Rádióműsor - 2013. október 09. - 41. adás

INTER ARMA CARITAS - FEGYVEREK KÖZÖTT A SZERETET 2013. október 9.-ei műsor (41. adás), mely itt hallgatható meg: http://www.honvedelem.hu/cikk/40463

Magazinműsor honvédelemről, hazaszeretetről, katonai hagyományokról, hazánk katonáiról. A Honvédelmi Minisztérium, a Magyar Honvédség és a Katolikus Tábori Püspökség adása a Mária Rádióban.

A 41. ADÁS ÍRÁSOS - SZERKESZTETT VÁLTOZATA

„Az érett kor olyan, mint a látóhatár, minél közelebb jutsz hozzá, annál inkább hátrál.” - Robert Merle gondolataival köszönti a hallgatókat a szerkesztő, Fodor Endre, az Inter Arma Caritas legújabb adásában.

A következetes, fegyelmezett munkát állítja követendő példaként az a nyugállományú katona, akit az idősek világnapján köszöntöttek. Konkoly Dávid összeállítását hallják.

 

Az öregedéssel elérkezünk életünk egy olyan szakaszába, amikor hosszú és dolgos évek alatt megszerzett tapasztalatot és tudást átadhatjuk a fiatalabb generációknak. A Magyar Honvédség kiemelten foglalkozik a már nyugállományba vonult katonáival. A honvédelem ügye érdekében végzett áldozatos munkájuk elismeréseként kitüntetéseket és emlékplaketteket adnak át az azt megilletőknek minden évben az idősek világnapja alkalmából. A honvéd vezérkart idén Orosz Zoltán altábornagy, a honvéd vezérkar főnök helyettese képviselte.

Altábornagy Úr! Milyen üzenete van az itt kiosztott elismeréseknek a jelen katonái felé?

- Én úgy gondolom, hogy kettős üzenete, sőt többes üzenete is van. Először is nagyon fontos az, hogy a ma aktív katonák tudatában legyenek annak, hogy a mindenkori Magyar Honvédség számon tartja őket majd akkor is, amikor az aktív katonai szolgálatot befejezik. Hiszen fontos egyrészt a tudat, hogy tartozunk valakihez, másrészt én úgy gondolom, hogy a haza védelme minden magasztos, pátoszos kifejezés nélkül egy hivatás. Tehát aki elkötelezi magát, hogy ezt a hivatást műveli az egy nagy családhoz fog tartozni, nagy családhoz tartozik, a Magyar Honvédség családjához, és úgy, ahogy egy hétköznapi családban számon tartjuk a hozzátartozókat, a rokonokat, kivel mi történik, mi van vele, a Magyar Honvédség ugyanezt teszi.

Az ENSZ közgyűlése 1991-ben nyilvánította október elsejét az idősek világnapjává, azon célból, hogy felhívja a figyelmet azokra az értékekre, amelyet az idősebb generáció képvisel. A Társadalmi Kapcsolatos és Háborús Kegyeleti Főosztály, valamint a Toborzó és Humánszolgálati Osztály áldozatos munkájának köszönhetően a honvédség évről-évre díjazza a nyugállományba vonult katonák életművét.

- Szabó József ezredes vagyok a Honvédelmi Minisztériumban a Honvéd Vezérkar Személyzeti Csoportfőnökség, Toborzó és Humánszolgálati Osztály osztályvezetője. Ezt a hagyományt a Magyar Honvédség több mint egy évtizede ápolja. Különös jelentősége abban van, hogy az aktív és egyre tágabb kör számára megtartsuk és fenntartsuk azt a kapcsolódást, amiben ők jól érzik magukat. Hiszen itt a generációk közötti kapcsolaton van a nagy hangsúly, hogy mi aktív katonák építkezünk azokra az értékekre, tapasztalatokra, amit éppen ők tettek le az asztalra. Ugyanez számukra egy jól eső érzés, hogy nem felejtjük őket el. Hivatalosan is, formálisan is és informálisan is nagyon sok katonával és szervezettel is tartják a kapcsolatot.

Mik azok az értékek, amit az előző generációktól szerzett a Magyar Honvédség?

- Egyrészt maga a szakmai tudás, amit elsajátítottak és az adott szakokon keresztül ők a fiatalabbakat tanították. Másrészt pedig az a szemlélet, az a gondolkodásmód, ami alapvetően a honvédség katonáira jellemző, az, hogy közösségben élnek, az hogy egymást tisztelik, az hogy a feladatokat pontosan precízen végrehajtják. Egyszerűen ez a generációk közötti helyes és egészséges vonzalom és kapcsolódásnak a lényege, hogy felnézünk az idősebb generációra.

A díjazottak között volt Kollár Endre nyugállományú ezredes, aki a Honvédelmi Minisztérium aranykor kitüntetett cím ezüst fokozatát vehette át.

- Bevallom, hogy nagyon boldog vagyok és büszke is, hogy megkaptam ezt az elismerést. Gyakorlatilag azt az érzést erősíti bennem, hogy érdemes volt a megkezdett katonai pályán következetesen, fegyelmezetten és becsületesen dolgozni, hiszen az elmúlt időszak során több elismerésben részesültem. Többek között és ezt nem kis büszkeséggel mondom, hogy szolgálati nyugállományba helyezésemet követően megkaptam a Magyar Köztársasági Érdemrend Tiszti Keresztjét. A mai kitüntetésem az egyike annak az elismerésnek, ami azt a munkát ismerte el, amit én végeztem egyrészt hivatásosként, másrészt pedig nyugdíjasként végzek a mai napig is. Ebben mindenféleképpen a mai kitüntetésben köszönet illeti azokat, akik javasolták a kitüntetésemet. Ez alatt értem azt, hogy annak a szervezetnek a vezetője, aki erre felterjesztett és köszönet illeti azokat, akik elfogadták és ezáltal elismerték azt a tevékenységet, amit én hosszú életem során immár 75 évesen végeztem. Ezért mondok köszönetet.

Hogyan került a Magyar Honvédség állományába?

- Az én pályám a bevonulásommal kezdődött, sorkatonaként szolgáltam Várpalotán. Ezt követően tovább szolgálatot vállaltam ott Várpalotán, mint rádióműszerész, és különböző beosztásokban dolgoztam. Majd a gimnázium elvégzését követően hivatásos állományba vettek és hivatásos tiszthelyettesként szolgáltam Várpalotán. Ezt követően elvégeztem a tiszti iskolát, még akkor a Zalka Máté Katonai Műszaki Főiskolán híradó tiszt lettem és kerültem beosztásba Várpalotán egy híradó zászlóaljnál. A híradó zászlóaljnál teljesített szolgálatom közben Székesfehérvárra kerültem a politikai osztály alárendeltségében működő módszertani részleghez, módszertani részlegvezetőnek. Ott végeztem a mindennapok dolgait, onnan kértek fel, illetve kerültem ki 1973-ban Vietnámba katonai szolgálatra. A vietnámi szolgálatból hazatérve, mint tiszt a szállító zászlóaljnál dolgoztam Székesfehérváron és onnan kerültem beiskolázásra a katonai akadémiára. Az akadémia elvégzését követően kerültem az akkori hadsereg parancsnokság EBKIEG beosztásba, és mint mozgósítási kiegészítő tiszt teljesítettem feladatot. Onnan ugyancsak a hadsereg állományába kerültem a személyügyi osztályra, kiemelt főtiszti beosztásba, majd mint személyügyi osztályvezető helyettes kerültem nyugállományba.

Hány évet szolgált a Magyar Honvédség állományában?

- Nekem a szolgálati évem 40,5 év, de ebbe beszámított a civil, abban az időben még a szakmunkásképző idő is és 35 év szolgálati idővel rendelkeztem. Pontosabban annyit töltöttem aktív katonaként, majd 40,5 fél év után jöttem el szolgálati idővel nyugállományba.

Ezredes Úr hogyan tartja a kapcsolatot a régi bajtársaival?

- Mindenekelőtt a kapcsolattartást a Honvéd Nyugállományúak Klubjának fehérvári szervezetén keresztül tartom. Ott veszünk részt közösen a rendezvényeken és beszéljük meg a mindennapok dolgait.

Milyen belső értékeket kapott a Magyar Honvédségtől?

- A belső értéket én mindenképpen, amikor tovább szolgálatot vállaltam, azért vállaltam tovább szolgálatot, mert megfogott az a rend és fegyelem, ami a honvédségre jellemző volt. Én szerettem és ugyanakkor a rend és fegyelem mellett az a mozgalmi munka is, ami abban az időben jellemző volt a honvédségre.

Ugye Ön több mint 40 évet szolgált a Magyar Honvédségben. Ön láthatta, hogy generációk között milyen különbségek vannak. A mai katonai, a mai kor katonája és az ön fiatalsága idején miben különböztek a katonák?

- Ez is egy jó kérdés. Ugyanis én fiatal koromban együtt éltem a katonai élet minden területén a mindennapokkal. A mai katonák sorsát már ugye, a változást a nyugállományba kerülésem után következett be akkor, amikor megszűnt a sorkatonaság. Így a mai katonai életet úgy ismerem, hogy szoros kapcsolatban vagyok a katonaélet mindennapjaival, hiszen Székesfehérváron a Honvédség és Társadalom Baráti Kör székesfehérvári szervezetének egyik vezető tisztségviselőjeként szoros kapcsolatot tartottunk mindig is és együttműködünk azokon a katonai rendezvényeken, ami a honvédség és a társadalom közötti kapcsolatot erősíti. Ebben a kapcsolatrendszerben azért volt rálátásunk a szerződéses állomány dolgaira, de ez már minőségében egészen más, mint a sorozott katonai szolgálat.

Ön mit üzenne, milyen tanácsot adna azoknak, akik ma vonulnak be?

- Akik ma vállalnak szerződéses katonai szolgálatot, ha tanácsot adhatok, akkor természetesen azt a tanácsot adom, hogy vigyék következetesen végre azt a feladatot, ami egyébként jellemzi is a mai szerződéses katonai állományt. Az a következetes fegyelmezett munka, amit bizonyítottak a mindennapok során a gyakorlatokon, de nem utolsó sorban ami talán legszélesebb nyilvánosságot kapott a tavaszi árvíz idején mutatott helytállásuk, ami az egész népünk elismerését váltotta ki.

 

Nádasi Alfonz, Hadinapló

A folytatásban közölt kötetet Bőzsöny Ferenc tolmácsolásában hallják.

- Február 26.

Ha leírnám azt a dialógust, ami a hadnagy és köztem folyt le, azt hiszem magam is azt mondanám később elolvasva, hogy ez nem igaz. Ismét egy üresfejű, lelkiismeretlen tiszt, aki folyton csak iszik. Mikor számon kértem tőle, hogy sok százan ma mise nélkül maradnak, és ki vállalja ezért a felelősséget, olyan bárgyúan nézett, hogy fogtam magamat, és otthagytam az ebéd befejezése előtt.

A lódoktor ritka intelligens ember. Éppen ezért nem értem a cinikus megjegyzéseit, amellyel azt mutatta minden feleletben, hogy szimpatizál a kommunistákkal. Nem tudtam, azért válaszol-e, mert tudhatta az én világnézetemet, vagy azért, mert ő igazán azt a sivár, elvtelen elvet vallja. Sokkal többet ért magyarul, mint amennyit elárult a beszélgetésben. Kiismerhetetlen. A csetnikek jutottak eszembe az első világháborúból. Valahogy így képzelem el őket: simán lepuffantani észrevétlenül a másikat.

Feri ma reggelre meghalt.

Este Pődör János volt itt vendégségben. Éjfél után ment el, akkor is nehezen. Nem bírom az ilyen vendégeskedéseket. Üres szalmacséplés. Hát nem azért jöttem én ide, hogy berúgott tisztek szellemtelenségénél asszisztáljak. - Olyan jó kivételek a doktorok és a patikusok.

Február 28.

Nehéz fejlövésest hoztak. Féltenyérnyi darabon látszott az agya. Pulzált. Még a kötözőben szépen meggyónt három társával együtt. Eztán szentkenet. Ezek az én legboldogabb perceim. Már bírom a kórházszagot, a sebek látását, a kórtermeket. A legpiszkosabbat is undor nélkül mosom ki szennyéből.

A tiszti szobába új vendég jött: egy alezredes. Rögtön láttam, hogy alkoholista, és gyenge típus. Épületes módon folyt le az első beszélgetésünk. Bemegyek hozzájuk szokás szerint. A kórtermekben nincs semmiféle katonai jelentkezés. A betegség és sebesült állapot lélektanilag teljesen más, mint az üres formaság. Itt a lényeg van előtérben, az emberi érték vagy értéktelenség. A tisztek nem is igénylik de nem is adok rá alkalmat, mert senkinek sem jelentkezem le. Beköszönök jó reggelttel, vagy tiszteletem uraim kifejezéssel. No de az alezredes nem így gondolja!

Ahogy meglát, látom, hogy nem tetszik ez a fesztelenség. Azt mondja: Te pap, mi vagy te otthon? Csak ez kellett nekem. Mondom neki: Pap vagyok, de nem Te, hanem Nádasi. A többiek vigyorogtak, ő pedig azt mondja dühösen: Tisztelendő úr, hol vagyunk? Erre én: A 9. egészségügyi oszlop tiszti szobájában. A többiek még jobban nevetnek. Betelt a pohár. Üvöltve mondja: Vigyázz! - Eszembe se jutott, hogy vigyázzba álljak, csak szemtelenül azt mondtam: Alezredes úr, egy hónapja vagyok ebben a mundérban. Törzstiszttől még nem hallottam mást, dühének levezetésére, mint a vigyázzt. - Otthagytam és kimentem a szobából.

Este megjött egy bencésdiák hadbiró, Németh Ödön. Ő mondta, hogy az alezredes ellen fegyelmi van. A doktorok szerint szkizofrénia gyanús.

 

MÚLTIDÉZŐ KALENDÁRIUM:

534 éve 1479 október 13.-án a kenyérmezei csatában Báthory István országbíró, erdélyi vajda és Kinizsi Pál temesi ispán seregei szétverik a Dél-Erdélyben pusztító török haderőt.

204 éve 1809. október 10.-én született Flór Ferenc orvos, honvéd alezredes, az 1848–49-es szabadságharcban a hadügyminisztérium egészségügyi osztályának vezetője.

165 éve 1848 őszétől őrnagyi rangban a honvéd hadsereg törzsorvosaként szolgált. 1849. január 22.-én alezredesi rangban a hadügyminisztérium egészségügyi osztályának főnökévé nevezték ki, ezzel ő lett a honvédség katonai egészségügyének irányítója. Vezetése alatt fejeződött be a magyar honvédség egészségügyi szervezetének kiépítése. A katonai egészségügyben számos, nemzetközi viszonylatban is újnak számító módszert vezetett be. A magyar honvédség az elsők között volt Európában, ahol a hadisebészetben bevezették a kloroform alkalmazását. Többek között irányítása alatt szerveződött a tábori kórházak rendszere, a front- és hátországi betegellátás, az újoncozás orvosi ellenőrzése és a rokkantak utókezelése. 1849. április 16-án indítványára nevezték ki Kossuth Zsuzsannát országos főápolónőnek, ennek nyomán számos női önkéntes állhatott a katonai betegápolás szolgálatába. Személyes érdeme, hogy a tavaszi hadjárat megindulásakor a honvédség korszerűen megszervezett katonai egészségügyi szolgálattal rendelkezett.

A világosi fegyverletétel után másfél év börtönre és állásvesztésre ítélték. Büntetésének letöltése után tápiószelei birtokán – rendőri felügyelet alatt – visszavonultan élt. 1861-ben ismét Pest város tiszti főorvosa és kórházigazgató lett, de tíz hónap múlva tiltakozásul a kormányzati rendszer megváltoztatása miatt lemondott állásairól és csak a kiegyezés után tért vissza.

165 éve 1848 október 15.-én a Jellasicsot üldöző magyar hadsereg Pozsonytól délre átlépi az osztrák-magyar határt.

164 éve 1849 október 11.-én hunyt el Csány László, magyar politikus, az Országos Honvédelmi Bizottmány minisztere, Erdély kormánybiztosa, az 1848–49-es szabadságharc vértanúja

157 éve 1856. október 11.-én hunyt el Gróf Guyon Richárd az 1848-49-es szabadságharcban a magyar honvédség tábornoka, rövid ideig vezérkari főnök és a honvédség főparancsnoka. A szabadságharc bukása után Hursid pasa néven a török hadsereg tábornoka. Francia származása ellenére a végsőkig kitartott a szabadságharc ügye mellett.

69 éve 1944 október 11.-én Horthy Miklós kormányzó megbízottai Moszkvában aláírják az előzetes fegyverszüneti megállapodást, melynek értelmében Magyarország köteles kiüríteni minden 1937. december 31-e után szerzett területet és azonnal hadat üzenni Németországnak.

Szintén 69 éve 1944 október 15-én volt a sikertelen kiugrási kísérlet a második világháborúból.  A Rádióban beolvassák Horthy Miklós kormányzó proklamációját a fegyverszünetről. Otto Skorzeny SS-különítménye elrabolja ifjabb Horthy Miklóst. Német csapatok megszállják a budapesti hidakat, a nyilasok elfoglalják a Rádiót. Szálasi Ferenc és az általa vezetett Nyilaskeresztes Párt – Hungarista Mozgalom átveszi a hatalmat Budapesten, Vörös János vezérkari főnök parancsot ad a harc folytatására

A múltidéző kalendáriumot Berta Tibor ezredes, a Katolikus Tábori Püspökség általános helynöke állította össze.

 

Gondolataikat, észrevételeiket az iterarma@mariaradio.hu elektronikus postacímre várjuk.

Leonardo da Vinci gondolataival köszönöm meg mai figyelmüket, amely így szól: „Ha úgy gondolod, hogy az öregség bölcsességgel táplálkozik, akkor már fiatalkorodban munkálkodj azon, hogy öregségedben ne legyél híján e tápláléknak.”

További tartalmas rádiózást kíván a szerkesztő, Fodor Endre.

 

ÉSZREVÉTELEIKET,  VÁRJUK, ÉS TISZTELETTEL FOGADJUK AZ ALÁBBI ELÉRHETŐSÉGEKEN:

POSTACÍM: Katolikus Tábori Püspökség 1054 Budapest, Szabadság tér 3.

E-mail-ben: berta.tibor@hm.gov.hu

Típus: 
Rádióműsor
Tartalom dátuma: 
szerda, 2013, október 9