Ima- és olvasókönyv - 12. rész - Boldogasszony

IMA- ÉS OLVASÓKÖNYV A MAGYAR HONVÉDSÉG SZÁMÁRA

12. rész

Szerkesztette és a tanítórészeket írta: dr. Hankovszky Béla őrnagy, kiemelt tábori lelkész

Honvédelmi Minisztérium Tábori Lelkészi Szolgálat Katolikus Tábori Püspökség, Budapest, 2009

Nihil obstat. Berta Tibor ezredes, általános helynök Imprimatur. Nr. E-5/1/2010. Bíró László püspök, katonai ordinárius

 

BOLDOGASSZONY

„Mert aki végképp senkié,

az mindenki falatja.”

(Pilinszky János: Parafrázis)

 

Angyali üdvözlet – Üdvözlégy

Az Istenszülő Szűz Máriát leginkább Szent Lukács evangéliumából vett szavakkal köszönthetjük. Az első mondat az Angyaltól tanult üdvözlés, a második Erzsébeté. Az imádság második fele az Egyház által hozzáfűzött könyörgés, így ez az imádság is szentírási szavakkal fordul az Istenhez, illetve az Istenszülő Szűz Máriához. Egyesek szerint a botrányos életű VI. (Borgia) Sándor pápa könyörgése a második, nem szentírási rész.

 

Üdvözlégy Mária, kegyelemmel teljes, az Úr van Teveled,

áldott vagy Te az asszonyok között,

és áldott a te méhednek gyümölcse, Jézus.

Asszonyunk, Szűz Mária, Istennek szent Anyja,

imádkozzál érettünk, bűnösökért, most és halálunk óráján.

Ámen.

 

Az Úrangyala – Angelus

A hívő magyar nép a reggeli, déli és esti harangszóra az Úrangyalát szokta imádkozni. Ez az imádság ősi, és nekünk, magyaroknak különösen is kedves, hiszen a déli harangszót III. Callixtus pápa rendelte el Hunyadi János nándorfehérvári győzelmének emlékére. A hagyományoknak megfelelően az Úrangyala után a meghalt szeretteinkért és testvéreinkért imádkozunk.

 

Az Úr angyala köszönté a Boldogságos Szűz Máriát,

és ô méhébe fogadá Szentlélektől szent Fiát.

Üdvözlégy, Mária…

Íme az Úr szolgálóleánya,

Legyen nekem a te igéd szerint.

Üdvözlégy, Mária…

És az Ige testté lőn, (meghajlunk)

És miköztünk lakozék.

Üdvözlégy, Mária…

Imádkozzál érettünk Istennek szent Anyja,

Hogy méltók lehessünk Krisztus ígéreteire.

Könyörögjünk! Kérünk téged Úristen, öntsd lelkünkbe szent kegyelmedet, hogy akik az angyali üdvözlet által szent Fiadnak, Jézus Krisztusnak megtestesülését megismertük, az ô kínszenvedése és keresztje által a feltámadás dicsőségébe vitessünk. Krisztus, a mi Urunk által. Ámen.

 

A rózsafüzér

„A rózsafüzér az unalom megszentelése.”

(Pilinszky János)

 

Minden nagyobb történelmi múlttal és tapasztalattal rendelkező vallási közösségnek van ún. „meditatív” imája. Ezek az imák a monotóniára épülnek, ami a rutinszerűen begyakorolt szavak ismételgetésével lehetővé teszi, hogy közben az ember figyelme Istenre irányuljon, vagy legalábbis ne a látható dolgokkal foglalkozzon. A mai ember számára ezek az imák leginkább olyan helyzetekben alkalmasak, amikor tehetetlenek vagyunk, de nem akarjuk, hogy a félelem, idegesség, kétségbeesés vagy egyéb indulatunk eluralkodjék rajtunk; betegségben, halálveszélyben, haldokló mellett. Olyan istenszolgálat ez, amikor tudjuk, hogy saját szavainkkal nem tudnánk imádkozni. Októberben az Egyház közösségileg is szokta imádkozni. Nagyon régi imamód ez, a mai formája hosszú idő alatt alakult ki. A pápa 2002-ben is fűzött hozzá un. „titkokat”. A rózsafüzér Jézus életének titkait elmélkedi végig, ugyanakkor ez az ima a Mária-tisztelet része is, hiszen a legenda szerint Szűz Mária adta a rózsafüzért Szent Domonkosnak. A „titkokat” az Üdvözlégyekben mondjuk a „méhednek gyümölcse Jézus” rész után. A rózsafűzér különálló szemeire egy-egy Miatyánkot imádkozunk, a többi szemekre Üdvözlégyeket.

 

Örvendetes rózsafüzér

1. aki hitünket növelje

2. aki reményünket erősítse

3. aki szeretetünket tökéletesítse

 

1. akit Te, Szent Szűz a Szentlélektől fogantál

2. akit Te, Szent Szűz Erzsébetet látogatván méhedben hordoztál

3. akit Te, Szent Szűz a világra szültél

4. akit Te, Szent Szűz a templomban bemutattál

5. akit Te, Szent Szűz a templomban megtaláltál

 

Világosság rózsafüzére

1. aki megtisztítson minket

2. aki lelkünk békéjét megőrizze

3. aki a Szentségekben megerősítsen

 

1. aki a Jordánban megkeresztelkedett

2. aki Kánában megmutatta isteni erejét

3. aki meghirdette Isten országát

4. aki a Tábor-hegyén megmutatta isteni dicsőségét

5. aki az Eukarisztiában nekünk adta magát

 

Fájdalmas rózsafüzér

1. aki értelmünket megvilágosítsa

2. aki emlékezetünket erősítse

3. aki akaratunkat tökéletesítse

 

1. aki érettünk vérrel verejtékezett

2. akit érettünk megostoroztak

3. akit érettünk tövissel megkoronáztak

4. aki érettünk a (nehéz) keresztet hordozta

5. akit érettünk keresztre feszítettek

 

Dicsőséges rózsafüzér

1. aki gondolatainkat igazítsa (igazgassa)

2. aki szavainkat vezérelje

3. aki cselekedeteinket kormányozza

 

1. aki halottaiból (holtából) feltámadott

2. aki a mennybe fölment

3. aki nekünk a Szentlelket elküldötte

4. aki Téged, Szent Szűz a mennybe fölvett

5. aki Téged, Szent Szűz a mennyben megkoronázott

 

Assisi Szent Ferenc: Mária-köszöntő

Üdvözlégy, szent Úrnő,

legszentebb Királynő,

Isten Anyja, Mária!

Te örökké Szűz,

téged a mennyei Atya választott ki,

megáldott szeretett Szent Fiad által

a Vigasztaló Lélekkel,

aki a kegyelem teljessége

és a tökéletes jóság.

Üdvözlégy, Isten palotája,

Üdvözlégy, Isten lakóhelye,

Üdvözlégy, Isten sátora

Üdvözlégy, Isten öltözéke,

Üdvözlégy, Te az Úr szolgálóleánya!

Üdvözlégy, Istennek Anyja!

(Városi István fordítása)

 

Stella maris

Tengernek csillaga,

Isten édesanyja,

üdvözlégy, mindig szűz,

menny boldog kapuja.

 

Te, kinek Gábriel

ajka mondott Avé-t,

tégy közöttünk békét,

fordítsd Éva nevét!

 

Szabadíts rabokat,

adj fényt a vakoknak,

űzd el bajainkat,

igényeld javunkat.

 

Mutasd, hogy anyánk vagy!

Hallja meg imádat,

ki értünk fiaddá

születni nem átallt.

 

Kiváltságos szent Szűz,

mindenek közt enyhe,

oldd föl bűneinket,

enyhíts, tisztíts minket!

 

Mosd meg életünket,

készítsd el utunkat,

hogy örök örömben

lássuk Jézusunkat!

 

Istennek dicséret,

Krisztusnak dicsőség,

Szentlélekkel együtt

hármas-egy tisztesség!

(Babits Mihály fordítása)

 

Oltalmad alá futunk…

– III. századi imádság –

Oltalmad alá futunk Istennek szent Szülője!

Könyörgésünket ne vesd meg szükségünk idején,

hanem oltalmazz meg minket minden veszedelemtől,

mindenkoron dicsőséges és áldott Szűz;

Mi Asszonyunk, mi Közbenjárónk mi szószólónk!

Engeszteld meg nekünk szent Fiadat,

ajánlj minket szent Fiadnak,

mutass be minket szent Fiadnak. Ámen.

 

Most segíts meg…

Most segíts meg Mária, ó irgalmas Szűzanya, keservét a búnak, bajnak, eloszlatni van hatalmad. Hol már ember nem segíthet, a Te erőd nem törik meg. Hő imáit gyermekidnek, nem, te soha nem veted meg. Hol a szükség kínja nagy, mutasd meg, hogy anya vagy. Most segíts meg Mária, ó irgalmas Szűzanya! Ámen.

 

Rainer Maria Rilke: Az angyali üdvözlet

Te sem vagy az Úrhoz közelebb;

mi mind távol vagyunk.

De csodákkal áldott kezed

előtt meghódolunk.

Ily éretten nem ragyogott

más asszonyi kéz soha:

hajnal vagyok, harmat vagyok,

ámde te vagy a Fa.

 

Nagy volt az út, most sápadok,

elfeledtem, amit

ô - ki aranypáncélban ott

mint napfény, úgy vakít -

üzent neked, te révedő

(zavart a tér zaja).

Lásd: én kezdet vagyok, s a tő,

ámde te vagy a Fa.

 

Kiterjesztettem szárnyamat,

kitágultam nagyon;

elárasztja kis házadat

roppant ruházatom.

Alig tekint rám két szemed,

s magad vagy mint soha;

vagyok szellő liget felett,

ámde te vagy a Fa.

 

És minden angyal így borong,

s szétválnak; sohasem

volt még a vágy ilyen nagyon

s tétován végtelen.

Megtörténhet már - úgylehet -,

álmodból ismerős.

Légy üdvöz, lelkem van veled:

érett vagy és erős.

Hatalmas kapu életed,

s megnyílsz hamar, tudom.

Dalomnak fül, legkedvesebb,

érzem: hangom beléd veszett,

beléd, te dús vadon.

 

Így jöttem s beteljesedett

álmaid jóslata.

Az Úr rám nézett: égetett…

 

Ámde te vagy a Fa.

(Garai Gábor fordítása)

 

Jacopo da Todi: Stabat Mater…

Állt az anya keservében

sírva a kereszt tövében,

melyen függött szent Fia,

kinek megtört s jajjal-tellett

lelkét kemény kardnak kellett

kínzón általjárnia.

 

Óh mily búsan, sújtva állt ott

amaz asszonyok-közt-áldott,

ki Téged szült, Egyszülött!

Mily nagy gyásza volt sírása

mikor látta szent Fiát a

szívtépő kínok között!

 

Van-e oly szem, mely nem sírna

Krisztus anyjával s e kínra

hidegen pillantana?

Aki könnyek nélkül nézze,

hogy merül a szenvedésbe

fia mellett az anya?

 

Látta Jézust, hogy fajtája

vétkéért mit vett magára

és korbáccsal vereték.

S látta édes fiát végül

haldokolni vigasz nélkül,

míg kiadta életét.

 

Kútja égi szeretetnek,

engedd érzenem sebednek

mérgét: hadd sírjak veled!

Engedd, hogy a szívem égjen

Krisztus isten szerelmében,

s ô szeressen engemet!

 

Óh szentséges anya, tedd meg,

a Keresztrefeszítettnek

nyomd szívembe sebeit!

Oszd meg, kérem, kínját vélem,

kinek érdem nélkül értem

tetszett annyit tűrni itt!

 

Jámborul hadd sírjak véled

és szenvedjek míg csak élek

Avval; ki keresztre szállt!

Álljak a kereszt tövében!

Szívem szíved keservében

társad lenni úgy sóvárg!

 

Szűzek szűze! légy szívedben

hozzám jó és nem kegyetlen!

Oszd meg vélem könnyedet!

Add hogy sírván Krisztus sírján

sebeit szívembe írnám

s bánatodban részt vegyek!

 

Fiad sebe sebesítsen!

Szent keresztje részegítsen

és vérének itala,

hogy pokol tüzén ne égjek!

S az ítélet napján, kérlek,

Te légy védőm, Szűzanya!

 

Ha majd el kell mennem innen,

engedj győzelemre mennem

anyád által, Krisztusom!

És ha testem meghal, adjad

hogy lelkem dicsőn fogadja

a pálmás paradicsom!

(Babits Mihály fordítása)

 

Ómagyar Mária-siralom

– Pais Dezső értelmezése szerint –

Volék siralom-tudatlan.

Siralomtól süppedek,

Bútól aszok, epedek.

Választ világomtól –

Zsidó fiacskámtól,

Édes örömemtől.

Ô én édes uracskám,

Egyetlen egy fiacskám!

Síró anyát tekintsed,

Bújából kinyújtsad!

Szemem könnytől árad,

Én keblem bútól fárad,

Te véred hullása

Én keblem alélása.

Világ világa,

Virágnak virága!

Keservesen kínzatol,

Vas szegekkel veretei:

Ó nekem, én fiam,

Édes, mint méz!

Szegényül szépséged,

Véred ürül vízként.

Siralmam, fohászkodásom –

Terjed kívül

Én keblemnek belső búja,

Mi soha nem hűl.

Végy halál engemet,

Egyetlenem éljen,

Maradjon uracskám,

Kit világ féljen!

Ó igaz Simeonnak

Biztos szava ére,

Én érzem e bú-tőrt,

Mit valamikor ígére.

Elválnám tőled,

De ne volna,

Hogy így kínzatol,

Fiam, halálra.

Zsidó, mit téssz,

Törvénytelen,

Mert fiam

Bűntelen hal.

Fogva, húzogatva,

Öklelve, kötve

Ölöd.

Kegyelmezzetek fiamnak,

Ne legyen kegyelem magamnak,

Avagy halál kínjával

Anyját édes fiával

Egyetemben öljétek!

(1300 körül)

 

Etióp Mária-ének – részlet –

Üdvözlégy, Mária, csillagkorona, a messzi Nap trónusa; a föld virágba és gyümölcsbe öltözik, Mária, május hava!

Üdvözlégy, illatok, illatszerek, kenetek: gránátforma aranycsengők, igen: Mária, tunika!

Üdvözlégy, a kert illata dalolja édesen dicséretedet a földben a föld rögével: Mária, mezei virág!

Üdvözlégy, ha elragadtatásba esnék ragyogó arcodtól, szép virághoz hasonlítanálak téged, Mária, gyöngyszem.

Ahogy a szomjazó törekszik a friss vízhez, úgy siet ajkam dicsérni jóságodat; Mária, szőlő virága!

 

Etióp anafora

Ó, Mária, mennyország magasa,

föld erős alapja,

tenger mélye, napnak fénye,

hold szépsége,

csillagok ragyogása…

Méhed az Istent hordta,

akinek fenségétől megreszket az ember.

Tested az izzó parazsat zárta magába.

Térded azt az oroszlánt tartotta,

akinek fölsége ijesztő.

Az érinthetetlent érinthette kezed

és az istenség benne rejlő tüzét.

Ujjaid, mint a fehéren izzó fogó,

melyből a próféta fogadta

az égi szent parazsat.

Te vagy a kosara

e tüzes izzásból jövő kenyérnek

és ennek a bornak a kelyhe.

Ó Mária, a Te öledben érik

az odaadás gyümölcse…

Állhatatosan kérünk,

ments meg minket az ellenségtől, aki cselt vet,

és mint a borba kevert víz

többé el nem választható tőle.

Add, hogy mi Tőled és Fiadtól,

az üdvösség Bárányától,

el ne szakadjunk.

(Bajcsy Erzsébet fordítása)

 

Angelus Silesius: Szűz Máriához, a titkos liliomhoz

Te, ékes liliom, foghatót ki találna?

Az édeni füvellő mezejét míg bejárja.

Csillogsz, akár a hó, ha eljön ideje

S az ég rá Phaeton aranyát hinti le:

Előled nap és hold s csillag suvad homályra.

Pompád, viseleted, mint Salamon ruhája,

Fénylőbb, díszesebb, mint királyi ékszere,

Fényedet a szeráf szép villáma nem állja:

Páratlan illatod világnak balzsama

S ami égi Urunk elé még hullana.

Csak tebenned van meg a szüzek ékessége,

Vértanúk ereje, szentek tűz-alkata.

Így, ékes liliom, jöjj, üdíts meg, hogy a

Látásom örökké lényed s magvad fölérje.

(Kalász Márton fordítása)

 

Üdvözlégy Királynő… – Salve Regina

Üdvözlégy Királynő, nagy irgalmasság Anyja,

élet, édesség, boldog remény, áldunk.

Hozzád kiáltunk Évának száműzött fiai,

hozzád fohászkodunk sóhajtva, zokogva,

hozzád, e siralomvölgyben.

Kérünk tehát, kegyes közbenjárónk,

fordítsd felénk mindenkor éber szemedet üdvösségünkre.

És Jézust, anyaságod áldott, szent gyümölcsét,

nekünk e földi út végén mutasd meg.

Ó áldott, ó édes, ó jóságos szép Szűz Mária!

(Szabó Flóris fordítása)

 

François Villon: Ballada

Ki égen-földön tartod trónusod;

S pokol fertőjét fennen ülve nézed,

Szent Szűz, ne vesd meg az alázatost:

Tiéid közé bocsásd be a vétkest!

Bármily esendő s gyarló is e vén test,

És lelkem bármily sok teher nyomasztja,

Százannyi a Te irgalmad malasztja!

Kinek Te kincsed ingyen nem adod,

Az mennybe nem jut – esküszöm szavamra –

E hitben élek, e hitben halok.

 

Mondd meg Fiadnak: hittel áldozok,

S váltságot én csak általa reménylek,

Adjon hát nékem bűnbocsánatot,

Mint amaz egyiptomi nőszemélynek,

S mint Theophilnek, kit nem vert ítélet,

Bár önkint szánta lelkit a pokolra –

Te óvj, hogy én ne bukjam így botolva) –

Ó, Szűz, kiben tisztán fogantatott

Az Ô szent teste, az Oltári Ostya –

E hitben élek, e hitben halok.

 

Én csak szegény kis vénasszony vagyok,

Oly együgyű, a betűhöz sem értek;

De templomunkban, festve látom ott,

Hogy zeng a mennyben lantszó, hárfa, ének,

Míg a pokolban kárhozottak égnek:

Ez elborzaszt, az ád reményt vigaszra –

Te vigasztalj és Te emelj magasba,

Mi Asszonyunk! Hiszen Te hallgatod

A bűnöst is, ha benned van bizalma –

E hitben élek, e hitben halok.

(Mészöly Dezső fordítása)

 

Szent-Gály Kata: Fogolykiváltó Boldogasszony

Fogolykiváltó Boldogasszony,

oldd meg szívemnek láncait,

hogy végtelenbe szállni tudjon,

és megtalálja azt, akit

mindig kívánt és mindig szomjazott,

még akkor is, ha más után futott.

 

Fogolykiváltó Boldogasszony,

ma már tudom, hogy Ő a Fény,

az árnyék mondja ezt felőle,

az árnyék, melynek szűk körén

túl ő ragyog fel, ő, a szép, a jó,

a torz mögötti Szent-egész-való.

 

Fogolykiváltó Boldogasszony,

lásd, annyi minden még betölt,

mit meg se érzek, meg se látok,

csak úgy behálóz és leköt,

akár a lánc – – és nem mozdulhatok.

Ó, válts ki engem! Érzem, rab vagyok.

 

II. János Pál pápa imája Szűz Máriához – Az Evangelium vitæ című enciklika zárósorai –

Mária,

az új világ hajnala,

az élők édesanyja,

Terád bízzuk az élet ügyét:

tekints le, ó Anyánk,

a gyermekek sokaságára,

akiket nem engednek megszületni;

a szegényekre, akiknek az élet túl nehéz lett;

azokra az emberekre,

akik embertelen erőszak áldozatává lesznek;

Az öregekre és a betegekre,

akiket közönyből vagy hamis részvétből megölnek.

Tedd, hogy akik hisznek Fiadban,

szilárdan és szeretettel merjék hirdetni

korunk emberének az

ÉLET EVANGÉLIUMÁT.

És eszközöld ki számunkra a kegyelmet,

hogy az életet mindig ajándékként fogadjuk;

az örömöt, hogy egész létünkkel

az életet tiszteljük és ünnepeljük;

a bátorságot, hogy tanúságot tegyen róla,

s hogy minden jóakaratú emberrel összefogva

építsük az igazság és szeretet kultúráját,

s így dicsérjük és dicsőítsük Istent,

a Teremtőt, aki szereti az életet.

 

Johannes Tauler: Lábam táncra perdül

Lábam táncra perdül,

ha felcsendül neved

fülemben: Mária;

minden ügyem

úgy sikerül,

ahogy akarod, Mária,

varázsvessző, Mária.

 

Előtted énekeljen,

feléd törekedjen

a világ, Mária.

Akit idekerget,

akit eléd térdepeltet

szívének kínja, kiáltsa:

Segíts, szelíd Szűz, Mária!

 

Könyörülj rajtunk,

nyomorultakon

Gyermeked véréért;

Te vagy édes igánk.

S amit teszünk,

azért vezekelünk

lábaid előtt.

 

Tekints le ránk

szelíd szemekkel

a siralomvölgybe,

törd meg kezeddel

bűnnek bilincsét.

Segíts bennünket,

hogy tiszta szívvel köszönthessünk!

 

Istennek Szentséges Szülőjéhez

A Te kegyelmedet énekelem, Nagyasszonyunk, és könyörgöm Hozzád, áraszd el elmémet kegyelemmel. Taníts, hogy egyenesen járjak a krisztusi parancsolatok útján. Űzd el az álmot követő csüggedést és adj új erőt a dicsőítésben való virrasztáshoz. Isteni Mennyasszony, közbenjárásaiddal szabadíts ki a bűnök kötelékéből. Éjjel és nappal őrizz engem és szabadíts meg az ellenem küzdő ellenségtől. Te, Aki az Életetadó Istent szülted, kelts életre engem a szenvedélyek halálos rabságából. Te, Aki a le nem alkonyodó Világosságot szülted, világosítsd meg elvakult lelkemet. Óh, az Úrnak csodás Palotája, tégy engem az Isteni Lélek hajlékává. Te, Aki Gyógyítónkat szülted, gyógyítsd meg lelkem régtől fogva kínzó szenvedélyeit. Vezess engem a bűnbánat ösvényére, mert az élet viharai gyötörnek. Ments meg az örök tűztől, a gonosz féregtől és a feneketlen szakadéktól. Add, hogy ne örvendjen a Sátán felettem, akit sok bűn terhel. Teremts újjá engem, érzéketlen bűnöktől elfásultat, óh Feddhetetlen. Szabadíts meg minden gyötrelemtől, és engeszteld ki irántam a mindenek Urát. Méltass arra, hogy minden szentekkel együtt örököljem a mennyei boldogságot. Szentséges Szűz, halld meg a Te romlott szolgád hangját. Add nékem a könnyek áradatát, óh Tisztaságos, amely megtisztít lelkem minden szennyfoltjától. Szívből jövő sóhajaimat viszem Eléd szüntelenül, siess közbenjárni érettem, óh Nagyasszony. Fogadd el könyörgő szolgálatomat és vidd az irgalmas Isten elé. Te, Aki az angyalok fölött állsz, emelj engem e világ kötelékei fölé. Fényhordozó mennyei Hajlék, ültess belém lelki kegyelmet. Óh Feddhetetlen, dicséretre emelem bűnöktől beszennyezett kezeimet és ajkaimat. Szabadíts meg minden lélekölő gonoszságtól állhatatosan könyörögve Krisztushoz, Akit tisztelet és hódolat illet, most és mindenkor és mindörökkön örökké. Ámen.

 

Szűz szülője Istennek

Szűz szülője Istennek, engedd, hogy Tied legyek. Tied élet s halálban, Tied jó és balsorsban, Tied küzdve, szenvedve, Tied most és örökre. Szűz szülője Istennek, engedd, hogy Tied legyek. Anyám, Benned bízom és remélek, Anyám, Teutánad epedek. Anyám, Te jóságos, kegyelmezz, Anyám, Te hatalmas védelmezz. Anyám, ó jöjj, segíts küzdeni! Anyám, ó jöjj segíts szenvedni! Anyám, ó jöjj, ne hagyj elveszni! Hiszen tudsz segíteni, ó Hatalmas! Akarsz is segíteni, ó Irgalmas! Kell is segítened, ó Hűséges! Fogsz is segíteni, ó, Kegyelmes! Anyám, Te vagy a kegyelmek anyja, Szomorúak vigasztalója, Bűnösök oltalmazója és menedéke, Föld reménye s mennyek ékessége! Ki kérte még segítségedet hasztalanul? Ki távozott Tőled meghallgatatlanul? Azért bizton mondom minden szenvedésben: Mária mindig segít, minden időben. Biztosan állítom életben s halálban: Mária mindig segít, minden balsorsban. Azért hiszem s meghalok ezen hitemben, hogy Veled leszek ó Anyám, fönn az égben. Szűz szülője Istennek, engedd, hogy Tied legyek. Ámen.

 

Esterházy Pál nádor könyörgése

Emlékezzél meg, Istennek dicsőséges Anyja, magyarok Nagyasszonya, szentséges Szűz Mária! Emlékezzél meg örökségedről, amelyet hű szolgád, első királyunk és apostolunk, Szent István neked fölajánlott és végrendeletében Reád hagyott. Tekints kegyes arccal Országodra, és dicső érdemeiddel légy szószólónk és közbenjárónk szent Fiadnál, Jézus Krisztusnál. Hozzád kiáltottak őseink és minden ínségükből kiszabadultak, mert éber szemed folyton-folyvást vigyázott örökségeidre, mindörökké áldott Nagyasszonyunk! Ezt mi biztosra vettük, ezért gyakran folyamodtunk Hozzád, és tapasztalásból tudjuk, és mondhatjuk, hogy éretted áldott meg minket az Úr. Ez a remény éltet most is, ez a bizalom lelkesít, hogy oltalmadban keressünk menedéket mi, a Te néped, örökséged és nyájad, akiket szentséges Fiadról kereszténynek neveznek, különös pártfogásodért pedig Hazánkat Mária országának hívjuk és valljuk. Azért emeljük tehát Hozzád szívünket és kulcsoljuk imára kezünket, hogy alázattal Eléd tárjuk könyörgésünket. Oltalmazd és védjed hatalmas pártfogásoddal minden testilelki bajtól édes Hazánkat, hogy Isten dicsőségére és néped vigasztalására mindenkor virágozzék. Eszközöld ki könyörgéseddel, hogy az Anyaszentegyházat, vagyis a katolikus hitet idehaza és mindenütt a világon fölmagasztalás érje: Hazánk főpásztorainak és egész papságának nyerj isteni segítő kegyelmet, nekünk híveidnek pedig tanulékony, engedelmes és az élő hit cselekedeteiben s gyümölcseiben bővelkedő szívet, hogy szent Fiad meg ne nehezteljen reánk, és országát tőlünk joggal el ne vonja. Gyullaszd föl bennünk ősatyáink buzgóságát és vezéreld a hitetlenkedőket az igazak okosságára, hogy mindannyian egy szájjal, egy szívvel-lélekkel, azonegy hittel szolgáljunk Fiadnak, a mi Urunknak, Téged pedig tiszteljünk és valljunk Nagyasszonyunknak pártfogónknak, amiként valósággal tiszteltek is dicső őseink. Könyörgünk, Nagyasszonyunk, magyar Hazánk vezetőiért, hogy a Szentlélek ajándékai által felvilágosítva megismerjék az igazságot, megbüntessék a gonoszt és védelmezzék az igazat, hogy a közjó előmozdításán őszinte igyekezettel fáradozzanak, az árváknak, özvegyeknek és ártatlanoknak igaz lelkiismerettel szolgáltassanak igazságot. Könyörgünk Nagyasszonyunk, egész Nemzetünkért. Légy hozzá irgalmas; örökséged polgárait, akiket védelmed alá vettél, őrizzed meg minden bűntől; kormányozd és vezesd kegyességeddel, tartsd meg Isten szeretetében és félelmében. Esedezésed által nyerj a bűnbánóknak bocsánatot, az igazaknak állhatatosságot, a szüzeknek tisztaságot, a házastársaknak hűséget, az utasoknak szerencsés megérkezést, az özvegyeknek és árváknak gyámolítást, a szegényeknek pártfogást, a szomorúaknak vigasztalást, a megholt híveknek pedig örök nyugodalmat. Ne vesd meg esdeklő gyermekeidet, és a bűnök bocsánatáért könyörgőket mindenkor tapasztalt irgalmaddal oltalmazd; mert bár mi megfogyatkoztunk a fiúi kegyeletben,Te megmaradtál Édesanyánknak és Nagyasszonyunknak. Légy minden bajos ügyünkben szószólónk szent Fiadnál, hogy az Ô akarata szerint rendezzük életünket, és Téged Nagyasszonyunknak, különös pártfogónknak valljunk és tiszteljünk életünknek minden napján. Jó Anyánk! Te uralkodjál felettünk és szent Fiad, Jézus Krisztus, a mi Üdvözítőnk. Fogadd kegyesen hódoló szívünk esdeklését, amelyet színed elé terjesztünk, hogy közbenjárásoddal megsegítve, a jelen élet viszontagságai után, a síron túl, az örökkévaló boldogságra juthassunk. Ti is, édes Hazánk védőszentjei: Béla püspök, István király, Imre herceg, Mór és Gellért püspökök, László király, Erzsébet asszony, Szent Margit, Boldog Kinga és Jolán, Boldog Márk, István és Menyhért kassai vértanúk, Isten minden dicsőült szentjével együtt esedezzetek érettünk, a mi Urunk Jézus Krisztusnál. Ámen.

 

Boldogasszony Anyánk – a régi Magyar Himnusz –

Boldogasszony Anyánk, régi nagy Pátrónánk!

Nagy ínségben lévén, így szólít meg Hazánk:

Magyarországról, édes Hazánkról,

Ne felejtkezzél el szegény magyarokról!

 

Ó Atya Istennek kedves szép leánya,

Krisztus Jézus Anyja, Szentlélek mátkája!

Magyarországról, édes Hazánkról,

Ne felejtkezzél el szegény magyarokról!

 

Nyisd fel az egeket sok kiáltásunkra,

Anyai palástod fordítsd oltalmunkra.

Magyarországról, édes Hazánkról,

Ne felejtkezzél el szegény magyarokról!

 

Kegyes szemeiddel tekintsd meg népedet,

Segéld meg áldásra Magyar Nemzetedet.

Magyarországról, édes Hazánkról,

Ne felejtkezzél el szegény magyarokról!

 

Tudod, hogy Szent István örökségben hagyott,

Szent László király is minket Reád bízott.

Magyarországról, édes Hazánkról,

Ne felejtkezzél el szegény magyarokról!

 

Székely Himnusz – Csíksomlyói Mária-siralom –

Hej, én édes jó Istenem,

Oltalmazóm, segedelmem,

Vándorlásban reménységem,

Ínségemben légy kenyerem.

 

Vándor fecske sebes szárnyát,

Vándorlegény vándorbotját,

Vándor székely reménységét,

Jézus, áldd meg Erdély földjét.

 

Vándor fecske hazatalál,

Édesanyja fészkére száll,

Hazajöttünk, megáldott a

Csíksomlyói Szűz Mária.

1350 körül

 

Loretói litánia

Uram, irgalmazz nekünk! – Uram, irgalmazz nekünk!

Krisztus, kegyelmezz nekünk! – Krisztus, kegyelmezz nekünk!

Uram, irgalmazz nekünk! – Uram, irgalmazz nekünk!

Krisztus, hallgass minket! – Krisztus, hallgass minket!

Krisztus hallgass meg minket! – Krisztus hallgass meg minket!

Mennyei Atya Isten, – Irgalmazz nekünk!

Megváltó Fiú Isten, – Irgalmazz nekünk!

Szentlélek Úristen, – Irgalmazz nekünk!

Szentháromság egy Isten, – Irgalmazz nekünk!

Szentséges Szűz Mária, – Könyörögj érettünk!

Istennek szent Anyja,

Szüzeknek szent Szüze,

Krisztus szent Anyja,

Egyházunk Anyja,

Isteni kegyelem Anyja,

Tisztaságos Anya,

Szeplőtelen Szűzanya,

Sérelem nélkül való Anya,

Szűz virág szent Anya,

Szeretetreméltó Anya,

Csodálatos Anya,

Jótanácsnak Anyja,

Teremtőnknek Anyja,

Üdvözítőnknek Anyja,

Egyházunk anyja,

Nagyokosságú Szűz,

Tisztelendő Szűz,

Dicsérendő szent Szűz,

Nagyhatalmú Szűz,

Irgalmas Szűz,

Hűséges Szűz,

Igazság tükre,

Bölcsesség széke,

Örömünknek oka,

Lelki tiszta edény,

Tiszteletes edény,

Ájtatosság jeles edénye,

Titkos értelmű rózsa,

Dávid király tornya,

Elefántcsont torony,

Mária aranyház,

Frigynek szent szekrénye,

Mennyország ajtaja,

Hajnali szép csillag,

Betegek gyógyítója,

Bűnösök oltalma,

Szomorúak vigasztalója,

Keresztények segítsége,

Angyalok királynéja,

Pátriárkák királynéja,

Proféták királynéja,

Apostolok királynéja,

Vértanúk királynéja,

Hitvallók királynéja,

Szüzek királynéja,

Minden szentek királynéja,

Áteredő bűn nélkül fogantatott királyné,

Mennyekbe fölvett királyné,

Rózsafüzér királynéja,

Világ királynéja,

Béke királynéja,

Magyarok Nagyasszonya, – Könyörögj érettünk!

Isten Báránya, ki elveszed a világ bűneit– Kegyelmezz nekünk!

Isten Báránya, ki elveszed a világ bűneit– Hallgass meg minket!

Isten Báránya, ki elveszed a világ bűneit – Irgalmazz nekünk!

Könyörögjünk! Engedd, kérünk, Úristen, hogy mi a Te szolgáid, folytonos lelki és testi jólétnek örvendjünk, és a boldogságos, mindenkoron Szűz Máriának közbenjárására a szomorúságtól megszabaduljunk, és örökké tartó örömet élvezzünk. A mi Urunk, Jézus Krisztus által. Ámen.

Imádkozzál érettünk Szent József! – Hogy méltók lehessünk Krisztus ígéreteire!

Könyörögjünk! Szentséges Szülőd jegyesének érdemeire, kérünk, Uram, legyenek segítségünkre, hogy amit a magunk erejéből el nem érhetünk, az Ő esedezésére megnyerjük. Ki élsz és uralkodol mindörökkön örökké. Ámen.

 

Ó dicsőséges, ó ékességes… – Pázmány Péter nyomán –

Ó, dicsőséges, ó ékességes,

Mint a csillag, fényes!

Úrnőnk s Anyánk vagy,

Drága, szép, erényes.

 

Angyali szózat, látnoki jóslat,

Ős királyi magzat,

Bölcs Salamonnál

Zeng neked a hangzat.

 

Menny királynője, baj enyhítője,

Égi sark erője,

Tavaszi színben

Rózsa anyatője.

 

Hajnal nyílása, éltünk világa,

Nap dicső sugára!

Új fényt fakasztál

Üdvünk borújára.

 

Éj tiszta holdja, kín gyógyítója.

Rab szabadítója:

Tőled segítve

Láncait leoldja.

 

Nap mosolygása, füst lobogása,

Szende szűzi lányka:

Szeplőtlen! érted

Gyúlt a király lángra.

 

Szép arany nyaklánc, mennyei borház,

Érctorony, fedett sánc:

Minden nyomorgót

Üdvet adva megszánsz.

 

Pálma sudára, nektár pohárja,

Fűszer illat-árja:

Vidd a bolyongót

Égi hon útjára.

 

Szent búza magja, ékszer smaragdja,

Irgalom harangja:

Jusson elődbe

E zsolozsma hangja.

 

Harc lobogója, vígság folyója,

Szűz virág bimbója:

Égi gyönyörnek

Vagy te kincstartója.

 

Föld liliomja, rózsagally lombja,

Szállj az égi honba!

Melynek fényárját

Szíved földre vonja.

 

Menny ékessége, nép dicsősége,

Vidd szívünket égbe:

Hogy a száműzött

Lelje nyugtát végre!

 

Fény a sötétben,

édes reményem,

Ó tekints le rám; fenn:

Adj híveidnek

Örök éltet. Ámen!

1651

 

Nagyasszonyunk, Hazánk reménye…

Nagyasszonyunk, Hazánk reménye,

bús nemzeted zokogva esd.

Nyújtsd irgalom jobbod feléje,

botlásiért ó, meg ne vesd.

Mi lesz belőlünk, hogyha elhagysz,

bús árvaságunk sírba hervaszt.

Minden reményünk csak Te vagy!

Szent Szűzanyánk, szent Szűzanyánk,

óh, el ne hagyj!

 

Dicsérőének Isten Szentséges Szülőjéhez - Akathisztosz Himnusz

Védelmező Hadvezérnőnk, Istennek Szülője! Megszabadulván a csapásoktól, hálaadással jegyzik fel győzelmi ünnepedet a Te szolgáid. De mert hatalmad megtörhetetlen, szabadíts meg minket minden veszélytől, hadd énekeljük Néked: Örvendezz, érintetlen Mennyasszony!

Az elöljáró Angyal elküldetett a mennyből, örömhírt mondani Isten Szülőjének. És a Te megtestesülésed titkát szemlélve, Uram, megrendült és földöntúli hangon így kiáltott Hozzá:

Örvendezz, mert Általad felcsillant az öröm,

Örvendezz, mert Általad kialszik az átok.

Örvendezz, visszahívása az elbukott Ádámnak,

Örvendezz, váltsága Éva könnyeinek.

Örvendezz, emberi értelemnek elérhetetlen magasság,

Örvendezz, angyali szemnek beláthatatlan mélység.

Örvendezz, királyi trónja a Királynak,

Örvendezz, hordozója Annak, Aki a mindeneket tartja.

Örvendezz, napkeltét megjelenítő Csillag,

Örvendezz, méhe Isteni Magzatnak.

Örvendezz, teremtett világot újító,

Örvendezz, Benned lesz Gyermek az Alkotó.

Örvendezz, érintetlen Mennyasszony!

Ismerve a Szent Szűz saját tisztaságát, bátor hangon így szólt Gábriel angyalnak: Érthetetlen a különös beszéded lelkemnek, mert hogyan mondhatod a fogamzást magtalannak, így kiáltva: Alleluja.

Keresvén a Szűz a megfoghatatlan ismeret megismerését, így szólott a szolgálattevőhöz: Hogyan lehetséges, hogy Fiam szülessék a szűzi bensőmből, mondd meg nékem. Amaz pedig félve bár, mégis így kiáltott:

Örvendezz, Beavatottja a kimondhatatlan tervnek,

Örvendezz, bizalma a csendet keresőknek,

Örvendezz, kezdete Krisztus csodáinak,

Örvendezz, kútfeje minden dogmáinak.

Örvendezz, mennyei Lépcső, amelyen az Isten száll le,

Örvendezz, mert híd vagy, mely a földről visz a mennybe.

Örvendezz, angyalok legendás csodája,

Örvendezz, démonok iszonyú csapása.

Örvendezz, mert mondhatatlanul szülted a Fényt,

Örvendezz, mert senkinek nem mondottad, miként.

Örvendezz, bölcsek tudását meghaladó,

Örvendezz, hívők értelmét világító.

Örvendezz, érintetlen Mennyasszony!

A Magasságos ereje akkor fogamzással árnyékolta be a Férjezetlent, és Annak termékeny méhét édes termőfölddé tette mindazoknak, akik üdvösséget akarnak aratni, miközben így énekelnek: Alleluja.

Istent befogadó méhe lévén a Szűznek, sietve kelt útra Erzsébethez; annak magzatja pedig, megérezve az Ő csókját, megörült és repesve szinte énekelt Isten Szülőjéhez:

Örvendezz, hervadhatatlan hajtású Szőlő,

Örvendezz, tökéletes Gyümölcsnek Földje,

Örvendezz, mert az emberszerető Földművest neveled,

Örvendezz, mert életünk Sarjasztóját sarjasztod.

Örvendezz, Anyaföld, mely a könyörület bőségét termed,

Örvendezz, Asztal, mely az engesztelés nagyságát hordozod.

Örvendezz, mert a gyönyörűség mezejét teríted,

Örvendezz, mert a lelkek révpartját készíted.

Örvendezz, közbenjárásnak kellemes tömjénje,

Örvendezz, egész világnak engesztelése.

Örvendezz, Istennek a halandókhoz való jóakarata,

Örvendezz, halandóknak Istenhez való bizodalma.

Örvendezz, érintetlen Mennyasszony!

A titkos kétkedő gondolatoktól kábultan, a józan értelmű József megrettent, mivel Hajadonnak ismert, mégis kéjelgőnek gondolt Téged, óh Feddhetetlen. Amikor pedig megtudta, hogy a Szent Lélektől fogantál, így szólott: Alleluja.

Meghallották a pásztorok a Krisztus testi megjelenését hirdető angyalokat, és a Pásztorhoz sietve, feddhetetlen Bárányként látták meg Őt, akit Máriának méhe nevelt, kit meg így dicsértek:

Örvendezz, Báránynak és Pásztornak Anyja,

Örvendezz, lelki bárányok akla.

Örvendezz, láthatatlan ellenségnek elhárítója,

Örvendezz, Mennyország kapujának megnyitója.

Örvendezz, mert az égiek együtt vigadnak a földdel,

Örvendezz, mert a földiek együtt ujjonganak az éggel.

Örvendezz, apostoloknak soha el nem hallgató ajka,

Örvendezz, diadalmas vértanúknak győzhetetlen bátorsága.

Örvendezz, hitnek szilárd támasza,

Örvendezz, kegyelem tündöklő bélyege.

Örvendezz, mert Általad megszégyenült a pokol,

Örvendezz, mert nekünk a dicsőség öltözetét hozod.

Örvendezz, érintetlen Mennyasszony!

Meglátván a Bölcsek az Istenhez vezérlő csillagot, annak fényét követték, és mintha csak lámpásuk lett volna, általa lelték meg a hatalmas Királyt; és elérve az Elérhetetlent, örvendeztek, így kiáltva Hozzá: Alleluja.

A káldeusok fiai felismerték a Szűz karján Azt, Aki karjával alkotta az embert; és tudván, hogy Ô az Úr, bár a szolga képét öltötte magára, siettek ajándékokkal szolgálni Néki, és így kiáltottak az Ô áldott Anyjához:

Örvendezz, lenem nyugovó Csillagnak Anyja,

Örvendezz, titokzatos Napnak Hajnala.

Örvendezz, mert eloltottad a tévelygés tűzhelyét,

Örvendezz, mert világosítod a Háromság híveit.

Örvendezz, mert elűzted uralmából az embertelen zsarnokot,

Örvendezz, mert felmutattad Krisztust, az emberszerető Urat.

Örvendezz, mert megmentettél a pogány vallástól,

Örvendezz, mert megszabadítottál a fertő műveitől.

Örvendezz, mert megszüntetted a tűz imádását,

Örvendezz, mert megmentesz a szenvedély lángjától.

Örvendezz, hívőket erényre vezérlő,

Örvendezz, minden nemzedékeket derítő.

Örvendezz, érintetlen Mennyasszony!

Istenhordozó követekké lettek a bölcsek, és visszatérve Babilonba, teljesítették jövendölésedet és mindeneknek hirdettek Téged, Krisztus; elhagyták pedig az esztelen Heródest, aki nem tudta énekelni Néked: Alleluja.

Felragyogtatva Egyiptomban az igazság fényét, elűzted a hazugság sötétségét; mert ledőltek annak bálványai, amelyekben nem volt a Te erőd, Üdvözítő; akik pedig megszabadultak azoktól, kiáltottak Isten Szülőjéhez:

Örvendezz, embereknek fölemelője,

Örvendezz, démonoknak rombadöntője.

Örvendezz, mert eltapostad a csalárd tévelygést,

Örvendezz, mert leleplezted a bálványok mételyét.

Örvendezz, Tenger, mely ellepted az eszmei Fáraót,

Örvendezz, Szikla, mely megitattad az életet szomjazót.

Örvendezz, Lángoszlop, mely a sötétben járókat vezeti,

Örvendezz, világnak Leple, mely a felhőket is fedezi.

Örvendezz, Manna örökös tápláléka,

Örvendezz, szent gyönyörnek kiszolgálója.

Örvendezz, Ígéretnek Földje,

Örvendezz, tejjel és mézzel folyó Ország.

Örvendezz, érintetlen Mennyasszony!

Midőn Simeon elköltözni készült a jelenvaló csalfa világból, mint Kisdedet vett a karjaiba Téged, de mint tökéletes Isten is megmutatkoztál néki; elámult ezért kimondhatatlan bölcsességeden, így kiáltva fel: Alleluja.

Új alkotást mutatott meg az Alkotó nékünk, akik Őáltala lettünk, érintetlen méhből sarjadva, és sértetlenül őrizve azt meg, amilyen volt, hogy látván a csodát, magasztaljuk a Szüzet, kiáltva:

Örvendezz, romolhatatlanság Virága,

Örvendezz, megtartóztatás Koszorúja.

Örvendezz, mert felragyogtattad a feltámadás jelét,

Örvendezz, mert megmutattad az angyalok életét.

Örvendezz, pompás Gyümölcsfa, mely táplálja a hívőket,

Örvendezz, árnyas lomboknak Fája, amely sokakat betakar.

Örvendezz, mert hordozod a tévelygők Útbaigazítóját,

Örvendezz, mert világra hozod a rabok Megszabadítóját.

Örvendezz, mert az igazságos Bírót megengeszteled,

Örvendezz, mert sok vétkezőnek megbocsátást szerzel.

Örvendezz, Köntöse a bátorság mezítelenjeinek,

Örvendezz, Szeretet, mely által a vágyak legyőzetnek.

Örvendezz, érintetlen Mennyasszony!

Látván a különös szülést, különüljünk el a világtól, az égbe emelve elménket; mert a magasságos Isten azért jelent meg a földön mint alázatos Ember, hogy magasba emelje azokat, kik így kiáltanak Hozzá: Alleluja

Egészen a földiek között volt, de egyáltalán nem távozott el az égiek közül a leírhatatlan Ige; mert isteni leereszkedés történt, nem pedig a helynek változása; és az Istent befogadó Szűztől történt születése, aki ezt hallgatta:

Örvendezz, végtelen Istennek Befogadója,

Örvendezz, tisztaságos titkoknak Megnyitója,

Örvendezz, hitetlenek kétes hallomása,

Örvendezz, hívőknek biztos bizodalma.

Örvendezz, legszentebb Hordozója a Kerubokon Állónak,

Örvendezz, legszentebb Hajléka a Szeráfokon Járónak.

Örvendezz, mert az ellentétes dolgokat kiegyenlíted,

Örvendezz, mert a szüzességet az anyasággal egyesíted.

Örvendezz, mert Általad feloldoztatott a vétek,

Örvendezz, mert Általad megnyittatott az Éden.

Örvendezz, Krisztus Országának Kulcsa,

Örvendezz, örök javaknak Reménysége.

Örvendezz, érintetlen Mennyasszony!

Az angyalok minden serege elámult a Te megtestesülésed nagy művén, mert mindenkitől elérhető Embernek látta az elérhetetlen Istent, aki közöttünk él s ezt hallgatja mindnyájunktól: Alleluja

Az ékes beszédű szónokok oly némák, mint a halak, a Te színed előtt, Istennek Szülője, mert nem foghatják fel, hogyan tudtál szülve is szűzen maradni; mi pedig csodálva ezt a titkot, híven így kiáltunk Hozzád:

Örvendezz, Isten bölcsességének tárháza,

Örvendezz, az Ő gondviselésének kincstára.

Örvendezz, ki által a bölcsek balgává lesznek,

Örvendezz, ki a szó művészeit szótlanná teszed.

Örvendezz, mert a nagy vitázók beszélni kerültek,

Örvendezz, mert a hamis mesemondók kimerültek.

Örvendezz, ki az athéniek cselszövését szétszaggattad,

Örvendezz, ki a halászok hálóit megraktad.

Örvendezz, mert a tudatlanság mélyéből kiemelsz,

Örvendezz, mert sokakat tudással díszítesz.

Örvendezz, üdvösségre vágyóknak Hajója,

Örvendezz, az élet hajósainak Révpartja.

Örvendezz, érintetlen Mennyasszony!

Üdvözíteni akarván a világot a mindenek Felékesítője, önszántából szállt le hozzá, és bár mint Isten pásztorunk volt, hozzánk hasonló emberként jelent meg érettünk, hogy a hasonlót a Hasonlóhoz hívja, és mint Isten, ezt hallgatja tőlünk: Alleluja

Várfala vagy a szüzeknek és minden Hozzád folyamodóknak, Istennek Szűz Szülője, mert Téged, óh Tisztaságos, a menny s a föld Teremtője alkotott, aki a Te méhedben lakozott, és mindeneket megtanított így szólítani Téged:

Örvendezz, szüzességnek Oszlopa,

Örvendezz, üdvösségnek Kapuja.

Örvendezz, lelki megújhodásunknak Szerzője,

Örvendezz, isteni jóságnak Közvetítője.

Örvendezz, mert Általad születnek újjá a bűnben fogantak,

Örvendezz, mert Általad térnek jó útra a megtébolyultak.

Örvendezz, mert legyőzted az értelem megrontóját,

Örvendezz, mert szülted a tisztaság Magvetőjét.

Örvendezz, magtalan mennyegző Csarnoka,

Örvendezz, mert a hívőket eljegyezted az Úrral.

Örvendezz, szüzeknek jóságos Nevelője,

Örvendezz, szentek lelkének Ékesítője.

Örvendezz, érintetlen Mennyasszony!

Minden dicsérőének elhalványul, ha a Te könyörületed sokaságát követni akarja, Szent Királyunk; hiszen ha annyi éneket ajánlanánk is Néked, mint amennyi a homokszem, akkor sem adhatnánk méltó hálát azért, amit nékünk adtál, akik így kiáltunk Hozzád: Alleluja.

A sötétben járók fényhordozó fáklyájának látjuk a Szent Szüzet, ki meggyújtván az anyagtalan Világosságot, az Isten ismeretére vezet mindeneket, hajnallal világítva meg az értelmet, kit is ezzel a kiáltással tisztelünk:

Örvendezz, szellemi Napnak Sugara,

Örvendezz, ki nem alvó Fénynek ragyogása.

Örvendezz, Villám, mely világítja a lelkeket,

Örvendezz, Égzengés, mely megrémíti az ellenséget.

Örvendezz, mert árasztod a sokfényű Világosságot,

Örvendezz, mert fakasztod a bővizű Folyamot.

Örvendezz, előképe a keresztelőkútnak,

Örvendezz, mert lemosod a bűnnek szennyfoltját.

Örvendezz, Medence, mely tisztítja a tudatot,

Örvendezz, Kehely, mely kínálja az örömet.

Örvendezz, Krisztusnak kellemes Jó illata,

Örvendezz, életnek rejtelmes Lakomája.

Örvendezz, érintetlen Mennyasszony!

Kegyelmet akarván adni a régi vétkekért Az, aki minden emberek adósságát eltörli, Önmaga jött el azokhoz, akik eltávolodtak az Ő kegyelmétől, és mert eltépte az adósságlevelet, mindenektől ezt hallgatja: Alleluja!

A Te szülöttednek énekelve, mindannyian magasztalunk Téged, mint élő Templomot, Istennek Szülője; mert a Te méhedben lakozván az Úr, ki a kezében tartja a mindenséget, megszentelt, megdicsőített és megtanított minket így kiáltani Hozzád:

Örvendezz, Istennek és Igének Sátora,

Örvendezz, Szent, ki nagyobb vagy a szentek szentjénél.

Örvendezz, Frigyszekrény, melyet bearanyozott a Lélek,

Örvendezz, életnek kimeríthetetlen Kincstára.

Örvendezz, istenfélő királyoknak drága koronája,

Örvendezz, buzgó papoknak tisztes büszkesége.

Örvendezz, Egyháznak rendíthetetlen Bástyája,

Örvendezz, Országnak be nem vehető Várfala.

Örvendezz, mert Általad emelkednek a győzelmi jelvények,

Örvendezz, mert Általad elhullanak mind az ellenségek.

Örvendezz, testemnek Gyógyulása.

Örvendezz, lelkemnek Üdvössége.

Örvendezz, érintetlen Mennyasszony!

Óh, legmagasztaltabb Anya, ki az összes szentek közt legszentebb Igét szülted, elfogadván a mostani felajánlásunkat, szabadíts meg mindnyájunkat minden csapásoktól, és az eljövendő kárhozattól ments meg minket, akik együttesen így kiáltunk Hozzád: alleluja.

Az elöljáró Angyal elküldetett a mennyből, örömhírt mondani Isten Szülőjének. És a Te megtestesülésed titkát szemlélve, Uram, megrendült és földöntúli hangon így kiáltott Hozzá:

Örvendezz, mert Általad felcsillant az öröm,

Örvendezz, mert Általad kialszik az átok.

Örvendezz, visszahívása az elbukott Ádámnak,

Örvendezz, váltsága Éva könnyeinek.

Örvendezz, emberi értelemnek elérhetetlen magasság,

Örvendezz, angyali szemnek beláthatatlan mélység.

Örvendezz, királyi trónja a Királynak,

Örvendezz, hordozója Annak, Aki a mindeneket tartja.

Örvendezz, napkeltét megjelenítő Csillag,

Örvendezz, méhe Isteni Magzatnak.

Örvendezz, teremtett világot újító,

Örvendezz, Benned lesz Gyermek az Alkotó.

Örvendezz, érintetlen Mennyasszony!

Védelmező Hadvezérnőnk, Istennek Szülője! Megszabadulván a csapásoktól, hálaadással jegyzik fel győzelmi ünnepedet a Te szolgáid. De mert hatalmad megtörhetetlen, szabadíts meg minket minden veszélytől, hadd énekeljük Néked: Örvendezz, érintetlen Mennyasszony!

 

A fejezetben található SZERZŐK ÉLETRAJZA a Magyar Elektronikus Könyvtárban, a Katolikus Lexikonban, a Petőfi Irodalmi Múzeum adatbázisában, a Magyar Életrajzi Lexikonban, a Magyar Tudományos Akadémia internetes adatbázisaiban, a Kulturális Enciklopédiában és a Wikipédiában található biográfiák alapján szerkesztve és kivonatolva készült.

Assisi Szent FERENC a ferences rend megalapítója 1181/82-ben született az itáliai Assisiben. Atyja, Pietro Bernardone posztókereskedő a város leggazdagabb embere volt, anyja a provance-i származású Pica asszony, Jánosnak keresztelt fiát Francescónak, 'kis franciának' becézte. Nem járt iskolába, latinul és franciául csak hibásan beszélt, és írni is nehezen tudott. Atyjától megtanulta a posztókereskedést, de tékozlóan bánt a pénzzel. A Perugia ellen viselt háborúban 1202 végén fogságba esett, s csak egy év múlva térhetett haza. Hosszas betegség döbbentette rá arra, milyen könnyelmű életet élt addig. „Magasabbrendű dolgokról” kezdett gondolkodni, de ez egyelőre csak annyit jelentett, hogy már nem kereskedő, hanem lovag akart lenni, s már nem a pénz, hanem a dicsőség és a hírnév vonzotta. 1204 nyarán vagy 1205 tavaszán csatlakozott egy sereghez, mely a kiskorú II. Frigyes jogaiért indult harcba. Spoletóban álmot látott, s ennek hatására föladta lovagi törekvéseit. Visszatért Assisiba, s gyakran látták a város előtti leprás-házban, ahol ellátta a legalantasabb szolgálatokat is. Életmódját lényegesen megváltoztatta: a csendet kereste, hogy imádkozzék; Rómába zarándokolt, belső sugallatokhoz kezdett igazodni. 1205 őszén a San Damiano-kápolnában háromszor hallotta a feszületről Krisztus szavát: „Ferenc, menj, s állítsd helyre Egyházamat, mely, mint látod, romokban van!” Megtérése után eleinte bolondnak nézték, de komoly vallásossága hamar eloszlatta ezt a véleményt. 1206-ban apja elkeseredésében följelentést tett „megtévedt” fia ellen, hogy visszaperelje tőle a pénzét. Először a városi tanácshoz, majd a püspökhöz fordult. A nyilvános tárgyalás meghökkentő módon zárult: Ferenc ruha nélkül állt ott, mert a püspök lába elé letette atyjától kapott ruháját, erszényét és így kiáltott: „Halljátok mindnyájan! Örömmel adom vissza atyámnak azt, ami az övé, nemcsak a pénzét, hanem a ruhákat is. Mostantól fogva nem azt akarom mondani: »Atyám, Bernardone«, hanem azt mondom: »Miatyánk, ki vagy a mennyekben!«” Elhagyta a várost és helyreállította a környék összedűlőfélben lévő templomait és kápolnáit. Felcsapott vásári énekesnek, s amikor az emberek köréje gyűltek, építőkövet koldult tőlük. 1209-ben Szent Mátyás apostol ünnepén a Porciunkula-kápolnába vett részt misén, amikor hallotta az evangéliumot, mely arról szólt, hogy Jézus elküldte a Tizenkettőt és meghatározta életformájukat: ne vigyenek magukkal sem pénzt, sem tarisznyát; ne legyen két ruhájuk, se sarujuk, még botjuk sem (Lk 9,3-5). Úgy érezte, hogy ez személy szerint neki szól és azonnal szó szerint elkezdte megvalósítani a hallottakat: mezítláb, kötéllel a derekán, szürkésbarna „ruhában” vándorolt a vidéken, és prédikált, gyógyított, halottat támasztott fel, és ördögöket űzött. Eredetisége és hite ellenállhatatlan erővel vonzotta az embereket. Hamarosan mások is, összesen 11-en csatlakoztak hozzá. Ferenc egy évig oktatta őket, majd kettesével elindultak prédikálni. Evangéliumi részletekből összeállított életformuláját, ősreguláját III. Ince pápa 1209/10. Rómában szóban jóváhagyta. Ezzel megszületett az Ordo Fratrum Minorum, a kisebb testvérek rendje, akik igen szigorú életmódot folytattak, gyakran nélkülözték a legszükségesebb dolgokat is, csúfolták és bántalmazták, s leginkább saját rokonságuk üldözte őket. De az „assisi bűnbánók” végtelen türelme fölkeltette az emberek figyelmét. Száma bámulatos gyorsasággal gyarapodott, néhány év múlva a pünkösdi káptalanra már 5000 testvér gyűlt össze. 1209-24 között Ferenc apostoli utak sorát járta be, és mindenkinek hirdette a béke és a jóság, a pax et bonum evangéliumát. Szent Klára beöltöztetésével a Porciunkula-kápolnában elindította a klarisszák rendjét. A pogányok közti misszió és vértanúság vágyától indítva 1212/13-ban Palesztinába, 1213/14-ban Spanyolországba és Marokkóba indult, de egy vihar, ill. betegség mindkét alkalommal visszafordította. 1216-ban Perugiában III. Honorius pápától megkapta a Porciunkula-búcsú kiváltságát. 1217-től a testvéreket kezdte nyugati misszióba küldeni. Közülük öten 1220-ban a rend első vértanúi lettek Marokkóban. 1219/20-ban a Szentföldre ment, de az iszlámot nem karddal, hanem prédikációval akarta megtéríteni. 1219 őszén Damiette közelében találkozott a szultánnal és prédikált neki, aki megcsodálta a rendkívüli embert. Visszatérve Assisibe részletesebben kidolgozta a a regulát, melyet a pápa Solet annuere bullájával 1223-ban hagyott jóvá. A Porciunkula-kápolna mellett alakult ki a rend anyakolostora, ahová később évente káptalanra gyűltek össze. A kápolna körül gallyakból építették meg kunyhóikat. Mindenütt az igazi szegénység uralkodott, a szegénységet annyira fontosnak tartotta, hogy úgy tekintette, mint „Krisztus menyasszonyát”. Feladatának tekintette, hogy testvéreivel együtt Jézus életét jelenítsék meg az emberek között. Bensőséges kapcsolat fűzte a természethez, de minden romantika nélkül. Baráti módon tudott szólni az állatokhoz, mintha az egész teremtés paradicsomi állapotából mutatott volna meg valamit. Ügyelt arra, hogy (ellentétben az albigensekkel és a katarokkal) megőrizze a hierarchiával a jó kapcsolatot. Meghagyta fiainak, hogy különösen tiszteljék a papságot. 1221-ben megalapította a Bűnbánók Harmadik Rendjét (Ferences Világi Rend). 1223 végén jóváhagyta a rend első teológiai iskolájának megnyitását Bolognában, s első tanárává Páduai Szent Antalt nevezte ki. 1223 karácsonyán Greccióban fölállította az első jászolt. 1224 nyarán, miután a rend vezetését átadta, betegen visszavonult az Alverna-hegyre. A Szent Kereszt felmagasztalásának napján, hajnalban kapta meg a stigmákat, látható formában elsőként az Egyház történetében. Testben megtörten érkezett vissza Assisibe. Súlyos gyomor- és májbántalmaktól szenvedett, a lábai megdagadtak. Éjszaka álmatlanul feküdt sárkunyhójában, vak volt és vérzett. a következő reggelen vidám lélekkel énekelte az Istent és a teremtést dicsérő Naphimnuszt. 1226. október 3-án megáldotta testvéreit, fölolvastatta Jézus búcsúbeszédét, és még egyszer átnyújtott a jelenlévőknek egy-egy falat kenyeret. Majd megkérte őket, hogy vetkőztessék le, és fektessék le a puszta földre; azt akarta, hogy a végső szegénység legyen a halotti ruhája. Énekelve adta vissza lelkét az Úrnak. 1228-ban IX. Gergely pápa szentté avatta.

Rainer Maria RILKE szudétanémet impresszionista költ Prágában született 1875. december 4-én. Apja karintiai osztrák családból származó katonatiszt volt, majd vasúti tisztviselő, anyja régi prágai patríciuscsalád lánya. Szülei katonai pályára szánták, de a gyenge fizikuma és érzékenysége miatt nem bírta a kadétiskola vakfegyelmét és abbahagyta tanulmányait a Mährisch-Weisskirchen-i katonai főreáliskolában. A linzi kereskedelmi akadémián tanult tovább, ahonnan megszökött, végül magántanulóként tett érettségi vizsgát. 1895-től a prágai egyetemen művészettörténetet, irodalmat és filozófiát hallgatott. 1896-ban Münchenbe költözött, ahol beleszeretett az orosz származású Lou Andreas-Saloméba, Nietzsche volt szerelmébe, és 1899-ben vele együtt utazott el Oroszországba, ahová többször is visszatért. Tolsztojt is meglátogatta, és az orosz irodalom, az orosz élet idealizált képe nagy hatással volt rá. A továbbiakban sem állapodott meg sehol, állandóan vándorolt. 1901-ben az észak-németországi Worpswede szecessziós festő-kolóniájában megismerkedett Clara Westhoff szobrásznővel, és feleségül vette, de csak egy évig éltek együtt. 1902-ben Párizsba költözött, ahol 1903-ban Rodin személyi titkára lett. 1914-ig gyakori hosszabb külföldi utazásairól újra meg újra ide tért vissza. Közben egy ideig mecénása, Thurn-Taxis hercegnő Trieszt közelében található duinói kastélyában is vendégeskedett. A világháború kitörése Németországban érte. A bécsi katonai levéltárban szolgált egy ideig, majd leszerelték. 1916-tól Münchenben élt, majd a háború után Svájcba telepedett át, és 1921-tól a Vallis kanton-beli Muzot románkori vártornyában lakott, remetei magányba visszavonulva. 1926. december 29-én halt meg Montreuxben 1926. december 29-én.

Jacopo da TODI itáliai költő 1230 körül született. Munkáit latin és olasz nyelven alkotta. A Jacop név Jacopone formája gúnynévként ragadt rá: „a hosszú Jacopo”. Bolognában jogot hallgatott, hazatérte után feleségül vette szerelmét, Vannát, Coldimezzo grófnőt. Sikeres jogászi működésbe kezdett. Egy évi házasság után felesége egy színházi nézőtéri szerencsétlenségben meghalt. Todi bánatában remetének állt, majd Assisi Szent Ferencet követve ferences szerzetes lett. A felesége elvesztése feletti fájdalom és az aszkézis olyan lelkiállapotba juttatta, amit ő maga santa pazzia (szent őrület) gyanánt emlegetett. Költővé is ez az érzés tette, s költeményeit – amelyek közül több is tájszólásban íródott – saját maga recitálta. 1306. december 25-én halt meg.

Angelus SILESIUS családi nevén Scheffler Johannes német katolikus költő és misztikus teológus, a barokk katolikus líra mestere 1624. december 25-én született Breslauban. Evangélikusnak született és orvosnak tanult. Korán megismerkedett Jakob Böhme misztikájával és a sziléziai misztikusok gondolataival, majd ezek hatására katolizált. Ezt követően császári udvari orvosi kinevezést kapott, majd minorita szerzetes lett; néhány éven át élharcosa volt a sziléziai rekatolizációs mozgalomnak és a protestánsok elleni polémiának, élete utolsó évtizedét viszont kolostori visszavonultságban töltötte. Költői műveinek misztikus szemlélete, túláradó dogmátlan spekulativitása Eckhart Mester, Teuler, a spanyol misztikusok hatását mutatja, de nézeteinek panteizmusa B. Spinoza és G. Bruno felfogásához is közelít. Legjelentősebb műve, a rövid időre hangvétele miatt az eretnekség gyanújába is keveredő Cherubinischer Wandersmann egy hittételektől mentes, bensőséges Isten-ember viszony megteremtésének epigrammákban megfogalmazott kísérlete, amelyben a misztikus érzelem és a racionális értelem keresi egymást. Heilige Seelen-Lust című kötete a pietizmusra gyakorolt jelentős hatást, a protestantizmusról írt gúny- és vitairatainak gyűjteménye pedig a korabeli hitvitázó irodalom jelentős alkotójává avatta. Szülőhelyén halt meg 1677. július 9-én.

Francois VILLON családi nevén François de Moncorbier 1431-ben született. A középkor végének, a reneszánsz virágkorának világszerte legismertebb, legnépszerűbb francia költője. Zsargonban írt versei hűen tükrözik magát a kort, amelyben élt, a művelt költő hányatott, bűnös életét, mély vallásosságát. A későbbi romantikus szerzők benne látták az „elátkozott költők” előfutárát. 1463-ban halt meg.

SZENT-GÁLY Kata költő (polgári nevén Szent-Gály-Faur Márta), Máramarosszigeten született 1916. november 29-én. Édesapja, dr. Szent-Gály-Faur Aurél ügyvéd, Máramarossziget főjegyzője, édesanyja Báthory Mária. 1920-ban, a trianoni békediktátumot követően a család Magyarországra menekült. Iskoláit Keszthelyen és Székesfehérváron végezte, majd a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetemen latin-olasz-művészettörténet szakon tanult. 1935-ben részt vett a sienai nyári egyetemen. 1939-ben házasságot kötött dr. Pintér Istvánnal, aki akkor a Sopron megyei közigazgatásban dolgozott. 1946-ban Keszthelyre költöztek. Hat gyermekük született. Sok otthoni teendője mellett, amikor csak tehette, feljegyezte gondolatait, imádságait, gyermekeinek mondott meséit. Énekszövegeket, verseket írt templomi ünnepségekre, elbeszéléseket, tanulságos történeteket minden korosztály számára. Az 1950-es, 1960-as években írásai név nélkül, kéz alatt jutottak el az ország számtalan helyére. Az 1970-es évek elején néhány versét katolikus hetilapok P.M. jelzéssel, illetve Egyeki Mária néven jelentették meg. Siena szentje, Katalin iránti tiszteletből választott írói nevét - Szent-Gály Kata - 1974-től kezdődően használta. Ekkor adta ki az Ecclesia kiadó a Fény és Vallomás, Az imádság útja címmel első könyvét. Ezt különböző kiadóknál számos más kötet követte.1987-ben férjével visszaköltöztek Sopronba. Szívügye volt a múlt értékeinek megismerése, mentése. Irodalmi szempontból is igen tevékeny időszak következett. A számtalan új vers, elbeszélés mellett az éveken át gyűjtött írásait rendezte kiadás alá, folyóiratokba írt, előadásokat tartott. Az 1990-es években a szentendrei Ferences Gimnázium Limes füzeteiben megjelent verseivel, történeteivel az egykori Pannónia életét hozta emberközelbe. A Limes-vándorkiállítás egyik alkotótársa volt. 2000. november 13-án Sopronban halt meg.

II. JÁNOS PÁL PÁPA családi nevén Karol Józef Wojtyla (Wadowicében született 1920. május 18-án. Apja, Karol katonatiszt a Monarchiában, majd a lengyel hadseregben, anyja Emilia Kaczorowska. 9 évesen elveszítette édesanyját és újszülött húgát, majd a bátyját. Az elemi és középiskolát szülővárosában végezte. 1938 nyarán apjával Krakkóba költözött. Filozófia szakos hallgató a Jagelló Egyetemen, közben belépett a Studio 38 kísérleti színtársulatba, 1939-ben a Hallgatói Társulat eucharisztikus és karitatív csoportjába, irodalmi tanulmányokat is kezdett. 1940-ben kényszermunkára vitték egy Krakkó melletti kőbányába. 1941-ben meghalt az édesapja. 1942 tavaszán átkerült a Solvay vegyiüzembe, ahol a munka mellett titokban teológiai tanulmányokat kezdett a krakkói földalatti szemináriumban, majd beiratkozott a Jagelló Egyetem teológiai karára. 1946. november 1-én szentelték pappá. Tanulmányait ezután Rómában, az Angelicumon folytatta. 1947 nyarán teológiai licenciátust szerzett. 1948-ban filozófiából doktorált. Először Niegowicban, a krakkói Szent Flórián-templomban káplán. Első írása 1950-en jelent meg. 1951-53-ban folytatta tanulmányait. 1956-tól a lublini egyetem etika tanszékének kinevezett tanára. 1958-tól krakkói segédpüspök lett. Részt vett a II. Vatikáni Zsinat munkájában. 1964-től krakkói érsek. Közreműködött a Gaudium et spes előkészítésében. 1967-ben a Sixtusi kápolnában VI. Pál pápa bíborossá kreálta. 1969-től a lengyel püspöki konferencia alelnöke. 1976-ban lelkigyakorlatot tartott a Vatikánban, melyen VI. Pál pápa is jelen volt. 1978-ban részt vett a konklávén, mely I. János Pál pápát választotta meg, kinek halála után 1978. október 16-án őt választották meg Szent Péter 263. utódává. Jelmondata: Totus tuus, 'Egészen a tiéd' a Boldogságos Szűz Mária iránti tiszteletére utal. 1981. május 13-án a Szent Péter téren a szerdai általános kihallgatáson a török Mehmet Ali Agca hét méter távolságból rálőtt és megsebesítette. A hat órás műtét után hetvenhét napig ápolták a római Gemelli kórházban. Pápai szolgálatának meghatározó motívuma a keresztények egységének előmozdítása. Ennek érdekében sorra kereste a dialógus lehetőségét a különféle különvált egyházak vezetőivel. A Megváltás 1950. évfordulója alkalmából rendkívüli jubileumi évet hirdetett 1983-1984-ben. 1983-ban hatályba léptette az új Kánonjogi Kódexet. 1987-ben megnyitotta a Mária-évet. 1992-ben kiadta az új katekizmust (Katolikus Egyház Katekizmusa). 1996-ban megnyitotta a három éves előkészületet a 2000. év nagy jubileumára (jubileumi év). 1991-ben Magyarországra látogatott, ahol fölkereste Esztergomot, Máriapócsot, Debrecent, Szombathelyt és Budapestet. 1996-ban a millecentenáriumi évben meglátogatta az ezeréves Pannonhalmát, valamint Győrben szentmisét mutatott be. Rómában hunyt el 2005. április 2-án. Utóda, XVI. Benedek pápa 2011. május 1-jén boldoggá, Ferenc pápa 2014. április 27-én szentté avatta.

Johannes TAULER német teológus, prédikátor, domonkos szerzetespap Strassburgban született 1300 körül. Szülővárosában 1315 körül lépett be a domonkos rendbe. Kölnben a rendi főiskolán Eckehart mester tanítványa. Pappá szentelése után a strassburgi domonkos apácák és beginák hitszónoka és lelkipásztora. 1339 elején konventjével együtt Bázelbe menekült, 1346-ban tért vissza Strassburgba. 1350-60-ban Kölnben működött. Strassburgban halt meg 1361. június 16-án.

Galántay ESTERHÁZY Pál gróf és birodalmi herceg, Magyarország nádora Kismartonban született 1635. szeptember 17-én. 1652-ben soproni főispán, 1661-ben főudvarmester és vezérőrnagy. Tevékenyen részt vett a török elleni harcokban, különösen az 1663-64-es török háborúban, majd a török kiűzésénél. 1667-ben alsómagyarországi főhadvezér, majd tábornagy. 1668-ban bányavidéki főkapitány, 1681-ben a soproni országgyűlés nádorrá választotta, 1683-ban részt vett Bécs fölszabadításában. 1686-ban harcolt Budáért. 1687-ben római birodalmi herceg. 1695-ben elsőként alakította át birtokait hitbizománnyá. Kismartonban zenekart alapított. Kismartonban halt meg 1713. március 26-án.

 

Típus: 
Könyvtár
Tartalom dátuma: 
csütörtök, 2015, május 28