Rádióműsor - 2013. november 27. - 48. adás

INTER ARMA CARITAS - FEGYVEREK KÖZÖTT A SZERETET 2013. november 27.-ei műsor (48. adás), mely itt hallgatható meg: http://www.honvedelem.hu/cikk/41375

Magazinműsor honvédelemről, hazaszeretetről, katonai hagyományokról, hazánk katonáiról. A Honvédelmi Minisztérium, a Magyar Honvédség és a Katolikus Tábori Püspökség adása a Mária Rádióban.

A 48. ADÁS ÍRÁSOS - SZERKESZTETT VÁLTOZATA

A mai adásunk rendhagyó lesz, hiszen a Székesfehérvár Helyőrség Zenekar adventi koncertjét hallják majd. Tartalmas rádiózást ígér a mai műsorunk is. Köszönti önöket a szerkesztő, Fodor Endre.

Az adventi koncerten a Székesfehérvár Helyőrség Zenekar mellett közreműködik az Alba Regia Vegyeskar, Fehér Adrienn Emerton díjas színművész, valamint zongorán Tóth Marcell. Vezényel Juhász Balázs és Ruff Tamás őrnagy. A felvétel elején pedig az adventi koncertet megnyitó Spányi Antal Székesfehérvár Egyházmegye megyéspüspökét hallják.

- Az advent egy nagyon gazdag időszak, sok mindent tanít nekünk, és sok mindenre érdemes odafigyelnünk. Érdemes a reményt szívünkbe zárni, és mint valami drága kincset a szívünkben őrizni, élesztgetni, mert az embernek mindig szüksége van igazi reményre. Nem valami múló dologra, nem valami olyan dologra, ami apró-cseprő dolgokon keresztül segít bennünket, hanem ami igazán messzire néz, ami igazán fölemel, ami igazán a valóságot tudja megmutatni nekünk. Ez a remény. A reménynek ez az erénye az nem csak arról szól, hogy a magam élete gyarapodjon, hanem arról is szól, hogy én magam is próbáljak másokat gazdagítani mindazzal, amim van. Szeretetemmel, türelmemmel, hitemmel, kedvességemmel, a másik felé megmutatkozó türelmes jóságommal.

- Messiás kél majd közülünk. Az Úr lelke nyugszik rajta: a bölcsesség és az értelem lelke, a tanács és az erősség lelke, a tudás és az Úr félelmének lelke, s az Úr félelmében telik öröme. Nem aszerint ítél majd, amit szem lát, s nem aszerint ítélkezik, amit a fül hall, hanem igazságot szolgáltat az alacsony sorsúaknak és méltányos ítéletet hoz a föld szegényeinek. Szája vesszejével megveri az erőszakost, ajka leheletével megöli a gonoszt. Az igazságosság lesz derekán az öv s a hűség csípőjén a kötő.

Karácsony

Harang csendül,
Ének zendül,
Messze zsong a hálaének,
Az én kedves kis falumban
Karácsonykor
Magába száll minden lélek. 
Minden ember
Szeretettel
Borul földre imádkozni,
Az én kedves kis falumba
A Messiás
Boldogságot szokott hozni. 
A templomba
Hosszú sorba
Indulnak el ifjak, vének,
Az én kedves kis falumban
Hálát adnak
A magasság Istenének. 
Mintha itt lenn
A nagy Isten
Szent kegyelme súgna, szállna,
Az én kedves, kis falumban
Minden szívben
Csak szeretet lakik máma.

II. 
Bántja lelkem a nagy város
Durva zaja,
De jó volna ünnepelni
Odahaza. 
De jó volna tiszta szívből
- Úgy mint régen –
Fohászkodni,
De jó volna megnyugodni. 
De jó volna mindent, mindent
Elfeledni,
De jó volna játszadozó
Gyermek lenni.
Igaz hittel, gyermek szívvel
A világgal
Kibékülni,
Szeretetben üdvözülni.

III. 
Ha ez a szép rege
Igaz hitté válna,
Óh, de nagy boldogság
Szállna a világra.
És a gyarló ember
Ember lenne újra,
Talizmánja lenne
A szomorú útra.
Golgota nem volna
Ez a földi élet,
Egy erő hatná át
A nagy mindenséget,
Nem volna más vallás,
Nem volna csak ennyi:
Imádni az Istent
És egymást szeretni...
Karácsonyi rege
Ha valóra válna,
Igazi boldogság
Szállna a világra...
(Ady Endre)

Bűvös éj

Az égen csillag ég, ő hozza meg a reményt,
hogy megismerem még a karácsonyi fényt.
Hogy nyílik majd az ajtó és télapó belép,
hogy mondhassam, e bűvös éj de szép.

Az égen száll a szán, de nálam sose jár,
és csengő cseng a fán, oly régen várom már.
És mind valóra válik, sok régi álomkép,
hogy elmondhasd, e bűvös éj de szép.

Annyi színes játék, sárga, zöld és kék,
álmaimban láttam, de nem kaptam meg még.
Minden gyermek ébren vár, az álom elkerül,
ez a bűvös éj de szép.

Az égen angyal száll és együtt lenni jó,
a házban zöld fa áll, a kertben hull a hó.
Fények gyúlnak mindenhol, a fán száz csillag ég,
úgy ujjongunk, e bűvös éj de szép.
(Polar Express filmzene)

Advent

Az első gyertyát gyújtsuk azokért, 
akik már nem lehetnek velünk. 
A bölcs szívű vénekért, az ártatlan elesettekért. 
Azokért, akik úgy óvtak minket az elmúlástól, 
hogy maguk múltak el. Legyen övék az első gyertyaláng. 
Azoké, akiknek lábnyomaiban újra kisarjadt a fű, 
újra születtek a fák, és minden, ami élet. 
Az édesanyákért, a jóságért, és gyermekeikért, 
akik továbbra is őrzik a szeretet hatalmát. 
Az emberi mulandóság felett érzett bánat idején 
sem szabad megfeledkeznünk róluk.

A második gyertyaláng legyen a kitaszítottaké, 
akik éheznek és fáznak, s igazán nagy szükségük van vigasztalásra. 
A hazátlanokért, azokért, akik még nem találták meg a békességet, 
mert nem adatott meg nékik sem a szabadság, 
sem az irántuk érzett megbecsülés, sem a baráti ölelés, 
sem a tisztelet, sem az otthon. Akiknek semmi nem adatott meg. 
Lobogjon megsebzett lelkükért, házukért és hazájukért. 
Óvja, segítse őket ez a második, értük gyújtott gyertya, 
legyen az irántuk érzett tisztelet, 
együttérzés, segítő szándék bizonyítéka. 
Legyünk irántuk legalább most, ezegyszer jóságosak, 
hiszen az emberi méltóság minden embert megillet. 
Lobogjon értük, a háborúkat, emberszenvedéseket elviseltekért, 
a kitaszítottakért és a szegényekért, az ártatlanokért, 
akiket bőrük színe, nyelvük, kultúrájuk, 
vallásuk miatt üldöztek és üldöznek.

A harmadik gyertyaláng legyen a hősöké. 
Gyújtsuk az igazakért, azokért, akik mindig szenvedtek 
és szenvedni fognak, mert volt, van és lesz bennük annyi erő, 
hogy szembeszálljanak zsarnokokkal, kufárokkal, emberárulókkal. 
Ők tudták, tudják s tudni fogják, 
hogy az emberiség megmaradásának záloga a béke. 
Azokért, akik ártatlanul elestek, azokért, 
akik meghaltak harcvonalakban, égen és földön, tengeren és tenger alatt. 
A pionírokért, akik hegycsúcsokat, őserdőket, 
sivatagokat jártak és járnak be az ember boldogulása érdekében. 
Azokért, akik a Makro- és a Mikrokozmosz titkait kutatva szolgálták, 
szolgálják, s szolgálni fogják az emberi élet értelmét. 
Azokért, akiket máglyára vittek, 
mert igazat szóltak a világ emberléptékben megismerhető titkairól. 
A hősökért, akik a holdra érkezve és szállva 
rácsodálkoztak a Föld nevű kék bolygóra, s hűséggel visszatértek hozzá. 
Akik életüket kockáztatva kutatták a csodát, 
amit mi emberek nemes egyszerűséggel így hívunk: Élet. 
A harmadik gyertyaláng értük lobogjon. A hősökért. 
Az orvosért, aki kezét, hűségét adta, amikor reánk tört a fájdalom, 
a keserűség, és úgy hittük, hogy vége, nincs tovább. 
Aki újra életet adott az életnek, s az elmúlás tragédiáját értve 
és megértve megkönnyezte a megváltoztathatatlant. 
Ő értük gyújtsuk a harmadik gyertyát. 
A lelkészért, aki elesettségünkben is velünk volt, hitet adott, 
vigaszt és szeretetet, ha nagyon fájt már az emberi élet. 
A bátrakért, akik barikádokon estek el 
az ember boldogulása érdekében folytatott küzdelem során.

A negyedik gyertyát egymásért gyújtsuk. 
Érted és értem. Igazán megérdemeljük azt, 
hogy főt hajtsunk egymás előtt, 
hiszen a jézusi szeretet erre figyelmeztet mindannyiunkat. 
Arra, hogy legyen szent minden ember számára 
a mindenség ajándéka: az emberélet. 
Lobbanjon egymásért, s lobogjon a negyedik gyertya 
az Istengyermek-próféta megszületésének pillanatáig. 
Érted, ki több voltál egy szerelemnél, aki hűséggel vigyáztál, 
aki ha kellett, hát könnyet ejtettél értem. 
Érted, aki miattam, s nem ellenem haragszol. 
Érted, aki felneveltél, óvtál és szeretettel adtad kezembe az emberi életet.
Érted, aki a barátom vagy és felsegítesz a porból, mielőtt porrá válnék. 
Érted, aki megtisztelsz bólintásoddal s figyelmeddel, 
ha illendően szólok hozzád a körülöttünk zajló történésekről. 
Érted, akivel együtt játszottam a szerepet életem színpadán. 
Lobogjon egymásért a negyedik gyertyaláng, értetek és értem. 
A hűség jegyében, az emberi szeretet jegyében. 
Mielőtt megszületik a gyermek, mielőtt újjászületünk mindannyian. 
(Ismeretlen)

A mai adásunkban a Székesfehérvár Helyőrség Zenekar adventi koncertjét hallották, amelyen közreműködött az Alba Regia Vegyeskar, Fehér Adrienn Emerton díjas színművész valamint zongorán Tóth Marcell. Vezényelt Juhász Balázs és Ruff Tamás őrnagy. Weöres Sándor gondolataival kívánok további tartalmas rádiózást és meghitt elcsendesülést advent idején.

„Ne kívánd senki szeretetét. Ne utasítsd el senki szeretetét. Úgy áradjon szereteted, mint a tűz fénye-melege: mindenre egyformán. Akik közel jönnek hozzád, azokra több essék fényedből és melegedből, mint akinek nincs szükségük terád. Családtagjaid, mindennapi társaid s a hozzád fordulók olyanok legyenek számodra, mint a kályhának a szoba, melynek melegítésére rendelik.”

 

ÉSZREVÉTELEIKET, JAVASLATAIKAT VÁRJUK, ÉS TISZTELETTEL FOGADJUK AZ ALÁBBI ELÉRHETŐSÉGEKEN:

POSTACÍM: Katolikus Tábori Püspökség 1054 Budapest, Szabadság tér 3.

E-mail-ben: berta.tibor@hm.gov.hu

Típus: 
Rádióműsor
Tartalom dátuma: 
szerda, 2013, november 27