Rádióműsor - 2014. december 3. - 92. adás

INTER ARMA CARITAS - FEGYVEREK KÖZÖTT A SZERETET 2014. december 3-ai műsor (92. adás), mely itt hallgatható meg: http://www.honvedelem.hu/cikk/48056

Magazinműsor honvédelemről, hazaszeretetről, katonai hagyományokról, hazánk katonáiról. A Honvédelmi Minisztérium, a Magyar Honvédség és a Katolikus Tábori Püspökség adása a Mária Rádióban.

A 92. ADÁS ÍRÁSOS - SZERKESZTETT VÁLTOZATA

„Nekünk, erőseknek az a kötelességünk, hogy elviseljük a gyengék gyarlóságát, és ne a magunk javát keressük. Törekedjék mindegyikünk embertársa javára és épülésére. Hiszen Krisztus sem a maga javát kereste, hanem ahogy írva van róla: „Gyalázóid szidalmai rám hullottak.” Amit hajdan megírtak, azt tanulságul írták, hogy az Írásból türelmet és vigasztalást merítsünk reményünk megőrzésére.” – Pál apostol rómaiakhoz írt leveléből idéztem. Köszönti önöket a szerkesztő, Fodor Endre az Inter arma caritas legújabb adásában, amelyben meghívom önöket a Magyar Honvédség adventi koncertjére. Többek között hallják majd a Központi Zenekart illetve a Veszprém Légierő Zenekart. Ezen kívül Szent Borbálára emlékezünk és folytatjuk Nádasi Alfonz Hadinapló című kötetének felolvasását.

 

Csizmadia Zsolt ezredes

- Az advent az egy meghitt, egy karácsonyváró időszak, amikor a szeretet kerül középpontba. Ez a Magyar Honvédségben sincsen másképp és azt gondolom, hogy a mi eszközünk a zene, amivel meghittséget lehet az emberek felé sugározni. Mondhatom, hogy ez most már hála Istennek egy tradíció, hiszen több éve megrendezzük ezt az adventi hangversenyt. 
A megújulás tulajdonképpen abban rejlik, hogy ennek a koncertnek a jellege mindig karácsonyi, az advent, az ünnepélyesség jegyében telik. Ezekben a kultúrkörökben tudunk mozogni s ezekből a kulturális eszközökből tudunk meríteni, mikor ezekre a koncertekre készülünk. 
Karácsony, szeretet, meghittség, együttlevés szeretteinkkel, ez mutatkozik meg ezekben a dalokban is. A zenekar tulajdonképpen erre is hasonlóképpen készül, mint minden koncertre. Ez egy nagyon színvonalas, nagyon kiemelt rendezvénye a Magyar Honvédségnek ezen belül a zenekaroknak is természetesen. Erre kifejezetten illusztris vendégeket hív meg a vezérkar főnök úr, hiszen ez az őáltala adott gesztuskoncert, mind a honvédség dolgozói, vezetői állománya, mind a honvédséget támogató vállalatok, szervezetek, társadalmi szervezetek vezetői és tagjai felé. Azt gondolom, hogy ez a koncert mindig azt a fajta meghittséget hordozza felkészülésben is természetesen, mint amit tartalmilag. 
A Magyar Honvédségben 10 zenekar dolgozik, nekem mind a 10 zenekar a sajátom, többek között a Központi Zenekar és az itt fellépő Veszprém Légierő Zenekar is. Ebben az időszakban minden zenekar a szűkebb pátriájában és máshol is játszik adventi illetve karácsonyi koncerteket. Nekünk, zenészeknek, a zene eszköze, a tevékenységünk az, ami által tulajdonképpen készülünk az ünnepekre. 
Az adventre igazából azt gondolom, hogy készülni nem kell, advent az egy olyanfajta várakozási időszak, amikor az ember valahonnan elindul egy messzebbi távolságról és egyre közelebb ér az áhított cél felé, ami a karácsony. Fogy az idő, telnek az adventi vasárnapok és egyre közelebb érünk ahhoz a meghitt ünnephez, amikor karácsonyfát állítunk, összejönnek a családok, ismerősök, rokonok, az embernek a szerettei. Én azt gondolom, hogy mindenkinek ily módon kell készülni az ünnepekre. 

Katona János, alezredes

- Az az eszmeiség, az a szellemiség, amit a zenekar fölmutat ez irányban, nagyon fontos. Én úgy gondolom, hogy minden egyházi és egyház közeli rendezvényeken a zenekarnak ott kell szolgálni. Már csak azért is, mert én, mint a zenekar vezetője, a Keresztény Katonák Szövetségének is az elnöke vagyok és ez a párosítás, ez a szolgálat tulajdonképpen missziós szolgálat. Amit én fölmutatok, mint egyén, és mint zenekar vezető, én azt gondolom, hogy minden ilyen lehetőséget meg kell, hogy ragadjak. Így volt akkor is, mikor fölkértek, hogy a Központi Zenekarral együtt vegyünk részt az adventi koncerten. Azonnal igent mondtam, hisz úgy gondolom, hogy olyan missziós terep ez nekünk, amelyben megragadva minden alkalmat, itt kell, hogy legyünk. 
Mindig problémák voltak ezzel, hogy adventkor mit lehet játszani. A műsor első részében kimondottan katolikus, evangélikus és református adventi énekeket játszunk. Mivel a karácsonyi ünnepkörön belül van az adventi fölkészülés, így természetesen karácsonyi énekek is lesznek, illetve lesznek istendicsőítő énekek is, amik kicsit világi énekek is egyben. Ha azt mondom, hogy „When the saints go marsching in”, azaz a „Szentek mennybe menetele”, az is tulajdonképpen egy amerikai világi zene, de mégis egy Istent dicsőítő zene, vagy a „Glory! Glory! Hallelujah!”, aminek még a címében is benne van, hogy egyértelműen az angolszász kultúrából kerültek be. Mindenki számára nagyon kedves és istendicsőítő énekek. A koncert 85 százalékában magyar adventi és karácsonyi énekeket játszunk. Az „Ó Szent István” című éneket is meg fogjuk szólaltatni, ez egy moldvai Szent Istvánt dicsőítő ének. Az 1990-es évek elején hallhattuk először, hiszen tudjuk, hogy Moldva milyen messze volt tőlünk és a kultúráját is kevésbé ismerjük. Úgy tudjuk, hogy a magyarságnak az egyik törzse, ők hozták be ezt az „Ó Szent István” gyönyörű moldvai éneket. Ezt fogjuk eljátszani természetesen ének kísérettel. 
Nekem a lelki felkészülés a családommal, gyerekekkel, a feleségemmel, az én szüleimmel, a feleségem testvérével lesz. Azt hiszem 1991 volt, amikor először úgy éreztem, hogy kell az életembe valami, ami nem volt meg. Egyébként megvolt minden, mert mint fiatalember élte az ember az életét, ami nem párosul persze ezzel a gondolatvilággal, de mégis hiányzott az életemből ez is. 1991 volt, amikor úgy éreztem, hogy megtaláltam Istent, és talán most kezdem érezni, ahogy haladok a korral előre, hogy egyre közelebb kerülök Istenhez. Jézus Krisztus megszületésének ünnepéhez mind felkészülésben, étkezésben, viselkedésben a családdal együtt teljes mértékben készülünk.

 

Szent Borbálára emlékezik Szentesi Csaba őrnagy, görög katolikus tábori lelkész.

- Szent Borbála a tüzérek védőszentje, emléknapja december 4-én van. Akik élete állandó veszélyben forog, Szent Borbálát hívják segítségül. Bár a veszélyt meg lehet szokni, a halállal farkasszemet lehet nézni, fontos, hogy az örök életünkért folyó szellemi harcban égi pártfogóinkhoz könyörögjünk. A harmadik század végén Kis-Ázsiában, Nikodémiában egy gazdag nemes egyedül nevelte szépséges leányát, Borbálát. Híres tudósokat fogadott fel gyermeke nevelésére és külön toronyba záratta, nehogy a világ veszélyei, netán a kereszténység tanai hatással legyenek fiatal lelkére. 
Valahogy azonban Borbála mégis megismerkedett a kereszténység tanításával és elítélte az akkori pogány istenségeket. A torony falába pedig, melynek két ablaka volt vágatott egy harmadikat is a Szentháromságban egy Isten tiszteletére, de amikor édesapja hosszú utazásáról megérkezett, látva az ablakokat a torony falán, és megtudva hogy leánya elhagyta az ősi pogány vallást, szörnyű haragjában meg akarta ölni. De Borbálának sikerült megszöknie, mert a torony fala és a sziklák megnyíltak előtte. A hegyek között egy barlangban rejtőzött el, ám egy pásztor elárulta rejtekhelyét. Isten úgy büntette meg az árulót, hogy bárányait ganajtúró bogarakká változtatta. A kegyetlen apa a bíró elé hurcolta lányát, ahol sok kegyetlenséggel kellett szembenéznie. Megfélemlítésül keresztényeket kínoztak Borbála szeme láttára, Krisztus azonban erőt öntött lelkébe. Martinianus bíró megkorbácsoltatta az ártatlan leányt, majd meztelenül pellengérezte ki a piacon. Borbála ezúttal is az Úrhoz könyörgött. Földről felszálló köd és az égből leszálló felhő úgy beburkolta testét, mintha fel lett volna öltözve. Jézus éjjel a börtönben begyógyította sebeit és lelkét. Ettől kezdve hiába próbálták megtörni, hitét nem hagyta el. Végül a bíró halálra ítélte. Ekkor történt a legszörnyűbb tragédia. Az apa, aki mindentől gondosan óvta, saját kezével vetett véget egyetlen lánya életének. A hóhér kezéből kiragadva a kardot, lefejezte Borbálát. Ekkor döbbent csend lett a vesztőhelyen, egy perc múlva szózat hallatszott az égből, majd minden elsötétedett s egy villám sújtotta agyon a kegyetlen apát. A bátor hitvallót Nikodémia közelében temették el, sírjánál hamarosan megkezdődtek a csodák. A puskapor feltalálása után, Borbála lett a tüzérek és a bányászok védőszentje. A középkori várak puskaporos tornyát valamint a tengerjáró hajók lőszerraktárát is Borbála védelmébe ajánlották. 
Régi magyar népszokásunk, hogy december 4-én, Szent Borbála napján cseresznyefa ágat vágnak, beviszik a szobába s karácsonyra kivirágzik. Ez a szívünkben virágzó Krisztusi szeretetre utal. Most, amikor figyelmünket megváltó Jézusunk születésére irányítjuk, Szent Borbála közbenjárására nyíljon meg katonáink szíve egymás feltételek nélküli elfogadására. A rendíthetetlen bátorság mellé a Krisztusi szeretet párosuljon, ne a vakmerőség és az önzőség. A názáreti Jézus békessége uralkodjon a földön most és mindörökké. Ámen.

 

Nádasi Alfonz, Hadinapló. Folytatjuk a kötet felolvasását, Bőzsöny Ferencet hallják. 

Április 19.

Lógunk a levegőben. Talán ma eldől a sorsunk, ahogy az óránként idejövő telefonparancsok, rendelkezések tömkelegéből sejteni lehet. Még mindig nem tudjuk, hova megyünk a 9. Hadosztály feloszlatásával. Kobrynt emlegetik, de óránként más és más hír jön. Mindenki jobban akarja tudni. Mindenki stratéga. Fejetlenség, fegyelmezetlenség. A parancsnok pedig, aki eddig is teljesen fegyelmezetlen módon viselkedett, mindenben - hitében, erkölcsében, fegyelemtartásban, másokkal szemben köteles figyelemben - most elveszti az eddig is gyenge fékjét, és átmenet nélkül mindenkit a legszigorúbb büntetésben akar részesíteni. Jön egy: kikötni! Jön még egy: kétnapi zárka! Jön egy harmadik: nem engedlek szabadságra! - Teljesen őrült! Mindenki megint hozzám jön, hogy szóljak ennek a veszett kutyának. Meg is tettem. Megint azt felelte: Tudod, Alfonzkám, ez az alapja a jó katonai szellemnek.

Olyan elkeseredettség van az egész társaságban, hogy újra elhatározták a lelövését. Most megint megyek mindenkihez, hogy ne tegyék. Kellett nekem rohamsisak! Ma este titokban megtartottuk Kálmán és Boróka eljegyzését.

Április 20.

Végre ma megjött, hogy hova megyünk: Gornikibe. Malorytától Délkeletre a Breszt-Koveli műút mellett van ez a kis falucska. Állítólag agyonbombázott, németekkel tele levő vacak kis falu. Majd meglátjuk. Előre nem hiszem el, hogy a németek is lennének benne, mert azok nem maradnak ilyen helyen.
Megjött a parancs, hogy a veszély miatt az ápolónővérek nem jönnek velünk. Egy gonddal kevesebb. Magam nem panaszkodhatom, mert velem mindig úri módon viselkedtek. Még ez a vendég nővér is, akivel együtt operáltunk is. A vezetőt változatlanul nem tartom alkalmasnak arra, ahova tették. Úgy látszik, a klimax-állapotát ilyen lehetetlen viselkedéssel mutatja ki. Kornél örül a hírnek, mert mindenkivel összeveszett az utolsó napokban. Kálmán szeretne hazakerülni Borival. De ha nem?!?
Siettem a hadtestre, hogy áttelepülés hírére siettessék sebesültjeink elszállítását. Távmondatban kértek Budapestről vonatot. A hadsereg parancsnokság is minden támogatást megígért. - Ilyenkor megint kiderül, hogy a katolikus papban van bizalmuk azoknak, akik a saját körükön kívül keresnek valakit a közös cél érdekében. Most már éppen elég tapasztalatom van az egész hadosztály, sőt hadtest életéről. Mindenkit és mindent ismerek. Minden rugónak látom a helyét és feladatát. Kivétel nélkül mindenütt a katolikus papot veszik elő a legközösebb ügyek elintézésére. Még akkor is, ha személyében egyszerűbb, mint más lelkész. 

 

Köszönöm, hogy velünk tartottak. A mai adásunkban segítségemre volt Konkoly Dávid, a nevében is megköszönöm a figyelmüket és kívánok további tartalmas rádiózást. Pál apostol rómaiakhoz írt leveléből idézek, ezzel búcsúzom s köszönök el önöktől. Viszont hallásra, Fodor Endrét hallották.

„Kérlek azonban titeket, testvérek, tartsátok szemmel azokat, akik ellentétben a kapott tanítással széthúzást és botrányt okoznak. Kerüljétek őket! Az ilyenek nem Krisztus Urunknak szolgálnak, hanem a hasuknak, és szép szavakkal meg hízelgéssel megtévesztik a gyanútlanok szívét. Engedelmességetek híre ugyanis mindenhová eljutott: A békesség Istene hamarosan összetiporja lábatok alatt a sátánt. A mi Urunk, Jézus Krisztus kegyelme legyen veletek!”

ÉSZREVÉTELEIKET, JAVASLATAIKAT
VÁRJUK, ÉS TISZTELETTEL FOGADJUK 
AZ ALÁBBI ELÉRHETŐSÉGEKEN:

POSTACÍM:
Katolikus Tábori Püspökség
1054 Budapest, Szabadság tér 3.

E-mail-ben:
berta.tibor@hm.gov.hu 

Típus: 
Rádióműsor
Tartalom dátuma: 
szerda, 2014, december 3