Megjelenés a médiában - 2014

MEGJELENÉS A MÉDIÁBAN - 2014

 

A HM KATOLIKUS TÁBORI PÜSPÖKSÉG VII. VERSMONDÓ VERSENYE

Ez évi szavalóversenyükkel az Első Világháború katonái előtt tisztelegtünk.Versmondó versenyünk kötelező költeménye Szent Pál Apostol  “Szeretet himnusza” volt a A Zsűri tagjai Kun Szabó István vezérőrnagy, a Honvédelmi Minisztérium társadalmi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkára, Bíró László katolikus tábori püspök, Kovács Gábor Dénes magyar-esztétika szakos tanár, színészpedagógus, a Gór Nagy Mária Színitanoda szakmai vezetője, Körtvélyessy Zsolt Jászai Mari-díjas, érdemes művész, színművész, Takács Tamás alezredes, kiemelt vezető tábori lelkébsz döntése alaján ebben az évben az alábbi eredmény született:

I. helyezett:  SZABÓ ORSOLYA (választott verse - Sík Sándor: Jó nekem, Uram)aki meghívást nyert a 2015. évi 57. Nemzetközi Katonai Zarándoklatyvutalvány

II. helyezett: JELEN BÁLINT BALÁZS (választott verse - Kosztolányi Dezső: Öcsém) aki részvételt nyert a 2015. évi Zalavári Gyermektáborba +17000 Ft alvány

III. helyezett:  BAUKÓ ATTILA (választott verse - Ady Endre: Imádság háború után) aki részvételt nyert a 2015. évi Zalavári Gyermektáborba +12000 Ft ért

Kun Szabó István vezérőrnagy, HM Társadalmi Kapcsolatokért Felelős helyettes államtitkár különdíja:

POLGÁR KINCSŐ (választott verse - Ady Endre: Imádság háború után)

Bíró László katolikus tábori püspök különdíja:

GARAI GÁBOR (választott verse - Gyóni Géza: Csak egy éjszakára)

A Katolikus Tábori Püspökség különdíja:

MITSCH BÁLINT MÁRK (választott verse - Gyóni Géza: Csak egy éjszakára)

A versmondó versenyen résztvevő valamennyi gyermeknek ezúton is gratulálunk!

 
JUBILEUMI MENETGYAKORLAT A NEMZETI KATONAI ZARÁNDOKLATON
Idén huszadik alkalommal rendezi meg a Nemzeti Katonai Zarándoklatot, valamint nyolcadszorra a hozzá kapcsolódó családi napot a HM Katolikus Tábori Püspökség (KTP) szeptember 20-án, szombaton. Ebben az évben különleges programokkal várják a résztvevőket.

„Az idei katonai zarándoklat több szempontból is más lesz” – mondta el a honvedelem.hu érdeklődésére Berta Tibor ezredes. A Katolikus Tábori Püspökség általános helynöke hozzátette: „a huszadik év alkalmából elindítunk egy jubileumi menetgyakorlatot, amelyen katonák, illetve honvédségi közalkalmazottak is részt vehetnek. A táv huszonkét kilométer, az MH vitéz Szurmay Sándor Budapest Helyőrség Dandár Petőfi Sándor laktanyájától a máriaremetei Kisboldogasszony-bazilikáig tart.”

Az ezredes kiemelte: erre az alkalomra készült egy nagyobb méretű kereszt, amelynek egy darabját végig viszik a menetgyakorlaton. „A kegytemplom előtt összeállított keresztet pedig ünnepélyesen visszük be a tizenegy órakor kezdődő szentmisére” − emelte ki Berta Tibor, hozzátéve: az ünnepi szentmisét Alberto Bottari de Castello érsek, Magyarország apostoli nunciusa és Bíró László katolikus tábori püspök, valamint a tábori lelkészek mutatják be.

„Egy másik különlegessége is lesz a Nemzeti Katonai Zarándoklatnak, ekkor adjuk át a Kapisztrán Szent János-elismeréseket azoknak a katonáknak, akik az elmúlt húsz esztendőben segítették a Katolikus Tábori Püspökséget” – hangsúlyozta Berta Tibor.

Szentmise a tavalyi nemzeti katonai zarándoklaton

 

A katonai zarándoklatra ráépülő családi napon a gyerekek számára is kínál programokat a tábori püspökség. A többi között játszóház és kézműves-foglalkozás is várja majd a kicsiket és nagyokat egyaránt.
 

 

HÚSZ ÉVES A KATOLIKUS TÁBORI PÜSPÖKSÉG

Eredeti megjelenés honvedelem.hu Fotó: Galovtsik Gábor Szöveg: Nyulas Szabolcs

A húszéves Katolikus Tábori Püspökséget bemutató könyvet jelentetett meg a Zrínyi Kiadó Inter arma caritas, vagyis Fegyverek között a szeretet címmel. A kötet december 11-i, csütörtöki bemutatóján − Budapesten, a Stefánia Palota − Honvéd Kulturális Központban − beszédet mondott Hende Csaba honvédelmi miniszter, Várszegi Asztrik püspök, pannonhalmi főapát és Bíró László, katolikus tábori püspök.
Hende Csaba azt mondta: csak pozitív dolgok fűződnek a tábori püspökség szolgálatához, és minden résztvevő büszke lehet a teljesítményére. A szolgálat tagjai egyébként a honvédség különböző misszióiban – a Balkánon, Afganisztánban és Cipruson is – áldozatos munkát végeznek, és a katonák is elfogadják őket.

„Nagyon büszke vagyok arra, hogy itt lehetünk és megértük ezt a húsz évet” – hangsúlyozta a miniszter. Hozzátette, hogy a katonáknak elengedhetetlen az a szolgálat, amit a lelkészektől kapnak, a fizikai mellett ugyanis a lelki állóképesség is nagyon fontos, és ennek a megerősítése nagymértékben köszönhető a tábori lelkészeknek.

Várszegi Asztrik püspök, pannonhalmi főapát a kötetet méltatva felidézte, hogy a rendszerváltás környékén a fő dilemma az volt: szükség van-e egyáltalán a tábori püspökségre. „Azt gondolom, hogy ahol emberek vannak, az egyháznak ott a helye és ott kell teljesíteni a küldetését” − mondta. A könyv – a főapát szavai szerint – nagyon sokrétűen közelíti meg a lelkészi szolgálatot, illetve „elegáns” formában, képekkel illusztrálva tárja elénk a szervezet működését és történetét. Ezzel kapcsolatban megjegyezte azt is, hogy nagy szükség van ma az olyan történeti áttekintésre, amit a kötet nyújt, hiszen ebből realizálódik a tábori püspökség 20 éves történelme.

Bíró László tábori püspök a rendezvényen hangsúlyozta: a katonalelkész a „hűség embere”, aki gyakran utoljára távozik a harcmezőről, miután megadta a végtisztességet a elhunytaknak. A katonalelkészi szolgálat nem politikai döntésből fakad, hanem az ember lényegéből. „Az etikai törvények nem állnak meg a transzcendencia nélkül” – mondta. A szervezetről szólva elmondta, hogy csak lassan, de a helyére kerül a tábori lelkészi szolgálat, és azzá válik, aminek a 21. században lennie kell.

A Zrínyi Kiadó által 3000 példányban kiadott kötet elkészítésében közreműködött Fodor Endre, a Honvédelmi Minisztérium korábbi kabinetfőnök-helyettese, Berta Tibor ezredes, a Katolikus Tábori Püspökség általános helynöke, Marosi Antal újságíró, valamint Bódi Zsófia és Juhász Violetta. A bemutatón jelen volt mások mellett Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek, dr. Benkő Tibor vezérezredes, Honvéd Vezérkar főnök, dr. Orosz Zoltán altábornagy, Honvéd Vezérkar főnökhelyettes, valamint Kun Szabó István vezérőrnagy, a HM társadalmi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkára.

 

 
MEGGYÚJTOTTÁK A REMÉNYSÉG GYERTYÁJÁT
Eredeti megjelenés:  honvedelem.hu Fotó: Dévényi Veronika Szöveg: Takács Vivien
A HM Tábori Lelkészi Szolgálat meggyújtotta az adventi koszorú második gyertyáját Budapesten, a Honvédelmi Minisztérium Balaton utcai épületében december 5-én, pénteken.

Nánai László Endre százados, evangélikus tábori lelkész ünnepi köszöntőjében elmondta, hogy minden gyertya másfajta keresztény értéket szimbolizál: „A múlt héten meggyújtottuk a hit gyertyáját, ma a reménységet szimbolizáló gyertyát fogjuk meggyújtani.”

A tábori lelkész beszédében rámutatott, hogy a reménység spirituális értelemben az ember számára olyan, mint az oxigén: elég nehéz nélküle értelmes életet folytatni. „Kellenek nekünk a végső perspektívák, hiszen végső perspektívák nélkül nagyon nehéz végigmenni az életúton” – tette hozzá a százados.

Berta Tibor ezredes, a Katolikus Tábori Püspökség általános helynöke adventi gondolataiban elmondta: a szeretet mindig keresi és mindig megteremti az ünnepet, s ezek között is a legnagyobb a szeretett személy születésnapja.

Az adventi áhítaton közreműködött az MH Légierő Zenekar−Veszprém kamarazenekara.

 

AKIK NAPONTA MEGTANULNAK EGY VERSET, ÉSZREVESZIK A SZÉPET
Forrás: honvedelem.hu Fotó: Konkoly Dávid  Szöveg: Takács Vivien
 
Hetedik alkalommal rendeztek szavalóversenyt Budapesten, a HM Katolikus Tábori Püspökségen (HM KTP), december 3-án, szerdán.
Idén a versmondók szavalataikkal az első világháború áldozatai előtt tisztelegtek.
 

A HM KTP által szervezett versmondó versenyen nyolc katonacsalád 11-15 év közötti gyermekei vettek részt. Minden szavalónak két-két verssel kellett szerepelnie a közönség és a zsűri előtt. A lámpalázat hamar legyűrték a tanulók, és büszkén álltak ki a mikrofon elé. A Nagy Háborúra emlékezve olyan költők műveit választották ki a szervezők, akik megjárták az első világháborút, illetve olyan verseket válogattak össze, amelyek a háborúról és annak következményeiről szólnak. A versmondó verseny kötelező költeménye − amit az első fordulóban mindenkinek el kellett szavalnia − a Szent Pál apostol Korintusiakhoz írt első levelében található Szeretet himnusza volt. A második körben többen választották Gyóni Géza Csak egy éjszakára című versét, de népszerű volt Ady Endre műve is, az Imádság háború után.

Az idén másodszorra induló Mitsch Bálint Márk Gyóni Géza versét adta elő. „Több verset is átnéztem, de ez volt számomra a legszimpatikusabb, mert ezt viszonylag jól lehet hangsúlyozni” – mondta Márk, aki csakúgy, mint tavaly, idén is a Katolikus Tábori Püspökség különdíját nyerte el.

Szabó Orsolya, az idei verseny győztese a honvedelem.hu érdeklődésére elmondta, hogy ez volt a negyedik, egyben az utolsó alkalom, amikor részt vett a versenyen, hiszen a napokban töltötte be a tizenötödik életévét. „Azért neveztem be negyedszerre is a szavalóversenyre, mert kíváncsi voltam, hogy mennyit fejlődtem.” Elárulta: a kötelező versben a hangsúlyozás jelentett számára nagy kihívást. „Második versként azért választottam Sík Sándor »Jó nekem, Uram« című költeményét, mert megtetszett a címe, és miután rákerestem az interneten, rögtön megfogott a mű” – tette hozzá Orsolya, aki, „majd ha nagy lesz”, kisgyermek- és csecsemőápoló szeretne lenni.

A második helyen a tizenhárom éves Jelen Bálint Balázs végzett, megelőzve a tizenkét esztendős Baukó Attilát.

Körtvélyessy Zsolt, Jászai Mari-díjas, érdemes művész, a zsűri tagja zárógondolataiban elmondta, hogy a mai világban sajnos egyre kevesebben foglalkoznak a versekkel, így nagy örömére szolgált, hogy a tanulók olyan műveket szavaltak el, amik megerősítik őket a hitükben. „A versmondás egy nagyon nehéz műfaj, ezért bátorítalak titeket, hogy minél többet foglalkozzatok a versekkel” − emelte ki, hozzátéve: „én negyven éve foglalkozom versekkel, most is a zsebemben van egy, amit nemrégen tanultam meg.”

Bíró László katolikus tábori püspök – aki ugyancsak tagja volt a zsűrinek – a verseny végén összefoglalta a hallottakat. „Fölüdítő volt veletek: az izgalmatokkal, a mosolyotokkal és a nagyon szép verseitekkel” − mondta, hozzátéve: nem egyszerű mesterség mikrofon előtt megállni és elmondani kívülről egy hosszú és nehéz szöveget. „Akik naponta megtanulnak egy verset, azokban van valamilyen sajátos erő: észreveszik a szépet, a szépet észrevenni azt jelenti, hogy szeretnek jók lenni, és jók meg úgy lehetnek, ha észreveszik az igazat. Az igaz, a jó meg a szép, mind összetartoznak. Szeressétek a verseket” – biztatta a gyerekeket a tábori püspök.

 

VERSMONDÓVERSENY AZ ELSŐ VILÁGHÁBORÚ JEGYÉBEN

Eredeti megjelenés: honvedelem.hu

Idén hetedik alkalommal rendezi meg szavalóversenyét a HM Katolikus Tábori Püspökség (KTP) a katonacsaládok gyermekei részére december 3-án, szerdán. Ebben az évben a versekkel a Nagy Háború áldozatai előtt szeretnének tisztelegni.
Az idei szavalóverseny célja – a versmondás és a vershallgatás nagyszerűsége mellett - az, hogy megemlékezzünk a száz éves évfordulóról – mondta el a honvedelem.hu érdeklődésére Berta Tibor ezredes, a püspökség általános helynöke. „Egyrészt olyan költők műveit választottuk, akik megjárták az első világháborút, illetve olyan verseket válogattunk össze, amelyek a háborúról, a háború őrületéről és annak következményeiről szólnak” – tette hozzá.

A versmondó verseny kötelező költeménye - melyet az első fordulóban kell elszavalni - Szent Pál apostol Korintusiakhoz írt első levelében található, a Szeretet himnusz. „Az vezérelt minket ennek a költeményszerű bibliai résznek a kiválasztásában, hogy felhívjuk a figyelmet a másik ember iránti tevékeny szeretet szépségére és megvalósítására. Valójában az, az üzenet ezzel, amit Ferenc pápa mondott nemrég szeptember 13-án Redipugliában, hogy a háború őrültség, ezért ne legyen többé háború” – emelte ki Berta Tibor.


A december 3-án megrendezendő verseny zsűrijében Kun Szabó István vezérőrnagy, a Honvédelmi Minisztérium társadalmi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkára, Bíró László katolikus tábori püspök, Kovács Gábor Dénes magyar-esztétika szakos tanár, színészpedagógus, a GNM Színitanoda szakmai vezetője, Körtvélyessy Zsolt Jászai Mari-díjas, érdemes művész, színművész és Takács Tamás alezredes, kiemelt tábori lelkész foglal majd helyet.
 
 
XX. NEMZETI ZARÁNDOKLAT és VIII. CSALÁDI NAP

A HM Katolikus Tábori Püspökség szeptember 20.-án rendezte meg huszadik alkalommal a Nemzeti Katonai Zarándoklatot, Budapest-Máriaremetén a Kisboldogasszony Plébániatemplomben.

A 20. zarándoklat  néhány új programmal is várta a Magyar Honvédségben szolgálatot teljesítő katonákat és családtagjaikat.

A zarándoklat egyik újdonsága a „Jubileumi Menetgyakorlat” volt, amelyen katonák és honvédségi közalkalmazottak vettek részt, mintegy nyolvanan. A 22 kilométeres táv a Budapest Helyőrség Dandár Petőfi Sándor Laktanyájától a máriaremetei Kisboldogasszony Bazilikáig tartott. A menetgyakorlat Takács Tamás alezredes kiemelt vezető tábori lelkész irányításával - akinek munkáját Rácz István főhadnagy és Horváth Kornél hadnagy tábori lelkészek segítették - indult el reggel 5 óra 30 perckor és délelőtt a 11 órai szentmise előtt érkezett meg Máriaremetére.  A szentmise előtt dr. Orosz Zoltán altábornagy, a Honvéd Vezérkar Főnök-helyettese a kegytemplom előtti téren üdvözölte a jubileumi menetgyakorlaton részt vevőket: „A Magyar Honvédség kötelékében húsz éve alakult újjá a katonai Tábori Lelkészi Szolgálat. A zarándoklat olyan esemény és olyan többletet, amely lelki, hitbeli és talán némi fizikai edzettséggel segíti, viszi előre a hétköznapokat”.

A menetgyakorlatra egy nagyobb méretű kereszt is készült, amelynek rövidebb szárát a katonák felváltva vitték végig a 22 kilométeres távon. A kegytemplom előtt összeállított feszületet ünnepi menetben vitték be a szentmisére, amelyet Alberto Bottari de Castello érsek, Magyarország apostoli nunciusa, Bíró László katolikus tábori püspök, és a tábori lelkészek mutattak be.

Az ünnepi szentmise elején Esterházy László pápai káplán, c. prépost, plébános köszöntötte az apostoli nunciust, majd Vargha Tamás a HM parlamenti államtitkára szólt a zarándokokhoz:

Excellenciás és Főtisztelendő Nuncius, Érsek Úr! Excellenciás és Főtisztelendő Püspök Úr! Főtisztelendő Urak! Tisztelt Zarándoktársak!

XVI. Benedek pápa így fogalmaz: „A béke szerzői azok, akik szeretik, védik és előmozdítják az életet, annak teljességében”. Mert a béke az emberi élet tiszteletére épül. A keresztényektől ebben az értelemben is többet várnak, de ugyanezt a többletet várja el a társadalom katonáinktól is. Ez a többlet pedig egyrészt hitünkből, másrészt szolgálatunkból fakad.

Keresztényként, de katonaként is, kötelességünk ugyanis, hogy figyelemmel és nyitottsággal forduljunk azok felé, akik szegénységben vagy háborús országokban élnek, és azok felé is, akikre fájdalmak és szenvedések nehezednek. De együttérzésünkről kell biztosítanunk azokat a családokat, s főleg katonacsaládokat is, amelyek válságban vannak, és különösen is rászorulnak támogatásunkra.

Mert gyermekeink jövője attól is függ, hogy hol és hogyan neveljük őket a békére. Az pedig alapigazság, hogy nemzetünk megújítása csak a családok megerősítésén keresztül történhet.

A Tábori Lelkészi Szolgálat munkáját ezért is kísérem figyelemmel, mert katonáink és családjaik körében végzett szolgálatukkal arra bátorítanak minket, hogy megnövekedett hittel és reménnyel tekintsünk a jövő elé, s arra, hogy gyermekeinket az élet pozitív értékének megbecsülésére, békeszeretőknek és béketeremtőknek neveljük. Mert a béke nem olyan kincsünk, figyelmeztet XVI. Benedek pápa, amit már megszereztünk, hanem az a cél, amely felé mindnyájunknak törekednie kell.

Ezért nagyrabecsüléssel köszöntöm tábori lelkészeinket, mert szolgálatuk egész nemzetünk szolgálatára épül. De engedjék meg, hogy ezúton itt a templomban a szentmise elején külön is szeretettel köszöntsem Bíró László püspök urat kettős jubileuma, pappá szentelésének 40. püspöki szolgálatának 20. évfordulója alkalmából. Isten áldását kérjük életére és szolgálatára! Köszönöm, hogy meghallgattak.

A szentmise kezdetén az apostoli nuncius gyújtotta meg azt a mécsest minden háború áldozatáért, melyet Bíró László tábori püspök vett át Ferenc Pápától szeptember 13.-án a redipuglia-ban bemutatott szentmisén.

A szentmise homíliájában Alberto Bottari de Castello érsek így fogalmazott: „Papságom első három évét a Piave folyó melletti egyházközség káplánjaként töltöttem el. E folyó olasz földön szentnek számít, mivel számos első világháborús csatának állít emlékhelyet. Az egyházközség területén volt egy első világháborús emlékhely is elesett katonák temetőjével együtt, amit családok, hozzátartozók és katonai csoportok sokszor felkerestek. „Mi magunk kísértük a kegyhelyre az embereket, és minden egyes látogatás alkalmával időt szenteltünk az összeszedettségnek, az imádságnak és az emlékezésnek.”

Az ünnepi szentmise befejező áldása előtt a püspökség általános helynöke köszöntötte Bíró László tábori püspököt áldozópappá való szentelésének negyvenedik és püspökké szentelésének huszadik évében. A Katolikus Tábori lelkészi Kar nevében Szentesi Csaba őrnagy, görög katolikus tábori lelkész egy Kapisztrán Szent János domborművet ábrázoló pásztorbotot, Kótai Róbert főhadnagy pedig egy kelyhet adott át a főpásztornak.

Bíró László tábori püspök megköszönve az ajándékokat elmondta, hogy a bakulum, a pásztorbot az írányítás, a helyes irányba terelés eszköze és nem a fegyelmezésé, az ütlegelésé, idézve a 22. zsoltár mondatait: "Az Úr az én pásztorom, nem szűkölködöm, zöldellő legelőkön adott nekem helyet, csöndes vizekhez vezetett engem... Járjak bár a halál árnyékában, nem félek semmi bajtól, mert te velem vagy. Vessződ és pásztorbotod megvigasztaltak engem."

A tábori püspök megköszönte Alberto Bottari de Castello érseknek, hogy eljött bemutatni a huszadik Nemzeti Katonai Zarándoklat szentmiséjét, majd egy Kapisztrán Szent János Ezüst Emlékérmet adott át az apostoli nunciusnak.

A zarándoklat szentmiséjének zenei szolgálatát az MH Légierő Zenekar Veszprém látta el.

Az ünnepi mise után első világháborús katonadalok hangzottak el Mészáros János Elek Simándy József-díjas magánénekes előadásában.

Az előadás után került sor a Kapisztrán Szent János Elismerések átadására azoknak a személyeknek, akik az elmúlt húsz évben segítették és támogatták a katolikus tábori lelkészek munkáját és ezáltal a Katolikus Tábori Püspökséget, Kapisztrán Szent János Elismerésben részesültek.

Délután Szentesi Csaba őrnagy, görög katolikus tábori lelkész vezetésével a kegytemplom kápolnájában vetítettképes keresztúti ájtatosságra került sor.

A nemzeti katonai zarándoklattal egybekötött  VIII. Családi Napon számos játékos program és kézműves foglalkozás várta a gyermekeket.

 

KAPISZTRÁN SZENT JÁNOS ELISMERÉSEK

A Magyarországi Katonai Ordinariátus elkötelezett magatartásáért, áldozatos tevékenységéért, valamint mivel különleges szolgálata révén, huzamos időn át nagymértékben segítette a katolikus tábori lelkészeket feladataik ellátásában, s így kimagasló módon járult hozzá a Katonai Ordinariátus társadalmi elismertségének javításához és küldetésének megvalósításához, érdemei elismeréséül az alábbi kitüntetéseket  adományozta:

KAPISZTRÁN SZENT JÁNOSARANY ÉRDEMÉREM: Kelemen József nyugállományú altábornagy, BEOSZ elnök

KAPISZTRÁN SZENT JÁNOS EZÜST ÉRDEMÉREM: dr. Orosz Zoltán altábornagy, Honvéd Vezérkar Főnök-helyettes, vitéz békei Koós Ottó nyugállományú alezredes, volt magyar királyi százados

KAPISZTRÁN SZENT JÁNOS BRONZ ÉRDEMÉREM: Myszoglád Róbert ezredes, Honvéd Vezérkar Vezérkari Iroda, irodavezető, dr. Jelen Gábor ezredes, Honvédelmi Minisztérium Hadfelszerelési és Vagyonfelügyeleti Főosztály, Vagyonfelügyeleti Osztály osztályvezető, főosztályvezető-helyettes, MH Légierő Zenekar Veszprém

KAPISZTRÁN SZENT JÁNOS EZÜST EMLÉKÉREM: dr. Fodor István úr, a HM volt politikai államtitkára, Dombóvári Piroska úrhölgy

KAPISZTRÁN SZENT JÁNOS BRONZ EMLÉKÉREM: Kovács Zoltán nyugállományú ezredes, a HM volt vallásügyi főmunkatársa, Fodor Endre kormánytisztviselő, a Honvédelmi Minisztérium kabinetfőnök-helyettese, Kiss Attila őrnagy, MH Légijárműjavító Üzem, alosztályvezető

KAPISZTRÁN SZENT JÁNOS OKLEVÉL: Juhász Dezső alezredes, Katonai Nemzebiztonsági Szolgálat, osztályvezető, Huszár Ferenc alezredes, az MH 5. Bocskai István Lövészdandár törzsfőnök-helyettes, Szécsi Ferenc plébános, kisegítő tábori lelkész, Spillinger Ferenc nyugállományú plébános

KAPISZTRÁN SZENT JÁNOS EMLÉKLAP: Badacsonyi Tamás úr, Kovács Ferenc őrmester, MH BHD NHD, koronaőr, Kovács László szakaszvezető, MH 1. Honvéd Tűzszerész és Hadihajós Ezred, tűzszerész

 

Új honlapja van a HM Katolikus Tábori Püspökségnek

Eredeti megjelenés: honvedelem.hu
 
Értékeinket követke kell haladni a korral
 
Augusztus ötödike óta új külsőbe öltözött a HM Katolikus Tábori Püspökség (KTP) honlapja. A www.ktp.hu változásairól Berta Tibor ezredessel, a püspökség általános helynökével beszélgettünk.

„A cél egyrészt a modernizálás volt” – mondta el a honvedelem.hu kérdésére válaszolva az ezredes. „Igyekeztünk, hogy a honlap, a felfutó címekkel, a menüpontokkal, képekkel, és videókkal együtt arra törekedjen, ami a mi gondolatunk” – tette hozzá.

A katonákkal való lelkipásztori tevékenység egy speciális terület, ezért a honlap inkább az egyenruhásoknak szól és kevésbé azoknak, akik nem a honvédelem területén dolgoznak. Az egyik új menüpont – a „Hitünk” – is ezt jeleníti meg, amely a katonai értékre és etikára, valamint az egyetemes egyház értékeire egyaránt fel szeretné hívni a figyelmet.

„A Twitter, a Facebook, a hírlevelek, az e-mailek mind arra hivatottak, hogy gyorsan megszólítsák az embereket, de azt is gondolom, hogy az emberi kapcsolatok ápolására még mindig a legjobb »módszer« a személyes találkozás” – hangsúlyozta az általános helynök. Ugyanakkor rámutatott, hogy a mai kor követelménye az, hogy a cégeknek, a vállalatoknak, intézményeknek vagy éppen az egyháznak, azon belül a püspökségeknek legyen saját internetes felületük.
Az elmúlt egy hónapban csak pozitív visszajelzések érkeztek a KTP honlapjának megújult „külsejével” kapcsolatban. Berta Tibor elmondása szerint sokaknak első ránézésre meghökkentő volt a sötét szín, de pont ennek köszönhetően a színes betűs kiemelések sokkal áttekinthetőbbé, könnyen kezelhetővé teszik az oldalt.
„A 2000-es évek elején indult el a régi honlap. Haladnunk kellett a korral, így tavasszal megszületett az újítás ötlete” – mondta a Katolikus Tábori Püspökség általános helynöke. Az új weblap friss videókkal, galériákkal és hírlevelekkel folyamatosan bővül.

 

 

TÉGED ISTEN DICSÉRÜNK…

Eredeti megjelenés: honvedelem.hu,  Szerző: Szűcs László Fotó: Rácz Tünde

Szentmise és DVD-bemutató a Mátyás-templomban

Húsz év, két évtized, egy emberöltő – akárhogy is nézzük nagyon hosszú idő. Különösen akkor, ha a saját életünkhöz mérjük. Akik akkor születtek, ma már felnőttek, akiket akkor fogadtak a keresztségbe, ma már nekik is gyermekük lehet – mondta Farkas Anikó Budapesten, a Mátyás-templomban február 19-én, szerda délután.

A Honvédelmi Minisztérium kabinetfőnöke a HM Tábori Lelkészi Szolgálat újbóli megalakulásának huszadik évfordulója alkalmából kiadott, „Téged Isten dicsérünk…” című, katolikus és protestáns egyházi népénekeket tartalmazó DVD ünnepélyes bemutatóján hangsúlyozta: húsz évvel ezelőtt a honvédelmi tárca hosszas előkészítő munka után hozta létre újra a tábori lelkészi szolgálatot, s „a tábori lelkészek azóta is Isten örömhírét viszik a katonáknak”. Ott vannak mindenhol, „Afganisztánban, a Balkánon és itthon, a helyőrségekben is”.

                    Farkas Anikó: a tábori lelkészek húsz éve viszik Isten örömhírét a katonáknak

 

Dr. Benkő Tibor vezérezredes, Honvéd Vezérkar főnök köszöntőjében kiemelte: az egyház kétezer éves történetében mindig voltak olyan egyházi vezetők, püspökök, lelkészek, akik az egyház szolgálata mellett felajánlották szolgálatukat a katonáknak is. „Akik odaálltak a katona mellé, akik hitet, reményt adtak mindazoknak, akik háborúba indultak, akik a hazájukért harcoltak” – mondta Benkő vezérezredes, hozzátéve: így volt ez Mária Terézia korában is, amikor a magyar katonák körében is megjelentek az egyházi személyek.

„Húsz évvel ezelőtt ismét megjelentek körünkben Isten követői, akik napjainkban is arra tanítanak minket, hogy az a hit, az a remény, az a szeretet, amely körül kell, hogy övezzen bennünket, az segíti útjaink, terveink megvalósítását és elérését” – fogalmazott a Honvéd Vezérkar főnök.

    Dr. Benkő Tibor vezérezredes: a tábori lelkészek hitet, reményt adtak mindazoknak, akik háborúba indultak

 

A 130 katolikus és protestáns egyházi éneket a Légierő Zenekar – Veszprém előadásában, az ország számos híres templomában – Veszprémben, Tihanyban, Pannonhalmán, Zircen, Jákon és a Mátyás-templomban – rögzítették képben és hangban a HM Zrínyi Nonprofit Kft. Katonai Filmstúdiójának munkatársai. A két DVD-n, díszcsomagolásban megjelent kiadvány egyedülálló, hiszen korábban még nem volt arra példa, hogy katonazenekar – sőt, fúvószenekar – játsszon egyházi énekeket – hangzott el a rendezvényen.

A DVD bemutatója alkalmából Katona János alezredes, a Légierő Zenekar – Veszprém karnagya kiemelte: elsődleges céljuk az volt, hogy ezeket az egyházi énekeket összegyűjtsék. A dalgyűjtemény pedig azért fontos, mert Magyarországon utoljára a két világháború között készítettek hasonló felvételt.

                                         A szentmisét Bíró László katolikus tábori püspök mutatta be

 

Jákob János dandártábornok, a HM Protestáns Tábori Püspökség tábori püspöke úgy fogalmazott: hálásak azért, hogy ezt az elmúlt húsz évet megélhették. „Örvend a mi szívünk! Jó úgy megpihenni a huszadik évfordulón, hogy az ember átérzi, nem volt hiábavaló, amit tett” – mondta a protestáns tábori püspök.

Bíró László, a HM Katolikus Tábori Püspökség tábori püspöke, katonai ordinárius szerint „a mai nap az egység ünnepe a Honvédelmi Minisztérium és a tábori lelkészi szolgálat, a katonák és a civilek között”. A katolikus tábori püspök hangsúlyozta: az egyházi ének „nem a fül gyönyörködtetésére készült, hanem igazából a szférák zenéjét akarja a földre hozni”.

A DVD bemutatóját megelőző – a tábori lelkészi szolgálat újbóli megalakulásának huszadik évfordulója alkalmából rendezett – ünnepi szentmisén Bíró László tábori püspök úgy fogalmazott: minden szentmise hálaadás. Most hálát kell adni mindazoknak, akik előkészítették az újrakezdést, és akik az elmúlt húsz évben a tábori lelkészekkel együtt járták az utat, illetve velük vannak ma is.

                           A DVD-n szereplő számos egyházi népének elhangzott a Mátyás-templomban is

 

 

VEZÉRKARFŐNÖKI LÁTOGATÁS A KATOLIKUS TÁBORI PÜSPÖKSÉGEN

Eredeti megjelenés: honvédelem.hu Fotó: Krasznai-Nehrebeczky Mária

A Honvéd Vezérkar főnök, valamint helyettese és a törzsigazgató látogatott el a HM Tábori Lelkészi Szolgálat Katolikus Tábori Püspökségére február 27-én, csütörtökön délelőtt.

 

Varga János vezérőrnagy (szemben balra), Dr. Orosz Zoltán altábornagynak (középen) és Dr. Benkő Tibor vezérezredesnek (szemben jobbra

Dr. Benkő Tibor vezérezredest, dr. Orosz Zoltán altábornagyot, és Varga János vezérőrnagyot Bíró László katolikus tábori püspök fogadta a Katolikus Tábori Püspökség Szabadság téren levő székházában, Budapesten.

A találkozón Bíró László katolikus tábori püspök és Berta Tibor ezredes, általános helynök beszámolt a HM Tábori Lelkészi Szolgálat katolikus szolgálati ág 2013. évi működésének tapasztalatairól, részletes tájékoztatást adva a püspökség éves programjairól és a tábori lelkészek tevékenységéről. Az eszmecserén Bíró László ismertette a püspökség jövőt érintő terveit is, melyek nagy része többféle módon is kapcsolódik a honvédelem humánstratégiájában megfogalmazott alapelvekhez, különös tekintettel a katonacsaládok támogatására és a honvédelmi nevelés céljaira.

A mintegy kétórás látogatás során szó esett a Magyar Honvédséggel kapcsolatos feladatokról és más aktuális kérdésekről is.

 

                            Dr. Benkő Tibor vezérezredes és Bíró László katolikus tábori püspök

 

MINISZTERI KITÜNTETÉS A VOLT TÁBORI LELKÉSZNEK

Eredeti megjelenés: honvédelem.hu, szöveg és fotó: Kovács Dániel

A Honvédelemért Kitüntető Cím első fokozatát adományozta Hende Csaba honvédelmi miniszter Kocsis István nyugállományú ezredesnek, tábori lelkészként tizennyolc éven át végzett áldozatos munkája elismeréseként. A március 15-i nemzeti ünnep alkalmából kapott kitüntetést jelenlegi szolgálati helyén, a Szent László-plébániában vette át az egykori tábori lelkész március 12-én, szerdán.

Kocsis István 1994-ben kezdte tábori lelkészi szolgálatát, s ezt a kihívásokkal teli munkát tizenkét éven keresztül kiválóan és lelkiismeretesen végezte. A mai napig megmaradt szoros kapcsolata a honvédséggel. Azon katonák közül, akik évekkel ezelőtt a miséire jártak, többen a mai napig megkeresik, hogy vezesse az esküvői szertartásukat, keresztelje meg gyereküket, unokájukat, vagy közösen ünnepeljenek ezüstlakodalmat, születésnapot.

            A Honvédelemért Kitüntető Cím első fokozatát március 15-e alkalmából vehette át Kocsis István

A lelkész minden évben részt vesz a doni áttörés emlékére rendezett szentmisén a Mátyás-templomban, illetve továbbra is szívesen látogatja a honvédség és a tábori lelkészi szolgálat által rendezett közös programokat.

„Negyvenöt éves koromban kaptam meg a tábori lelkészi kinevezést, amit akkor hatalmas kihívásként éltem meg” − mondta el a honvedelem.hu kérdésére válaszolva Kocsis István. Hozzátette: egészen más típusú munka volt ez, mint amit plébánosként megismert.

Az egykori tábori lelkész úgy fogalmazott: „Személyes kapcsolatokon alapuló közösség alakult ki köztünk, melyet az egyházmegyékben nem élhet meg igazán az ember. Azt gondolom, hogy az újraindult tábori lelkészi szolgálat elmúlt húsz éve ezt az összefogást és közösségért való munkát jelentette és jelenti a mai napig is, amit egy pap a felszentelésekor küldetésként kap − hogy egyénileg és közösségben is bizonyságot tegyen a hitéről és a megváltó Jézus Krisztusról.”

                   A nyugállományú ezredes tizennyolc éven át végzett tábori lelkészi munkát

Kocsis István nyugállományú ezredes, volt tábori esperes azon első római katolikus papok egyike, akik 1994-ben kezdték meg katonalelkészi szolgálatukat a Katolikus Tábori Püspökség állományában.
Szolgálati ideje alatt mindvégig Budapest Helyőrség alakulatainál szolgált, de ellátta az aszódi, a váci és a nagytarcsai helyőrségekben levő katonáinak lelkipásztori szolgálatát is. Egyházmegyés lelkipásztori tapasztalatait kiválóan kamatoztatta a katonai lelkipásztorkodásban. Különösen nagy gondot fordított a volt sorállományú katonák lelkigondozására, sok-sok vallástörténeti és hitéleti előadást tartva számukra. Nagyon sok sorállományú katona az ő támogatása révén tudott eljutni a Lourdes-i Nemzetközi Katonai Zarándoklatra. Az aszódi alakulatnál az ő segítségével és támogatásával alakították ki a Magyar Honvédség az első laktanyai imatermét.

 

A 20 ÉVE MEGALAKÍTOTT  TÁBORI LELKÉSZI SZOLGÁLAT ÜNNEPI RENDEZVÉNYEI

Eredeti megjelenés: Mária Rádió Magazin

Ünnepi állománygyűlés

2014. február 19-én, szerdán délelőtt a HM Tábori Lelkészi Szolgálat elindításának huszadik évfordulója alkalmából ünnepi állománygyűlésre került sor Budapesten, a Stefánia-palotában. Az évforduló alkalmából a három szolgálati ág vezetői és tagjai valamint az őket delegáló egyházak képviselői együtt ünnepeltek a Honvédelmi Minisztérium vezetőivel és a Magyar Honvédség alakulatainak parancsnokaival.

A történelmi zászlók bevonulása és a Himnusz elhangzása után Vargha Tamás parlamenti államtitkár mondott köszöntő beszédet, melyben elmondta: A néphadseregben nem volt helye a lelkészeknek – ezért jelezte a szolgálat megújulását a Honvédelmi Minisztérium és az egyházak között az előzetes tárgyalások megindulása – a sok évtizedes ateista propaganda után. De hát mi a teendője a lelkészeknek a katonák, a harcok hősei között? Mi a szerepe a hadseregben az egyházaknak? – tette fel a kérdést az államtitkár, majd így folytatta: Ferenc pápa, még fiatal jezsuitaként Loyolai Ignácról rendezett egy színdarabot, melyben a sebeiből már felgyógyult Ignácot biztatja katonatársa:” Térj vissza a csatába, ahogy egy lovaghoz illik!” Ő békét sugárzó szavakkal magyarázta: „Nem hagyom el a fegyvereket, méltatlan dolog lenne! Inkább felcserélem őket, kard helyébe keresztet, mely nem öli meg az embert, hanem életet ad neki.” Lelkészeink sem hagyják el a fegyvereket – szolgálatuk a hithez, a hitért való állandó harchoz kapcsolódik. A Tábori Lelkészi Szolgálat győzelmének reménye – immár 20 éve – az Istennel való találkozásra irányul. Ebben a reményben végzik munkájukat, „vívják harcukat” – az igehirdetést, a lelki gondozást, az erkölcsi tanácsadást, a szentségek kiszolgáltatását, a szeretetszolgálati tevékenységet, és küzdenek azért, hogy az evangéliumi értékekre épüljön a jövő. Az ünnepi jubileumon köszönetet mondunk a Tábori Lelkészi Szolgálat püspökeinek, papjainak, rabbijainak a Szolgálat minden munkatársának. Köszönjük a lelki támaszt, az erőt adó jó szót és tanítást, az emberséges példát, az ünnepek családias melegségét, a katonai szolgálat viszontagságai között is fellelhető békességet. Isten áldása kísérje munkájukat, önzetlen szolgálatukat!”

Zoltai Gusztáv, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége ügyvezető elnöke elmondta: a tábori rabbinátus azokat akarja elérni és segíteni, akik a hadsereg kötelékében is gyakorolni akarják hitüket. A rabbinátus számos területen nyújt segítséget a vallási szabályok betartásától kezdve a közösségi alkalmakon át az ismeretterjesztésig: a holokauszttal kapcsolatos kiadványaik mellett örülnek annak, hogy a tavalyi évben több mint ötszázan látogattak el a HM és az MH kötelékéből a legnagyobb magyar temetőbe: Auschwitz-Birkenauba.

„Nép a népre kardot nem emel, hadakozást többé nem tanul." A jubileumi ünnepség mottójául választott szentírási ige kapcsán Gáncs Péter evangélikus elnök-püspök elmondta: még nem ilyen világban élünk, de többek között a katonák és a tábori lelkészek munkájával is tanuljuk, melyek a békességteremtés lehetőségei. A püspök kihangsúlyozta „Katonáink, tábori lelkészeink sokszor nagyon távolra kerülnek mindenkitől, akik támaszt jelentenek nekik, de Isten közelségét a távolban is megtapasztalhatják, akárhova szólítsa is őket a parancs. A tábori lelkészek valamiképpen Isten közelségét testesítik meg, rajtuk keresztül szólal meg az Ige, és ők segíthetnek megszólítani azt az Urat, aki soha nincs távol az őt keresőktől."

Bölcskei Gusztáv református püspök, a Magyarországi Református Egyház Zsinatának lelkészi elnöke, egy családi történetet osztott meg az ünneplő közösséggel. Édesapja és apósa is tábori lelkészként szolgált a második világháborúban, utóbbi lelkészként esett szovjet fogságba, aztán hazatérve Csepelen lett lelkipásztor. Amikor 1945-ben egy nap az akkor ideiglenesen ott állomásozó szovjet csapatok elkezdték összegyűjteni a járókelőket – noha lelkész volta miatt megmenekülhetett volna –, ő is elment az elhurcoltakkal, nem hagyta el az övéit. „Ez az a lelkület, ami miatt érdemes volt megkötni húsz éve az egyezményt, és amiért érdemes a sokféle változás között is megtartani ezt a szolgálati lehetőséget." A püspök elmondta még: a tábori lelkészek olyan emberek között szolgálnak, akiknek az a küldetésük, hogy megtartsák mások életét, akár a sajátjuk árán is.

Alberto Bottari de Castello érsek, Magyarország apostoli nunciusa szintén személyes történetet idézett fel: hadifogoly édesapjának sokat jelentett az a támogatás, amit a velük lévő lelkészektől kapott. A nuncius rámutatott: „A vallási felekezeteknek a hadsereg és a katonai személyek lelkipásztori szolgálatára irányuló megállapodásainak igen nagy a jelentősége a mai társadalomban. A Katolikus Egyház számára ez a megállapodás vonatkozási alap, hiszen a tábori püspökség gondjaira jelentős katolikus közösség lelkigondozása és joghatósága van bízva, úgy, mint a katonáké, a hozzátartozó családtagoké és szülőké, a katonai kórházakban fekvő betegeké, a katonai iskolákat látogató tanulóké és az ezen intézményekben dolgozóké is. Az érsek idézte XVI. Benedek pápa gondolatát: „A katonákra úgy kell tekinteni, mint a népek biztonságának és a szabadságának szolgáira, amennyiben kötelességüket betöltve valóban hozzájárulnak a béke megőrzéséhez.” Az apostoli nuncius így fejezte be beszédét:  „Szívből köszöntöm Főtisztelendő Bíró László püspök urat is, és egyben kifejezem nagyrabecsülésemet a katonai ordinariátus vezetésében betöltött jó és buzgó szolgálatáért. Kifejezem mély hálámat a tábori lelkészek mindennapokban végzett kiváló munkájáért és lelkipásztori segítségnyújtásáért, különösen is azért, amelyet olykor nagyon nehéz körülmények között vállalnak, mint például háborútól sújtott területeken, ahol a magyar hadseregek is jelen vannak, Koszovóban, és Afganisztánban. Álljon a tábori lelkészek mellett mindig Szűz Mária és kísérje őket megvilágosítva szolgálatukat! Isten áldja Önöket!”

A köszöntő beszédeket követően Vargha Tamás parlamenti államtitkár a honvédelmi miniszter által adományozott emléklapokat nyújtott át a katolikus és a protestáns tábori püspökségek valamint a tábori rabbinátus tagjainak, és a volt és jelenlegi munkatársaknak. Ezt követően a TLSZ által összeállított kulturális műsort hallgatták meg a résztvevők.

Az ünnepség utáni fogadáson dr. Benkő Tibor vezérezredes, a Honvéd Vezérkar főnöke a Magyar Honvédség vezetése nevében köszönte meg az elmúlt húsz évben végzett szolgálatot. A vezérezredes kiemelte: amikor 2010 nyarán életét vesztette Afganisztánban az első magyar katona, a misszióban szolgálatot teljesítő lelkész sokakat segített át a krízisen. „Amikor a tábori lelkészek közel kerülnek a katonákhoz, amikor együtt vannak a missziókban, a megmérettetésekben, az viszi tovább közös ügyünket, amelyben mindannyian hazánkat, nemzetünket szolgáljuk" – fogalmazott a vezérezredes.

SZENTMISE ÉS DVD BEMUTATÓ A MÁTYÁS-TEMPLOMBAN

A 20 éves évforduló alkalmából Bíró László tábori püspök és a tábori lelkészi kar ünnepi szentmisét mutatott be a Budavári Nagyboldogasszony Plébániatemplomban. A Mátyás-templomi szentmisén a tábori püspök úgy fogalmazott: minden szentmise hálaadás. Most hálát kell adni mindazoknak, akik előkészítették az újrakezdést, és akik az elmúlt húsz évben a tábori lelkészekkel együtt járták az utat, illetve velük vannak ma is.

A szentmisét követőn került bemutatásra a „Téged Isten dicsérünk…” címet viselő 130 katolikus és protestáns egyházi éneket tartalmazó DVD-kiadvány, melynek felvételeit az MH Légierő Zenekar Veszprém előadásában, az ország számos híres templomában – Veszprémben, Tihanyban, Pannonhalmán, Zircen, Jákon és a Mátyás-templomban – rögzítették képben és hangban a HM Zrínyi Nonprofit Kft. Katonai Filmstúdiójának munkatársai. A kétlemezes díszcsomagolásban megjelent kiadvány egyedülálló, hiszen korábban nem volt példa arra, hogy katonazenekar ilyen nagyszámú egyházi énekeket játszott volna.

Az ünnepi bemutatótón Farkas Anikó a Honvédelmi Minisztérium kabinetfőnöke mondott köszöntőt. „Húsz év, két évtized, egy emberöltő – akárhogy is nézzük nagyon hosszú idő. Különösen akkor, ha a saját életünkhöz mérjük. Akik akkor születtek, ma már felnőttek, akiket akkor fogadtak a keresztségbe, ma már nekik is gyermekük. Húsz évvel ezelőtt a honvédelmi tárca hosszas előkészítő munka után hozta létre újra a tábori lelkészi szolgálatot, s „a tábori lelkészek azóta is Isten örömhírét viszik a katonáknak”. Ott vannak mindenhol, „Afganisztánban, a Balkánon és itthon, a helyőrségekben is”.

Dr. Benkő Tibor vezérezredes, Honvéd Vezérkar főnök köszöntőjében kiemelte: az egyház kétezer éves történetében mindig voltak olyan egyházi vezetők, püspökök, lelkészek, akik az egyház szolgálata mellett felajánlották szolgálatukat a katonáknak is. „Akik odaálltak a katona mellé, akik hitet, reményt adtak mindazoknak, akik háborúba indultak, akik a hazájukért harcoltak” – mondta Benkő vezérezredes, hozzátéve: így volt ez Mária Terézia korában is, amikor a magyar katonák körében is megjelentek az egyházi személyek. „Húsz évvel ezelőtt ismét megjelentek körünkben Isten követői, akik napjainkban is arra tanítanak minket, hogy az a hit, az a remény, az a szeretet, amely körül kell, hogy övezzen bennünket, az segíti útjaink, terveink megvalósítását és elérését” – fogalmazott a Honvéd Vezérkar főnök.

Katona János alezredes, a Légierő Zenekar Veszprém karnagya kiemelte: A dalgyűjtemény azért fontos, mert Magyarországon utoljára a két világháború között készítettek hasonló felvételt.

Jákob János dandártábornok, protestáns tábori püspök úgy fogalmazott: hálásak azért, hogy ezt az elmúlt húsz évet megélhették. „Örvend a mi szívünk! Jó úgy megpihenni a huszadik évfordulón, hogy az ember átérzi, nem volt hiábavaló, amit tett” – mondta a protestáns tábori püspök.

Bíró László katolikus tábori püspök szerint „a mai nap az egység ünnepe a Honvédelmi Minisztérium és a tábori lelkészi szolgálat, a katonák és a civilek között”. A katolikus tábori püspök hangsúlyozta: az egyházi ének „nem a fül gyönyörködtetésére készült, hanem igazából a szférák zenéjét akarja a földre hozni”.

 

HÚSZ ÉVVEL EZELŐTT JÖTT LÉTRE A KATOLIKUS TÁBORI PÜSPÖKSÉG

Megjelent az Új Ember 2014. március 9.-ei számában

Senki nem tagadhatja, hogy a katonáknak egészen más kihívásokkal kell szembenézniük, mint azoknak, akik hétköznapibb foglalkozást űznek. Ezért tartották az egyház vezetői már évszázadokkal ezelőtt is szükségesnek, hogy a katonák lelkipásztori ellátásával külön erre kijelölt püspökök, papok foglalkozzanak. A második világháború végéig a magyar honvédek mellett is szolgáltak tábori lelkészek. Az ötvenes években azonban tudatosan elsorvasztották ezt a szolgálatot. A rendszerváltás után 1994-ben alakulhatott meg a Magyar Honvédségen belül a Tábori Lelkészi Szolgálat.

A jubileum alkalmából Berta Tiborral, a Katolikus Tábori Püspökség általános helynökével beszélgettünk.

Első látásra a katonaság és a keresztény tanítás nem feltétlenül fér össze…

Az evangéliumokat olvasva azt láthatjuk, hogy a katonáknak legtöbbször pozitív szerepe van. Keresztelő Szent János nem azt mondja a katonáknak, hogy „szereljenek le”, hanem mértéktartásra figyelmezteti őket. Jézus pedig megdicséri és példának állítja elénk a Kafarnaumban zsinagógát építtetett római százados hitét, (Krisztus előtti meghajlása szép minta, ezért is imádkozzuk minden szentáldozás előtt az ő szavait:„Uram, nem vagyok méltó...”), arról nem is beszélve, hogy a kereszt alatt szintén egy századosi rangban levő katona hitvallását hallhatjuk: „Ez az ember valóban az Isten Fia volt.” (Mk 15,39) A kereszténység első századaiban mégis kialakul egyfajta katonaság, pontosabban mondva erőszak ellenesség, még szabatosabban fogalmazva erőszakmentesség, még pedig a Máté evangélium szerinti hegyi beszédben megfogalmazott negyedik és ötödik antitézis alapján (Mt5,38-48). A szigorúbb irány hívei szó szerint vették Jézus szavait, így a III. századig - a Traditio Apostolica szerint - kereszténynek tilos volt önként beállni katonának. A Nagy Konstantin-féle fordulat aztán nagy változást hozott, hiszen a Kr.u. 314-es Arles-i zsinat egyik határozata azt mondja, hogy azt a keresztényt, aki békeidőben kilép a hadseregből, ki kell közösíteni az egyházból. Száz évvel később Nagy Teodoziusz császár törvénykönyve (Kr.u.416) szerint pedig már csak keresztény lehetett katona.

A középkorban számos följegyzés tanúsítja, hogy olyan papok kísérték a katonák hadjáratait, akiknek saját püspökeik adták meg a szükséges felhatalmazást ehhez a lelkipásztori tevékenységhez. Az állandó hadseregek megszületésével a XVI. században jelenik meg egy sajátos egyházi joghatóság a katonaságot ellátó papokkal kapcsolatban. 1645-ben X. Ince pápa adta ki a Cum sicut maiestatis kezdetű apostoli levelét, (legtöbben ezt tekintik a katonai ordinariátusok megteremtése normatív jogalapjának), amelyben megerősíti, hogy egyes papok (prelátusok) néha a joghatóságuk alatt szolgáló klerikusok tényleges püspökeinek és főpásztorainak minősülnek. A XIX. századig a pápák csak eseti jelleggel adtak ilyen különleges joghatóságot egy-egy prelátusnak, később kinevezett helynöknek sajátos feladatuk elvégzéséhez, anélkül, hogy állandó hivatalt állítottak volna fel.  A XX. században azonban már apostoli intézményeket vagy állandó egyházi hivatalokat alapítottak a katonák lelki gondozására. 1910. március 3.-án Szent X. Piusz pápa az In hac Beatissimi Petri Cathedra kezdetű motu proprióban alapította meg a chilei tábori helynökséget, amit hamarosan továbbiak követtek. (Jelenleg 36 Katonai Ordinariátus van a világon.) 1951. április 23-án adta ki XII. Piusz a Sollemne semper instrukciót, mely először szabályozta egyetemesen a katonai püspökségek működését. A II. vatikáni zsinat jelentette az újabb mérföldkövet, mely több dokumentumában is arra figyelmeztet, hogy a különböző társadalmi rétegekkel külön kell foglalkozni. Boldog II. János Pál pápa 1986-ban kiadott Spirituali militum curae apostoli konstitúciója a legfontosabb dokumentum, mely úgy fogalmaz, hogy a tábori püspökségek legjobban az egyházmegyéhez hasonlítanak, de arról is ír, hogy miben térnek el tőle. Az apostoli konstitúció utal a II. vatikáni zsinat Presbyterorum ordinis kezdetű dekrétumára, amely így fogalmaz: “Ahol…az apostolkodás céljai megkívánják, könnyítsék meg… a különleges lelkipásztori tevékenységeket is, melyeket… egyes társadalmi csoportok javára kell végezni valamely területen vagy nemzetnél. E célra… hasznos lehet… különleges egyházmegyéket vagy… más hasonló intézményeket létrehozni, ahová… a helyi ordináriusok jogainak tiszteletben tartása mellett papokat beosztani vagy inkardinálni lehet az egész Egyház javára.”  A katonák olyan társadalmi csoportba tartoznak, akiknek különleges és sajátságos feladata, szolgálata, hivatása és ezekből adódó jellegzetes élethelyzete van, ezért speciális lelkipásztori gondoskodásra van szükségük. Ha körül nézünk a világban kevés olyan foglalkozás, szakma, mesterség és hivatás van, amelynek művelői és gyakorlói arra tesznek esküt, hogy ha kell, életüket áldozzák.

Másként kell a hit dolgairól szólni egy katonához?

A katonák mellett szolgáló lelkipásztor munkáját a kumulatív (összesítő, felerősítő) szóval jelölhetnénk meg a legjobban. Vagyis nem vesszük ki a katonát a helyi egyházi közösségből, csupán arról van szó, hogy amikor a katona különleges helyzetben van, akkor a tábori lelkész van ott mellette. Bármennyire is úgy tűnik, ez nem valamiféle versengő lelkipásztorkodás a lakóhely szerinti plébános és a tábori lelkész között. A katonalelkészek a maguk sajátságos módján kínálják fel számukra az üdvösség eszközeit, ott és ahol a katonák szolgálatot teljesítenek. Az is nyilvánvaló, hogy az ilyen feladatokat teljesítő papoknak rendelkezniük kell bizonyos specifikus tulajdonságokkal, jellegzetes képességekkel: beható és közvetlen ismereteket kell szerezniük a katonai életről, képesnek kell lenniük arra, hogy hozzáidomuljanak a katonák gondolkodásmódjához, meg kell tanulniuk azt a nyelvezetet, ahogy a katonák kommunikálnak, ismerniük kell azokat az erkölcsi problémákat, melyek a fegyveres erők tagjait leginkább foglalkoztatják. Az is fontos, hogy a katonák között élve könnyen elérhetővé kell tenni magukat, elsősorban a nehéz pillanatokban. Ez a lelkipásztori szolgálat megköveteli a közös és összehangolt célkitűzéseket, amelyek elősegítik, hogy a katonai környezetben tevékenykedő papokat különleges képzésben és nevelésben részesítsék, mely révén el tudják látni sajátos feladataikat. Ezért van szükség egy saját, önálló egyházkormányzatra, vagyis katonai ordinariátusra, melyet egy püspök vezet, amely, és aki képes ezeket a speciális lelkipásztori feladatokat úgy irányítani, hogy megvalósuljon az Egyház katonák közötti küldetése. A tábori lelkészek mellett ugyanakkor szükség van hívő katonákra is ehhez a szerteágazó és nem hagyományos lelkipásztori feladathoz.  Ezért hoztuk létre három éve a Katolikus Tábori Püspökség Baráti Körét, mert rendkívül fontos, hogy személyesen tudjunk eljutni a katonákhoz, erre pedig csak hívő katonákkal együtt vagyunk képesek. II. János Pál mondta a Katonai Ordinariáusok III. Nemzetközi Találkozóján, hogy „az ilyen környezetben munkálkodó keresztények, mint egyedülálló világi hívek, és mint egy egyházi közösség tagjai, nagy lökést tudnak adni a katonai szerep átértékeléséhez, akár a lelkiismeret helyes megformálásával, akár az igazságosság, az együttérzés és a béke értékeinek elszánt terjesztésével. A béke szolgálata a fegyverek között (ministerium pacis inter arma) így az evangélium újszerű meghirdetését jelentheti a katonai szolgálatban.”

Amikor a Tábori Lelkészi Szolgálat elindult, akkor még létezett sorkatonaság…

Bár a szolgálat 1994-ben jött létre, az előkészítés már a rendszerváltással egy időben elkezdődött. A Honvédelmi Minisztérium, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia és az Apostoli Nunciatúra tárgyalásai 1992-től gyorsultak fel. Valóban, amikor a Tábori Lelkészi Szolgálat létrejött, a honvédségben még sok ezer sorállományú katona szolgált. Ezért a kezdeti időszakban a lelkipásztori munka elsőszámú megszólítottjai ők voltak. Az elején talán beleestünk abba a hibába, hogy úgy értelmeztük feladatunkat, hogy mi elsősorban a sorkatonák miatt vagyunk jelen a laktanyákban. Ám már ekkor többen felismerték a tábori lelkészek közül, hogy a tisztek, vagyis a hivatásos és szerződéses állomány megszólítása legalább ennyire fontos, ha nem fontosabb. A már említett Spirituali militum curae is úgy fogalmaz, hogy a tábori lelkész azokért van, akik „egy meghatározott társadalmi réteget alkotnak, és akár, mert önkéntes alapon állandó részét képezik a haderőnek, akár, mert a törvény értelmében meghatározott időre behívták őket, életük sajátos feltételei miatt konkrét és sajátos lelki gondozásra van szükségük.” Persze fordulópontot jelentett, amikor 2004-ben megszűnt a sorkatonai szolgálat, de felkészültünk rá előre, ezért nagy törést nem tapasztaltunk.

Hogyan fogadta a tábori lelkészeket a katonai vezetés?

Nem éreztünk ellenállást a részükről. Azt szoktam mondani voltak falak, korlátok és hálók közöttünk, melyeket le kellett bontanunk. Mára igazából már háló sem maradt. Hál’ Istennek többségük már kezdetben sem úgy tekintett ránk, mint akik leváltjuk a korábbi rendszer politikai tisztjeit. Az idősebb nemzedék – hiába szolgált a szocialista hadseregben évtizedekig – még hallomásból emlékezett a korábbi idők tábori lelkészeire vagy például arra, hogy gyermekkorában ministrált.  Volt hová visszatérniük, így többen közülük nyíltan is vállalták a hitüket.

Az ökumené, a vallásközi párbeszéd a tábori lelkészi szolgálatban igencsak gyakorlati kérdés…

Húsz év tapasztalatából elmondható, hogy napi munkakapcsolatunk van a Protestáns Szolgálati Ággal és a Tábori Rabbinátussal. Ez a kezdetektől így volt, amikor például el kellett dönteni, milyen berendezés legyen a laktanyák imatermeiben. Lehet benne feszület, vagy csak kereszt? Egy zászlómegáldásnál vagy más katonai-egyházi rendezvénynél, miképpen alakuljon a felekezetek közötti megszólalás sorrendje. De az is fontos, hogy amikor egyedül van a lelkész – például külszolgálatban –, akkor neki mindenkivel foglalkoznia kell, felekezettől függetlenül. Az adventi gyertyagyújtásokat, a nagyböjti áhítatokat együtt végezzük a protestánsokkal barátainkkal. Azt gondolom, hogy ez a gyakorlati szintű együttműködés példaértékű lehet mindenki számára, így ebből a szempontból az ökumenikus gondolatot már meghaladtuk egy vagy talán több lépéssel is.

A külszolgálatban fokozott megterhelésnek van kitéve a katona. Miként tud nekik segíteni a tábori lelkész?

Fontos, hogy a tábori lelkész nem a külszolgálat ideje alatt találkozik először a katonákkal, hiszen ő is részt vesz azon a felkészülésen, kiképzésen, amit mindegyiküknek végre kell hajtania az egyes külföldi missziók előtt. Ez a pszichológiai vizsgálattól a katonai ismereteken keresztül egészen a fizikai felmérésig mindent magába foglal. Ezen idő alatt meg kell ismernie a lelkésznek a katonákat, már ekkor ki kell alakítani velük a kapcsolatot. A külszolgálatban a fokozott igénybevétel mellett a legnehezebb a tétlenséget és a monotonitást elviselni. Ez megpróbálja a katonát. Fontos és meghatározó szerepe és feladata lehet itt a lelkésznek, hogy feloldja az egyhangúságot vagy éppen a feszültséget és képes legyen arra, hogy tevékenységének speciális eszközeivel segítségére legyen az egész kontingensnek és az egyénnek egyaránt. A legtöbb esetben ugyanakkor a katonai lelkész tevékenysége nem látványos. A legfontosabb feladat, hogy ott legyünk a katonáink mellett, a megfelelő, különösen a nehéz pillanatokban. Ez legfőképpen a külszolgálatra igaz, de idehaza, a laktanyai környezetben is kulcsfontosságú.

A tábori püspökség húsz éve alatt számtalan olyan program megvalósult, melyek később hagyománnyá váltak…

A szolgálat elindulásakor szinte a legelső feladatunk volt a Lourdes-i Nemzetközi Katonai Zarándoklat magyar csoportjának megszervezése. Ide az óta is minden évben elmegyünk. Innen jött a hazai katonai zarándoklat ötlete – először Búcsúszentlászlóra, majd Makkosmáriára és Máriaremetére –, melyet szintén évről-évre megrendezünk. Minden más programunk – a zalavári gyermektábortól a versmondó versenyig – azt a célt szolgálja, hogy ne csak a katonákat, hanem a családjukat is meg tudjuk szólítani. Minden egyes programunk és rendezvényünk az alaprendeltetés szerint megfogalmazott feladatok aprópénzre váltása a mindennapokban.

A huszadik évforduló megünneplésére készülnek valamilyen különleges programmal?

Ebben az évben szeretnénk létrehozni a „Tábori lelkészek szolgálata a békemissziós katonai tevékenységekben” című kiállítást. Ezzel egyrészt a katonákat, de sokkal inkább a civileket és különösen a fiatalokat szeretnénk elérni. A szeptember végi nemzeti zarándoklaton pedig annak a könyvkiadványnak az ünnepélyes bemutatója lesz, mely a kezdetektől napjainkig mutatja be a Katonai Ordinariátus tevékenységét és a tábori lelkészek szolgálatát. Nagyon fontosnak tartjuk, hogy a magyar társadalom, hívők, keresők és nem hívők megismerjék munkánkat, mely által betekintést nyerhetnek a Magyar Honvédség életébe is. A húsz éves évforduló bár kötelez a visszaemlékezésre, mégis inkább úgy készül rá a Katonai Ordinariátus, mint jövőt meghatározó és építő eseményre, melyet az eddigi programjainkban szeretnénk leginkább megvilágítani és kikristályosítani. Ebben és egész katonalelkészi szolgálatunkban eligazító eszmény számunkra XVI. Benedek pápa gondolata: „A katonák világában is arra hivatott az Egyház, hogy só, világosság és kovász legyen, hogy azokat a hasonlatokat használjuk, melyekre Krisztus maga hivatkozott, hogy az emberek gondolkodásmódja és az intézményrendszer mind teljesebben a béke megteremtésére törekedjen, vagyis arra a rendre, melyet az isteni szeretet tervezett és akart, s amelyben mind az egyének, mind pedig a népek töretlenül képesek fejlődni, és saját alapvető jogaikat elismerve látják.”

 

ELKÖSZÖNTEK HORVÁTH JÓZSEF TÁBORI LELKÉSZTŐL

Forrás: http://www.tataikapucinus.hu/koszonet-horvath-jozsef-atyanak/

A Tatai Kapucinus Plébániatemplom közössége augusztus 4-én köszönt el Horváth József őrnagy, tábori lelkésztől, aki Kaposvárra kerül katonalelkésznek szeptembertől.
Az alábbiakban a Tatai Kupinusok weboldalát idézzük, amelyen köszöntik az új tatai helyőrségi lelkészt Markovics Milán Mór főhadnagyot.

Köszönet Horváth József atyának

Szomorúan vettük tudomásul, hogy Horváth József őrnagy, tatai helyőrségi lelkész folyó év augusztus közepétől a kaposvári laktanyában folytatja tábori lelkészi szolgálatát. József atya 12 éven segítette a kapucinus templom és a hozzá tartozó egyházközségek híveinek lelki szolgálatát. A Porciunkula búcsú estéjén, a kolostor belső udvarában bensőséges ünnepség keretében köszöntük meg több mint egy évtizedes, áldozatos szolgálatát. Harmath József világi elnök köszöntő szavai után, Michl József és Harmados Oszkár vértestolnai polgármesterek búcsúztak el József atyától. Gábor atya nem csak a szeretetteljes, áldozatkész paptestvértől, hanem a személyes jóbaráttól köszönt el. József atya elköszönő gondolataiban Szent Pál apostolt idézte, „állhatatosan tartsatok ki a hitben!” Ezt követően kötetlen beszélgetés, agapé vette kezdetét a kolostor udvarában. Isten áldását kérjük Horváth József őrnagy, tábori lelkész további szolgálatára!

Köszöntjük Milán atyát!

Markovics Milán főhadnagy, új tatai helyőrségi lelkész Nagyboldogasszony főünnepén mutatott be először szentmisét templomunkban. Egyházközségünk nagy családja ugyanolyan szeretettel fogadja őt is, mint a kaposvári helyőrségre áthelyezett József atyát. Isten hozta Milán atyát!

 

 

 

Típus: 
Újságcikk
Tartalom dátuma: 
szerda, 2014, január 1 to szerda, 2014, december 31