Megjelenés a médiában 2019.

 

MEGJELENÉS A MÉDIÁBAN

2019.

 

Mindennapos áldozatvállalás Krisztus szeretetéből táplálkozva

Interjú Bíró László tábori püspökkel

Eredeti megjelenés:

https://www.iec2020.hu/hu/hirek-sajto/mindennapos-aldozatvallalas-krisztus-szeretetebol-taplalkozva NEK Titkárság Vörös Nóra

 

Jézus tanítása így szól: „Az az én parancsom, hogy szeressétek egymást, amint én szerettelek benneteket. Senki sem szeret jobban, mint az, aki életét adja barátaiért” (Jn 15,12–13). A Magyar Honvédség hivatásos katonái esküjükben vállalják a haza függetlenségének és állampolgárainak védelmét, akár életük árán is. Szolgálatuk hivatás, ami nemcsak nekik, de sokszor családjuk számára is komoly kihívást jelent. Ilyenkor különösen is elkél a lelki segítség. A tábori lelkészek áldozatvállalásáról, hivatásáról Vörös Nóra beszélgetett Bíró László tábori püspökkel.

– 1994 áprilisában, mintegy huszonöt évvel ezelőtt a katonák lelki igényének szolgálatára alakulhatott meg a HM Tábori Lelkészi Szolgálat. Mik azok a pillanatok, élethelyzetek, amikor nagy segítség a katonák számára a lelkészi szolgálat?

– Valóban, megannyiszor a pillanatok körülményeiben adódik a találkozás lehetősége katona és tábori pap között, melyek nagy többségükben még csak nem is a valláshoz vagy a kultuszhoz köthetők. Mégis ezek azok a helyzetek, amelyek a továbblépést elindíthatják. A katonapapok előtt sem ismeretlen a jelenben máshol is jellemző vallási közömbösség, a vallás magánügyként való kezelése vagy az intézményes egyházzal szembeni idegenkedés, ugyanakkor szolgálatunkban nagy előny, hogy a katonalelkészek a munkahelyükön találkoznak naponta a katonákkal. Pasztorációnkban számos preevangelizációs tevékenység van, ezekben nagyban támaszkodhatunk a Magyar Honvédség alapvető etikai értékeire: áldozatkészség, állhatatosság, bátorság, becsület, fegyelmezettség, hazaszeretet, hűség, lelkiismeretesség, őszinteség, pontosság. Céljaink nem különböznek az Egyház egyetemes küldetésétől, de feladatainkat a sajátos körülményekből adódóan számos esetben más módon végezzük a súlypontok és a befogadó közösség eltérő adottságai és körülményei miatt. A tábori papoknak ugyanúgy késznek kell lenniük a „katonás” és elfogadható világnézeti válaszok megadására, mint a hit fölajánlására. Például ennek keretében kerül sor papjaink etikai, katonai értéktani előadásaira az alakulatoknál, de itt kell megemlítenem a Katonai Ordinariátus honlapját és Facebook-oldalát vagy azokat a kiadványokat – többféle imakönyv, DVD, tanulmánykötet, ismeretterjesztő könyv a katonapapságról –, melyeket a katonák számára jelentettünk meg.

– Amikor a magyar honvédek egy-egy nagyobb külföldi misszióban vesznek részt, hogyan tud segíteni nekik a tábori lelkész? Például egy afganisztáni vagy egy koszovói kiküldetés esetén a pap is velük tart?

– Katonapapjaink 1995-től vesznek részt azokban a külszolgálatokban, ahol a magyar katonák nagyobb létszámban vannak jelen a béketeremtő vagy békemegtartó műveletekben. Ez az egyik legsajátosabb és legintenzívebb szolgálatunk, melyet a protestáns tábori lelkészekkel együtt, általában hat hónapos váltásban látunk el. Papjaink többsége négy-öt ilyen szolgálaton volt már. A külszolgálatokban a tábori papok egyik legfontosabb feladata a kultusz szolgálatán túl az, hogy etikai és erkölcsi támaszai legyenek az egyes katonáknak, megtalálva az egyensúlyt a különféle egyházi és katonai feladatok, az egyéni és közösséget érintő szükségletek között. Mindez a mindennapok szerves együttműködésében nyilvánul meg, a folyamatos „jelen-lét” pedig kellő lehetőséget ad a katonapapok megszólíthatóságának és megszólalásának, a bizalom és a párbeszéd légköre legkülönbözőbb formái kialakításának.

 

http://www.magyarkurir.hu/img.php?id=95930&v=0&p=1&img=c_dsc_0129.jpg

– Tábori lelkészként nagyon sok fájdalmat, kritikus helyzetet is látnak. Sokszor hallani, hogy a katonák egy-egy bevetés során bizony nemcsak fizikai sérüléseket szenvednek el, hanem lelkileg is komoly traumákat élhetnek át. Ilyen helyzetben hogyan, miből merítve tud segítséget nyújtani a tábori lelkész?

– Ahogy az imént is említettem, számos olyan helyzet van a katonai világban, amikor a tragikus körülmények valóságával állunk szemben. Sokszor a hit sem ad minden esetben teljes és megnyugtató megoldást ezekben a helyzetekben, inkább kiutakat felkínáló válaszok születhetnek meg, melyek később válnak eligazító támasszá. Drámai helyzetekben az emberi, vigasztaló, erősítő szavakon túl az Egyház évezredes fohászai és imádságai sokkal erőteljesebben hatnak minden más tevékenységnél. A külszolgálatokban vagy a szolgálati tevékenység más körülményeiben tragikus körülmények között elhunyt katonákért bemutatott engesztelő szentmisék az erőt adó vigasztalás kifejező példái tudnak lenni.

– Csak hívő honvédek kérik a tábori lelkész segítségét, vagy a nem hívők is?

– Számtalanszor adódik olyan helyzet, amikor a katonai világban a lét egy másik dimenziójának megnyitására van lehetőség. A drámai és tragikus körülmények valóságával a vallásos és a nem hívő katona egyaránt szembesül. Ezekben a helyzetekben a katonapap segítsége elsősorban az emberségben nyilvánul meg, az ember emberként való meghallgatásában, megszólításában és elfogadásában. A tapasztalat azt mutatja, hogy a helyzetek többségében a katonák először a tábori papokat és lelkészeket keresik föl, hogy beszélgetés keretében megosszák velük mindazt, ami a bizalmi fórumra és a belső valósághoz tartozik.

 

http://www.magyarkurir.hu/img.php?id=95930&v=0&p=1&img=c_dsc_0538.jpg

– A katonák családtagjai is igénylik a tábori lelkész segítségét?

– A Tábori Lelkészi Szolgálat és a Katonai Ordinariátus egyházi mandátuma mindazokhoz szól, akik a Magyar Honvédségben katonaként, honvédelmi alkalmazottként vagy kormánytisztviselőként teljesítenek szolgálatot. Ebbe a körbe az ő családtagjaik is beletartoznak, mint ahogy a honvédség nyugdíjasai is. Szép példái mindennek azok a családi, rokoni körben megtartott szentségi alkalmak, amikor a megélt hittel találkozunk a katonák házasságkötésekor, gyermekeik keresztelésénél, elsőáldozásánál, bérmálásánál. Reményteljes öröm számomra, hogy a honvédségben nyolc évvel ezelőtt el tudtuk indítani a család- és házasságerősítő hétvégét. A családpasztoráció szép példája a katonaszülők gyermekei számára 2004 óta megrendezett természetvédelmi tábor, a szavalóversenyünk és a Mikulás-ünnepségünk is.

– A közös szentmise, imádság, az Eucharisztia vétele hogyan van jelen a katonák életében? Igénylik-e ezeket a közös alkalmakat?

– Nagy öröm azt megtapasztalni, hogy a gondviselés a katonapapok szolgálata révén hogyan bontja le számos katonánál azokat a falakat és a hitet akadályozó más tényezőket, amelyek sokáig befolyásolták az életüket. Mindannyiszor öröm látni, amikor a Magyar Honvédség tagjai évről évre ott vannak Lourdes-ban a nemzetközi katonai zarándoklaton vagy a nemzeti katonai zarándoklatunkon Máriaremetén. Nagy reménység az is, amikor katonai tiszteletadással bemutatott szentmiséinken együtt emlékezhetünk a Don mellett elhunyt katonákra vagy az aradi vértanúkra és a magyar katonahősökre. Ezeken a szentmiséken egyre többen vannak azok, akik nyitott szívvel és belső igényből vannak jelen, s akiknek megélt hitük tápláló valóságává vált az Eucharisztia.

 

http://www.magyarkurir.hu/img.php?id=95930&v=0&p=1&img=c_dsc_0214.jpg

– A jövő évi, hazai rendezésű Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus kapcsán engedjen meg egy személyes kérdést. Önnek, Bíró László püspöknek mit jelent hivatása során az Eucharisztia és a rendezvény mottójául is szolgáló zsoltáridézet, a „Minden forrásom belőled fakad”?

– Azt gondolom – és nagyon sokszor hangsúlyozom –, hogy az Eucharisztia és a papság, mivel az utolsó vacsora termében születtek, egységben vannak, az egységet mutatják föl. A papi lét értelme egyedül Jézus Krisztus. A pap nem valamiért – feladatért, funkcióért, tevékenységért – pap, hanem Valakiért. Ez a Valakiért való papi élet és az ebből fakadó valamennyi szolgáló tevékenység az Eucharisztiából forrásozik, a föltámadott Krisztus valósága az, ami táplálja, vigasztalja, megerősíti. Az 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus mottója arra bátorít, hogy újra és újra rácsodálkozzunk papi létünk alapjára, Jézus Krisztusra, aki az Eucharisztiában szívünk, lelkünk, egész valóságunk éltetője, szolgálataink megújítója és beteljesítője.

 

MEGEMLÉKEZÉS MISKOLCON

Eredeti megjelenés:

https://honvedelem.hu/cikk/115285_kotelesseg_fejet_hajtani_a_hos_honvedek_sirja_elott

 

A mi feladatunk és kötelességünk, hogy fejet hajtsunk minden honvéd sírjánál, aki - nem törődve sebesüléssel, betegséggel, katonai esküjéhez híven - életének feláldozásával óvta az országot – mondta Németh Szilárd, a Honvédelmi Minisztérium parlamenti államtitkára, miniszterhelyettes március 28-án, csütörtökön, Miskolcon, a felújított első világháborús katonai nyughely, az úgynevezett Koleratemető átadásán. Az államtitkár beszédében elmondta, mindenki tisztában van a világháború pusztításával, a harcok okozta fizikai és lelki sérülésekkel, a hátramaradott családtagok fájdalmával, ugyanakkor a sírok felhívják a figyelmet arra is, hogy a béke milyen nagy érték, és megóvása egyik legfontosabb közös feladat. „Ez a sírkert mementóként emlékeztet és figyelmeztet európai történelmünk, közös háborús múltunk egyik fontos eseményére és nekünk, az utókornak feladata és kötelessége, hogy méltóképpen gondozzuk emlékműveinket és így életben tartsuk elesett hőseink emlékét” - hangsúlyozta. Németh Szilárd rámutatott: Miskolc önkormányzata élen jár ennek a feladatnak a teljesítésében; négy katonai temető hadisírjait és emlékműveit újította, vagy újítja fel: a Vasgyári temetőt, a Hősök temetőjét, a Szalag temetőt és a most átadott Koleratemetőt. A sírkertekben összesen 3491 hadisírt és öt emlékművet újítottak fel; a hadisírok többségében magyar honvédek pihennek, de más – például orosz, lengyel, román, osztrák és német - katonákat is eltemettek ezekben.

A miskolci önkormányzat, illetve a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum közösen támogatták a szükséges munkálatok elvégzését a Koleratemető felújításakor, a honvédelmi tárca mindösszesen 220 millió forinttal járult hozzá ehhez.

 

A beszédeket követően Szentesi Csaba őrnagy, görögkatolikus tábori lelkész és Dudás Ferenc főhadnagy, protestáns tábori lelkész mondott megemlékező imát, majd a résztvevők elhelyezték a kegyelet virágait a kápolna bejáratánál.

 

MEGELÉKEZÉS HAJMÁSKÉREN

Eredeti megjelenés:

https://honvedelem.hu/cikk/115143_megujult_a_hajmaskeri_katonatemeto

Az országszerte megtalálható hadisírok, és emlékművek sorsáról nekünk, utódoknak kell gondoskodnunk, hiszen ez a kötelességünk – hangsúlyozta dr. Vezekényi Csaba, a Honvédelmi Minisztérium védelempolitikáért felelős helyettes államtitkára, Hajmáskéren, március 20-án. A felújított első világháborús katonatemető átadó ünnepségén mondott beszédében Vezekényi Csaba kiemelte: büszkének kell lennünk a magyar katonák mindenkori áldozatvállalására, és nem szabad elfeledkeznünk róluk.

 

06.jpg

Az ünnepségen megemlékező imát mondott Oláh Emil ezredes, a HM Protestáns Tábori Püspökség kiemelt vezető tábori lelkésze, és a HM Katolikus Tábori Püspökség képviseletében, Rácz István százados.

 

MEGEMLÉKEZÉS HATVANBAN

Eredeti megjelenés:

https://honvedelem.hu/cikk/115064_fohajtas_a_katonahosok_emleke_elott_hatvanban

A Nagy Háborúban életüket vesztett katonahősök emléke előtt tisztelegtek március 14-én Hatvanban. A belvárosi temető 13-as parcellájánál katonai tiszteletadás mellett avatták fel a kormányzati forrásból, a Honvédelmi Minisztérium támogatásával felújított első világháborús emlékművet. Száz, a Nagy Háború felújított emlékművébe rejtett töredékes sírkereszt idézi fel a hatvani temetőben a város polgárai közül az I. világháborúban életüket vesztett honvédek és a Vöröskereszt helyi kórházában elhunyt katonák hősiességét, hazaszeretetét. Az emlékmű átadásakor Horváth Richárd polgármester és Dr. Kádár Pál, a honvédelmi tárca közigazgatási államtitkára mondott beszédet. Takács Tamás ezredes, a HM Tábori Lelkészi Szolgálat Katolikus Tábori Püspökség lelkésze és Mészáros László alezredes, a HM Tábori Lelkészi Szolgálat Protestáns Tábori Püspökség tábori lelkésze megemlékező imáit követően a résztvevők megkoszorúzták a felújított emlékművet.

 

 

 

A 25 ÉVES TÁBORI LELKÉSZI SZOLGÁLATRÓL A PARLAMENTBEN

Eredeti megjelenés:

https://honvedelem.hu/cikk/114883_nemeth_szilard-_a_magyar_honvedseg_kiemelt_jelentosegu_intezmenye_a_tabori_lelkeszi_szolgalat

 

A Tábori Lelkészi Szolgálat újjáalakulásának 25. évfordulója alkalmából szólalt fel napirend után a parlamentben Demeter Zoltán (Fidesz) országgyűlési képviselő március 5-én, kedden. A felszólalásra Németh Szilárd, a Honvédelmi Minisztérium parlamenti államtitkára, miniszterhelyettes válaszolt.

„A Tábori Lelkészi Szolgálat 25 évvel ezelőtti újjáalakulása (…) azt jelzi, hogy valóban gyökeres változás és fordulat ment végbe a Magyar Honvédség történetében” – mondta felszólalásában Demeter Zoltán, hozzátéve: meggyőződéssel vallja, hogy a Magyar Honvédség tekintélyének és fegyelmének helyreállításában az első komoly lépés a tábori lelkészi szolgálat 25 évvel ezelőtti visszavétele volt.

„Hihetetlen érzés volt, a szabadság igazi jele, amikor a tábori lelkészek megjelentek a katonák sorai között. Hiszen mindig is ott voltak, minden komoly hadsereg ma is és ezelőtt is sorai között tudta a katonalelkészeket. A tábori lelkészi szolgálat visszatérése a honvédség kereteibe azt jelenti, hogy a katona ismét ember, akinek tekintélye, méltósága és lelke van, akit meg kell becsülni, mert sokkal többet ér a fegyverénél – bármennyit ér is az” – fogalmazott a képviselő, hozzátéve a Tábori Lelkészi Szolgálat munkatársai napjainkban biztosítják a hit- és kegyességi életet, a vallásgyakorlást, a szentségek kiszolgálását, valamint a lelkigondozást. Ellátják a katonákat a vallásgyakorláshoz szükséges eszközökkel, tárgyakkal és irodalommal. Biztosítják a katonák és családtagjaik részére az egyházi szolgálatot. A vallásos katonákat vezetve hazai és nemzetközi zarándoklatokon vesznek részt.

Válaszában Németh Szilárd hangsúlyozta: a Tábori Lelkészi Szolgálat „visszakerült a helyére”. „Életünknek vannak olyan helyzetei, amelyek kiemelt intimitással, megragadó és elsöprő erővel bírnak. Ilyen megragadó pillanatok tanúi a papok, a lelkészek és a katonák, akik az élet súlyát és értékét nap, mint nap tapasztalják. Hiszen ők azok, akik testközelben tapasztalhatják meg az élet elmúlását” – fogalmazott a Honvédelmi Minisztérium parlamenti államtitkára, hozzátéve: a hazáért adott élet értéke a katonaesküben is fellelhető. A magyar katonáknak nem ismeretlen az élet áldozatának felajánlása. A katona a hazáért, Magyarországért való teljes átadást, az akár az életérő való lemondást jeleníti meg társadalmunkban. „Ebben az áldozatvállalásukban ugyanakkor nincsenek egyedül, hiszen a tábori papok, tábori lelkészek és tábori főrabbik az egy Isten irgalmát, annak vigaszát és támogatását viszik el a katona életébe, családjába és a környezetébe” – mondta a miniszterhelyettes. Németh Szilárd hangsúlyozta: a Magyar Honvédség kiemelt jelentőségű intézménye a Tábori Lelkészi Szolgálat idén ünnepli újjáalakulásának 25. évfordulóját. „A Honvédelmi Minisztérium és a Magyar Honvédség vezetése elkötelezett, hogy a magyar katonák személyes igényeit, ezen belül lelki támogatásukat kiemelt figyelemben részesítse. Isten tudatosan vállalt megjelenítése a magyar honvédelemben nem pusztán a vallásukat gyakorlók megerősítése, hanem mindazon katonáké is, akik éles helyzetben segítséget, támaszt, lelki gyógyulást az egyházak képviselőin keresztül igényelhetnek” – fogalmazott a parlamenti államtitkár, hozzátéve: a tábori pap, a lelkész, a rabbi segít, meghallgat, megkerülhetetlen munkatárs abban, hogy a katona mentális egészsége megmaradjon.

 

25 ÉVES A TÁBORI LELKÉSZI SZOLGÁLAT

 

A Honvédelmi Minisztérium Tábori Lelkészi Szolgálatának 25 évvel ezelőtti újjáalakulását ünnepelték Budapesten, a Stefánia Palota – Honvéd Kulturális Központban, február 26-án, kedden.

Az eseményen többek részt vett Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek, Veres András győri megyéspüspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke, Soltész Miklós, a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára, Németh Szilárd, a Honvédelmi Minisztérium parlamenti államtitkára, miniszterhelyettes, a Honvéd Vezérkar egykori vezérkari főnökei, a Honvédelmi Minisztérium több vezető tisztségviselője és tábonoki kar több tagja, valamint a Magyar Honvédség alakulatainak parancsnokai.

A rendezvény fővédnöke Áder János, Magyarország köztársasági elnöke volt, aki erre az alkalomra egy levélben köszöntötte a katonalelkészeket, melyet a történelmi zászlók bevonulása és a Magyar Himnusz elhangzása után Szegő László dandártábornok, a Köztársasági Elnöki Hivatal honvédelmi irodavezetője olvasott föl.  (A teljes levél itt olvasható: http://www.ktp.hu/document/2019-tabori-lelkeszi-szolgalat-25-eves-evforduloja-dr-ader-janos-koztarsasagi-elnok-levele)

 

tot_2986.jpg

 

Ezt követően Benkő Tibor honvédelmi miniszter mondta el ünnepi gondolatait. „A 25 év nem zárult le. Az a tenni akarás, az a küzdelem, az az odaadás, ami jellemzi most is a tábori lelkészi szolgálat munkáját – hiszen ők is, mint katonák szolgálják a hazát – még nem ért véget” – hangsúlyozta a honvédelmi miniszter. Hozzátette: az újjáalakulás nem parancsszóra, hanem belső indíttatásra történt. Benkő Tibor elmondta: ma már nem csak a katonák veszik igénybe a lelkészi szolgálatot, hanem a katonák családtagjai is, például esküvőkor, keresztelőkor. „Ez ad reményt, hogy igenis tovább kell haladni az úton” – jelentette ki a honvédelmi miniszter.

tot_2973.jpg

A rendezvényen beszédet mondott Heisler András, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének elnöke. Mint kiemelte, „vannak közöttünk olyanok, akik a halál árnyékának völgyében teljesítik hivatásukat, szolgálatukat: az orvosok, a katonák és a lelkészek. Az orvos gyógyít, a lelkész vigasztal, a jó katona pedig a halált hozó fegyvereivel védelmez.” (A teljes beszéd itt olvasható: http://www.ktp.hu/document/2019-tabori-lelkeszi-szolgalat-25-eves-evforduloja-heisler-andras)

tot_3018.jpg

Győrfi László, az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség alelnöke gondolataiban úgy fogalmazott: a 21. század elején a tábori rabbinátus szerepe nehezen hasonlítható össze a múltszázad borzalmai utáni és az azelőtti szerepvállalással.

Dr. Lackner Pál, a Magyarországi Evangélikus Egyház püspöke beszédében a reformátori tanok tábori lelkészi szolgálatban betöltött szerepéről beszélt.

Dr. Huszár Pál, a Magyarországi Református Egyház Zsinatának világi elnöke pedig azt hangsúlyozta, hogy szükség van a katonák lelki ápolására, „hiszen a katonák biztonságunk és békességünk nélkülözhetetlenül szükséges őrei.” (A teljes beszéd itt olvasható: http://www.ktp.hu/document/2019-tabori-lelkeszi-szolgalat-25-eves-evforduloja-dr-huszar-pal)

tot_3069.jpg

Végezetül Michael August Blume érsek, Magyarország apostoli nunciusa ünnepi gondolataiban úgy fogalmazott: a tábori lelkészek és a katonák feladatai, kötelességei kiegészítik egymást. A katonák bátorságukat, szakmai felkészültségüket állítják a béke szolgálatába, akár saját életük kockáztatásával is. A lelkészek pedig olyan természetfeletti értékeket képviselnek, melyeket mindenképpen meg kell védelmeznünk, ugyanakkor konkrét és sajátos lelkipásztori gondoskodással szolgálják a katonák és családjaik szükségleteit. (A teljes beszéd itt olvasható: http://www.ktp.hu/document/2019-tabori-lelkeszi-szolgalat-25-eves-evforduloja-michael-august-blume)

tot_3104.jpg

Az emlékbeszédek után a résztvevők megtekinthették a Katonai Filmstúdió rövidfilmjét, amely felidézte a Tábori Lelkészi Szolgálat újraindulásának történetét.

A rendezvény zárásaként Korom Ferenc altábornagy, a Magyar Honvédség parancsnoka pohárköszöntőjében hangsúlyozta: a tábori lelkészi szolgálat erős pillére a Magyar Honvédségnek. „A tábori lelkészek szolgálatukkal az egyéni ember lelkét, a családi hátteret, a közösséget és nem utolsó sorban a parancsnokot is támogatják és szolgálják” – mondta az altábornagy.

tot_3120.jpg

Az ünnepi rendezvényen közreműködött a Légierő Zenekar – Veszprém.