Rádióműsor - 2012. november 21. - 3. adás

INTER ARMA CARITAS - FEGYVEREK KÖZÖTT A SZERETET - 2012. november 21.-ei műsor (3. adás), mely itt hallgatható meg: http://www.honvedelem.hu/cikk/35003

Magazinműsor honvédelemről, hazaszeretetről, katonai hagyományokról, hazánk katonáiról. A Honvédelmi Minisztérium, a Magyar Honvédség és a Katolikus Tábori Püspökség adása a Mária Rádióban.

A 3. ADÁS ÍRÁSOS - SZERKESZTETT VÁLTOZATA

Az igaz ember helyesen használja fel ajkát. Ha szól, értelmesen szól. Ha kérdez, nem keres viszályt, ha válaszol, nem nagyképűsködik. Más szavába nem vág bele. Nem akarja saját nézetét rákényszeríteni a másikra, és bölcsességét nem fitogtatja a piacokon. Mértéket tart a beszédben is, a hallgatásban is. Tanít, de nem kérkedik, és örömmel megmondja, hogy mit tanult másoktól. Még beszédének hangját is jól választja meg. Mérlegre tesz mindent, mielőtt nyilatkozik. Nagy Szent Vazul gondolataival köszöntöm a hallgatóinkat, a szerkesztőt Fodor Endrét hallják. Az egyházatyák, a keresztény ókor és középkor kiemelkedő egyházi íróinak egyik legjelentősebb képviselőjét Szent Vazult idézve ismét, abban bízom, hogy helyesen használjuk fel ajkunkat, azaz szólalunk meg rádiónk most hallható műsorában. Tartalmas, változatos beszélgetéseket idézve, az egyszerű, mára azonban sajnos erősen megkopott emberi értékeket hirdetve.

Adásunk tartalmából először röviden:

Ugyanannyi hívő katona van a Magyar Honvédségben az arányokat tekintve, mint amennyi hívő ember van az országban, mondja a Katolikus Tábori Püspökség általános helynöke, a püspökség életét, mindennapjait bemutató sorozatunkban.

Soha nem szabad felednünk a napi politikai élet hullámveréseit, és sokszor kicsinyesnek tűnő kenyérharcai között sem, hogy összetartozunk. Összekötnek bennünket a katonai temetők is, amelyek nemcsak az elesettek sorsát zárták le végérvényesen, hanem a hátrahagyottak sorsát is mindörökre megváltoztatták. Ezt már Hende Csaba honvédelmi miniszter hangsúlyozta Szombathelyen, a német katonai temetőben nyugvó katonák új névtábláinak avatásán.

Nekem kötelességem ezt a kultúrát felmutatni, tovább vinni, terjeszteni. Hangsúlyozza a Magyar Honvédség Légierő Zenekar vezetője, akit majd a katonazene jelentőségéről hallanak.

És most következzenek a részletek.

Milyen helyet foglal el a Tábori Lelkészi Szolgálat a honvédségen belül? Egyáltalán mennyi hívő katona szolgál mundérban? Többek között e kérdésekre is választ kapunk Berta Tibor ezredestől, a Katolikus Tábori Püspökség általános helynökétől, a Tábori Lelkészi Szolgálatokat bemutató sorozatunk mai részében.

- 1994-ben lett fel állítva a Katolikus Tábori Püspökség, mint a Honvédelmi Minisztérium egyik háttérintézménye. A teljes hivatalos neve Honvédelmi Minisztérium, Tábori Lelkészi Szolgálat, Katolikus Szolgálati Ág. A Katolikus Szolgálati Ágon belül kettő szervezet van, az egyik a Katolikus Tábori Püspökség, a másik pedig a Katolikus Tábori Lelkészi Kar.  A Katolikus Tábori Püspökségen természetes módon a tábori püspök úr, jelenleg Bíró László tábori püspök, jómagam, illetve előadók, és a szervező tiszt dolgozik. A Tábori Lelkészi Karon belül pedig -amelynek a vezetője a Magyar Honvédség Összhaderőnemi Parancsnokságán szolgáló, kiemelt vezető tábori lelkész, Takács Tamás alezredes - a tábori lelkészek szolgálnak. Bíró László tábori püspök úr nem katona, ugyanakkor természetes módon a lelkészeknek, mint a Tábori Püspökség vezetője elöljárója. Ugyanakkor pedig szakmai elöljáró egyértelműen, úgymond egyházi részről. A katonai ügyekben  az általános helynök az, aki a lelkészekkel a különböző dolgokat intézi valójában.

Tehát jelen esetben Ön.

- Igen.

A Lelkészi Szolgálat a katonai hierarchiában milyen helyet foglal el? Vagy egyáltalán meg lehet-e határozni a helyét?

- A különböző országokban más és más a tábori lelkészi szolgálatoknak a helye a hadseregekben. Nálunk úgy alakult ez ki az 1994-es újrakezdéskor, hogy a Honvédelmi Minisztérium egyik háttérintézménye lett a Tábori Lelkészi Szolgálat, tehát valójában a katonai hierarchiába, a Magyar Honvédségbe nem tagozódik be a tábori lelkészség, hanem egy különálló minisztériumi szervezetként van jelen. Egy tábori lelkész egy adott helyőrségben, a parancsnoknak igazából nem alárendeltje, hanem mellérendelt viszonyban vannak. Hogy bonyolítsuk egy kicsit a helyzetet, ez azért megváltozik akkor például, amikor misszióban van egy tábori lelkész, tehát külszolgálatban: ott a szakmai elöljárója mindig is a tábori püspök, de a katonai elöljárója az adott kontingensnek a parancsnoka.

A magyar Tábori Lelkészi Szolgálat összehasonlítva más országok lelkészi szolgálatával mennyiben mutat hasonlóságot, és miben mutat különbséget?

- Amikor 1986. április 21-én II. János Pál pápa kiadta a Spirituali Militum Curae kezdetű apostoli konstitúcióját, amely arról szól, hogy a katonák lelkipásztori szolgálatát hogyan kell megszervezni. Ez egy külön pápai dokumentum, amiből a tábori lelkészségek táplálkoznak. Természetes módon nem ez az egyetlen, hiszen volt már egy előző 1951-es pápai rendelkezés is, amely szabályozta az akkori tábori lelkészségeknek a működését. Ez valójában nem azt írja felül, hanem, még csak nem is hogy megváltoztatja, hanem a Spirituali Militum Curae meghatározza azokat a módokat, azokat a helyzeteket, azokat az elgondolásokat, amelyeket a Katonai Ordinariátusoknak követniük kell szerte a világon. Most ha megnézzük, hogy miben különbözik és miben tér el a magyarországi tábori lelkészség, vagy a magyarországi Katonai Ordinariátus, azt gondolom, akkor azt kell mondani, hogy olyan sajátos kérdésekben, melyek sajátos magyar kérdések, ugyanakkor pedig szinte mindenben hasonlít a különböző tábori püspökségekre.

Berta Tibor ezredes általános helynök mit mondana arról a civil, nem katona hallgatóinknak, másabb egy tábori lelkész, mint egy plébános? Másak a problémák? Másképpen közelít meg bizonyos kérdéseket?

- 1994 után fölmerültek olyan kérdések: hogy hány hívő katona van a Magyar Honvédségben? Amikor ezt például tőlem megkérdezték, akkor én megpróbáltam erre „nagyon szépen, okosan, logikusan, eltöprengve” válaszolni, és „számolgatni” hogy mennyi hívő katona is lehet? És aztán rájöttem az évek múltán arra, hogy valójában a Magyar Honvédség katonái nem a Holdról jöttek ide, tehát ugyanannyi hívő katona van a Magyar Honvédségben, mint amennyi hívő van ebben az országban. Se több, se kevesebb. A tábori lelkésznek és egy egyházmegyés plébánosnak minden bizonnyal szinte ugyanazok a gondjai, vagy problémái, feladatai, és az örömei. Talán azzal a különbséggel, hogy a tábori lelkész elég sokszor találkozik, és elég sokszor van módja olyan helyzetekben találkozni katonákkal, amelyekben talán egy plébános nem nagyon részesül a munkája során. A missziókra, a külszolgálatokra gondolok elsősorban, hiszen ott olyan gondokat lehet megtapasztalni, amelyek talán a mi hétköznapi, itthoni, mindennapi életünkben nem fordulnak elő egyáltalán.

A Honvédelmi Minisztérium, a Magyar Honvédség nagy gonddal ápolja a katonai hagyományokat. Kitüntetett szerepe van a hadisír gondozásnak, legyen szó a magyar vagy a más nemzetek katona temetőiről. Szombathelyen, november 17-én egy német katonai temetőben nyugvó katonák új névtábla avatását tartották. Az eseményen jelen volt Hende Csaba honvédelmi miniszter is, akinek ott elmondott beszédéből idézünk.

- Eljöttünk, hogy emlékezzünk azokra, akik áldozatul estek a háborúk kegyetlen kényszereinek, és embertelen logikájának.  Eljöttünk, hogy emlékezzünk és kimondjuk a béke szavait. Eljöttünk, mert hisszük, ezzel a béke és a nemzetek közötti megértés ügyét szolgáljuk. Szinte minden európai város határában van katonatemető. A békétlen 20. század rettenetes öröksége. Soha nem szabad felednünk a napi politikai élet hullámverései, és sokszor bizony kicsinyesnek tűnő kenyérharcai között sem, összetartozunk. Összetartozunk mi európaiak, mert közös a múltunk, közösek a gyökereink, közösek az élmények. Bizony összekötnek minket ezek a temetők is. Ezek a temetők, amelyek nem csak az elesettek sorsát zárták le végérvényesen, de a hátrahagyottak sorsát is mindörökké megváltoztatták. Megváltoztatták az apákét és anyákét, a szerelmekét és a hitvesekét, és az árvákká lett gyermekekét. Ezek a halottak Európa közös tragédiájának közös halottai, hiszen a háborúk közös élménye volt minden egyes európai család. Emlékeznünk kell, hogy értsük mit jelent a háború, s mit jelent az, hogy Európa nemzetei a szabadság jegyében, a béke és az együttműködés útján igyekeznek járni. Minden zajos vita, minden szívtartó érdek dacára. Emlékeznünk kell, hogy majdan mi magunk is megfelelhessünk a nagy kérdésekre, amik az élet és a halál, és ez a temető állít elénk.

A Magyar Honvédség Légierő Zenekar rendszeres közreműködője műsorunknak. A Katona János alezredes vezette veszprémi zenekar 1985-ben alakult. Előadásában a katonazene mellett hallható a jazz éppúgy, mint az egyházi zene.

Alezredes Úr, hogyan lehetne azt megfogalmazni a Veszprémi Légierő Zenekar vallási témájú népénekeket éppúgy előad, mint egészen népszerű dallamokat.

- Ennek a története tulajdonképpen az, hogy az ember mit hozott magával a családból. Ugye én olyan szerencsés helyzetben vagyok, hogy a zenével foglalkozhatom. Egyébként alapjáraton bölcsész vagyok, de a családi indíttatásomban mindenképpen láttam ennek a kultúrának a felmutatását. És mivel megkaptam a zenekart, tehát a zenekarnak a karmestere lehetek, én úgy gondolom, hogy nekem kötelességem ezt a kultúrát fölmutatni, tovább vinni, és természetesen terjeszteni.

Népszerű a zenekar.

- Igen, mert a zenekar több lábon áll. Elsősorban ugye foglalkozunk a hazafias katonadalokkal. Azon belül is a fegyvernemi dalokkal, és természetesen a mostani játékunkban az egyházi zenének a fölmutatása nagyon fontos, és a szórakoztatás legalább annyira igényt kimerítő, hiszen a katonáknak vagy a civil lakosságnak ugye mindig szüksége van a szórakozásra. Amit eddog most csináltunk az egyházi zene, az nyilván szakrális zene. A fegyvernemi dalok az a hazafias identitás felmutatása, a szórakoztató zene az pedig mindig a szabadidő eltöltéséhez vonatkozóan kívánjuk felmutatni azokat az énekeket, azokat a világslágereket, amelyek filmzenék, vagy egyéb magyar slágerek feldolgozása big band stílusban.

A Keresztény Katonák Szövetségének vagyok az elnöke, ez egy nemzetközi szervezet és nyilván ezen a vonalon keresztül is szeretném fölmutatni, nemcsak a keresztény értékrendet. Ha azt mondjuk, hogy magyarság tudat, honvéd zene, ez a két szó én azt hiszem, hogy párhuzamosan fut egymással. A magyarság tudatnak, a honvéd szónak, ennek mindenképpen együtt kell működni. És ezt én fölmutatom nemcsak a kereszténység-keresztyénségben, mert ugye református testvérekről is beszélhetünk, én magam egyébként megjegyzem, hogy református vagyok hanem  a hazafias daloknak a játszásával: Ezeket én párhuzamban folytatom is, meg hát nyilván ezeket kutatom is, mert még ugye rengeteg teendőnk van ezzel kapcsolatban.

Úgy gondolom, hogy katonazene, és itt nem csak a katona indulókról beszélek, éppúgy hozzá tartozik a katona emberhez, mint a fegyvere.

- Ez így van, tehát én azt gondolom, hogy maga a daloknak a szövege elsősorban fölmutatja azt a haderőnemi vagy fegyvernemi identitást, amelyre nagyon nagy szükség van. Nyilván a dallamról elég nehéz beszélni, mert a dallamok azok a két világháború között, főleg inkább a harmincas években, egy kicsit olyan németes beütésűek voltak, aztán később, majd amikor ugye a Központi Ellenőrző Bizottság 1928-ban elhagyta Magyarországot, akkor már egyre jobban fölmerült az, hogy inkább nyúljunk vissza azokhoz a népies dalokhoz, verbunkosokhoz, csárdásokhoz, amelyek teljes mértékben a mi kultúránkat képzik. És akkor így kerültek aztán jobbnál jobb, és szebbnél szebb fegyvernemi dalok a két világháború között a honvéd zenébe. Itt mindenképpen hadd említsem meg Seregi Artúrt, aki a 2. Honvéd Gyalogezred zenekarának karmestere volt, és természetesen Fricsai Richárdot is, aki az 1. Honvéd Gyalogezrednek volt a karmestere, egyben főkarmester is. Nagyon- nagyon sokat tettek ennek az ügynek az érdekében.

Mennyire kapcsolódnak ezek a fegyvernemi dalok, a fegyvernemet szolgáló katonai alakulatokhoz?

- Teljes mértékben. Fölkutattam, hogy minden városban honvéd gyalogezredek szolgáltak. Hadd mondjak egy példát: a harmadik honvéd gyalogezred Székesfehérváron, Szent István induló. A negyedik honvéd gyalog ezred, Győr, Szent László induló, tehát mindegyiknek megvolt egy-egy szenthez, vagy a fegyvernemhez kötődő dala, és ezek természetesen a szövegükben is ezt megmutatták. Ha volt egy állománygyűlésük, akkor ezt szépen ők elénekelték az állomány gyűlés végén.

MÚLTIDÉZŐ KALENDÁRIUM

518 éve 1494. november 24.-én hunyt el Kinizsi Pál, országbíró, temesi ispán, Mátyás király hadvezére.

209 éve 1803. november 24.-én született gróf Vécsey Károly honvédtábornok, aradi vértanú.  Bécsben végezte a hadiiskolát, 1848 elején a 2. huszárezredben szolgált őrnagyi rangban. 1848 májusától a Délvidéken részt vett a szerbek elleni harcokban. Októberben nevezték ki a 2. huszárezred parancsnokává, ezzel együtt ezredesi rangot kapott. 1848 decemberétől – már tábornoki rangban – a bácskai hadtest egyik hadosztálynak parancsnoka lett. 1849 januárjában határozott kiállásával távozásra kényszerítette a hadtest árulóvá vált parancsnokát. A felbomlástól megmentett hadtestet a Közép-Tisza vidékére vezette, ahol Damjanich János csapataival egyesülve a szolnoki csatában fényes győzelmet arattak. 1849 áprilisától Arad és Temesvár bevétele volt a feladata. Az aradi vár védőit a vár kiéheztetésével megadásra késztette, de Temesvárt nem sikerült elfoglalnia. A temesvári csata elvesztése után seregével elvonult. A világosi fegyverletétel hírére augusztus 20-án Borosjenőn a cári csapatok előtt kapitulált. Aradon kötél általi halálra ítélték. Mivel a császári udvarban személyes ellenségei voltak, esélye sem volt a fellebbezésre, sőt édesapja hadbíróságnak írt levele is nehezítette ügyét. Vécseyt utolsónak végezték ki Aradon. Kivégzése előtt a már halott Damjanich kezeit csókolta meg búcsúzóul.

192 éve 1820. november 20.-án született Nemeskéri Kiss Miklós 1848-as honvéd ezredes, emigráns politikus. 1844-tők fogalmazó, majd titkár volt a Helytartótanácsnál. Ebből az időszakból származott ismeretsége Teleki Lászlóval, Irányi Dániellel és Kossuth Lajossal.1847-ben Itáliában megismerkedett és összebarátkozott Giuseppe Garibaldival. 1848. március 15. után az elsők között csatlakozott a forradalomhoz, és lelkesen vett részt a szabadságharcban, részben az eszmék, részben a barátai miatt, de rokoni kapcsolatok okán is, melyek Batthyány Lajoshoz fűzték. 1848. június 8-án a magyar kormány Buda város 1. gyalogos nemzetőrzászlóalja parancsnokává nevezi ki. Részt vett az október 30-ai schwechati csatában. 1848 novemberétől a budai gyalog- és nemzetőrség főparancsnoka. 1849. február 2-án előléptették ezredessé. Rövid ideig a budai vár, majd Pétervárad parancsnoka volt. Egyes források szerint a szabadságharc 9 csatájában vett részt, melyekben több kisebb sebesülést szerzett. 1849 áprilisában a latinul, németül, franciául, angolul, olaszul, és spanyolul folyékonyan beszélő fiatal tiszt a debreceni kormány megbízásából tárgyalásokat kezdett a badeni forradalmi csapatok, a Velencei Köztársaság és a magyar honvéd haderő stratégiai összehangolására. 1849. május 21-én részt vett a budai vár ostromában és visszafoglalásában. A visszavételt követően rövid időre a vár parancsnokává nevezték ki. Ő vitte Kossuth levelét Angliába, amelyben kölcsönt kért a függetlenségéért harcoló Magyarország részére. Kalandos küldetése során eljutott Párizsba, majd Londonba, de az angolok érdektelensége miatt útját nem kísérte siker. Párizsban gróf Teleki Lászlóval, a magyar kormány franciaországi megbízottjával együtt a kormány, illetve a közvélemény támogatásának elnyerésén dolgozott a függetlenségi nyilatkozat utáni Magyarország, illetve a magyar kormány elismerése érdekében.

164 éve 1848. november 20.-án Gábor Áron bejelenti, hogy elkészültek az első ágyúk.  Az ágyúkat a Magyarhermány melletti Bodvajon öntötték. Először november 30-án, a hídvégi csatában használták őket, és a székelyek megnyerték az ütközetet. A legelső ágyú neve Jókai Mór szerint Jancsi volt.

65 éve 1947. november 26.-án halt meg Jány Gusztáv vezérezredes. Ő volt annak a Magyar Királyi 2. Honvéd Hadseregnek a parancsnoka, amely 1943 januárjában a Donnál vívott harcok során rendkívül súlyos, megsemmisítő veszteséget szenvedett. Jány Gusztáv 1942 őszén – a hadszíntérre látogató Nagy Vilmos honvédelmi miniszter közbenjárásával – felmentését kérte Horthy Miklós kormányzótól, tiltakozásul a német hadvezetés által a magyar hadseregtől megkövetelt, végrehajthatatlanul nehéz feladatokra, amelyek mellé a kért támogatást a hadsereg nem kapta meg a német vezetéstől. A tábornok kérelmét Horthy elutasította. 1943. január 14-én, az arcvonal kettős áttörését követően a hadsereget már a bekerítés fenyegette. 1943. január 24-én, hadseregének felbomlása után kiadta „ A 2. magyar hadsereg elvesztette becsületét…” kezdetű hírhedt parancsát. Ezt a parancsát később hatályon kívül helyezte és egy újabb parancsban alárendeltjei hősies küzdelmét domborította ki. A frontról való hazatérése után visszavonult, nem volt hajlandó a nácikat és a nyilasokat szolgálni. A szovjet megszállás elől családjával Németországba távozott. A háború végén az amerikaiak felajánlották neki, hogy a Horthy-csoporttal menjen spanyol–portugál területre, de ő a következőt mondta: „ha egyetlenegy magyar, ártatlanul vádolt katonának könnyíti a sorsát azzal, hogy odahaza megtudják az igazságot a második hadsereggel kapcsolatban, akkor bármi történjék is velem, azt szívesen és örömmel vállalom.” 1945. június 19.-én, mint háborús bűnöst közigazgatási úton lefokozták, és kicsapták a hadsereg kötelékéből. 1946-ban, felesége halála után önként hazatért, ehhez kieszközölte az amerikai katonai hatóságoknál az engedélyt. Egy hazatérő hadifogoly-szállítmánnyal érkezett az országba, és feladta magát a magyar hatóságoknak. A HM katonapolitikai osztályának kaposvári kirendeltsége vette őrizetbe 1946. október 7-én.A bíróság előtt Jány a szolgálati szabályzatra hivatkozott, mondván, hogy ő azt soha nem sértette meg. A Budapesti Népbíróság a háborúban betöltött szerepe miatt golyó általi halálra ítélte. Jány az ítélet meghozatala után nem kért kegyelmet. A Budapesti Népbíróság 3:2 arányban, és szótöbbséggel a Népbíróságok Országos Tanácsa is kegyelemre méltónak minősítette Jányt, és dr. Pálosi Béla is kegyelemre terjesztette elő. Tildy Zoltán köztársasági elnök a kegyelmi kérvényt 1947. november 22.-én elutasította. A védelem 1947. november 25-én elfogadott felfolyamodását nem bírálták el s az ítéletet 1947. november 26-án végrehajtották a régi Gyűjtőfogház udvarán. 1993. október 4.-én a Legfelsőbb Bíróság – a Legfőbb Ügyészség felülvizsgálati indítványára – Jányt az ellene emelt vádak alól jogilag felmentette. 2011. január 12-én Jány Gusztáv ügyvédje az Államfőnél kezdeményezte Jány Gusztáv posztumusz vezérezredessé történő kinevezését. 2011. február 11.-én Schmitt Pál, köztársasági elnök a honvédelmi miniszterhez fordult Jány Gusztáv posztumusz vezérezredesi kinevezése ügyében. Jány Gusztáv 1943. január 20-án, nyolc nappal az urivi áttörést követően ezt írta feleségének: Édes Ancikám! Azt mondta ismételten, nem szeretem eléggé, és azért járok ott, hol a halál angyala arat. Nincs igaza angyalom, ép mert mérhetetlenül szeretem, járok ott, hogy ne kelljen szégyenkeznie miattam. Legalább azt ne mondhassák, hogy gyáva voltam, és elmenekültem akkor, mikor a hadsereg sorsa megpecsételődött. Nem az én hibám. Figyelmeztettem, hogy így felmorzsolódunk, segítség nélkül nem bírja ki a csapat. Semmi haszna nem volt, csak az a parancs ismétlődött, kitartani. Napóleon hadseregének sorsa elért bennünket. Isten vele Édes, meleg szeretettel gondolok anyámra, családunkra, barátainkra, és mélységes, hálás, síron túlig tartó hű szerelemmel Magára gyönyörűm, mert mindent megadott, mit feleség férjének adhat. A jó Isten áldása kísérje, és legyen meg akarata, mindig magára, Ancikám, gondoló Gusztija

Kedves hallgatóink, következő adásunk újabb interjúkkal, riportokkal, beszélgetésekkel, jövő szerdán jelentkezik majd 18 óra 40 perckor. Mai műsorunk ismétlésben hallható szombaton délután 17.00. órakor, kedd hajnalban 4 óra 10 perctől. Felhívom figyelmüket arra, hogy várjuk gondolataikat, elhangzott interjúinkkal, adásunkkal kapcsolatban, elektronikus postacímünkre, amelynek címe interarma@mariaradio.hu, de várjuk leveleiket postai úton is a Katolikus Tábori Püspökség címére, amely 1054 Budapest, Szabadság tér 3.

Ha mindent kijavítottál volna magadban, amit másokban eddig hibáztattál, tökéletes ember volnál. E gondolattokkal kívánok további tartalmas rádiózást, kellemes napot valamennyiüknek. A szerkesztőt, Fodor Endrét hallották.

ÉSZREVÉTELEIKET, JAVASLATAIKAT VÁRJUK, ÉS TISZTELETTEL FOGADJUK AZ ALÁBBI ELÉRHETŐSÉGEKEN:

POSTACÍM: Katolikus Tábori Püspökség 1054 Budapest, Szabadság tér 3.

E-mail: berta.tibor@hm.gov.hu

Típus: 
Rádióműsor
Tartalom dátuma: 
szerda, 2012, november 21