Megjelenés a médiában - 2008

Megjelenés a médiában - 2008

 

BÚCSÚ A HELIKOPTERBALESET HŐSI HALOTTJÁTÓL

honvedelem.hu, 2008. február 12.

Feketébe borult a Komárom-Esztergom megyei Ácsteszér. Az apró, alig nyolcszáz lelket számláló bakonyaljai település szinte minden lakosa ott volt a Lükő Zsolt posztumusz hadnagy, a Magyar Honvédség hősi halottjának február 12-i, katonai tiszteletadással történő, egyházi temetésén. A faluban élő fiatalember január 31-én, egy helikopteres kiképzési repülés közben veszette életét Törökszentmiklós mellett, Óballa térségében.

Fekete zászló lobog a polgármesteri hivatal homlokzatán. Fekete ruhába öltözött férfiak és nők, idősek és fiatalok igyekeznek a falu szélén lévő, domboldalon található temető felé. A sírkertnél több száz egyenruhás; a szolnoki alakulattól is eljött mindenki, aki csak tudott. Négyszínnyomásos gyakorlóba, vagy éppen zöld színű, hajózó uniformisba öltözött katonák várják a szertartás kezdetét, még a forgalmat is a katonai rendészek irányítják. A faluban lakó fiatalembert több mint ezren kísérik utolsó útjára…

A ravatalozóban nemzeti lobogóval letakart tölgyfa koporsó, tetején kard és a díszegyenruha sapkája. Előtte vörösbársony tartón kitüntetések és egy fénykép; Zsolt néz a lencsébe. A domboldalon fekvő sírhoz vezető úton a kollégák állnak. A koporsót e sorfal előtt négy katona viszi a nyughelyig, a dombtetőn pedig a Magyar Honvédség központi zenekara halk gyászzenét játszik. A díszőrök egymást váltva, négyesével róják le kegyeletüket a koporsó előtt. Dr. Vadai Ágnes, a Honvédelmi Minisztérium államtitkára, Havril András vezérezredes, a HM Honvéd Vezérkar főnöke, Tömböl László mérnök altábornagy, az MH Összhaderőnemi Parancsnokság parancsnoka és Lamos Imre dandártábornok, az MH 86. Szolnok Helikopterbázis parancsnoka is némán tiszteleg az elhunyt bajtárs előtt.

Sólyom László köztársasági elnök szárnysegédje, Palásti Ferenc dandártábornok útján képviseltette magát, és a magánlevélben küldött részvétnyilvánításon túl, koszorút is elhelyezett a hősi halált halt katona sírjánál.  

Együttérző szívvel állunk Lükő Zsolt hadnagy úr koporsója előtt – kezdi beszédét Takács Tamás őrnagy, a szolnoki alakulat katolikus tábori lelkésze. A halál sokszor véres és kegyetlen. De sajnos abban a munkában, amit ő is végzett, a halál lehetősége is benne van. Ezt mindannyian tudomásul vesszük. De, hogy meg is történhet, azt nehezen hisszük – hangsúlyozza a lelkész, majd Zsolt pályafutását eleveníti fel. A harmincegy évvel ezelőtt született fiatalember 1997-ben, a szolnoki katonai kollégium és középiskolában végzett légijármű-szerelő szakon. Szolgált Szentkirályszabadján, majd 2004-ben került Szolnokra.

Január 31-én felszállt egy kötelék. Ez a repülés Zsoltnak az idei első, s egyben az utolsó volt. Hogy hogyan élt? A kérdésre akkor kaptam meg a választ, amikor nem sokkal a tragédia után beszélgettem a hajózó állománnyal, a kollégákkal. Mindannyian úgy beszéltek róla, mintha még akkor is köztük lett volna. Ma pedig már mindannyian tudják, hogy az alakulatnál ezután minden gépszemélyzetnek lesz egy láthatatlan tagja is – mondja a lelkész, majd sorolja, hogy kik búcsúznak a hősi halott hadnagytól. Szülei, testvérei, barátnője, kereszt-, és bérmaszülei, családja, rokonai, kollégái, barátai, ismerősei, iskolatársai és szomszédjai állnak a sírja felett.

Fájdalommal megtört szívvel, de Isten akaratával kísérünk most utolsó utadra. Hadnagy úr, nyugodj békében! – búcsúzik az őrnagy, majd amikor a koporsót a sírba eresztik az égen feltűnik két helikopter. A Mi–8-as és a Mi–24-es áthúz a temető felett, a kollégák így vesznek végső búcsút bajtársuktól, majd a hirtelen beálló csendet a díszszázad hármas díszsortüze töri ketté.

A síron az emlékezés virágait mindenki elhelyezi. Köztük a falu polgármestere Lunk György, valamint a térség országgyűlési képviselője, a korábbi honvédelmi miniszter, Keleti György is. A Szózat után felhangzó Il Silencio fájdalmas taktusai alatt pedig szinte mindenki egy könnycseppet morzsol el a szeme sarkában… Isten veled hadnagy úr!

Szűcs László 

 

HONVÉDEK IMÁJA

demokrata.hu, 2008. február 26.

A különleges élethelyzetek között a háborúkban életüket kockáztató katonák viszik el a pálmát. Méghozzá életük virágjában lévő fiatalok, főleg férfiak, de manapság már fiatal nők is; tervekkel, életkedvvel, sokszor apai-anyai örömökkel, családfenntartói felelősséggel indulnak harcba, ahonnan sokan nem térnek vissza. Érthető, hogy valami kapaszkodó kell minden embernek, ha veszély fenyegeti. Minden egyes bevetésre úgy indulnak, hogy előtte végiggondolják múltjukat és lehetséges jövőjüket, ha lesz. A számvetés és a számadás ideje az a rövidke csönd, ami két tűzpárbaj között, vagy roham alatt eltelik.

Nem véletlen, hogy a keresztény országokban korán létrehozták a tábori lelkészséget. Elképzelhető, hogy mit jelentettek, mondjuk az első vagy második világháború idején a lelkész lelkierőt, vigasztalást, reményt adó szavai. Ott voltak mindenhol a rájuk bízott katonák mellett, éppúgy veszélyeztették életüket, mint a sorkatonák. Hány esetben a civil életben közömbös vagy istentagadó ember a vérzivatarban megtalálta az utat a Teremtőhöz és ebben sokat segíthetett az alakulatnál szolgáló lelkész.

Nem egy szívfacsaró történetet hallhattunk a harcokból és a fogolytáborokból visszatérő honvédektől, amelyekben elmondták, hogy életüket a szívük fölötti zsebben tartott imakönyv mentette meg. Az átélést, a túlélést segítette az ima, a beszélgetés, a titokban tartott mise, istentisztelet a fogolytáborokban és a gulágokon. Olofsson Placid bencés szerzetes tíz évet töltött Szibériában, töretlen hitével és lelki erejével nemcsak saját, de sok fogolytársa életét is megmentette.

Magyarországon rendszeres formában Mária Terézia idején, 1773-ban jött létre a tábori lelkészség. Ekkoriban kizárólag katolikus lelkészek teljesítettek szolgálatot katonai intézményeknél, illetve távol lévő hadtesteknél. Az első világháborúban már 2400-an szolgáltak, katonai értelemben mindannyian a sebesültszállítókhoz tartoztak.

A teljesen magyar, önálló katonai lelkészség 1919 szeptemberében alakult meg, Schnetzer Ferenc hadügyminiszter kezdeményezésére. Már ekkor hangsúlyozták, hogy a lelkészség működése kizárólag ökumenikus módon képzelhető el. A hadseregnek saját papsága volt, katolikusoknál a tábori püspök állt az élen, aki fölszentelt püspök volt. Alatta álltak a tábori és katonai lelkészek különböző rangban és különböző, rang szerint elnevezéssel. Háború idején minden hadsereghez egy katonai plébánost neveztek ki, akit a hadsereg-vezérigazgatóság alá rendeltek. Az ágostai és református hitvallású egyének lelkészi ügyeinek vezetésére minden hadsereg-parancsnoksághoz egy-egy felekezetbeli lelkészt, az izraeliták részére hasonló célból egy tábori rabbit is beosztottak.

A második világháborúban megnőtt a katonai lelkészségek jelentősége, létszámuk megemelkedett, ám a kommunista diktatúra alatt létszámuk rohamosan csökkent. 1951-ben már egyetlen katonai lelkész sem volt nyilvántartva, az utolsót 1955-ben nyugdíjazták. Így valójában nem szűnt meg, mégsem létezett a lelkészi szervezet. A fordulatot az 1990. év hozta meg, az az évi IV. törvény alapján mindenkinek (így minden katonának is) joga van vallását gyakorolni. A 61/1994. (IV.20.) Korm. rendelet alapján létrehozták a Tábori Lelkészi Szolgálatot. A megállapodást (Accordo) a Honvédelmi Minisztérium és a Szentszék képviselői kötötték a Katonai Ordinariátus felállításáról, Majd minden történelmi egyházzal különkülön megállapodást kötöttek. 1999-ben Magyarország csatlakozott a NATO-hoz, amely másféle változást is hozott a hadsereg életében: a külföldi missziókét. Az Észak-Atlanti Szövetségben minden tagállamnak biztosítania kell hadseregen belül a vallás szabad gyakorlását; különösen fontos ez a más kultúrájú és vallású környezetben szolgálatot teljesítő, családjuktól távol élő katonák körében.

A Tábori Lelkészi Szolgálat 10. évfordulójára a Katolikus Tábori Püspökség kiadott 2004-ben egy imakönyvet, amelyet dr. Hankovszky Béla százados, tábori lelkész írt, felelős kiadója pedig dr. Szabó Tamás tábori püspök. Fontos volt, hogy a hosszú kényszerszünet után ismét legyen egy imádságos könyv, amely segíti a magyar honvédeket és családtagjaikat hitük és vallásuk jobb megismerésében és gyakorlásában. Így az alkotmányba foglalt vallásszabadságot segítik a kiadvánnyal.

Az imakönyv összeállítása a honvédek életében előforduló eseményekhez igazodik. A katolikus vallás (római és görög) hitelemei, liturgiája, imádságai, énekei mind szerepelnek az imakönyvben, sőt, gondolva a vallást nem ismerő katonákra, a római katolikus köszöntést a magyaron kívül latinul, angolul és a görög katolikusok módján is szerepel. Az alapvető imák szintúgy. Esterházy Pál könyörgése, II. Rákóczi Ferenc imája a hazáért nehéz időben, Széchenyi István imája egy-egy szép példája az igazi hazaszeretetnek.

Gondolva a hazától, családtól távol lévő katonákra, rövid, sajátos imákat ajánlanak a lelki vigaszt keresőknek a házastársért, a gyermekekért, a szülőkért. A hazáért, a békéért őszinte, szép könyörgések olvashatók. Különösen meghatók az életveszélyben, a szorongatott helyzetben, az önfegyelemért, a döntés előtt ajánlott imák, amelyek a helyzetnek megfelelően rövidek és tömörek. Az idő néha rövid, csak egy fohászra elegendő.

Az ismeretlen katona imáját egy, az olasz fronton elesett amerikai katona zsebében találták:

"Hallom a riadót. Uram, mennem kell. Szeretlek Téged, ezt meg akartam mondani Neked. Kemény harc lesz, ki tudja, hátha ezen az éjszakán Hozzád érkezem."

Hányan és hányszor rebegték el a fenti imát magyarul, németül, olaszul, angolul, spanyolul, és ki tudja, hány nyelven, az eltelt több mint hatvan év alatt. És ma is, a Délvidéken, Irakban, Afganisztánban, és ki tudja, a földgolyó hány helyén. Ez az egyetlen biztos kapaszkodó.

 

 

Tiszteletadás a béke napján

naplo-online.hu, 2008. május 15.

Pápa

Pénteken délelőtt az Alsóvárosi köztemető katonai kegyhelyeinél tartottak tiszteletteljes főhajtást Európa napja, a béke napja alkalmából.

A tisztelgést Gosztola István versmondó szavalata nyitotta meg Radnóti Miklós versével. Ezt követően Kerecsényi Zoltán, a pápai Honvéd kulturális egyesület elnöke osztotta meg az emlékezőkkel gondolatait, majd dr. Hankovszky Béla őrnagy, a Magyar Katolikus Tábori Püspökség Katonai Ordinariátusának tábori lelkésze mondott beszédet. Az ünnepi gondolatokat megosztók hangsúlyozták: a halott katona már nem ellenség, és ennek jegyében a harcok valamennyi hőse, emlékműveik, sírjaik megbecsülést, tiszteletet érdemelnek, ahogy ez minden civilizált nemzet hazájában szokás. A második világégésnek a történelemben páratlan és mérhetetlen anyagi és emberveszteségét, súlyos következményeit lehetetlen felbecsülni. Csak a halottak száma jóval meghaladta az ötvenmilliót. E tekintetben a legnagyobb csapás a Szovjetuniót érte, 27 millió állampolgára pusztult el. Csaknem kilencmillió német vesztette életét, míg a haláltáborokban hatmillió embert gyilkoltak meg. Lengyelországnak hatmillió, Magyarországnak közel egymillió állampolgára vesztette életét. A pápaiak május 9-én minden Pápán és a város környékén elesett idegen katona sírhelyénél meghajtották fejüket a temetőkertekben. A rendezvényt jelenlétével megtisztelte Pápa város önkormányzata képviseletében Bocskay László képviselő, a pápai református egyház nevében Márkus Mihály lelkipásztor is. Az emlékezés koszorúit a Marton László Kossuth-díjas szobrász által készített emlékműnél, a német katonai temető keresztjénél és a 2004-ben új helyén felavatott orosz sírkertnél a szervező Pápa és Vidéke Honvéd Kulturális Egyesület, a Honvéd Bajtársi Klub, az MH Pápa Bázisrepülőtér és a Veterán Ejtőernyősök Pápai Csoportja is elhelyezte.

Szép Orsolya

 

INTERJÚ BERTA TIBOR ALEZREDES, ÁLTALÁNOS HELYNÖKKEL AZ 50. LOURDES-I NEMZETKÖZI KATONAI ZARÁNDOKLATRÓL 

honvedelem.hu, 2008. május

A Magyar Honvédség 1991 óta képviseli hazánkat a Nemzetközi Katonai Zarándoklaton (PMI - Pélerinage Militaire Intenational). Eleinte néhány fős magyar küldöttség indult útnak Lourdes-ba, az idei, 50. Nemzetközi Katonai Zarándoklaton azonban már csaknem száz magyar katona volt jelen Franciaországban, huszonhétezer más országokból érkező katonával együtt. A Honvédelmi Minisztérium Tábori Lelkészi Szolgálat Katolikus Tábori Püspöksége szervezésében idén május 20-án indult a magyar katonákból álló csoport a zarándoklatra Lourdes-ba. Május 25-én nemzetközi szentmisével zárult a zarándoklat.

Berta Tibor alezredes, tábori lelkész szerint - aki nem először vett részt a zarándoklaton- minden zarándokút lényege, hogy az ember megismerje önmagát, vagy átértékelje életét, új utakat keressen. Az idei útkeresésről beszélgettünk.

Ez már az ötvenedik katonai zarándoklat volt, azonban bizonyára az ötven évalatt sok változás történt mind a világban, mind a katonák életében. Mi jellemző az elmúlt évtizedekre, amely idő alatt megsokszorozódott a katonai zarándokok száma?

A Lourdes-i kegyhely idén 150 éves. 1858-ban történtek azok a jelenések, amikor egy francia kislánynak, Soubirous Bernadette-nek megjelent „a szép hölgy”. Lourdes-ban nem sokkal később elkezdődött a zarándoklat előbb helyi, majd egyre több külföldi zarándokkal. A katonai zarándoklat a jelenések századik évfordulóján indult, amit kifejezetten a második világháborúban szembenálló felek megbékéléséért szervezett egy francia és egy német tábori lelkész. Nem feltételezték, hogy egyszer majd így kinövi magát. A két tábori lelkész úgy gondolta, hogy a háború után rendez egy katonai találkozót, amin francia és német katonák is jelen lesznek. Nevezzük ezt találkozónak, nem volt akkoriban még zarándoklat. Egy imádságos találkozó volt, amelyen szép lassan egyre több ország képviseltette magát.

Mely országokról van szó?

Francia- és Németországhoz elsők között csatlakozott Olaszország, Spanyolország, Portugália. Fogalmazzunk úgy, hogy a NATO tagországok valamennyi országa részt vett. Csatlakozott Ausztrália, az Egyesült Államok, most nagyjából 38-40 ország képviselői vesznek részt a zarándoklaton. Aztán kitágult a kör és 1990 után bővült más országokkal, köztük hazánkkal is az esemény.

Hogyan lehet koordinálni az országokat, ilyen sok katonát a rendezvényen?

Természetes, hogy ahogy növekszik egy esemény létszáma, a zarándokok száma, előbb-utóbb kellően szükséges megszervezni a több napos programot. Az idei zarándoklaton már 25 ezernél több katona volt jelen. Annak idején létrejött egy igazgatóság a Francia Hadsereg Katolikus Tábori Püspökségén belül, amely szervezi az eseményeket. A programokat nemcsak az igazgatóság, hanem a zarándoklaton és a szervezésben részt vevő többi ország képviselői is javasolják, alakítják, vezetik. Az igazgatóság felügyeletét ellátó nemzetközi konferenciának 2003 óta Magyarország is tagja. Az események helyi irányításában közreműködik a jelenések helyét irányító társaság, a Lourdes-i Szentélyek vezetése. A katonák irányításáért mindig az az ország felelős, amely a katonát küldte, a rendezvények biztosítását nemzetközi csapat végzi, amiben egy ízben (2006) már magyar katonák is részt vettek.

Minden évben különböző programokat szerveznek a Lourdes-i zarándoklat köré. Mit lehet tudni az idei programokról?

Évente szinte ugyanazok a nemzetközi programok vannak, ugyanakkor minden egyes náció és hadsereg különböző nemzeti programokon is részt vesz. A zarándoklat most egy nemzetközi katonai megnyitóval kezdődött, felsorakoztak a zászlók, és a különböző nemzetek alegységei és az állami vezetők. A katonai tiszteletadás után következtek más programok. A Lourdes-i kegyhely nemcsak arról nevezetes, hogy a Boldogságos Szűz Mária megjelent a kislánynak, hanem mint minden zarándok kegyhelyen, itt is történtek csodás gyógyulások. Több ezer gyógyulás történt, ami közül az egyház 18-at fogadott el hitelesnek. Nagyon sok beteg katona volt most is kint, csakúgy, mint minden évben. Vannak olyan katonák is, akik a második világháborúban szereztek sebesülést, de vannak új helyzetekből odakerült katonák. Négy évvel ezelőtt Végh Ferenc nyugállományú tábornok is részt vett a Lourdes-i zarándokúton, s a korábban, Törökországban elszenvedett súlyos balesete után imádkoztak felépüléséért a kegyhelyen. A beteg, sebesült katonák számára szervezik a délutáni Eucharisztikus körmenetet, aminek a végén a betegeket áldják meg, kifejezetten az ő gyógyulásukért imádkozva. Ez szintén nemzetközi esemény, ugyanúgy, ahogy a Mária körmenet is, mely ugyanazon a napon egy esti, nagyon hangulatos és kedvelt gyertyás felvonulás.

Az idei évben a béke művelőinek, vagyis a béke missziójában szolgáló katonák tiszteletére szerveződött egy külön nap, számos helyszínen, ahol kiállítások, konferenciák, előadások, interaktív események voltak. Felléptek katonazenekarok, így a magyar Kaposvári Helyőrségi Zenekar is.

Amikor mi magyarok, dr. Vadai Ágnes államtitkár asszonnyal kiértünk Lourdes-ba, elmentünk a kegyhelyhez, és otthonról hozott gyertyát gyújtottunk a misszióban szolgáló magyar katonák tiszteletére. Minden nemzetnek van saját szentmiséje, és a nációk keresztutat járnak a Lourdes feletti teljesalakos Kálvárián, melynek érdekessége, hogy a tizedik stációját Magyarország állította az 1912-es évben.

Lourdes-ban a lakosság hogyan fogadja a zarándokokat?

Lourdes egy kis város, alig pár ezer lakosa van. A zarándokok kiszolgálására épültek fel a motelek, hotelek a városban, nem meglepő és nem hat az újdonság erejével a több mint húszezer katonazarándok. Vannak kegytárgyboltok is természetesen, és létezik egy földalatti templom, bazilika, amit X. Szent Pius pápáról neveztek el, az egyik tervezője pedig egy magyar mérnök volt. Ez a templom nagy befogadóképességű, 15-20 ezer ember is elfér benne, a zarándoklatok több eseménye is oda szerveződik. Természetesen ahol ennyi ember összegyűlik, ott súrlódásokra is kell számítani. Vannak konfliktusok a zarándokok között és a lakosság és a zarándokok viszonylatában is. Magyar katonáink a fárasztó programok és a kikapcsolódás percei alatt is mindig tisztelettudóan, az egyenruhájukhoz hűen viselkedtek, ránk eddig nem volt panasz.

Szükséges volt a katonák számára bármiféle előzetes lelki vagy fizikális felkészülés a zarándoklatra?

A PMI igazgatósága minden évben, a következő zarándoklat előtt összeül, és megtárgyalják a következő zarándokút menetét. Az idei zarándoklat konferenciája itt, Budapesten volt tavaly ősszel. A tábor püspökség szervezte meg az egy hetes rendezvényt. Elméleti szervezésről van tehát szó. Idén Magyarországról körül-belül 90 katona volt kint Lourdes-ban. Bárki jelentkezhetett. Különösebb felkészülést egy zarándoklat nem igényel. Aki eljön, tudja, hogy mivel jár egy ilyen út. A tábori püspökségtől utazik egy-egy lelkész mindegyik buszon. A három napos út alatt - amely közben egyszer Ausztriában, egyszer pedig Franciaországban szálltunk meg - készítették fel ők lelkileg a katonákat. Küldtünk felkészítő anyagokat is arról, mit érdemes magával hoznia a katonának, és persze sok lelki útmutatást is szerettünk volna nyújtani.

Mit nyújt ez a zarándoklat a katonáknak?

Évszázadok tapasztalata szerint a zarándoklatok lényege - mindegy hogy a Szentföldre, Lourdes-ba vagy Fatimába tart az ember, és mindegy az is, hogy gyalog vagy busszal - hogy az ember megváltozva tér vissza, valahogy át tudja értékelni az életét, hogy abban a pár napban ott valami olyan élményben lesz része, amit fel tud használni az életében. Az egyik fontos jellemzője az útnak, hogy fárasztó. Emellett el kell viselni egymást, és az ember egy idő után eltelítődik a sok programmal, hiszen reggel 8-tól éjjel fél 1-ig vannak programok. A sok ezer katona egyenruhája színes látványosság volt. Van olyan civil, aki csak azért megy oda, hogy lássa ezt a katonai zarándoklatot. Óriás nyüzsgés van, de amint belépünk a szentélyek területére, ahol a bazilika van, nyugalom és csend fogad. Nagyon sok katonát lehet látni térdelni és imádkozni. Van egy érdekes miliője az egésznek.

Kaptak a hazautazás óta visszajelzéseket? Hogyan tudják mérni egy-egy katonai zarándoklat „sikerét”?

Lehet, hogy korán készül az interjú, hiszen most érkeznek be az általunk kiadott kérdőívek. Nagyon érdekes kérdés, hogy a vallásosság, a hit kérdéseit lehet-e mérni. Van, amit nem lehet visszaadni. Akik kint voltak, nem biztos, hogy egy kérdőívben meg tudják válaszolni, mi is történt Lourdes-ban. Nem is biztos, hogy jól kérdezünk. Az sem biztos, hogy tud jó választ adni a katona. Lehet, hogy sokkal később, mondjuk egy év múlva érik meg a válasz benne. Persze az elmúlt évek tapasztalatai szerint volt példa arra, hogy egyes katonák életét megváltoztatta az út, például volt, aki ott döntötte el, rendezi a házasságának a problémáit, életének gondjait, tehát megszülettek bizonyos elhatározások. Ezek mindig később érnek be.

Született olyan döntés is hogy a katona elhagyja a hadsereget?

Mi a békéért imádkozunk Lourdes-ban. A katonák hivatása, hogy a békét megvédjék, akár fegyvert fogva is. A zarándoklat célja az, hogy katonai hivatásukban erősítse meg őket, olyan módon ahogy a hit elvárja tőlük, amit a szentírásból ki lehet olvasni. 1986-ban a II. János pápa kiadott egy útmutatót, amiben a katonák lelkipásztori ellátásáról nyilatkozott meg. Azt írja, hogy az adott élethelyzetbe lévő katonákat speciális módon, speciális küldetéstudattal rendelkező papoknak kell ellátni. Az útmutató abban próbál segíteni, hogy a katonák, akik fegyverrel a békét szolgálják, hogyan tehetik ezt meg, és hogyan alakuljon az életük. Szintén II. János Pál pápa mondta a katonáknak: „A békesség Istenének van szüksége rátok.” Ez igazolódik minden évben Lourdes-ban.

Az ön életében történtek változások a zarándoklatok következtében?

1994-ben voltam legelőször kint Lourdes-ban. Minden egyes zarándoklaton azt érzékeltem, hogy nagyon jó, hogy ezt elkezdtük és bekapcsolódtunk ebbe a nemzetközi programba. 1991-ben mentek ki először magyarok, ekkor még csak hárman-négyen. 1994-ben alakult meg a Tábori Lelki Szolgálat, akkor már hivatalosan is útnak indultunk, olykor kettő, néha három busszal. Eddig körül-belül 1200 magyar katona volt kint. Az, hogy a világ változik, azt látni kell a katonáknak is. Megdöbbentő élmény volt számomra, mikor egy nagyobb magyar zarándok csoporttal kint voltunk 1994-ben. A magyar katonák rácsodálkoztak a kint imádkozó katonákra. Az amerikai tengerészgyalogostól kezdve a francia idegenlégiósig letérdelnek és imádkoznak Lourdes-ban. A vallás - mondják - magányügy, de mégiscsak ott van az a 20 ezer katona, amitől a vallás közösségi üggyé lesz. Együtt imádkozunk, együtt éneklünk, együtt megyünk a körmeneten. Ez egy igazi közösségi élmény. Ilyenkor kitágul a világ, a magyar katona rájön, a hitével nincs egyedül. Az 50. Nemzetközi Katonai Zarándoklat is ilyen élményekkel zárult. Nagy öröm volt megtapasztalni, hogy ezen a jubileumi eseményen ott lehettünk. Köszönet érte a Honvédelmi Minisztérium vezetésének, a Magyar Honvédség elöljáróinak.

 

 

NEMZETKÖZI KATONAI ZARÁNDOKLAT MAGYAR RÉSZVÉTELLEL

honvedelem.hu, 2008. június 2.

A Honvédelmi Minisztérium Tábori Lelkészi Szolgálat Katolikus Tábori Püspöksége szervezésében 2008. május 23–25 között a Magyar Honvédséget 83-an képviselték az 50., jubileumi Nemzetközi Katonai Zarándoklaton a franciaországi Lourdes-ba, közöttük 15 hölgy.

A zarándoklaton részt vett dr. Vadai Ágnes a Honvédelmi Minisztérium államtitkára, a delegáció állami vezetője, valamint Juhász István vezérőrnagy, a Honvédelmi Minisztérium Hadműveleti és Kiképzési Főosztályának vezetője, a magyar zarándokcsoport katonai elöljárója. A zarándoklat egyházi vezetője Berta Tibor alezredes a Katonai Ordinariátus általános helynöke volt.

A 150 éves dél-franciaországi Mária-kegyhelyen fél évszázada minden évben számos nemzet katonai gyűlnek össze, hogy vallási jellegű programok keretében bemutatkozzanak és ismerkedjenek, a megbékélés jegyében. A magyar katonák 1991 óta rendszeres résztvevői a találkozóknak. A mostani, jubileumi találkozót megelőző előkészítő konferenciának tavaly októberben Budapest adott otthont. Akkor megállapodás született arról, hogy a zarándoklat előkészítésében is jelentős szerepet vállal a Magyar Honvédség: előkészítő-táborépítő csapatot küld a helyszínre. Idén májusban, alig több mint egy hét alatt a francia, német, osztrák, horvát és magyar katonák végül is 2617 fő zarándok elhelyezéséről gondoskodtak, összesen 339 sátrat építettek fel.

Május 23-án este a zarándokok, valamint a delegáció közösen gyertyát gyújtottak a missziókban szolgáló magyar katonák tiszteletére. Az államtitkár asszony ez alakalomból mondott beszédében hangsúlyozta a missziók jelentőségét, a benne szerepet vállaló katonákról ezt mondta: „Aki megjárt egy-egy ilyen missziót más emberként tért haza. Mert embert próbáló körülmények között ismerte, tapasztalta meg a bajtársiasságot, a felelősséget, az egymásra utaltságot. És volt és van akinek – látva a bajt –, az élmények feldolgozásához lelki segítségre van szüksége, a hit világában keres magyarázatot és onnan vár erőt a folytatáshoz. Tábori lelkészeink pedig ott vannak a kritikus helyeken. Afganisztánban, a balkáni misszióban nyújtanak lelki támaszt katonáinkban. Köszönet érte.”

A delegáció a továbbiakban meglátogatta a magyar tábort, részt vett a katonai tábor kápolnájában celebrált magyar misén, majd megszemlélte a város főterén rendezett nemzetközi megnyitót, ahol zászlókísérettel a idén 40 nemzet zarándok-katonái vonultak fel, a lépéstartáshoz zenekaraik adták a ritmust. A szombat délelőtti keresztút program során a 14 stációt látogatta végig a magyar csapat, melynek érdekessége, hogy a 10. stációt Magyarország építette 1912-ben. Délután a városnézés, ismerkedés volt a fő program. A mindvégig jó hangulatú zarándokúthoz kiemelkedően járult hozzá a kaposvári helyőrség zenekara, amelynek minden fellépése nagyszámú hallgatóságot vonzott.

T. A.

 

CSAPATZÁSZLÓT KAPOTT A LOGISZTIKAI ELLÁTÓ KÖZPONT

honvédelem.hu, 2008. június 26.

Kiemelkedő jelentőségű nappá vált 2008. május 19-e az MH Logisztikai Ellátó Központ életében. A Magyar Honvédség alig több mint egy éve alapított katonai szervezete a Magyar Köztársaság elnökétől kapta meg a csapatzászlót.

Az ünnepségre a XVI. kerületi Erzsébet-ligeti Színház nagytermében került sor. A jeles napon a meghívott vendégek között fogadta és köszöntötte Barnucz Albert mérnök ezredes a központ parancsnoka dr. József Pétert a HM jogi szakállamtitkárát, Mikita János mérnök altábornagyot a HM Honvéd Vezérkar főnökének helyettesét, Tömböl László mérnök altábornagyot a MH ÖHP parancsnokát és Palásti Ferenc dandártábornokot a Köztársasági Elnöki Hivatal katonai főosztályvezetőjét.

A csapatzászló-adományozási okirat felolvasása után dr. József Péter szakállamtitkár mondta el ünnepi beszédjét, amelyben kitért az ellátó központ legfontosabb tevékenységeire, a Magyar Honvédség fő feladataira és szólt a csapatzászló és zászlószalag szimbolikájáról. Ezt követően a szakállamtitkár átadta Barnucz Albert ezredesnek a csapatzászlót, aki büszkén emelte magasba és lengette meg a személyi állomány előtt.

Ezután – a magyar társadalom megbecsülésének kifejezése és a szervezethez való tartozás szimbólumaként – zászlószalagot kötött a csapatzászlóra a köztársasági elnök képviseletében Palásti Ferenc dandártábornok, majd a történelmi egyházak nevében a HM Tábori Lelkészi Szolgálat protestáns tábori püspöke és katolikus megbízott általános helynöke megáldotta és megszentelte az MH Logisztikai Ellátó Központ csapatzászlóját.

Barnucz ezredes beszédében hangsúlyozta, hogy a nemzethez, a csapathoz és az eskühöz való hűség jelképét, a csapatzászlót az ellátó központ becsülettel őrzi meg!

Bódi Róbert százados

 

A VIHAR NEM KÍMÉLTE A GYEREKTÁBORT SEM

honvédelem.hu, 2008. július 15.

Idén ötödik alkalommal kerül megrendezésre a Honvédelmi Minisztérium és Katolikus Tábori Püspökség szervezésében Zalaváron a környezeti és természetvédelmi gyermektábor. A táborba az ország minden részéről Kecskeméttől Pécsig érkeztek gyerekek, akiknek a szülei a honvédség valamelyik alakulatánál dolgoznak. Tartós ismeretségek, barátságok szövődnek a templom melletti kis parkban és a parókián.

Zalavár, egy kicsiny falu a Kis-Balaton nemzeti parkjának a közepén. A természet egy karnyújtásnyira van a falutól. Itt minden adott, ha valaki a természethez akar közel kerülni. A tábor a település temploma melletti parókiában van. A kapun fekete zászló, az újabb magyar áldozat tiszteletére és mint azt később megtudtam, vasárnap reggel templomban misét is mondtak az elhunyt Nemes Krisztián százados emlékére.

Dr. Hankovszky Béla őrnagy táborvezető helyettes segítségével megnyílik a kapu és láthatóvá válik a kis tábor és annak a lakói. Mivel látható jelei vannak a viharnak, az első kérdések az aktuális időjárási helyzettel foglalkoznak.

Milyen idő volt itt nálatok és a gyerekek hogy tudták átvészelni a vihart?

Éjfél után kezdődött nagy széllel és hajnalban hatalmas mennyiségű csapadék hullott le, de úgy, hogy jéggel kezdődött. A sátorban lakó gyerekek nagyon megijedtek, de férfiasan bírták a megpróbáltatást. A reggelt kárelhárítással kezdtünk. Több sátor teljesen elázott és a nagy vizeket el kellett vezetnünk a sátrakból és környékükről. E miatt elmaradt a mára tervezett programunk, most délre állunk úgy, hogy délután talán elmehetünk kirándulni. Tegnap még azon aggódtunk, hogy a nagy hőség miatt sok gyerek feje megfájdult, ma meg arra kell figyelnünk, hogy jól fel legyenek öltözve, hogy meg ne fázzanak. Sajnálnám, ha a nagy lehűlés miatt elmaradnának a sokak által nagyon várt balatoni fürdőzések.

Kérlek mutasd be a tábort, kik vannak itt, milyen az elhelyezésetek, egyáltalán mi a célja ennek a táboroztatásnak?

A Honvédelmi Minisztérium és a Katolikus Tábori Püspökség közös szervezése a tábor: a honvédségnél dolgozók gyerekei jelentkezhetnek ide. Két turnusban fogadunk gyerekeket. Az első turnus múlt héten szombaton kezdődött, ez már a haladó. Ez azt jelenti, hogy ezek a gyerekek legalább egyszer már voltak itt. Ez azért fontos, mert vannak bejáratott programok, amit a kezdő turnusnak kínálunk. De még senki nem láthatta a kőröshegyi völgyhidat, ezért a haladóknak beiktattunk egy ilyen programot is. Jelenleg ebben a turnusban 70 gyerek van. A gyerekeket hat csoportba osztottuk be és a különböző közösségi feladatokat a csoportok napi váltásban, rotációs rendszerben végzik el. A fiúk elhelyezése sátrakban van, a lányokat a parókia szobáiban szállásoltuk el. A tábor alapvető célja, hogy a fiatalokat megismertessük a természet szépségeivel és azzal, hogy nekünk embereknek hogyan kell ezekkel az értékekkel bánnunk. Hogy éljünk a természetben úgy, hogy azt a legkevésbé zavarjuk és mit tehetünk azért, hogy az ott élő élőlények is jól érezzék magukat? A programok ennek megfelelően vannak összeállítva. A gyerekek megismerhetik a madárgyűrűzést és annak hasznosságát, de hogy mi is hasznosítsuk magunkat, részt veszünk a nemzeti park szemétgyűjtési akcióiban. Ez természetesen a szülők beleegyezésével történik és nagy gondot fordítunk a higiéniára, ezért kötelező a kesztyű viselete a munka során. Úgy gondolom, hogy ez is része a természettel való foglalkozásnak, a természet szeretetének.

A táboron belül milyen lehetőségek vannak a kikapcsolódásra, szórakozásra?

Szeretjük azokat a játékot előtérbe helyezni, amelyek mozgással, fizikai megterheléssel járnak. Van foci pályánk, de lehetőség van tollas labdázásra, asztaliteniszre. Rendszeresen filmeket vetítünk, de vannak egyéb társasjátékaink is. Különböző versenyeket, vetélkedőket is szervezünk. A versenyek győzteseinek apró ajándékokat, a végén a búcsúesten okleveleket adunk ki. Lesz szavaló, katonadal éneklő és rajz verseny. A számháború minden évben nagy csatákat hozott. Terveztünk egy hajnali túrát, mert akkor lehet a legtöbbet látni a természetből. Van éjszakai túra is, de ezt nagyon óvatosan csináljuk, mert ennek megvannak a maga veszélyei. A romantikus táborozáshoz hozzátartoznak az esti szalonnasütések, a szabadtéri disco programok. A tábortűz melletti estéknek ma is meg van a maga hangulata.

A beszélgetést a templom harangjának a zúgása szakítja meg. Érezhető a készülődés, mert következik a nap fő programjainak egyike, az ebéd. A táborvezető helyettes is elsiet és pár perc múlva egy fehér kötényben jelenik meg. Az ételt egy közeli vendéglőben készítik el és onnan szállítják át a táborba. Élénk parancsszavakat hallani a táborban.

„Hármas csoport kézmosás, ebédhez sorakozó!” Közben a nevelői sátorban az asztalon lévő, a tábor életét szabályzó dokumentumot tanulmányozhatjuk. Ennek a IV. pontja a következőket tartalmazza:

„A tábor irányítása, szervezeti felépítése és működési szabályzata.

1. A tábor szervezeti irányítása katonai alapokon nyugszik.”

Most válik érthetővé, hogy mit takar ez a mondat. A Nemzetvédelmi Egyetem fiatal hallgatói irányítják a gyerekeket az étkező sátorhoz, rendezik sorba őket – természetesen előrehívva a lányokat – az étkezéshez. Az egyetemista fiúk és lányok nagyon komolyan csinálják a feladatot és közben a fegyelem megtartása mellett igyekeznek biztosítani azt, hogy a gyerekek jól érezzék magukat. Este 23.00 körül még vezetői megbeszélésen egyeztetik a másnapi programot és reggel öt órakor már ébresztőjük van. 32 fő dolgozik azon, hogy a táborozók jól érezzék magukat. Szervezik a programokat, biztosítják az ellátást és nem utolsó sorban, vigyáznak a gyerekekre.

Közben megérkezik a táborvezető Berta Tibor alezredes.

Hogy találtátok meg ezt a helyet és miért éppen itt rendezitek meg ezeket a táborokat?

Ezt a helyet már régen ismerem. A parókiát évek óta táborozási célokra használják, ezért nyáron egymást váltják a csoportok. Szeretjük, ha élet van a templom tövében és így hasznos dologra tudjuk használni az amúgy üres plébániát. Az, hogy Zalavár a Kis-Balaton szívében van, adta az ötletet ahhoz, hogy a természet iránt érdeklődőket hozzuk ide és itt mutassuk meg nekik azt a sok természeti kincset, amit ez a táj rejt magába. E mellett olyan helyzetben vagyunk, hogy 70 kilométeres körzetben rengeteg olyan vár, múzeum, egyéb nevezetes hely van, amit érdemes megmutatni az ide látogatóknak. Néhány konkrét program az elmúlt évekből: Zalavár és környékének felfedezése, a Kis-Balaton zárt területeinek bejárása szakember vezetésével, Csillagvár-Panoptikum, Balatonszentgyörgy, Balaton Múzeum, Keszthely. Történelmi emlékhely, Somogyvár. Káli medence felfedezése. Csodabogyós barlang, Balatonederics. Az Őrségi Nemzeti Park nevezetességei. Nem beszélve arról, hogy a Balaton is itt van nagyon közel és válogathatunk a jobbnál jobb strandokban.

A Kis-Balaton sok vonatkozásban összefügg Fekete István nevével és a Tüskevárral. Beszélnek-e erről a gyerekeknek?

Természetesen. A filmet le szoktuk vetíteni a gyerekeknek és mindig elmegyünk azokra a helyekre, amelyeken Fekete István megfordult. Holnap is lesz egy ilyen programunk, a hajnali túra keretében gyalog átmegyünk a Kányavári szigetre, ahol a Tüskevárat forgatták. Itt fogják megkapni a reggelijüket, majd a tanösvényeken lesz egy túra. Itt különböző feladatokat fognak a gyerekek végrehajtani; a madármegfigyeléstől, az egyéb természetvédelmi feladatokig.

Nagy Klaudia Budapestről ötödik alkalommal van itt a táborban. Szerettük volna megtudni mi az, ami minden évben visszahozza ide?

Nagyon szeretem ezt a vidéket, ez teljesen más, mint ahol élek, ezért nagyon jó visszajönni ide. Imádom a Balatont. Amikor öt éve a táborban voltam, akkor fürödtem először a Balatonban. Sok olyan program van, amelyeket nagyon szeretek. A kirándulások, a múzeumlátogatások nagyon érdekesek. Eddig a társaság is nagyon jó volt. Sok ismerőst és barátot szereztem már itt magamnak. Most is megbeszéltünk a régi barátokkal, hogy a táborban újra találkoztunk. Szeretnénk a csapatunkkal több versenyben is rész venni és remélem sok győzelmet fogunk szerezni.

A táborban mindenki újra az eget kémleli. Fekete felhők láthatók északon. Vajon megint programcsúszások lesznek az időjárás miatt?

Demeter Ferenc

 

ÖKOTÁBOR KATONAGYEREKEKNEK

Szerzetesek helyett fiatalok népesítik be a zalavári plébániát

2008. július 18. – mno.hu

Katonagyerekek is imádkoztak vasárnap a zalavári katolikus templomban Nemes Krisztián magyar tűzszerész lelki üdvéért, akit Afganisztánban ért a halál. A szentmisét Hankovszky Béla őrnagy, tábori lelkész mutatta be, aki az egyik vezetője annak a természetvédelmi és honismereti tábornak, amelyet a helyi plébánia kertjében szerveznek meg évek óta a magyar katonák gyermekeinek. A felekezetileg semleges tábor szervezeti irányítása és napirendje szigorúan katonai alapon nyugszik, mégis egyre több gyermek választja a nyaralásnak ezt a formáját. Különleges élmény számukra katonai sátrakban aludni, és éjszakai akadálytúrán menetelni a Kányavári-szigeten, miközben rendszeresen strandolhatnak a Balatonnál.

Vihar utáni, vöröseskék az ég a zalavári katolikus templom tornya mögött, amikor a faluba érkezem. Sarlósboldogasszony már borong, a földeken minden betakarítva, csak a napraforgók néznének a nap szemébe, de tányérjukat cserepesre törte az eső. A vasárnap kissé szomorúbb volt a helyi plébánia kertjében tanyázó gyerektáborban is: néhány diák olyan szentmisén vett részt, amelyet a nemrég Afganisztánban orvul meggyilkolt magyar katona, Nemes Krisztián tűzszerész lelki üdvéért mutattak be Zalaváron.

Aztán minden ment a maga kitaposott útján. A kaposvári logisztikai ezred katonai sátrai között este tízkor takarodót fújtak, a fiúk elfoglalták a kékre festett tábori vaságyakat, a lányok leoltották a villanyt a bencések egykori hálótermeiben. Hétfőre már ismét a megszokott módon telhetett az idő.

A Magyar Honvédség katolikus tábori püspöksége nyári gyerektáborának helyet adó zalavári plébánia eredetileg szerzetesek lakhelye volt, csak az ötvenes évektől, a bencés rend szétzavarása után költözött be ide a világi papság. Szi-Márton János plébános tájékoztatása szerint 1992 óta már nem lakik itt pap, sokáig lakatlan volt a plébánia. Egy idő után azonban egyre divatosabb lett a Kis-Balaton környékére járni, és egyházi csoportok kezdtek beköltözni nyaranta az egykori paplakba, illetve felverték sátraikat az épület körül. Innen jött az ötlet, hogy az egyházközség induljon a vallási turizmus fejlesztésére kiírt pályázaton. A Széchenyi-tervből 5,5 millió forintot nyertek el, amiből szociális helyiségeket építettek a plébánia kertjében, és komolyabban beindították a táboroztatást. Betelepült ide az egyházi csoportok mellett családi tábor, gyógynövénytábor, de biológiai szakkör is, annak ellenére, hogy a lehetőséget a püspökségek hirdették meg a körleveleikben. A siker Szi-Márton János szerint nem véletlen, hiszen remek kiránduló- és üdülőhelyen élnek: a közelben van Sümeg, Hévíz, Zalakaros, a Balaton és a vízimadarakban, természeti szépségekben bővelkedő Kis-Balaton. Többek között ezért fogott bele egy természetvédelmi, honismereti tábor megszervezésébe Zalaváron a katolikus tábori püspökség is – veti közbe Berta Tibor alezredes, a gyerektábor szervezője. A tábori püspökség katonai ordináriusa, és segítői 2003-ban kezdték el a szervezést, 53 gyermekkel, de már a második alkalommal a háromszorosára nőtt a létszám, csaknem 160 nebuló jelentkezett. Pedig a felekezetileg semleges táborban nyaralók élete a nagyvárosi puhányok szemével nézve nem könnyű, a hajnali ébresztő után reggeli tornával kezdik a napot, és élére hajtogatják az ágyneműt, akár a katonák. Hajnali és éjszakai akadálytúrákat is szerveznek a gyermekeknek, valamint játékos kiképzést. A diákok azonban – bármilyen meglepő – nagyon élvezik ezt az életet, nem hiányzik az internet, a mobiltelefon és a televízió. Ez nemcsak annak köszönhető, hogy a tábort a honvédség tisztjeinek és tiszthelyettesei gyermekeinek hirdetik meg, akik már otthon is tanulhattak valamit a katonai fegyelemből, hanem annak is, hogy a tábor minden napra számtalan programot kínál a lakóinak, semmittevésre tehát szinte alig van idő.

Berta Tibor épphogy belekezd az idei kirándulások felsorolásába, már abba is hagyja, mert ezzel elmenne a beszélgetésre szánt délutánunk. A lényeg talán nem is a programlista, hanem a kitűzött célok. A tábor ugyanis a legfőbb feladatának nem a puszta szórakoztatást tekinti, pedig számos lenge szamárságot kínálnak a gyerekeknek a környéken az akvaparkoktól egészen a cápashow-ig. A zalavári gyerektáborban viszont elsősorban a Kis-Balaton és a Balaton tájegység növény- és állatvilágát szeretnék bemutatni a nyaralóknak, de szerveznek olyan bemutatókat is, amelyekkel a természeti kincsek, például a víz jelentőségére hívják fel a gyerekek figyelmét.

Ezenkívül hulladékgyűjtési akciókat is szerveznek a számukra, Fenékpusztán pedig madárgyűrűzésen vesznek részt, miközben megnézik a római romokat is. Elviszik a gyerekeket a közeli bivalyrezervátumba és természetesen a Kis-Balaton Házba, a védett madarakkal teli Kányavári-szigetre, illetve a Diás-szigeti Matula-kunyhóba.

A tábor állandó rendezvénye minden évben a népdalverseny is. Ezen a nyáron a 160 éves honvédség tiszteletére ez átalakul katonadalversennyé, illetve a Himnusz és a Szózat összes versszakát megtanulják a gyerekek. A versenyre vendégül hívják majd a Honvéd Zenekart is, és ellátogat Zalavárra Berecz András mesemondó és népdalénekes is. Berta Tibor elárulja azt is, hogy a programokhoz a katolikus tábori püspökség anyagi támogatása is kell, hiszen alapelvük, hogy a szülőktől ne kérjenek sok pénzt a gyermekek nyaraltatásáért. Az egyhetes tábor gyermekenként 16 ezer forintjába kerül a szülőknek, így azok a katonák is el tudják küldeni ide a csemetéiket, akiknek nem futja többre a havi 100-150 ezer forintos bruttó fizetésükből. A honvédség logisztikai ezredének sátrai, berendezései, autóbusza, és kisbusza nélkül pedig semmire sem mennének. Annál szebb élmény azonban nincs, amikor a szegényebb és a tehetősebb szülők gyermekei egy izgalmas hajnali túrán a Kányavári-sziget csendjében együtt csodálják a felkelő napot.

Haraszti Gyula

 

 

ELTEMETTÉK AZ AFGANISZTÁNBAN HŐSI HALÁLT HALT NEMES KRISZTIÁNT

MTI, 2008. július 21.

Katonai tiszteletadás mellett temették el az Afganisztánban 32 évesen hősi halált halt Nemes Krisztián tűzszerész századost hétfőn falujában, a Győr-Moson-Sopron megyei Magyarkeresztúron. A posztumusz őrnaggyá előléptetett katona július 12-én egy házi készítésű robbanószerkezet hatástalanítása közben vesztette életét.

A magyarkeresztúri temetőben a közvetlen hozzátartozók, a rokonok mellett, az egész falu, továbbá a katonabajtársak a Budapest Díszzászlóalj kíséretében adták meg a végtisztességet a hősi halott katonának.

A gyászszertartáson megjelent a kormány és a honvédelmi tárca részéről Szekeres Imre miniszter, Havril András vezérezredes, vezérkari főnök, Tömböl László altábornagy, a Magyar Honvédség összhaderőnemi parancsnokság parancsnoka, az Országgyűlés képviseletében Kontrát Károly, a honvédelmi és rendészeti bizottság tagja, az államfő képviseletében Palásti Ferenc dandártábornok, a köztársasági elnök szárnysegédje és Wahid Monawar, Afganisztán bécsi nagykövetségének ügyvivője.

A temetésen Hajdu Gábor ezredes, a Magyar Honvédség I. Honvéd Tűzszerész és Hadihajós Zászlóaljának parancsnoka búcsúzott a hősi halott katonától. Az ezredes példaértékűnek nevezte Nemes Krisztián szorgalmát, kitartását. "Áldozatos munkája nyomán életeket mentett robbanótestek hatástalanításával" - mondta. Hajdu Gábor az elhunytra emlékezve azt hangoztatta: "maximalista önmagával, követelménytámasztó beosztottjaival szemben, igazi parancsnoki jellem volt".

Berta Tibor alezredes, a tábori lelkészi szolgálat katolikus szolgálati ágának általános helynöke Nemes Krisztiánt idézte, aki kiutazása előtt családjának azt mondta: "katonáim vannak odakint, mennem kell".

"Nem más volt ez, mint a hazaszeretet nagyszerű példája és a tökéletes elkötelezettség a magyar honvédelem nemes ügye iránt" - tette hozzá Berta Tibor.

A búcsúbeszédek után a koporsón elhelyezett nemzetiszínű zászlót átadták Nemes Krisztián feleségének.

A koporsót a díszszázad sortüze kíséretében, a tűzszerész járművek szirénázása mellett helyezték a sírba, amelyet koszorúk sokasága borított el. Az elhunyt katonát az egész falu gyászolja; a házak kerítésein fekete gyászszalagok lobogtak. Nemes Krisztián az édesanyját, a feleségét és három kiskorú gyermekét hagyta a Rába-közi településen.

 

OTT VANNAK MINDENÜTT…

2008. július 23.- magyar-tuzolto.hu

Sándor Andrea tűzoltó törzszászlós, a Fővárosi Tűzoltó-parancsnokság (FTP) ifjúsági tűzvédelmi programreferense július 24-én Zalaváron tart előadást. Jogos a kérdés: hogyan kerül oda az FTP munkatársaként? A válasz pedig: hívták.

A meghívás hátterét Sándor Andrea tárta fel számunkra. Elmondta, hogy Berta Tibor alezredes, megbízott általános helynök levélben kereste meg dr. Bende Péter tűzoltó vezérőrnagyot, a fővárosi tűzoltó-parancsnokot, melyben arra kérte őt, hogy engedélyezze, hogy a Kis-Balaton mellett, Zalaváron a katonagyerekek számára az FTP ifjúsági tűzvédelmi programjában általa megismert előadás elhangozhasson.

Ugyanis a HM Tábori Lelkészi Szolgálat Katolikus Tábori Püspöksége Zalaváron július 20-27-én tábort szervezett katonaszülők 10-14 éves gyermekei számára. A megbízott helynök azt kérte, hogy az említett időszakban biztosítsanak számukra előadást.

Dr. Bende Péter hozzájárult ehhez, amennyiben a költségeket a szervezők állják. A feladattal pedig Sándor Andreát bízta meg. Így Sándor Andrea július 24-én délután programot biztosít a fiataloknak Zalaváron.

 

AZ MH ÖHP PARANCSNOKÁNAK LÁTOGATÁSA ZALAVÁRON

honvédelem.hu, 2008. július 28.

Idénre már hagyománnyá vált, hogy az Összhaderőnemi Parancsnokság parancsnoka látogatást tesz a honvédségi szülők gyermekeinek rendezett gyerektáborban Zalaváron. Tömböl Lászó mk. altábornagy július 25-én látogatta meg a Katolikus Tábori Püspökség és a Honvédelmi Minisztérium szervezésében 5. éve működő tábort, ahol eddig 750-800 gyermek fordult már meg.

Tömböl László először a tábor vezetőségével és a segítőkkel beszélgetett, akik főleg a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem hallgatói, leendő tisztek, illetve hivatásos és szerződéses tisztek, tiszthelyettesek és polgári alkalmazottak voltak. Az altábornagy úr tájékozódott a tábor logisztikai föltételeiről, a vezetői és a segítői állomány tapasztalatairól. Utána a gyerekekkel együtt vacsorázott ugyan azon tábori körülmények között, mint ők.

Tömböl László altábornagy úr megígérte, hogy a lehetőség szerint továbbra is segíti az Összhaderőnemi Parancsnokság a tábor létrejöttét, amely felekezetileg semleges, még akkor is, ha a tábort katolikus tábori lelkészek irányítják, de nem kifejezett vallási szempontok, hanem egyetemes emberi értékek alapján: életmód, természet- és környezetvédelem, néprajzi ismeretek. Tömböl László altábornagy látogatása nagy megtiszteltetés volt a tábor számára, és reményt ad az öt éves kezdeményezések folytatására.

 

 

A TÖRTÉNELMI VITÉZI REND

Honvéd Hagyományőrzés

A Történelmi Vitézi Rend, Magyar Nemzetőrök Országos Szövetsége, Magyar Vidék Országos 56-os Szövetség Nemzetközi Szent György Lovagrend valamint  a Honvéd Hagyományőrző Egyesület  Baranya, Tolna megyei szervezetei felkérést kaptak 2008. augusztus 29-én a Mohácsi Történelmi Emlékparkban rendezett kegyeleti megemlékezésre .

A területen talált tömeg sírok, a csatában elesett hős katonák földi maradványait őrzik, kik harcoltak és meghaltak a Hazáért, a Kereszténységért, és értünk. A kegyeleti megemlékezés a Hadtörténeti Múzeumtól kért öt történelmi zászló valamint a Baranya megyei Vitézi Szék felszentelt zászlójának felállításával kezdődött melyet a Nemzetőrök és a Rády Huszárbandérium tagjai vittek a felállítási helyükre a lélekharang zúgása közben. A Himnusz eléneklése után korabeli ruhákban a helyi hagyományőrzők korabeli hangszereken kisérve hangversenyt adtak majd Szekó József Úr Mohács város polgármestere mondott beszédet a mintegy ezer fős résztvevőnek. Majd koszorúzás következett a Történelmi Vitézi Rend koszorúját Vitéz Doni (Sztrics-kovics) Antal nemzetőr dandártábornok, Vitéz Kőrösi László nemzetőr dandártábornok a Dél - Dunántúli törzsszék Törzskapitánya, Vitéz Oroszi Marton György nemzetőr altábornagy valamint Vitéz Kovács János nemzetőr vezérőrnagy helyezte el a mintegy nyolc méter magas fa keresztnél katonai tisztelet-adás kíséretével.

A többi szervezetek nevében Lovagdáma Doni Ellen Birgitte, Lovag Varga Gyula, Lovag Tancsa Zoltán és Lovag Szüle László helyezték el a megemlékezés koszorúját.

A koszorúzást követően Berta Tibor honvéd ezredes Úr a Katolikus Tábori Lelkészi Szolgálat helynöke tábori gyászmisét celebrált a Mohácsi csatában meghalt hősök tiszteletére. A szentmise után a Szózat eléneklésével zárult a kegyeleti megemlékezés.

"A katonáknak meg kell halniuk, de haláluk által tartják fel azt a nemzetet, amelynek életüket köszönhették"

Hagyományainkban van a jövőnk és a becsületünk!!

 

 

CSAPATZÁSZLÓ ADOMÁNYOZÁSI ÜNNEPSÉG A VESZÉLYESANYAG ELLÁTÓ KÖZPONTNÁL

honvedelem.hu, 2008. november 4.

2008. október 15-én a Magyar Honvédség Veszélyesanyag Ellátó Központ (Pusztavacs) megalakulásának fontos állomásához érkezett. Ezen a napon a Magyar Köztársaság Elnöke csapatzászlót adományozott az alakulat részére.

E jeles napon, Dr. József Péter, a Honvédelmi Minisztérium jogi szakállamtitkára, Dr. Szűcs Lajos, az Országgyűlés jegyzője, pest megyei közgyűlés elnöke, Dr. Gömbös János, a Honvédelmi Minisztérium politikai főtanácsadója, miniszteri biztos, Frigyer László mk. dandártábornok, a Honvédelmi Minisztérium Haderőtervezési Főosztályvezetője, Hazuga Károly vezérőrnagy, az MH Összhaderőnemi Parancsnokság parancsnokhelyettese, Palásti Ferenc dandártábornok, a Köztársasági Elnöki Hivatal katonai főosztályának vezetője, az MH VEK és jogelőd katonai szervezeteinek volt parancsnokai, továbbá számos meghívott vendég, osztozott az ellátó központ örömében.

A Magyar Köztársaság Elnökének csapatzászló adományozásáról szóló okiratának ismertetése után Dr. József Péter adta át a csapatzászlót Bozó Tibor ezredesnek, az Ellátó Központ parancsnokának. A zászlót két zászlószalag is ékesíti. A köztársasági elnöki zászlószalagot Palásti Ferenc dandártábornok úr kötötte fel, a Pusztavacs község által adományozott zászlószalagot pedig a község polgármestere, Jóri László.

A csapatzászló Berta Tibor ezredes, a Honvédelmi Minisztérium Tábori Lelkész Szolgálat, Katolikus Tábori Püspökség általános helynöke valamint Jákob János ezredes, a Honvédelmi Minisztérium Tábori Lelkész Szolgálat, Protestáns Tábori Püspökség hivatalvezetője általi megszentelését követően a jogi szakállamtitkárának és az ellátó központ parancsnokának ünnepi beszéde hangzott el. Parancsnok Úr kihangsúlyozta a csapatzászló fontosságát. Annak a csapatzászlónak, amely kifejezi a hazához, a nemzethez, annak történelméhez, a katonai eskühöz és a katonai szervezethez való kitartó hűséget, mely egyben a bátorság, a katonai becsület és a bajtársiasság jelképe is. E felemelő szavak után került sor az elismerések átadására. Az MH Veszélyesanyag Ellátó Központ csapatzászló adományozó ünnepségét Szalai Antal művészeti- és karvezető, vezető prímással az élen a Honvéd Együttes Népi Zenekarának színvonalas műsora zárta.

Antal Szilvia százados

 

KATONAI PÜSPÖKSÉG

medeq.blog.hu, 2008.november 20.

Szabó Tamás után Bíró László lesz (hivatalosan januártól) a Katonai Ordinariátus (katolikus katonai szolgálat) püspöke.

Bíró László jelenleg Castra Galbae-i címzetes püspök és a Központi Papnevelő Intézet rektora.

Szekszárdon született, 1950. október 31-én1950. október 31-én szentelték pappá Szekszárdon Kecskeméten szentelték püspökké, 1994. május 21-én 1995. augusztus 15-től lett a Központi Papnevelő Intézet rektora 2009. januártól a Katolikus Katonai Ordinariátus püspöke.

A katolikus püspökök eddig nem úszták meg szárazon, ha szabad ezt a kifejezést használnom. Az első, a Katonai Ordinariátus 1994-es indulásától Ladocsi Gáspár volt a püspök, ám ő - állítólag - jobb szeretett messze lenni a fegyveres konfliktusoktól és inkább volt egy jó kis plébánián, ahol télvíz idején - talán - lehörpintett egy-két felest. Aztán jött az ambíciózus Szabó Tamás. Fiatal volt és tettre kész, talán túlságosan is. Ő - állítólag - inkább a házasság rögös útját választotta, ami katolikus berkeken belül ugyan nagy érték, de nem papoknak és püspököknek.

Mindezek kihatottak a püspökségre is. Információm szerint gyakorlatilag padlón van ez az intézmény és gyakorlatilag a semmiből kell újjáépíteni. Nem mintha a Honvédség rózsás állapotban lenne...

A nagy kérdés most viszont mégis az, hogy ha Bíró Lászlót nem helyezik katonai státuszba (úgy tűnik nem), akkor ez segíteni fog kikecmeregni a..mocsárból vagy egy újabb rossz döntés lesz. Ennek jelentősége abban rejlik, hogy bennfentesek szerint a Honvédség zárt világa az egyházat nem könnyen fogadja be, így papjait sem. Sokat segít viszont az, hogy katonai státuszba kerülnek, most ez kimarad a püspök esetében. Saját vélemény csupán, de talán a minisztérium felé ez segíthet, kérdés ez számít-e most igazán?

 

 

A KATONAI LELKIPÁSZTOR ELVEI

hirextra; 2008. november 21.

A katonai lelkipásztor munkája épít arra, hogy az egyház közösségteremtő, értékhordozó, nevelési-oktatási tapasztalatokkal rendelkező intézmény; a tábori püspök feladatai közé tartozik, hogy törődjön a katonákkal, családjukkal - nyilatkozta az MTI-nek pénteken Bíró László püspök.

Bíró Lászlót csütörtökön nevezte ki katonai ordináriusnak XVI. Benedek pápa. A frissen kinevezett tábori püspök elmondta: a Magyar Katolikus Püspöki Konferenciában betöltött családreferensi posztját továbbra is megtartja.

Hangsúlyozta, hogy a szolgálatukat teljesítő katonák körében komoly munkát végez a Magyar Katolikus Egyház. Életvezetési tanfolyamokat szerveznek katonáknak, nyári táborokat tartanak a katonaszülők gyermekeinek. Ezenkívül foglalkoznak a Magyar Honvédség civil alkalmazottainak lelkigondozásával is.

Bíró László a magyarországi tábori püspökségek történetében egyedülálló módon katonai rang nélkül, civilként tölti be ezt a tisztséget. Feladatairól szólva elmondta: koordinálja majd a katonaságnál dolgozó mintegy tíz lelkész tevékenységét és kapcsolatot tart a világ többi országában működő katonai ordináriussal és a Honvédelmi Minisztériummal.

A katolikus egyházi jogszabályok szerint a tábori püspök rangja egyenlő a megyéspüspökkel, a tábori püspökség intézménye önálló egyházmegyének számít - közölte a katonai ordinárius.

 

BÍRÓ LÁSZLÓ LETT MAGYARORSZÁG ÚJ KATONAI ORDINÁRIUSA

hirextra.hu, 2008. november 21.

Bíró László vezetheti a Katolikus Tábori Püspökséget, XVI. Benedek pápa ugyanis őt nevezte ki Magyarország katonai ordináriusává; a pápai döntés Bíró Lászlót a kalocsa-kecskeméti segédpüspöki hivatalból és a Castra Galbae-i címzetes püspöki székből helyezte át - olvasható a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia honlapján.

Bíró László 1950. október 31-én született Szekszárdon a Pécsi Egyházmegyében. A győri Czuczor Gergely Bencés Gimnáziumban érettségizett, majd a Győri Hittudományi Főiskolán folytatott filozófiai és teológiai tanulmányokat. 1974. június 23-án szentelték pappá Szekszárdon a Pécsi Egyházmegye szolgálatára.

Bíró Lászlót 1994. április 18-án II. János Pál pápa Castra Galbae-i címzetes püspökké és kalocsa-kecskeméti segédpüspökké nevezte ki, 1994. május 21-én szentelték püspökké a kecskeméti Társszékesegyházban, majd 1994. június 1-től 1995. augusztus 1-ig kalocsa-kecskeméti érseki helynök volt. Emellett a Főegyházmegyei Szinódus koordinátori feladatait is ellátta.

Jelenleg a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia családügyi bizottságának elnöke, és egyidejűleg a budapesti Központi Papnevelő Intézet rektora és az Egyetemi templom igazgatója.

Bíró László több, a családdal foglalkozó publikáció szerzője.

Magyarországon 1994-ben szervezték újjá a tábori ordinariátust, amelynek vezetője a püspöki konferencia teljes jogú tagja. 1994 áprilisában a Honvédelmi Minisztérium és a Szentszék képviselői kötöttek megállapodást a Katonai Ordinariátus (Tábori Lelkészi Szolgálat) felállításáról.

A tábori püspök joghatósága a honvédség és a határőrség hivatásos, valamint sorállományú tagjaira, illetve azok családjára terjed ki.

A Tábori Lelkészi Szolgálat korábbi vezetőjét, Szabó Tamást 2001. november 28-án II. János Pál pápa nevezte ki püspökké és katonai ordináriussá. A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia tavaly tavasszal tudatta, hogy XVI. Benedek elfogadta Szabó Tamás püspök, katonai ordinárius személyes indítékokból benyújtott hivatali lemondását.

 

MEGKÉRDEZTÜK BÍRÓ LÁSZLÓ PÜSPÖKÖT KATONAI ORDINÁRIUSI KINEVEZÉSÉRŐL

Magyar Kurír, 2008. november 24.

A Szentatya Bíró László püspököt Magyarország katonai ordináriusává nevezte ki. A kinevezést november 20-án hozták nyilvánosságra. A Magyar Kurír szerkesztősége új feladatáról kérdezte Bíró Lászlót.

Hogyan fogadta a katonai ordináriusi kinevezést?

Éppen lelkigyakorlaton voltam a Püspöki Konferencia tagjaival, amikor kihirdették a kinevezésemet. A lelkigyakorlat vezetője Szent János apostol példáját állította elénk, aki meglátta a gyermek Jézust, és meglátta benne a megtestesült Igét; nézte az üres sírt és meglátta a Feltámadottat; majd idős korában Patmosz szigetén nézte a csillagos eget és meglátta a Mennyei Jeruzsálemet. Ezzel a pozitív szemlélettel tekintek az új szolgálatomra. Most hogy közelebbről ismerkedem ezzel az új feladatkörrel, úgy látom, hogy nagyon hasonlít az ősegyház állapotához. Ez a szolgálat személyes találkozásokra épülő  evangelizáció. Magában hordozza a jövő evangelizációját, amely a személyes kapcsolatok és az ezekre épülő közösség kialakítását jelenti. Az egyház értékhordozó és közösségalakító, nevelési és oktatási tapasztalatokkal rendelkező közösség. A feladat ebben a szolgálatban is ezeknek az értékeknek a meglátása és megláttatása az emberekkel.

Mennyire sikerült megismerkednie a Tábori Püspökségnek, illetve az ordinariátushoz tartozó papoknak a munkájával? Mi a feladata ma egy tábori lelkésznek? Erről elég keveset tud a közvélemény.

A tábori lelkészi szolgálatról valóban kevés információ kerül a nyilvánosság elé. Most, hogy ismerkedem ezzel az új feladattal, látom, hogy a paptestvérek – akik nem mindig egyházbarát környezetben dolgoznak – igen szép munkát végeznek. Minden emberben van egy alapvető vágyódás Isten után. A tábori lelkészség feladata, hogy felismertesse az emberekkel Istent, és elvezesse hozzá azokat is, akik eddig nem ismerték őt. A paptestvérek munkájának is köszönhető, hogy sok keresztelés, házasságkötés és házasságrendezés történik épp a katonai ordinariátus segítségével. Fontos feladata a katonai lelkészségnek a misszióban lévő katonák lelkigondozása, segítése, hiszen azt a tényt, hogy ők hosszabb időre elszakadnak családjuktól, lelkileg nem könnyű feldolgozni. Ilyenkor még sokkal erősebb a vágy a szeretet és a megértés után. A misszióban dolgozó paptársak beszámolnak arról, hogy sokan megtérnek ezekben a helyzetekben. Szeretném, ha mindez folytatódna és tovább erősödne.

A tábori püspöki szolgálat mellett továbbra is az MKPK családpasztorációért felelős püspöke marad?

Igen, a nuncius úrral és a bíboros úrral is abban állapodtunk meg, hogy a családpasztorációs szolgálatot továbbra is ellátom, hiszen ennek a szolgálatnak a tapasztalatait a katonai szolgálatban is hasznosítani tudom.

Mikor veszi át hivatalosan is a tábori püspökséget?

A feladat hivatalos átvétele, a jogi beiktatás 2009. január elsején lesz, az ünnepélyes egyházi beiktatásra a tervek szerint január 15-én kerül sor a Szent István-bazilikában. (A végleges időpont 2009. január 9., péntek 10.30 – A szerk.)

A katolikus tábori lelkészi szolgálat, a Katonai Ordinariátus mai szervezete 1994 áprilisában jött létre a Szentszék és a Honvédelmi Minisztérium megállapodásának (Accordo) értelmében. Jelenleg Budapesten, Székesfehérváron, Tatán, Kaposváron, Debrecenben, Szolnokon, Kecskeméten és Hódmezővásárhelyen van katolikus tábori lelkészség – olvasható a Tábori Püspökség honlapján.

Neumayer Katalin

 

 

A KÖNYVEK KÖNYVÉRŐL A LAKTANYÁBAN

honvédelem.hu, 2008. november 29.

A „Biblia éve – 2008” címmel tartott megemlékezést a Tábori Lelkészi Szolgálat a veszprémi Kossuth laktanya Mátyás termében. A rendezvényen az érdeklődők a Bibliával kapcsolatos legfontosabb kérdésekről kaptak tájékoztatást.

A rendezvényt Szécsi Ferenc plébános, kisegítő tábori lelkész nyitotta meg. A résztvevők két előadást hallgathattak meg. Az elsőt, Dr. Hankovszky Béla őrnagy a ZMNE tábori lelkésze tartotta, ami A Biblia értelmezések kereszttüzében címet kapta. Hangsúlyozta, hogy napjainkban a Biblia az a könyv, ami az embereket összeköti vagy szétválasztja: a szétválasztás a szentírás értelmezésének különbözősége miatt van. Először is nem mindegy, hogy melyik Bibliáról beszélünk, mert többféle Biblia létezik, Mózes öt könyvétől az Újszövetségig. Másrészt tudni kell azt, hogy a Bibliánál az értelmezés kérdése eltér az egyéb írásos dokumentumoknál használt értelmezésektől, mert a szentírásnál más az, amit a szöveg mond és más az, amit a leírtak állítanak. A Bibliában leírtak mögött az Isten áll és őt kell tudni megérteni és értelmezni azt, amit mondani akar. Régen a szüleink a Bibliát rendszeresen olvasgatták és annak a szövegét szó szerint fogadták el. Nekünk már nem szabad úgy olvasnunk, mint ahogy ők tették, a mi olvasatunk mögött a hitünknek is ott kell lennie. A Biblia egyes fejezetei között szelektáljunk, mert vannak benne bölcsességi szakaszok, evangéliumok, de még olyan része is van a szentírásnak, amelyik a szerelemről szól, ez a szakasz az énekek-éneke.

A Bibliát felbonthatjuk a mondanivaló tartalma szerint is. Vannak történelmi, szimbolikus, erkölcsi és a halál utáni várakozásról szóló fejezetek. Ezért nem mindegy, melyik részét olvassuk, mert e fejezeteknek értelmezését másképpen kell megtennünk.

A második előadást Dr. Huszár Pál nyugalmazott egyetemi tanár tartotta A Biblia mindennapi életünkben címmel. Elmondta, hogy ő még látott olyan házat, ahol a Biblia hagyományosan a mestergerendán volt és nem porosodott meg, mert a családfő naponta levette és abból olvasott fel a család többi tagjának. Ma a Biblia a családokban így nem jelenik meg, mert ha megtalálható is a család könyvtárában, akkor többnyire csak a dísz szerepét tölti be.

Az Ószövetséget héber nyelven 39, az Újszövetséget görög nyelven 27 kötetben örökítették meg. A Bibliát magyar nyelvre 1590-ben Károlyi Gáspár vezetésével fordították le. Olyan időben jelent meg az Evangélium Magyarországon, amikor a török megszállás miatt nagy szüksége volt az embereknek a jó hírre, a vigasztalásra. Az egyszerű ember számára az eredeti bibliai fordítás olvasása a régies nyelvezete miatt bonyolult. Ma már sokféle kiadás létezik. A legtöbb kiadásban már magyarázatok is szerepelnek az összefüggések jobb megértetéséhez. Egy időben törekvés volt arra, hogy képekbe sűrítsék bele az egyes üzeneteket. Így az olvasni nem tudó embernek ha egyszer a kép alapján elmondták a bibliai eseményt, az bármikor felütötte, fel tudta idézni az üzenet lényegét. Sokan szembeállítják egymással a hitet és a tudományt. Szerinte ez egy nagy csúsztatás, mert a hitet a hitetlenséggel, a tudományt a tudatlansággal lehet csak összehasonlítani. „A kevés tudomány eltávolítja az embert az Istentől, de a nagy tudomány visszaviszi hozzá! Ma sokan úgy fogalmaznak, hogy a vallás magánügy, mások meg azt tartják, hogy a vallás a legszemélyesebb közügy. Példa erre a brémai bíróság falán lévő felirat is: ”Ha mindenki betartaná a tízparancsolatot, akkor nem lenne ránk szükség!”

Az előadásokat követően Szécsi Ferenc kisegítő tábori lelkész és Oláh Emil őrnagy, tábori lelkész megáldották a teremben lévő szentírásokat.

Ezt követően értékelték a helyőrségben meghirdetett Bibliai Totót. Nyolcan válaszolták meg helyesen a 16 kérdést, ők tudták jól a bibliai eseményekkel kapcsolatos válaszokat. Többek között azt is, hogy a Biblia más néven a könyvek könyve és hogy ez a könyv az, amelyet eddig a legtöbb nyelvre lefordítottak.

A rendezvény befejezéseként a helyőrségi zenekar Katona János alezredes vezényletével régi katonaindulókat játszott a jelenlévőknek.

Demeter Ferenc

 

 

ERKÖLCSI ÉS LELKI TÁMOGATÁS A KATONÁKNAK

honvedelem.hu, 2008. december 8.

Új értelmezést kapott a tizenöt éves szerződés

Szekeres Imre honvédelmi miniszter és Juliusz Janusz apostoli nuncius, címzetes érsek a tábori lelkipásztori szolgálat további jövőjét szabályzó memorandumot írtak alá. Mindkét fél hangsúlyozta, hogy ezzel nem egy új megállapodás született, hanem az 1994 januárjában aláírt megegyezést igazították hozzá a mai helyzethez.

A Memorandum aláírását követően a megjelenteket Szekeres Imre tájékoztatta a megállapodás lényegéről. Elmondta, hogy 1994. január 14-én az Apostoli Szentszék és a Magyar Honvédség között egy fontos dokumentum aláírása történt meg, ez a megállapodás szabályozta napjainkig a honvédség és az egyház közötti együttműködést. Az eltelt tizenöt év alatt viszont két fontos, a honvédség életét jelentősen befolyásoló esemény is történt. Az egyik Magyarország 1999-es NATO-csatlakozása, a másik 2004-ben az önkéntes haderőre való átállás volt.

Ez a két dolog szükségessé tette azt, hogy az eredeti megállapodásból egyes részeket újra szabályozzanak. Gondoljunk csak arra, hogy az eredeti megegyezés akkor, amikor még az ország másik részéből bevonult sorkatonákról kellett a tábori lelkészi szolgálatnak gondoskodnia azzal, hogy lehetővé tették számukra a csoportos vallásgyakorlást. Mára ezek a problémák megszűntek, mivel a hivatásos katonáknak a szolgálatuk leadását követően lehetőségük van elhagyni a laktanyát és ezért nincsenek korlátozva abban, hogy szabad hitéletet éljenek. Amiről viszont a mostani helyzetben a honvédségnek szükséges gondoskodnia, az a missziókban kint lévő katonák vallási igényeinek kielégítése. Jelenleg 3 földrészen, 13 országban több mint ezer katona teljesít szolgálatot, ezek lelki gondozása nagyon fontos és ebben tud segítséget nyújtani a tábori lelkészi szolgálat.

A HM vezetése azt várja a tábori lelkészektől, hogy a katonák hitéletnek az erősítésével a külföldön szolgálatot teljesítőket még jobban támogassák. Az 1994-es megállapodás nem határozott a katonai rangokról a Katonai Ordinárius és a tábori lelkészek esetében, ezért a megállapodást most egy erre vonatkozó ponttal kiegészítették. A jövőben ezáltal lehetővé válik, hogy a honvédségen belül közalkalmazotti, közszolgálati viszonyban is végezhető az egyházi tevékenység. Napjainkra bebizonyosodott, hogy ki kell dolgozni a Katonai Ordinariátus Szervezeti és Működési Szabályzatát. Ezt a fontos dokumentumot a honvédelmi miniszter fogja kiadni a Magyar Püspöki Konferenciával egyetértésben.

Juliusz Janusz válaszbeszédében kiemelte, hogy az aláírt Memorandum szerencsésen zárt le egy változásokban gazdag korszakot. Egyetértett azzal, hogy nem egy új megegyezés született, csak a régit aktualizálták és bővítették ki. A megállapodással a Katonai Ordináriust a katonai szervezetbe emelték be, aki a honvédségen belül nem katonaként fogja szervezni és irányítani az egyházi feladatok végrehajtását. Ez a helyzet garantálja azt, hogy a tábori lelkészek zökkenőmentesen tudják végezni a katonák és a hozzátartozóik lelki gondozását itthon és külföldön egyaránt. A lelkipásztorkodás nagy erkölcsi támogatást jelent a katonáknak, főleg a veszélyes helyzetekben. Meggyőződése, hogy a most aláírt okmány ezt a munkát fogja segíteni. Gratulált és jó egészséget kívánt a nemrégiben kinevezett Bíró László püspök úrnak, Magyarország Katonai Ordináriusának.

Demeter Ferenc

 

 

MEMORANDUM A KATONAI LELKIPÁSZTORI SZOLGÁLATRÓL

Magyar Kurír, 2008. december 8.

Juliusz Janusz apostoli nuncius és Szekeres Imre honvédelmi miniszter memorandumot írt alá, hogy a Magyar Honvédségnél és Határőrségnél végzendő lelkipásztori szolgálatról 1994. január 10-én kötött megállapodást mindkét fél azonos módon értelmezze. Az eseményen részt vett Erdő Péter bíboros, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke és Bíró László kinevezett katonai ordinárius.

Az elmúlt években a Magyar Honvédség feladatrendszerét és szervezetét több lépésben átalakították, ennek következtében megváltozott a katonai szolgálat jellege, a katonai pályamodell. A 2004-es átalakítás nyomán (megszűnt a sorkatonaság, megváltoztak a katonai szolgálatra vonatkozó törvények) átalakult a katonai életforma is, ami változást eredményez a katonalelkészi tevékenység feltételrendszerében is. Mindezek indokolttá tették az 1994-ben kötött megállapodás újragondolását, közös újraértelmezését.

Mivel az 1994-es megállapodás nem határozott a „katonai rangokról a katonai ordinárius és a tábori lelkészek esetében”, a megállapodás idevonatkozó pontját a Katolikus Egyház kezdeményezése alapján kiegészítették a hivatásos, a szerződéses katonák és a közalkalmazotti, közszolgálati jogviszonyban lévő állomány kategóriákkal.

Megerősítették, hogy szükség van a Katonai Ordinariátus Szervezeti és Működési Szabályzatának kiadására. Ezt a honvédelmi miniszter – az érvényben lévő törvények és végrehajtási szabályok alapján, valamint a vonatkozó egyházi jogszabályokra tekintettel – a Püspöki Konferenciával egyetértésben fogja kiadni.

A memorandum értelmező részének elkészítéséhez a jogalapot az 1994-es megállapodás XIV. fejezete szolgáltatta, amely szerint „amennyiben a Magas Szerződő Felek egyike úgy ítélné meg, hogy gyökeresen megváltoztak azok a körülmények, amelyek között a megállapodást megkötötték, tárgyalásokat kezdeményez a megállapodásnak az új körülményekhez történő igazítására”.

„A 2004-es átalakítás történelmi jelentőségű változtatás volt, megváltoztak a katonai szolgálatra vonatkozó törvények, a katonai életforma, illetve a katonalelkészi tevékenység feltételei. Ma a hivatásos és szerződéses katonák a kiképzés után szabadon elhagyhatják a laktanyát. Lakóhelyükön módjuk van a lelkigondozásra, hitéletük gyakorlására. Azonban a hazától, a családtól távol, például missziókban a katonák vallásgyakorlására a tábori lelkészi szolgálat hivatott.

Az egyházaknak is van missziós küldetésük, a honvédség is missziónak nevezi a külföldön teljesített katonai szolgálatot. Mint tudják, három földrészen, tizenhárom országban, ezer katonánk teljesít szolgálatot. Az ő lelki gondozásuk, emberi problémáik kezelése fontos a Magyar Honvédség számára. Ebben nyújt segítséget a tábori lelkészi szolgálat” – mondta Szekeres Imre honvédelmi miniszter.

Juliusz Janusz apostoli nuncius beszédében hangsúlyozta: „A memorandum alapvető motivációja az, hogy garantálja a katonák és családtagjaik lelkipásztori ellátását, a jelenlegi helyzetben itthon és külföldön. (...) Az Egyház fontos szerepet tölt be azon vallási és tradicionális értékek megőrzésében, amelyeket a magyarok identitásuk és történelmük részeként ismernek el. A lelkipásztori szolgálat a katonák számára erkölcsi támogatást jelent az annyira sokat kívánó és életveszélyes helyzetekkel is járó életükben.”

A memorandum aláírásának előzményei

A honvédelmi vezetés már a 2007. áprilisi Magyar–Vatikáni Vegyesbizottsági ülésen megfogalmazta, hogy nyitott minden megoldási javaslatra. Az egyeztetések mindvégig ennek szellemében folytak. A honvédelmi vezetés az egyeztetéseket mindvégig abban a hitben és várakozásban folytatta, hogy a Magyar Katolikus Egyház történelmi és nemzetközi tapasztalatait felhasználva olyan szellemben kezdeményezi, amely a Magyar Honvédség itthon és külföldön szolgáló katonáinak lelkigondozásának igényekkel összhangban álló jobbítását szolgálja.

A Honvédelmi Minisztérium és a Magyar Honvédség vezetése, parancsnokai a memorandum aláírása után azt várják, hogy a Magyar Katolikus Egyház HM Tábori Lelkészi Szolgálat Katolikus Tábori Püspöksége is még hatékonyabban támogatja a külszolgálaton lévőket. A HM Tábori Lelkészi Szolgálat jelenlegi létszáma megfelel a 61/1994-es kormányrendelet követelményének: az ezer katona után egy tábori lelkészi beosztás előírásának. Jelenleg a kialakított munkaköri jegyzékben 24 tábori lelkészi beosztás szerepel, ebből két katolikus tábori lelkészi hely ma még üres.

 

 

EZERNYOLCVANEGY LÁMPA A KARÁCSONYFÁN

honvedelem.hu, 2008. december 18.

A Magyar Honvédség külföldi misszióban szolgáló katonákra emlékeztek Budapesten, a Maléter Pál laktanyában. A „Missziók Karácsonya” elnevezésű rendezvény ünnepi műsorát videókapcsolaton keresztül az Afganisztánban, a Koszovóban és a Szarajevóban szolgálatot teljesítő magyar egyenruhások is megtekinthették.

A keresztény világ legnagyobb ünnepe, a karácsony közeledtével köszöntötték a Magyar Honvédség jelenleg is külföldön szolgáló katonáit december 18-án délután az MH Támogató Dandár Maléter Pálról elnevezett laktanyájában.

Az immár hagyományos, „Missziók Karácsonya” elnevezésű rendezvényen részt vett Szekeres Imre honvédelmi miniszter, Vadai Ágnes, a minisztérium államtitkára, Havril András vezérezredes, a HM Honvéd Vezérkar főnöke, illetve Tömböl László mérnök altábornagy, az MH Összhaderőnemi Parancsnokság parancsnoka.

Az ünnepi műsort videókapcsolaton keresztül az afganisztáni magyar tartományi újjáépítési csoport, a koszovói Pec-ben található KFOR manőver zászlóalj és a Szarajevóban szolgáló MH EUFOR Kontingens táboraiban is megtekinthették a jelenleg külszolgálaton lévő magyar katonák. A műsor a budapesti helyőrségi zenekar fellépésével kezdődött, akik Csajkovszkij Ünnepi indulóját játszották el, majd dr. Szekeres Imre honvédelmi miniszter mondott ünnepi beszédet.

Szép hagyomány, hogy karácsony előtt idehaza köszöntjük a külföldi missziókban szolgálatot teljesítő katonáinkat. Illetve azokat, akik a háttérben értük, a kint lévőkért dolgoznak. És persze köszöntjük a katonák hozzátartozóit is, akik nélkül elképzelhetetlen lenne a szolgálat, a missziós feladatvállalás – mondta a miniszter, majd arról beszélt, hogy a minisztériumban az is szokás, hogy a vezetők advent időszakában felkeresik a Magyar Honvédség külhoni állomáshelyeit. Afganisztánban, Koszovóban, Szarajevóban, Cipruson, vagy éppen a Sínai-félszigeten személyesen köszönik meg a katonáknak a helytállásukat. 2008. fontos éve volt a Magyar Honvédségnek és eredményes évet zártunk. Sikerrel feleltünk meg az új kihívásoknak, és sor került kiemelkedő eseményekre is. Olyanokra, amelyek az egész magyar társadalom számára fontossá tették a Magyar Honvédséget. A haderőreform lezárása után pedig már a konkrét feladatokra, a haderőfejlesztésre, a képességekre, a kiképzésre és a missziókra koncentráltunk – emelte ki Szekeres Imre, hozzátéve: idén folytatódott a haderő és a haditechnika fejlesztése. Növelték a harci hatékonyságot, a mobilitást, a telepíthetőséget.

A honvédelmi tárca vezetője hangsúlyozta: komoly siker volt az is, hogy a C–17-es stratégiai légiszállítási programban Magyarország kulcsszerepet kapott. Azzal, hogy a NATO légiszállítású bázisa a jövőben Magyarországon, Pápa városában lesz, Magyarország először kapott lehetőséget arra, hogy egy jelentős NATO-kezdeményezés központja legyen.

Szekeres Imre szerint megtiszteltetést jelentett az, hogy otthont adhattunk a NATO védelmi miniszterek találkozójának. Hiszen ezzel bebizonyítottuk, hogy hazánk nem csupán tagja, hanem konstruktív tagja az észak-atlanti szövetségnek.

– Magyarország, a Magyar Honvédség jelentős feladatokat vállal a békemissziók terén is. Afganisztánban, a tartományi újjáépítési csoportban kétszáznegyvenen szolgálnak. Növeltük az egyéni beosztások számát és átvettük a kabuli nemzetközi repülőtér irányítását is. Büszkeséggel töltött el, amikor december elején találkozhattam a magyar katonákkal Pol-e-Khumriban és Kabulban és megtapasztalhattam felkészültségüket és azt, hogy milyen magas színvonalon látják el feladataikat. Tudom, hogy a világsajtó a legtöbbet ma Afganisztánnal foglalkozik, de mégis számunkra legalább ilyen fontos az, hogy magyar katonák állomásoznak a Balkánon is. Hiszen a Balkán stabilitása Magyarország számára nemzetközi érdek. Büszke vagyok arra, hogy szeptember elsejétől egy manőver zászlóalj vezetését látja el a Magyar Honvédség Koszovóban – mondta Szekeres Imre.

A honvédelmi miniszter aláhúzta: nagyon fontos, hogy a magyar társadalom nagy elismeréssel tekint a katonákra. A Magyar Honvédséget pedig az egyik legfontosabb állami intézménynek tartja. És az is fontos, hogy a magyar társadalom tisztában van annak a jelentőségével, hogy a NATO békeműveletekben, az Európai Unió, vagy az ENSZ megbízásából elvégzett feladatokban mennyire lényeges a magyar részvétel.

– Természetesen az is nagyon fontos, hogy a feltételek rendelkezésre álljanak. Éppen ezért lényeges az a döntés, amit az Országgyűlés hétfőn hozott meg, s amelyben biztosította azokat a pénzügyi feltételeket, amelyekkel eredményesen tevékenykedhet a Magyar Honvédség. Tudom, hogy a költségvetésben elfogadott 320 milliárd forint nagyon sok pénz. Felelősen és takarosan fogunk vele gazdálkodni, s biztos vagyok benne, hogy megfelelő élet-, és munkakörülményeket, megfelelő szolgálati előmenetelt és megfelelő biztonságot is tudunk teremteni – ígérte meg ünnepi beszédében Szekeres Imre, aki kiemelte azt is, hogy a Magyar Köztársaság nem nélkülözheti a haza fegyveres védelmét vállaló, arra minden tekintetben képes és kész katonákat. Erre a feladatra szakmailag, fizikailag felkészült katonákra van szükség. A missziókban szolgáló magyar katonák, minden kétséget kizáróan, számos helyen bizonyították, hogy képzettségük kiemelkedő, képességeik sokoldalúak, harckészségük minden tekintetben kifogástalan.

Beszéde végén a honvédelmi miniszter egy perces néma főhajtással emlékezett meg azokról a magyar katonákról, akik idén külszolgálatuk során vesztették életüket.

Az ünnepi műsor Móra Ferenc „Szép karácsony szép zöld fája” című novellájával folytatódott, amelyet a honvédszínház művésze Bocskor Salló Lóránt adott elő, majd a Goabolo New Wave csoport látványos tűzzsonglőr produkciója szórakoztatta a katonákat itthon és – a videokapcsolaton keresztül – külföldön is.

Ezt követően Szekeres Imre és Havril András meggyújtotta a támogató dandár alakuló terén lévő fenyőfára helyezett izzókat. A hagyománynak megfelelően minden egyes, külszolgálaton lévő magyar katonáért egy-egy izzót gyújtottak, így összesen 1081 karácsonyi izzó ragyogott fel ezen a délutánon. Azokért a katonákért borítva fényárba a környéket, akik három földrész tizenhárom országában képviselik a Magyar Honvédséget.

A jelenleg külszolgálaton lévő katonákért Lakner Pál dandártábornok, protestáns tábori püspök, és Beta Tibor ezredes, a tábori lelkészi szolgálat katolikus általános helynöke mondott imádságot.

A „Missziók Karácsonya” rendezvény a támogató dandár színháztermében folytatódott, ahol a Magyar Honvédség központi zenekara adott koncertet, majd Havril András vezérezredes, a HM Honvéd Vezérkar főnöke mondott ünnepi köszöntőt.

– A mai napon nem szabad megfelejtkeznünk azokról az elődökről, katonákról sem, akik a történelem vérzivataros időszakaiban, itthon vagy hazánktól távol töltötték a karácsonyt védve a hazát és a szabadságot. Tisztelet és megbecsülés övezi őket. Meggyőződésem, hogy ugyanilyen tisztelet és megbecsülés kell, hogy övezze azokat a katonákat, akik napjainkban önként vállalják, hogy hazájuktól távol, missziós feladatokat teljesítenek – emelte ki a vezérkari főnök, majd hozzátette: ma már minden magyar katona számára adott az a lehetőség, hogy részese lehessen a misszióknak, megtapasztalhassa azt a büszkeséget, amit egy katona csak akkor szerezhet meg, ha más nemzetek katonáival vállvetve, tisztességgel, becsülettel teljesíti a feladatát, képviselve ezzel az országot és a honvédséget.

Az egész délutánt betöltő ünnepség a „Dívák Karácsonyával” ért véget, amelyben három közismert színművésznő, Détár Enikő, Ladinek Judit és Siménfalvi Ágota adott elő közismert dalokat a budapesti, az afganisztáni, a koszovói és a szarajevói közönségnek.

Szűcs

Típus: 
Újságcikk
Tartalom dátuma: 
kedd, 2008, január 1 to szerda, 2008, december 31