Ima- és olvasókönyv - 5. rész - Katonai imák és elmélkedések

IMA- ÉS OLVASÓKÖNYV A MAGYAR HONVÉDSÉG SZÁMÁRA

5, rész

Szerkesztette: dr. Hankovszky Béla őrnagy, kiemelt tábori lelkész

Honvédelmi Minisztérium Tábori Lelkészi Szolgálat Katolikus Tábori Püspökség, Budapest, 2009

Nihil obstat. Berta Tibor ezredes, általános helynök Imprimatur. Nr. E-5/1/2010. Bíró László püspök, katonai ordinárius

 

KATONAI IMÁK ÉS ELMÉLKEDÉSEK

Virtuti confido – Bizalmam az ősi erényben

 

Gárdonyi Géza: Dobó István imája az egri vár ostromakor

Istenem!

Te látod a mi kis romladozó várunkat

s benne ezt a maroknyi, elszánt népet…

A Te nagy mindenségedben

kicsi semmiség ez a földi világ.

Ó, de minekünk ez a mindenségünk!

 

Ha kell a mi életünk,

vedd el Uram, tőlünk!

Hulljunk el, mint a fűszál

a kaszás vágása alatt!

Csak ez az ország maradjon meg…

ez a kis Magyarország.

 

Mária, Jézus anyja,

Magyarország védőasszonya!

A Te képedet hordozzuk zászlóinkon.

A Te nevedet milliók ajka énekli magyarul!

Könyörülj érettünk!

 

Szent István király! Nézz alá az égből!

Nézd pusztuló országodat, veszendő nemzetedet!

Nézd Egert, ahol még állnak

a Te templomod falai,

és ahol még a Te nyelveden,

a Te vallásodon dicséri

a nép a Mindenhatót.

 

Mozdulj meg mennyei sátorodban,

Szent István király; ó borulj az Isten lába elé!

Isten, Isten! Legyen szíved a miénk!

 

Damjanich János imája

Damjanich Emíliámnak vigasztalásul

Mindenség ura! Hozzád fohászkodom! Te erősítettél engem a nőmtől való elválás borzasztó óráiban, adj erőt továbbra is, hogy a kemény próbát: a becstelen, gyalázatos halált erősen és férfiasan állhassam ki.

Hallgasd meg, ó, Legfőbb Jó, vágyteli kérésemet! Te vezettél, Atyám, a csatákban és ütközetekben – Te engedted, hogy azokat kiállhassam, és a Te védelmező karod segített némely kétes küzdelemből sértetlenül kilábolni – dicsértessék a Te neved mindörökké!

Oltalmazd meg, Mindenható, az én különben is szerencsétlen hazámat a további veszedelemtől! Hajlítsad az uralkodó szívét kegyességre a hátramaradó bajtársak iránt, és vezéreld akaratát a népek javára!

Adj erőt, ó, Atyám, az én szegény Emíliámnak, hogy beválthassa nékem adott ígéretét: hogy sorsát hitének erejével fogja elviselni.

Áldd meg Aradot! Áldd meg a szegény, szerencsétlenségbe süllyedt Magyarországot! Te ismered, Uram, az én szívemet, és egyetlen lépésem sem ismeretlen Előtted: azok szerint ítélj fölöttem kegyesen, s engedj a túlvilágon kegyes elfogadást találnom. Ámen.

Arad, 1849. október 5-ről 6-ra virradóra

 

Ismeretlen katona imája

Íme, Uram, én soha nem szólítottalak meg Téged, most mégis szeretnék Neked jó napot kívánni. Az emberek azt mondták nekem, hogy Te nem is létezel, s a buta fejemmel mindezt el is hittem nekik. Tegnap este egy gránáttölcsérből néztem fel a csillagos égboltra. S abból következtettem arra, hogy hazudtak nekem. Ha szakítottam volna időt arra, hogy megnézzem műveidet, magamtól rájöttem volna arra, hogy a bolondját járatták velem. Szeretném tudni, Istenem, hogy idenyújtanád-e nekem a kezedet. Az érzésem azt súgja, hogy Te megértesz. Különös, ide kellett jönnöm, ebbe a földi pokolba, hogy legyen időm belenézni az arcodba. Úgy gondolom, most nem kell sokat beszélnem; de örülök, hogy ma Rád találtam. Azt hiszem, hamarosan üt a támadás órája, de amióta tudom, hogy közel vagy hozzám, nem félek. Hallom a jelet. Istenem, mennem kell. Szeretlek Téged, s ezt meg akarom mondani Neked. Kemény harc lesz, ki tudja, hátha ezen az éjszakán odaérkezem a Te lakásodhoz. Azelőtt nem voltam Hozzád nagyon barátságos, éppen ezért gondolkodom azon, vajon ott vársz-e az ajtóban. Íme, sírok, hullnak a könnyeim! Igen. Most mennem kell, Istenem, a viszontlátásra. Különös. Amióta Rád találtam, nem félek attól, hogy Hozzád kell mennem.

Ezt az imádságot 1945-ben. egy Olaszországban elesett amerikai katonánál találták.

 

Imádság a katonákért

Mindenható Isten, Seregek Ura. Add, hogy minden katona könnyű szívvel és tiszta lelkiismerettel szolgáljon Téged és Hazánkat. Adj nekik igaz hitet és vallásosságot. Kérünk tedd hűségessé őket családjaikhoz, szeretteikhez és hivatásukhoz. Adj nekik bátorságot és igaz erőt. Ámen.

 

Két részlet Máté evangéliumából

Mt 5,21 - 26

Hallottátok, hogy ezt mondták a régieknek: „Ne ölj; aki pedig öl, méltó az ítéletre” Én viszont azt mondom nektek, hogy mindenki, aki haragszik testvérére, méltó az ítéletre. Ha valaki azt mondja a testvérének: „Oktalan”, méltó a főtanács ítéletére; aki pedig azt mondja: „Bolond”, méltó a gyehenna tüzére. Amikor tehát fölajánlod adományodat az oltáron, és ott eszedbe jut, hogy testvérednek valami panasza van ellened: hagyd ott az adományodat az oltár előtt, és először menj, békülj ki testvéreddel, s csak akkor menj, és ajánld föl adományodat. Egyezz meg ellenfeleddel gyorsan, amíg vele vagy az úton; nehogy ellenfeled átadjon téged a bírónak, a bíró pedig a törvényszolgának, és börtönbe vessenek. Bizony, mondom neked, semmiképp sem jössz ki onnan, amíg meg nem fizeted az utolsó fillért.

 

Mt 5,43 -48

Hallottátok, hogy azt mondták: „Szeresd felebarátodat és gyűlöld ellenségedet.” Én viszont azt mondom nektek: Szeressétek ellenségeiteket, és imádkozzatok üldözőitekért, hogy fiai legyetek mennyei Atyátoknak, mert ő fölkelti napját a gonoszokra és a jókra, s esőt ad igazaknak és gazembereknek. Ha ugyanis csak azokat szeretitek, akik titeket szeretnek, mi lesz a jutalmatok? Nemde a vámosok is ugyanezt teszik? És ha csak a testvéreiteket köszöntitek, mi rendkívülit tesztek? Nemde a pogányok is ugyanezt teszik? Ti tehát legyetek tökéletesek, mint ahogy a ti mennyei Atyátok tökéletes.

 

Katona imája

Istenem, Te azt akarod, hogy akinek fegyver van a kezében, az fegyelmezett legyen. Ismerje, hogy „milyen lélek lakik benne”, és minden tekintetben erkölcsös legyen, a lelkiismeretét soha el ne fojtsa, el ne árulja. Kérlek, tégy engem becsületessé, hogy se Veled, se önmagammal soha szembe ne kerüljek, hanem hűséges maradhassak katonai eskümhöz, amit a Te színed előtt tettem, a Hazám, a kiszolgáltatottak és az Igazság szolgálatához. Ámen.

 

Ima az ellenségért

Istenem légy irgalmas hozzám, hogy én is irgalmas lehessek azokkal, akik szemben állnak velem. Te azt mondtad, hogy imádkozzunk ellenségeinkért, most engedelmeskedve Neked, arra kérlek, tégy velük úgy, mint ahogyan szeretném,

hogy velem cselekedjél. Add meg nekik mind azt, amit magamnak szeretnék, és adj nekem erőt, hogy meg tudjam tenni mind azt, amit meg kell tennem, amit az esküm és az Igazság megkíván. Ámen.

 

35. Zsoltár (34.)

Perelj, Uram, a velem perlőkkel, harcolj az ellenem

harcolókkal!

Ragadj pajzsot, vértet, és siess segítségemre!

Végy elő lándzsát, csatabárdot üldözőim ellen! Szólj így

hozzám: Én megsegítlek téged!

Érje szégyen és gyalázat azokat, akik életemre törnek!

Hátráljanak meg, és piruljanak, akik rosszat terveznek ellenem!

Legyenek olyanok, mint a szélhordta polyva. Az Úr angyala szórja szét őket!

Legyen útjuk sötét és síkos, az Úr angyala üldözze őket!

Mert ok nélkül vetették ki rám hálójukat, ok nélkül ástak vermet nekem.

Érje őket váratlan veszedelem, fogja meg őket a háló, amelyet kivetettek, ők maguk essenek gödörbe!

Én pedig ujjongok az Úrnak, és örvendezek szabadításának.

Minden porcikám ezt mondja: Ki volna hozzád fogható,

Uram? Mert megmented a nyomorultat az erőszakostól,

a nyomorultat és szegényt a fosztogatótól.

Hamis tanúk állnak elő, olyanról faggatnak, amiről nem tudok.

Rosszal fizetnek a jóért, életemre törnek.

Pedig ha ők betegek voltak, én zsákruhát öltöttem, böjttel gyötörtem magamat, újra meg újra szívből imádkoztam.

Úgy jártam-keltem, mintha barátomról, testvéremről lett volna szó, mély bánatba merültem, mint aki anyját gyászolja.

De mikor én meginogtam, örömükben összegyűltek. Összegyűltek

körülöttem mint idegenek és ismeretlenek, szitkozódnak

Elvetemülten gúnyolódnak, acsarkodnak ellenem.

Uram, meddig nézed el ezt? Ments meg engem az ordítozóktól, életemet az oroszlánoktól!

Magasztallak a nagy gyülekezetben, hatalmas nép között dicsérlek.

Ne engedd, hogy kinevessenek hazug ellenségeim, és összekacsinthassanak, akik ok nélkül gyűlölnek.

Mert nem jó szándékkal beszélnek, csalárd dolgokat terveznek azok ellen, akik szelíden élnek a földön.

Feltátották rám szájukat, hahotázva mondják rólam: Saját szemünkkel láttunk!

Láttad mindezt, Uram! Ne hallgass, Uram, ne légy távol tőlem!

Serkenj fel, ébredj, tégy igazságot peremben, Uram, Istenem!

Ítélj meg igazságod szerint, Uram, Istenem, ne engedd, hogy kinevessenek!

Ne mondhassák magukban: Ez az, ezt akartuk! Ne mondhassák:

Végeztünk vele!

Szégyenkezve piruljon mindenki, aki örül bajomnak!

Szégyen és gyalázat borítsa azokat, akik dölyfösek velem szemben!

Ujjongjanak, örüljenek, akik igazamat kívánják! Beszéljék mindenkor, hogy nagy az Úr, aki szolgája javát akarja.

Nyelvem hirdeti igazságodat és dicséretedet minden nap.

 

71. Zsoltár (70)

Uram, tebenned remélek,

soha meg ne szégyenüljek!

Igazságodban szabadíts meg, és ments meg engem.

hajlítsd hozzám füledet

és nyújts segítséget!

Légy oltalmam sziklája,

és erős váram, hogy megszabadíts engem,

mert te vagy az én erősségem és menedékem!

Istenem, szabadíts meg a bűnös kezéből,

s a törvényszegő és a gonosz kezéből!

Hisz te vagy az én reménységem, Uram;

Te vagy, Uram, ifjúkorom óta bizodalmam.

Születésem óta rád támaszkodom,

anyám méhétől te vagy oltalmazóm;

Szüntelenül rólad szól dicséretem.

Szinte csodája lettem sokaknak,

mert te erős segítőm vagy.

Teljék meg szám dicséreteddel,

egész nap fenségeddel!

Ne vess el engem vénségem idején,

amikor erőm megfogyatkozik, ne hagyj el engem!

Mert ellenségeim ellenem beszélnek,

s akik életemre leselkednek, együtt tanakodnak.

Így szólnak: »Isten elhagyta,

vegyétek űzőbe, fogjátok meg,

hisz nincs, aki megszabadítsa!«

Isten, ne távozz el tőlem;

Én Istenem, siess segítségemre!

Jussanak szégyenbe, pusztuljanak

életem ellenségei.

Borítsa szégyen és gyalázat azokat,

akik nekem rosszat akarnak!

Én azonban mindenkor reménykedem,

és szüntelen dicsérlek téged.

Egész nap jótéteményeidet

és igazságosságodat hirdeti szám,

bár elsorolni sem tudom.

Hirdetem az Úr hatalmas tetteit,

Uram, csak igazságodról elmélkedem.

Isten, te ifjúkorom óta oktattál engem;

Mindmáig hirdetem csodáidat.

Öregségemre s aggkoromra se hagyj magamra, Isten,

hogy hirdethessem az egész jövendő nemzedéknek karod erejét.

Hatalmadat, és igazságodat, amely égig ér, Isten,

aki nagy dolgokat cselekedtél:

Isten, ki hasonló hozzád?

Milyen sok nehéz szorongatást engedtél megérnem,

de aztán ismét életet adtál nekem,

s a föld mélységeiből újra visszahoztál engem.

Hozzám fordulsz, naggyá teszel és megvigasztalsz engem.

Magasztalom is hűségedet hárfával, Istenem,

hárfával zengek neked éneket, Izrael Szentje.

Örvendezik majd ajkam, ha neked énekelek,

és lelkem, amelyet megmentesz;

Nyelvem is egész nap hirdeti igazságodat,

mert zavarba és szégyenbe jutnak,

akik rosszat akarnak nekem.

 

Sinka István: Fohász

Kihoztál bennünket

Uram, Ázsiából,

s százszor azóta az

ellenség szájából.

 

Adtál itt e tájon

eddig ezer évet -

igaz, hogy másoknak

kaszáltuk a rétet.

 

Igaz, hogy idegen

ispánokat adtál,

s volt, hogy közel jöttél,

s volt, hogy eltávoztál.

 

Míveltük e földet

ekével, ásóval,

s hintettük vérünkkel,

szép bő, piros sóval.

 

Szép bő, piros sóból

nagy virágok nőttek,

és új áldozatként

hervadtak előtted.

 

Most, hogy igazítod

végre útjainkat,

vér nélkül győzzed le

hamis urainkat.

 

Kérünk, sebet ne nyiss,

volt már annyi sebünk –

Erős Isten vagy Te,

s Te vagy az Istenünk…

 

Ima hivatásért

Mennyei Atyám! Te teremtettél engem és jóságodban kijelölted életem útját is, hogy azon járva érjem el örök üdvösségemet. Engedd felismernem, hogy milyen terveid vannak velem, mutasd meg nekem hivatásomat. Mutasd meg, hol tudnám a legjobban használni erőimet, s hol tudnálak Téged a legjobban szolgálni. Engedd, hogy jól válasszam meg hivatásomat, alaposan elsajátítsam és megfelelően teljesítsem abban feladatomat. Engedd, hogy egész életem Téged dicsőítsen. Ámen.

 

Puszta Sándor: Ki hegyre megy

Ki hegyre megy, annak

Kardok közt kell járni

S odafönt a csúcson

Keresztnek kell állni.

Az jut csak oda fel,

Kit Isten keresztel,

De nem babér által,

Tövissel, kereszttel.

 

Százezer kard éle

Fog szívébe vágni,

Mégse engedj Uram

Félúton megállni.”

 

Ima önmagamért

Uram, Istenem, Te hivatást adtál nekem, honvéd vagyok. Adj hozzá kérlek bölcsességet, hogy fölismerjem, mit és hogyan kell tennem, s amit tennem kell, ahhoz adj kérlek erőt én Gondviselő Atyám! Ámen.

 

Ima utazás előtt

Kérlek, adj Istenem biztos kezet, szemet, hogy baj nélkül tehessem meg mai utaimat. Te adod életünk, a Te jogod a vég, add, hogy ne okozzam senki végzetét. És védd meg társaimat, kik itt jönnek velem, baj, rémület ne érje őket Istenem! Taníts vezetni éberen, hibátlanul, száguldás tébolya ne ejthessen rabul. Segítsek a bajban lévőn, ha arra visz utam, és az élet szépségét is engedd meglátni Uram. Ámen.

 

Ima önmagamért

Istenem, Atyám, kérlek, add meg nekem mind azt, ami a javamra szolgál, és vedd el tőlem mind azt, ami árt. Tégy engem a Te eszközöddé, és add, hogy ez legyen üdvösségem!

 

Ima a védőszenthez

Szent N., a kereszteléskor szüleim azt a nevet adták nekem, amelyet te viseltél. Így lettél nekem földi pályámon kísérőm, a mennyben védőszentem. Ennek a névnek te nagy megbecsülést szereztél az egész világon az Isten és az emberek előtt. Kérlek, segíts, mint példaképem, hogy vigyázzak a kegyelem fényére szívemben! Életed példájából tanuljam meg, hogyan kell Isten akaratát teljesíteni, Krisztushoz, a mi Urunkhoz hű maradni, gondolkodásmódban, magatartásban az igazi keresztények útját járni, hogy majd egyszer veled együtt részese lehessek az örök üdvösségnek. Ámen.

 

Katonák imája (NATO-katonák körében elterjedt ima)

Mindenható Isten, kinek parancsa mindenhol érvényesül, és akinek szeretete örökkévaló! Add meg nekem, hogy mindig érezhessem jelenlétedet, és teljesíthessem akaratodat! Segíts hozzá, hogy erős szívvel és derűs lélekkel, elfogadjam a rám mért felelősséget! Add, hogy egységben legyek azokkal, akikkel együtt élek és dolgozom, és eleget tehessek a feladatnak, amit Hazám bízott rám! Naponta viselt egyenruhám emlékeztessen a hadseregre, amelyet a régi katonai hagyományokhoz hűen szolgálok! Ha megkísért a bűn, segíts meg, hogy ellen tudjak állni! Ha vétkezem, adj bátorságot az újrakezdéshez! Vezess engem igazságod fényével, s legyen előttem mindig Krisztus példája, akinek nevében imádkozom! Ámen.

 

Imádság az elhunytért

Uram, vigasztalj meg engem, hogy ne úgy szomorkodjam, mint azok, akiknek nincs reménységük! Mert tudom, Üdvözítőm, hogy Te legyőzted a halált; aki Tebenned hisz, nem hal meg örökre, és a tünékeny élet, mint pillanatnyi álom, csak átmenetül szolgál a jövő életbe. Azt is tudom, hogy azok a kötelékek, amelyeket Te magad fontál, és azok az érzelmek, amelyeket megáldottál, megszűnhetnek egy időre a földön, de újra fölélednek az égben, ahol még jobban szeretünk, mert csak Benned szeretünk, Istenem! Fogadd tehát országodba, jóságos Atya, akit szeretek; bocsásd meg hibáit, légy hozzá irgalmas, adj neki örök békét! Nekem pedig add meg a kegyelmet, hogy a szenvedés által megszentelve egykor ismét együtt lehessek azokkal, akiket annyira szerettem, és Veled, Istenem, akit mindennél jobban kell szeretnem! Ámen.

 

Csurka Liliána Lolle: Magányban

A magányban,

az árnyékban,

mikor a csend gyötör,

a az érzés lassan megöl.

 

A gyanús némaságban,

a halk szívdobbanásban,

mikor a csönd fülsértő,

s fájdalmasan rémisztő.

 

Az emberi félelemben,

a magánytól való reszketésben,

mikor milliónyi vérben,

s kegyetlen vétekben.

 

A fegyelmezett ember,

a katonai fegyver,

mikor kegyetlen végben,

s üvöltő szenvedésben.

 

Egy katona,

Igaz hitű, Isten fia,

Imádkozik, hogy több ilyen,

ne történjen soha.

 

Ima a megholtakért

Üdvözítő Jézus Krisztus! Kérünk Téged, fogadd országodba híveidet, akikért szent Véredet kiontottad. Emlékezzél meg, Uram, hogy gyarló az emberi természet, és olyanok vagyunk, mint a mezei virágok, melyek hamar elhervadnak, és a szél könnyen széthordja szirmaikat. Te, aki a keresztfán meghallgattad a Hozzád folyamodó jobb latort, és a paradicsom örömét ígérted neki, hallgasd meg híveid kiáltását is, és kegyelmesen oldozd föl e világból kimúlt szolgáidat minden bűnük kötelékétől, hogy a föltámadás dicsőségében a választottak között részesüljenek az örök életben. Adj nekik, Uram, örök nyugodalmat, és az örök világosság fényeskedjék nekik! Ámen.

 

Fohászok katonáknak

A fohászok olyan imái az Egyháznak, amelyek egy pillanatra odafordítják figyelmünket Istenhez, s így láthatóvá válik számunkra az Ő szüntelen jelenléte. Főleg az elfoglalt ember imái ezek, amelyek gyakori használata egész napunkat Istenhez kötheti. A férfi és a nő vallásossága különbözik egymástól, s így, ma is ajánlható, hogy nagyapáikat követve a férfiak rövid fohászokkal, nem sokat, hanem sokszor kérjék a mindenható Istent, megszentelve ezzel egész napjukat, bármilyen élethelyzetüket.

 

– Istenem, segíts meg engem!

– Uram, vigyázz rám!

– Uram, mutasd meg mit, és hogyan kell tennem!

– Most segíts meg Mária!

– Áldd meg családomat, és azokat, akiket szeretek!

– Istenem jöjj segítségemre, Uram segíts meg engem!

– Szentlélek Isten, világosítsd meg értelmemet!

– Uram, áldd meg a családomat!

– Áldd meg, Istenem, a rám bízottakat!

– Istenem, segítsd meg ellenségeimet!

– Vigyázz Uram azokra, akik nekem ártanak!

– Áldd meg Uram azokat, akik engem átkoznak!

– Segítsd meg Uram azokat, akik nekem rosszat akarnak!

 

A keresztes vitézek éneke a XII. századból

Az Úr nevében indulunk.

az ő kegyére vágyódunk,

segítsen Isten ereje

és az a sír, a szent,

Isten maga feküdt bent!

Kyrieleison!

 

Kyrieleis, Christeleis!

Szentlélek Isten vezess,

Istennek igaz Szava,

hogy bátran menjünk tova!

Kyrieleison!

 

Segítsen minket szent sírja

Annak, ki magát nekünk adta,

szentséges sebeivel:

hogy Jeruzsálembe jutván

majd örvendezhessünk,

és a mennyek országában

megadja Isten nagy jutalmát,

énekeljük: Kyrieleison!

 

Úr Krisztus! Ó jóság!

Szent véred által óvjál,

szentséges sebeiddel:

hogy boldogan találjon

az angyalok édes dala

országodban: Kyrieleison!

 

Tinódi Lantos Sebestyén: Siess, keresztyén

Siess, keresztyén, lelki jót hallani,

Régi törvényből harcolni tanulni,

Az igaz hit mellett mint kell bajt vívni,

Krisztusban bízni.

 

Mert nem hiába ezt az ó törvénybe,

Próféták írták Biblia könyvébe;

Szép tanulság ez most az új törvénybe’,

Mi eleinkbe’.

Jól tudja földön ezt minden keresztyén:

Nemcsak fegyverrel oltalmaz az Isten.

Ezt minden népnek tudására adóm:

Istenünk vagyont

 

Fejedelemség vagyon csak Istenben,

Minden hatalom vagyon ő kezében;

Kiket Ő akar, föld kerekségében:

Emeli égben.

 

Ne ess kétségbe ő nagy jóvoltában,

Az igaz hitben erős légy magadban,

Mint Dávid, úgy jársz párviadalodban,

Hitvallásodban.

 

Dávidot Isten hagyó királyságban,

Ő ellenségit veté gyalázatban.

Dicsérjük Istent nagy hálaadásban,

Énekmondásban.

 

Méliusz József: Hősök temetője

Bevonultatok.

Sírt anyátok, gyermeketek, asszonyotok, szeretőtök.

Rohantatok, féltetek, menekültetek, támadtatok.

Elestetek

királyért, hazáért, dicsőségért, vaskeresztért.

Hadiszállítókért.

Hősök voltatok!

Most megérdemelten pihentek.

Átlőtt, sárgult csontjaitokon a férgek már meg nem élnek.

Izom, ruha, koporsótok puha fája földdé rohadt.

Elrozsdásodtak a bakancsszegek.

Nyakatokon pléhbe karcolt nevetek rozsda lepte.

Névtelenek vagytok.

De ti ismeritek egymást.

És ismeritek immár a bűnösöket.

Tizenkét milliós új nép vagytok a televény alatt;

kezet fogó, kemény barátok.

Ismeretlen országotok egyetlen koporsó: Európa.

 

Negyven sorban, négyszázan feküsztök itt, a Házsongárdon.

Ma ugyanolyan hidegek a csillagok, mint amaz estén,

amikor homlokotok márványán golyó tört át…

Ismeretlen országotok fölött szigorúan tiszteleg a hold.

 

Zrínyi Miklós: Katona imája a feszület előtt

Hogy nézhetsz emberre, ember teremtője?

Így téged megcsúfolt ő hitetlensége,

Annyi sok vett jókért, mint tenger fövénye,

Mint latrot, mint tolvajt feszíte körösztre.

 

Onnan is mutattad: igaz Juhász voltál,

Veszett nyájad után magasról vigyáztál,

Atyádnak vétkükért sokat imádkoztál

És elfelejtkezni vétkünkről akartál.

 

Virágzott tested is halálos sebektől,

Ázott a szemed is igen bő könnyektől,

Szájad megkeserült a mérges ecettől,

Bajt víttál, harcoltál halállal vitézül.

 

Vitézek Istene, te függsz a körösztfán,

Ki győzedelmes vagy s ezer sereged van!

Hol karod, fegyvered? Hol vitézséged van?

Hol van angyali kar? Hol istenséged van?

 

Hej, mert te ezeket mind fogytig letetted,

Égi hatalmadat, nagy istenségedet,

Az emberi testet magadra felvetted,

Azért, hogy hullathasd érettünk véredet.

 

Azért, hogy láttad: poklokba merültünk volt,

Azért, hogy mi lelkünk mindörökre megholt,

Szállottál le égből, ahol lakásod volt,

Függöttél körösztfán, akin tested megholt.

 

Látod, mi érdemünk: mint kövön hangyanyom,

Sok bűnünk pediglen: mint levél a fákon,

Mint örvény tengeren és fövény a parton,

És mennyi madár jár levegőben szárnyon.

 

De mindezeknél is nagyobb a te kegyelmed,

Annak vége nincsen, s azért bízunk benned.

Mi hasznod féreggel néked törvénykedned,

Hatalmat mutatnod és ránk fegyverkezned?

 

Száraz polyva ellen, akit szél elhordoz,

Mutatod erődet, ha ránk haragot hoz.

Nem illik a harag. Uram, irgalmadhoz,

Nagyobb dicsőséget reád kegyelmed hoz.

 

Uram, nem mi értünk, sem mi érdemünkért,

Hanem kegyelmezz meg magad irgalmáért,

Ne legyen hiába, hogy Fiad ontott vért

Körösztfán miértünk, a mi váltságunkért!

 

Janus Pannonius: Békéért

Ó Te, az ég meg a csillagok egy-ura, Isten-Atyánk, nézz,

Nézz le, örök hatalom, nyomorult földünkre, szegényre:

Bősz Mars dúl mindenfele, hosszú háborúságok

Pusztítják – megláthatod – itt régóta a népet.

Adj nékünk, jóságos Atyánk, békét valahára,

Múljanak el tőlünk a bajok s a halál riadalma.

(Csorba Győző fordítása)

 

Gyóni Géza: Csak egy éjszakára…

Csak egy éjszakára küldjétek el őket;

A pártoskodókat, a vitézkedőket.

Csak egy éjszakára:

Akik fent hirdetik, hogy – mi nem felejtünk,

Mikor a halálgép muzsikál felettünk;

Mikor láthatatlan magja kél a ködnek,

S gyilkos ólom-fecskék szanaszét röpködnek,

 

Csak egy éjszakára küldjétek el őket;

Gerendatöréskor szálka-keresőket.

Csak egy éjszakára:

Mikor siketítőn bőgni kezd a gránát

S úgy nyög a véres föld, mintha gyomrát vágnák,

Robbanó golyónak mikor fénye támad

S véres vize kicsap a vén Visztulának.

 

Csak egy éjszakára küldjétek el őket.

Az uzsoragarast fogukhoz verőket.

Csak egy éjszakára:

Mikor gránát-vulkán izzó közepén

Úgy forog a férfi, mint a falevél;

S mire földre omlik, ó iszonyú omlás, –

Szép piros vitézből csak fekete csontváz.

 

Csak egy éjszakára küldjétek el őket:

A hitetleneket s az üzérkedőket.

Csak egy éjszakára:

Mikor a pokolnak égő torka tárul,

S vér csurog a földön, vér csurog a fáról

Mikor a rongy sátor nyöszörög a szélben

S haló honvéd sóhajt: fiam… feleségem…

 

Csak egy éjszakára küldjétek el őket:

Hosszú csahos nyelvvel hazaszeretőket.

Csak egy éjszakára:

Vakító csillagnak mikor támad fénye,

Lássák meg arcuk a San-folyó tükrébe,

Amikor magyar vért gőzölve hömpölyget,

Hogy sírva sikoltsák: Istenem, ne többet.

 

Küldjétek el őket csak egy éjszakára,

Hogy emlékezzenek az anyjuk kínjára.

Csak egy éjszakára:

Hogy bújnának össze megrémülve, fázva;

Hogy fetrengne mind-mind, hogy meakulpázna;

Hogy tépné az ingét, hogy verné a mellét,

Hogy kiáltná bőgve: Krisztusom, mi kell még!

 

Krisztusom, mi kell még! Véreim, mit adjak

Árjáért a vérnek, csak én megmaradjak!

Hogy esküdne mind-mind,

S hitetlen gőgjében, akit sosem ismert,

Hogy hívná a Krisztust, hogy hívná az Istent:

Magyar vérem ellen soha-soha többet!

  • Csak egy éjszakára küldjétek el őket.

 

Ima viszálykodók kibékítésére

Emberszerető Uralkodó, örökkévalóság Királya és javak Adományozója, Aki leromboltad az ellenségeskedés elválasztó falát és békességet ajándékoztál az emberi nemzetségnek, ajándékozz most is békét a Te szolgáidnak. Ültesd el bennük a Te félelmedet, erősítsd meg egymás iránti szeretetüket, olts ki minden viszályt, végy el minden kísértésből fakadó ellentétet. Mert Te vagy a mi békességünk és Néked dicsőséget zengünk, az Atyának és Fiúnak és Szent Léleknek, most és mindenkor és mindörökkön örökké. Ámen.

 

Az ellenség imája

Uram! Azt mondod nekünk,

hogyha követni szeretnénk Téged,

akkor szeretnünk kell azt, aki keresztbe tett nekünk,

aki megalázott, aki semmibe vett minket,

és adnunk kell neki, ha kér,

vissza nem várva, semmit.

Amikor erre gondolok, nem vagyok benne biztos,

hogy a Te kereszted könnyű, és a Te terhed édes.

Próbálok ugyan szavaidnak megfelelően élni,

de ez magamtól nem megy.

Gyarló emberi természetem erősen tiltakozik ez ellen,

büszkeségem szemet szemért követel.

 

Szükségem van Rád, Istenem!

Kérlek, Szentlelked által formálj engem!

A görcsös jót tenni akarás helyett

adj a szívembe őszinte, önátadó szeretetet!

Ugyanakkor segíts nekem megőriznem

a méltóságomat is az erőszakkal szemben!

Hiszem, hogy ha átalakítasz, és velem leszel,

valóban könnyű lesz a nyomodban járni. Ámen.

 

Frantisek Halas: A halott katona

Elterült vére köpenyén.

Rémülete letépte maszkját.

Titok nyit kialudt szemén.

 

Nem érti, mi köti, mi fogja

Itatja gonosztejű csillag.

Fogai közt dudva mocska.

 

Záporozó szellemek

verik arcát s kaszabolják

összevissza az eget.

 

Isten képéről leszárnyal

néha mint sugár a lelke, –

és ő fölnevet rá férges mosolyával.

(Szabó Lőrinc fordítása)

 

Balassi Bálint: Háborúit, szíve fájdalmát számlálván, kéri Istent, hogy kétségben eséstől oltalmazza

Lelkemnek hozzád való buzgó kiáltása

Jusson elődben valaha már óhajtása,

Ne hágyj vésznem bűnöm miatt, lelkem váltsága,

Nyújts ki segítő karodot szabadságomra!

 

Angyaloknak s embereknek erős Istene,

Jóval forró kegyelemnek élő kútfeje,

Irgalmas, hű, tűrhető vagy téteményidbe,

Engedd, leljek kedvet szent színednek előtte!

 

Látod, éngem sok háború mint elburított,

Veszedelem mindenfelől körül-béfogott,

Nagy hatalma csak tereád immár szorított,

Emberi segítségtől, mindentől megfosztott.

 

Ne hágyj azért, én Istenem, veszedelmemben,

Belőlem az fájdalmat vedd ki kegyelmesen,

Akár vigasztalásoddal s akár másképpen,

Csak könnyebbíts meg, hogy ne légyen tűrhetetlen!

 

Halld meg imádságim nékem, kit te alkottál,

Ha bűnömért ostoroddal megholdoltattál,

Jusson eszedben, azmit régenten fogadtál,

Hogy mihelt néked könyörgök, szabadítanál.

 

Élsz, Istenem, s nem akarod veszedelmemet,

De kévánod megtértemet és életemet,

Ne hágyj el hát éngem is, nyomorult hívedet,

Ki bűnéből hozzád térvén tégedet követ.

 

Ne emlékezzél ezután gonoszságimrúl,

Mondd ezt inkább én lelkemnek te jóvoltodbúl.

Ím, én, ki te idvösséged vagyok, sok búdbúl

Kimenteni jelen vagyok, azért ne búsulj!

 

Ijjas Antal: Elesett hőseinkért

Urunk, ki láttad őket az utcai sortüzek előtt, s a tűzzel telt ég alatt: Te láttad szívüket is, s tudsz és lemérsz mindent, ami első eszméléseik óta megtöltötte e fiatal szívek poharát. Ismerted lelkük minden zugolyát és mindazt, ami gyermekkoruk óta történt velük azokig a pillanatokig, amikor önként odaadták életüket övéikért és minden magyarért. Kérünk, vedd majd a Te örök fényességedbe őket éppen ezekért a pillanatokért, amelyekben oly’ dicső önzetlenséggel meghozták életük legnagyobb áldozatát. Ezeknek a pillanatoknak magaslatán bizonyára mind tudták, hogy meg kell halniuk. De a nemzet életének és lelkének szabadsága drágább volt nekik, mint a saját életük. Odaadták azt! Kérjük, mossa le róluk a Te szent Fiadnak vére mindazt, amivel az emberi természet gyöngesége folytán valamikor is érhette őket a köznapi élet bármi apró gyarlósága. Könyörülj rajtuk – miattunk és érettünk. Könyörülj rajtuk: értünk haltak meg. Hiszen Te magad akartad, hogy minden áldozat, amelyet a kereszténységen és a megváltott emberiségen belül egymásért hoznak az emberek, ott ragyoghasson a Szentek Egyességében. Hallgasd meg most a mi imádságainkat, amelyek Hozzád szállnak értük, a te Szent Fiad vére által átjárt eme Egyességből, oltáraid áldozatából, templomainkból, otthonainkból, szülők és hozzátartozók sírásából, mindünk fájdalmából, és egész nemzetünknek Téged érettünk is engesztelni akaró szenvedéseiből. Tisztítsd meg és szenteld meg őket az örök életre, Szentlélek Úristen, ki keresztségük óta fuvalltál köröttük jóságoddal, s aki haláluk pillanatában is ott lehettél velük az utolsó, láthatatlan kegyelemmel! Tedd a szívünket tevékennyé az érettük való imádságra, és az ő áldozatukért cserébe való önmegtagadásokra. Tedd a szívünket erőssé, hogy engeszteljünk Tégedet azért is, amik miatt a nemzet felelőssége is részes: az ő halálukban. Bűnbánó szívvel járulunk Eléd, és azt is ígérjük, hogy méltóak akarunk lenni haláluknak erre az áldozatára. A nemzet életéért mentek halálba – add nekünk, Urunk, kegyelmeidet, hogy haláluk által tisztább legyen a nemzet élete. Mindnyájunknak, akik élve maradhattunk, add meg a személyeiken túl a nemzet közéletében szükséges erényeket is: a tisztességet és a tisztaságot, a derekasságot és erősséget, a közérdek szolgálatának alázatát és egyenességét, a bátorságot és az erős tettrekészséget. Nekünk add íme azt, amit helyettünk érdemeltek ki előtted a halálukkal. Hisz mégis csak a legtöbbet adták, amit adhattak. Fiatal életüket, amelyet nem érinthet többé a testvér öröme, a szeretett csókja, a gyermek gőgicsélése, a napfény és holdfény s a virágok illata. Járj közbe te is, Szűzanya, mindnyájunk Édesanyja, mindnyájunk közbenjárója, Világ királynője, Magyarország Nagyasszonya. A Neked szentelt őszi hónapban estek el. Abban a hónapban, amelyben életednek Istennel együtt való titkait mondja el a szentolvasó, az egész világon. Kérünk azokra az emlékekre, amelyek hozzájuk fűznek Téged! Minden szentolvasó-tizedre, amit bármikor is elmondtak neked. Minden Úrangyalára és Üdvözlégyre, amelyben az Angyal szavaival köszöntöttek Téged. Kiontott vérükre, amely a neked oly kedves Magyarországért ömlött. Szilárdan akarjuk hinni, hogy vérük által még drágább lett ez az ország a Te Anyai szívednek. E hét tőr átjárta szív közbenjárása által enyhítsd az anyai szívek fájdalmát. Járuljon hozzá ezeknek az anyai szíveknek fájdalma is a bűnbánatunkhoz, megtisztulásunkhoz és országunk sorsának jobbra fordításához – Ámen!

1956 november

 

Boldog Salkaházi Sára: Ima a halál órájának elfogadásáért

Uram, Istenem, már most elfogadom kezedből a halált úgy, ahogy akaratod szerint elér. Elfogadom minden félelmével, fájdalmával és kínjával. Elfogadom alázatosan és készségesen. Sokat gondolok halálomra, hogy milyen lesz. De úgy akarok gondolni rá, hogy teljes alázatossággal fogadjam el Istentől, bárhol, bármilyen körülmények között küldje nekem!

(Boldog Salkaházi Sára naplójából, 1935. április 10.)

Boldog Salkaházi Sára szociális testvért 1944. december 27.-én a nyilasok ölték meg.

 

Kossuth Lajos imája a kápolnai csata előtt

Fölséges Úr! Árpád hadának istene; Nézz alá csillagtrónusodról könyörgő szolgádra, kinek ajkáról millióknak imája szól eged kárpitja felé, magasztalón áldva mindenhatóságodnak munkás erejét. Istenem! Fölöttem napod ég, térdem alatt elhullott vitéz testvéreimnek csontjai nyugosznak: fejem fölött kék az ég, lábam alatt pirossá lett a föld ősapáink unokáinak szent vére által. Csak hadd égjen napod teremtő sugara, hogy vér fölött virág nőhessen, mert a porladó tetemek koszorú nélkül nem hamvadhatnak. Isten! Ősapáim s népeknek nagy Istene! Hallgasd meg ezután s áldjad hadainknak bömbölő szózatát, melyben vitéz népeknek karja és lelke mennydörög – széjjeltépni az önkénynek bilincseket osztó vaskarjait. Mint szabad ember térdelek az új temetőn véreim roncsolt tetemein! Így áldozatok után szentté lett földed, ha bűnös volt is; Istenem, e föld és sírhalmok fölött rabnépnek élni sem szabad. Atyám, atyáinknak nagyatya! Milliók felett hatalmas Úr! ég, föld s tengereknek mindenható nagy istene! E csontokból dicsőség nőtt ki, mely nemzetem homlokán ragyog – a porokat szenteld meg Te kegyelmeddel, hogy a szent ügyért elhullott testvérbajnokok szentül nyugodjanak hamvaikban.

1849. február 27.

 

Ismeretlen katona imája

Mindenható Isten, kinek parancsa mindenhol érvényesül, és akinek szeretete örökkévaló! Add meg nekem, hogy mindig érezhessem a jelenlétedet és teljesíthessem akaratodat! Segíts hozzá, hogy erős szívvel és derűs lélekkel elfogadjam a rám mért felelősséget! Add, hogy egységben legyek azokkal, akikkel együtt élek és dolgozom, és eleget tehessek a feladatnak, amit a hazám bízott rám!

A naponta viselt egyenruhám emlékeztessen a hadseregre, amelyet a régi katona-hagyományokhoz hűen szolgálok! Ha megkísért a bűn, segíts meg, hogy ellen tudjak állni! Ha vétkeztem, adj bátorságot az újrakezdéshez! Vezessél engem igazságod fényével, és legyen előttem mindig Krisztus példája, akinek nevében imádkozom! Ámen.

 

A katolikus katonák nemzetközi szervezetének (AMI) imája

Uram! Bár különböző nyelvű és kultúrájú katonák vagyunk, egyesít bennünket a közös hit, összeköt bennünket a hívő, keresztény katonák közössége, Te és Egyházad szolgálata. Teljes bizalommal kérünk Téged, aki hivatásunk őszinteségét Kafarnaum és Golgota századosai által ismered, akik Szűz Mária Szent anyánk közvetítését remélve megvallották e világ előtt Isten voltodat. Adj békét életünkbe, családjainknak, fegyveres erőinknek, Hazánknak! Add nekünk a Téged követő szolgálat szellemét, Te, aki nem azért jöttél, hogy szolgáljunk, hanem, hogy szolgálj. Adj Uram igazságosságot igaztalan és kegyetlen világunkban, és szeretetet, hisz Te magad vagy a szeretet, aki élsz és uralkodol mindörökkön örökké. Ámen.

 

Csorba Győző: Magánbeszéd

Béke

„Békesség a jóakaratú embereknek!”

– hangzik kétezer éve.

„Háborúság a rosszakaratú embereknek!”

– hangzik mondatlanul.

Sok a jóakaratú ember,

kevés a rosszakaratú,

s a háborúság

mégis a jóakaratú

embert pusztítja, őrli

kétezer éve,

s még több ideje már.

 

„Békesség a jóakaratú embereknek!”

 

De a békesség

nem szállongó galamb,

melyet ha hívsz, kezedre száll.

A békesség fénylő jutalom:

összeharapott foggal,

ököllel,

feszülő inakkal,

szájpadláshoz ragadó nyelvvel,

alázattal

kell küzdeni érte,

mint Jákob küzdött volt az Úrral.

 

Békességet akarsz?

Küzdj hát magad is érte!

Hogy a háborúság

forduljon a gazdái ellen,

forduljon táplálói ellen,

falja föl őket,

eméssze el őket,

s veszett ebként fusson ki a világból,

fusson ki az űrbe örökre!

 

S végre ne puskacső elé

szoptassa gyermekét az asszony,

ne tömegsírok árkai felé

vezesse gyermekét a férfi.

 

A sebesült katona imája

Fáj mindenem, mint Neked. Félek, mint Te féltél. Szenvedek, mint ahogyan Te szenvedtél. Kérlek, adj mindennek értelmet, hogy szeretteim, a rám bízottak és a Hazám javára és boldogulására szolgáljon, mint ahogy Te is értünk, a mi üdvösségünkre szenvedtél. Ámen

 

Ima szorongattatott helyzetben

Segíts meg engem Uram, hiszen Tebenned bizakodom, s Te Hatalmas és Mindenható vagy Istenem!

 

Ima halálveszélyben

Istenem, szeretlek Téged, s irántad való szeretetből akarok tenni, és elfogadni mindent. Bocsásd meg minden bűnömet. Neked élek, Neked halok, Tied vagyok életemben és halálomban. Add, hogy minden moccanásom irántad való szeretetből történjen. Tégy engem Megváltásod, Üdvözítésed jelévé és eszközévé, minden ember, és a rám bízottak számára. Ámen.

 

Ima tanácstalanságban

Urunk, Jézus Krisztus, Te azt mondtad; abban az órában megadatik nektek, hogy mit kell mondanotok. Küldd el nekem Szentlelkedet, a jó tanács lelkét, hogy megtudjam, mit és hogyan kell cselekednem. Ámen.

 

Ima kísértésben

Urunk, Jézus Krisztus, Te kísértést szenvedtél, hivatásodban és küldetésedben miérettünk, próbatételt szenvedtél. Segíts meg hát minket, akikkel eggyé lettél, s erősíts meg minket a jóra, hogy könnyű szívvel szolgáljunk Neked, aki velünk élsz, és uralkodsz mindörökkön örökké. Ámen.

 

A tökéletes bánat fölindítása

Istenem szeretlek Téged, és az Irántad való szeretetből akarok tenni és elfogadni mindent. Teremtményi alázattal és gyermeki szeretettel fogadok Tőled mindent, bocsáss meg nekem, és irgalmazz nekem jóságosan, hiszen Te vagy az én Atyám, Testvérem és Megváltóm. Ámen.

 

Ima a hit kegyelméért

„Hiszek, Uram, segíts az én hitetlenségemen!”(Mk 9,24) Növeld bennem Uram a Beléd vetett bizalmat, hiszen Te mondtad: aki hisz, üdvözül! (Mk 16,16)

 

Ima a Hazáért

Istenünk, ezt a Hazát Te adtad nekünk. Te segítettél, hogy azt őseink hősiesen meg is őrizzék. Tégy alkalmassá engem is arra, hogy Hazámat és Nemzetemet védelmezzem, s segíthessek azoknak, akiket rám bíztál, Krisztus a mi Urunk által. Ámen.

 

Ima a békéért

Urunk Jézus Krisztus, Te azt ígérted nekünk, hogy a Te békédet adod nekünk, de nem úgy mint ahogyan a világ adja (Jn 14,27) Kérünk adj szívünkbe igazi békét, hogy önmagunkkal, életünkkel, sorsunkkal megbékéljünk, s így másokkal is békességben élhessünk Krisztus a mi Urunk által! Ámen!

 

Ima az önfegyelemért

Uram, Istenem, adj nekem erőt, hogy az ember legnehezebb feladatát, önmagam megfegyelmezését, jól elvégezhessem, s ura lehessek érzelmeimnek, indulataimnak, ösztöneimnek, és vágyaimnak. Add, hogy bízzam Benned, aki megparancsoltál nekem mindent, ami a javamra van, és csak azt tiltottad meg ami árt, tégy engem engedelmessé, és így formálj engem alkalmas eszközöddé. Ámen.

 

Ima a parancsnokért

Úristen, Te azt ígérted nekünk, hogy megkapjuk, amire szükségünk van. Áldd meg parancsnokunkat, add neki bölcsességedet, s Te vezéreld minden döntését és tettét, hogy javunkra, s a Te dicsőségedre szolgáljon minden cselekedetével, Krisztus, a mi Urunk által. Ámen.

 

Ima a beosztottért

Istenünk, Tetőled van minden hatalom, adj nekem bölcsességet, hogy a rám bízottakat mindig a Tőled kapott bölcsesség fényében, önzetlenül és nagylelkűen vezessem, s óvj meg engem minden olyan indulattól, amely beszűkíti a bölcsességet, amelyet csak Te adhatsz nekem. Ámen.

 

A fejezetben található SZERZŐK ÉLETRAJZA a Magyar Elektronikus Könyvtárban, a Katolikus Lexikonban, a Petőfi Irodalmi Múzeum adatbázisában, a Magyar Életrajzi Lexikonban, a Magyar Tudományos Akadémia internetes adatbázisaiban, a Kulturális Enciklopédiában és a Wikipédiában található biográfiák alapján szerkesztve és kivonatolva készült.

GÁRDONYI Géza (Ziegler Géza) író, költő Agárdon született, 1863. augusztus 3-án. A tanítóképzőt érseki támogatással Egerben végezte. 1881-től Karádon, Devecserben, Sárváron segéd-tanító, Dabronyban kántortanító. 1885-től írogatott. 1886-tól a Hazánktól a Győri Hírlaphoz szerződött, ősztől Budapesten a Függetlenség munkatársa. 1887-től a Győri Hírlapnál, majd a Garabonciás Diáknál, 1888-től a Szegedi Híradónál, 1890-től a Szegedi Naplónál, 1891-től az Arad és Vidékénél, 1891 végétől a Magyar Hírlapnál dolgozott. 1896 tavaszától a Kakas Márton élclap munkatársa ettől kezdve ott jelentette meg Göre Gábor leveleit. 1897 tavaszán Egerben telepedett le, később a várostól egy telket kapott, s 1922-ben róla nevezték el az utcát, amelyben lakott. 1898-től a Petőfi Társaság, 1903-tól a Kisfaludy Társaság, 1910-től a Magyar Tudományos Akadémia tagja. Egerben halt meg 1922. október 30-án.

DAMJANICH János honvéd tábornok, volt császári tiszt, az 1848–49-i szabadságharc egyik legkiemelkedőbb katonai vezetője Stazaban születt 1804. december 8-án, szerb határőrcsaládban. 1848 nyarán csatlakozott a magyar honvédséghez, mint a szegedi 3. honvédzászlóalj őrnagya. A délvidéki sikeres harcok elismeréseként 1848. december 20-án tábornokká nevezték ki. 1849. január 16-tól a bánsági hadtest parancsnoka. Nagy sikereket ért el a tavaszi hadjárat során; a szolnoki, hatvani, tápióbicskei, isaszegi, váci és nagysallói ütközetek győzelme elsősorban nevéhez és híres vörössipkás katonáinak bátorságához fűződött. Győzelmeihez katonai tudása és személyes bátorsága nagyban hozzájárult. 1849 tavaszán lábát törte, így a hadműveletekben többé nem vehetett részt. 1849. augusztusban az aradi vár parancsnoka lett, s csak Világos után, Görgey felhívására tette le a fegyvert a cári csapatok előtt. Haynau vérbírósága 12 tábornoktársával együtt Aradon 1849. október 6-án kivégeztette.

SINKA István Kossuth-díjas költő, író Nagyszalontán született 1897. szeptember 24-én. Bihari ridegpásztor családban született, maga is bojtár, majd juhász volt Nagyszalonta környékén. 1919-ben házasságot kötött Pap Piroskával. 1920-ban Vésztőn telepedett le. A Magyar Falu című „fajvédő” újság pályázatára küldte be első verseit. A lapban és irodalmi mellékletében, a Virágoskertben rendszeresen jelentek meg írásai. Féja Géza 1932-ben Bajcsy-Zsilinszky Endre Szabadság című hetilapjában közölte verseit. A szeghalmi gimnázium vállalta első kötetének kiadását.  1935-ben Barsi Dénessel és Szabó Pállal megalapította a Kelet Népe című folyóiratot. Versei a Szabadságban, a Komádi és Vidéke című lapban, a szlovákiai Magyar Írásban, majd a Válaszban, a Hídban, a Szabad Szóban, a Magyar Életben és a Magyar Útban jelentek meg. 1936-ban Budapestre költözött. Munkát nem talált, nyomorgott, betegen kórházba került. Felesége halála után Péczeli Katalinnal kötött házasságot 1937-ben. 1939-ben Püski Sándor, a Magyar Élet kiadója jelentette meg Vád című verseskötetét. 1945 után szembehelyezkedett a szocialista átalakulással, és hosszú időre kívül rekedt az irodalmi életen. Kései szerelmes verseinek Szín Magda, harmadik felesége az ihletője, aki betegségében mellette volt. 1961-ben Eltűnik a hóri domb című elbeszéléskötetével jelentkezett újra. Budapesten halt meg 1969. június 17-én.

PUSZTA Sándor katolikus pap, költő Görgetegen született Somogy Megyében, 1911. október 28-án. 1934-ben Pilisvörösváron szentelték pappá, Budapesten esztétikából doktorált. Pilisvörösváron, Ráckevén káplán, 1936-tól római tanulmányúton volt. 1937-től Ercsiben és Leányfalun lelkész, majd plébános. 1945 után a Vigilia 73 számában jelent meg verse vagy műfordítása, egyéb írása. Leányfalun hunyt el 1983. március 5-én.

TINÓDI LANTOS Sebestyén magyar énekszerző, lantos, a 16. századi magyar epikus költészet jelentős képviselője Tinódon (Fejér vagy Baranya Vármegye) született 1510 körül polgári szülőktől származott. Iskoláit Pécsen végezte, tudott latinul és értett a kottákhoz is. Valószínű, hogy kezdetben vitézi pályán volt, Török Bálint szolgálatában. Első fennmaradt műve a Jáson históriája, 1535 és 1539 között keletkezett Dombóváron. Egy ütközetben megsebesült és további hadi szolgálatra alkalmatlanná vált. 1542-43-ban Dáró várában tűnt fel, amely Werbőczy Imre tulajdonában volt, a dombóvári vártól látótávolságra. Itt írta 1543-ban „Werbőczi Imrének Kászon hadával kozári mezőn viadalja” című históriás énekét, melyben az 1542. március 25-én a kozári (ma Egyházaskozár) mezőn lezajlott csatát írja le. 1541-ig Török Bálint szigetvári udvarában élt. Buda eleste és Török Bálint fogságba esése után énekeiben az egyetértést és a török elleni elszánt küzdelem szükségességét hangoztatta. Később Kassán telepedett le, ahol családot alapított és innen járta az országgyűlések, ütközetek színhelyeit, majd tapasztalatait versekbe szedve írta meg. Énekeihez dallamokat is szerzett és lanttal kísérve elő is adta őket, így vitézek gyakran csak az ő énekeiből értesülhettek a távolabbi országrészek egy-egy nevezetes eseményéről. Ennek jelentőségét ismerte fel Nádasdy Tamás nádor, aki 1545-ben a nagyszombati országgyűlésen találkozott vele és ettől kezdve pártfogásába vette. Az 1546 és 1551 között régebbi magyar történeteket dolgozott fel. A palásti csata az ő révén a szépirodalomba is bekerült Ördög Mátyás veszödelme címmel. Tinódi felkereste az egyes várostromok színhelyeit és a legapróbb részletekig összeszedte az ostromra vonatkozó adatokat, így számos érdekes mozzanatról csak az ő énekeiből értesülhetünk. Eger diadalmas megvédése után is rögtön a várba ment, s ekkor írta az Eger vár viadaljáról való ének és az Egri historiának summája című műveit. Mivel híre eljutott Ferdinánd király udvarába is aki 1553. augusztus 23-án Nádasdy ajánlására nemesi rangra emelte. Jó kapcsolatban volt Dobó Istvánnal és mikor az erdélyi vajda lett, követte őt. Itt fejezte be az Erdélyi história című énekét, amelyben Erdély történelmét beszéli el János király halálától 1551-ig. Műveinek gyűjteményes kiadása 1554-ben jelent meg Kolozsvárott, Cronica címmel. Visszatérve Erdélyből, Sárváron halt meg 1556. január 30-án.

MÉLIUSZ József erdélyi író, költő, műfordító Temesváron született 1909. január 12-én. Középiskolai tanulmányait szülővárosa Piarista Gimnáziumának reál szakán kezdte, majd Budapesten tette le az érettségi vizsgát 1928-ban. Főiskolai tanulmányait a budapesti Műszaki Egyetem műépítészeti karán kezdte, majd Zürichben, Kolozsváron és Berlinben teológiai tanulmányokat folytatott és 1933-ban református lelkészi képesítést szerzett. Az Ifjú Erdély egyik szerkesztője és az Erdélyi Fiatalok munkatársa volt 1932-33-ban. Endre Károly ajánlására az Erdélyi Helikonban kezdi szépirodalmi pályáját. Csatlakozott az antifasiszta békemozgalomhoz, 1934-től a Korunk főmunkatársa, 1935-től a Brassói Lapok bánsági tudósítója és publicistája volt. Részt vett az Antonescu-diktatúra ellen folyó illegális küzdelemben, mint a Déli Hírlap cikkírója Virág Miklós álnéven. A bevonuló szovjet hadsereg feljelentésre letartóztatja. az incidens tisztázása 1945-ben a romániai magyarság demokratikus szervezete, a Magyar Népi Szövetség sajtóirodájának vezetője, 1946-ban a Romániai Magyar Írók Szövetségének főtitkára. A romániai magyar színházak vezérfelügyelőjeként szerepet vállal a marosvásárhelyi Székely Színház és a kolozsvári Magyar Opera megteremtésében. 1948-49-ben a kolozsvári Állami Magyar Színház főrendezője, majd igazgatója, a magyar színművészeti intézet tanára. Koholt vádak alapján a Magyar Népi Szövetség több vezetőjével együtt letartóztatták s ítélet nélkül 1949-55 között fogva tartották. Szabadulása után 1957-59-ben az Állami Irodalmi és Művészeti Kiadó aligazgatója volt, 1968-72-ben a Romániai Írók Szövetségének alelnöke. Bukarestben halt meg 1995. december 5-én.

ZRÍNYI Miklós gróf hadvezér, költő, horvát bán, a szigetvári hős, Zrínyi Miklós dédunokája Ozalj várában született Zágráb Vármegyében 1620. májusában. Apja György horvát bán, anyja Széchy Magdolna, egyetlen testvére Péter. Hat évesen mindkét szülőjét elvesztette, ezért II. Ferdinánd király előbb ötösgyámságra, majd Pázmány Péterre bízta nevelését. 1628–34-ben a grazi, bécsi és nagyszombati jezsuitáknál tanult. 1636-ban tanulmányúton volt Itáliában, ahol Rómában VIII. Orbán pápa is fogadta. Hazatérve állandó harcba kezdett a török ellen, megszabadította tőlük Muraközt és a horvát határokat. E harcokban lett hadvezérré. 1637-ben Csáktornyán átvette birtokainak igazgatását és védelmét. 1642–45-ben bekapcsolódott a harmincéves háborúba, III. Ferdinánd hívására 1642–44-ben a svédek ellen harcolt. Seregét saját költségén szervezte és tartotta. Égernél megmentette a király életét. 1645-ben Zala főispánja, 1646-ban tábornok lett. 1652-ben feleségül vette Draskovich Gáspár báró leányát, Eusebiát (verseiben Violának nevezi). 1653 után egyre aktívabban folyt bele országos ügyekbe. A Török Birodalom elleni harcot összefogással kívánta elérni. Amikor látta, hogy elképzeléseit Bécs nem támogatja, kapcsolatokat épített ki Velencével és Firenzével. 1663–64-ben nagy hadi sikereket ért el, a bécsi udvar mégis békét kötött a szultánnal, bizalma ekkor megrendült a Habsburgok iránt. Terveinek megvalósítását a Csáktornya melletti vadászaton bekövetkezett váratlan halála megakadályozta, 1664. november 18-án, a pálosok Szent Ilonai (Senkvic) kolostorában temették el a családi sírboltba. A helyet, ahol meghalt, később Pignatelli hercegnő emlékoszloppal jelölte meg. Saját kezűleg írt könyvjegyzékéből ismerjük könyvtárát, amelynek nagy része fönn is maradt. Fő művét a Szigeti veszedelem hősi eposzát 1645–48-ban írta. Legismertebb hadtudományi munkája az 1661-ben írt a Ne bántsd a magyart (Az török áfium ellen való orvosság). További művei: Tábori kis tracta; Vitéz hadnagy; Mátyás király életéről való elmélkedések; Siralmas panasz (röpirat az örökösödési kérdésről és a nemzet sérelmeiről).

Janus PANNONIUS (Csezmicei János) pécsi megyéspüspök, költő Csezmicén Kőrös Vármegyében született 1432. augusztus 29-én. Nagyváradon tanult, ahol anyjának Vitéz Borbálának testvére Vitéz János volt a püspök, aki Mátyás király nevelője, a magyar humanizmus megteremtője és az egész magyarországi politika irányítója volt. 1447-től Ferrarában tanult, 1754-ben Padovában jogot hallgatott, majd doktorált. 1454-ben váradi kanonok lett. Hazatérve 1459-ben szentelték pappá, előbb királyi személynök, majd Katalin királyné tanítója és királyi kancellár lett. 1459. márciusban választott, november 5-től megerősített pécsi megyéspüspök. Mátyás király tanácsosává tette, 1464-ben a bosnyák hadjáratára is magával vitte. 1465-ben követségben járt Itáliában a törökök elleni segítségért. Ő hozta el Rómából Mátyásnak a pozsonyi egyház alapításához a pápai fölhatalmazást. 1469-70-ben szlavóniai bán volt. Latin nyelven az epigramma és az elégia műfajában alkotott. Vitéz Jánossal Kázmér lengyel király pártjára állt, akit 1471-ben Nyitránál fogadott, ezért Mátyás király haragja elől Osvát zágrábi püspökhöz menekült, ahol Medveváron 1472. március 27-én tüdőbajban meghalt. Verseit Mátyás király megbízásából könyvtára számára Váradi Péter gyűjtötte össze. Humanista latin versei döntően hatottak a magyar irodalom fejlődésére. Ő volt az első magyar költő, aki a valóságos földi életről írt. Sírjára 1991-ben a pécsi székesegyház altemplomában találtak rá. 2008. október 21-én püspöki szentmise keretében temették újra a bazilikában. Az újratemetéskor ötszáz mandulafát ültettek el, amelyek a költő szimbólumát jelképezték, a télen rügyező mandulafát, azaz a korai jelenségnek számító költészetét Magyarországon.

GYÓNI Géza (Áchim Géza) költő, újságíró Gyónon született, 1884. június 25-én. A gyóni evangélikus lelkész fia volt. Alapfokú tanulmányait Szarvason és Békéscsabán végezte, középiskolába Békéscsabán, a Rudolf Főgimnáziumba járt. 1902-ben felvételt nyert a pozsonyi evangélikus teológiára, azonban tanulmányait megszakította, és 1903-tól a Nyugat-magyarországi Híradó című lap munkatársa lett. 1904-ben, öngyilkossági kísérlete után Gyónon nyert állást mint jegyzőgyakornok. 1906 és 1908 között Budapesten közigazgatási tanfolyamot végzett, sikeres vizsgái után azonban ismét visszatért az újságíráshoz. Közben 1907-ben mint póttartalékos katona Boszniában szolgált. 1910-től először a Soproni Napló, majd a szabadkai Bácskai Hírlap munkatársa volt. 1914-ben bevonult katonának. Przemyślnél orosz fogságba esett, s a krasznojarszki hadifogolytáborba került. Przemyśl orosz ostroma alatt írta leghíresebb versét, a „Csak egy éjszakára” kezdetű költeményt. Lírája először a háborút dicsőítette, azonban később eljutott annak teljes tagadásáig. A hadifogság kálváriáját rajzolja meg az otthon emlékképei és a fogság valóságának kontrasztjára építve a Levelek a Kálváriáról és más költemények című ciklusban 1916-ban. Élete végső heteiben a téboly tüneteit állapították meg fogolytársai. 1917. június 25-én, harmincharmadik születésnapján halt meg.

František HALAS cseh költő és műfordító Brnoban született 1901. október 3-án. Textil munkásként és könyvkereskedésben is dolgozott. Mint autodidakta képezte magát. Kora ifjúságától kezdve részt vett a kommunista mozgalomban, 1921-től a Pásmó, illetve a Rozhledy című folyóiratokba írt. szerkesztő volt. 1926-ban az Orbis prágai kiadó munkatársa lett. 1936-ban részt vett a spanyol polgárháborúban. A második világháború alatt aktív tagja volt az ellenállási mozgalomnak, álnéven írt és agitált. 1945 után a cseh írószövetség elnöke lett. Elsőként fordította Ady Endre verseit cseh nyelvre. 1949. október 27-én halt meg Prágában.

Gyarmati és kékkői gróf BALASSI Bálint költő, katona, a magyar nyelvű költészet első kiemelkedő művelője, a magyar irodalom első klasszikusa Zólyomban született 1554. október 20-án Zólyom Vármegyében. Reformátusként nevelkedett, 1565-ben Nürnbergben tanult, majd a család papja, Bornemissza Péter prédikátor nevelte. 1569-ben az összeesküvés gyanújába kevert apja családjával Lengyelországba menekült, itt készült első, vallásos tárgyú, németből fordított irodalmi műve. Apja 1575-ben a Báthori ellen lázadó Bekes Gáspár megsegítésére küldte. Részt vett a török elleni végvári megrohanásokban. 1579-82-ben Egerben huszárhadnagy, 1580-ban részt vett Hatvan ostromában. Békétlenkedései miatt visszatért Zólyomba, de itt összetűzött a hatóságokkal. 1584 karácsonyán a sárospataki református templomban feleségül vette Dobó Krisztinát, s elfoglalta a várat, melynek neje a résztulajdonosa volt, de a várnép elűzte. Sógora, Dobó Ferenc hűtlenséggel és vérfertőzéssel vádolta. Hazatért Liptóújvárba és 1586. augusztusban az esztergomi káptalan előtt nejével együtt katolizált. Rudolf király megkegyelmezett neki, de az esztergomi szentszék házasságát érvénytelennek, 1585 végén született fiát törvénytelennek nyilvánította, s örökösödési jogától megfosztotta. 1593-ban beállt Pálffy Miklós seregébe, részt vett Székesfehérvár ostromában, és a pákozdi győztes csatában. Divényt és Kékkőt az ő parancsnoksága alatt foglalták vissza a töröktől. 1594 májusában Esztergom alá vonult, részt vett az ostromban, ahol megsebesült, lábait levágták, majd május 30-án vérmérgezésben meghalt. 1874-ben a Radvánszky-kódexben rábukkantak szerelmes és vitézi énekeire.

IJJAS Antal (családi nevén Jankovits) újságíró, író Szentgotthárdon született 1906. április 27-én. A középiskolát Selmecbányán és Szombathelyen végezte, majd Pécsen lett orvostanhallgató, később Budapesten bölcsészetet hallgatott. Első regénye, a Pókháló 1928-ban jelent meg Budapesten.1931-ben szerzett végbizonyítványt, mint a Mária Kongregáció folyóiratának szerkesztője. 1934-44-ben a Nemzeti Újság belső munkatársa és vezércikkírója, valamint a Magyar Vetés munkatársa. 1944-ben Szegeden egyháztörténelemből doktorált. Később a Magyar Nemzet cikkírója és alapításától az Új Ember munkatársa, 1957-66 között főmunkatársa, haláláig cikkírója. Novellái jelentek meg a Vigilia folyóiratban. Megindította és szerkesztette az Új Élet Regénytár sorozatot. Egyik szerkesztője és tanulmányírója volt az 1937-ben kiadott A keresztény egyház története című nyolc kötetes könyvsorozatnak. 1968-ban adtak ki a Szentek élte című két kötetes könyvét. Több művében is írt XXIII. János pápáról illetve a pápaságról és az Egyházról. Budapesten halt meg 1980. október 21-én.

Boldog SALKAHÁZI Sára szociális testvér 1899. május 11-én született Kassán. Iskoláit a tanítónői diploma megszerzéséig Kassán végezte. Tizenéves korában színdarabokat írt, de  családtagjai gyakran találták pamlaga előtt térdepelve,  gondolataiba és imáiba merülve. Egy esztendeig  tanítónőként dolgozik, majd a csehek által követelt hűségeskü megtagadása miatt elhagyja a pályát. Megtanulja a könyvkötészetet, dolgozik húga kalapüzletében, 1919-től kezdve írogat különböző felvidéki magyar lapokba. Még ez évben újságírói igazolványt is szerez. Szülővárosa közéletében élénken részt vesz, tárcáiban, novelláiban frissen reagál az eseményekre. 1926-ban jelenik meg első novelláskötete Fekete furulya címmel. Közben éli a művészek, újságírók könnyed, mozgékony életét. 1922-23-ban néhány hónapig eljegyzett menyasszony. 1927-ben ismerkedik meg a Kassán letelepedő szociális testvérekkel, majd 1928-ban elvégzi az általuk szervezett szociális és népjóléti tanfolyamot, és lélekben egyre közelebb kerül a Társaság szelleméhez. Még ez évben meglátogatja a budapesti anyaházát, ahol kissé furcsállják ugyan túl modern stílusát. 1929-ben fogadják el jelentkezését a Szociális Testvérek Társaságába, ahol a noviciátust a szegvári házban tölti. A fogadalomtétel előtti hónapokban már Kassán volt, ahol a karitász szervezésének munkája várta. Első fogadalmát 1930 pünkösdjén teszi le Szegváron.1932 őszén áthelyezik Komáromba, ahol irányítja a karitász munkát, emellett gyermekkonyhát felügyeli, heti huszonhat órában hitoktat, szerkeszti a Katholikus Nő című folyóiratot, kegytárgyüzletet vezet, felügyel a szegények menházában és családokat látogat. 1934-től megbízzák a szlovenszkói magyar nők szervezésével. Eszterházy Lujzával létrehozzák a Katholikus Nőszövetséget, 1937-ig ő a mozgalom országos vezetője. Állandó levelezésben áll nyolcvan egyesületi vezetővel, kurzusokat szervez, beutazza a Felvidék és Kárpátalja városait, előadásokat tart a katolikus lányoknak és asszonyoknak. 1934-ben igen kimerült állapotban visszahelyezik Kassára, túlfáradása miatt ez évben nem tehet fogadalmat. Ekkor támad benne először komoly vágy a missziós tevékenység iránt. Teljes hűségben és alázatban végzi tovább munkáját, rendületlenül helytáll a leányifjúság szervezésében, előadó körútjainak témája a keresztény házasságra való felkészítés. 1937 augusztusában végleg elhagyja Kassát, és Budapestre költözik. Az anyaházban mindig olyan beosztást kap, amilyen munkára épp nincs ember. 1938-ban a Katholikus Háziasszonyok Országos Szövetségében dolgozik, majd a háztartási alkalmazottakkal foglalkozik az ún. Zita-körökben. 1938-39-ig Sára a szepesi, kassai, 1939-41-ig a técsői majd a rahói járás szociális előadója. 1939-ben a Katholikus Női Szociális Képzőben is tanít. 1940 pünkösdjén leteheti örökfogadalmát. Nevét 1942-ben - amikor a németbarátság következtében sokan visszaveszik eredeti német nevüket -, Salkaházira magyarosíttatja. 1941 februárjától a Katholikus Dolgozó Nők és Leányok Szövetségének országos vezetője és a mozgalom lapjának szerkesztője. Három évig dolgozik itt, ez idő alatt öt új otthont alapít közel háromszáz férőhellyel. Elkezdi az első magyar Munkásnő Főiskola építését. Állandóan tanulmányi és lelkinapokat tart, gyűléseket szervez. Amikor 1943-ban Árpád-házi Boldog Margitot a szentek sorába iktatják, az 1944-es ünnepségsorozat keretében március 19-én Budapesten a Magyar Művelődés Házában előadták Salkaházi Sára Fény és illat című, Szent Margitról szóló misztérium játékát. 1944. december 27-én a nyilasok körülzártak a Bokréta utcai munkásnőotthont, amely az ő vezetése alatt állt, és zsidók után kutattak, s négy gyanús személyt, valamint Bernovits Vilma hitoktatónőt őrizetbe vették. Salkaházi Sára éppen akkor érkezett meg, s bár kikerülhette volna a letartóztatást, de nem ezt tette, így mint az otthon felelős vezetőjét, őt is elhurcolták, s egy szemtanú szerint még aznap este mind a hatukat mezítelenre vetkőztetve a jeges Dunába lőtték. A kivégzés előtti percben gyilkosai felé fordulva letérdepelt, és égre emelt tekintettel nagy keresztet vetett magára. Boldoggáavatási eljárásának megkezdését a Szentszék 1997 januárjában engedélyezte, a bíborosi testület 2005. június 21-én zárta le az ügyet és engedélyezte a boldoggá avatást. Ezt követően került sor arra, hogy a Szentatya 2006. április 28-án aláírta és kihirdette a decretumot. A boldoggá avatás ünnepélyes kihirdetése 2006. szeptember 17-én a budapesti Szent István téren a Bazilika előtt volt.

Udvardi és kossuti KOSSUTH Lajos politikus, miniszter, kormányzó elnök Monokon született, 1802. szeptember 19.-én birtoktalan köznemesi családban. Tanulmányait Sátoraljaújhelyen, Eperjesen és a Sárospatakon végezte, 1823-ban ügyvédi vizsgát tett Pesten. 1824–32 között ügyvéd volt Zemplén Vármegyében. 1832 végén került a pozsonyi országgyűlésre, ahol szerkesztette az Országgyűlési Tudósításokat. Hasonló szellemben szerkesztette a Törvényhatósági Tudósításokat 1836–37-ben, melyet hamarosan betiltottak, őt magát 1837-ben letartóztatták és négy évi fogságra ítélték, melyből 1840. májusban szabadult. 1841. januárban megindította a Pesti Hírlapot, melynek vezércikkeiben fellépett a feudális kiváltságok ellen, a polgári szabadságjogok és az ország alkotmányos függetlenségének követelésével. Nem vette azonban figyelembe a nemzetiségek követeléseit, e kérdésben összeütközésbe is került Széchenyivel. Legfőbb eszköznek céljai elérésére a nemesek és a nép politikai összefogását tekintette, a nemesség vezetése alatt. A gazdasági önállóság előmozdítására 1842-ben megszervezte az első hazai Iparműkiállítást, kezdeményezője lett a Magyar Kereskedelmi Társaság, majd a Gyáralapító Társaság megalakításának és a Védegyletnek. Az Ellenzéki Párt hivatalos programjául fogadta el az általa 1847-ben szerkesztett Ellenzéki Nyilatkozatot. Az 1847 őszén megnyíló országgyűlésre Pest Vármegye követévé választotta, és az országgyűlésen az ellenzék vezéreként lépett fel. Az 1848. március 3-án az ellenzék programjának sürgős törvénybe iktatását követelte. Döntő szerepe volt abban, hogy az országgyűlés megszavazta a forradalmi átalakulás eredményeit rögzítő törvényeket és a forradalom erőire támaszkodva kikényszerítette Bécs hozzájárulását. A Batthyány-kormányban pénzügyminiszter lett. 1848 tavaszán és nyarán a forradalom továbbfejlesztésének elkerülésére törekvő kormány álláspontját képviselte ugyan, de mind szorosabb kapcsolatba lépett a forradalmi tömegek követeléseinek leginkább hangot adó radikálisokkal. Július 11-i beszédével elérte a haza védelmére szükségesnek tartott kettőszázezer újonc és 42 millió forint megajánlását. Szeptember 6-án elrendelte az első m. bankjegyek kibocsátását a nemzet védelmi szükségleteinek fedezésére. Szeptember 15-én javaslatára választotta meg az országgyűlés a védelem megszervezésére az Országos Honvédelmi Bizottmányt. Szeptember végén nagy sikerű toborzó körúton szólította fel az Alföld népét a haza és a jobbágy felszabadító forradalom védelmére. A Batthyány-kormány lemondásával a végrehajtó hatalom gyakorlása a Honvédelmi Bizottmányra szállt, amely őt választotta elnökévé. A szabadságharc további menetében óriási feladatokat oldott meg mind a hadsereg megszervezése, mind a nemzeti ellenállás és forradalmi helytállás gazdasági, társadalmi és politikai feltételeinek megteremtésében. Kezdeményezésére mondta ki Debrecenben az országgyűlés 1849. április 14-én a Függetlenségi Nyilatkozatban a Habsburg-ház trónfosztását, valamint ekkor választották meg ideiglenes államfővé, kormányzó-elnökké. 1849. augusztus 11-én kénytelen volt átadni a hatalmat Görgeynek, és több ezer társával török földre menekült. Néhány hónapot a mai Bulgária területén Viddinben és Sumlában töltött, majd szűkebb környezetével együtt a kisázsiai Kiutahiába internálták. 1851-ben Angliába utazott, ahol a tömegek nagy ünneplésben részesítették, akárcsak 1851–52-i amerikai útján is. 1852 nyarán visszatért Angliába és családostul Londonban telepedett le. A következő években Teleki Lászlóval és Klapka Györggyel megalapította a Magyar Nemzeti Igazgatóságot és megindította a Magyar Légió szervezését. Olaszországból – ahová 1861-ben költözött – küldött üzeneteiben, leveleiben, a Deákhoz intézett 1867-es híres nyílt levelében (Cassandra-levél) óvta a nemzetet attól, hogy osztozzék a Habsburg-hatalommal az elnyomott népek feletti uralom felelősségében. 1865 után néhány éves megszakítással Turinban (Torino) élt. Irataim az emigrációból címmel közrebocsátott három kötete az emigráció 1859–62 közötti tevékenységéről számolt be. 1889-ben a magyar kormány által életbe léptetett intézkedés folytán elvesztette magyar állampolgárságát, ami a nép széles körében felháborodást váltott ki; a városok és községek hosszú sora díszpolgárrá választotta. Turinban hunyt el 1894. március 20.-án. Budapesti temetésén hatalmas részvét nyilatkozott meg.

CSORBA Győző József Attila és Kossuth-díjas költő, műfordító Pécsen született 1916. november 21-én. Nagycsaládban született, kilenc testvére közül ő a nyolcadik. Iskoláit Pécsett végezte, 1935-ben a jezsuita Pius Gimnáziumban érettségizett, 1939-ben államtudományi diplomát és doktorátust szerzett a pécsi Erzsébet Tudományegyetem Jogi Karán. Középiskolai és egyetemi évei alatt gyenge tanulókat instruált, pénzért diplomadolgozatokat írt. 1939–1941-ig állástalan diplomás, 1941-43-ban városi tisztviselő a főispáni hivatalban. 1943–1952-ig a Pécsi Városi Könyvtár vezetője. 1952-56-ban a Baranya Megyei Könyvtár csoportvezetője, 1956-76-ban igazgatóhelyettese. 1993-ig – szerződéses munkatársként – nyugdíjazása után is dolgozott a könyvtárban. Költészete a Nyugat harmadik nemzedékének tagjaival egy időben indult. 1933–1934-ben jelentek meg első versei A Mi Utunk és a Regnum című diáklapokban. 1935-ben közölték versét először kötetben, a Százhúrú hegedű című antológiában. 1938-ban saját kiadásában jelent meg első verseskötete, a Mozdulatlanság. 16 verseskötete, 8 válogatott kötete, 1978-ban pedig Összegyűjtött versek című kötete jelent meg. Lírájának jellemző területei a lélek, az élet és a halál, a család és a kert. Egyik legjobb barátja Weöres Sándor volt. Munkásságának jelentős része fordítói tevékenysége: nagyszámú latin, német, olasz, francia és orosz mellett ismertek görög, lengyel, norvég és finn versfordításai is. Goethe Faustja második részének magyarra ültetése után Janus Pannonius egyik legelismertebb fordítója lett. A pécsi irodalmi élet egyik fő alakítója volt, minden pécsi irodalmi folyóirat szerkesztésében jelentős szerepet vállalt, fiatal írókat, költőket segített tanácsaival, szigorú kritikáival. 1948-tól a Magyar Írók Szövetségének, 1949-től a Magyar PEN Club tagja. 1959-től a Jelenkor szerkesztőségében dolgozott, ahonnan 1965-ben saját elhatározásából távozott. 1976-tól a Magyar Írók Szövetsége választmányának tagja. 1977-től visszatért a Jelenkor szerkesztőbizottságába. 1985-ben, vidéki költőként először Kossuth-díjat kapott. 1995-ben felvették a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia tagjai közé. Pécsett 1995. szeptember 13-án hunyt el.

 

 

Típus: 
Könyvtár
Tartalom dátuma: 
kedd, 2015, május 19