jó anyám nevét,

Lehajtom a betűkre főmet,

Hogy fölidézzem szellemét.

 

Nekem úgy tetszik, hogy csak egyszer

Fehér ruhában láttam őt.

Tavasz volt épp, a kedves ákác

Virágozott a ház előtt.

A lemenő nap fénysugára

Reszketett ajkán, zárt szemén.

Apám ott állt a ravatalnál,

És vélem együtt sírt szegény.

 

Hogy elmosódtak a betűk! Mily

Sárgák s kopottak e lapok.

Rég’ volt, midőn ez imakönyvből

Még az anyám imádkozott.

Kék selyemszállal összekötve

Van itt hajambul egy kevés.

Aranyos fürtjeimhez akkor

Nem illett még a szenvedés.

 

Írott imádság töredéke

Mellett van az anyám haja,

Emitt egy szentnek vézna képe

S egy régi, halvány Mária.

Elnézem… Éppen így viselt meg

A sors azóta engemet.

Sokszor szeretnék sírni, hogyha

Nem szégyellném a könnyeket.

 

Az Úr imádságát ütöm fel

(Kísérőm a nehéz úton),

S vigasztalást vegyít a kínhoz

A te imád, ó, Jézusom!

Imádság kell a szenvedőnek,

Akit a sors árván hagyott.

Úristen, én nem zúgolódom:

Legyen a te akaratod.

 

Föl nem panaszlom a világnak,

Csak szellemednek, jó anyám,

Milyen kopár volt ifjúságom,

S hogy mennyi bánat szállt reám.

Tűrtem, reméltem, megalázva

Idegenek közt éltem én;

De azt a régi imakönyvet

S emléked szentül őrizém.

 

Szent Ambrus: Himnusz a tizenkettedik órára

Urunk, fölséges Istenünk,

A lét rendjét ki megszabod:

Reggel világosságot adsz,

És délben tűző ragyogást.

 

Oltsd el minden viszály tüzét,

Szűntesd a rossz vágyak hevét,

A testet egészséggel áld,

Szívünket békéd járja át.

 

Add meg, kegyelmes jó Atya,

Atyának egyszülött Fia

És Szentlélek, vigasztalónk,

Egyetlen Úr, örök király. Ámen.

 

A Fiú – a Megváltó

„Ezüstöm és aranyam nincsen,

de amim van, azt adomneked:

a názáreti Jézus Krisztus nevében,

kelj föl, és járj!” (ApCsel 3,1-6)

 

II. Rákóczi Ferenc könyörgése

Győzhetetlen én kőszálom,

Védelmezőm és kőváram

A keresztfán drága áron –

Oltalmamat tőled várom!

 

Sebeidnek nagy voltáért,

Engedj kedves áldozatért,

Drága szép piros véredért,

Kit kiöntél ez világért

 

Életemet ostromolják:

Feszítsd, feszítsd! – azt kiáltják,

Mint gyilkosok, azt kívánják

És véremet szomjúhozzák.

 

Reád bízom ez ügyemet

Én Jézusom, én lelkemet,

Megepedett bús szívemet,

Én szegény árva fejemet.

 

Ím elmégyek országomból,

Drága, kedves, jó hazámból;

Eddig való hajlékomból,

Költöznöm kell jószágomból.

 

Mutass, Jézus, kies földet,

Lakásomra adj jó helyet,

Ez életben csendességet,

Jövendőben idvességet.

 

A Jézus-ima

Uram, Jézus Krisztus, Élő Isten Fia, irgalmazz nekem bűnösnek!

A keleti-egyház „rózsafüzére”. Monoton, meditatív ima, amely a megszokott szavak ismételgetésével Istenhez kapcsolja legalább a figyelem egy részét. „Neved, miként a kiömlött olaj” (Én 1,3), mondja a Biblia, s ez a sor a Jézusima alapgondolata is, hiszen ahogyan a kiömlött olaj egyre inkább beleszívódik a ruhába, egyre nagyobb foltot formál, ugyanígy a hívő számára olyan kedves név, Jézus neve is a gyakori ismételgetés által egyre inkább betölti az embert. Ahogyan a szerelmes ismételgeti kedvese nevét, úgy tesz az Egyház is.

Szintén nagyon régi imádság, aminek több változata is ismert. Az elején 33 szemből álló füzéren, ún. „csotkin” imádkozzák, később azonban a gondolkodás részévé válik a könyörgés. (a szerk.)

 

Eckhart mester imája

Uram, Jézus Krisztus!

Hozzád jövök minden nyomorúságommal,

Uram, és elsírom Neked szívem minden keserűségét.

 

Neked ajánlom egész bensőmet és minden ember minden ügyét,

különösen is azokét, akik erre kértek.

Szeretettel teljes Uram, arra kérlek, meríts meg bennünket,

és moss tisztává nemes Véred erejével,

öltöztess belé, és tégy kedvessé bennünket mennyei Atyád szemében.

Engesztelj ki bennünket Vele,

nyerd meg számunkra szívének jóindulatát,

hogy szeretetének kegyelme és lelke áradjon belénk,

s csak ez a szeretet ébressze gondolatainkat,

szülje szavunkat és tettünket áldott akaratod dicséretére.

Ámen.

 

Franz Kőnig bíboros imája

Aki Jézust megtalálja

Istent is megtalálja,

Aki Jézust megismeri,

Isten igazságát ismeri föl,

Aki Jézus után kérdez,

Jézus életével, az örök élettel kerül kapcsolatba,

Aki Jézus közelébe jut

Isten szeretetének közelségébe kerül,

Aki Jézust fölismeri,

Isten emberi arcát ismerheti meg,

Aki Jézussal találkozik,

Az emberként hozzánk érkező Istennel találkozik,

Mert Jézusban Isten emberszeretete válik

Útmutatónkká az örök Otthon felé.

 

Ó, édes Jézus ártatlan vére… (kun himnusz)

Ó, édes Jézus ártatlan vére

hullatta híven szolgáit védve

könnyem omlik érte

Ily drága tettnek nincs feledése

ha járunk bűvös forrásvizére

lelkünk telve véle

 

Krisztus – holott te oly hibátlan vagy

mit gyötröd – holott makulátlan vagy

törékeny testedet

Koldus vagyok – te égi király vagy

gonosz vagyok – maga a jóság vagy

hordod keresztemet

 

Adományaink ugyan mit érnek

s mit adsz te értük mily nagy értéket

királyom oltalmam

Szeretet tesz mámorossá téged

keresztnek nagy kínjait se féled

ó én édes uram

 

Példát tettél – vállaljuk keresztünk

szerettél minket - mi is szeressünk

világot feledjünk

Véred ontottad – tiszták lehessünk

kínokat szenvedtél – csak élhessünk

bűnöket levessünk

 

Elindulunk – ne hagyd hogy hiába

a paradicsomi lakomára

segíts, elérhessünk

Ámen.

(Tandori Dezső fordítása)

 

Paul Gerhardt: Ó, Krisztus-fő

Ó Krisztus-fő, Te zúzott,

Te véres, szenvedő,

Te tövis-koszorúzott

Kigúnyolt drága fő,

Ki szépség tükre voltál,

Ékes, csodás, remek,

De most megcsúfolódtál:

Szent fő, köszöntelek!

 

Ékességed, Te drága,

Melytől máskor szepeg

Világ hatalmassága,

Köpés mocskolta meg.

Milyen halványra váltál!

Szemed fényét, amely

Szebb volt minden sugárnál,

Ki rútította el?

 

Mind, ami kín s ütés ért,

Magam hoztam Reád;

Uram, e szenvedésért

Lelkemben ég a vád.

Feddő szót érdemelve

Itt állok én szegény,

S kérlek, lelked kegyelme

Sugározzék felém.

 

Itt állok – ó ne vess meg –

A gyötrelmek helyén;

Amíg ki nem hűl tested,

El nem mozdulok én,

S ha életed kilobban;

Alácsuklik fejed,

Ölemben és karomban

Lesz nyugtató helyed.

 

Ó légy érette áldott

Jézus, Egyetlenem,

Hogy szörnyű kínhalálod

Nagy jót akar velem.

Add, hogy hódolva, híven

Tőled ne térjek el,

S ha hűlni kezd a szívem,

Benned pihenjek el.

 

Mellőlem el ne távozz,

Ha majd én távozom;

A kínban, mit a halál hoz,

Állj mellém, Jézusom.

Ha lelkem félve reszket,

S rettent a meghalás,

Nagy kínod és kereszted

Legyen vigasztalás.

 

Légy pajzsom és reményem

Ha kétség látogat,

Véssem szívembe mélyen

Kereszthalálodat.

Rád nézzek, Rád szüntelen,

S ha majd szívem megáll,

Öleljen át a lelkem –

Így halni jó halál.

(Áprily Lajos fordítása)

 

Fatimai imadság

Ó Jézusom, bocsásd meg bűneinket, ments meg minket a pokol tüzétől, s vidd a mennybe a lelkeket, különösen azokat, akik legjobban rászorulnak irgalmadra. Ámen.

 

Szent Bonaventura: Krisztus irgalmáról

Jézus, bocsánat kútfeje,

Jézus, búbánat sugara,

Jézus, bűnbánat öröme,

Jézus, bűnbánók óhaja,

 

mikor ott függtél csüggeteg,

ártatlanul megfeszített,

a gonosz latrok közepett,

megosztva büntetésüket,

 

és egyik akkor Téged ott

megvádolt és Rád támadott,

ostobán gúnyolt és szidott

és káromolva szólított:

 

„Ha tényleg Isten fia vagy,

ments meg bennünket és magad:

magadhoz zordon ne maradj

ki megváltottál másokat.”

S mikor a másik rá-csarélt

s feddte a balga szavakért

s megvalló, hogy ő rosszul élt,

de Téged mint szentet dicsért

s Általad igaz útra tért

és könyörögve így beszélt:

 

„El ne feledj engem, Uram,

ha országodba érkezel,

mely édességgel tele van,

s király-ruhádba öltözöl.”

 

Te, kit a bánat visszanyer

s malasztod szíveket emel,

nemcsak hogy nem feledted el:

égbe méltattad venni fel!

 

Óh isteni kész irgalom!

Kész irgalom, jószívűség!

Adakozó kész szánalom!

Szánakozó bőkezűség!

 

Tehozzád fut az áhítat,

hozzád tér az emlékezet,

a vágy Feléd nyög lankatag,

a bűnbánat Feléd eped;

a gyónás székedhez tapad:

a szív Neked tárul, Neked!

 

Azért bizalommal teli

imádkozunk hozzád, Uram,

mert Te vagy az egyedüli

bűntelen és mocsoktalan;

gondolj reánk végnélküli

türelmedhez képest, Uram!

(Babits Mihály fordítása)

 

Faludi Ferenc: A feszülethez

Szüzek, ifjak sírjatok,

Mélyen szomorkodjatok,

Keseregjen minden szív,

Aki Jézusához hív.

 

Nincsen abban irgalom,

Hozzád buzgó fájdalom,

Aki téged meg nem szán,

Ó Jézus, a keresztfán.

 

Gyenge testén sebeit,

Vérrel buzgó kékeit,

Aki látja és nem sír,

Élő hittel az nem bír.

 

A kősziklák repednek,

Nap és hold setétednek,

Minden állat megindul,

Csak a bűnös nem búsul.

 

Szállj szívedbe, sirasd meg

Bűneidet; gondold meg:

Hogy az Isten Fia volt,

Aki érted is megholt.

 

Magdeburgi Szent Mechtild fohászaiból

Üdvözlégy, édes Uram, Jézus Krisztus, az élő Istennek fia, Istenem, akit a hit szemével nézek most! Tudom és vallom, hogy mint valóságos Isten és ember vagy itt jelen, imádlak Téged, Uramat és Istenemet, Teremtőmet és Megváltómat és szeretlek mindenekfölött. Minden dicséret Téged illet most és mindörökké! Szívemből szánom és bánom, Istenem, szent Fölséged előtt; hogy félelem és szégyen nélkül vétkeztem. Segíts rajtam; irgalmas Istenem, nagykönyörületeddel: Tisztítsd meg a szívemet minden rendetlen szeretettől s önts a szívembe égi kegyelmet, hogy a szégyent, amit rád hoztam s bűneim nyomorúságát megsirassam! Hálát adok neked, édes Uram, minden kegyelmedért, amelyet eddig ajándékoztál s amit még ezentúl ajándékozni akarsz nekünk. Jézus nevére kérlek, Atyám, tisztíts meg engem kegyelmesen minden gonosztól, őrizz meg a bűntől s szentelj, erősíts meg az örök életre! Kérlek Téged, Uram, a dicsőségedre kérlek, őrizz meg minket, híveidet a jóban, Szent Péter székében, élő fejünket magasztald fel minden erénnyel s Egyházad növekedjék a te szeretetedben, szabaduljon meg minden gonosztól szentelődjék meg minden erényben! Könyörgöm, édes Jézus Krisztusom, adj békét a kereszténységnek, adj elegendő termést minden keresztény országnak. Tartsd meg, Uram, barátaidat szent szolgálatodban, térítsd meg ellenségeidet s fékezd meg gonoszságaikat. Könyörgöm, Uram, Királyok Királya, az egész világ uralkodóiért, egyesítsd őket a Te szellemedben, hogy sohase vezessenek gonosz háborút akaratod ellenére és a lelkük kárára. Könyörgöm, édes Uram; minden szükséget szenvedőért: hánykolódjanak azok a tengeren, sínylődjenek betegségben, börtönben, nyomorban vagy gondban. Szolgáljon vigasztalásukra a Te kegyes jóságod s ne veszítsék el kegyelmedet soha! Könyörgöm Hozzád, égi Atyám, minden keresztény lélekért, akik ma válnak meg a testüktől: mentsd meg őket irgalmas Istenem, s légy kegyes hozzájuk az ítéletkor! Könyörülj, édes Uram Istenem, apám, anyám lelkén és minden tisztuló lelken: mutasd meg nekik megváltó hatalmadat s engedd; hogy békében nyugodjanak. Ámen.

 

Boldog Kalkuttai Teréz: Kicsoda számomra Jézus?

Jézus a megtestesült Ige.

Jézus az élet kenyere.

Jézus áldozati bárány – akit bűneinkért feláldoztak a kereszten.

Jézus az áldozat, akit a szentmisén feláldoznak a világ bűneiért és saját bűneimért.

Jézus az ige, amelyet hirdetni kell.

Jézus az igazság, amit közhírré kell tenni.

Jézus a fény, amelynek föl kell ragyognia.

Jézus az élet, amit élnünk kell.

Jézus a szeretet, amely szerint szeretnünk kell.

Jézus az öröm, amelyet szét kell osztanunk.

Jézus a béke, amelyet adnunk kell.

Jézus az élet kenyere, hogy tápláljon minket.

Jézus az éhező, akinek enni kell adnunk.

Jézus a szomjazó, akinek szomját csillapítanunk kell.

Jézus a mezítelen, akit fel kell ruháznunk.

Jézus a hontalan, akit be kell fogadnunk.

Jézus a beteg, akit meg kell gyógyítanunk.

Jézus a magára maradott, akit szeretnünk kell.

Jézus a kitaszított gyermek, akit örökbe kell fogadnunk.

Jézus a leprás, akinek ki kell mosnunk sebeit.

Jézus a koldus, akire rá kell mosolyognunk.

Jézus a szerencsétlen, akit meg kell hallgatnunk.

Jézus a rokkant, akit fel kell karolnunk.

Jézus a kisgyermek, akit át kell ölelnünk.

Jézus a vak, akit vezetnünk kell.

Jézus a néma, akihez szólnunk kell.

Jézus a nyomorék, akit kísérnünk kell.

Jézus az elhagyott, akinek társává kell lennünk.

Jézus a, prostituált, akit ki kell szabadítanunk a veszélyből és akinek barátjává kell lennünk.

Jézus a rab; akit meg kell látogatnunk.

Jézus az öregember, akit szolgálnunk kell. Jézus az Isten.

Jézus a vőlegény.

Jézus az élet.

Jézus az egyetlen szerelem. Jézus mindenben minden.

Jézus az egyetlenem és mindenem.

Jézus az, akit teljes szívemmel és teljes lényemmel szeretek.

Mindent Neki adtam, még bűneimet is, és Ő gyöngéden, szeretettel eljegyzett engem.

Most és egész életem során megfeszített Vőlegényem menyasszonya vagyok. Ámen.

 

Roger Schütz: Imádság

Krisztus,

Te ránk hagytad,

újra meg újra ránk bízod

a szót:

Isten megbocsátásának,

az emberbe vetett bizalmának igéjét.

Hogy követni tudjunk,

erőt adsz

a szüntelen újrakezdéshez.

Követni téged

életünk hétköznapi eseményei közepette:

ez csak abból áll,

hogy rátalálunk az útra

–nem a merev törvények ösvényére –

hanem terád, Krisztus,

aki valóban út vagy:

rajtad keresztül maga Isten siet felénk.

(Kiss Zsuzsa fordítása)

 

Görög katolikus ima

Istennek Egyszülött Fia és Igéje, ki halhatatlan vagy, és a mi üdvösségünkért a szent Istenszülő s mindenkor szűz Máriától megtestesülni kegyeskedtél. Változatlanul emberré lettél, megfeszíttettél, Krisztus, Istenünk. Legyőzted a halállal a halált, ki egyike vagy a Szentháromságnak, az Atyával és Szentlélekkel dicsérendő, üdvözíts minket. Ámen!

 

Pierre Teilhard de Chardin: Esteledik

Maradj velünk, Urunk, mert már esteledik. Alakítsam át, használjam fel az évek múlásával növekvő árnyakat: a gyöngülést, az elszigeteltséget, amikor nem tárulnak elém új távlatok. Krisztusban, az Ómegában találjak lehetőséget, hogy fiatal maradjak, vidám, lelkesedő, vállalkozó kedvű. Még ne tekintsem „bölcsességnek” azt, ami csak melankólia, közömbösség, kiábrándultság. Adjak helyet a közelgő végnek, fölemelő szerepet szánjak hanyatló napjaimnak. Ahányszor csak ezt mondtam: „Készen vagyok”, mindig ezt jelentette: „Nekifeszülök annak, ami előttem van”. Fogadjam a halált úgy, ahogyan az Ómega-Krisztusban jön el, azaz fejlődésem érdekében. Belül is, kívül is mosolyogva, szívesen fogadjam, ami rám vár. Ómega-Jézus, add, hogy hátralévő napjaimmal s főleg halálommal Téged szolgáljalak, hirdesselek, mutassalak meg az embereknek, mindig és mindvégig! Jézus, szívszakadva bízom Rád utolsó munkás éveimet, halálomat. El ne gyöngítsék azt, amit vágyva vágytam. Teérted befejezni… A kegyelmek kegyelme az az ajándék, hogy jól érem meg a véget: ahogy leghathatósabban szolgálhatom az Ómega-Krisztus dicsőségét. Egyetlen szenvedély uralja életemet: növeljem Krisztus és a Világ szintézisét. Tehát szeressem mindkettőt, különösen az Egyházban élő Krisztust, a legfőbb Tengelyt. Egyesülés a Halál által, az egyesítő Halál. Végül az imádásra-méltó vár reánk. Megyek Őelébe, aki jön felém.

(Rezek Román fordítása)

 

Juhász Gyula: Imádság a gyűlölködőkért

Én Jézusom, te nem gyűlölted őket,

A gyűlölőket, és a köpködőket.

 

Szeretted ezt a szomorú világot

S az embert, ezt a nyomorú virágot.

 

Te tudtad, hogy mily nagy kereszt az élet

És hogy felettünk csak az Úr itélhet.

 

Szelíd szíved volt, ó, pedig hatalmad

Nagyobb volt, mint mit földi birtok adhat.

 

A megbocsájtást gyakoroltad egyre,

Míg égbe szállni fölmentél a hegyre.

 

Ma is elégszer hallod a magasban

A gyűlölet hangját, mely égbe harsan.

 

A gyilkos ember hangját, aki részeg

S a szeretet szavát feszítené meg.

 

Én Jézusom, most is csak szánd meg őket,

A gyűlölőket, és a köpködőket.

 

Most is bocsáss meg nékik, mert lehet,

Hogy nem tudják tán, mit cselekszenek.

 

Dsida Jenő: Krisztus

Krisztusom,

én leveszem képedet falamról. Torz

hamisításnak érzem vonalait, színeit, sohase

tudlak ilyennek elképzelni, amilyen itt vagy.

Ilyen ragyogó kékszeműnek, ilyen jóllakottan

derűsnek, ilyen kitelt arcúnak, ilyen

enyhe pirosnak, mint a tejbeesett rózsa.

Én sok éjszaka láttalak már, hallgattalak is

számtalanszor, én tudom, hogy te egyszerű

voltál, szürke, fáradt és hozzánk hasonló.

Álmatlanul csavarogtad a számkivetettek

útját, a nyomor, az éhség siralomvölgyeit

s gyötrő aggodalmaid horizontján már az eget

nyaldosták pusztuló Jeruzsálemed lángjai.

Hangod fájó hullámokat kavart, mikor

a sok beszéd után rekedten újra

szólani kezdtél. Megtépett és színehagyott

ruhádon vastagon ült a nagy út pora,

sovány, széltől-naptól cserzett arcodon

bronzvörösre gyúlt a sárgaság s két

parázsló szemedből sisteregve hullottak

borzas szakálladra az Isten könnyei –

 

II. János Pál pápa: Ima

Jézus, Isten Fia,

Akiben az istenség teljessége lakozik,

Te hívod a megkeresztelteket,

hogy „evezzenek a mélyre”,

bejárva az életszentség útját.

Szítsd fel a fiatalok szívében a vágyat,

hogy a Te szereteted hatalmának

a tanúi legyenek a mai világban.

Töltsd be őket a lelki erősség

és a jó tanács ajándékával,

hogy képesek legyenek az önmagukra

és hivatásukra vonatkozó

teljes igazság felismerésére.

 

Szép Ernő: Jézus Krisztus

Emberek istene

Istennek embere

Te lehajtott fejű

megszegezett kezű

leszegezett lábú

lecsukódott szemű

Te megfagyott ajkú

Te kihasadt szívű

Te örökre vérző

útszél elhagyottja

mezítelen testű

hófehér szemérmes.

Tavasszal lombtalan

nyáron napon égő

Te ősszel megázó

Te télen megfázó

szélben takaratlan

viharban búvatlan.

Te nappal életlen

éjszaka fekvetlen

özvegyek takarója

leülő koldusnak

támasztó párnája

minden úttalannak

útmutató fája.

 

Gyermekek rokona

véneknek pajtása

vándoroknak botja

bohóknak tutora

pásztorok vezére

juhok gyapjújából

tövist válogató

szamár hosszú hátát

végigsimogató.

Jajnak trombitája

sóhajnak vonója

némának ekhója

könnyeknek kendője

éhes vendéglője

bénának fürdője

esettnek mentője

vakoknak gyertyája

poklosok barátja

halálnak doktora

mindenki testvére

egyetlen magános.

 

Te másról beszélő

Te tengerre lépő

Te egekre néző

a kínoknak grófja

hercegek hercege

királyok királya

szegények szegénye

harminc ezüst érő

harminchárom éves.

Te felhőbe szálló

Te mennyekben járó

tejúton sétáló

fényességben álló

szivárványra dűlő

Te angyalt tanító

Te bárányt vezető

galambnak gazdája

kelet majorosa

nyugat bíborosa

csillagok csillaga

örök trónörökös

örökös boldogság.

 

Tóth Árpád: Krisztus-képre

Szelíd gyermek, mért késztetsz, hogy megálljak,

Felém mért nyújtod nyájasan kezed?

Szívem, mely mindig későn érkezett,

Szelíd gyermek, lásd, lomha, furcsa, bágyadt.

 

Leomlanék csókolni jászolágyad

Mint ki mirhát hoz, s kit csillag vezet,

De lásd, a mirha s csillag elveszett,

És eltemettem minden drága vágyat.

 

Álomsereg víg Fáraója voltam,

S szép katonáim zengő csodasorban

Vittem dőrén, amerre örvény tátong.

 

S most itt vagyok, szelíd szavadra vágyva,

Mert nem maradt más bennem csak a gyáva,

És gúnyolódnám, s ajkam halk imát mond.

 

Szent Patrik: Úti imádság

Uram, Jézus, járj előttem,

ha lankadok, állj mögöttem,

Pajzsomként lebegj fölöttem,

jobbról, balról segíts engem.

Mindig Téged keresselek,

mindig találkozzam Veled,

minden léptemben szüntelen

Te, csak Te jöjj szembe velem.

Te légy szavam a nyelvemen,

más szavával Te szólj nekem.

Minden egyes pillantásom

mindenkiben Téged lásson.

Te légy utam az utamban,

utam végén a jutalmam. Ámen.

 

Litániák

A litániák elterjedt és kedvelt imái az Egyháznak. Isten becézését jelentik. Egyénileg és közösségileg is imádkozzák, a Szentírásból vett képekkel dicsérik és dicsőítik Istent, és mindazokat, akik Istenhez tartoznak. Amikor az embernek nincsenek saját szavai, csak az elszánása, akkor lehetnek különösen is fontosak és hasznosak a litániák, amelyeket megszenteltek őseink, s amelyek nagyrészt a Biblia kifejezéseiből és képeiből állnak. (a szerk.)

 

Jézus litániája

Jézus, az élő Isten Fia, – Irgalmazz nekünk! (ismételjük)

Jézus, az Atya képmása,

Jézus, Szűz Mária Fia,

Jézus, valóságos Isten és valóságos ember,

Jézus, az Isten országának hirdetője,

Jézus, a béke fejedelme,

Jézus, az örök bölcsesség,

Jézus, az örök Főpap,

Jézus, az élő vizek forrása,

Jézus, az Emberfia,

Jézus, az igazságos Bíró,

Jézus, a jövendő élet Atyja,

Jézus, a mi Királyunk,

Engedelmes Jézus,

Türelmes Jézus,

Szerető szívű Jézus,

Jézus, a mi Urunk,

Jézus, a mi Megváltónk,

Jézus, a mi Üdvözítőnk,

Jézus, a mi barátunk,

Jézus, a mi tanítónk,

Jézus, a mi Mesterünk,

Jézus, a mi példaképünk,

Jézus, a szegények Testvére,

Jézus, a bűnösök barátja,

Jézus, a betegek vigasztalója,

Jézus, a jó Pásztor,

Jézus, az Egyház alapköve,

Jézus, az elvetett búzaszem,

Jézus, az igaz szőlőtő,

Jézus, a Kenyér, amelyből élünk,

Jézus, a fény, amely által látunk,

Jézus, az út, amelyen járunk,

Jézus, az igazság, amelyet hiszünk és vallunk,

Jézus, az ajtó, amelyen át az örök életre jutunk,

Jézus, a mi életünk,

Jézus, az örök világosság fényessége,

Jézus, a húsvéti Bárány,

Jézus, áldozat a világért,

Jézus, a kegyelem forrása,

Jézus, a mi örömünk,

Jézus, a mi reményünk,

Jézus, a mi örök életünk.

Krisztus, Te vagy a mi tanítónk és példaképünk!

Kérünk Téged, hallgass meg minket! (ismételjük)

Krisztus, Te vagy a mi örömünk és vigasztalásunk!

Krisztus, Te vagy a mi bátorítónk és erősségünk!

Krisztus, Te mutatod meg életünk értelmét!

Krisztus, Te vezeted a helyes útra a tévelygőket!

Krisztus, Te erősíted meg a Téged követőket!

Krisztus, Te vagy a mi gyöngeségünk támasza!

Krisztus, Te vagy a mi testi-lelki bajaink orvoslója!

Krisztus, Te vagy a mi üdvösségünk záloga!

Krisztus, Te vagy a mi megmentőnk és erősségünk!

Krisztus, Te vagy a mi hitünk szerzője és éltetője!

Krisztus, Te vagy a mi szeretetünk és hűségünk!

Krisztus, Te vagy az értünk adott áldozat!

Krisztus, Te vagy bűneink megbocsátója!

Krisztus, Te vagy a szenvedésben és a halálban vigaszunk!

Krisztus, Te vagy a világ Bírája!

Krisztus, Te vagy reménységünk forrása!

Krisztus, Te vagy jövőnk záloga!

 

Litánia Jézushoz (Bálint Sándor nyomán)

Jézus, Testté lett Ige – Hallgass meg minket! (ismételjük)

Jézus, Malaszttal és igazsággal teljes Ige

Jézus, Az Úrnak Igéje.

Jézus, Úristen, ki által mindenek lettek.

Jézus, Istennek egyetlen Fia.

Jézus, Istennek szerelmes Fia.

Jézus, Üdvözítő Úr Krisztus.

Jézus, a nagy és Fölségesnek Fia.

Jézus, az élő Isten Fia.

Jézus, Emmánuel, a velünk lévő Isten.

Jézus, Egyetlen Fiú, ki az Atya kebelében vagy.

Jézus, Istennek egy Fia, kiben kedve telt az Atyának.

Jézus, Az Úrnak mindenható Igéje.

Jézus, Öröktől fogva elrendeltetett Bölcsesség

Jézus, Áldott, ki az Úr nevében jöttél.

Jézus, Az Úrnak ereje

Jézus, a mi Istenünktől jövő üdvösség

Jézus, a láthatatlan Istennek képmása.

Jézus, akinek oly név adatott, amely mindenekfölött való

Jézus, aki mindent a Te erődnek Igéje által hordozol

Jézus, az Isten teremtett dolgainak kezdete

Jézus, az emberek között elsőszülött

Jézus, mindenek örököse

Jézus, a mezők virágja és gyöngyvirágja

Jézus, az Úr igaz örököse

Jézus, a nemzedékek várakozása

Jézus, aki csodálatos, tanácsadó és erős Isten vagy.

Jézus, az Úrnak angyala.

Jézus, a szövetség angyala

Jézus, az emberekkel társalkodó Isten

Jézus - Ábrahám utódja

Jézus - Jákobtól származó csillag

Jézus – a Júda törzséből való oroszlán

Jézus – Jessze gyökere

Jézus – Dávid fia

Jézus – az Emberfia

Jézus – a Názáreti

Jézus – a Boldogságos Szűztől született

Jézus – a Boldogságos Szűz Máriának egyszülött fia

Jézus – a Boldogságos Szűz méhének gyümölcse

Jézus – a názáreti József fia

Jézus – a földből származott Igazság

Jézus – akinek nevére minden térd meghajol, a mennyben, a földön és az alvilágban

Jézus – akiben a bölcsesség és a tudomány minden kincsei el vannak rejtve

Jézus – aki által minden lett, és aki nélkül semmi sem lett

Jézus – akiben az istenség egész teljessége lakozik

Jézus – aki pap vagy Melkizedek rendje szerint

Jézus – szent, ártatlan, tiszta, a bűnösöktől elválasztott főpap vagy és az egeknél hatalmasabb

Jézus – nagy főpap, aki áthatoltál az egeken.

Jézus – aki szelíd és alázatos szívű vagy

Jézus – ezrek közül kiválasztott vőlegény

Jézus – az Anyaszentegyház feje

Jézus – minden fejedelemségek és hatalmasságok feje

Jézus – jó pásztor, aki életedet adtad juhaidért

Jézus – a mi lelkünk pásztora és felügyelője

Jézus – szentek világossága

Jézus – a pásztorok fejedelme

Jézus – hűséges és igazi bizonyosság

Jézus – a nagy próféta

Jézus – próféta, a Férfi, hatalmas az Isten és mind nép előtt tettben és szavakban

Jézus – valóságos próféta, aki e világra jöttél

Jézus – minden nemzet által vágyott Messiás

Jézus – aki jó hírt hoztál a szegényeknek,

Jézus – aki gyógyítod a töredelmes szívűeket

Jézus – aki a foglyoknak szabadulást hoztál

Jézus – akit fölkent az Úr és a Szentlélek.

Jézus – akit az Isten fölkent az igazságnak olajával az emberek között

Jézus – ki gyönyörűséges vagy az emberek fiai között

Jézus – ki az egész földön nagy király vagy

Jézus – a zsidók királya

Jézus – Izraelnek királya

Jézus – aki hatalmasabb minden földi királynál

Jézus – ki törvényadó urunk vagy

Jézus – az építőktől megvettetett szegletkő.

Jézus – aki sokak bukására és sokaknak feltámadására lettél Izraelben

Jézus, a világ világossága

Jézus, igaz világosság, ki az embereket megvilágosítod

Jézus, hajnali fényes Csillag

Jézus, az Igazságnak Napja

Jézus, aki Út, Igazság és Élet vagy

Jézus, aki igaz szőlőtő vagy és mi a szőlővesszők

Jézus, Dávidnak kulcsa

Jézus, a juhoknak Ajtaja

Jézus, az Isten szövetségének Szekrénye

Jézus, elrejtett Manna

Jézus, az égből szállott, élő és igaz Kenyér

Jézus, életnek és értelemnek kenyere

Jézus, a világnak életet adó Isten kenyere

Jézus, mindennapi kenyerünk

Jézus, az emberek szívét erősítő kenyér

Jézus, tápláló kenyér, ki gyönyörűséget adsz a királyoknak

Jézus, az Istentől származó Mester

Jézus, a földi királyok Ura

Jézus, békesség Istene és Fejedelme

Jézus, a mi békességünk, aki Istent és embert eggyé tettél

Jézus, a mi Urunk és Mesterünk

Jézus, az uraknak ura és királyoknak királya

Jézus, a fájdalmak Férfija, aki a szenvedéseket hordozta

Jézus, aki a mi betegségeinket viselte

Jézus, akinek sebeitől gyógyultunk meg

Jézus, aki minket szerettél

Jézus, aki megmostál bennünket a Te véreddel

Jézus, akire az Isten mindnyájunk gonoszságit rakta

Jézus, az Isten a báránya, akit halálra adtak

Jézus, aki mint a bárány, elnémultál nyíróid előtt

Jézus, bűntelen Bárány

Jézus, világ kezdetétől fogva föláldoztatott Bárány

Jézus, akit megsebesíttettek a mi gonoszságunkért

Jézus, aki megtörettél a mi vétkeinkért

Jézus, aki népedet a bűneitől megváltottad

Jézus, Fejedelmünk és Üdvözítőnk

Jézus, a nemzeteknek az Istentől küldött Üdvözítő

Jézus, bűneink engesztelése

Jézus, aki nekünk az Istentől bölcsességünk, igazságunk, megszentelésünk és váltságunk lettél

Jézus, a mi vallásunknak Apostola és Főpapja

Jézus, aki azért jöttél, hogy a bűnösöket hívjad és nem a bűnösöket

Jézus, ki azért jöttél, hogy megkeressed és megmentsed, ami elvesztett

Jézus, aki Önmagadat kiüresítetted, és szolgává lettél

Jézus, aki érettünk szent Lelkedet elküldted

Jézus, aki véreddel szerzetted az Anyaszentegyházat

Jézus, aki azért jöttél, hogy szolgáljál

Jézus, aki engedelmes lettél a kereszthalálig

Jézus, aki az Isten és emberek között közbenjáró Ember vagy

Jézus, az új Szövetség közvetítője

Jézus, a Hit kezdete és beteljesítője

Jézus, aki minket a következő haragtól megmentettél

Jézus, én Uram én Istenem

Jézus, erős Úr és hatalmas harcos

Jézus, a seregek Ura

Jézus, elsőszülött a halottak közül.

Jézus, a mi föltámadásunk és életünk

Jézus, aki meghaltál és mégis élsz

Jézus, akit oda adtak a mi gonoszságainkért és föltámadtál a mi megigazulásunkért

Jézus, aki minket az Atyaisten országává és papjaivá tettél

Jézus, aki feláldoztattál, mert magad akartad

Jézus, a mi Húsvétunk

Jézus, akinél az alvilág kulcsai vannak

Jézus, aki fölmentél az egekbe

Jézus, aki az Atya jobbján ülsz

Jézus, szószólónk az Atyánál

Jézus, aki által az Atyához járulhatunk

Jézus, aki az eljövendő vagy

Jézus, aki örökké élsz

Jézus, a jövő atyja

Jézus, a Szent Város Temploma és világító Lámpása

Jézus, a mi békességünk,

Jézus, a mi reménységünk

Jézus, dicsőség királya

Jézus, az örök világosság fényessége

Jézus, dicsőséges fényesség

Jézus, Isten Képmása

Jézus, Isten méltóságnak bűn nélküli tükre

Jézus, az élet fája

Jézus, az élet Világossága

Jézus, az élet kútfeje

Jézus, az élet adója

Jézus Alfa és Omega

Jézus, Kezdet és Végezet

Jézus, az Első és Utolsó

 

Jézus szent neve litániája

Uram, irgalmazz nekünk! – Uram, irgalmazz nekünk!

Krisztus, kegyelmezz nekünk! – Krisztus, kegyelmezz nekünk!

Uram, irgalmazz nekünk! – Uram, irgalmazz nekünk!

Krisztus, hallgass minket! – Krisztus, hallgass minket!

Krisztus, hallgass meg minket! – Krisztus, hallgass meg minket!

Mennyei Atyaisten, – Irgalmazz nekünk!

Megváltó Fiúisten,

Szentlélek Úristen,

Szentháromság egy Isten,

Jézus, az élő Isten Fia,

Jézus, az Atyának fényessége,

Jézus, az örök világosság tündöklése,

Jézus, a dicsőség királya,

Jézus, az igazság napja,

Jézus Szűz Máriának Fia,

Szeretetreméltó Jézus,

Csodálatos Jézus,

Jézus, erős Isten,

Jézus, a nagy tanács angyala,

Nagyhatalmú Jézus,

Türelmes Jézus,

Engedelmes Jézus,

Szelíd és alázatos szívű Jézus,

Jézus, a tisztaság kedvelője,

Jézus, a mi kedvünk,

Jézus, az élet szerzője,

Jézus, az erények példaképe,

Jézus, a lelkek buzgó keresője,

Jézus, a mi Istenünk,

Jézus, a mi menedékünk,

Jézus, a szegények atyja,

Jézus, a jó pásztor,

Jézus, a hívek kincse,

Jézus, igaz világosság,

Jézus, örök bölcsesség,

Jézus, végtelen jóság,

Jézus, utunk és életünk,

Jézus, az angyalok öröme,

Jézus, a pátriárkák királya,

Jézus, az apostolok mestere,

Jézus, a vértanúk erőssége,

Jézus, a hitvallók világossága,

Jézus, minden szentek koronája,

Légy irgalmas – Kegyelmezz nekünk, Jézus!

Légy irgalmas – Hallgass meg minket, Jézus!

Minden gonosztól – Ments meg minket, Jézus!

Minden bűntől,

A Te haragodtól,

Az ördög cseleitől,

A tisztátalanság szellemétől,

Az örök haláltól,

Sugallataid elhanyagolásától,

Szent megtestesülésed titka által,

Gyermekséged által,

Isteni életed által,

Fájdalmaid által,

Haláltusád és kínszenvedésed által,

Kereseted és elhagyatottságod által,

Bágyadtságod által,

Halálod és eltemetésed által,

Feltámadásod által,

Mennybemeneteled által,

A legméltóságosabb Oltáriszentség szerzése által,

Örömeid által,

Dicsőséged által,

Isten báránya Aki elveszed a világ bűneit, – Kegyelmezz nekünk!

Isten báránya Aki elveszed a világ bűneit, – Hallgass meg minket!

Isten báránya Aki elveszed a világ bűneit, – Irgalmazz nekünk!

Urunk, mutasd meg nekünk irgalmasságodat, – És add meg nekünk az üdvösséget!

Könyörögjünk! Uram, Jézus Krisztus, ki azt mondottad: Kérjetek és adatik nektek, keressetek és találtok, zörgessetek és megnyittatik nektek, kérünk, add meg nekünk könyörgésünkre isteni szereteted indulatát, hogy Téged teljes szívből, szóval és tettel szeressünk, dicsérni soha meg ne szűnjünk. Add, Uram, hogy szent Nevedet egyaránt féljük és szeressük szüntelen, mert gondviselésedet soha meg nem vonod azoktól, akiket szereteted állhatatosságára tanítasz. Ki élsz és uralkodol mindörökkön örökké. Ámen.

 

Jézus Szíve litánia

Uram, irgalmazz nekünk! – Uram, irgalmazz nekünk!

Krisztus, kegyelmezz nekünk! – Krisztus, kegyelmezz nekünk!

Uram, irgalmazz nekünk! – Uram, irgalmazz nekünk!

Krisztus, hallgass minket! – Krisztus, hallgass meg minket!

Mennyei Atyaisten – Irgalmazz nekünk!

Megváltó Fiúisten

Szentlélek Úristen

Szentháromság egy Isten

Jézus Szíve, az örök Atya Fiának Szíve

Jézus Szíve, a Szűzanya méhében a Szentlélektől alkotott Szív

Jézus Szíve, az Isten Igéjével lényegileg egyesített Szív

Jézus Szíve, végtelen fölségű Szív

Jézus Szíve, Isten szent temploma

Jézus Szíve, a Magasságbelinek szent hajléka

Jézus Szíve, Isten háza és a mennyország kapuja

Jézus Szíve, a szeretettől lángoló Szív

Jézus Szíve, az igazságosság és szeretet kincsesháza

Jézus Szíve, jósággal és szeretettel teljes Szív

Jézus Szíve, minden erény mélysége

Jézus Szíve, minden dicséretre legméltóbb Szív

Jézus Szíve, minden szív királya és középpontja

Jézus Szíve, amelyben a bölcsesség és tudomány összes kincsei megvannak

Jézus Szíve, amelyben az Istenség egész teljessége lakozik

Jézus Szíve, amelyben a mennyei Atyának kedve telt

Jézus Szíve, amelynek teljességéből mindannyian merítettünk

Jézus Szíve, aki után ősatyáink kívánkoztak

Jézus Szíve, béketűrő és nagyirgalmasságú Szív

Jézus Szíve, dúsgazdag mindazok iránt, akik Hozzád folyamodnak

Jézus Szíve, az élet és szentség forrása

Jézus Szíve, vétkeinkért engesztelő áldozat

Jézus Szíve, gyalázatokkal tetézett Szív

Jézus Szíve, gonoszságainkért megtört Szív

Jézus Szíve, mindhalálig engedelmes Szív

Jézus Szíve, lándzsával átdöfött Szív

Jézus Szíve, minden vigasztalás forrása

Jézus Szíve, életünk és feltámadásunk

Jézus Szíve, békességünk és engesztelésünk

Jézus Szíve, bűnösök áldozata

Jézus Szíve, Benned remélők üdvössége

Jézus Szíve, benned kimúlók reménysége

Jézus Szíve, minden szentek gyönyörűsége

Isten Báránya, ki elveszed a világ bűneit,

Isten Báránya, ki elveszed a világ bűneit,

Isten Báránya, ki elveszed a világ bűneit,

Szelíd és alázatos szívű Jézus! – Alakítsd szívünket a Te szent Szíved szerint!

Könyörögjünk! Mindenható örök Isten! Tekints szeretett Fiad szívére és mindama dicséretre és elégtételre, amelyet a bűnösök nevében Irántad lerótt és adj megengesztelődve bocsánatot azoknak, akik irgalmasságodért esdekelnek. Szent Fiad, Jézus Krisztus nevében, aki Veled él és uralkodik a Szentlélekkel egységben, Isten mindörökkön-örökké. Ámen.

A Szentírás szerint a személy, az érzelmek és szándékok középpontja a szív. Jézus Szívét dicsérve az Ő kilétét tudatosítjuk, s erősítjük irántunk való szeretetébe vetett reményünket. Sok formája alakult ki a Jézus Szíve tiszteletnek, külön ünnepe is van. Pünkösd második vasárnapja utáni péntek. Elterjedt hagyománya van az ún. „nagy kilencednek", ami egy „magánkinyilatkoztatáson" alapul, miszerint, aki kilenc egymás utáni „elsőpénteken", Jézus Szíve iránti tiszteletből (gyón), szentáldozáshoz járul, az nem hal meg a neki szükséges kegyelmek nélkül. Ez nem automatikus üdvözülést jelent, hanem annak ígéretét és reményét, hogy a halál pillanatában lesz lehetőségünk a bűnbánatra. (a szerk.)

 

Jézus drága Vére litánia

Uram, irgalmazz nekünk! – Uram, irgalmazz nekünk!

Krisztus, kegyelmezz nekünk! – Krisztus, kegyelmezz nekünk!

Uram, irgalmazz nekünk! – Uram, irgalmazz nekünk!

Krisztus, hallgass minket! – Krisztus, hallgass minket!

Krisztus, hallgass meg minket! – Krisztus, hallgass meg minket!

Mennyei Atyaisten, – Irgalmazz nekünk!

Megváltó Fiúisten,

Szentlélek Úristen,

Szentháromság egy Isten,

Krisztus Vére, az örök Atya egyszülött Fiának Vére,

Krisztus Vére, az Isten megtestesült Igéjének Vére,

Krisztus Vére, az új és örök Szövetség Vére,

Krisztus Vére, a haláltusában földre hullott Vér,

Krisztus Vére, a megostorozáskor kiserkent Vér,

Krisztus Vére, a töviskoronától kicsordult Vér,

Krisztus Vére, a keresztfán kiontott Vér,

Krisztus Vére, üdvösségünk váltságdíja,

Krisztus Vére, amely nélkül nincs bűnbocsánat,

Krisztus Vére, az Oltáriszentségben a lelkek itala és megtisztulása,

Krisztus Vére, az irgalmasság folyama,

Krisztus Vére, a gonosz lelkek legyőzője,

Krisztus Vére, a vértanúk erőssége,

Krisztus Vére, a hitvallók szilárdsága,

Krisztus Vére, szüzeket termő vér,

Krisztus Vére, a veszélyben forgók támasza,

Krisztus Vére, a szenvedők enyhülése,

Krisztus Vére, a sírásban vigasztalásunk,

Krisztus Vére, a bűnbánók reménysége,

Krisztus Vére, a haldoklók megnyugvása,

Krisztus Vére, a szívek békéje és gyönyörűsége,

Krisztus Vére, az örök élet záloga,

Krisztus Vére, a tisztítóhelyen szenvedő lelkek szabadítója,

Krisztus Vére, minden dicsőségre és magasztalásra legméltóbb Vér,

Megváltottál minket, Uram, szentséges Véreddel.

És Istenünk országává tettél bennünket.

Könyörögjünk! Mindenható örök Isten, ki egyszülött Fiadat a világ Megváltójává rendelted és Vére által megengesztelődni akartál, engedd kérünk üdvösségünk árát úgy tisztelnünk és annak erejével az élet bajaiban úgy nyernünk oltalmat a földön, hogy örökké tartó gyümölcseinek örvendhessünk az égben. Krisztus, a mi Urunk által. Ámen.

 

Fohász Jézushoz

Krisztus légy nekem oly nagy, hogy minden más kicsi legyen!

Krisztus, légy nekem oly távlat, hogy az egész világ szűk legyen.

Krisztus, hadd legyek olyan mély, hogy minden kínom alámerüljön!

Krisztus, hadd legyek oly szilárd, hogy csalódás ne szegje erőm!

Krisztus, tölts el egészen, hogy a vágy helyet ne találjon!

Krisztus, teremjen bennem csönd, hogy hangozzék Rólad tanúságom!

 

Szent Bernát ujjongása Jézus Nevére

Jézus, édes emlékezet,

Te adsz szívünknek örömet.

Se méz, se semmi nem lehet

jelenlétednél édesebb.

 

Hallani boldogabb soha

nincs, se dalolni muzsika,

sem elgondolni idea,

mint Jézus, az Isten fia.

 

Nyelv sohase mondhatja ki,

betű föl nem jegyezheti,

csak aki tudja, hiheti,

mit tesz Jézusért érzeni.

 

Jézus szívbéli szent öröm,

igazság kútja, fényözön,

gyönyör, túl minden gyönyörön,

kihez a vágy közel se jön.

 

Ki Téged ízlel, éhezik

s szomjasabb lesz, aki iszik,

de másra már nem szomjazik,

csak Jézusért óhajtozik.

 

Estére zárva reteszem

ágyamban Jézust keresem:

titkon vagy fényes tereken

csak őt szeretem, őt lesem.

 

Máriával bús reggelen

sírjához megyek s nem lelem;

nyögve és sírva keresem:

szívem keresi, nem szemem.

 

A sírt könnyemmel áztatom,

a tért betölti sóhajom,

Jézus lábaihoz bukom,

testét csüggve szorongatom.

 

Jézusnak, vívom nyomdokát,

sírva csókolom ajakát,

hogy nyerhessem bocsánatát

s teljes malasztja hasson át.

 

Maradj velünk, Uram, maradj,

fényedből fényességet adj,

elménkben ködöket ne hagyj,

ki e világnak méze vagy!

 

Ha szívünket látogatod,

az igazság fölragyog ott,

a hiúság elpárolog

s a mélyben szeretet lobog.

 

Jézus szerelme mennyei

édességgel telis-teli,

ezerszer inkább isteni,

mint ki tudhatnám mondani.

 

Ez amit kínod is - amit

véred ömlése bizonyít

mely utat váltságunkra nyit

s Istent szemlélni megtanít.

 

Kegyesem, Jézus, add nekem

szerelmed bővét érzenem,

színed előtt lenni jelen

s glóriádba tekintenem.

 

Ezer vágyam feléd eped:

Mikor jössz, Jézus? kérdelek.

Mikor vidítsz föl engemet?

s elégíted ki lelkemet?

 

Ég országának népe, szállj,

ajtót, kaput elébe tárj,

köszöntsd a győztest, harsonálj:

„Üdvözlégy, Jézus,

nagy király!”

(Babits Mihály fordítása)

 

Venantius Fortunatus: A szent keresztről

Királyi zászló jár elől,

Keresztfa titka tündököl,

Melyen az élet halni szállt

S megtörte holta a halált.

 

Kegyetlen lándzsa verte át

Gonosz vasával oldalát.

S mely szennyet, vétket eltörölt:

Belőle víz és vér ömölt.

 

Az ősi jóslat itt betelt,

Mit a hű Dávid énekelt:

„Az Úr - halljátok, nemzetek!

Kereszten trónol köztetek.”

 

Rajtad tündöklik, drága fa,

Királyi vérnek bíbora.

Ő választott jeles faág,

Ki szent testét karoltad át!

 

Világ bűnének zálogát

Te hordoztad, te boldog ág.

Az ellenség gonosz fejét

Megváltónk rajtad zúzta szét.

 

Kereszt, üdvözlégy, egy remény,

A szenvedés ez ünnepén.

Kérünk, kegyelmet adj nekünk,

Add vétkünkért vezeklenünk.

 

Szentháromság, dicsérjenek,

Üdvösség kútja, mindenek.

Legyen győzelmünk, add meg ezt,

A diadalmas szent kereszt.

(Sík Sándor fordítása)

 

A Filippieknek írt levél Krisztus himnusza  (Fil 2,6-11)

Jézus Krisztus isteni mivoltában

nem tartotta Istennel való egyenlőségét olyan dolognak,

amelyhez mint zsákmányhoz ragaszkodnia kell,

hanem kiüresítette Önmagát,

szolgai alakot vett fel,

és hasonló lett az emberekhez,

külsejét tekintve úgy jelent meg, mint egy ember.

Megalázta Magát, engedelmes lett a halálig,

mégpedig a kereszthalálig.

Ezért Isten felmagasztalta Őt,

és olyan nevet adott Neki,

amely minden más név fölött van,

hogy Jézus Nevére hajoljon meg minden térd

az égben, a földön és az alvilágban,

és minden nyelv vallja

hogy »Jézus Krisztus az Úr!«

az Atyaisten dicsőségére.

 

Dicsérőének a legédesebb Úr Jézus Krisztushoz  – az ortodox liturgiából

Védelmező Hadvezérünk és Urunk, a pokol Legyőzője! Mert megmentettél az örök haláltól, Néked dicsérőéneket énekelek, a Te teremtményed és szolgád. De mert könyörületességed kimondhatatlan, szabadíts meg minden veszélytől, hadd énekeljem Néked: Jézus, Isten Fia, irgalmazz nékem!

Angyalok Teremtője és seregek Ura, nyisd meg most értetlen elmémet és ajkaimat a Te legszentebb Neved dicséretére, amint hajdan megnyitottad a süketnéma fülét és ajkait, aki így énekelt Néked:

Jézus, legcsodálatosabb, angyalok Csodálata,

Jézus, leghatalmasabb, ősszülők megszabadítása,

Jézus, legédesebb, pátriárkák magasztalása,

Jézus, legdicsőségesebb, királyok uralma,

Jézus, legkedvesebb, próféták beteljesedése,

Jézus, legcsodásabb, vértanúk állhatatossága,

Jézus, legszelídebb, szerzetesek öröme,

Jézus, legkönyörületesebb, papok édessége,

Jézus, legirgalmasabb, böjtölők megtartóztatása,

Jézus, leggyengédebb, igazak örvendezése,

Jézus, legtiszteletreméltóbb, szüzek józansága,

Jézus, öröktől fogva való, bűnösök üdvössége.

Jézus, Isten Fia, irgalmazz nékem.

Látván a keservesen síró özvegyasszonyt, Uram, könyörületességre indultál, és feltámasztottad temetni vitt fiát; könyörülj rajtam is, óh Emberszerető, és támaszd fel a bűn által megölt lelkemet, aki így kiáltok: Alleluja.

Keresvén az ismeretlen ismeret megismerését, így szólt Fülöp: Uram, mutasd meg nekünk az Atyát. Te pedig így válaszoltál néki: Annyi idő óta veletek vagyok, és mégsem ismerted meg, hogy Én az Atyában vagyok, és az Atya Bennem van? Amiért is, óh Felfoghatatlan, félelemmel kiáltok Hozzád:

Jézus, öröktől fogva való Isten,

Jézus, mindenható Király,

Jézus, hosszantűrő Uralkodó,

Jézus, legirgalmasabb Megváltó.

Jézus, legjóságosabb Őrizőm,

Jézus, mosd le bűneimet,

Jézus, töröld el törvénytelenségeimet,

Jézus, bocsásd meg igaztalanságaimat,

Jézus, Reménységem, ne hagyj el engem,

Jézus, Segítségem, ne tagadj meg engem.

Jézus, Teremtőm, ne feledkezz meg rólam,

Jézus, Pásztorom, ne veszíts el engem,

Jézus, Isten Fia, irgalmazz nékem.

A magasságból erővel ruháztad fel a Jeruzsálemben tartózkodó Apostolaidat, óh Jézus. A Te Szent Lelked melegségével engem is ruházz fel, aki mezítelen vagyok minden jó cselekedet híján, és add nekem, hogy szeretettel énekeljem Néked: Alleluja.

Gazdag irgalmadban vámosokat és bűnösöket és hitetleneket hívtál Magadhoz, Jézus; engem se vess meg most, a hozzájuk hasonlót, hanem fogadd, mint drága mirhát, ezt az éneket:

Jézus, legyőzhetetlen Erő,

Jézus, végtelen Irgalom,

Jézus, sugárzó Szépség,

Jézus, kimondhatatlan Szeretet,

Jézus, élő Isten Fia,

Jézus, irgalmazz nekem, bűnösnek,

Jézus, hallgass meg engem, vétekben fogantat,

Jézus, tisztíts meg engem, bűnben szülöttet,

Jézus, taníts engem haszontalant,

Jézus, világosíts meg engem, elsötétültet,

Jézus, tisztíts meg engem, bemocskoltat,

Jézus, vezess vissza engem, tékozlót.

Jézus, Isten Fia, irgalmazz nékem.

Kételkedő gondolatainak belső viharában Péter merülni kezdett, de megpillantván Téged, óh Jézus, emberi természetünket hordozva, és a vízen járva, igaz Istennek ismert Téged, és elfogadván az üdvözítés kezét, így kiáltott: Alleluja

Hallván a vak az úton elhaladni Téged, Uram, így kiáltott: Jézus, Dávid Fia, irgalmazz nekem! És odahívván, megnyitottad szemeit. A Te irgalmadban világosítsd meg szívemnek lelki szemeit is, aki így kiáltok Hozzád, és mondom:

Jézus, égiek Teremtője,

Jézus, földiek Megváltója,

Jézus, pokolbeliek Legyőzője,

Jézus, minden teremtmény Ékesítője,

Jézus, lelkem Vigasztalója,

Jézus, értelmem Megvilágosítója,

Jézus, szívem örvendezése,

Jézus, testem egészsége,

Jézus, Üdvözítőm, üdvözíts engem,

Jézus, Világosságom, világosíts meg engem,

Jézus, minden gyötrelemtől szabadíts meg engem,

Jézus, üdvözíts engem méltatlant,

Jézus, Isten Fia, irgalmazz nékem.

Véred isteni ontásával, hajdan megváltottál minket a törvény átkától, óh Jézus; szabadíts ki minket a hálókból is, amelyekbe a test szenvedélyeivel, vágyó ingerekkel és gonosz csüggedéssel, a kígyó juttatott minket, akik így kiáltunk Hozzád: Alleluja.

Meglátván Őt ember alakjában, Aki kezével alkotta az embert, és Uralkodójuknak ismervén fel Őt, a héberek gyermekei siettek gallyakkal hódolni Néki, kiáltván: Hozsanna! Mi pedig dicsérőéneket ajánlunk fel Néked, mondván:

Jézus, igaz Isten,

Jézus, Dávid Fia,

Jézus, legdicsőségesebb Uralkodó,

Jézus, szeplőtelen Bárány,

Jézus, legcsodásabb Pásztor,

Jézus, gyermekségem Őrizője,

Jézus, ifjúságom Vezetője,

Jézus, öregségem Büszkesége,

Jézus, Reménységem a halálban,

Jézus, halál utáni Életem,

Jézus, Vigaszom a Te ítéletedben,

Jézus, Vágyakozásom, ne hagyj akkor megszégyenülnöm,

Jézus, Isten Fia, irgalmazz nekem.

Az Istent hordozó próféták ígéreteit és igéit betöltvén, óh Jézus, megjelentél a földön, és elférhetetlen létedre, emberek között lakoztál. Amiért is, a Te sebeid által meggyógyulva, megtanultunk így énekelni Néked: Alleluja.

Amikor felragyogtattad a világban a Te igazságod világosságát, az ördögi tévelygést elűzted, mert ledőltek a bálványok, nem állván a Te erődet, óh Üdvözítőnk. Mi azonban, üdvösséget nyervén, így kiáltunk Hozzád:

Jézus, hazugságot elűző Igazság,

Jézus, minden világosságot meghaladó Világosság,

Jézus, minden erőt felülmúló Uralkodó,

Jézus, könyörületben szilárd Isten,

Jézus, élet Kenyere, elégíts meg engem éhezőt,

Jézus, tudás Forrása, üdíts fel engem szomjazót,

Jézus, öröm Öltözete, öltöztess fel engem halandót,

Jézus, örvendezés Réve, oltalmazz engem méltatlant,

Jézus, kérőknek Ajándékozó, add nekem bűneim siratását,

Jézus, keresők Megtalálója, találd meg lelkemet,

Jézus, zörgetőknek Megnyitó, nyisd meg bánkódó szívemet,

Jézus, bűnösök Megváltója, tisztíts meg törvénytelenségeimtől,

Jézus, Isten Fia, irgalmazz nékem.

Felfedni óhajtván az időtlen időktől rejtett titkot, mint a juh vezettettél a leöletésre, óh Jézus, mint a hangtalan bárány nyírója előtt, és mint Isten, feltámadtál a halálból, és dicsőséggel mennybe mentél, Magaddal együtt minket is fölemelve, akik így kiáltunk: Alleluja.

Csodálatos Alkotást mutatott meg nékünk az Alkotó, midőn megmutatkozott: mag nélkül megtestesülvén a Szűztől, feltámadván a sírból, sértetlenül hagyva annak pecsétjeit, és a zárt ajtókon át testben bemenvén az Apostolokhoz. Amiért is csodálva énekeljük:

Jézus, elférhetetlen Ige,

Jézus, kifürkészhetetlen Értelem,

Jézus, felfoghatatlan Erő,

Jézus, mérhetetlen Bölcsesség,

Jézus, leírhatatlan Istenség,

Jézus, határtalan Uralom,

Jézus, legyőzhetetlen Királyság,

Jézus, végtelen Fensőbbség,

Jézus, fenséges Szilárdság,

Jézus, örök Hatalom,

Jézus, Teremtőm, újíts meg engem,

Jézus, Üdvözítőm, üdvözíts engem,

Jézus, Isten Fia, irgalmazz nékem.

Látván Isten különös megtestesülését, különüljünk el a hiú világtól, és az isteniekre irányítsuk elménket, mert Isten a földre ereszkedett, hogy minket a mennybe emeljen, akik így énekelünk Néki: Alleluja.

Egészen a földiek között volt, de egyáltalán nem távozott el az égiek közül a Határtalan, midőn a saját akaratából értünk szenvedett; halálával halálra adta halálunkat, és feltámadásával életet ajándékozott nékünk, kik így énekelünk:

Jézus, szívbeli Édesség,

Jézus, testi Erő,

Jézus, lelki Világosság,

Jézus, elme Fürgesége,

Jézus, lelkiismeret Örvendezése,

Jézus, felülmúlhatatlan Reménység,

Jézus, örök Emlékezet,

Jézus, magasztos Dicséret,

Jézus, fenséges Dicsőségem,

Jézus, Vágyakozásom, ne tagadj meg engem,

Jézus, Pásztorom, találj meg engem,

Jézus, Üdvözítőm, üdvözíts engem.

Jézus, Isten Fia, irgalmazz nékem.

Minden angyali természet szüntelenül dicsőíti a Te legszentebb Nevedet a mennyben, óh Jézus, kiáltva: Szent, Szent, Szent! Mi bűnösök pedig a földön, mulandó ajkainkkal énekeljük: Alleluja.

Az ékesbeszédű szónokok oly némák, mint a halak, a Te színed előtt, óh Jézus Üdvözítőnk, mert nem foghatják fel mint vagy változhatatlan Isten és tökéletes ember, Mi pedig csodálva a titkot, híven így kiáltunk Hozzád:

Jézus, öröktől fogva való Isten,

Jézus, királyok Királya,

Jézus, uralkodók Uralkodója,

Jézus, élők és holtak Bírája,

Jézus, reményvesztettek Reménysége,

Jézus, sírók Vigasztalója,

Jézus, szegények Felmagasztalása,

Jézus, ne ítélj el engem tetteim szerint,

Jézus, tisztíts meg engem a Te irgalmasságod szerint,

Jézus, űzd el csüggedésemet,

Jézus, világosítsd meg szívemnek gondolatait,

Jézus, add nékem a halál emlékezetét,

Jézus, Isten Fia, irgalmazz nékem.

Üdvözíteni akarván a világot, óh Napkeltének Napkeletje, természetünk sötét napnyugatához jöttél, és megaláztad magad a halálig. Azért a Te Neved felmagasztaltatott minden név fölött, hogy minden térd meghajoljon mennyen és földön, énekelve: Alleluja.

Védelmezz bennünket szent angyalaiddal, örök idők Uralkodója, vigasztaló Krisztus, és tisztíts meg minket minden szennyfolttól, amint megtisztítottad a tíz leprást; és gyógyíts meg bennünket, ahogyan meggyógyítottad a vámszedő Zakeus fösvény lelkét, hogy bűnbánattal kiálthassuk Néked, és mondjuk:

Jézus, kifogyhatatlan Drágaság,

Jézus, kimeríthetetlen Bőség,

Jézus, erős Táplálék,

Jézus, elfogyhatatlan Ital,

Jézus, szegények Ruházata,

Jézus, özvegyek Védelmezője,

Jézus, árvák Pártfogója,

Jézus, fáradozók Segítője,

Jézus, úton lévők Társa,

Jézus, hajózók Vezetője,

Jézus, viharvertek csendes Réve,

Jézus, Istenem, emelj föl engem elesettet.

Jézus, Isten Fia, irgalmazz nékem.

A töredelem énekét ajánlom fel Néked, én méltatlan, és miként a kánaánita asszony, így kiáltok Hozzád: Jézus, irgalmazz nékem! Nem leányom, hanem a szenvedélyek kegyetlen hatalmában hevesen égő testem miatt; ajándékozz nékem gyógyulást, aki így kiáltok Hozzád: Alleluja

Egykor Pál üldözött Téged, a tudatlanság sötétségében fénylő ragyogó Lángjelet; ám a Te fényedtől megvilágosodva, és a Te isteni bölcsességű hangodat felfogva, lelkének dühe megenyhült. Világosítsd meg az én elsötétült lelki szemeimet is, aki így kiáltok:

Jézus, leghatalmasabb Királyom,

Jézus, mindenható Istenem,

Jézus, halhatatlan Uram,

Jézus, legdicsőségesebb Teremtőm,

Jézus, legjóságosabb Nevelőm,

Jézus, legbőkezűbb Pásztorom,

Jézus, legkönyörületesebb Uralkodóm,

Jézus, legirgalmasabb Megváltóm,

Jézus, világosítsd meg a szenvedélyektől elsötétült érzékeimet,

Jézus, gyógyítsd meg bűntől sebzett testemet,

Jézus, tisztítsd meg elmémet a hívságos gondolatoktól,

Jézus, őrizd meg szívemet a gonosz kívánságoktól,

Jézus, Isten Fia, irgalmazz nékem.

Ajándékozd nekem kegyelmedet, óh Jézus, minden adósság Elengedője, és fogadj be engem bűnbánót, ahogyan befogadtad a Téged megtagadó Pétert; és hívj Magadhoz engem csüggedőt, ahogyan hajdan a Téged üldöző Pált Magadhoz hívtad, és hallgass meg engem, aki így kiáltok Hozzád: Alleluja.

Dicsőítve a Te Megtestesülésedet, mindnyájan magasztalunk Téged, és Tamással együtt hisszük, hogy Urunk és Istenünk vagy, Aki ülsz az Atyának jobbján, és eljössz ítélni élőket és holtakat. Méltass engem akkor, hogy jobbodon állhassak, aki így kiáltok:

Jézus, öröktől fogva való Király, irgalmazz nekem,

Jézus, illatozó Virág, tégy illatozóvá engem,

Jézus, szeretett Melegség, melegíts fel engem,

Jézus, öröktől fogva való Templom, oltalmazz engem,

Jézus, ragyogó Ruházat, ékesíts fel engem,

Jézus, értékes Drágagyöngy, tégy ragyogóvá engem,

Jézus, becses Drágakő, világosíts meg engem,

Jézus, igazságosság Napja, ragyogj fel nekem,

Jézus, szent Világosság, tégy fénylővé engem,

Jézus, a lélek és a test betegségeitől szabadíts meg engem,

Jézus, az ellenség kezétől óvj meg engem,

Jézus, a ki nem alvó tűztől és az örök kínoktól ments meg engem,

Jézus, Isten Fia, irgalmazz nékem.

Óh legédesebb és legkönyörületesebb Jézus, fogadd el mostani szerény könyörgésünket, ahogyan elfogadtad az özvegyasszony filléreit, és őrizd meg a Te örökségedet minden látható és láthatatlan ellenségtől, idegenek támadásától, betegségtől és éhségtől, minden bánattól és halálos sebesüléstől, és szabadíts meg az eljövendő kínoktól mindnyájunkat, akik így kiáltunk Hozzád: Alleluja

Angyalok Teremtője és seregek Ura, nyisd meg most értetlen elmémet és ajkaimat a Te legszentebb Neved dicséretére, amint hajdan megnyitottad a süketnéma fülét és ajkait, aki így énekelt Néked:

Jézus, legcsodálatosabb, angyalok csodálata,

Jézus, leghatalmasabb, ősszülők megszabadítása,

Jézus, legédesebb, pátriárkák magasztalása,

Jézus, legdicsőségesebb, királyok uralma,

Jézus, legkedvesebb, próféták beteljesedése,

Jézus, legcsodásabb, vértanúk állhatatossága,

Jézus, legszelídebb, szerzetesek öröme,

Jézus, legkönyörületesebb, papok édessége,

Jézus, legirgalmasabb, böjtölők megtartóztatása,

Jézus, leggyengédebb, igazak örvendezése,

Jézus, legtiszteletreméltóbb, szüzek józansága,

Jézus, öröktől fogva való, bűnösök üdvössége,

Jézus, Isten Fia, irgalmazz nékem.

Védelmező Hadvezérünk és Urunk, a pokol Legyőzője! Mert megmentettél az örök haláltól, Néked dicsérőéneket énekelek, a Te teremtményed és szolgád. De mert könyörületességed kimondhatatlan, szabadíts meg minden veszélytől, hadd énekeljem Néked: Jézus, Isten Fia, irgalmazz nékem!

 

Maradj velünk, Uram! (Pio atya nyomán)

Maradj velünk, Uram, mert szükséges, hogy velünk légy, hogy el ne feledjünk. Tudod, hogy milyen könnyen elfordulunk Tőled.

Maradj velünk, Uram, mert gyengék vagyunk, szükségünk van a Te erődre, hogy el ne essünk annyiszor.

Maradj velünk, Uram, mert Te vagy az én életünk, és nélküled csökken a buzgóságunk.

Maradj velünk, Uram, mert Te vagy a mi világosságunk, és nélküled sötétségben vagyunk.

Maradj velünk, Uram, hogy megmutasd a Te akaratodat.

Maradj velünk, Uram, hogy halljuk a Te hangodat és kövessünk Téged.

Maradj velünk, Uram, mert nagyon akarunk szeretni, és mindig Veled lenni.

Maradj velünk, Uram, ha azt akarod, hogy hűségesek legyünk Hozzád.

Maradj velünk, Jézus, mert bármilyen szegény is a lelkünk, azt kívánjuk, hogy a Te számodra a vigasz helye, a szeretet fészke legyen.

Maradj velünk, Jézus, mert már késő van és a Nap lenyugvóban. Múlik az élet, közeledik a halál. Az élet az örökkévalóság, és szükséges, hogy megkettőzzük az erőinket, hogy útközben el ne hagyjon. Nyugtalanítanak a kísértések, a sötétség, a szomorúság, a keresztek, a szenvedések, és mennyire szükségünk van Rád a számkivetésnek ezen az éjszakáján.

Maradj velünk, Jézus, mert az élet és a veszedelmek éjszakájában szükségünk van Rád. Tedd, hogy úgy megismerjünk, mint a tanítványok a kenyértöréskor, vagyis az eucharisztikus egyesülés legyen a világosság, mely fenntart minket, és ez boldogsága legyen szívünknek.

Maradj velünk, Uram, mert amikor jön a halál, akkor is Veled egyesülve akarunk lenni, ha nem is valójában, a szentáldozás által, legalább a kegyelem, a szeretet által.

Maradj velünk, Jézus, mert nem vagyunk méltók a Te isteni vigasztalásodra, mégis kérjük a Te szentséges jelenléteddel együtt.

Maradj velünk, Uram, Téged keresünk, a Te lelkedet, a Te szeretetedet, a Te irgalmadat, a Te szívedet, mert szeretünk Téged, és nem kérünk mást, mint a szeretet gyarapodását. Szeretni Téged egész szívvel itt a Földön, hogy tökéletesebben szerethessünk az örökkévalóságban. Ámen.

 

A Szentlélek – a Megszentelő

„…a mi Istenünk emésztő tűz” (Zsid 12,29)

 

Böjte Csaba O. F. M.: Ima a Szentlélekhez

Szentlélek Úristen, kicsi, gyenge és erőtlen vagyok, az előttem álló feladatok hatalmasak. Körülöttem nemzeteket kikezdő viharok dúlnak. A gonosznak bár nincs keze, nyelve, mégis tarol. Mindig akad valaki, aki kiszolgálja, átadja kezét nyelvét, szívét, agyát, hogy ártson, pusztítson, hogy mindnyájunkat kikacagva tönkretegyen. Népeket, nemzeteket, különféle kultúrában élő embereket uszít egymás ellen. Gondviselő jóságodban megingott gyenge hitünket kihasználva, arra buzdít, hogy féljünk egymástól, testvéreinktől, és vegyük el azt is, ami a másé. Belekorbácsol a habzsoló, fogyasztói világba, ahol már nem is mi élünk, hanem felpergetett életünkkel olyan emberek kimondhatatlan gazdagodását szolgáljuk, akiket talán be se engednénk hajlékunkba. Kölcsönből, adósságból lim-lomot vásárolunk, s észre sem vesszük, hogy magunk körül a halál kultúráját építjük. Nem az ember a fontos, hanem a gyárak, a bankok, az utak. Az ember csak eszköz, mely kivitelez, átad, kiszolgál, négyévente választ, elmegy a háborúba, gyilkol, rabol. Gyengeségem tudatában hozzád kiáltok, életadó Lélek: segíts, vezess, adj erőt, hogy el tudjam mondani, meg tudjam mutatni a kétezer éves utat, mely nyitva áll előttünk. Add, hogy megértsük, hogy mennyei Atyánk, a benne bízó szentekkel egy szép világot teremtett az év milliárdok alatt, bőségesen feltarisznyált, mindent megadott, ami létünkhöz, földi boldogulásunkhoz szükséges. Add, hogy megértsük, hogy nem kilátástalan a vergődésünk, nem elkerülhetetlenül sorvad, omlik tovább a Kárpát-medencében a magyar nemzetünk, a keresztény világunk, mert örök igazságaid fényében van jövő.

Segíts két nagyon fontos igazságot világgá kiáltani, amelyet ha meghallanánk, biztos, hogy újjászületne népünk, nemzetünk. Új, határtalan távlatok nyílnának e szép világ előtt, mely mindannyiunk otthona.

 

Litánia a Szentlélekhez

Uram, irgalmazz nekünk! – Uram, irgalmazz nekünk!

Krisztus, kegyelmezz nekünk! – Krisztus, kegyelmezz nekünk!

Uram, irgalmazz nekünk! – Uram, irgalmazz nekünk!

Krisztus, hallgass minket! – Krisztus, hallgass minket!

Krisztus, hallgass meg minket! – Krisztus, hallgass meg minket!

Mennyei Atyaisten, – Irgalmazz nekünk!

Jézus az élő Isten Fia, világ megváltója, – ments meg Uram minket!

Atya és Fiú Lelke, örök Szeretet, – szentelj meg minket!

Szentháromság egy Isten, – hallgass meg minket!

Szentlélek Isten, az Atyával és a Fiúval egy – jöjj el közénk!

A szerető és irgalmas Atya ígérete

A mindenekfölötti ajándéka

Adományok forrása

Lelkek kenete

Szent tűz

Égő szeretet

Igazság Lelke

Bölcsesség és értelem Lelke

Tanács és erő Lelke

Ismeret és jámborság Lelke

Az Úr félelmének Lelke

Az ima ajándékának Lelke

A bűnbánat és bizalom Lelke

Szelídség és engedelmesség Lelke

Béke és türelem Lelke

Szerénység és tisztaság Lelke

Vigasztaló Lélek

Szentté tevő Lélek

Az Úr Lelke, aki mindeneket megtöltesz

Csalatkozhatatlan Lélek

Istengyermekség Lelke

Szentlélek Úristen – Hallgass meg minket!

Gyújtsd lángra szívünkben szereteted tüzét

Tégy minket erőssé és kitartóvá a hitben

Vezess minket parancsaid útján

Add, hogy engedelmeskedjünk indításaidnak

Taníts meg minket imádkozni és imádkozz bennünk

Segíts egymást szeretnünk és elviselnünk

Végy körül minket szeretettel és irgalommal testvéreink iránt

Kelts bennünk utálatot a gonosszal szemben

Vezess minket a jócselekedetek gyakorlásában

Vértezz föl az erényes életre

Te légy örök jutalmunk

Isten báránya Te elveszed a világ bűneit,

Küldd el nekünk Szentlelkedet!

Isten báránya Te elveszed a világ bűneit,

Áraszd lelkünkbe Szentlelked adományait!

Isten báránya Te elveszed a világ bűneit,

Add nekünk a bölcsesség és jámborság Lelkét!

Szentlélek Isten! Jöjj el közénk!

Jöjj, Szentlélek Isten, töltsd be híveid szívét és gyújtsd

bennünk lángra isteni szereteted tüzét!

Könyörögjünk! Urunk a Te Szentlelked lángoljon fel bennünk, világítson és tisztítson meg bennünket! Árassza ránk égi harmatát és tegye gyümölcsözővé jócselekedeteinket! A mi Urunk Jézus Krisztus által. Ámen.

 

Hrabanus Maurus: Pünkösdi himnusz

Teremtő Lélek, légy velünk!

Látogasd híveid szívét!

Töltsd malaszttal a kebleket,

melyeknek alkotója vagy.

 

Te, kit Védőnknek mondanak,

s mellénk a magas Ég adott!

Tűz, élő forrás, szeretet!

Te lelkek lelki olaja!

 

Ajándékoddal hétszeres!

Te ujj az Isten jobbkezén!

Te, ki az Atya megígért

szavával áldod torkaink!

 

Gyújts fényt érzékeinkbe!

Öntsd

szívünkbe szent szerelmedet!

S mi bennünk testi gyöngeség,

örök erőddel izmosítsd!

 

Ellenségünket űzzed el!

S a Békét tüstént hozd közel,

előttünk járva, mint vezért!

S kerüljünk mindent, ami árt.

 

Általad tudjuk az Atyát,

s ismerjük, adjad, a Fiút!

Tebenned higgyük Szellemét

Mind a kettőnek végtelen.

 

Ezt teljesítse az Atya,

s vele egylényű Egyfia,

aki veled uralkodik,

óh, Lélek, minden századig!

 

Bingeni Szent Hildegard: Himnusz a Szentlélekről

Ó, Isten lelkének tüze, minden

teremtmény életének élete,

szent vagy, ki a formákat élteted!

 

Szent, ki írral kened a törések veszélyét

s gyógyítva dörzsölöd a bűzös sebeket!

 

Szentség szellője, szelelője,

szeretet tüzelője!

Ó, zamat a mellekben, édes íz,

ki szíveinkbe átivódsz az erények jóillatával.

Ó tiszta forrás, akiben példázható, hogy Isten

maga köré gyűjti az idegent

s megkeresi az elvesztettet.

 

Ó élet páncéla!

Ő egység záloga minden tagok között!

Ő tisztesség öve, áldj meg

és tégy boldoggá!

 

Erős pálya, lelki út,

ki áthatoltál mindenen

a magasságban

s földi világban

s minden mélység szurdokában:

mindenkit összekötsz és egybehajtasz.

 

Általad felleg árad, levegő

röpül, átivódik a kő,

vizek folyókat öntenek

és zöld pompát izzad a barna föld.

 

S te neveled a doktorok erényét,

akiket életükben a bölcsesség ihlete vidámít.

 

Dicsőség. hát neked,

ki a dicsőség hangja

s élet öröme vagy;

remény és erős becsület,

s fényességgel fizetsz!

(Babits Mihály fordítása)

 

A Szentlélek litániája

Szentlélek Úristen, jóra való sugallatod előzze meg tetteinket és kísérje azokat a Te segítséged kegyelme, hogy minden munkálkodásunk Veled kezdődjék! - Légy dicsőítve és magasztalva!

Szentlélek Úristen, szállj le Istenséged trónjáról és készíts helyet a Te szolgád szívében! - Légy dicsőítve...

Szentlélek Úristen, akit az Atya és a Fiú megtisztelt, segíts engem állandóan az Isteni jelenlétedben élnem!

Szentlélek Úristen, akit az Atya és a Fiú megdicsőített.

Taníts meg engem az Atyaisten akarata szerint élnem!

Szentlélek Úristen, aki az Isten Fia szívében székelsz, taníts meg engem megismerni és szeretni Téged!

Szentlélek Úristen, aki az Atya dicsőségéről gondoskodik, taníts meg engem az Isten bizalmában odaadóan élnem!

Szentlélek Úristen, a tüzes nyelvek szimbóluma, gyújtsd szívembe a szeretetet!

Szentlélek Úristen, titkos fehér galamb, taníts meg engem megértenem a Szentírást

Szentlélek Úristen, akinek nincs arca, taníts meg engem helyesen imádkozni!

Szentlélek Úristen, aki a próféták ajkával szólsz, taníts meg engem nyugodtan, kiegyensúlyozottan élni!

Szentlélek Úristen, szeretet lángoló tűzhelye, taníts meg engem okosan és türelmesen élni!

Szentlélek Úristen, minden mennyei és földi javak birtoklója, taníts meg engem szerényen és alázatosan élni!

Szentlélek Úristen, kinek kincsei megmérhetetlenek, taníts meg engem megérteni a szenvedés értékét!

Szentlélek Úristen, kinek kincsei felbecsülhetetlenek, taníts meg engem helyesen kihasználni a drága időt!

Szentlélek Úristen, meg nem szűnő Szeretet, oltalmazz engem a gőgtől és a szeretetlenségtől!

Szentlélek Úristen, taníts meg engem ellenállni a haszontalan gondolatok és felesleges képzelődésekkel szemben!

Szentlélek Úristen, sok kegyelmek osztogatója, taníts meg engem mellőzni a felesleges beszédet és tevékenységet!

Szentlélek Úristen, kinek teljességéből mindannyian meríthetünk, taníts meg engem hallgatni és a kellő időben szólni!

Szentlélek Úristen, örök Szeretet, taníts meg engem jó példát mutatni másoknak!

Szentlélek Úristen, adj kitartást a jóban!

Szentlélek Úristen, édes tanító, taníts meg engem helyesen cselekednem az emberekkel!

Szentlélek Úristen, kedves barátja lelkemnek, taníts meg engem, hogy ne ítélkezzem senki felett és a sérelmeket ne emlegessem!

Szentlélek Úristen, fény vagy, mely a lelkeket boldoggá teszi, taníts meg engem meglátni mások szükségleteit és a jócselekedeteket ne hanyagoljam el!

Szentlélek Úristen, elhunytak Atyja, add megismernem a saját hibáimat!

Szentlélek Úristen, aki csodákat művelsz a lelkekben, vezess engem éberséggel a tökéletességre!

Szentlélek Úristen, aki ismeri a világegyetem jövőjét, segíts nekem megszabadulnia a sátán és a test rabszolgaságából!

Szentlélek Úristen, aki előtt semmi titok nem létezik, segíts engem, hogy elmeneküljek a sátán ármányai elől!

Szentlélek Úristen, aki ismered az én jövőmet, a Te gondoskodásodba helyezem magamat és családomat, testvéreimet, barátaimat, jótevőimet és minden embert az egész világon!

Szentlélek Úristen, taníts meg engem az Isten dicséretére és dicsőségére élni, az emberiség üdvösségére, Szűz Mária örömére, hogy mint gyümölcsöt hozó hasznos szolga jó halállal haljak meg!

Könyörögjünk! Szentlélek Úristen, légy lelkem szentje, siess kegyelmeddel segítségemre, segíts, hogy mindenben Reád hagyatkozzam, Veled imádkozzam! Ámen.

 

Himnusz a Szentlélekhez

Szentlélek Isten, szállj le ránk, elmét derítő tiszta láng.

Önts lelkeinkbe, melyeket megszenteltél, kegyelmedet.

Kit Isten, mint vigasztalót, nekünk ajándékul adott,

minden javak bő kútfeje, lelkünk világa és élete.

Te hét ajándék Istene, az Úr hatalmas jobb keze,

Te, kit nekünk ígért Atya, nyelvünk kenet dús szózata.

Érzékeinkre fényt deríts, kebelt erényre fölhevíts!

Testünk erőtlenségeit védjék magas kegyelmeid!

Kísértésekben el ne hagyj, szívünkbe békességet adj!

Légy útjainkban fővezér, ne érje népedet veszély!

Ó, adjad ismernünk Atyát és egyszülötte Szent Fiát,

s Téged, ki tőlük származol, valljon, mi ég és földön honol!

Legyen dicsőség, ó, Atyánk, neked, s kitől megváltatánk:

Fiadnak, a Vigasztalót áldván veled, mint egy valót! Ámen.

 

Veni Sancte

Jöjj, Szentlélek Isten, jöjj, áraszd ki a mennyekből fényességed sugarát.

Jöjj, ki árvák atyja vagy, jöjj, ki szívek lángja vagy, ajándékos jóbarát.

Te vagy a vigasztalás, drága vendég, lelki Társ, te az édes enyhülés.

Gondok között nyugalom, hőség ellen oltalom, zokogásban könnyülés.

Jöjj, és töltsd be híveid titkos mélyű szíveit, boldogító égi tűz!

Semmi, semmi Nélküled az emberben nem lehet, semmi tiszta, semmi szűz.

Mosd, amit a szenny belep, öntözd, ami eleped, seb fájását csillapítsd!

Ami dermedt, élesztgesd, ami fagyos, melengesd, ami hibás, igazítsd!

Benned minden bizalom, osszad, osszad pazaron hét szent ajándékodat.

Adj érdemre jobbulást, üdvösséges kimúlást, örök vigasságot ádj! Ámen.

(Babits Mihály fordítása)

 

Franz Werfel: Veni Creator Spiritus

Jöjj, Lélek, jöjj el, Alkotónk,

hogy formánk márványát föloldd,

s a forrást, hol létünk fakad,

ne rejtsék többé vak falak,

de együtt s fölfelé repesve

omoljunk mint a lángok egybe.

 

Sebzett szívünkből törj elő,

Delphin, Te létet teremtő,

szent Hal, nem véges, új meg ó!

Jöjj, tiszta Szellem, alkotó,

Nap, melyre létünk nyitva nyit már,

világrendünk törvénye, kristály!

 

Ó, ember, ember átka vagy!

Hisz kórágyán a sárga agg,

kin inge már mint holtlepel,

gyűlöl, míg végsőt nem lehelt;

s mielőtt fordulsz napkeletre,

magányosan gyújtsz lángot este.

 

Igába fogva élsz, szegény,

lapulva léted peremén,

s étked csak acsarkodni jó.

Jövel, Szentlélek, alkotó;

szívünkből száz szárnyon kitörve

tagjaink jégburkát Te törd le!

 

Hogy könnyesen s ujjongva már

forrjon a forró, boldog ár;

ne távol, érthetetlenül

keringjen lény a lény körül;

de szemben, szájon, hajban, kézben,

egész valónkon jeled égjen!

 

Hogy ki testvére tárt karjába hull:

szívében szíved verjen boldogul;

hogy kire ránéz csak egy kis kuvasz:

pillantásoddal legyen gazdag az;

s ajkunk, a csókok árjaiba omlón,

csak a Te szent ajkadat szívja folyton!

 

Szent Ágoston imája a Szentlélekhez

Jöjj, kesergő léleknek kegyes vigasztalója, jó sorsban és megpróbáltatásokban segítője!

Jöjj, bűnök lemosója, sebek gyógyítója!

Jöjj, törékenyek erőssége, ingadozók fölemelője!

Jöjj, alázatosok tanítója, kevélyek megrontója!

Jöjj, árváknak kegyes atyja, özvegyek édes gyámola!

Jöjj, szegények reménysége, megfogyatkozottak lábraállítója!

Jöjj, hajózók csillaga, hajótöröttek kikötője!

Jöjj, minden élőnek kiváltképpen való ékessége, haldoklók egyetlen üdvössége!

Jöjj, Szentlélek, jöjj, könyörülj rajtam, tégy a tieddé, szállj belém kegyesen, hogy irgalmadnak sokasága szerint csekélységemet a Te nagyságod, gyarlóságomat pedig a Te erőd pótolja, Jézus Krisztus, az én Üdvözítőm által, aki Veled él és uralkodik mindörökkön örökké. Ámen.

 

Lattaquie Ignatiosz metropolita: Szentlélek

Szentlélek nélkül távoli az Isten,

Krisztus a múlté,

az Evangélium holt betű,

az Egyház egyszerű szervezet,

a tekintély uralkodás,

a misszió propaganda,

az istentisztelet emlékek fölidézése,

és a keresztény cselekvés rabszolgamorál.

De Őbenne: a kozmosz fölemelkedik

És nyögve szüli az Országot,

a feltámadott Krisztus itt van,

az Evangélium életerő,

az Egyház szentháromságos közösség,

a tekintély szabadító szolgálat,

a misszió Pünkösd,

a liturgia emlék és elővételezés,

az emberi cselekvés megistenült.

 

Karl Rahner: Hiszek a Szentlélekben

Hiszem, hogy megszabadít előítéleteimtől.

Hiszem, hogy megváltoztatja szokásaimat.

Hiszem, hogy legyőzi közömbösségemet.

Hiszem, hogy szeretettel tölti el lelkemet.

Hiszem, hogy megállít a rossz előtt.

Hiszem, hogy felbátorít a jóra.

Hiszem, hogy legyőzi szomorúságomat.

Hiszem, hogy szeretettel tölt el Isten igéje iránt.

Hiszem, hogy elveszi kicsinyhitűségemet.

Hiszem, hogy megerősít szenvedésemben.

Hiszem, hogy áthatja egész lényemet.

 

Szent Ambrus: A kilencedik órára

Most szállj le Szentlélek reánk,

Atyával és Fiúval egy,

Ömöld el szívünk teljesen

S maradj bennünk kegyelmesen.

 

Száj, szív, érzék, ész, lendület,

Visszhangozzon hitvallomást,

Lánggal égjen a szeretet

S lobogjon át mindenkire.

 

Engedd meg ezt, kegyes Atya,

S Atyának mása, egy Fia,

S te Szentlélek, vigasztaló,

Mindörökön uralkodó.

(Sík Sándor fordítása)

 

Reggeli ima a Szentlélekhez

Veled akarom kezdeni a napom, lelkem Lelke, Szentlélek Isten,

Veled, mert meg akarom szentelni Általad, Megszentelő.

Veled akarom kezdeni a napom, lelkem Lelke,

Mert semmit sem fogok elrontani, de inkább mindent a legjobban tenni, ha Te velem leszel Bölcsesség Lelke.

Veled akarom kezdeni a napom, lelkem Lelke,

Mert minden percemnek értelme lesz

Isten szerint, ha Te velem leszel,

Útitársam, Értelem Lelke.

Veled akarom kezdeni a napom, lelkem Lelke,

Mert ha értelmem sötétben botorkálna, miközben Krisztust, az utat keresi, Te légy neki világosság, az Igazság, a Tanács Lelke.

Veled akarom kezdeni a napom, lelkem Lelke,

Mert semmiféle testi-lelki fáradtság le nem tör, kísértés, kishitűség, meg nem értés, üldözés, szenvedés meg nem ejt, el nem csüggeszt, de mindig győz bennem. ha Te velem leszel, Erősség Lelke.

Veled akarom kezdeni a napom, lelkem Lelke,

Mert minden kérdésben jártas leszek: a mennyek országa mindent tudni szükséges titkát, az „egy szükséges”-t ismerni fogom, ha Te velem leszel, Tudomány Lelke.

Veled akarom kezdeni a napom, lelkem Lelke,

Mert könnyű és boldogító lesz számomra az ima, az elmélkedés, az önmegtagadás, az Istenkeresés, ha Te Velem leszel, Jámborság Lelke Veled akarom kezdeni a napom, lelkem Lelke,

Mert semmitől sem fogok félni, félreértéstől, rágalomtól, lelki szárazságtól, betegségtől, haláltól, csupáncsak a bűntől, ha Te velem leszel, az Úr félelmének Lelke.

Hogyha szeretni vágyom, Te légy nekem szeretet Lelke; piros szeretet fehér Lelke, szeress engem hét ajándékoddal, hétszeresen szeress engem, szeressd azokat, akiket szeretnem kell. Segíts nekem mindenkit Benned szeretni és mindenkiben Téged szeretni. Amen.

 

Szent Ágoston fohásza

Te lélegezz bennem, Szentlélek,

Hogy ami szent, azt gondoljam.

Te parancsolj nekem, Szentlélek,

hogy ami szent, azt tegyem.

Te hívogass engem, Szentlélek,

hogy ami szent, azt szeressem.

Erősíts engem, Szentlélek,

hogy ami szent, azt hűséggel megvédjem.

Te őrizz engem, Szentlélek,

Hogy szent kegyelmedet el ne veszítsem. Ámen.

 

Jöjj, Szentlélek, tölts el engem!

Az Atya Lelke, éltess engem!

A Fiú Lelke, válts meg engem!

Ó, örök Szeretet, hass át engem!

Tüzeddel gyújts lángra engem!

Fényességeddel világosíts meg engem!

Eleven forrás, itass engem!

Bűneimtől tisztíts meg engem!

A visszás korszellemtől távolíts el engem!

Vigasztalásoddal enyhíts engem!

Keneteddel erősíts meg engem!

Kegyelmeddel vezess engem!

Angyalaid által oltalmazz engem!

Tőled elszakadni soha ne hagyj engem!

Szentlélek-Isten, hallgass meg engem!

Kegyelmed sugara érintsen meg engem!

Az erények áramával árassz el engem!

Kegyelmeiddel bátoríts engem!

Gyümölcseiddel üdíts fel engem!

A gonosz ellenségtől védj meg engem!

A végső harcra kenj föl engem!

Halálom óráján támogass engem!

Utána pedig vonj magadhoz engem!

Hogy minden szentekkel egyetemben

Dicsérjem az Atyát, a Fiút és Téged,

Ó, szelíd Vigasztalóm, örökké. Ámen.

 

Imádság a Szentlélekről

Adj nekünk Uram látó szemet,

Szerető szívet, és mély lélegzetet!

Amikor látó szemet kérünk tőled,

Ezért könyörgünk: Add a Te szemed,

Hogy mint Te, úgy lássuk a világot,

Az embereket és történelmüket,

És a magunk élete történetét.

Add, hogy napról napra,

Óráról órára olyanok legyünk,

Amilyennek elgondoltál.

Tégy bennünket lassan azzá,

Amire teremtettél.

Tégy készségessé szavad iránt, mely

Megvilágosít és átformál minden életet.

Adj nekünk szerető szívet,

Hogy igazán szeressünk, megfeledkezve önmagunkról.

Kell, hogy a Te Szívedet ültesd belénk a miénk helyébe,

melynek verése oly kihagyó,

amikor másokról van szó.

Uram, Te szeress általunk!

És adj lélegzetet,

Hogy ne fulladjunk ki az úton,

Hogy segítsük egymást előre a holnap felé, hátra nem tekintve,

Nem méricskélve, mibe kerül.

Adj lélegzetet mindazzal szembenézni,

Amit vársz tőlünk.

Lélegzetet remélni,

mintha ma reggel kezdődnék az élet.

Remélni a nehézségekben is,

Mert Te jelen vagy, és nem hagysz el soha.

Ezt megígérted.

Add a Te Lelkedet:

Lelkedet, aki ott fú, ahol akar.

Viharban, forgószélben vagy lágy szellőben,

Amikor hívsz, hogy kövessük sugallataidat.

Add nekünk a Te leheletedet,

Hogy lehelje belénk a mélységek imáját,

Amely belőled száll fel bennünk,

S Isten teljessége után kívánkozik.

Uram, szükségem van a Te szemedre,

Adj nekem eleven hitet.

Szükségem van a Te szívedre,

Adj mindent elbíró szeretetet.

Szükségem van a Te leheletedre,

Add meg nekem reményedet.

 

A Szentlélek segítségül hívása

Mennyei Király, Vigasztaló, igazságnak Lelke,

ki mindenütt jelen vagy

és mindeneket betöltesz,

minden jónak kútfeje és az életnek megadója,

jöjj el és lakozzál mibennünk,

és tisztíts meg minket minden szennytől,

és üdvözítsd, Jóságos, a mi lelkünket!

 

Szent Lélek Isten, Irgalmazz nekünk!

Jöjj Szentlélek, tölts el minket!

Az Atya Lelke, éltess minket!

Fiú Lelke, válts meg minket!

Ó örök Szeretet, hass át minket!

Tüzeddel gyújts lángra minket!

Fényességeddel világosíts meg minket!

Eleven forrás, itass át minket!

Bűneinktől tisztíts meg minket!

Vigasztalásoddal enyhíts minket!

Keneteddel erősíts meg minket!

Kegyelmeiddel vezess és bátoríts minket!

Angyalaid által oltalmazz minket!

Szent Lélek Isten, hallgass meg minket!

Az erények áramával árassz el minket!

Gyümölcseiddel üdíts fel minket!

A gonosz ellenségtől védj meg minket!

Halálunk óráján támogass minket!

Utána pedig vonj magadhoz minket,

hogy minden szentekkel egyetemben

Dicsérjük az Atyát, a Fiút, és Téged,

Ó szelíd Vigasztalónk. Ámen

 

Ima a Szentlélekhez  (a Magyar Katolikus Püspöki Kar imádsága)

Jöjj Szentlélek Úristen!

Helyettesítsd csendes nyugalommal a bennünk lévő feszültséget.

Helyettesítsd csendes bizalommal a bennünk lévő aggodalmat.

Helyettesítsd erős hittel a bennünk lévő félelmet.

Helyettesítsd a kegyelem édességével a bennünk lévő keserűséget.

Helyettesítsd ragyogó fényeddel a bennünk lévő sötétséget.

Helyettesítsd szerető melegeddel a bennünk lévő hideget.

Helyettesítsd fényességeddel a bennünk lévő éjszakát.

Helyettesítsd üdítő tavaszoddal a bennünk uralkodó hideg telet.

Egyengesd ferdeségünket. Vedd el büszkeségünk élességét, de mélyítsd el alázatosságunkat. Gyújtsd meg szeretetünk tüzét, de oltsd ki szenvedélyeink tüzét. Tedd, hogy úgy lássuk magunkat, ahogy Te látsz minket. Engedd, hogy úgy lássunk Téged, ahogyan azt Te kívánod. Így legyünk boldogok a Te szavaid szerint: „Boldogok a tiszta szívűek, mert meglátják Istent!”

 

Dicsőítő – hálaadó imák

„Most mégis, megfáradván,

Dícséreteddel keresünk új erőt”

(József Attila: Imádság megfáradtaknak)

 

Keresztvetés

Az Atya, a Fiú és a Szentlélek nevében. Ámen.

 

A Szentháromság dicsőítése: kis doxológia

Dicsőség az Atyának, a Fiúnak és a Szentléleknek, miképpen kezdetben, most és mindörökké. Ámen.

 

A Szentháromság dicsőítése, a nagy doxológia

Dicsőség a magasságban Istennek!

És a földön békesség a jóakaratú embereknek.

Dicsőítünk téged, áldunk Téged,

imádunk Téged, magasztalunk téged,

hálát adunk Néked nagy dicsőségedért,

Urunk, és Istenünk, mennyei Király,

Mindenható Atyaisten.

Urunk, Jézus Krisztus, egyszülött Fiú,

Urunk és Istenünk, Isten Báránya, az Atyának Fia,

Te elveszed a világ bűneit, irgalmazz nekünk;

Te elveszed a világ bűneit, hallgasd meg könyörgésünket!

Te az Atya jobbján ülsz, irgalmazz nekünk!

Mert egyedül Te vagy a Szent, Te vagy az Úr,

Te vagy az egyetlen fölség Jézus Krisztus,

A Szentlélekkel együtt, az Atyaisten dicsőségében.

Ámen.

A Szentháromság Egyisten örök dicsőségét hirdető rövid verset az Egyház már az első századoktól kezdve a zsoltárokhoz és más imádságokhoz hozzáfűzve alkalmazza. Így vallja meg az Egyház a Szentháromságba vetett keresztény hitét, Aki már az Ószövetségben is megmutatkozott. A „dicsőségre” a liturgiában meghajlunk. Minden, ami van, az ki akar nyilvánulni. Az ember érzései utat keresnek maguknak, s ezért minden kultúra, de az összes személyes kapcsolatunk is tele van érzelmeink kinyilvánításával. Az ember keresi mind ennek a lehetőségét, nem azért mert kötelező, hanem mert vágyódik rá, hogy dicsérje, becézze azt, akit szeret. Ennek az alapvető emberi törekvésnek a megfogalmazása ez a himnusz, amelyet az Egyház a liturgiában is használ. S hogy legyen, akit megszólíthatunk, amikor bajban vagy egyedül vagyunk, ezért az Egyház gyakran imádkoztatja velünk a Glóriát. Lehet, hogy egyes alkalmakkor az imádkozó érzelmek nélkül van, mégis, a kimondott szavak visszahatnak ránk, és előbb-utóbb érzelmeket is teremtenek. Az Egyház egyik legrégibb himnusza ez a Nagy Doxológia, a Dicsőség, a Glória. (a szerk.)

 

Apostoli, (Niceai) hitvallás

Hiszek egy Istenben mindenható Atyában,

mennynek és földnek Teremtőjében,

és Jézus Krisztusban, az Ő egyszülött Fiában, a mi Urunkban;

aki fogantatott Szentlélektől, született Szűz Máriától;

szenvedett Poncius Pilátus alatt; megfeszítették, meghalt és eltemették.

Alászállt a poklokra, harmadnapon feltámadt a halottak közül; fölment a mennybe, ott ül a mindenható Atyaisten jobbján;

Onnan jön el ítélni élőket és holtakat.

Hiszek a Szentlélekben.

Hiszem a katolikus Anyaszentegyházat;

a szentek közösségét,

a bűnök bocsánatát;

a test feltámadását

és az örök életet. Ámen.

Az ember érzelem, értelem és akarat egymást szüntelenül átjáró, építő és fönntartó egysége. A hit megszenteli mind a három dimenziónkat, s ezt fejezi ki a keresztvetés is. Indulhat bárhonnan, érzelemből, amikor fölidézünk valami emléket a gyermekkorunkból; de értelmünk is diktálhatja, hiszen a kereszt Megváltásunk jele; ugyanakkor az akarat őrzi a hűséget Istenhez, amit a keresztvetés, mint a legegyszerűbb és néha mégis a legnehezebb hitvallásunk. A kereszt által szenteli meg Isten az embert, lényének legbelsejéig. Ez ad erőt a kísértésben, ez oltalmaz a veszélyben. Az ember nem csak a szavaival imádkozik, hanem a testével is, hiszen test és lélek az ember, így ha nem elhamarkodva, kapkodva vetjük a keresztet, hanem nyugodtan, minden gondolatunkat, egész érzelemvilágunkat belefoglalva ebbe a jelbe, akkor megtapasztaljuk azt, hogyan ölel át minket, s hogyan fog össze, avat föl, szentel meg, foglal le a Szentháromságos Isten nevében. (a szerk.)

 

Nicea – konstantinápolyi Hitvallás

Hiszek az egy Istenben,

mindenható Atyában, mennynek és földnek,

minden láthatónak és láthatatlannak Teremtőjében.

Hiszek az egy Úrban: Jézus Krisztusban,

Isten egyszülött Fiában.

aki az Atyától született az idő kezdete előtt.

Isten az Istentől,

Világosság a Világosságtól,

valóságos Isten a valóságos Istentől.

Született de nem teremtmény: az Atyával egylényegű;

és minden általa lett.

Értünk emberekért, a mi üdvösségünkért leszállott a mennyből.

(meghajolva folytatjuk)

Megtestesült a Szentlélek erejéből

született Szűz Máriától,

és emberré lett.

(fölegyenesedünk)

Poncius Pilátus alatt értünk keresztre feszítették,

kínhalált szenvedett és eltemették.

Harmadnapra föltámadott az Írások szerint,

fölment a mennybe,

ott ül az Atyának jobbján,

de újra eljön dicsőségben, ítélni élőket és holtakat,

és országának nem lesz vége.

Hiszek a Szentlélekben, Urunkban és Éltetőnkben,

aki az Atyától és a Fiútól származik,

akit épp úgy imádunk és dicsőítünk, mint az Atyát és a Fiút;

Ő szólt a próféták szavával.

Hiszek az egy, szent, katolikus és apostoli Anyaszentegyházban.

Vallom az egy keresztséget a bűnök bocsánatára,

várom a holtak föltámadását, és az eljövendő örök életet.

Ámen.

Hitünk legfontosabb igazságainak összefoglalását Apostoli Hitvallásnak nevezzük, mert elemeiben az Apostolokra vezethető vissza. Ez a hit ősi szabálya. Eleinte a keresztelésnél, később más szertartásokban is imádkozták, de mégsem csak hitvallás, hanem imádság is: Isten titkainak imádó szemlélése, hálaadás a kinyilatkoztatott igazságokért és Istennek szóló hűség-nyilatkozat. Nem csak az Istenhez szóló beszéd lehet imádság, hanem az Istenről szóló is. Tizenkét szakaszra („ágazatra”) szoktuk felosztani. Régi magyar fordítása a magyar Egyház drága kincse, melyet változatlanul őrzünk, mert összekapcsol minket e Hazában élt keresztény őseinkkel, s egyben emlékeztet arra, hogy apostoloktól kapott ősi szöveget mondunk, mely hitünk alapja a mi korunkban éppúgy, mint az ő idejükben.

Szertartásokon kívül is rendszeresen élhetünk vele hitünk erősítésére! A szentmisében a Nicea–konstantinápolyi Hitvallást imádkozzuk. E tanítás a Szentháromságról és Krisztus, isten-emberi természetéről szól, s hitünk és keresztény életünk alapja. Minden torzítás, ami e tekintetben a századok folyamán jelentkezett, következményeiben az egész hitrendszert, az erkölcsi és szertartási életet is fenyegette. Ezért az Egyház különös gonddal lépett föl minden ilyen tévedéssel szemben, s újból és újból kifejtette az igaz hitet. Az Apostoli Hitvallást a niceai (325), a konstantinápolyit pedig (381) zsinaton bővítették ki az ősi hit részletesebb kifejtésével. Ne tekintsük e szöveget fölösleges teológiai részletezésnek. Inkább hatoljunk be a szöveg segítségével még jobban Isten titkaiba. Váljék imádássá, s egyben hálaadássá, amiért Isten önmaga életét az Egyházon keresztül föltárta nekünk. (a szerk.)

 

Te Deum

Téged, Isten dicsérünk, * Téged Úrnak ismérünk.

Téged, örök Atyaisten * mind egész föld áld és tisztel.

Téged minden szép angyalok * Kerubok és Szeráfkarok.

Egek és minden hatalmak * szüntelenül magasztalnak.

Szent vagy, szent vagy, * erősséges szent Isten vagy !

Nagyságoddal telve ég, föld,* dicsőséged mindent bétölt.

Téged dicsér, egek Ura * apostolok boldog kara.

Dicséretes nagy próféták * súlyos ajka hirdet és áld.

Jeles mártírseregek * magasztalnak Tégedet.

Vall Tégedet világszerte * szent Egyházad ezerszerte.

Ó Atyánk, Téged *s mérhetetlen nagy Fölséged.

S azt, ki hozzánk Tőled jött le * Atya igaz Egyszülöttje.

És áldjuk veled * Vigasztaló Szentlelkedet.

Krisztus, Isten Egyszülöttje * Király vagy Te mindörökre.

Mentésünkre közénk szálltál * szűzi méhet nem utáltál.

Halál mérgét megtiportad * mennyországot megnyitottad.

Isten jobbján ülsz most széket *: Atyádéval egy fölséged.

Onnan leszel eljövendő *: mindeneket ítélendő.

(Itt meghajlunk vagy letérdelünk.)

Téged azért, Uram, kérünk,* mi Megváltónk, maradj vélünk!

Szentjeidhez végy fel égbe * az örökös dicsőségbe!

Szabadítsd meg, Uram, néped, * áldd meg a Te örökséged!

Te kormányozd, Te vigasztald * mindörökké felmagasztald!

(Fölegyenesedünk vagy fölállunk.)

Mindennap dicsérünk Téged, * szent Nevedet áldja néped.

Bűntől e nap őrizz minket * és bocsásd meg vétkeinket!

Irgalmazz, Uram, irgalmazz ;* híveidhez légy irgalmas!

Kegyes szemed legyen rajtunk * Tebenned van bizodalmunk.

Te vagy Uram, én reményem, * ne hagyj soha szégyent érnem!

Áldjuk az Atyát és a Fiút a Szentlélekkel együtt! Dicsérjük és magasztaljuk őt mindörökké!

Könyörögjünk! Isten, kinek irgalmassága megszámlálhatatlan és jóságának kincse véghetetlen! Hálát adunk szent Fölségednek minden ajándékaidért, és kegyességed előtt szüntelenül esdeklünk, hogy ki a Hozzád folyamodók kérését teljesíted, őket soha el nem hagyva az örökké tartó jutalmakra elvezesd! A mi Urunk, Jézus Krisztus által. Ámen.

A Glória mellett az őskeresztény lelkiség másik nagy alkotása ez a himnusz. Benne az ég és föld egyesül. A Te Deum az Egyház legrégibb, egyben legszebb magasztaló-hálaadó éneke. A 4. században keletkezett, sőt, egyes elemei még korábbra, a vértanúk korába vezethetők vissza. Őseink gyakran imádkozták életük örömteli pillanataiban: esküvőkor, bármilyen bajból való szabaduláskor, gyermek születésekor. Érdemes nekünk is újra megtanulni a hálaadásnak ezt az imádságát, igazodva a kolosszei levél követelményéhez (Kol 3,15): „Legyetek hálásak!” (a szerk.)

 

Magasztaló imák

 

23. zsoltár (22)

Az Úr az én pásztorom, nem szűkölködöm,

zöldellő legelőkön adott nekem helyet,

csöndes vizekhez vezetett engem.

Felüdítette lelkemet,

és az igazság ösvényein vezetett az ő nevéért.

Járjak bár a halál árnyékában,

nem félek semmi bajtól, mert te velem vagy.

Vessződ és pásztorbotod megvigasztaltak engem.

Asztalt terítettél számomra

azok előtt, akik szorongatnak engem;

olajjal kented meg fejemet,

és kelyhem csordultig töltötted.

Mert jóságod és irgalmasságod

kísér engem életem minden napján,

hogy az Úr házában lakjam időtlen időkig.

Istennek, mint jó pásztornak dicsérete, aki nem hagy magunkra bennünket, hanem személyes gondviseléssel vezet bennünket. (a szerk.)

 

113. zsoltár (112) Isten fönségének magasztalása

Dicsérjétek az Urat, ti szolgái,

dicsérjétek az Úr nevét!

Áldott legyen az Úr neve

most és mindörökké!

Napkelettől napnyugatig

dicsértessék az Úr neve!

Fölséges az Úr minden nemzet fölött,

dicsősége fölülmúlja az egeket.

Ki olyan mint az Úr, a mi Istenünk,

aki a magasságban lakik,

de lehajol hogy letekintsen az égre és a földre?

Fölemeli a nincstelent a porból,

fölsegíti a szegényt a sárból,

hogy helyet adjon neki a fejedelmek között,

népének fejedelmei között.

Úgy lakhat házában a gyermektelen asszony,

mint a fiain örvendő anya.

 

A három ifjú hálaéneke  (Dán 3,52-90)

Áldott vagy, Urunk, atyáink Istene! Dicséretre méltó, dicsőséges és mindenekfölött magasztos mindörökké!

Áldott a Te dicsőséges szent neved, dicséretre méltó, és mindenekfölött magasztos mindörökké!

Áldott vagy dicsőséged szent templomodban, mindenekfölött dicséretre méltó és mindenekfölött dicsőséges mindörökké!

Áldott vagy királyi trónodon, mindenekfölött dicséretes és mindenekfölött magasztos mindörökké!

Áldott vagy, aki a mélységeket szemléled s a kerubok fölött trónolsz, dicséretre méltó, és mindenekfölött magasztos mindörökké!

Áldott vagy az ég erősségében, dicséretre méltó és dicsőséges mindörökké!

Áldjátok az Urat, az Úrnak művei mindnyájan, dicsérjétek és mindenekfölött magasztaljátok Őt mindörökké,

Áldjátok az Urat, az Úr angyalai, dicsérjétek és mindenekfölött magasztaljátok Őt mindörökké,

Áldjátok az Urat, egek, dicsérjétek és mindenekfölött magasztaljátok Őt mindörökké,

Áldjátok az Urat, vizek mind az ég fölött, dicsérjétek és mindenekfölött magasztaljátok Őt mindörökké,

Áldjátok az Urat, az Úr erői mindnyájan, dicsérjétek és mindenekfölött magasztaljátok Őt mindörökké,

Áldjátok az Urat, nap és hold, dicsérjétek és mindenekfölött magasztaljátok Őt mindörökké,

Áldjátok az Urat, ég csillagai, dicsérjétek és mindenekfölött magasztaljátok Őt mindörökké,

Áldjátok az Urat, minden záporeső és harmat, dicsérjétek és mindenekfölött magasztaljátok Őt mindörökké,

Áldjátok az Urat, Isten szelei mindnyájan, dicsérjétek és mindenekfölött magasztaljátok Őt mindörökké,

Áldjátok az Urat, tűz és forróság, dicsérjétek és mindenekfölött magasztaljátok Őt mindörökké,

Áldjátok az Urat, hideg és forróság, dicsérjétek és mindenekfölött magasztaljátok Őt mindörökké,

Áldjátok az Urat, harmat és dér, dicsérjétek és mindenekfölött magasztaljátok Őt mindörökké,

Áldjátok az Urat, fagy és hideg, dicsérjétek és mindenekfölött magasztaljátok Őt mindörökké,

Áldjátok az Urat, jég és hó, dicsérjétek és mindenekfölött magasztaljátok Őt mindörökké,

Áldjátok az Urat, éj és nap, dicsérjétek és mindenekfölött magasztaljátok Őt mindörökké,

Áldjátok az Urat, világosság és sötétség, dicsérjétek és mindenekfölött magasztaljátok Őt mindörökké,

Áldjátok az Urat, villámok és fellegek, dicsérjétek és mindenekfölött magasztaljátok Őt mindörökké,

Áldja az Urat a föld, dicsérje és mindenekfölött magasztalja Őt mindörökké!

Áldjátok az Urat, hegyek és halmok, dicsérjétek és mindenekfölött magasztaljátok Őt mindörökké,

Áldjátok az Urat, föld terményei mindnyájan, dicsérjétek és mindenekfölött magasztaljátok Őt mindörökké,

Áldjátok az Urat, források, dicsérjétek és mindenekfölött magasztaljátok Őt mindörökké,

Áldjátok az Urat, tengerek és folyamok, dicsérjétek és mindenekfölött magasztaljátok Őt mindörökké,

Áldjátok az Urat, nagy halak, és minden, ami a vizekben mozog, dicsérjétek és mindenekfölött magasztaljátok Őt mindörökké,

Áldjátok az Urat, az ég madarai mindnyájan, dicsérjétek és mindenekfölött magasztaljátok Őt mindörökké,

Áldjátok az Urat, vadak és barmok mindnyájan, dicsérjétek és mindenekfölött magasztaljátok Őt mindörökké,

Áldjátok az Urat, emberek fiai, dicsérjétek és mindenekfölött magasztaljátok Őt mindörökké,

Áldja Izrael az Urat, dicsérje és mindenekfölött magasztalja Őt mindörökké!

Áldjátok az Urat, az Úr papjai, dicsérjétek és mindenekfölött magasztaljátok Őt mindörökké,

Áldjátok az Urat, az Úr szolgái, dicsérjétek és mindenekfölött magasztaljátok Őt mindörökké,

Áldjátok az Urat, igazak szellemei és lelkei, dicsérjétek és mindenekfölött magasztaljátok Őt mindörökké,

Áldjátok az Urat, szentek és alázatos szívűek, dicsérjétek és mindenekfölött magasztaljátok Őt mindörökké,

Dicsérjétek és mindenekfölött magasztaljátok Őt mindörökké, mert kiragadott minket az alvilágból, kimentett a halál kezéből, megszabadított az égő láng belsejéből, és kiragadott a tűz közepéből.

Adjatok hálát az Úrnak, mert jó, mert irgalma örökkévaló.

Áldjátok az Urat, az istenek Istenét, jámborok mindnyájan, dicsérjétek és adjatok hálát neki, mert irgalma örökkön-örökké tart.

 

A kolosszeieknek írt levél himnusza (Kol1,12-21)

Örömmel adjatok hálát az Atyának,

aki méltókká tett titeket arra,

hogy nektek is részetek legyen a szentekkel a világosságban.

Kiragadott minket a sötétség hatalmából,

s áthelyezett szeretett Fiának országába.

Benne van a mi megváltásunk,

a bűnök bocsánata.

Ő a láthatatlan Isten képmása,

és minden teremtmény elsőszülöttje,

mert Benne teremtetett minden az égben és a földön,

a láthatók és a láthatatlanok,

a trónusok és uralmak,

a fejedelemségek és hatalmasságok.

Minden Őáltala és Őérte teremtetett.

Ő előbb van mindennél,

és minden Benne áll fenn.

Ő a testnek, az Egyháznak a feje;

Ő a kezdet, az elsőszülött a halottak közül,

hogy az Övé legyen az elsőség mindenben.

Mert úgy tetszett az Atyának,

hogy Benne lakjon az egész teljesség,

és hogy Általa engeszteljen ki Magával mindent,

ami a földön és a mennyben van,

azáltal, hogy békességet szerzett

keresztjének vérével.

 

Benedictus (Lk 1,68-79)

Áldott az Úr, atyáink Istene,

mert meglátogatta és megváltotta az Ő népét;

Erős szabadítót támasztott minékünk

szolgájának, Dávidnak családjából.

Amint szólott a szentek szájával,

ősidők óta a próféták ajka által,

megszabadít az ellenség kezéből,

mindazoktól, akik gyűlölettel néznek minket;

atyáinkkal irgalmat gyakorol,

hogy szent szövetségére emlékezzék,

az esküre, amelyet Ábrahám atyánknak esküdött,

hogy nekünk váltja be, amit ígért;

hogy félelem nélkül

és megszabadulva az ellenség kezéből,

Neki szolgálatot teljesítsünk:

szentségben és igazságban járjunk Előtte

napról napra, amíg élünk.

 

Magnificat

Magasztalja lelkem az Urat,

és szívem ujjong üdvözítő Istenemben.

Tekintetre méltatta alázatos szolgálóleányát:

Íme ezentúl boldognak hirdetnek az összes nemzedékek,

mert nagyot művelt velem Ő, aki Hatalmas:

Ő, akit Szentnek hívunk.

Nemzedékről nemzedékre megmarad irgalma azokon,

akik istenfélők.

Csodát művelt erős karjával:

a kevélykedőket széjjelszórta, hatalmasokat elűzött

trónjukról,

kicsinyeket pedig felmagasztalt;

az éhezőket minden jóval betölti,

a gazdagokat elbocsátja üres kézzel.

Gondjába vette gyermekét, Izraelt:

megemlékezett irgalmáról,

melyet atyáinknak hajdan megígért,

Ábrahámnak és utódainak mindörökké.

A Boldogságos Szűz hálaéneke, a Magnificat a Szentírásból vett dicsőítés: Mária ezzel válaszol rokona, Erzsébet köszöntésére, s magasztalta Istent megváltó művéért (Lk 1,46–55). Már az őskeresztényeknél az Egyház hálaadó éneke, s azóta is imádkozza az esti zsolozsmában, a közösségi és magán imádságokban. Mária az Egyház mintája, jelképe, s igazi „előénekese” ebben a hálaadásban. (a szerk.)

 

A Jelenések könyvének himnusza (Jel 4,11; 5,9.10.12)

Méltó vagy, Urunk Istenünk,

hogy a dicsőség, a tisztelet és a hatalom a Tied legyen,

mert a mindenséget Te alkottad,

akaratod hívott létre és teremtett mindent.

Méltó vagy, Uram, hogy átvedd a könyvet, és föltörted pecsétjeit,

mert megöltek, de megváltottál minket Istennek véred árán

minden törzsből, nyelvből, népből és nemzetből.

Istenünk országává és papjaivá tettél minket,

és uralkodni fogunk a földön.

Méltó a Bárány, akit megöltek,

hogy övé legyen a hatalom, a gazdagság és bölcsesség,

az erő, a tisztelet, a dicsőség és az áldás!

 

Részlet a Jelenések könyvéből Jel 12,10-12

Nagy hangot hallottam az égben, amely így szólt: »Most lett a mi Istenünké az üdvösség, az erő és a királyság, a hatalom pedig az ő Krisztusáé, mert letaszították testvéreink vádlóját, aki éjjelnappal vádat emelt ellenük Istenünk előtt. Ők pedig legyőzték őt a Bárány vére és a tanúságtétel igéje által, s nem kímélték saját életüket mindhalálig. Örvendezzetek tehát, egek és akik bennük laktok!

 

Tiszteletreméltó Béda: Zsoltár a Mindenek Urához

Zengd az Egekben-ülőt, a Mennydörgőt, fiatalság!

Légyen az Isten nagy neve minden százakig áldott!

Napkeltétül az Úr erejét dicsérni ne szűnj, és

napnyugtáig a himnuszokat zengetni ne fáradj!

 

Minden nemzeteken fölül van az Isten, egeknek

csillagokat-termő terein túlér koronája.

Trónja magas, de nem ing soha. Istenhez ki hasonló?

Mégis égen s földön szelíden néz a kicsinyekre.

 

Ő a szegényt s szomorút kalibájából kiemelve

népe dicsői között gazdag bőségbe avatja

s megkönyörülve a meddő asszonyon és az üres ház

csendjén, dús termés boldog csíráival ő áld.

(Sík Sándor fordítása)

 

A hálaadás imája

Mindenért, amit adtál, – hálát adok Neked, Istenem!

Mindenért, amit elvettél

Mindenért, amit segítségeddel megtehettem,

Mindenért, amit megakadályoztál,

Minden örömért, amivel boldoggá tettél,

Minden szenvedésért, amivel formáltál,

Minden békés óráért, amivel széppé tetted életemet,

Minden problémáért, amitől megszabadítottál,

Minden jó tulajdonságomért, amivel szolgálhattalak,

Minden gyengeségemért, amivel alázatra tanítottál,

Minden erényért, amit nekem ajándékoztál,

Minden bocsánatért, amiből irgalmadat megismerhettem,

Minden szép emberi kapcsolatomért, amivel gazdagítottál,

Minden emberért, akit tőlem elszakítottál,

A halálom időpontjáért és módjáért, amit nekem választottál,

A helyért, amelyet nekem országodban készítettél,

Ámen.

 

A Mennyei Atya dicsőítése

Atyánk a Te gyermekeid vagyunk. – Áldunk Téged!

Atyánk, irántunk való szereteted abban nyilvánult meg, hogy egyszülött Fiadat küldted a világba, hogy általa fölismerhessük életünk valódi értelmét és igazi célját. - Áldunk...

Atyánk, micsoda szeretettel ajándékoztál meg bennünket: gyermekeidnek hívnak, és azok is vagyunk!

Atyánk, Fiad lelkét küldted szívünkbe, aki így imádkozik: Abba, Atya!

Atyánk, Te mennyei ajándékokkal és lelki áldások bőségével halmoztál el bennünket.

Atyánk, Te a sötétségtől szabadítottál meg, s szeretett Fiad országába hívtál minket.

Atyánk, Te méltóvá tettél, hogy részt kapjunk a szentek örökségéből.

Atyánk, Te szerettél bennünket, s kegyelemeddel soha nem múló vigasztalást és reményt adtál

Atyánk, Te fölkelted napodat jókra és gonoszokra, esőt adsz igazaknak és bűnösöknek

Atyánk, Te saját Fiadat küldted hozzánk, hogy mindaz, aki látja a Fiút és hisz benne, örökké éljen.

Atyánk, Te belelátsz szívünk legrejtettebb redőibe.

Atyánk, Te tudod legjobban, mire van szükségünk

Atyánk, Te táplálod az ég madarait és a mezők liliomait

Atyánk, Te olyanokat keresel, akik igazán, lélekben és igaz szívvel imádnak Téged.

Atyánk, Tőled származik minden közösség mennyben és a földön

Mindenek Atyja, aki minden fölött, minden által, mindenben vagy

Atya, akiben a változandóságnak és mulandóságnak árnyéka sincsen

Irgalom Atyja és minden vigasztalás Istene, a Te gyermekeid vagyunk!

 

Csanád Béla: Hálaima

Köszönöm, Uram, a végtelenbe nyíló hajnalokat, melyek Hozzád és az emberekhez vezetnek.

Köszönöm a fényeket és a színeket, mert általuk Rád ismerek a világban.

Köszönöm az ízeket és az illatokat, a paprikás krumplit és a búzakenyeret.

Köszönöm, hogy nekünk ajándékoztad a földet, a virágokat és az állatokat, ők a természet mosolya és szüntelen figyelme, elkísérnek magányos útjainkra.

Hála az emberekért, a szomorú arcú testvérekért, a jókedvűekért és azokért is, kik nem is tudják, hogy őket is szeretem.

Hála mindenkiért!

Hála Fiadért, Elsőszülött Testvérünkért, Jézus Krisztusért, aki elhozta és szívünkbe írta az örömöt és a boldog nyugtalanságot, aki azt akarja, hogy megosszuk másokkal is boldogságunkat a szeretet közösségében!

Hála a Hazáért, hála az Egyházért!

Köszönök, Istenem, mindent, ami Tőled jön, mert ez a minden: az irgalom, a szeretet és az élet.

Köszönöm a tengert, a levegőt, a sírást, a gyötrődést, mely még jobban Hozzád kapcsol, köszönöm a ritmust és a dallamot, hogy táncolhatunk és énekelhetünk.

Hálát adok a jelekért és a hangokért, melyek irányítják hétköznapjainkat, és Hangodért, hogy válaszolsz és megvigasztalsz, hála munkámért és küldetésemért, figyelmedért és végtelen türelmedért, hogy vársz reám és örökké szeretsz. Ámen.

 

A perzsa Ibn Khuszrau Nasziri hálaimája

Istenem, kiárasztottad rám kegyelmedet, felnyitottad előttem a gondolat kapuját – áldással Teljes felhőből öntötted szívem gyökerére a bölcsesség esőjét! Bocsáss meg, ha valami rosszul sikerült, s tömd be tetteim burkán a repedést! Bocsáss meg nekem jóságodban, szenteld bensőmet istenes gondolatoknak! Minden időben a Te kegyelmedben reménykedem, Te adod meg nekem ehhez a remény örömét. S ha kiragadnál engem az érzékek korlátai közül, százszorosan mondanék köszönetet neked, Te őskép! Igazság Istene, óvd meg szavaimat attól, hogy a csalárdságnak az

igazság látszatát kölcsönözzék! Engedd, hogy lelkem mindig az igazat és a helyeset nézze, hogy hamis szó ne hagyja el számat! Én tudom, mi az igazi belátás, tudom, hogy a tudásban nagyon szegény vagyok. S hogy oly tudatlan és gyönge vagyok, bocsáss meg nekem, utamon vezetőm, ajándékozz meg kegyelmeddel!

 

Aranyszájú Szent János imája

Ó, mi életadónk!

Az egész teremtett világ,

minden eljövendő,

minden faj s az élet minden ága

magasztal Téged

Az Általad megteremtett élők sokasága

szeret és dicsér Téged!

Minden életerő, minden érzés,

melyet előhívtál,

a feltörő tudás és akarat, melyet formáltál

hatalmadról és nagyságodról beszél!

A semmiből hoztad létre a jelent -

elrendezel és újjávarázsolsz mindent -

láthatót és láthatatlant,

ismertet és ismeretlent.

Az embert - a földből jövőt -

hasonlatosságodra alkottad meg.

Az élet lelkét lehelted belé

és a kegyelem bőségével vértezted föl.

Minden büszkeségünket és hiányosságunkat -

tudatost és tudattalant

hozzád visszük.

Gyógyítsd meg s erősítsd testünket, lelkünket!

Ámen

 

A teremtés szépsége, és a Teremtő dicsérete

 

Svéd Szent Brigitta magasztaló imája

Dicséret Neked, Úristen, aki vagy és aki voltál vég nélkül. A Te tulajdonod vagyunk, magasztalunk és dicsérünk Téged. Mert azért alkottál minket, hogy Benned örvendezzünk, nekünk adtad kimondhatatlan fényedet, hogy örökké élvezzük azt. Uram, szereteted kormányozza kezed művét, az embert! Egyedül Téged kell félnünk mérhetetlen mindenhatóságodban, csupán Téged kell látnunk szeretetedben, csak Téged kell szeretnünk változhatatlan állandóságodban. Ezért légy magasztalva vég nélkül. Ámen.

 

Ortodox imádság

Méltó és igazságos énekelni Néked, magasztalni Téged, hálát adni Néked, imádni Téged mindenütt, ahol uralmadat látjuk: mert Te vagy a kimondhatatlan, a kikutathatatlan, a láthatatlan, a felfoghatatlan Isten, aki örökké és mindenkor ugyanaz vagy, egyszülött Fiaddal és Szentlelkeddel. Te a semmiből teremtettél minket, s amikor elbuktunk, fölemeltél bennünket, és mindent megtettél, hogy elvezess bennünket az Égbe, hogy ott nekünk ajándékozd eljövendő Országodat. Mindezért hálát adunk Neked és egyszülött Fiadnak és Szentlelkednek: minden nekünk nyújtott jóért, amiről tudunk, s amiről nem tudunk, a nyilvánvalókért és az elrejtettekért. Hálát adunk azért is, hogy szívesen fogadtad kezünkből ezt az istentiszteletet, bár arkangyalok ezrei szolgálnak Neked, az angyalok tízezrei, kerubok és szeráfok, akiknek hat szárnyuk van és sok szemük, akik mind ott fenn a magasban szállnak, énekelnek, és hangosan kiáltják a diadalmas éneket. Ámen.

 

Dietrich Bonhoeffer: Áldó hatalmak oltalmába rejtve

Áldó hatalmak oltalmába rejtve

Csak várjuk békén mindazt, ami jő.

Mert Isten őriz híven reggel, este,

Ő hű lesz, bármit hozzon a jövő.

 

Ha gyötri, bántja szívünket a régi,

És múlt napoknak terhe ránk szakad,

Megrettent lelkünk vigaszodat kéri,

Mit nékünk szerzett, Atyánk, szent Fiad.

 

S ha szenvedések kelyhét adod inni,

Mely színig töltött, keserű s nehéz,

Te segíts békén, hálával elvenni,

Hisz áldva nyújtja hű atyai kéz!

 

És ha az úton örömöt adsz nékünk,

Ha szép napod ragyogva ránk nevet,

Biztasson, intsen sok nehéz emlékünk,

Hogy életünket szenteljük neked!

 

A csend köröttünk mélyen szerteárad.

Hadd halljuk azt a tiszta éneket,

Amely betölti rejtett, szép világod,

Hol téged dicsér minden gyermeked!

 

Ady Endre: Köszönöm, köszönöm, köszönöm

Napsugarak zúgása, amit hallok,

Számban nevednek jó íze van,

Szent mennydörgést néz a két szemem,

Istenem, Istenem, Istenem,

Zavart lelkem tegnap mindent bevallott:

Te voltál mindig mindenben minden,

Boldog szimatolásaimban,

Gyöngéd simogatásaimban

S éles, szomorú nézéseimben.

Ma köszönöm, hogy te voltál ott,

Hol éreztem az életemet

S hol dőltek, épültek az oltárok.

Köszönöm az értem vetett ágyat,

Köszönöm neked az első sírást,

Köszönöm tört szívű édesanyámat,

Fiatalságomat és bűneimet,

Köszönöm a kétséget, a hitet,

A csókot és a betegséget.

Köszönöm, hogy nem tartozok senkinek

Másnak, csupán néked, mindenért néked.

Napsugarak zúgása, amit hallok,

Számban nevednek jó íze van,

Szent mennydörgést néz a két szemem,

Istenem, Istenem, Istenem,

Könnyebb a lelkem, hogy most látván vallott,

Hogy te voltál élet, bú, csók, öröm

S hogy te leszel a halál, köszönöm.

 

Assisi Szent Ferenc: Isten magasztalása

Te vagy a szentséges, Úristen,

az egyetlen, aki csodákat művelsz.

Te vagy az erős,

Te vagy a nagy,

Te vagy a fölséges.

Te vagy a mindenható király,

szentséges Atyánk,

mennynek és földnek Uralkodója.

Te vagy a jóság,

Te vagy minden jóság,

Te vagy a legfőbb Jó, az Úr, az élő és igaz Isten.

Te vagy a Szeretet,

Te vagy a Bölcsesség,

Te vagy az alázatosság,

Te vagy a béketűrés.

Te vagy a biztonság,

Te vagy a megnyugvás,

Te vagy az öröm és a vigasság.

Te vagy az Igazság és mértékletesség,

Te vagy a mindeneknek elégséges gazdagság.

Te vagy a Szépség,

Te vagy a gyöngédség.

Te vagy a mi védelmezőnk,

Te vagy a mi őrállónk és oltalmazónk.

Te vagy az erősség,

Te vagy az enyhülés.

Te vagy a mi reményünk,

Te vagy a mi hitünk,

Te vagy a mi nagy édességünk.

Te vagy a mi örök életünk, nagy és csodálatos Úr,

Mindenható Isten, irgalmas Megváltónk.

 

Assisi Szent Ferenc: Naphimnusz

Mindenható, fölséges és jóságos Úr,

Tied a dicséret, dicsőség és imádás,

És minden áldás,

Minden egyedül Téged illet, Fölség,

És nem méltó az ember, hogy nevedet kimondja.

Áldott légy, Uram, s minden alkotásod,

Legfőképpen urunk-bátyánk a Nap,

Aki a nappalt adja és aki ránk deríti a Te világosságod.

És szép ő és sugárzó, nagy ragyogással ékes:

A Te képed, Fölséges.

Áldjon, Uram, Téged Hold nénénk és minden csillaga az égnek.

Őket az égen alkotta kezed, fényesnek, drága szépnek!

Áldjon, Uram, Téged Szél öcsénk,

Levegő, felhő, jó és rút idő,

Kik által élteted minden te alkotásod.

Áldjon, Uram, Téged Víz húgunk,

Oly nagyon hasznos ő,

Oly drága, tiszta és alázatost

Áldjon, Uram, Tűz bátyánk,

Vele gyújtasz világot éjszakán.

És szép ő és erős, hatalmas és vidám.

Áldjon, Uram, téged Földanya nénénk,

Ki minket hord és enni ad,

És mindennemű gyümölcsöt terem, füveket és színes virágokat.

Áldjon, Uram, Tégedet minden ember, ki szerelmedért másnak megbocsát.

És aki tűr gyötrelmet, nyavalyát.

Boldogok, akik tűrnek békességgel,

Mert Tőled nyernek majd, Fölséges, koronát.

Áldjon, Uram, testvérünk, a testi halál;

Akitől élő ember el nem futhat.

Akik halálos bűnben halnak meg, jaj azoknak,

És boldogok, kik magukat megadják Te szent akaratodnak.

A második halál nem fog fájni azoknak.

Dicsérjétek az Urat és áldjátok,

És mondjatok hálát neki,

És nagy alázatosan szolgáljátok.

 

A fejezetben található SZERZŐK ÉLETRAJZA a Magyar Elektronikus Könyvtárban, a Katolikus Lexikonban, a Petőfi Irodalmi Múzeum adatbázisában, a Magyar Életrajzi Lexikonban, a Magyar Tudományos Akadémia internetes adatbázisaiban, a Kulturális Enciklopédiában és a Wikipédiában található biográfiák alapján szerkesztve és kivonatolva készült.

Assisi Szent FERENC a ferences rend megalapítója 1181/82-ben született az itáliai Assisiben. Atyja, Pietro Bernardone posztókereskedő a város leggazdagabb embere volt, anyja a provancei származású Pica asszony, Jánosnak keresztelt fiát Francescónak, 'kis franciának' becézte. Nem járt iskolába, latinul és franciául csak hibásan beszélt, és írni is nehezen tudott. Atyjától megtanulta a posztókereskedést, de tékozlóan bánt a pénzzel. A Perugia ellen viselt háborúban 1202 végén fogságba esett, s csak egy év múlva térhetett haza. Hosszas betegség döbbentette rá arra, milyen könnyelmű életet élt addig. „Magasabbrendű dolgokról” kezdett gondolkodni, de ez egyelőre csak annyit jelentett, hogy már nem kereskedő, hanem lovag akart lenni, s már nem a pénz, hanem a dicsőség és a hírnév vonzotta. 1204 nyarán vagy 1205 tavaszán csatlakozott egy sereghez, mely a kiskorú II. Frigyes jogaiért indult harcba. Spoletóban álmot látott, s ennek hatására föladta lovagi törekvéseit. Visszatért Assisiba, s gyakran látták a város előtti leprás-házban, ahol ellátta a legalantasabb szolgálatokat is. Életmódját lényegesen megváltoztatta: a csendet kereste, hogy imádkozzék; Rómába zarándokolt, belső sugallatokhoz kezdett igazodni. 1205 őszén a San Damiano-kápolnában háromszor hallotta a feszületről Krisztus szavát: „Ferenc, menj, s állítsd helyre Egyházamat, mely, mint látod, romokban van!” Megtérése után eleinte bolondnak nézték, de komoly vallásossága hamar eloszlatta ezt a véleményt. 1206-ban apja elkeseredésében följelentést tett „megtévedt” fia ellen, hogy visszaperelje tőle a pénzét. Először a városi tanácshoz, majd a püspökhöz fordult. A nyilvános tárgyalás meghökkentő módon zárult: Ferenc ruha nélkül állt ott, mert a püspök lába elé letette atyjától kapott ruháját, erszényét és így kiáltott: „Halljátok mindnyájan! Örömmel adom vissza atyámnak azt, ami az övé, nemcsak a pénzét, hanem a ruhákat is. Mostantól fogva nem azt akarom mondani: »Atyám, Bernardone«, hanem azt mondom: »Miatyánk, ki vagy a mennyekben!«” Elhagyta a várost és helyreállította a környék összedűlőfélben lévő templomait és kápolnáit. Felcsapott vásári énekesnek, s amikor az emberek köréje gyűltek, építőkövet koldult tőlük. 1209-ben Szent Mátyás apostol ünnepén a Porciunkula-kápolnába vett részt misén, amikor hallotta az evangéliumot, mely arról szólt, hogy Jézus elküldte a Tizenkettőt és meghatározta életformájukat: ne vigyenek magukkal sem pénzt, sem tarisznyát; ne legyen két ruhájuk, se sarujuk, még botjuk sem (Lk 9,3-5). Úgy érezte, hogy ez személy szerint neki szól és azonnal szó szerint elkezdte megvalósítani a hallottakat: mezítláb, kötéllel a derekán, szürkésbarna „ruhában” vándorolt a vidéken, és prédikált, gyógyított, halottat támasztott fel, és ördögöket űzött. Eredetisége és hite ellenállhatatlan erővel vonzotta az embereket. Hamarosan mások is, összesen 11-en csatlakoztak hozzá. Ferenc egy évig oktatta őket, majd kettesével elindultak prédikálni. Evangéliumi részletekből összeállított életformuláját, ősreguláját III. Ince pápa 1209/10. Rómában szóban jóváhagyta. Ezzel megszületett az Ordo Fratrum Minorum, a kisebb testvérek rendje, akik igen szigorú életmódot folytattak, gyakran nélkülözték a legszükségesebb dolgokat is, csúfolták és bántalmazták, s leginkább saját rokonságuk üldözte őket. De az „assisi bűnbánók” végtelen türelme fölkeltette az emberek figyelmét. Száma bámulatos gyorsasággal gyarapodott, néhány év múlva a pünkösdi káptalanra már 5000 testvér gyűlt össze. 1209-24 között Ferenc apostoli utak sorát járta be, és mindenkinek hirdette a béke és a jóság, a pax et bonum evangéliumát. Szent Klára beöltöztetésével a Porciunkula-kápolnában elindította a klarisszák rendjét. A pogányok közti misszió és vértanúság vágyától indítva 1212/13-ban Palesztinába, 1213/14-ban Spanyolországba és Marokkóba indult, de egy vihar, ill. betegség mindkét alkalommal visszafordította. 1216-ban Perugiában III. Honorius pápától megkapta a Porciunkula-búcsú kiváltságát. 1217-től a testvéreket kezdte nyugati misszióba küldeni. Közülük öten 1220-ban a rend első vértanúi lettek Marokkóban. 1219/20-ban a Szentföldre ment, de az iszlámot nem karddal, hanem prédikációval akarta megtéríteni. 1219 őszén Damiette közelében találkozott a szultánnal és prédikált neki, aki megcsodálta a rendkívüli embert. Visszatérve Assisibe részletesebben kidolgozta a a regulát, melyet a pápa Solet annuere bullájával 1223-ban hagyott jóvá. A Porciunkula kápolna mellett alakult ki a rend anyakolostora, ahová később évente káptalanra gyűltek össze. A kápolna körül gallyakból építették meg kunyhóikat. Mindenütt az igazi szegénység uralkodott, a szegénységet annyira fontosnak tartotta, hogy úgy tekintette, mint „Krisztus menyasszonyát”. Feladatának tekintette, hogy testvéreivel együtt Jézus életét jelenítsék meg az emberek között. Bensőséges kapcsolat fűzte a természethez, de minden romantika nélkül. Baráti módon tudott szólni az állatokhoz, mintha az egész teremtés paradicsomi állapotából mutatott volna meg valamit. Ügyelt arra, hogy (ellentétben az albigensekkel és a katarokkal) megőrizze a hierarchiával a jó kapcsolatot. Meghagyta fiainak, hogy különösen tiszteljék a papságot. 1221-ben megalapította a Bűnbánók Harmadik Rendjét (Ferences Világi Rend). 1223 végén jóváhagyta a rend első teológiai iskolájának megnyitását Bolognában, s első tanárává Páduai Szent Antalt nevezte ki. 1223 karácsonyán Greccióban fölállította az első jászolt. 1224 nyarán, miután a rend vezetését átadta, betegen visszavonult az Alverna-hegyre. A Szent Kereszt felmagasztalásának napján, hajnalban kapta meg a stigmákat, látható formában elsőként az Egyház történetében. Testben megtörten érkezett vissza Assisibe. Súlyos gyomor- és májbántalmaktól szenvedett, a lábai megdagadtak. Éjszaka álmatlanul feküdt sárkunyhójában, vak volt és vérzett. a következő reggelen vidám lélekkel énekelte az Istent és a teremtést dicsérő Naphimnuszt. 1226. október 3-án megáldotta testvéreit, fölolvastatta Jézus búcsúbeszédét, és még egyszer átnyújtott a jelenlévőknek egy-egy falat kenyeret. Majd megkérte őket, hogy vetkőztessék le, és fektessék le a puszta földre; azt akarta, hogy a végső szegénység legyen a halotti ruhája. Énekelve adta vissza lelkét az Úrnak. 1228-ban IX. Gergely pápa szentté avatta.

Hippói Szent ÁGOSTON latin nevén Aurelius Augustinus püspök, filozófus, egyháztanító, a legnagyobb latin egyházatya Numidiaban született 354. november 13-án. Apja Patricius, anyja Szent Mónika. Tanulmányait Madaurában és Karthagóban kezdte, 383-84-ben Rómában tanult, 384-től a retorika tanára Milánóban. Sikeres világi pályafutásának 386 nyarán váratlan megtérése vetett véget. Már mint gyermek a katechumenek közé került, s édesanyja keresztény szellemben nevelte, de Ágoston nem keresztelkedett meg, majd tanulmányai során elidegenedett hitétől. Egy nővel való ágyasságából (akivel 385-ben szakított) született Adeodatus nevű fia. Diákként ismerte meg Karthagóban Cicero: Hortensius című dialógusát, mely fölkeltette benne a metafizikai érdeklődést, melynek következtében a filozófiában és az örök bölcsességben kereste és vélte megtalálni az igazi boldogságot. E keresés közben a Szentírás olvasása csalódást okozott, elsősorban tartalma, nyelvezete és stílusa miatt is. Így lett rabja a vallási megismerést és belátást ígérő manicheizmusnak 383-ig, majd amikor csalódottan elfordult tőle, és rövid ideig meggyőződés nélkül a szkeptikus akadémikusokhoz (szkepticizmus) csatlakozott. Milánóban Szent Ambrus prédikációi és az ottani keresztény újplatonikus hatás átsegítették a vallással kapcsolatos nehézségein. Kemény erkölcsi vívódás után a Római levél 13 ihletésére 386 nyarán véglegesen döntött: lemondott állásáról, hogy szerzetesi életformában az isteni bölcsességnek szentelje magát. 387 húsvétjának éjjelén keresztelte meg Szent Ambrus. 388-ban visszatért Afrikába, ahol Tagastéban apai örökségéből hozzákezdett új életformájának megteremtéséhez. 391-ben Hippóban pappá, 395-ben püspökké-szentelték. A megöregedett Valerius segédpüspöke lett, akit egy évvel később követett a hippói püspök székben. Papjaival kolostori közösségben élt. Tevékenységének kisugárzása hamarosan túllépte egyházmegyéjének határait. s Elsősorban a manicheizmussal, a donatizmussal, 411 -től a pelagianizmussal, a szemipelagianizmussal és az arianizmussal szemben védte szóban és írásban az Egyház hiteles tanítását. Akkor halt meg Hippoban 430. augusztus 28-án, amikor a pogány vandálok ostromolni kezdték székvárosát. Először a város székesegyházában temették el. Az iszlám pusztítása elől a 7. században Szardínia szigetére, 725 körül Páviába menekítették ereklyéit, ma a Ciel d'Oro-templom főoltára fölött őrzik.  Műveit halála után tanítánya és barátja, calamai Possidius rendezte, aki megírta életrajzát is. A Vallomások (Confessiones) Istenhez szóló ima formájában mutatják be életében a kegyelem működését; levelei és a Retractationes (kritikai utószó az általa kiadott írásokhoz) élete hű tükörképét nyújtják. A későbbi korok, sőt napjaink számára sem veszített jelentőségéből. A Egyház tanításának fejlődésében szinte valamennyi szakterületen óriási jelentősége volt. A keresztény ókor legnagyobb filozófusa és teológusaként az ókor és középkor fordulóján jobban ismerte a keresztény filozófiát és teológiát, mint bárki más a következő századokban. Vallási lelkesedése termékenyítően hatott a misztikára; a dialektika iránti különös vonzódásával a skolasztikus teológia elvi megalapítója lett,  tudományeszménye és államtana lényegesen hatott a későbbi korok társadalmi gondolkodásra, beszédeiben és írásainak stílusában új életre keltette az ókori latin nyelvet, és megtermékenyítően hatott az egyház latinitásra. Amikor az újkor kezdetén a nyugati kereszténységet a reformáció két táborra osztotta, Ágoston szelleme mindkét félre továbbra is nagy hatással volt, tanításukban és megfogalmazásaikban a reformátorokat is befolyásolta (augusztinizmus, bajanizmus, janzenizmus, megvilágosodástan, ontologizmus). Korai írásain még a sztoa és az újplatonizmus hatása érezhető, később újplatonizmust kereszténnyé és a következő évszázadok teológiájában is használhatóvá tette. Dogmatikai tanításának fejlődésére az újplatonizmus több vonatkozásban is hatott, valódi forrása mindig a Szentírás és az Egyház hagyománya volt. Gondolkodásának középpontjában az Isten-kérdés áll: az üdvtörtörténet minden igazságát és problémáját, akárcsak a kegyelmi eszközök kérdését, erről az oldalról nézi. Gondolkodásában Istenből és a szellemi világból indult ki, és így számára az ember testet öltött szellemi lélek. Az emberi lélek szerinte az isteni megvilágosítás hatására mintegy belülről ismeri meg a dolgokat, ehhez az ösztönzést a kívülről, a testi szervek által ható benyomások adják. Az örök igazságok változhatatlan ideáit, melyek alapján a lélek megismer és ítél, a lélek nem maga alkotja, hanem már magában hordozza. A lélek megelőzően adott örök igazságai az egyetlen örök igazság felé mutatnak, aki maga az Isten. Az abszolút igazság után az ember éppen úgy vágyakozik, amint a boldog életre vágyódik az igazság keresése során. Istennek a világhoz való viszonyáról úgy tanít, hogy az mentes minden panteista tendenciától (panteizmus). A bibliai teremtés-fogalom világos kifejezést nyer gondolkodásában. Számára a teológia nem elvont tanrendszer, inkább a hívő ember kegyelem által megvilágosított tudása Istenről: a kegyelemnek, a szív misztikus tapasztalatainak és a keményen összeszedett emberi gondolkodásnak együttes gyümölcse, ami mindig az üdvösség vágyából fakad és a konkrét helyzetben születik meg. A teológia így sohasem lesz zárt rendszer. Számára természetes volt, hogy az ész tevékenysége a hit aktusában egyben a meghajlást is jelenti a tekintély előtt, mely igazolja az egyelőre még be nem láthatót, de ezt az igazolást a belátás és a hit elsőbbsége teszi lehetővé. A pelagianizmussal folytatott vitájában olykor egyoldalúan hangsúlyozta mind a bűnbeesést, mind az áteredő bűnt, akárcsak az isteni kegyelem és kiválasztás ingyenes és tévedhetetlen működésének tanát. Elsőként fejti ki a szentségi karakterről szóló tanítást és a látható Egyház szükségességét valló nézetét. A keresztény élet legmagasabb fokát a bölcsességben éri el, ami nem más, mint Isten és az isteni dolgok szeretetteljes élvezete.

Szent BONAVENTURA családi nevén Giovanni Fidanza teológiai író, a ferences minorita rend elöljárója, albanói érsek, bíboros, egyháztanító Bagnoreaban született 1221-ben. Kisgyermek korában súlyos beteg lett, ezért édesanyja fogadalommal Szent Ferencnek ajánlotta, s miután meggyógyult, Civita (ma Bagnoregio városrésze) minorita kolostorában nevelték. 1236-38-ban a párizsi egyetemen tanult, 1243-ban belépett a minoriták közé. Ekkor kapta a Bonaventura nevet. 1243-48-ban végezte a teológiát az Alexander Halensis vezette rendi főiskolán. 1253-ban licenciátust, majd magiszteri fokozatot kapott, és a főiskolán kezdett tanítani. A párizsi egyetem 1257-ben ismerte el végzettségét, abban az évben, amikor a római rendi káptalanon távollétében megválasztották a rend generálisnak, így 16 évig vezette a minorita rendet. Aquinói Szent Tamással együtt megvédte a kolduló rendek jogát a lelkipásztorkodáshoz, az egyetemi oktatáshoz és tanuláshoz, ugyanakkor sajátos életformájukhoz és a szegénységhez is. Pápai megbízásból 1258-ban és 1265-ben járt Angliában, 1259-ben Flandriában, 1264-ben Német- és Spanyolországban; Orvietóban, Perugiában, Viterbóban és Rómában tárgyalásokon vett részt, s közben harcolt az averroizmus ellen. 1272-től több más rendi elöljáróval dolgozott a lyoni zsinat előkészítésén. 1273-tól albanói püspök és bíboros lett.  Részt vett a lyoni zsinat ülésein, a IV. ülésszak végén 1274. július 16-án halt meg. Először a lyoni Szent Ferenc templomban temették el, 1450-ben az új Szent Ferenc templomba vitték át. 1562-ben a hugenották a fej kivételével az ereklyéket elégették, de 1807-ben ennek is nyoma veszett. IV. Sixtus pápa 1482-ben szentté, V. Sixtus pápa 1588-ban egyháztanítóvá avatta és a doctor seraficus névvel tisztelte meg. Úgy vélte, hogy valamennyi tudomány a teológia szolgálatában áll; ez utóbbinak viszont a misztikába kell torkollnia. Gondolkodása az ágostoni irányt követi, de több vonatkozásban Arisztotelészt is mesterének tekinti. Rendszerében a matéria és a potencia egybeesik. A megismerésben az ágostoni megvilágosodástant ügyesen kapcsolta össze az érzéki tapasztalás arisztotelészi tanával. Hatása külünösen B. Suso, az ún devotio moderna, J. Gerson és Szalézi Szent Ferenc munkásságán érezhető. XIII. Leó pápa a misztikusok fejedelmének nevezte.

ECKHART Mester keresztény misztikus, domonkos szerzetes, újplatonikus gondolkodó 1260 körül született Eckhart 1275 körül lett az erfuti Domonkos-rendi kolostor novíciusa. Felsőbb tanulmányait a dominikánus rendi főiskolán folytatta Kölnben. Itt avatták prédikátorrá, ahonnan Párizsba vezetett az útja. Az egyetem 1293/94-es téli szemeszterére már mint baccalaureus sententiarius iratkozott be. E bejegyzésből kiderül, hogy ekkorra már elsajátította a teológiai fakultások hagyományos tananyagának, Petrus Lombardus (1095/1100–1160) Liber sententiarum című művének anyagát. Ezután hazarendelték, és kinevezték a prédikátor testvérek erfurti kolostora priorjának, illetve a türingiai rendtartomány helyettes vezetőjének. 1302-től Párizsban volt, ahol elnyerte a teológia doktora címet, és megbízták a nem francia nemzetiségű hallgatók számára fenntartott dominikánus tanszék vezetésével. Előadásokat tartott, disputákat vezetett, és rendszeresen prédikált. 1303 őszén a területrendezés során létrejött szászországi rendtartomány provinciálisává választották. A Strassburgban 1307 pünkösdjén megtartott generáliskáptalanon a cseh rendtartomány helyettes vezetőjévé nevezték ki. 1311-től újra a nem francia nemzetiségű hallgatók tanára lett a párizsi egyetemen, ami igazi kitüntetésnek számított, mivel e megtiszteltetésben addig csak Aquinói Tamásnak (1225–1274) lehetett része. Életének következő évtizedét homály fedi. Egyes kutatók szerint délnémet apácakolostorok lelki vezetőjeként működött. 1324-től újra Kölnbe került, és a korábban Albertus Magnus (1200k–1280) által irányított studium generale professzora lett. Oktatói tevékenységét azonban nem sokáig folytathatta, mivel rendtársai tévtanításokra hivatkozva feljelentették a kölni érseknél (Heinrich II. von Virneburg, 1244/1246–1332). Inkvizíció elé állították, és első körben 48, majd pedig 59 hamis tételt-kijelentést véltek felfedezni Eckhart megjelent műveiben és igehirdetéseiben. A vádlott a pápához fellebbezett, sőt személyesen utazott Avignonba, hogy tisztázza magát. XXII. János pápa (1245/1249–1334) tanácsadói testülete a felsoroltak közül végül 28-ról állapította meg, hogy tévtanítást tartalmaz. A végig őrizetben tartott mester végül nem érte meg az eljárás végét. A pápa 1328. április 30-án kelt levelében közölte Köln érsekével, hogy Eckhart mester még az eljárás végezte előtt elhunyt. Az 1329. március 27-én kelt In agro dominico kezdetű pápai bullában a már említett 28 tételből végül is 17-et ítéltek el mint tévtanítást, a többivel pedig heves polémiát folyattak. Latin, illetve német nyelvű műveit alapvetően három csoportra oszthatuk: rendszeres teológiai művek (Opus tripartitum), bibliai kommentárok (Mózes első és második könyvéről, az Énekek énekéről, János evangéliumáról), illetve igehirdetések (mintegy 127).

Flüei Szent MIKLÓS remete, misztikus költő a svájci Flüeben született 1417. szeptember 25-én. Tehetős parasztcsalád első gyermeke, szerette a magányos imádságot és a böjtöt. 16 éves korában egy látomás vágyat ébresztette benne a remeteélet iránt. Bíróként és tanácsosként dolgozott. Részt vet 1440-44-ben a Zürich elleni háborúkban (, majd az 1460-as thurgaui hadjáratban. 1444 után kötött házasságából tíz gyermekük született. 1467-ben felesége beleegyezésével visszavonult a látomásban látott ranfti toronyba remetének. Addig a hét négy napján böjtölt, ezután az egész hétre kiterjesztette ezt. A környékbeliek remetelakot és kápolnát építettek számára, melyet Thomas Weldner konstanzi segédpüspök 1469-ben szentelt fel. Sokan keresték fel tanácsaiért. Döntő szerepe volt 1481. decemberében a stansi tartományi gyűlés létrejöttében és a polgárháború elkerülésében. Ranftban hunyt el 1487. március 21-én. Tiszteletét 1649-ben hagyták jóvá. 1947.ben avatták szentté. Svájc egyik patrónusa.

Jeremias GOTTHELF (Albert Bitzius) álnéven író svájci evangélikus lelkipásztor Murtenben született 1797. október 4-én. 1817-től tanult teológiát Bernben, majd 1821-22-ben Göttingenben. Ezt követően tanulmányúton járt Berlinben, Weimarban, Lipcsében, Drezdában, Münchenben. 1822-ben visszatért Lützelflühbe. 1828-tól mint újságíró dolgozott,  politikai, gazdasági és társadalmi kérdésekkel foglalkozott. 1836-ban jelent meg első regénye. 1854 október október 22-én halt meg Lützelflühben.

Michelangelo BUONARROTI családi nevén Michelangelo di Lodovico Buonarroti Simoni az itáliai reneszánsz kimagasló mestere, a művészettörténet egyik legnagyobb alakja Capreseben Toscanaban született 1475. március 6-án. festő, szobrász, építész, költő. Szülei firenzei származásúak voltak, ezért kisgyermekkorát itt töltötte. Apja először humanista iskolába járatta, majd adottságait látva 1488-ban Firenzében beadta Domenico és Davide Ghirlandaio műhelyébe, ahol festeni tanult. Egyik tanonctársa buzdítására kezdett bejárni a Mediciek kertjébe, mely tele volt antik szobrokkal, innen kapott indíttatást a szobrászatra. Megfaragta egy öreg faun antik szobrának másolatát. A munka láttán Lorenzo il Magnifico a házába fogadta, s 1490-94-ben a saját fiaival neveltette. Mesterük, Polizianus neoplatonizmusa és Savonarola prédikációi Michelangelo későbbi költeményeiben is visszhangoztak. Lorenzo il Magnifico halála után 1494-ben Bolognába menekült Gianfrancesco Aldovrandi udvarába. Itt faragta Szent Domonkos síremlékére a gyertyatartó angyal, Szent Procolus és Petronius szobrát. 1495-ben visszatért Firenzébe, ahol két szobrot faragott, melyeket mint antik szobrokat adott el Raffaello Riario bíborosnak, aki látva tehetségét, meghívta Rómába. 1496-ban Rómában mecénása, Jacopo Galli számára faragta a Cupidó és a Részeg Bacchus szobrait. 1498-ban bízta meg Jean de Bilheres de Lagraulas bíboros egy Pietà elkészítésével a Szent Péter-bazilikához kapcsolódó Szent Petronilla-körkápolna számára. 1501 nyarán visszatért Firenzébe, ekkor készítette körkompozíciós Szent Család képét, majd augusztusban egy félredobott márványtömböt megszerezve, kifaragta az 5,5 m magas Dávidot, mellyel 1504 júniusban készült el vele.  II. Gyula pápa 1505-ben Rómába hívta, megbízta síremlékének elkészítésével. 1506-ban a pápa visszavonta a megbízást, s a Sixtusi kápolna festésével akarta megbízni, de nem vállalta, Firenzébe ment. 1508-ban elfogadta a megbízást Sixtusi kápolna kifestésére, 1511-ben a mennyezet, 1512-ben a lunetták freskóival készült el. 1514-15-ben a II. Gyula pápa síremlékére két rabszolga és Mózes szobrát faragta meg. 1516-ban a firenzei S. Lorenzo-templom homlokzatát tervezte. 1525-44-ben e templom sekrestyéjén, valójában a Mediciek sírkápolnáján, s a Bibliotheca Laurenziana építésén dolgozott VII. Kelemen pápa hívására 1534-ben Rómába költözött. III. Pál pápa rábízta a Sixtusi kápolna további képeit, 1535-41 között készítette az Utolsó ítélet kartonjait. 1542-45-ben, majd 1546-50-ben a vatikáni Szent Pál-kápolna Szent Pál megtérése és Szent Péter keresztrefeszítése freskóit festette. 1546-ban a pápa rábízta a vatikáni Szent Péter-bazilika építésének vezetését. Ezzel együtt tervezte a Capitolium terét, s részt vett a Farnese-palota építésében. 1554-ben tervezte a jezsuiták anyatemplomát (Jézus nevéről nevezett jezsuita főtemplom). Egyik utolsó műve a saját síremlékéül szánt Pietà kompozíció, melyen Arematiai Józsefjében önmagát mintázta meg. Rómában halt meg 1564. február 18-án, ahol a 12 apostol templomában temették el, majd titokban átvitték Firenzébe, a S. Croce-templomba.

Keresztes Szent JÁNOS spanyol teológus, kármelita szerzetes, a barokk misztika meghatározó alakja 1542. június 24-én születet Fontiverosban. alig volt kétesztendős, amikor atyja meghalt és édesanyja, három gyermekével nyomorúságos körülmények közé került.  János a jezsuiták kollégiumába került, ott tanult, de többfelé szolgált, hogy fenntarthassa magát. Adottságai a könyvek és az egyházi szolgálat felé irányították, így belépett a medinai kármelitákhoz, akik miután megvizsgálták képességeit, a Salamancai Egyetemre küldték, ahol elvégezte a teológiát. Amikor papszentelése után a kármelita rend úgy vélte, hogy rendelkezhet vele, János közölte, hogy elmegy karthauzinak. De ekkor találkozott Avilai Szent Terézzel, és ebben az egy esetben a mások akaratát oly kevéssé követő János fejet hajtott, és Teréz tanácsa szerint végképp elkötelezte magát a Kármellel. 1568. november 28-án érezte először, hogy megragadja lelkét a sarutlan kármeliták ideálja, ezért kolostorokat alapított. A renden belül azonban az elméleti és joghatósági viták odáig fajultak, hogy Jánost a testvérei a toledói konventban egy cellába zárták és rabként tartották fogva. A cella sötétségét arra használta föl, hogy megrajzolja saját lelke képét. Mikor elhagyhatta börtönét, magával vitt egy iskolás füzetet tele olyan tájak és jelenetek rajzaival, amilyeneket ugyanebben az időben és ugyancsak Toledóban El Greco festett. Börtönében írt elemzéseinek alaptémája a szeretet küzdelmei a Lélek sötét éjszakájában; a lélek csodálatos útjai a Lelki páros ének mélységeiben és tágasságában. Toledói börtönéből szabadulva Andalúziába ment. Három esztendő kivételével, amelyet Segoviában töltött, további élete ezen a tájon folyt le. Egész irodalmi termése önéletrajz természetű, és telve van fennkölt érzésekkel és optimizmussal. Meggyőződésének ereje és következetessége, a könnyedség, amellyel meghatározásait fogalmazza, és mindenekelőtt a biztonság, amellyel az életszentség szabályait a semmiből megformulázza, egy olyan ember képe rajzolódik ki előttünk, akinek e földi élet, annak minden szenvedélye, s általában az emberi élet kalandja nem más, mint teljesen járulékos mozzanat az egyetlen lényegeshez, eljutni mindenáron az Istennel való egyesülésre, és a hozzá vezető átalakulásban élni. Ubedában hunyt el 1591. december 14-én. 1726-ban avatták szentté, ünnepét 1738-ban vették föl a római naptárba. XI. Pius pápa 1926-ban egyháztanítóvá nyilvánította.

Sören Aabye KIERKEGAARD dán egzisztencialista filozófus, teológus, költő Koppenhágában született 1813. május 5-én egy jómódú család hetedik gyermekeként. Apja, szegény juhászfiúból lett gazdag kereskedő, gyermekkorában nehéz sors következményeként elfordult a vallástól, Istentől. Mikor gazdag lett, megbánta tettét, bűnbánatot gyakorolt és búskomorrá vált. A valóságban egy házasságtörő kapcsolatból született gyermekének halálát fogta fel "isten büntetéseként", és innentől kezdve kényszerítette családját is valamiféle bigott vallásos életmódra; fia küzdelmei a kereszténység ellen és később meghasonlása is ennek tudható be. Kierkegaard gyermekkorára és későbbi életére, munkásságára apja vallási vezeklése nagy hatással volt. Apja szigorú, keresztény nevelésben részesítette és a legjobb iskolákba járatta gyermekeit, Kierkegaardnak papi pályát szánva. 1830-ban beiratkozott a koppenhágai egyetem teológia karára, ahol jobban megismerkedett az irodalommal és a filozófiával is. Időközben kétségei támadtak a papi hivatás választásáról és félbeszakította tanulmányait. Színházakba, kávéházakba, kocsmákba járt, ahol művészek, írók társaságát kereste. 1838-ban adta ki első könyvét, Hans Christian Andersen regényének a kritikáját. Ezen időben családját nagy tragédiák érték: meghalt öt testvére, majd édesanyja, később apja is. Mindezeket úgy élte meg, mintha az apja bűnei miatti átok súlya alatt élne. 1840-ben befejezte egyetemi tanulmányait, és egy év múlva doktori címet is szerzett. Doktori disszertációjának címe: Az irónia fogalmáról, állandó tekintettel Szókratészra. Az irónia minden további művében fontos kulcsfogalom lesz. 1841-ben Berlin-be utazott, hogy Schelling előadásait hallgassa. Azonban az elvárt siker helyett kiábrándult Schellingből. a következőket írta róla: „Schelling elviselhetetlenül fecseg… A potenciákról szóló egész tana a legnagyobb impotenciát árulja el.” De útja nem volt hiábavaló: megismerte Hegel Logikáját és Jogfilozófiáját, ami erős ellenérzést váltott ki belőle. Főleg azt a hegeli tant vetette el, miszerint a világ ésszerű és az egyén csupán a szükségszerűség véletlenszerű tényezője. 1842-ben visszatért Koppenhágába, ahol magányosan töltötte a napjait. Nem vállalt állást, saját költségén adta ki könyveit, ami élete végére már teljesen felemésztette családi örökségét. Sok újságcikket jelentetett meg, amik „erkölcstelenségük” miatt ellenszenvet és felháborodást keltettek az emberekben. 1855-ben saját újságot indított A Pillanat címen. Az újságban verseket publikált és a dániai lutheránus államvallást és az egyházvezetést támadta. 1841 és 1846 között írta meg nagy művét Vagy-vagy címmel. Ugyanezen években írta az Ismétlés, Félelem és reszketés; A szorongás fogalma; Filozófiai töredékek című műveit. Életének következő idejét sokan "teológiai" szakaszként nevezik, melyben Isten és az ember viszonyát tárgyalja. Ekkor megjelent művei Halálos betegség (1849); Keresztény nevelés (1850); Önvizsgálat Isten változatlansága (1851); Ítélkezz önmagadon (1852). Szerinte a logikai rendszernek csak gondolkodásunkat szabályozó értéke van, de nem adhatja vissza a valóságot, mely a reális időben velünk együtt folyton alakul, változik és sohasem jut oly lezártsághoz, hogy egészében áttekinthetnénk. A valóságról mint egészről csak Istennek van ismerete. De valóságos léte csak az egyednek van, s reális értéke csak annak az ismeretnek van, ami a mi lelkünkből születik meg, amit egyéni küzdelem árán szereztünk: „az alanyiság az igazság”. A rendszerezéssel szemben az egyén ugrás-szerű, vak döntését, a pillanat jelentőségét (idő) hangsúlyozza jelentősen. Gondolkodásmódját kvalitatív dialektikának nevezte, mely nem az egységre, hanem a különbségekre, az ellentétekre irányul. A folytonosság csak elménk elképzelése, a valóság ellentétek feszültsége, s az egyik állapotból a másikba csak ugrással lehet átjutni. Az élet értékét a feszültség és a fájdalom mértéke határozza meg. Legcsekélyebb értékű az esztéta pillanatnyi élvezetre korlátozott élete; értékesebb a családi és társadalmi kötelességeit bensőséggel teljesítő etikai élettípus; legértékesebb a vallásos élet, mert természet és szellem, végesség és végtelenség ellentétének az átélésével ebben éri el a szenvedés tetőfokát. A kereszténység nem filozófia, hanem a megtestesülés és a kereszthalál paradoxonja és ennek elfogadása. Rigorizmusa miatt került élete végén összeütközésbe egyházával. Több megértésre talált az ellentéteket hangsúlyozó prot. dialektikus teológiában (K. Barth, R. Bultmann, E. Brunner, F. Gogarten). Hatása érezhető Heidegger (egzisztenciálék) és Jaspers (határhelyzetek) filozófiájában. Gondolatai eredetiek és megfontolandók (II. János Pál pápa Fides et ratio enciklikájában megemlíti őt), de adós maradt az ugrás célja és a paradox keresztény életmód meghatározásával. Koppenhágában halt meg 1855. november 11-én.

Rabindranath TAGORE indiai költő, író, zeneszerző, festő Kalkuttában született 1861. május 7-én. A szülők 13 gyermeke közül ő a legfiatalabb, legidősebb bátyja Dvidzsendranáth nagy tekintélyű filozófus és költő, másik testvére Szatjendranáth volt az első indiai, aki a brit közigazgatás tagja lett, egy további bátyja Dzsjotirindranáth zenész, zeneszerző és drámaíró, nővére Szvarnakumari pedig regényíró volt. Hemendranáth nevű bátyja fizikailag is nevelte őt, úszni járt vele a Gangesz egyik mellékfolyójára, vagy kirándultak a hegyekben, de gyakorolta vele a dzsúdót és a birkózást is. Apja egy vallási és társadalmi reformtársaság vezetője, az indiai hagyományok, a szanszkrit irodalom tudósa. A gyerekek kiskoruktól fogva egyformán tudtak bengáliul, szanszkritul és angolul, Rabindranath iskolás korában már mind a három nyelven írt verseket. 1878-ban apja Angliába küldte, beíratta egy brightoni nyilvános iskolába, Kelet-Sussexben. Később, rövid ideig jogot hallgatott a Londoni University College-ben, de felhagyott tanulmányaival, inkább önállóan Shakespeare-tanulmányokkal kapcsolatos előadásokat hallgatott és megismerkedett az angol irodalommal és a zenével. Később több hangszeren játszott és verseket zenésített meg, majd maga komponált olyan dalokat, amelyeknek ő írta a szövegét. Amikor hazatért, egy hindu mitológiai tárgyú zenedrámával lépett be az irodalomba és a művészeti életbe. 1883-ban feleségül vette Mrinálini Dévit, házasságuk alatt öt gyermekük született, akik közül ketten még gyerekkorban meghaltak. 1890-ben a család siláidáhi birtokának intézője lett. Ekkor adta ki leghíresebb művét a Manaszit, majd Szádhana néven folyóiratot jelentetett meg. A birtokon töltött időszakában írta több mint felét az elbeszéléseinek, ekkor alkotta a három kötetes Galpaguccshát, valamint mesedrámákat szerzett, regényeket, meséket alkotott, melyek hamarosan olyan népszerűek lettek, hogy a kiadók szívesen fogadták az írásait. Költeményeinek egy részét maga fordította angolra, melyek hamarosan eljutottak Angliába. Kedvelte a "szlóka" formát, mely egy 16 szótagos, párrímes sorokból álló költeményalakzat. A politikától jó ideig távol tartotta magát, de 1905-ben, amikor Indiában fellángolt a nemzeti szabadságvágy, Tagore egyetértett a mozgalom céljaival, ezért azt újságcikkekben és röpiratokban is támogatta, de tiltakozott minden erőszak ellen, mert megegyezést remélt az angolokkal. Amikor 1905-ben édesapja hunyt, a Tagore a család tagjai közül egyedüliként havi kifizetések keretében megkapta örökségét, a tripurai maharadzsa támogatásával és a családi ékszerek értékesítésével a sántinikétáni iskola fejlesztésébe fogott, melyet 1918-ban  egyetemmé fejlesztett, ahol számos európai tanár mellett japán, tibeti, kínai oktatók közreműködtek. Többször járt Angliában, ahol versei angol fordítását nagy érdeklődéssel fogadták.1913-ban megkapta a Nobel-díjat. A világhíressé vált író külföldi meghívásai megszaporodtak és számtalan nyelven adták ki műveit. 1915-ben, a brit korona lovaggá ütötte, amelyről azonban később lemondott az 1919-es dzsallianvala bághi mészárlás után. 1916 májusától 1917 áprilisáig előadásokat tartott Japánban és az Egyesült Államokban. Az 1917-es orosz forradalmat lelkesen köszöntötte. 1920-ban elfogadja az amerikai Harvard-egyetem meghívását, ahol előadásokat tart a hindu világnézetről. 1921-ben sorra hívták meg Európa nagyobb városaiba. Indiában és a nagyvilágban nagyhírű tekintély volt, a legolvasottabb írók, költők közé tartozott. Élete utolsó öt évben krónikus fájdalom gyötörte és két hosszú ideig tartó betegségen is átesett, melyek 1937 végén kezdődtek, amikor egy alkalommal elvesztette az eszméletét és halálközeli kómában feküdt hosszú ideig. 1940 végén ezt egy hasonló eset követte. Ez után az eset után soha nem épült már teljesen fel. Költészete ezekből a betegeskedő éveiből a legszebb.1941. augusztus 7-én 80 éves korában halt meg, abban a calcuttai családi otthonban, ahol született. Ötven verseskötetet, 19 regényt, 40 színdarabot és 2000 dalt írt. 1878 és 1932 között öt kontinens több mint 30 országában járt. Az utazásai során kapcsolatba került Henri Bergsonnal, Albert Einsteinnel, Thomas Mannal, George Bernard Shaw-val és számos ország vezető személyiségével. 1926. október 26. és november 12. között európai turnéja során járt Magyarországon, ahol szívpanaszai miatt a balatonfüredi szanatóriumban kezelték Korányi Sándor professzor felügyelete alatt. A költőről a városban a róla elnevezett sétány és szobor emlékezik meg. Itt tartózkodása alatt találkozott Horthy Miklóssal és a korabeli irodalmi élet prominens személyeivel. 1927-ben meghívta az iszlám tudományok akkor már világhírű tudósát, Germanus Gyulát Indiába, hogy vegye át az egyetem iszlám tudományok tanszékének vezetését, aki feleségével, Hajnóczy Rózsával több évig maradt Indiában.

Boldog Rupert MAYER jezsuita szerzetespap, a nácik elleni német nemzeti ellenállás tagja Stuttgartban született 1876. január 23-án egy hatgyermekes családban. Különböző német egyetemeken filozófiát és teológiát tanult. 1899-ben szentelték pappá, 1900-ben lépett a jezsuita rendbe. 1912-től a férfiak lelkipásztora Münchenben. A veszélyeztetett családok védelmére megalapította a Szent Család Nővérek közösségét. Az I. világháborúban tábori lelkész volt Galíciában, majd a francia fronton és Erdélyben. 1916-ban a Keleti-Kárpátokban, a gyimesi Kostelek közelében gránáttalálat érte, melynek következtében amputálni kellett a bal lábát. A kétszeri műtétre a csíkszeredai, majd a kolozsvári hadikórházban került sor. 1921-től a férfi Mária Kongregáció prézese. Beszédeit nagy tömegek hallgatták, gyakran felszólalt munkásgyűléseken is. A háborút követő első években a marxista-kommunista befolyás ellen küzdött, kifejtve a keresztény szocialista elveket. Már a húszas években felismerte a nemzetiszocialista eszmék veszélyességét, és nyilvános beszédekben is kijelentette: hívő katolikus nem lehet a nemzetiszocialista mozgalom tagja. A hitleri hatalomátvétel után az ellenállás szükségességét hangsúlyozta, szóban és írásban is. Beszédeiben többször élesen kritizálta a kormányzat intézkedéseit, ezért 1937 júliusában hat havi börtönre ítélték. A müncheni polgárok és a müncheni bíboros érsek heves tiltakozására először szabadon engedték, majd 1938 januárjában újra letartóztatták, ahonnan májusában amnesztiával szabadult, de 1939 novemberében harmadszor is elfogták, mivel nem volt hajlandó betartani a rá kirótt prédikálási tilalmat és a sachsenhauseni koncentrációs táborba vitték. Egészségi állapotának romlása miatt 1940 augusztusában a táborból kiszabadult, de az ettali bencés kolostorba száműzték, melyet nem hagyhatta el mindaddig, míg az amerikaiak 1945 márciusában el nem foglalták Münchent. 1945 márciusában visszatérhetett Münchenbe és folytatta igehirdetői tevékenységét. A visszanyert szabadságnak azonban nem sokáig örvendhetett, 1945. november elsején, mindenszentek ünnepén, prédikáció közben agyvérzés érte és még aznap elhunyt. 1987-ben II. János Pál pápa boldoggá avatta.

Johannes KEPLER német matematikus, csillagász, a bolygómozgás három törvényének felfedezője Weil der Stadtban, Würtenbergben született 1571. december 27-én, kisnemesi származású lutheránus vallású kézműves családban. A Tübingeni Egyetemen tanult teológiát, itt ismerkedett meg Kopernikusz csillagászati elméletével. 1594-ben Grazban tanít matematikát. A két elmélettel kapcsolatos összehasonlító matematikai elemzéseit 1596-ban tette közzé, melyre fölfigyelt Tycho Brahe, II. Rudolf császár udvari csillagásza. Grazban az ellenreformáció miatt nehézzé vált a helyzete, ezért 1600-ban Prágába ment, ahol asszisztensi állást kapott Brahe mellett, majd annak halála után utóda lett és örökölte mestere különlegesen pontos méréseinek anyagát. 1611 után Prágából Linzbe költözött. Második feleségétől itt született hat gyermeke, ugyanakkor anyját ekkoriban állították bíróság elé, boszorkányság vádjával. 1626-tól Ulmban és Wallenstein udvarában élt. Regensburgban halt meg 1630. november 15-én. A bolygók ellipszispályáinak felismerésére Tycho Brahe megfigyeléseinek újraértékelése vezette, elsősorban a Mars bolygónak a Naphoz viszonyított pályaadataira vonatkozóak. Első két törvényét 1609-ban a harmadikat 1619-tette közzé (Kepler-törvények). A heliocentrikus világkép fölfedezésével nyerte el igazolását, bár nem abban az alakban, ahogy azt korábban Kopernikusz elképzelte: a „tökéletes körpályák” átadták helyüket ellipsziseknek, a szférák pedig az égitestek szabad keringésének. A törvények alapján úgy vélte, hogy Isten a matematika nyelvének megértésére teremtette az embert. Arra még 1687-ig kellett várni, hogy Newton megfejtse, milyen vonzóerő tartja a bolygókat pályájukon. Az állócsillagoknak a Föld keringését igazoló parallaxisát végül csak 1729-ben észlelte Bradley, majd 1835-40-ben mérte meg Bessel. Csillagászati eredményei terén említésre méltó 1627-ben Brahe mérési adatainak a heliocentrikus kép alapján való feldolgozásán alapuló és sokáig a legpontosabbnak számító csillagászati katalógus, a Tabulae Rudolphianae közreadása. A csillagászati vizsgálatok velejárójaként foglalkozott a szem optikai képalkotásával, a fénytöréssel, az optikai lencsék törvényeivel, a távcső működésének elemzésével és konstrukciójának megjavításával és fölfedezte a teljes fényvisszaverés jelenségét. Mindehhez felhasználta saját matematikai újításait az infinitézimális számítás terén, melyet még hordótérfogatok kiszámítására is alkalmazott. Nevezetes a felfedezéseikkel és a kopernikuszi világképpel kapcsolatosan Galileivel folytatott levelezése.

VOLTAIRE családi nevén François-Marie Arouet szabadgondolkodó, francia felvilágosodás kori író, költő és filozófus Párizsban született 1694. november 21-én. Jezsuiták nevelték. Írói tehetsége juttatta az előkelő szabadgondolkodók Temple társaságába. Röpiratai és gúnyversei miatt kétszer is bebörtönözték. 1726: Angliába száműzték, ahol nemcsak az angol kultúrával, hanem a termtud-okkal, Newton fizikájával is megismerkedett. 1729-ben hazatért, a királyi udvar történetírója, 1746: az akadémia tagja. nagy sikerű drámákat és eposzokat írt, köztük a Jeanne D’Arcot gúnyoló Pucelle-t. 1750-ben Nagy Frigyes meghívta berlini udvarába, ahol magas évjáradékot és kamarási rangot kapott. 1753: innen a Genf melletti Ferney-be menekült. Drámákat, filozófia tanulmányokat és cikkeket írt az Enciklopédiába. 1778: Párizsba ment. Élete vége felé súlyos betegségében papot kért, meggyónt, de az Egyházzal való kibékülés nélkül halt meg Párizsban 1778. május 30-án. A felvilágosodás korának legnagyobb hatású szabadgondolkodója volt. Bölcseleti felfogása felszínes, de a tagadás vakmerősége, szellemessége és az Egyház iránti gyűlölete kortársai körében nagyon népszerűvé tette. Jelszavai: teljes polgári és lelkiismereti szabadság, vallási türelem (azaz a vallástalanság megtűrése a királyság részéről), anyagi és szellemi haladás. Szerinte az Isten-eszmére a nép fékentartásához szükség van. A kinyilatkoztatást tagadta, Jézus közönséges embernek, az erkölcsöt az élvezetek kultuszának tartotta, ezért gyűlölte a kereszténységet, mely korlátozza az élvezeteket.

Edwin Eugene ALDRIN „Buzz” amerikai űrhajós Montclairben született New Jersey államban, 1930. január 20-án. A katonai akadémia elvégzése után 1951-től repülőtiszt. Levelező hallgatóként műszaki egyetemet végzett. 1963-ban űrhajózási témából doktorált. 1963. október 17-től a NASA szolgálatába lépett, űrhajóskiképzésben részesült. A Gemini–12 küldetésen James Lovellel repült először. Új űrséta-időtartamrekordot állított fel. 1969 júliusában részt vett az első holdra-szálláson, az Apollo–11 repülésén, a holdkomp pilótájaként. Neil Armstronggal együtt szálltak le a Holdra, ő volt a második ember, aki a Holdra lépett. 1971. július 1-től kivált a NASA kötelékéből, és egy kaliforniai műszaki tanácsadó iroda vezetője lett.

PÁZMÁNY Péter esztergomi érsek, bíboros, a magyarországi ellenreformáció vezető alakja, író Váradon született 1570. október 4-én. Atyja bihari alispán, kálvinista volt. Megözvegyülve a katolikus Tholdy Borbálát vette feleségül, aki 13 éves fiát a katolikus hitre térítette, ki később Váradon és Kolozsváron a jezsuitáknál tanult. 1587-ben belépett a jezsuita rendbe, Krakkóban lesz novícius, a filozófiát Bécsben, a teológiát 1593-ban Rómában végezte. e1596-ban szentelték pappá, 1597-ben teológiából doktorált. Először Grácban kollégiumi prefektus, majd az egyetemen logikát, erkölcstant tanított. 1601-ben Vágsellyére rendelték missziósnak. 1603-tól ismét Grácban tanár. 1607-ben a közben Forgách Ferenc esztergomi érsek maga mellé vette. Később az érsek kezdeményezésére és II. Mátyás kérésére V. Pál pápa fölmentette szerzetesi fogadalma alól, s 1616. áprilisában turóci préposttá, majd szeptemberben esztergomi érsekké nevezte ki. 1617. III. 12: püspökké szentelte. A magyar katolikus megújulás vezéralakja lett, mintegy 30 főúri családot térített vissza az Egyházba (Erdődyeket, Draskovichokat, Pálffyakat, Hallereket, Kornisokat, Bosnyákokat, Koháryakat, Zrínyi Györgyöt, Bethlen Gábor özvegyét, Brandenburgi Katalint, Rákóczi Pált). Különös gondja volt a papnevelésre. 1619-ben Nagyszombatban, 1623-ban Bécsben papnevelő intézetet (Pázmáneum), 1635-ben Nagyszombatban magyar tudományegyetemet, Pozsonyban jezsuita kollégiumot és gimnáziumot, Érsekújvárt és Körmöcbányán ferences kolostort alapított. Térítéseivel, vitairataival (ezek összegzése a Kalauz), iskolák, s főként  a nagyszombati egyetem megalapításával az egyházi élet és a művelődés területén meghatározó szerepe volt a mohácsi vész utáni kibontakozásban. Írói jelentőségét mindenki elismeri, Kosztolányi Dezső szerint „a magyar próza atyja”. Jelentős a gráci egyetemen 1603-07-ben tartott teológiai kurzusa, a Theologia scholastica, mely Aquinói Szent Tamás Summája bizonyos részeinek magyarázata. Főként a hitről szóló tractátust mélyítette el, s ezzel bekapcsolódott az akkor zajló kegyelemvitába. Helyesen látta meg, hogy a kegyelem nem helyettünk cselekszik, hanem fölfokozza szabadságunkat: mindent Isten (a kegyelem) tesz, és mindent az ember (szabadság), de más-más szinten. Pozsonyban hunyt el 1637. március 19-én.

Charles de FOUCAULD francia származású szerzetes, katolikus pap, földrajztudós, nyelvész, a Jézus Kistestvérei szerzetesközösség alapítója Strasbourgban született 1858. szeptember 15-én. Hat évesen árva maradt, nagyapja nevelte. Strasbourg-i és nancyi diákévei alatt elveszítette hitét. Légionárius lett, de fegyelmezetlensége miatt 1881-ben elbocsátották, de hamarosan visszanyerte alhadnagyi rangját, s egy nyolc hónapos szaharai hadjáratban kitűnt bátorságával. Franciaországba visszatérve leszerelt, s kutatóútra indult a Szaharába. Algériában nyelvet tanult, 1883/84-ben a sivatagban egy rabbi szolgálatában állt. A sivatagi magány és a muszlimok vallásossága indította el a megtérés felé. Hazatért, 1888 őszén meggyónt, és mély imádságos életet kezdett. Elzarándokolt a Szentföldre, 1890-ben Názáretben belépett a trappistákhoz, akik a szíriai Akbès kolostorába küldték. 1896-ban átkérte magát az algériai Staoüel kolostorába. Elöljárói Rómába küldték teológiát tanulni, de a papszentelés előtt elbocsátását kérte a rendből. 1897-ben Názáretbe ment, és remeteéletet kezdett. 1901-ben a franciaországi Viviers-ben szentelték pappá, majd az algériai-marokkói határon, Beni-Abbes mellett telepedett le mint remete. Életét arra szánta, hogy példájával utat készítsen a muszlimok evangelizálása számára. Remeteségét Jézus Szíve Testvérületnek nevezte, naponta több óra szentségimádást végzett. 1905-ben beljebb ment a Szaharába az Ahaggar-hegységbe, Tamanraszet közelébe. Meg akarta ismerni a tuarégek nyelvét és szokásait, de egy fanatikus tuarég 1916. december 1-én lelőtte.

Egyházasberzsenyi BERZSENYI Dániel, gazdag földbirtokos költő, a klasszikus verselés egyik magyar mestere Egyházashetyén született, 1776. május 7-én. 1795-ben rövid ideig Keszthelyen önkéntes katona. 1795-től néhány évig apja mellett élt, majd 1798-tól kemenessömjéni birtokukon gazdálkodott. 1799-ben feleségül vette távoli rokonát Dukai Takách Zsuzsannát. 1803-ban Niklára költözött. A gazdálkodás mellett verseket kezdett írni. Költői működéséről először Kis János 1803-ban adott hírt Kazinczynak. 1808-ban eljuttatta verseit Kazinczy Ferencnek, aki bírálatot írt róluk s javításokat javasolt. A kötet 1813-ban jelent meg. A kiadás ügyében Pestre utazott, itt találkozott Kölcsey Ferenccel. A Mondolat című dunántúli gúnyirattal kapcsolatos vita elidegenítette Kazinczytól. Kölcseynek 1817-ben megjelent bírálata vitára ingerelte; ettől kezdve kevés verset írt, hosszadalmas, sokszor terméketlen esztétikai tanulmányokat folytatott. 1819-20-ban hosszabb időt töltött Sopronban. Hosszú hallgatás után 1825 körül ismét szerepelni kezdett az irodalmi életben. Néhány levelet váltott Széchenyi Istvánnal. Esztétikai művei mellett értekezést írt a parasztság helyzetéről A magyarországi mezei szorgalom némely akadályairól címmel. 1835-től egészsége megrendült, munkáit kénytelen volt abbahagyni. Lírájának művészi tetőpontját 1805-07-ben, a napóleoni háborúk idején írt nagy hazafias ódái jelentik. Kazinczy hatására kezdi magáévá tenni a felvilágosodás eszméit, költői leveleiben az ész és a tudomány hatalmát hirdeti. Nagy erejű szuggesztív költői nyelve és stílusa révén is a m. romantikus líra legfontosabb előkészítője. A somogy megyei Niklán halt meg. 1836. február 24-én.

James Benson IRWIN amerikai űrhajós-ezredes Pittsburghben született Pennsylvaniában 1930. március 17-én. 1951-ben végzett az USA Tengerészeti Akadémiáján. Ezután átirányították a légierőkhöz, ahol berepülő-pilóta lett. Több mint 7000 órát töltött a levegőben, mielőtt ezredes lett. 1957-ben a Michigani Egyetemen három tiszteletbeli doktori címet kapott.1966. április 4-től a 3. csoportban részesült űrhajóskiképzésben, az Apollo-program egyik résztvevőjének. 1971 júliusában az Apollo–15 űrhajó személyzetének tagjaként leszállt a Holdra, és ő próbálta ki a világ első holdautóját. A nyolcadik ember, aki a Hold felszínére léphetett. Összesen 17 napot, 7 órát és 12 percet töltött a világűrben. A Földre visszatérve kijelentette, hogy utazása „a vallási megvilágosodást" jelentette. 1972. július 31-én kivált a NASA és a légierő kötelékéből. Egyházi ügyekkel foglalkozott, egy evangélikus alapítvány elnökeként. 1982-ben csatlakozott egy expedícióhoz, amely a törökországi Ararát-hegyen Noé bárkáját kívánta felkutatni. Szívroham következtében hunyt el 1991. augusztus 8-án Glenwood Springsben, Colorado Államban.

Gyarmati és kékkői gróf BALASSI Bálint költő, katona, a magyar nyelvű költészet első kiemelkedő művelője, a magyar irodalom első klasszikusa. Zólyomban született 1554. október 20-án. Reformátusként nevelkedett, 1565-ben Nürnbergben tanult, majd a család papja, Bornemissza Péter prédikátor nevelte. 1569-ben az összeesküvés gyanújába kevert apja családjával Lengyelországba menekült, itt készült első, vallásos tárgyú, németből fordított irodalmi műve. Apja 1575-ben a Báthori ellen lázadó Bekes Gáspár megsegítésére küldte. Részt vett a török elleni végvári megrohanásokban. 1579-82-ben Egerben huszárhadnagy, 1580-ban részt vett Hatvan ostromában. Békétlenkedései miatt visszatért Zólyomba, de itt összetűzött a hatóságokkal. 1584 karácsonyán a sárospataki református templomban feleségül vette Dobó Krisztinát, s elfoglalta a várat, melynek neje a résztulajdonosa volt, de a várnép elűzte. Sógora, Dobó Ferenc hűtlenséggel és vérfertőzéssel vádolta. Hazatért Liptóújvárba és 1586. augusztusban az esztergomi káptalan előtt nejével együtt katolizált. Rudolf király megkegyelmezett neki, de az esztergomi szentszék házasságát érvénytelennek, 1585 végén született fiát törvénytelennek nyilvánította, s örökösödési jogától megfosztotta. 1593-ban beállt Pálffy Miklós seregébe, részt vett Székesfehérvár ostromában, és a pákozdi győztes csatában. Divényt és Kékkőt az ő parancsnoksága alatt foglalták vissza a töröktől. 1594 májusában Esztergom alá vonult, részt vett az ostromban, ahol megsebesült, lábait levágták, majd május 30-án vérmérgezésben meghalt. 1874-ben a Radvánszky-kódexben rábukkantak szerelmes és vitézi énekeire.

Edith STEIN, Keresztről nevezett Szent Terézia Benedicta zsidó származású német filozófus, konvertita, karmelita apáca, a lengyelországi Wroclawban született 1891. október 12-én. Siegfried Stein és Auguste Courant 11-ik, utolsó gyermeke. Két éves volt, amikor fakereskedő édesapja meghalt, de édesanyja föllendítette az üzletet, de a jótékonykodásra is nagy figyelmet fordított. 1905-től kezdődően fokozatosan elvesztette a hitét. 1911-ben érettségizett, majd a breslaui egyetemen germanisztika-történelem-pszichológia szakán tanult tovább, ahol harcos feministaként ateistának vallotta magát. 1913-tól a göttingai egyetemen tanult, és Edmund Husserl tanítványaként fölvette a filozófia szakot is, ugyanakkor nagy hatással volt rá Adolf Reinach és Max Scheler. 1915-ben államvizsgázott, majd 1916-ban Husserl asszisztenseként Freiburg im Breisgauba költözött, ahol megismerte Martin Heideggert, s 1917-ben doktorált. A háborúban elesett Reinach professzor feleségének a kereszt erejéből merített gyászát megtapasztalva visszanyerte a hitét, de már a megfeszített Krisztusban. 1919 elején Husserl ajánlására magántanár lett. 1921 nyár végén elolvasta Avilai Szent Teréz önéletrajzát, 1922 elején megkeresztelkedett és szentáldozáshoz járult. A keresztségben a Hedvig nevet kapta, majd a bérmálás szentségét is fölvette. Ettől kezdve visszavonultan élt, naponta zsolozsmázott, s egyre erősödött benne a vágy, hogy kármelita apáca legyen. Lelki atyja, Schwind speyeri általános helynök türelemre intette, és ajánlására Speyerben a domonkos nővérek tanítónőképzőjének irodalom és filozófia tanára lett. 1925-ben megismerkedett Erich Przywara jezsuitával, aki fölhívta a figyelmét Aquinói Szent Tamásra, akinek műveit hamarosan elkezdte fordítani. 1927-ben Rafael Walser beuroni bencés főapát lett a lelkivezetője, aki képességei láttán az aktív élet felé terelgette. Előadóutakat tartott Németországban, majd külföldön is. 1931 márciusában Münsterbe költözött, 1932 tavaszán az ottani Pedagógiai Intézet docense. Hitler hatalomrajutása után már 1933 elején abbahagyta a tanítást. Arra készült, hogy személyesen kéri meg XI. Pius pápát egy, a zsidókérdésről szóló enciklika kiadására, de végül csak egy levelet írt. 1933 április elején a kölni kármelita templomban fölajánlotta magát a népére váró kereszt személyes hordozására, majd október 15-én belépett a kölni Kármelba. 1934-ben Walser főapát öltöztette be, a Szent Keresztről nevezett Terézia Benedicta nevet kapta. 1938. december 31-én a hollandiai Echt kolostorába menekítették, 1939 nagyböjtjén engesztelő áldozatul fölajánlotta magát a világ békéjéért. 1940-ben nővére, Róza is belépett az echti Kármelba. Hollandia megszállása után a Gestapo többször beidézte a két nővért. Miután 1942 július végén felolvasták azt a körlevelet, melyben a holland katolikus és protestáns püspökök tiltakoztak a zsidók üldözése miatt, megkezdődött a katolikus zsidók deportálása is, így őt és nővérét augusztus 2-án elhurcolták Auschwitzba, ahol az augusztus 9.-ei megérkezés után elégették őket a gázkamrákban. II. János Pál pápa 1987-ben Kölnben boldoggá-, 1998-ban  szentté-, 1999-ben Európa védőszentjévé avatta.

Kalkuttai Boldog TERÉZ közismert nevén Teréz anya (családi nevén Agnes Gonxha Bojaxhiu) Szkopjéban született 1910. augusztus 27-én albán, pontosabban a mai Albániában és Macedóniában is kisebbségben élő aromán nemzetséghez tartozó családban.1928-ban belépett a dublini Loretói Miasszonyunk kongregációba és Indiában novícia. 1946-ban isteni sugallatra a legszegényebbek szolgálatára szentelte életét. 1948-ban engedélyt kapott XII. Pius pápától, hogy Kalkutta nyomornegyedében működhessen, megnyitotta az első iskolát. 1950-ben megalapította a Szeretet Misszionáriusai kongregációt, - mely 1965-ben kapott pápa jóváhagyást - és a kalkuttai anyaházat. 1954-ben házat nyitott haldoklóknak, majd gyermekotthont és egy falut leprásoknak. 1965-ben létrehozta az első külfüldi alapítást Caracasban, Venezuelában. 1985-ben felszólalt az ENSZ közgyűlésén, s fogadta az USA elnöke. 1990-ben egészségi okokra hivatkozva benyújtotta lemondását rend elöljárói tisztéről, de egyhangúlag újraválasztották. 1991ben Albániában nyitott három házat. Súlyos szívbetegsége miatt 1997-ben végérvényesen lemondott tisztéről. Kalkuttában hunyt el 1997. szeptember 5-én. Példaképe Lisieux-i Szt Teréz volt. Több száz kitüntetést kapott, köztük 1979-ben a Nobel béke-díjat. II. János Pál pápa 2003-ban boldoggá avatta.

II. JÁNOS PÁL PÁPA pápa családi nevén Karol Józef Wojtyla (Wadowicében született 1920. május 18-án. Apja, Karol katonatiszt a Monarchiában, majd a lengyel hadseregben, anyja Emilia Kaczorowska. 9 évesen elveszítette édesanyját és újszülött húgát, majd a bátyját. Az elemi és középiskolát szülővárosában végezte. 1938 nyarán apjával Krakkóba költözött. Filozófi szakos hallgató a Jagelló Egyetemen, közben belépett a Studio 38 kísérleti színtársulatba, 1939-ben a Hallgatói Társulat eucharisztikus és karitatív csoportjába, irodalmi tanulmányokat is kezdett. 1940-ben kényszermunkára vitték egy Krakkó melletti kőbányába. 1941-ben meghalt az édesapja. 1942 tavaszán átkerült a Solvay vegyiüzembe, ahol a munka mellett titokban teológiai tanulmányokat kezdett a krakkói földalatti szemináriumban, majd beiratkozott a Jagelló Egyetem teológiai karára. 1946. november 1-én szentelték pappá. Tanulmányait ezután Rómában, az Angelicumon folytatta. 1947 nyarán teológiai licenciátust szerzett. 1948-ban filozófiából doktorált. Először Niegowicban, a krakkói Szent Flórián-templomban káplán. Első írása 1950-en jelent meg. 1951-53-ban folytatta tanulmányait. 1956-tól a lublini egyetem etika tanszékének kinevezett tanára. 1958-tól krakkói segédpüspök lett. Részt vett a II. Vatikáni Zsinat munkájában. 1964-től krakkói érsek. Közreműködött a Gaudium et spes előkészítésében. 1967-ben a Sixtusi kpnában VI. Pál pápa bíborossá kreálta. 1969-től a lengyel püspöki konferencia alelnöke. 1976-ban lelkigyakorlatot tartott a Vatikánban, melyen VI. Pál pápa is jelen volt. 1978-ban részt vett a konklávén, mely I. János Pál pápát választotta meg, kinek halála után 1978. október 16-án őt választották meg Szent Péter 263. utódává. Jelmondata: Totus tuus, 'Egészen a tiéd' a Boldogságos Szűz Mária iránti tiszteletére utal. 1981. május 13-án a Szent Péter téren a szerdai általános kihallgatáson a török Mehmet Ali Agca hét m távolságból rálőtt és megsebesítette. A hat órás műtét után hetvenhét napig ápolták a római Gemelli kórházban. Pápai szolgálatának meghatározó motívuma a keresztények egységének előmozdítása. Ennek érdekében sorra kereste a dialógus lehetőségét a különféle különvált egyházak vezetőivel. a Megváltás 1950. évfordulója alkalmából rendkívüli jubileumi évet hirdetett 1983-1984-ben. 1983-ban hatályba léptette az új Kánonjogi Kódexet. 1987-ben megnyitotta a Mária-évet. 1992-ben kiadta az új katekizmust (Katolikus Egyház Katekizmusa). 1996-ban megnyitotta a három éves előkészületet a 2000. év nagy jubileumára (jubileumi év). 1991-ben Magyarországra látogatott, ahol fölkereste Esztergomot, Máriapócsot, Debrecent, Szombathelyt és Budapestet. 1996-ban a millecentenáriumi évben meglátogatta az ezeréves Pannonhalmát, valamint Győrben szentmisét mutatott be. Rómában hunyt el 2005. április 2-án. Utóda, XVI. Benedek pápa 2011. május 1-jén boldoggá, Ferenc pápa 2014. április 27-én szentté avatta.

John Henry NEWMAN (London, 1801. febr. 21.-Birmingham, 1890. aug. 11.) teológus, bíboros. Anglikán családban született. Oxfordban 1816-20-ban a Trinity College növendéke, 1822-től az Oriel College tagja és tanára. 1825-ben anglikán pappá szentelték. 1943-ig Oxfordban egyetemi lelkész. Patrisztikai tanulmányai egyre közelebb vitték a katolikus tanításhoz. A rómahűség és az anglikanizmus között közvetítő irányzat képviselőjeként 1833-ban az Oxford-mozgalom egyik alapítója. 1845-ben katolizált. 1847-ben Rómában pappá szentelték és belépett az oratoriánusokhoz. 1851-58-ban a dublini katolikus egyetem alapító rektora. Utóbb a birminghami oratóriumban előkelő családok gyermekeit nevelte és a tudománynak élt. Meghívták az I. vatikáni zsinatra, de nem vett részt rajta. A pápai tévedhetetlenség dogmájának időszerűségét vitatta, de tárgyi jogosultságát megvédte. XIII. Leó pápa 1879-ben bíborossá nevezte ki. II. János Pál pápa 1991-ben „Isten tiszteletreméltó szolgájának” nyilvánította. 2010. szeptember 19-én a birminghami Cofton Parkban avatta boldoggá XVI. Benedek pápa.

Lisieux-i Szent TERÉZ kármelita apáca, egyházdoktor a franciaországi Alenconban született 1873. január 2-án. A „Kis” jelző részben az Avilai Szent Teréztől való megkülönböztetés végett került a nevébe, részben a Kisded Jézussal való bensőséges kapcsolata miatt.  Martin Louis és Querin Zélie legkisebb, 9. gyermeke volt. Három éves volt, amikor meghalt édesanyja (1877. VIII. 8.), ezután félénk és rendkívül érzékeny lett. Nővére, Pauline nevelte. 1877-ben átköltöztek Lisieux-be. 1881-1886. között fél-bentlakó a bencés nővéreknél. 1882. október 2-án nővére Pauline belépett a lisieux-i Kármelba. Teréz 1883. március 25-én súlyosan megbetegedett. Május 13-án a Szent Szűz mosolya gyógyította meg. 1884. május 8-án áldozott először, június 14-én bérmálkozott. 1885. május 21-től aggályosság kínozta másfél éven át. 1886. február 25-én volt megtérésének napja. Fölébredt benne a vágy, hogy a bűnösök megtéréséért éljen. 1887. március 19-én Mária nővére is megkezdte újoncévét a lisieux-i Kármelben, pünkösdkor atyja beleegyezett kolostorba lépésébe. Fáradhatatlanul imádkozott „első bűnöse”, a halálra ítélt Tranzeni megtéréséért, aki kivégzése előtt megcsókolta a feszületet. Miután nagybátyja is beleegyezett kolostorba  lépésébe, a lisieux-i kolostor elöljárói zárkóztak el előle. Atyjával fölkereste Bayeux püspökét, aki azonban nem avatkozott az ügybe. 1887. szeptember 4-én atyjával és Celina nővérével Rómába zarándokolt. XIII. Leó pápától november 20-án kért belépési engedélyt, de a pápa kitérő választ adott. December 28-án végre megérkezett az engedély, de a perjelnő csak 1888. április 9-én fogadta be. 1889. január 10-én öltözött be, szeptember 8-án tett fogadalmat. 1893. februártól rábízták az újoncok nevelését. 1895. januárjában Ágnes anya (nővére Pauline) kívánságára elkezdte írni lelki életrajzát. Pünkösdkor fölajánlotta magát az irgalmas Szeretetnek. 1896. január 20-án adta át Ágnes anyának önéletrajza első 8 fejezetét. Nagypéntek éjszaka vért hányt, majd súlyos lelki sötétség töltötte el, mely haláláig tartott. A hit legkeservesebb próbáját kellett kiállnia, de készségesen ült le a bűnösök asztalához, s szenvedését fölajánlotta a hitetlenekért. 1896.május 10-én álmában megjelent a Jézusról nevezett Anna nővér, vigasztalta, és biztosította, hogy Isten nem kíván tőle többet, és nagyon meg van vele elégedve. 1897. áprilisától állapota rohamosan romlott; ettől kezdve minden szavát lejegyezték. Május 3.-tól Gonsaga anya kérésére összefoglalta szerzetesi életét. Július 30-án megkapta a betegek kenetét, augusztus 19-én utoljára áldozott. Szeptember 29-én elvégezte utolsó gyónását. Megvallotta, hogy „ez puszta halálküzdelem minden vigasztalás nélkül”, de „nem bánom, hogy átadtam magam a Szeretetnek”. A szeretet eksztázisában halt meg, „Istenem, szeretlek” sóhajjal ajkán szeptember 30-án. XI. Pius pápa 1923-ban boldoggá, 1925-ben szentté avatta. 1927-től a világmisszió egyik védőszentje. 1944-től Jeanne d'Arc mellett Franciaország védőszentje. II. János Pál pápa 1997-ben egyházdoktorrá avatta.

Jörg ZINK német evangélikus lelkész, teológus, újságíró, Schlüchtern Elmben született 1922. november 22-én. Szülei korán meghaltak. Ulmban elvégzett középiskola tanulmányai után a légierőnél szolgált, mint rádiós. 1944-ben gépét találat éri, ő pedig amerikai fogságba kerül. Szabadulása után filozófiát és teológiát tanult a Tübingeni Egyetemen, többek között Romano Guardini és Eduard Spranger tanítványa volt. 1952-55-ben egy evangélikus alapítványnál dolgozott Tübingenben, majd Hamburgban doktorált, disszertációjának címe: A kompromisszum, mint etikai probléma. Ezután két évig volt lelkész Esslingen am Neckar-ban. 1957-61-ben Gelnhausenben a Fiatal Nők Keresztény Egyesületében dolgozott, ahol kapcsolatba került a Német Demokratikus Köztársaságban levő protestáns egyházakkal.  Mintegy húsz évig volt a Württembergi Evangélikus Egyház képviselője és biztosa a Dél-Német rádiónál és az ARD-nél. 1970-től a Német Evangélikus Egyházi Napok szóvivöje volt. 1983-tól nyugdíjba vonulásáig mint szabadúszó újságíró dolgozott. 1980-ban alapító tagja volt a németországi Zöld Pártnak.

Szent AMBRUS püspök, egyházi író, költő, egyházatya, latin nevén Aurelius Ambrosius Trierben született 339 körül, előkelő, görög eredetű, a gens Aureliához tartozó családban; atyja prefektus volt Galliában, akinek halála után édesanyja, Marcellinával, Satyrusszal és vele visszatért Rómába. Tanulmányai végeztével hivatalnoki pályát kezdett, Sirmiumban ügyvéd, 368 után a tartományi prefektus tanácsosa, 370 körül Milánóban Liguria és Aemilia provincia kormányzója. Milánóban ismerte az arianizmus hatását. 374-ben meghalt Auxentius milánó püspöke, az utód megválasztása során összecsapásokra került sor a katolikusok és ariánusok között. Ambrus a rend biztosítása kedvéért jelent meg a választók között, s amikor a hagyomány szerint egy gyermek felkiáltott: Ambrus a püspök, mindkét csoport megválasztotta. Mivel ekkor még csak katechumen volt, hamarosan megkeresztelkedett, majd diákonussá és pappá, végül püspökké szentelték. Egy Simplicius nevű paptól tanulta a teológiát és szigorú, aszketikus életet kezdett, majd egész vagyonát a milánói egyháznak adta, és házanépével szerzetesi aszkézisre rendezkedett be. Példaképe Alexandriai Szent Atanáz és Nagy Szent Vazul volt. De fide című művével kezdődött az arianizmus elleni harca. Az egyháztanító beszédeiben, írásaiban sikerrel harcolt az arianizmus ellen. A niceai zsinat teljes győzelme az ő műve. Megtérítette a császárt, aki visszahívta a Valens császár által elűzött püspököket, a szélsőséges ariánusokat, az eunomiánusokat pedig elűzte. 379. elején Theodosius társcsászár a katolikus vallást a birodalom egyetlen hivatalos vallásává nyilvánította. 387 húsvétján Ambrus megkeresztelte Szent Ágostont. Élete utolsó időszakában általános megbecsüléstől övezetten vezette a milánói egyházat és írta utolsó műveit. Akaratának megfelelően székesegyház főoltára alá temették.

Rákóczi és felsővadászi II. Rákóczi Ferenc erdélyi fejedelem Borsiban Zemplén Vármegyében született 1676. március 27-én. I. Rákóczi Ferenc választott erdélyi fejedelem és gróf Zrínyi Ilona fia. Egy fiú és két leánytestvére volt. Negyedfél hónapos korában apja meghalt, anyja Báthori Zsófiához költözött, aki megözvegyülvén visszatért a katolikus hitre, fiát katolikusnak nevelte. Kamarása Kőrösi György, nevelője Badinyi János oktatta Munkácson, Sárospatakon. 1682-ben édesanyja férjhez ment Thököly Imréhez, a Habsburg elnyomás ellen fölkelt magyarság vezéréhez. 1688 elején a munkácsi vár átadása után elszakították családjától; Zrínyi Ilonát Bécsbe internálták, Rákóczit a bécsi udvar Csehországba vitette. Kollonich Lipót esztergomi érseket tették meg gyámjává, aki a neuhausi jezsuitáknál neveltette Habsburg-hű szellemben. Krumlovban, Prágában, Neissében tanult. 1692-ben Bécsben, 1693-94-ben Itáliában élt, Rómában meglátogatta XII. Ince pápát. 1694-ben Kölnben feleségül vette Hessen-Rheinfelsi Sarolta Amália hercegnőt, akitől három fia - József (1700-38), György (1701-56) és egy leánya született (leánya gyermekkorban meghalt).  1694-1711 között Sáros Vármegye örökös főispánja. 1697-ben a hegyaljai fölkelés vezérletét visszautasította, önmaga tisztázására Bécsbe ment. Álláspontja Bercsényi Miklós gróf és a császári megtorlás hatására megváltozott. 1700 végén szervezkedésbe fogott, XIV. Lajos francia király segítségét kérve, azonban a megbízott futár, Longueval árulása 1701-ben a bécsújhelyi börtönbe juttatta, ahonnan felesége és az őrzésével megbízott Lehmann Gottfried kapitány segítségével megszökött, és Lengyelországban talált menedéket. A lengyel, francia és svéd segítséggel megindítandó fölkelés szervezésére készülődve keresték meg 1703 elején a tiszaháti fölkelők követei, akiknek kérésére hazatért. Magyarországon Esze Tamás fogadta pár száz, rosszul fölfegyverzett jobbágy élén. 1703-ban kiadta a brezani kiáltványt, melyben harcba hívott mindenkit a Habsburg elnyomás ellen. 1703 végére a fölkelők elfoglalták a Tiszántúlt és a nemesség is nagy számban állt a kurucok oldalára. 1704-ben az ország legnagyobb része a fölkelők kezére került. Személyesen vezette a tiszántúli és a Duna-Tisza közi hadjáratot, Tokaj, Szatmár, Szeged, Esztergom várának ostromát, a nagyszombati, a pudmerici, a zsibói, a trencséni, a romhányi ütközetet. 1704-ben a gyulafehérvári országgyűlés Erdély fejedelmévé választotta, 1705-ben a szécsényi országgyűlés a magyarországi szövetkezett rendek vezérlő fejedelmévé választotta; királlyá választását a főnemesség nem pártolta, s ő maga is elutasította.  Nemsokára L. Herbeville császári generális tekintélyes sereggel bevonult Erdélybe és kikényszerítette a rendektől Rákóczi fejedelemségének eltörlését. 1707-ben a marosvásárhelyi országgyűlés ismét biztosította a négy bevett vallás szabad gyakorlását, kimondta Erdély elszakadását a Habsburgoktól. Ehhez hasonlóan határozott az ónodi országgyűlés is, amikor kimondta a Habsburg-ház trónfosztását és a szabadságharc idejére fölfüggesztette a nemesi adómentességet.  Diplomáciai akciókkal is igyekezett a szabadságharc sikerét biztosítani, de a szabadságharc - a bécsi udvari ellenpropaganda hatására kialakult - külpolitikai elszigeteltségét nem tudta áttörni; választott szövetségesei a pillanatnyi érdekük szerint cselekedtek. A bécsi udvarral 1704-ben és 1706-ban sikertelenül tárgyalt a békéről. A császári hadsereg fölénye az 1708-as a trencséni csatavesztés után sorozatos vereségeket okozott. 1711 elején katonai segítség reményében Lengyelországba ment, így távollétében és hozzájárulása nélkül a rendek támogatásával fővezére, gróf Károlyi Sándor 1711. április 30-án megkötötte a Habsburgok nevében tárgyaló gróf Pálffy Jánossal a szatmári békét. Rákóczi 1712-ben Franciaországba ment, és a nyilvánosságtól elvonulva élt XIV. Lajos udvarában. Megpróbálta elérni, hogy az utrechti béketárgyalásokon XIV. Lajos halála után visszavonult a kamalduli szerzetesek grobois-i kolostorába. III. Habsburg Károly távollétében 1715-ben fej- és jószágvesztésre ítélte. III. Ahmed szultán hívására 1717-ben Törökországba ment. 1718-ban a pozsareváci béke megkötése után a szultán kiadatását megtagadta, de 1718-tól Rodostóban kellett élnie. Emigrációjában diplomáciai tervezgetésekkel s a bujdosó kurucok ügyes-bajos dolgaival és írással foglalkozott, de szívesen dolgozott asztalosműhelyében is. Rodostóban hunyt el 1735. április 8-án. Halála után Mikes Kelemen az isztambul-galatai Szent Benedek-kápolnába, anyja mellé temettette el, de végrendelete szerint szívét és kéziratait Grobois-i kolostorba küldte. Hamvait 1906. november 5-én országos ünnepség keretében hazahozták haza és a kassai székesegyházban temették el (kriptája látogatását 1945-92-ig a csehszlovák hatóságok, 1993-tól szlovák egyháziak igyekeznek korlátozni). Budapest Kossuth téri bronz lovasszobrát (Pásztor János műve, talapzata Györgyi Dénes alkotása) 1937-ben állították föl. Egészalakos álló szobra Kisfaludi Strobl Zsigmond alkotása 1945 óta az Ezredéves emlékmű része.

REVICZKY Gyula költő, író Vitkócon született 1855. április 9-én. Apja felvidéki nemesember, anyja szlovák cselédlány volt, házasságon kívüli- gyermekként született. 1873 őszétől 1874 őszéig Garamújfaluban nevelősködött. 1874 őszétől 1875 őszéig Budapesten irodalmi tevékenységből próbált megélni; néhány hónapig az Új Idők segédszerkesztője volt, majd Dentára ment nevelőnek, itt beleszeretett Bakálovich Emmába, aki bár vonzalmat is érzett iránta, nem volt hajlandó életét a költővel megosztani. 1877-ben visszatért Pestre és újságírói állást vállalt. 1878-ban a Pesti Napló, 1878-82-ben A Hon munkatársa. Ebben az időben barátkozott össze Komjáthy Jenővel és más ellenzéki írókkal. Mint kritikus és esszéista kezdte irodalmi pályáját. 1884-ben néhány hónapig az Aradi Hírlapot szerkesztette. Aradon írta meg évek óta tervezett regényét, az Apai örökséget. 1885 őszén a Pannónia című német nyelvű lap szerkesztőségében dolgozott Kassán. 1886-ban a Függetlenség, 1887-től haláláig a Pesti Hírlap munkatársa. Tagja volt a Petőfi Társaságnak. A magyar szimbolizmus egyik korai előfutára volt. Tüdőbajban halt meg Budapesten 1889. július 11-én.

Canterburyi Szent ANZELM latin nevén Anselmus Cantuariensis, Anselmo d’Aosta bencés szerzetespap, teológus, filozófus, püspök, egyháztanító 1033 vagy 1034-ben született Aostában született Piemont tartományban. Nemesi család leszármazottja, akit az aostai bencések neveltek, 15 évesen be akart lépni a rendbe, de atyja nem engedte. Három évig vándorolt Franciaországban, végül belépett a beci bencés kolostorba, ahol Lanfranc tanítványa lett. Amikor Lanfranc canterburyi érsek lett, őt választották meg priornak és a kolostori iskola vezetőjének. 1078-ban apáttá választották. Személyiségének hatása hamarosan a kolostoron kívül is sugározni kezdett; Lanfranc ismételten áthívta Angliába is, ahol a királyi udvarban is megismerték, s 1093-ban Lanfranc után megválasztották canterburyi érsekké. Az invesztitúra-harc Angliában is folyt, amelynek során Anzelm minden erejével szembeszállt az erkölcstelenséggel és a laikus invesztitúra szokásával, ami szembeállította II. Vilmos királlyal. A király nem ismerte el II. Orbán pápát Anzelmot pedig száműzte, aki eljutott Rómába, ahol a pápa a legnagyobb elismeréssel fogadta. Részt vett a bari zsinaton, melyen a keleti egyházszakadást próbálták orvosolni. Hazatérőben Lyonban meg kellett állapodnia, mert Vilmos nem engedte be Angliába. Utóda, Henrik azonban 1100-ben visszahívta, de mivel nem változtatott az egyházpolitikáján, ezért 1103-ban újra száműzetésbe kellett mennie. 1106-ban a pápa és a király között Becben megállapodás jött létre (ez lett a mintája az 1122-es wormsi konkordátumnak), melynek értelmében hazatérhetett. Canterburyben halt meg 1109. április 2-én. Sírja a canterburyi székesegyházban van. 1690-ben szentté, 1720-ben egyháztanítóvá avatták. Bölcseleti műveiben finoman elemzi az igazság fogalmát és három, okságilag összefüggő formáját különbözteti meg: az első, abszolút igazság Istenben van; a második a lét igazsága; a harmadik az ismeretben található. Szerinte az igazság egyedül az elme számára fölfogható helyesség (rectitudo sola mente perceptibilis). Filozófiai módszere a hitet kereső gondolkodás (fidem quaerens intellectus), mert szerinte az értelmi tudás, a bölcselet a hithez vezető lépcső. Teolológiai módszere a megértést kereső hit (fides quaerens intellectum). Alapelve, a credo, ut intelligam, “hiszek, hogy meg tudjak érteni”. Legértékesebb alkotása a teodiceája. Monologion-jában Isten létét a platonizmus szellemében a jó eszméjéből és a lét hierarchiájából bizonyítja. A Proslogion-ban fejti ki misztikus megvilágosodásból fakadt ontologikus istenérvét, mellyel Istennek mint a legtökéletesebb lénynek a fogalmából az okság elvére való támaszkodás nélkül igazolja Isten létét. Alapeszméjét A. Szent Tamás is magáévá tette annak ellenére, hogy tagadta az érv bizonyító erejét (istenbizonyítás).

CSOKONAI Vitéz Mihály magyar felvilágosodás legnagyobb költője Debrecenben született 1773. november 17-én. Családja dunántúli eredetű, nagyapja református lelkész volt, apja képesített sebész-borbély, művelt ember, történelmi és sebészi jegyzetei kéziratban maradtak fenn. Csokonai a debreceni kollégiumban kezdte iskoláit, s már az első osztályokban kitűnt verselési készségével. 1789-től a főiskolai osztályokat végezte. Kisebb iskolai fegyelemsértései ellenére megbecsülték és 1793-ban az egyik alsóbb osztály tanításával bízták meg, de később a tanári kar nem nézte jó szemmel tanítványaival való baráti viszonyát és mulatságaikat. Első iskolai perében többszörös fegyelemsértéssel vádolták. Már diákkorában kapcsolatba került az irodalmi élettel Kazinczy Ferenc és Földi János révén. Legjelentősebb eredeti műve ebben az időszakban a Békaegérharc című vígeposz 1791-ből és A méla Tempefői című szatírai játék 1793-ból. 1795-ben Kiskunhalason, Kecskeméten és Pesten járt. Pesti és budai tartózkodása Martinovics és jakobinus társai kivégzésének idejére esett. Közvetlenül ezután folyt le második kollégiumi pöre, amely kicsapatásával végződött 1795. június 20-án. Fél évig özvegy édesanyjánál maradt, majd Sárospatakra ment jogot tanulni. Innen 1796-ban Pestre, majd Pozsonyba utazott. 1797 tavaszától Komáromban tartózkodott, de többször utazott innen barátaihoz Bicskére és Nagyvázsonyba. Lillának nevezett szerelme komáromi lány volt, Vajda Julianna, aki 1798 tavaszán Lévai István kereskedő felesége lett. A csalódott költő Keszthelyen próbált tanári állást szerezni, ezért somogyi barátainál vendégeskedett Csökölyben, Hedréhelyen, Nagybajomban, Kisasszondon és Kiskorpádon. Közben súlyos tüdőgyulladáson esett át. 1799-től a csurgói gimnáziumban helyettes tanár. Tanítványaival előadatta A cultura és Az özvegy Karnyóné című színdarabját. 1800-ban visszatért Debrecenbe, majd a Felvidékre utazott, később Pesten akart mérnöki tanulmányokat folytatni, majd visszatért Debrecenbe, ahol az 1802-es nagy tűzvészben leégett a háza. Ezután építkezéssel és verseinek nyomda alá rendezésével foglalkozott. Debrecenben hunyt el 1805. január 28-án.

Sárvári és felsővidéki gróf SZÉCHENYI István politikus, miniszter, a Magyar Tudományos Akadémia alapítója és elnöke Bécsben született 1791. szeptember 21-én. apja Széchenyi Ferenc, a Nemzeti Múzeum alapítója, anyja Festetich Juliánna , neje 1836. Seilern Crescence grófnő. Magyar szellemben nevelték, Lunkányi János magántanító mellett egyes tárgyakat szaktanítóktól, építészetet pl. Révai Miklóstól, tanult, évenkint nyilvános iskolában vizsgázott. 1808-ban részt vett a nemesi fölkelésben, 1809-ben a würtembergi huszárezred főhadnagya. A fegyvernyugvás után a Lichtenstein-huszároknál, majd  egy dsidás ezrednél szolgált, 1813 nyarán kapitány. A lipcsei csata után Párizsba ment, majd Itáliában volt, 1815-ben a tolentói lovassági ütközetben tüntette ki magát. 1826-os leszereléséig a Hessen-Homburg huszárezredben szolgált. Katonáskodása idején nagyobb utazásokat tett Franciaországba, Angliába, Itáliába, Görögországba az olasz költészetet, a görög irodalmat és művészetet tanulmányozva, majd Magyarország és Erdély nevezetesebb városait kereste föl. A külfüldi intézmények közül elsőként a lóverseny honosításához kezdett. Párizsi útján a XIV. Lajos által építtetett Canal du Midi keltette benne a Tisza-szabályozás gondolatát. Az országgyűlésen fölajánlotta egy évi  jövedelmét a Magyar Tudományos akadémia megalapítására. Megalapította a Nemzeti Kaszinót, melynek 1827-es alakuló gyűlésén a 150 tag egyetértett vele a lótenyésztés, Buda-Pest egyesítése, a színügy támogatásában. 1830. áprilisában kíséretével Pesttől Isztambulig hajózott, hogy tapasztalja, hogyan lehet a Dunát végig hajózhatóvá tenni. 1846. szeptemberében elindította a balatoni gőzhajózást. 1836-39 között a Duna-szabályozáson, a Lánchíd és lóverseny ügyén munkálkodott. Kossuth Lajos politikai szereplésétől, aki a »legnagyobb magyar«-nak nevezte, saját alkotásai megmaradását féltette; írásban, az országgyűlésen tiltakozott radikális javaslatai ellen. Az állattenyésztés fejlesztésére alakította 1830-ban az Állattenyésztő Társaságot. 1840-ben  mozgalmat indított a szederfa-ültetés és a selyemhernyó-tenyésztés érdekében. 1842-ben letették a Lánchíd alapkövét. 1845-ben a Helytartótanács hozzákezdett a Tisza szabályozásához. Gróf Battyhány Lajos miniszterelnök fölszólítására 1848. márciustól közlekedés- és közmunka miniszter. Orvosa, Balogh Pál 1848. szeptember elején a döblingi Goergen gyógyintézetbe vitte. Állapota javultával gazdasági ügyeit vezethette és írt. A Bach miniszter rendszerét dicsőítő Rückblick című műre válaszolva 1859-ben Ein Blick című írásában nevetségessé tette a miniszter politikáját és személyét. A rendőrség 1860. március elején egy házkutatásakor elkobozta iratait, és megfenyegették. Barátja, báró Jósika Sámuel váratlan halála után állapota romlott. Döblingben 1860. ápr. 7/8. éjjelén halt meg, a hivatalos közlés szerint agyonlőtte magát. Halálhírét a nemzet megdöbbenéssel fogadta, temetése tüntetés volt az elnyomás ellen. Április 30-án Scitovszky János bíboros érsek celebrálta érte a gyászmisét a pesti belvárosi templomban, amelyen 80.000 ember vett részt.

Franz KÖNIG bíboros, bécsi érsek az alsó-ausztriai Warthgegendben született 1905. augusztus 3-án. A melki bencés gimnáziumban érettségizett 1927-ben, majd teológiai tanulmányait Rómában, a Gregoriana Egyetemen végezte, közben a Biblikus Intézetben az óperzsa vallást és nyelvet tanulmányozta. 1933-ban szentelték pappá. 1934-től Altpölla, Neuhofen an der Ybbs, majd St. Valentin és Scheibbs káplánja volt, közben 1936-ban teológiából doktorált. 1938-tól St. Pölten székesegyház lelkésze. 1945-től Krems/Donauban hittanár és a a bécsi egyetemen magántanár. XII. Pius pápa 1952-ben kinevezte St. Pölten-i segédpüspökké. 1956-ban bécsi érsekké nevezték ki, majd bíborossá kreálták. Közben 1959-69-ben Ausztria katonai vikáriusa. 1962-ben tagja a II. Vatikáni Zsinatot előkészítő bizottságnak, majd a teológiai bizottság tagjaként a zsinat minden ülésszakán részt vett. 1963-tól többször először meglátogatta Mindszenty bíborost a budapesti amerikai követségen. 1965-80 között a Nemhívők Titkárságának elnöke (Nemhívőkkel folytatandó Dialógus Pápai Tanácsa). 1967. XI. 19-24: a román pátr. meghívására Bukarestbe ment. 1968-ban a Nobel-díjasok találkozója alkalmából előadást tartott a „Galilei-esetről”, ami jelentős lépés volt az Egyház és a világi tudományosság kapcsolatában. 1969-72-ben a katolikus Biblia Társulat elnöke volt. 1978-ban részt vett az I., majd II. János Pál pápát megválasztó konklávékon. II. János Pál pápa 1985-ben elfogadta lemondását a bécsi érsekségről. – 1985-1990 között a Pax Christi Nemzetközi Katolikus Békemozgalom nemzetközi elnöke volt.  1994-ben a Jeruzsálemi Héber Egyetemen létrehozták a König bíboros tanszéket. 1995-ben Moszkvában részt vett a II. világháború befejezésének 50. évfordulóján rendezett emlékünnepségen. 2001-től a bécsi Irgalmas Nővérek zárdájában élt. Bécsben halt meg 2004. március 13-án.

Paul GERHARDT német evangélikus lelkész, himnusz költő 1607. március 12-én született a szászországi Gräfenhainichenben egy többgyermekes családban született. Apját 1619-ben, édesanyját 1621-ben vesztette el. 1622-től a St. Augustin gimnáziumban tanult Grimmában. 1651-ben mittenwaldi prépost, 1657-ben a berlini Nicolai-templomban diakónus lett. Mint szigorú evangélikus, Frigyes Vilmos választófejedelem ellen izgatott, aki a lutheránusok és reformátusok egyesítésére törekedett. Amikor az 1664. szeptember 16-i ediktumnak engedelmeskedni vonakodott, amely a szószékről való kölcsönös megtámadást tiltotta, 1666-ban hivatalt veszítve, az országból kiutasították. 1669-ben Lübbenben lett egyházi szónok. Nem sokkal felesége után halt meg 1676. május 27-én Lübbenben. Az evangélikus egyházi ének egyik legnagyobb költője.

FALUDI Ferenc jezsuita szerzetes, író, költő, műfordító Németújváron született Vas Vármegyében 1704. március 25-én. 1720-ban lépett be a jezsuita rendbe, 1734-ben szentelték pappá. Budán és Besztercebányán lelkész, majd a rendi növendékeket tanította Bécsben, Grácban, Linzben, Nagyszombatban. 1747-től a bécsi nemesi konviktus igazgatóhelyettese, 1748-tól a nagyszombati egyetemi nyomda igazgatója, 1751-től kőszegi házfőnök, 1757-73-ban a pozsonyi rendház könyvtárosa. A rend föloszlatása után Rohoncon élt. A 18. századi magyar barokk legjelentékenyebb írója, elősegítette a magyar verselés 18. század végi megújulását. Jó érzékkel fordult a népnyelvhez és a népi élet motívumaihoz, ezzel új áramlatot indított el, amely Petőfi népiségében érte el csúcspontját. Az ő olvasatában közölte Sajnovics János a jelenleg ismert legrégibb magyar nyelvű szövegemléket, a Halotti Beszédet.

Magdeburgi MECHTHILD begina, misztikus Szászországban született 1209 körül. 12 éves korától voltak misztikus tapasztalata. 1230-ban Magdeburgban belépett a beginák közé, benső imádságban és önmegtartóztatásban élt a domonkosok vezetése alatt. A rendkívüli lelki élményei és a klérus szókimondó bírálata miatti ellenszenv 1270-ben Magdeburg elhagyására késztette. A helftai ciszter nővéreknél keresett menedéket, ahol Hackeborni (Szent) Mechtild és Nagy (Szent) Gertrúd szívélyesen fogadta. Valamikor 1282/94 között halt meg. Összegyűjtött írásai (verses misztikus élmények, szerelmi dalok és allegóriák, látomások, erkölcsi írások és intelmek) Das fliessende Licht der Gottheit, 'Az Istenség omló fényárja' címen jelentek meg; az eredeti ónémet szöveg elveszett, fennmaradt viszont az 1290 körül keletkezett délnémet és latin fordítás. Kortársai szentnek tartották, hivatalosan azonban nem avatták szentté.

ROGER testvér a taizéi szerzetesközösség alapítója, családi nevén Roger Schütz-Marsauche a svájci Provenceban születt 1915. május 12-én. Lausanne-ban református teológiát tanult, tanulmányait a bencés szerzetességről írt munkájával fejezte be. Egyetemista éveinek közösségi tapasztalataitól indíttatva határozta el, hogy „a közösség példája szerint fog élni”. 1940-ben visszavonult a Cluny közelében lévő Taizébe. 1942-ben ketten csatlakoztak hozzá. 1948 elején engedélyt kaptak a falu román stílusú katolikus templomának használatára. 1949-ben az első hét testvér életre szóló nőtlenségi, vagyonközösségi fogadalmat tett, s ezzel megalakult Taizé közössége. 1952-53-ban fogalmazta meg a közösség reguláját, melynek „Krisztus gondolatait kell lefordítania az értelmet legjobban megragadó szavakra; ez annál jobban sikerül, minél személyesebb. 1974-ben elindította az Ifjúsági Zsinatot. Találkozott XXIII. János és VI. Pál pápával, aki azt javasolta neki, hogy ne térjen vissza a katolikus vallásba, mert ahogyan él, többet tud használni az ökumené ügyének. II. János Pál pápa temetésén, jelen volt Rómában, ahol Ratzinger bíboros megáldoztatta. 2005. augusztus 16-ánTaizében a közös imádság közben egy román nő késsel meggyilkolta.

Teilhard de CHARDIN Maire-Joseph Pierre, francia jezsuita teológus, filozófus és paleontológus a franciaországi Sarcenat-ben született 1881. május 1-én. 1899-ben Aix-en-Provence-ban lépett be a jezsuita rendbe. 1905-1908-ban Kairóban tanít fizikát és kémiát. 1908-12-ben a Canterbury közelében lévő Hastings feletti dombra épült „Ore Place”-ban folytatta tanulmányait. 1911-ben szentelték pappá. Tanulmányai során vált sorsdöntővé számára a paleontológia, és nagy hatással volt rá Henri Bergson A teremtő fejlődés című könyve. 1912-ben Párizsban folytat paleontológiai és őstörténeti tanulmányokat, majd 1913-ban Henri Breuil abbéval, az és Hugo Obermaier madridi egyetemi tanárral megtekintette a Santander melletti nevezetes Altamira-barlangot, és részt vett az észak-spanyolországi ásatásokban. 1914 végén behívták a hadseregbe, ahol a háború végéig őrvezetőként szolgálva vitte a lövészárkokból a sebesülteket a kötözőhelyre, próbált a haldoklóknak papként vigaszt nyújtani, temette a halottakat. 1916 és 1919 között 20 esszét írt a vallásos élet és szemlélet központi kérdéseiről, sokszor a legnehezebb körülmények között. 1916 májusától, 1917. januárig Verdunnél szolgált. 1917. januárjában ezrede rendkívüli lelkipásztorának nevezték ki. A háború után a Sorbonne előadásait látogatta és a párizsi Természettudományi Múzeumban dolgozott. Ezrede kérelmére 1921-ben megkapta a „Francia Köztársaság Becsületrendje” kitüntetést. Már tanulmányai idején mint a geológia tanára tevékenykedett a párizsi Katolikus Egyetemen. 1922-ben a természettudományok doktorává avatták. 1923-ban a Múzeum megbízásából és egy rendtársa meghívására elindult első kutatóútjára Kínába. 1924 végén visszatért Párizsba és folytatta oktató munkáját a Katolikus Egyetemen. 1926 elején azonban Az egyetemes Krisztusról tartott beszéde, az áteredő bűnről és a gonosz lélekről szóló egyházi tanítás átértelmezése miatt elöljárói fegyelmi úton minden tanítási tevékenységtől eltiltották. 1926-ban másodszor is Kínába utazott, ahol 1926/27 telén Tiencsinben kezdte írni lelkiségi könyvét: Az isteni miliőt. 1927 februárjától a Carnegie Alapítvány megbízta a gerincesek és emberi kövületek paleontológiai kutatásával. 1927. októberétől 1928. októberéig Párizsban tartózkodik, majd harmadszor is Kínába utazik, ahol az ottani tudományos közvéleményt éppen a csoukoutieni leletek foglakoztatják. 1928. decemberében tárták fel a azokat a csontmaradványokat, melyekből később a „Sinanthropus pekinensis”-t, a Pekingi előembert rekonstruálták. Teilhard az első geológusok, és paleontológusok közé tartozott, akik felismerték az új lelet jelentőségét.  1930-1931-ben Teilhard előadókörutat tartott az Egyesült Államokban. New Yorkban egy közép-ázsiai expedícióról tárgyalt, mely 1931. áprilisában indult el. 1934 tavaszán megbízták a csoukoutieni ásatások vezetésével. 1935 tavaszán visszautazik Franciaországba, majd ősszel Indiába ment. Mire újra Pekingbe ért, Észak-Kína egy részét már elfoglalták a japánok. 1937-ben Teihard Philadelphiában részt vett egy paleontológiai kongresszuson, ahol a kínai negyedkorról tartott előadást. Visszatért Franciaországba, majd egy betegségből felépülve a szétszóródott katonáktól és rablóktól körülvett Pekingbe. Itt fogott hozzá élete fő művének az Emberi jelenségnek a megírásához. 1938-ban három helyről is ajánlatot kap Párizsból, ahová nagy reményekkel érkezett meg, azonban ezek szertefoszlottak, így II. világháború kitörése előtt visszamegy Pekingbe. Kényszerű emigrációjának eredménye: Az emberi jelenség című könyve. 1950-ben a francia Tudományos Akadémia tagjává nevezték ki. 1951-ben Dél-Afrikába, majd Argentínába és New Yorkba utazik, ahol a dél-afrikai út költségét fedező amerikai megbízó számára tervezi elkészíteni a beszámolót, de rendi vezetői azt tanácsolták, maradjon New Yorkban és ott folytassa tudományos munkáját. Érdeklődése egyre inkább az afrikai ásatások felé fordul. 1953-ban még egy afrikai kutatóutat tesz. 1954-ben fölöttesei engedélyével Franciaországba utazhatott, de újra visszatért New Yorkba, ahol 1955. húsvét vasárnapján agyvérzésben meghalt. Felfogásában az evolúció az anyag, az élet, a gondolat és a felsőbbrendű élet fázisait felölelő célirányos folyamat, mely Jézus Krisztustól ered és benne éri el célját. Az emberi jelenség című művében bemutatja, hogy külsőleg a természeti törvényekre visszavezethető fejlődés, belső lényegét tekintve a Teremtővel való egységre törekvés. Szerinte a fejlődéshez többletenergia szükséges, de ez a többletenergia nem származhat magából az anyagi világból. A rendezettség növekedése egyrészt az azonos rendű részecskék, elemek egymáshoz kapcsolódását jelenti, másrészt ez az egymáshoz kapcsolódás egy összetettebb és központosultabb állapotot eredményez. A kétféle mozgásban a tangenciális (fizikai) energiára és radiális (pszichés) energiára ágazó szellemi energia nyilvánul meg. Az elsők között volt, akik megmutatták: az evolúció elmélete nincs ellentétben a teremtés eszméjével. Az evolúció a tapasztalati világban kifejezése a teremtői, létet adó isteni működésnek. „Keresztény” evolucionizmusát a 20. század első felében a hagyományos katolikus gondolkodók hevesen támadták, az egyház korszerűsítését célzó II. Vatikáni Zsinaton már polgárjogot nyertek új világképének termékeny meglátásai. A világfejlődés, a teremtő egyesülés végpontja az „Ómega”, a Feltámadt Krisztus, aki Talapvető szerepet játszik a kezdeteknél, a teremtésben, és Ő lesz a végpont az úrjövetkor, a parúziában: Ő az Alfa és az Ómega. A Fiú megtestesülését az Atya örök üdvösségtervében kell szemlélnünk: Isten már a világ teremtése előtt kiválasztott bennünket, hogy Fiában, Krisztusban fogadott gyermekei legyünk. Tehát Isten öröktől fogva akarta Krisztust, hogy általa az isteni életben részesítsen bennünket. Ha Isten mindent Krisztusban és Krisztusért teremtett, és minden Krisztusban áll fenn, ahogyan a kolosszeieknek írt levél  Krisztus-himnusza (1,15–20) tanítja, akkor azt mondhatjuk, hogy a fejlődő világegyetem Ómegája nem más, mint Krisztus; a teljes Krisztus, aki Testében, az egyházban növekszik a végső beteljesedéséig.

JUHÁSZ Gyula költő, újságíró Szegeden született 1883. április 4-én. Iskoláit Szegeden végezte. 1902-06-ban Budapesten bölcsész hallgató, ahol megismerkedett Babitscsal és Kosztolányival. 1907-ben magyar-latin szakos tanári oklevelet szerzett. 1906-tól Máramarosszigeten, Léván, Nagyváradon, Szakolcán és Makón tanított. 1918-tól a Szeged és Vidéke, majd a Délmagyarország munkatársa, a Nyugatnak is dolgozott. Idegbaja fiatalkorától kínozta, depressziós állapotban különböző módokon ismételten öngyilkosságot kísérelt meg, végül halálát is az okozta. Költészete főként a századelő magyar lírájának újabb jegyeit viseli magán, a népnemzeti hagyományok egy részének fölfrissítésével egyidejűen. Borongó hangulatok, fájdalmas szépségkultusz, gyöngéd és lelkesült emberszeretet hatják át leggyakrabban a sorait. Élményforrása az alföldi táj, gyakran idézi meg művészek alakját. Jézus, illetve a jézusi szelídség iránti vonzódása ismételten kifejeződik verseiben. 1937. április 6-án halt meg Szegeden.

DSIDA Jenő erdélyi magyar költő, hírlapíró Szatmárnémetiben született 1907. május 17-én. A gimnáziumot  Beregszászon és Szatmárnémetiben végezte, majd Kolozsvárt jogot tanult, de nem fejezte be. 1931-től társszerkesztője, majd szerkesztője a nagyváradi Erdélyi Lapok című katolikus napilapnak. 1933-ban itáliai zarándokutat tett, 1937-ben Márton Áron eskette a Szent Mihály templomban, aki betegágyán is lelki gondozója volt. 1929-től a marosvásárhelyi Kemény Zsigmond Társaság és a marosvécsi Helikon tagja. Az Erdélyi Katolikus Akadémia és a PEN Klub romániai tagozatának titkára. Első verseit Benedek Elek Cimbora című gyermekújsága közölte. Egyik leghíresebb verse, a Psalmus Hungaricus (Magyar zsoltár), melynek létezését is megpróbálták örökre elfelejtetni. Gépírással terjesztették, de nagyon sokáig csak a legendákban létezett, ma szabadon olvasható. Kolozsváron hunyt el 1938. június 7-én, a Házsongárdi temetőben temették el, a szertartást Márton Áron végezte. Őszinte hittel ragaszkodott a katolikus vallás tanításaihoz, s költészetében nagy szerepet kapott Krisztus alakja és a megváltás tudata. Vallásos költészetében a középkori ferences hagyományokat újította föl, igazi "poeta angelicus" módjára.

SZÉP Ernő költő, író, újságíró, színpadi szerző Huszton született 1884. június 30-án. Tizenkilenc éves korában lett hírlapíró. A Nyugat költői közt tűnt fel verseivel. A századforduló kapitalista társadalmától és a politikai élettől menekülve a gyermekkor emlékvilágában keresett magának szigetet. A nagyváros tülekedését a felnőttek közé tévedt gyermek csodálkozásával nézte, és bölcsen értetlenkedő kérdésekkel s enyhe fintorokkal gúnyolta ki. Ezzel is a szegények, az elesettek, a kisemberek érzelmeit akarta kifejezni. Naiv kifejezésformái, finom költői nyelve bizonyos jellemző pestiességgel párosul. Kabaréjelenetei és színművei széles körben népszerűek voltak. Budapesten halt meg 1953. október 2-án.

TÓTH Árpád költő, műfordító, újságíró Aradon született 1886. április 14-én. Apja szobrász volt, aki 1889-ben Debrecenbe költözött családjával. 1896-1904 között itt végezte a reáliskolát, 1905-09 között Budapesten magyar-francia szakos bölcsész volt, de tanulmányait nem fejezte be. 1908-tól a Nyugat munkatársa, de kis jövedelme miatt visszaköltözött Debrecenbe. 1909. októbertől a Debreceni Független Újság színikritikusa, 1911-től a Debreceni Nagy Újságnál dolgozott. 1913-ban Budapestre költözött, s házitanítósággal tartotta fenn magát. Tüdőbetegsége miatt 1915-16-ban tátrai szanatóriumokban volt. Hatvany Lajos folyóiratának az Esztendőnek a segédszerkesztője. 1918-ban a Vörösmarty Akadémia titkárává választották. A proletárdiktatúrát Az úr Isten című ódával köszöntötte. A tanácshatalom bukása után sokáig nehéz körülmények közt élt. 1921 őszén Az Est munkatársa lett, ahová híreket, politikai glosszákat, kritikákat és szépírói műveket írt. Közben a Nyugat egyik főmunkatársa maradt. Milton, Baudelaire, Shelley, Keats, Wilde verseit, Flaubert, Maupassant, Csehov prózáját fordította. A 20-as évek vége felé betegsége egyre súlyosbodott, gyógykezelés végett többször töltött hosszabb-rövidebb időt ÚjTátrafüreden. Budapesten halt meg 1928. november 7-én. Temetésén Babits Mihály mondott búcsúztatót.

Szent PATRIK Magonus Sucatus Patritius püspök, Írország apostola Britanniában született 385 körül keresztény családban. 401 körül ír kalózok elrabolták és sok száz társával együtt az ír szigetekre eladták rabszolgának, ahol gazdája állatokat őriztetett vele. A pásztorkodás magányában különösen mély istenismeretre tett szert. 407 körül égi intést követve megszökött, fölvették egy hajóra és három nap múlva valószínűleg Galliában kötöttek ki, majd később hazatért atyja birtokára. Álmában írek hívták, s ő a pogányok hívását hallotta ebben, majd fölismerte, hogy életét az írek térítésére kell szentelnie. Galliába ment, Auxerre-ben Szent Germanus püspök tanítványa volt, aki diákonussá szentelte. Valószínűleg 432-től térített Írországban, melyet rabszolgasága idejéből jól ismert. Vagyonát arra áldozta, hogy ajándékokkal megnyerje a kiskirályok és vezetők kegyét. Mivel Írországban akkor még nem voltak városok, sem központi hatalom, területi püspökségeket alapított. Az írek hagyományát, mely szerint 60 évig térített az országban, a történészek egy része kétségbe vonja, s működési idejét részben Palladius püspöknek tulajdonítja. Szerintük 431-60-ban Palladius, 460-92-ben Patrik volt Írország apostola. Mások szerint Palladius már 432-ben Skóciába ment, ő pedig 461-ig dolgozott. 461-ben vagy 492-ben halt meg.

Clairvaux-i Szent BERNÁT francia egyházi író, hittudós, a ciszterci szerzetesrend megalapítója Ciszterci szerzetes Burgundiában Fontaine-les-Dijonban Fontainesban született 1090-ben. Egy hét gyermekes 7 nemesi család harmadik gyermeke. Korán kialakult benne lelkiségének három alapvonása: a Gyermek Jézus szeretete, a Szűz Mária iránti szeretet és a szűzi tisztaság. 1111-ben visszavonult châtilloni házukba, ahová rokonságából többen csatlakoztak hozzá, majd 1112-ben 30-an jelentkeztek a citeaux-i ktorban. Állandóan sokakat vonzott maga köré és tartott meg a tökéletesség útján. Maga olyan komolyan élte az akkor legszigorúbb szerzetesi életet, hogy 1115-ben a citeaux-i apát 12 társával együtt elküldte, hogy egy új kolostort alapítsanak Clairvaux-ban, ahol ennek lett 38 éven át apátja. Hamarosan egyre többen akartak vezetési alatt élni, s egymás után kellett alapítaniuk új és új kolostorokat (ciszterciek). 1130-ban II. Incét vette védelmébe II. Anaklét ellenpápával szemben, és hét év után sikerült a szakadást megszüntetnie. 1140-ben a Petrus Abaelard elleni vizsgálatot vezette. 1144-45-ben a római zavargások lecsillapításán fáradozott. III. Jenő személyében egyik tanítványa került Péter székébe, s ez tovább növelte befolyását az egész Egyház életére. Pápai megbízásból 1146-47-ben keresztes háborút hirdetett. A reimsi zsinaton a Gilbertus Porretanus tévtanai elleni vizsgálatot vezette. Clairvauxban 1153. augusztus 20-án hunyt el. 1174-ben Sándor pápa szentté, VIII. Pius pápa 1830-ban egyházdoktorrá avatta. A 15. század óta doctor mellifluus ('mézajkú egyháztanító').

Szent VENANTIUS FORTUNATUS Honorius Clementianus püspök, ókeresztény költő az észak-itáliai Valdobbiadeneben született 530 körül. Ravennában jogot tanult. Szembajából való szabadulásért Tours-ba zarándokolt Szent Márton püspök sírjához. 565-ben Sigebert meroving király udvari költője, de bejárta egész Galliát, és főúri vendéglátói jóságát versekkel és dalokkal hálálta meg. 565 körül Poitiers-ben megismerte Szent Radegundist, akinek hatására pap s az általa alapított kolostor lelki vezetője lett. 595 körül Poitiers püspökévé választották. Ő írta többek között Szent Hilarius, Szent Germanus és Szent Radegundis életét; Tours-i Szent Gergely kérésére 2243 hexameterből álló elbeszélő költeményt Szent Mártonról; Szent Radegundis kérésére a Pange lingua gloriosi és a Vexilla regis prodeunt himnuszt a szent kereszt, s a Quem terra, pontus, aethera és az Ave maris stella himnuszt a Szűzanya tiszteletére. Poitiersben halt meg Galliában 600 után.

BÖJTE Csaba ferences rendi szerzetes, a Dévai Szent Ferenc Alapítvány alapítója. Kolozsváron született 1959. január 24-én. Az általa létrehozott gyermekmentő szervezet célja az Erdélyben sanyarú körülmények között tengődő gyermekek felkarolása.  Autóvillamossági szerelőnek tanult, majd dolgozott bányászként a Hargitán. Édesapja költő volt, akit egy verse miatt a Ceauşescu-rezsim bírósága hét évi börtönre ítélte, ahonnan négy és fél év múlva szabadult. A börtönben elszenvedett kínzások és egyéb megpróbáltatások következtében szabadulása után másfél hónappal meghalt. Ez alapvető momentum volt annak megértésében, hogy a baj nem az emberben, hanem a tudatlanságban lakozik. Ennek hatására döntötte el, hogy pap lesz. A ferences rendbe 1982-ben jelentkezett titokban. Tanulmányait Gyulafehérváron és Esztergomban végezte, 1989-ben szentelték pappá. Több helyen eltöltött papi szolgálata után 1992-ben Dévára helyezték, ahol oltalmába fogadott néhány utcagyereket és a lakatot leverve az elhagyott és évtizedek óta üresen álló ferences kolostorba költöztek. A román hatóságok ellenezték ezt a lépését, többször felszólították az épület elhagyására. Mára tevékenységét elismerik egész Erdélyben, Romániában és Magyarországon is. 

Hrabanus MAURUS Magnetius bencés szerzetes, érsek Mainzban született Frank 780 körül. Gyermekként a fuldai apátságban nevelkedett. Tours-ban Alkuin iskolájában tanult, visszatérve Fuldába a kolostori iskola vezetője lett. 822-ben apát lett. 842-ben lemondott és visszavonult Petersbergbe. 847-ben Német Lajos király kinevezte mainzi érsekké. Korának legnagyobb tudósa volt. Az egyhatyák műveltségét és teológiai tudását közvetítette a karoling kornak. Praeceptor Germaniae, 'Germánia mesterének' nevezték. Szent Jeromos, Szent Ágoston, Nagy Szent Gergely nyomdokain járva magyarázta a Szentírás könyveit. A De institutione clericorum, a 'Klerikusok kézikönyve' és a De universo 22 könyve a kor egész tudását foglalja össze. Egyháztörténeti szempontból jelentős a martirológium. Neki tulajdonítják a Veni Creator Spiritus himnuszt. Mainzban, Fuldában, Limburgban és Boroszlóban szentként tisztelik. Mainzban halt meg 856. február 4-én.

Bingeni Szent HILDEGÁRD bencés apáca, apátnő Bermersheimben született Hessen tartományban 1098-ban nemesi családban, ahol a tizedik gyermek volt. Szülei fölajánlották Istennek, s a korabeli szokásoknak megfelelően nevelését 8 éves korában a bencés apácákra bízták. Első kolostori otthona Disibodenberg volt. 1114-ben Bambergi Szent Ottó püspök kezéből kapta meg a szerzetesi fátylat. 1136 után a nővérek tiltakozása ellenére apátnővé választották. 1147-52-ben kolostort építtetett a Bingen melletti Rupertsbergen. A rábízott nővéreket a derűs és mértéktartó bencés aszkézis szellemében vezette. Látomásai, misztikus tapasztalatai gyermekkorától végigkísérték életét. Életműve középpontjában trilógiája áll: a Liber Scivias (hittankönyv), a Liber vitae meritorum (erkölcstan) és a Liber divinorum operum (világ- és embertan). Látomásai a Szentíráshoz kapcsolódtak. Sokan keresték föl tanácsért: papok és püspökök küldöttei, világi nagyságok és uralkodók követei éppúgy, mint az egyszerű emberek. Több száz levele maradt ránk. Amikor Kölnbe hívták, hogy szóljon a katarok ellen, miután ezt megtette, vádat emelt az elvilágiasodott papok ellen is. 1147-48-ban a Trier-i zsinaton tartózkodó Szent III. Jenő pápa a mainzi érsek kérésére bizottsággal vizsgáltatta meg életének és tanításának igazságát. Látomásainak igazságáról Clairvaux-i Szent Bernát is nyilatkozott. Kolostorát távoli vidékekről keresték fel a rászorulók, különösen a betegek. Tudták, hogy a kolostornak gondosan ápolt gyógynövénykertje van, s hogy a falak között kenetekből, teákból és gyógycseppekből nagyszerű gyógyszertár rejtőzik, és ami ezeknél is fontosabb, gyógyító anyai kézre találnak, olyan anyára, aki saját tapasztalatából ismeri a gyöngeséget és a gyógyítás tudományát. A természettel és a gyógyítással foglalkozó írásai miatt az első német tudós- és orvosnőnek, s „a 12. század csodájának” szokták mondani. Művészi alkotóereje megmutatkozott latin nyelvű költeményeiben és dalaiban. Különösen a rupertsbergi kolostor építésekor mutatkozott meg, hogy mennyi szellemi energia rejlik benne. Látnoki adottsága miatt 'Germánia prófétanőjének' és 'Rajnai Szibillának' is hívták. Állandó kísérője volt a betegség és a testi gyöngeség; sok belső vívódást okozott számára, hogy különleges látása miatt egészen más tanácsokat kellett adnia, mint amilyeneket az emberek vártak volna tőle. A rábízott nővérek között is rendszeresen akadt egy-egy, aki föllázadt és megpróbált ellenállást ébreszteni az apátnő ellen. A legnagyobb próbatét azonban az az interdictum volt, melyet halála előtt egy évvel róttak ki az „engedetlen” apátnő kolostorára. Csak hosszas tárgyalások és sokak közbenjárására után sikerült föloldatni az interdictumot. Rupertsbergben hunyt el 1179. szeptember 17-én, mely után a nép azonnal egyedülálló tisztelettel vette körül: zarándoklatokat szerveztek sírjához, ahol csodás gyógyulások történtek. A 13. századtól a hagiográfiában szentként tartják számon. Prosper Guéranger kezdeményezése után a bencés rend 1916-tól ünnepét szeptember 17-én üli. Ereklyéit a harmincéves háború után Rupertsbergből Eibingenbe vitték.

Franz WERFEL költő és regényíró Prágában született 1890. szept. 10-én gazdag osztrák zsidó kereskedő családban. A német-cseh zsidóság szellemi légkörében nőtt fel, Prágában, Berlinben és Lipcsében tanult. Franz Kafka barátja volt. 1912-ben a lipcsei Kurt Wolff-Verlag lektorátusán dolgozott. 1914–18-ban harcolt az orosz fronton, majd Bécsben telepedett le. 1938-ban Franciaországba menekült. Lourdes-ban fogadalmat tett, hogy ha sikerül az USA-ba eljutnia, megírja Szent Bernadett történetét, amit 1941-ben meg is tett. 1930-tól írásai egyre inkább a Jézus Krisztusban vetett hitet sugározták, de formális konverzióval, keresztséggel nem kapcsolódott az Egyházhoz és nem szakadt el az üldözött zsidóságtól. Magyarul megjelent művei: Érettségi találkozó; Élhetünk-e istenhit nélkül?; Halljátok az igét!; Az elsikkasztott mennyország; A meg nem születettek csillaga; Bernadette; A kispolgár halála; A Musa Dagh 40 napja; Verdi. Az opera regénye; A nápolyi testvérek. Bewerly Hilsbeb, Californiában halt meg 1945. augusztus 26-án.

Karl RAHNER német jezsuita szerzetespap, a II. Vatikáni Zsinat egyik vezető teológusa Freiburgban született 1904 március 5-én. Kant és Maréchal műveit elemezve kidolgozta transzcendentális módszerét. 1934-36-ban Freiburgban eljárt Martin Heidegger szemináriumára. 1936-tól Innsbruckban az egyetem dogmatikai tanszékén habilitált és tanári állást kapott. 1939-44-ben Bécsben tanított, majd Alsó-Bajorországban lelkipásztor. 1948-tól Innsbruckban a dogmatika, majd a dogmatörténet tanára. 1960-tól a II. Vatikáni Zsinat előkészítő bizottságának szaktanácsadója, a zsinat alatt König bíboros személyes tanácsadója. 1964-től Münchenben, 1967-től Münsterben a dogmatika és dogmatörténet tanára. 1971 után Münchenben, utolsó éveiben Innsbruckban élt. A II. Vatikáni Zsinaton a modern teológia jeleseihez csatlakozott, s miként Chenu, Lubac, Congar és mások, örömmel láthatta, hogy bizonyos nézeteit magáévá tette az egyetemes zsinat. Írásait és előadásait a Schriften zur Theologie (Teológiai írások) sorozatában gyűjtötte össze, melynek utolsó, 16. kötete 80. születésnapjára jelent meg. Innsbruckban halt meg 1984. március 30-án.

Szent BEDA VENERABILIS bencés szerzetes, egyháztanító az angliai Jarrow környékén született 672/73-ban. Mintegy tíz éves lehetett, amikor Benedek apát Szent Ceolfriddal együtt Jarrowba küldte az újonnan alapított kolostorba, ahol 684-ben járvány tört ki, Ceolfridet és őt kivéve mindenki meghalt. 690-716-között Ceolfrid vezette a monostort, mely olyan virágkort ért meg, hogy mintegy 600 szerzetes élt benne; nem kis mértékben annak köszönhetően, hogy Beda volt a tanítómesterük. 691-ben lett diákonus, majd 702-ben pappá szentelték. Életfeladata a tanulás, a tanítás és az írás lett. A szentírásmagyarázat és a források helyes megértése kedvéért tanult meg latinul, görögül és valószínűleg héberül is. Följegyezte, hogy Ceolfrid megkettőzte a wearmouthi monostor könyvtárát, azaz lemásoltatott mindent a jarrowiak számára is. Többek között három példányban leíratta a teljes Szentírást egy 678-ban Rómából hozott kódexből, amely a Vulgata szöveget tartalmazta. Beda egész életét a monostorban töltötte, ahol 735. május 26-án halt meg. 836-ban az aacheni zsinat venerabilis et modernis temporibus doctor admirabilis 'tiszteletre méltó és a modern idők csodálatos tudósa' címmel illette. XIII. Leo pápa egyháztanítóvá nyilvánította.

CSANÁD Béla pap, költő, teólógiai tanár Akasztón született 1926. november 9-én. 1944-ben Kalocsán a jezsuitáknál érettségizett. A teológiát a Központi Papnevelő Intézet növendékeként végezte, 1950-ben Akasztón szentelték pappá. Teol. 1952-től Csengődön, Jánoshalmán káplán, 1958-63-ban a Szegedi Hittudományi Főiskola tanára. 1963-ban a Központi Papnevelő Intézet lelki igazgatója, 1965-től tanulmányi felügyelője, majd Rómában liturgikus tanulmányokat folytatott. 1969-től a Budapesti Hittudományi Akadémia magán-, majd 1971-től rendes tanára a lelkipásztorkodástan és liturgikus tanszéken. 1969-től az új hittankönyvsorozat felelős szerkesztője. 1976-91-ben a Hitoktatási Bizottság igazgatója. 1967-69-ben a Teológia című folyóirat szerkesztőségi titkára. 1978-tól címzetes apát, 1983-tól kanonok. A Vigiliában 1947-től, az Új Emberben 1951-től jelentek meg versei, fordításai, a liturgikus évvel kapcsolatos elmélkedései, írásai. Mindkét szerkesztőség állandó külső munkatársa. Fordításában énekeljük az Éneklő Egyház több mint tíz énekét. Budapesten halt meg 1996. november 25-én.

Ibn Khuszrau NASZIRI (Abu l-Alá Ahmad ibn Abdalláh al-Maarri t-Tanúhi) arab költő, prózaíró és irodalomtudós 973-ban a szíriai Maarrat an-Numánban, Aleppó és Homsz között született egy előkelőnek számító családban. Szulajmán nevű nagyapja és apja egyaránt sáfiita kádi volt a városban; édesanyja Aleppóból származott. Négyesztendős korában himlőt kapott, amitől odalett szeme világa, és bőre is himlőhelyes maradt élete végéig. Vaksága mellé azonban rendkívüli tanulékonyság és akaraterő párosult, így miután szülővárosában a helyi vallástudósok mellett megismerkedett a hadíszok és a Korán tudományával, Aleppóba küldték tanulni, ahol híre ment nagy tudásának, illetve költői munkásságának. Huszonéves korára híressé vált egész Szíriában. 993-ban hazatért szülővárosába, és tizenöt éven át itt tartott előadásokat. 1008-ban Bagdadba költözött, ahol a helyi tudományos és irodalmi körök ünnepelt személyiségévé vált. Feltehetően itt érték őt a buddhizmusra emlékeztető hatások. 1010-ben hazatért és a hátralevő negyvennyolc évben gyakorlatilag nem mozdult ki házából, ahol aszketikus életet. A híres utazó és útleíró, Nászir-i Huszrau 1047-ben átutazott Maarrat an-Numánon, és érdekes feljegyzést készített al-Maarriról, aki eszerint igen gazdag, és gyakorlatilag az egész város őt szolgálja, de buzgó vallásos és aszketikus életviteléről is megemlékszik. Maarrat an-Numánban halt meg 1058-ban.

Aranyszájú Szent JÁNOS Johannesz Krüszosztomosz püspök és egyháztanító Antiochiában született 344/347 körül. 18 éves korában keresztelkedett meg, Libaniosz mestertől retorikát és filozófiát, Meletiosztól és Tarszoszi Diodorosztól teológiát tanult. 386-ban pappá szent. Antiochiában lett hitszónok, 398-ban konstantinápolyi pátriárka. Szónoklataival és jó példájával megszilárdította az erkölcsöket, kórházakat emelt a népnek, Gainas gót vezér ellen megvédte az Egyház jogait, hittérítőket küldött Palesztinába, Perzsiába és Szkitiába, elűzte a simóniával álláshoz jutott püspököket. A 403-ban összehívott ún. tölgyfa-zsinaton, megfosztották hivatalától, s a császár száműzte, de a nép fölháborodására intézkedését visszavonta. Egy a császárnét támadó beszéd után 404-ben perbe fogták és az örmény határ menti Kukuszkuszba, innen a Fekete-tenger melletti Komanába száműzték. Komanaban halt meg, 407. szeptember 14-én Legtöbbször Nagy Szent Vazullal és Nazianzi Szent Gergellyel együtt, görög püspöki öltözékben, palliumban, magas homlokkal és rövid szakállal ábrázolják, kezében könyv vagy irattekercs. Védőszentjüknek tekintik a bírák, ügyvédek, újságírók, tanítók.

Svéd Szent BRIGITTA rendalapító, misztikus Finsta várában született Uppsala mellett, Svédországban 1303-ban. A Folkunger svéd királyi családból származott, hat testvére volt, anyja halála után nagynénje nevelte. 1316-ban férjhez adták Ulf Gudmarssonhoz, Ulfasa várába, házasságukból nyolc gyermekük született. Férje hozzájárulásával sok jót tett és vele együtt belépett a ferences harmadrendbe. Férje 1330-ban Närike tartomány kormányzója, ő pedig apai öröksége révén Svédország leggazdagabb asszonya lett. Lelki vezetője Mátyás, linköpingi kanonok volt, aki kérésére készítette el az első svéd szentírásfordítást, lefordítva Mózes öt könyvét. 1338-ban egyik kisfia halála után férjével együtt Szent Olaf sírjához, 1341-ben ezüstmenyegzőjük örömére Compostellába zarándokoltak, s útközben meglátogatták Citeaux kolostorát. Hazatérésük után férje belépett az alvastrai ciszter kolostorba, ahol 1344 elején szentség hírében halt meg. Brigitta elrendezve gyermekei sorsát Alvastrába költözött, 1344-46-ban a kolostor közelében egy cellában élt imádságban, vezeklésben és látomások közepette, majd 1346-ban újra a királyi udvarba ment. A compostellai zarándokúton a franciáknál látta a kettős kolostor intézményét, s alvastrai magányában kialakult benne egy hasonló alapításának gondolata, melynek tagjai vezeklő, imádkozó férfiak és nők, akik a kettős szabály szerint elsősorban Krisztus szenvedéséről és Mária kínjairól elmélkednek (brigittinák). A királyi pár vadstenai kastélyát ajándékozta neki, ahova 1346-ban beköltözött. Egy látomásban maga Krisztus diktálta neki a rend szabályait, ezért ő maga a Szent Üdvözítő rendjének nevezte alapítását. Meg is kezdték a két kolostor építését, de a pápai jóváhagyás késett, ezért 1349-ben Rómába indult, hogy azt megszerezze és részt vegyen az 1350-es a szentév búcsúiban és teljesítse a látomásaiban kapott feladatot: vezesse vissza Avignonból a pápát Rómába. Kíséretével 1349 őszén érkezett meg, 1351-ben leánya, Katalin is után ment. Meglátta Róma és az Egyház nyomorúságának okait: a pápa távollétét és a klérus erkölcsi silányságát. 1350-től Petrus Olavi ciszter szerzetes volt gyóntatója, aki latinra fordított a látomásokban kapott kinyilatkoztatásokat, melyek Svédországra, az Egyházra és egy új szerzetesrend alapítására vonatkoztak. A kapott parancs értelmében szólni, dorgálni, javítani és levelezni kezdett, amire azonban gyűlölet lett a válasz, boszorkánynak kiáltották ki, és máglyára akarták küldeni. Sokszor olyan szegénységben voltak, hogy koldulnia kellett, és ő szívesen ült a S. Lorenzo in Panisperna-templom lépcsőjén a koldusok között. 1352-ben Assisibe, 1364-ben a Dél-itáliai szentélyekhez zarándokolt, és Nápolyban maradt. 1367-ben Rómába sietett, hogy V. Orbán pápa visszaérkezésekor ott lehessen. A Brigitta-rend szabályzatát a pápa 1370-ben Montefiasconéban hagyta jóvá. 1369-től Alfonso Pecha de Vada spanyol Jeromos-rendi remete lett a gyóntatója és a kinyilatkoztatások gondozója. A ma ismert latin szöveget ő szerkesztette. 1371 őszén a Szentföldre indult, ahol négy és fél hónapot töltött. A látomások és kinyilatkoztatások itt is állandóan kísérték. Cipruson és Nápolyon keresztül 1373 nagyböjt elején érkezett vissza Rómába. Ekkor már beteg volt, de még végigjárta a böjti stációkat és elküldte látomásait IX. Gergely pápának. A Campo dei Fiori közelében lévő házában halt meg 1373. július 23-án. A S. Lorenzo in Panisperna-templomban temették el. 1374-ban gyermekei, Katalin és Birger magukkal vitték Svédországba, s a vadstenai kolostor templomában helyezték el. 1391-ben szentté avatták. avatták szentté. II. János Pál pápa 1999-ben Európa védőszentjévé nyilvánította.

Dietrich BONHOEFFER evangélikus teológus Wrocławban született 1906. február 4-én. - Tübingában és Berlinben végezte a teológiát, 1927-ben doktorált, 1928-ban lelkész Barcelonában, majd egy évig New Yorkban tanult. 1931-32-ben Berlinben teológiát tanított, majd 1933-ban lelkipásztor Londonban. 1935-tő a Hitvalló Egyház szemináriumát irányította Finkenwaldéban, melyet 1937-ben a Gestapo betiltott. 1939-ben előadást tartott az USA-ban, majd a háború kitörésekor visszatért Németországba és szervezte az ellenállást. 1943-ban a nácik letartóztatták, a flossenbürgi koncentrációs táborban 1945. április 9-én fölakasztották. Részben Karl Barth teológiáját követte a vallás és a kinyilatkoztatás, az etika és az antropológia kérdéseiben. Elkülönítette a hitet a vallástól; ez utóbbit a Biblia alapján bálványimádásnak tartotta. „Jézus nem új valláshoz vezet, hanem az életre.” A Biblia nem vallásos értelmezésében, a mítosztalanítás és az egzisztenciális értelmezés területén Bultmannhoz közeledett. Zaklatott élete, üldöztetése miatt nem tudta kidolgozni teológiáját. Jelentősek a fogságban írott jegyzetei és levelei, melyekben radikalizálta a keresztény létértelmezést.

Diósadi ADY András Endre író, újságíró Érmindszenten született, 1877. november 22-én. Édesapja diósadi Ady Lőrinc kisparaszti gazdálkodó, édesanyja Pásztor Mária református lelkipásztorok leszármazottja volt. Tanulmányait az érmindszenti református elemi iskolában kezdte, de mivel szülei idővel gimnáziumba szánták tanulmányait 1886-tól katolikus népiskolában folytatta, majd 1888-ban a nagykárolyi piarista gimnáziumba került. Ebben az iskolában írta első költeményeit is, amelyek többnyire verses csúfolódások voltak. 1892-től a zilahi református kollégium diákja volt, ahol 1896 júniusában érettségizett. Szülei beíratták a debreceni jogakadémiára, de a második évre a pesti jogi karra iratkozott be, majd Temesvárra ment, ahol délelőtt a királyi táblánál írnokoskodott, délután magánórákat adott. Temesváron súlyosan megbetegszik, így hazatér a szülői házba. Budapestre beiratkozik az egyetem IV. félévére, azonban a szülei által küldött tandíj többször is korhelyeskedésre elúszik, ezért Zilahra utazik, ahol ügyvédbojtárnak áll. Ezután Debrecenbe ment, ahol előbb a Debreczeni Hírlap, majd a Debreczen című folyóirat munkatársa lett. 1900 elején a nagyváradi Szabadság, majd a Nagyváradi Napló munkatársa lett. 1903 augusztusában ismerkedett meg Diósyné Brüll Adéllal, aki Léda néven lett a múzsája. Kapcsolatuk 1912-re teljesen megromlott: Ady a Nyugatban publikált Elbocsátó szép üzenet című versével végleg szakított Lédával. Hétszer járt Párizsban 1904 és 1911 között. Első, egy évig tartó párizsi útja után a Budapesti Naplónál helyezkedett el, ahol 500 cikk és számos költeménye jelent meg a. A második párizsi tartózkodása és a kapcsolódó földközi-tengeri utazás időszaka termékeny korszaka a költészetének. 1906-ban jelent meg harmadik verskötete Új versek címmel, mely sokak szerint mérföldkő a magyar irodalomban, de a negyedik kötete, a Vér és arany hozta meg az igazi sikert és a kritikusok elismerését.1908-ban a Nyugat című új irodalmi lap első számában jelentek meg versei és esszéi, ennek a lapnak lett élete végéig munkatársa, 1912-től pedig az egyik szerkesztője is. Jelentkezett a szabadkőműves Martinovics páholyba, amelybe 1912-ben vették fel. 1914-ben találkozott az akkor 20 éves Boncza Bertával, akivel 1915. március 27-én összeházasodtak, s akit verseiben Csinszkának nevezett.  Az első világháború alatt nem közölt írásokat, csak 1918-ban jelent meg újabb verseskötete. Az őszirózsás forradalom után megalakult népköztársaság a forradalmi versei miatt megpróbálta kisajátítani, saját költőjének tekinteni, melytől igyekezett elhatárolni magát. A Tisza-gyilkosság után szélütést kapott, élete utolsó heteiben súlyos beteg volt, tüdőgyulladással küzdött, a Liget Szanatóriumban halt meg 1919. január 27-én. Temetése január 29-én volt, koporsóját a Nemzeti Múzeum előcsarnokában ravatalozták fel, ahol több ezren rótták le kegyeletüket és búcsúztatták, majd kísérték el a Kerepesi temetőbe.

 

Típus: 
Könyvtár
Tartalom dátuma: 
szerda, 2015, május 27