Rádióműsor - 2013. április 10. - 22. adás

INTER ARMA CARITAS - FEGYVEREK KÖZÖTT A SZERETET - 2013. április 10.-ei műsor (22. adás), mely itt hallgatható meg: http://www.honvedelem.hu/cikk/37429

Magazinműsor honvédelemről, hazaszeretetről, katonai hagyományokról, hazánk katonáiról. A Honvédelmi Minisztérium, a Magyar Honvédség és a Katolikus Tábori Püspökség adása a Mária Rádióban.

A 22. ADÁS ÍRÁSOS - SZERKESZTETT VÁLTOZATA

"Az élet fő kincse nem az egészség, hanem a lélek tisztasága és csendessége." - Gárdonyi Géza gondolataival kíván a szerkesztő, Fodor Endre, tartalmas időtöltést, kellemes rádiózást valamennyiüknek.

A mai műsorunkban többek között majd szó lesz a tábori lelkipásztorkodás történetéről, de megszólal egy görög katolikus tábori lelkész is.

Természetesen nem maradhat el kalendáriumunk, neves dátumokkal, évfordulókkal.

Először adásunk tartalmáról röviden: Zakar Péter kutatási területe a tábori lelkipásztorkodás története.

- 1773-ban a jezsuita rend feloszlatását követően alapította meg Mária Terézia a Tábori Püspökséget.

Szentesi Csaba görög katolikus tábori lelkész, immár 11. esztendeje szolgál Debrecenben.

- A vallásos lelkület, a vallásosság, a tábori lelkész, az egyház, igazából egy biztonságot nyújtó hátországhoz hasonlíthatnám.

És a részletek...

Adásunkban a katolikus tábori lelkészi szolgálatról esett már eddig is szó. Ezúttal Szentesi Csabát mutatom be önöknek, aki görög katolikus tábori lelkész, és immár 11. éve szolgál Debrecenben. Vele beszélgettem a hivatásáról.

- Kezdetben döcögve indult a tábori lelkészségem, mert hiszen álmomban sem gondoltam volna, hogy a sorkatonaság után, kispapi évek, és a falusi papság után egyszer csak Debrecenben találom magam, és újra a honvédség kötelékében. Úgyhogy nagyon meglepett a Szilárd püspök úr döntése, és megmondom őszintén egy kicsit lassan vettem fel a tempót, de most már annál inkább megy a dolog.

Egy tábori lelkésznek személy szerint Önnek, mi a feladata leginkább? Hogyan lehetne megfogalmazni, honvédségen belül?

- Egyetlen szóval is meg lehet ezt válaszolni, lelkigondozás. Én ezt tartom a legfontosabb dolognak. Tábori lelkész kéznél van, bármilyen probléma adódik magánéletben, vagy szakmailag, vagy bármi az élet bármely területén, és sokan úgy gondolják, hogy elmegyek a tábori lelkészhez és kiöntöm a lelkemet. Egyszerűen csak megnyugszom, ha akarom, akkor még tanácsot is kérhetek tőle, bár az ritkábban fordul elő. Egyszerűen tábori lelkész az, akire mindig lehet számítani.

Mennyire nyílt egy ilyen beszélgetés, mennyire őszinte? Mennyire nyilvánítja ki az önhöz forduló katona az érzelmeit, az érzéseit?

- A legtöbb esetben maximálisan nyílt a beszélgetés. Tehát mindenki nagyon jól tudja, aki nem római vagy görög katolikus, hanem más vallású, vagy éppen vallástalan, mindenki nagyon jól tudja, hogy a tábori lelkésznek bármit el lehet mondani, az ott marad, titokban marad. Sok esetben – ugye a saját tapasztalatomat tudom mondani-, hogy sok esetben az élet olyan területéről is beszélgetünk, vagy együtt gondolkodunk, amin még én is csodálkozom, hogy egy lelkészt valaki erről megkérdezi.

Egy lelkész is gazdagodik egy ilyen beszélgetés által?

- Mindenképpen. Ezeken a beszélgetéseken akár egyszerű dolgokról van szó, akár pedig a legmélyebbre menőkig, mindig ott van az Úristen. Tehát értsük jól, amit mondok, sohasem kettesben beszélgetünk. Mindig, minden egyes alkalommal ott érzem az Úristen jelenlétét, ő vezeti a beszélgetést szinte, és megmondom őszintén, hogy ez nagyon megnyugtat engem, mert hát a beszélgetés ilyenkor csak jó irányba haladhat.

És hát úgy gondolom én, hogy azért észre is kell venni azokat az embereket, akik nem feltétlenül keresik meg önt. Vagy azért, mert egy kicsit magukba zárkózottak, vagy azért mert nem hiszik azt, hogy ön tud ebben segíteni. Na de hát a nagy kérdés, hogy ön meglátja-e ezeket az embereket?

- Igen, ez egy jó kérdés. Két dolog jutott eszembe, hogy hála Istennek volt szerencsém elvégezni a mentálhigiéniai szakképzést Budapesten, a Semmelweis Egyetemen 2000-ben, és az nagyon jó. Tehát megtanítottak bennünket felismerni a problémákat. Azért az esetek felében a kollégák szólnak, hogy: - Atya figyelj csak, itt van egy barátom, nem tudom mi van vele, nézz már rá légy szíves! Tehát ott Debrecenben inkább a kollégák, a bajtársak szólnak, hogy ha lehet, akkor segítsek.

Picit kitekintve...Mennyire fér meg, férhet meg, a lelkiség a lelki élet egy katona életében?

- Az a szó jutott eszembe hasonlatképpen, hogy hátország. A vallásos lelkület, a vallásosság, a tábori lelkész, az egyház, igazából egy biztonságot nyújtó hátországhoz hasonlíthatnám. Tehát, hogy amikor a srácok kimennek és elvégzik a feladatukat, akkor maximálisan csak arra koncentrálnak, és amikor a feladatot elvégezték, akkor utána van az, hogy kifújtam magam, megpihentem és beszélek a lelkésszel. Valahogy így tudnám ezt érzékeltetni.

Akkor ezt olyan hasonlattal éljük, hogy egy hivatás eredményessége múlhat azon, hogy milyen az otthoni családi háttere? Vélhetjük akkor így?

- Így, például így, igen, és ebben a háttérben benne van a teremtő Isten.

Mint tábori lelkésznek, vannak-e feladatai, vannak-e céljai?

- Én nem gondolkoztam ennyire előre. Ugyanis hozzá vagyok szokva, hogy a görög katolikus egyházban a püspök szól, hogy köszönöm szépen az eddigi munkádat, most egy másik helyre teszlek, és ott ez lesz a dolgod. És akkor, minket úgy neveltek, mint a honvédségben, hogy - parancs, értettem! -, csak hát nem ezt válaszolom. A görög katolikus püspök nyilván a tábori püspökkel egyetértésben dönthet arról, hogy valami mást kell csinálnom, vagy más helyen kell szolgálnom. Tehát erre én nyitott vagyok, és én ezért magamtól nem gondolkoztam el azon, hogy valamilyen nagy változáson keresztül mennék. Tehát gondoltam, hogy Debrecenben még egy ideig fogok szolgálni, minden héten vagy minden hónapban jönnek az új kihívások, tehát nagyon változatos a munka.

Jó munkát kívánok mindenesetre hivatásában!

- Köszönöm szépen.

Zakar Péter a Szegedi Tudomány Egyetemen tanít. Kutatási területe a tábori lelkészi pásztorkodás története.

1648-at követően kezdődik el az állandó hadsereg kialakulása, s lényegében a központi intézményrendszerrel együtt a XVIII. század második felében ér véget ez a folyamat. Ehhez kapcsolódik a tábori püspökség megalapítása is, hiszen korábban, mondjuk amikor a banderiális hadszervezet létezett Magyarországon, akkor a püspököknek is ki kellett állítani ilyen alakulatokat. Nem volt, nem létezett az a probléma, hogy esetleg a hívek a harctéren nem részesülnek kellő lelki ellátásban.  Az állandó hadseregek kialakulásával azonban a katonaságot laktanyákba vezényelték, elszigetelték a polgári élettől, a polgári környezettől, és ezért szükség volt egy olyan speciális lelkipásztori szervezet felállítására, amelyik ebben a helyzetben is képes volt a katonák lelki szükségleteiről gondoskodni. Hozzájárultak ehhez persze egyéb tényezők is. Például az, hogy a különböző hadjáratok kimenetelét, hogy értelmezték az uralkodók.

III. Ferdinánd császár például az 1642-es hadjárat szerencsétlen kimenetelét összefüggésbe hozta a kereszténység hadseregben történt elhanyagolásával, és mintegy Isten büntetését, azzal igyekezett elfordítani magától, hogy a hadseregben a tábori lelkipásztorkodást hatékonyabban megszervezi. Ezért fordult a pápához, hogy bízza a császári hadsereg lelkipásztorkodásának irányítását a jezsuitákra. VIII. Orbán pápa 1643-ban kelt brévéjében a császári hadsereg fölötti püspöki joghatóságot, a császár gyóntatójára ruházta át a háború idejére. Oly módon, hogy az már nem csak a katonákra, hanem azokra is kiterjedt, akik a táborban éltek és azt követték, tehát például a tisztek feleségeire, a hozzátartozókra, és mindenkire, aki a mozgó hadsereget követte.

Gyakorlatilag 1640-től 1773-ig tartott a tábori lelkipásztorkodás jezsuita korszaka. A császár mindenkori jezsuita gyóntatója gyakorolta a császári hadsereg fölötti joghatóságot, természetesen ennek a jezsuita szerzetesnek a fizetését az udvar biztosította, a székhelye pedig Bécsben volt. Miután az uralkodó mellett is voltak feladatai, ezért személyesen csak ritkán volt jelen a csatatéren, így a hadsereghez helyetteseket, úgynevezett tábori főpapokat rendeltek, akik nem csak az alájuk rendelt tábori lelkészekkel törődtek, hanem a beteg és sebesült katonák fölötti főfelügyeletet is ellátták.

Ez tehát azt jelenti, hogy a XVII. század második felében, a XVIII. század első felében a jezsuita tábori lelkészek alatt kezd kifejlődni a tábori lelkészi hierarchia. Ezeknek a jezsuitáknak a joghatóságát, akik irányítják a tábori lelkipásztorkodást, egyre nagyobb mértékben kibővítik és már nem csak a háborús időszakra, hanem a békés időszakban is gyakorlatilag megtarthatták joghatóságukat. Az utolsó ilyen jezsuita szerzetes, aki irányította a tábori lelkipásztorkodást a császári hadseregben dr. Ignaz Kampmiller volt. Egy rendkívül tehetséges szerzetes, aki azonban elkövetett egy nagy hibát, nevezetesen is azokat a gyónási titkokat, amelyeket Mária Teréziától kihallgatott, valószínűleg átadta a pápai államnak. Mária Teréziára amúgy is nagy nyomás nehezedett a jezsuita rend feloszlatásának érdekében, és végül is hosszas vacillálás után Mária Terézia 1773-ban elszánta magát a jezsuita rend feloszlatására. Így aztán egy új szervezetet kellett megalkotnia, amely részben a korábbi hagyományokra alakult, hiszen már a jezsuiták alatt kialakult az a szokás, hogy a tábori lelkipásztorkodás szervezete nagyjából tartományonként egy-egy kerületre oszlott. Tehát például Csehország egy ilyen katonai egyházi kerület volt, Erdély egy ilyen katonai egyházi kerület volt, vagy Magyarország egy ilyen katonai egyházi kerület volt.

Ezzel együtt 1773-ban a jezsuita rend feloszlatását követően alapította meg Mária Terézia a tábori püspökséget, egyházjogilag pontosan kifejezve az apostoli tábori helynökséget, ami utalt arra, hogy a hadseregnél ilyen helyettes működött a korábbi időszakban is.

 

MÚLTIDÉZŐ KALENDÁRIUM

772 éve 1241. április 11.-én volt a Muhi csata első napja. Rogerius feljegyzése alapján még az ellenséggel szemben, a döntő csata küszöbén sem szűnt meg az egyenetlenség és a háborgás a király ellen: „Azt akarták, hogy a király csatát veszítsen, hogy aztán kedvesebbek legyenek a király előtt, hogy inkább megbecsülje őket s kinevették a királyt, midőn ez a Sajó partján átvezető híd védelmére felváltva ezer embert rendelt.”

198 éve 1815. április 12.-én született Rómer Flóris bencés szerzetes, régész, művészettörténész, nagyváradi kanonok, egyetemi tanár, az MTA tagja. Az 1848-as szabadságharc alatt utász közlegényként, majd bátor tetteinek elismerése képpen előrehaladva a ranglétrán honvédtisztként (végül századosként) harcolt. Ott volt a váci ütközetben, valamint Buda visszafoglalásánál is 1849. május 21-én. A szabadságharc bukása után börtönbüntetést szenvedett. Az ellene felhozott fő vádpont nevének magyarosítása, valamint a harcra való buzdítás volt. Bécsben, Olmützben, Brünnben (Spielberg) és Josefstadtban raboskodott, ahol ideje nagy részét továbbképzésének szentelte, majd 1854-ben közkegyelemmel szabadult.

194 éve 1819. április 11.-én született Leiningen-Westerburg Károly honvéd tábornok, aradi vértanú.

164 éve 1849. Április 14.-én volt a debreceni Országgyűlésen a Habsburg-ház trónfosztása, Kossuth kormányzó-elnökké választása.

132 éve 1881. április 10.-én halt meg Ihász Dániel honvéd ezredes, az olaszországi magyar légió parancsnoka, az olasz hadsereg ezredese.

101 éve 1912. április 14.-én született Király Béla vezérezredes, hadtörténész, az MTA tagja. A hadiakadémia elvégzése után 1942-44-ben a keleti fronton harcolt. 1950-től alapító parancsnoka volt a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem jogelődjének. 1951-ben halálra ítélték, de 1956-ban szabadult, csatlakozott a Nagy Imre-kormányhoz. A forradalom alatt több fontos tisztséget töltött be, majd a Nemzetőrség parancsnoka volt. A forradalom leverése után az Egyesült Államokba emigrált, ahol hadtörténészként tevékenykedett. A 1990-től vezérezredes, 1990-1994 között országgyűlési képviselő.

71 éve 1942. április 11.-én kezdődik el a 2. Magyar Hadsereg kiszállítása a keleti frontra.

3 éve 2010. április 10.-én Szmolenszk mellett lezuhant a lengyel kormány repülőgépe, amely a Katyn-i megemlékezésekre indult. A katasztrófában életét vesztette a lengyel politikai elit számos tagja.

A kalendáriumot Berta Tibor ezredes, a Katolikus Tábori Püspökség általános helynöke állította össze.

„Nincs az a bíró, aki olyan aprólékos, mint az önmagával perbe szálló lelkiismeret.” - Victor Hugo gondolataival zárom mai műsorunkat, és kíván további kellemes rádiózást a mai műsor szerkesztője, Fodor Endre.

ÉSZREVÉTELEIKET, JAVASLATAIKAT VÁRJUK, ÉS TISZTELETTEL FOGADJUK AZ ALÁBBI ELÉRHETŐSÉGEKEN:

POSTACÍM: Katolikus Tábori Püspökség 1054 Budapest, Szabadság tér 3. E-mail: berta.tibor@hm.gov.hu

Típus: 
Rádióműsor
Tartalom dátuma: 
szerda, 2013, április 10