Léteznek-e igazságos háborúk?

Léteznek-e igazságos háborúk?

Írta: Tardos Zsófi 2010. március 18.

Interjú három tábori lelkésszel

A zsidó illetve a keresztény teológiában mindig fontos kérdés volt, hogy létezik-e igazságos háború, és ha igen, akkor annak milyen kritériumoknak kell megfelelnie.

Magyarországon 1994-től újra működnek a katolikus és a protestáns tábori lelkészségek, és a tábori rabbinátus. Berta Tibor katolikus és Mészáros László református tábori lelkésszel és Fröhlich Róbert tábori rabbival beszélgettem a hivatásukról, illetve arról, hogyan látják a háborúkkal kapcsolatban felmerülő morális kérdéseket.

 

Mészáros László református tábori lelkész

Hogyan választotta a tábori lelkészi hivatást?

Édesapám határőr volt, ami kihatott a neveltetésemre is. Otthon katonás rend volt, de persze az ember gyerekként nem gondolkozik azon, hogy majd ezek hatására, ő is katona lesz, az idő múlásával viszont egyre inkább úgy éreztem, hogy azok az értékek, amelyek nekem természetesek, onnan erednek. Az asztalos szakmunkásképző elvégzése után jelentkeztem egy katonaiskolába, az itt eltöltött évek alatt egyre erősödött bennem az az érzés, hogy teológiát szeretnék tanulni. Az érettségi megszerzése után jelentkeztem a Sárospataki Református Teológiai Akadémiára. 1996-ban a tanulmányaim befejezése után, a püspök megkeresésére vállaltam el a tábori lelkészi szolgálatot, ennek már tizenöt éve.

Milyen feladatokat lát el egy tábori lelkész egy misszió során?

Mi parancsokat nem osztogatunk, de a hadsereg parancsai ránk is vonatkoznak, tehát korlátozott lehetőségeink vannak. Az egyik legfontosabb dolog, hogy jelen kell lenni a feladatok végrehajtásakor. A nem hívő katonák is arról számoltak be, hogy nyugodtabbak voltak attól, ha én is elkísértem őket másrészt csak úgy tudom igazán megérteni a katonák problémáit, ha személyesen tapasztalom meg azokat. Egy misszió pszichikailag nagyon megterhelő, kettő-három hét után már jelentkezik a szükség a katonáknál a lelki segítségnyújtásra, amit egy pszichológus kollégával láttunk el. Én soha nem térítek, persze elkerülhetetlen, hogy egy lelkész ne beszéljen Istenről, de nem riogatok senkit azzal, hogy el fog kárhozni, ha nem fogadja el Istent. Az a tapasztalatom, hogy egy ilyen nehéz helyzetben könnyen merülnek fel bárkiben hittel kapcsolatos kérdések, amikre persze a meggyőződésem szerint válaszolok, de mindenkinek magának kell meghoznia végül a döntést. A missziót vállaló katonák nyolcvan-kilencven százaléka nem hívő, a missziók végére viszont az állomány negyven-ötven százaléka járt istentiszteletre, bibliaórára, lelki-gondozói beszélgetésekre, ami nem jelentette azt, hogy hívőkké lettek, de az biztos, hogy az életről már másként gondolkodtak, mint korábban.

Milyen problémák feldolgozásában tud egy lelkész sokat segíteni?

Előfordul például az, hogy a katona családjával történik valami, szeretne segíteni, de négy-ötezer kilométer távolságból nem tud. Ilyenkor fel szoktuk ajánlani az itthon szolgáló tábori lelkészek segítségét a családnak. - Aztán abból fakadóan, hogy a konténerek sokszor túlzsúfoltak, gyakran adódnak a közösség együttélésében is problémák, ezeket a konfliktusokat is próbáljuk feloldani. - Segíteni kell feldolgozni azt a folyamatos frusztrációt is, hogy a katona sosem tudhatja, amikor reggel kilép a kapun, hogy épségben érkezik-e vissza.

Ön hogy látja, létezik-e igazságos háború?

Van erről véleménye az egyháznak, és nyilván mérlegelni kell, hogy az ember hogyan tud összeegyeztetni bizonyos dolgokat a lelkészi hivatásával. Afganisztán a világ egyik legnagyobb kábítószer-termelője, és nagyon fontos, hogy megpróbáljuk a kábítószertermelés visszaszorításához minél inkább hozzájárulni. Másrészt Magyarország tagja több nemzetközi szervezetnek, ami kötelességekkel jár. Erősíteni kellene a közvéleményben azt a tudatot, hogy Magyarországon nyugodtan lehet élni, de ehhez az is hozzájárul, amit a magyar katonák különböző missziókban a szolgálatukkal hozzátesznek.

Gyakran lehet hallani olyan híreket, hogy amerikai katonák súlyosan megsértenek emberi jogokat. Mennyire tud ezek ellen védelmet nyújtani egy tábori lelkész? Volt-e olyan eset, amikor olyan feladat hárult Önre, hogy meg kellett akadályoznia valamilyen brutalitást?

A lelkész szerepe a megelőzésben az, hogy a pszichológussal együtt csökkentik a pszichológiai fáradtságot. Szerencsére a magyar katonák között nem fordult elő szolgálatom alatt brutalitásra irányuló szándék. Egyrészt a missziók előtti féléves felkészítésen mentális tréning is zajlik, a missziós szolgálat során jelentkező erős pszichikai terhelés kezelésére próbáljuk őket minél jobban felkészíteni. Másrészt a misszió vállalásának jelentős tényezője az, hogy a katonák pénzt szeretnének keresni, és nem kockáztatják az állásukat ilyen kihágásokkal. Arról sajnos nincsenek információim, hogy más hadseregekben hogyan zajlik a felkészítés, miben tér el a tábori lelkészek szerepe, de érdekes lenne ezzel is foglalkozni.

 

Frölich Róbert, a Tábori Rabbinátus vezetője

Hogyan választotta a tábori lelkészi hivatást?

1990-ben diplomáztam rabbiként, akkor kezdődött Magyarországon a tábori lelkészségek újbóli kiépítése. Egyszer elkapott a folyosón az akkori vezető főrabbi, és megkérdezte, hogy nem akarok-e tábori lelkész lenni. Nekem rögtön beugrott a Svejkből Otto Katz, és gondoltam, hogy persze, az buli. Akkor az embernek sok fogalma nem volt arról, hogy mit csinál egy tábori lelkész. Bementem a Honvédelmi Minisztériumba, ott a katonaélményeimmel ellentétben nagyon kedvesek voltak. Az, amit ők szerettek volna, egybecsengett azzal, amit én szerettem volna katonakoromban, úgyhogy azt mondtam, hogy ez nekem tetszik.

Van arról adat, hogy a hadkötelezettség eltörlése óta hány magát zsidó vallásúnak tartó személy lépett be a magyar hadseregbe?

Ilyesmiről mi nem készíthetünk statisztikát, azt tudom például megmondani, hogy hány főnek küldtünk a most vasárnapi Purim ünnepre csomagot: durván háromszáz címre. Ez nem jelenti azt, hogy háromszáz zsidó vallású van a hadseregben, mi csak azokról tudunk, akik hozzánk fordulnak, mi nem mehetünk oda senkihez. Mi csak annyit teszünk, hogy megjelenünk különböző honvédségi helyszíneken, és felajánljuk a szolgálatainkat.

A zsidó vallás szerint háromfajta háború létezik, a kötelezően megvívandó, az engedélyhez kötött és a tiltott háború. Kötelezően megvívandónak a hét kánaánita, illetve az Ámálék törzse elleni háború számított, ám ezek a népek már az ókorban kihaltak. Mi alapján dől el, hogy egy háború engedélyhez kötöttnek vagy tiltottnak számít?

Ezek a kategóriák inkább a bibliai korra, illetve a bibliai kort közvetlenül követő időszakra vonatkoznak, tekintettel arra, hogy a halacha, a zsidó jog abból indul ki, hogy létezik egy zsidó ország. Onnantól kezdve, hogy 70-ben lerombolták a Második Szentélyt, és megszűnt a zsidó állam, ezek a kategóriák már csak teoretikusan léteztek. Nem keverendő össze a halacha szempontjából az ókori zsidó állam a modern zsidó állammal. Tehát a mai Izrael háborúira nem a halacha érvényes, ennek ellenére a halacha összes eleme felfedezhető bennük.
Alapvetően egy háború megvívásának alapfeltétele az élet védelme. Tehát: amikor veszély fenyegeti a népességet, akkor a háború megvívható. A Talmud szerint a gyilkosságot megelőző gyilkosság nem minősül bűnnek (ez vonatkozik a '67-es háborúra, ami úgy indult, hogy Izrael egy megelőző csapást mért az egyiptomi légiflottára).

Előfordult-e, hogy úgy érezte, fel kell szólalnia a magyar hadsereg valamely döntésével szemben, mert az ellenkezik a zsidó vallási előírásokkal?

Mi a hadviselésbe nem szólhatunk bele. A katonai szolgálat egyébként vallási szempontból szükséghelyzetnek minősül.
A hadseregben való részvételre különösen vonatkozik a következő zsidó törvény: a törvény annak az országnak a törvénye, amelyben élünk. Tehát mindaddig, amíg a katona olyan parancsokat kap, ami nem ellenkezik direkt valamilyen vallási törvénnyel, addig azokat gondolkodás nélkül teljesítenie kell. Olyan parancsot pedig nem adhatnak a parancsnokok, amik direkt szembemennek valamilyen vallási előírással. Két fő probléma merülhet fel egy zsidó katona esetében. Az egyik a kóser étkezés, ezt természetesen engedélyeznie kell a hadseregnek. A másik, hogy esetleg szombaton vagy más ünnepnapokon fegyveres szolgálatot kell ellátnia. Ilyenkor viszont életbe lép az a törvény, hogy ezzel mások életét védelmezi, ami felülírja a szombati, vagy más ünnepnapi munka tilalmát.

 

Berta Tibor, a Katolikus Tábori Püspökség általános helynöke

Mióta dolgozik tábori lelkészként, és miért döntött úgy, hogy a papi szolgálatnak ezt az útját választja?

A Tábori Lelkészi Szolgálat megalapításának évében, 1994-ben lettem tábori lelkész, vagyis pontosabban fogalmazva a Katolikus Tábori Püspökség titkára. Most, tizenöt évvel később azt kell, hogy mondjam, akkor nem nagyon volt kellő ismeretem a tábori lelkészség mibenlétéről. A lelkipásztori munkának egy nagyon speciális területe a katonák körében végzett szolgálat, teljesen más, mint a megszokott, vagy a hagyományos értelemben vett plébániákhoz kötődő papi tevékenység. Egy missziós munka volt ez, de nem a szó klasszikus, hanem és sokkal inkább az ősegyházi értelmében: radikalizmus és a kompromisszumok keresése, a saját és a másik fél szó- és kifejezés-használatának megértetése és megértése, az egyházi és a katonai módszerek, -feladatok, a munka- és tevékenységi körök összeegyeztetése, a közös nevező megtalálása.

Mely értékek közvetítését tartja a legfontosabbnak a katonaságban?

Azokat az értékeket, melyeket a Magyar Honvédség is magáénak tekint: a példaértékű szervezeti és szolgálati viselkedést és kultúrát, a szolidaritást és a bajtársiasságot, az önkéntes jogkövetést és a fegyelmezettséget, a bátorságot és az áldozatvállalást, az együttműködést és az egymásra figyelést. A tábori lelkészeknek ezek erősítésében nagy szerepe van akár idehaza, akár egy külszolgálati feladat végrehajtás során.

Az egyház mostani álláspontja szerint milyen esetben beszélhetünk igazságos háborúról?

A kérdés megválaszolásához nem egyszerűen a múltba kell visszatérni, hanem ezzel kapcsolatban ismerni kell azokat az álláspontokat és teológiai nézeteket, melyek a háborúról születtek és melyek az idők folyamán különböző változásokon mentek keresztül. Az Újszövetség, Jézus Krisztus tanítása nem ad forgatókönyvszerű eligazítást a háború kérdésével kapcsolatban, ugyanakkor az Ősegyházban sem volt egységes álláspont a katonai hivatás megítélésében. A Milánói Ediktum nyomán következik be radikális fordulat, és jelenik meg elméleti szinten a háborúhoz való jognak a kérdése. Az első nagy elméleti megfogalmazását a „bellum justum" kérdésének Szent Ágoston püspök végezte el műveiben, de számára a probléma elsősorban teológiai jellegű volt. Gondolatai a XX. századig meghatározták a Katolikus Egyház álláspontját a háborúk megítélésében. Nagyon röviden így lehetne összefoglalni:

  • A háború nem szerepel Isten tervében, az a bűn, a bűnbeesés következménye, mely a Megváltás után is tapasztalati tény marad.
  • Megkülönbözteti a támadó és védekező háborúkat.
  • A támadó háborúk akkor igazságosak, ha: 1. Isteni parancsra történnek (ez az Ószövetségi szövegek szószerinti értelmezéséből adódik), 2. A legitim világi hatalom által a gaztettek megtorlására, vagy azok elkövetésének megakadályozására irányulnak.
  • Megkülönbözteti a tettet (aktus) -maga a harc; a szándékot (intenció) - miért vívja valaki; a jogosultságot (auktoritás) – az arra jogosult hatalom vívhatja.
  • Ismeri a bűnös háború fogalmát, amelyet a bosszú, az ártani vágyás, a kegyetlenség, az uralomvágy, a lélek békétlensége tesz azzá.

A történelem folyamán az ágostoni gondolatokból a Katolikus Egyház több elemet elvetett, illetve nem tartott aktuálisnak, a XX. század során a háborúk egyik radikális ellenzőjévé és a béke határozott védelmezőjévé vált. Elméletileg és teológiailag fönntartja ugyan az igazságos háború lehetőségét, de azt csak a tisztán honvédő háború esetében látja megvalósulni, mégpedig az arányos védelem elvei alapján. Analógiaként az egyén jogos önvédelmére gondolhatunk. A Katolikus Egyház nem az egyes fegyveres konfliktusok megítélésével foglalkozik, hanem minden erejével a békét kívánja előmozdítani.

Típus: 
Újságcikk
Tartalom dátuma: 
péntek, 2010, január 1