Rádióműsor - 2015. február 25. - 102. adás

INTER ARMA CARITAS - FEGYVEREK KÖZÖTT A SZERETET 2015. február 25-ei műsor (102. adás), mely itt hallgatható meg: http://www.honvedelem.hu/cikk/50590

Magazinműsor honvédelemről, hazaszeretetről, katonai hagyományokról, hazánk katonáiról. A Honvédelmi Minisztérium, a Magyar Honvédség és a Katolikus Tábori Püspökség adása a Mária Rádióban.

A 102. ADÁS ÍRÁSOS - SZERKESZTETT VÁLTOZATA

„Uram, megvizsgáltál engem, és ismersz. Te ismered ülésemet és felkelésemet, messziről érted gondolataimat. Járásomra és fekvésemre ügyelsz, minden utamat jól tudod. Mikor még nyelvemen sincs a szó, immár egészen érted azt Uram! Elől és hátul körülzártál engem, és fölöttem tartod kezedet.” – A 139. zsoltár gondolataival köszönti önöket a szerkesztő, Fodor Endre, és kívánok tartalmas perceket.

Az Inter arma caritas legújabb adását hallják, ebben többek között Katonák, hősök sorozatunkat folytatjuk, Hideg János orvos professzort ismerhetik meg, de lesz Kalendárium és a Hadinapló című kötet felolvasását is folytatjuk.

 

Dr. Hideg János orvos professzort mutatom be önöknek.

Vezérőrnagy úr, ha visszagondol a pályafutására, akkor milyen emlékezetes pillanat maradt meg önben?

- Nagyon nehéz erre válaszolni, hiszen már húsz éve nyugdíjban vagyok, és a hosszú katonaorvosi pályafutásom csúcsán az EÜ szolgálat főnöke voltam. Tíz évig töltöttem be ezt a funkciót. Más a mai helyzet és más az akkori helyzet. Tehát én arra büszke voltam, hogy a katona-egészségügy az kiemelt szerepet játszott a magyar egészségügyben és ránk számítottak. Bizonyos funkciókat mi töltöttünk be, ilyen volt például az égési betegeknek az ellátása. Az csak a pesti Központi Katonai Kórházban, és a vidéki kórházainkban volt, mint például, Győrben, Pécsett, Kecskeméten. Büszke vagyok arra, hogy ezek a szolgáltatások és tevékenységek elismertek voltak a polgári egészségügy részéről is.

Ön a repülő-orvostan szószólója, hiszen az ön révén ezt oktatják is.

- A repülő-orvostan tulajdonképpen egy diszciplína, az orvostudomány egy ága, ahol képzést kapnak azok az orvosok, akik a pilóták és a hozzá tartozó személyzet egészségügyi ellátását, speciális követelményrendszerét kidolgozták és a mindennapi vizsgálatok során ezeket megvalósítják. Arra vagyok büszke, hogy sikerült ennek egy tanszéket kialakítani. A tanszék a Szegedi Orvostudományi Egyetemhez tartozik. Mai napig betölti a szakorvos képzés, szakorvos továbbképzés szerepét és az orvostudomány kutatásainak, repülő-orvosi vonatkozásait koordinálja.

Professzor Úr! Miért jó a katonaorvoslás, miért jók a katonaorvosok? Hogyan látja ezt?

- A katonaorvoslás feladata tulajdonképpen azon speciális feladatoknak a végrehajtása, ami a katonai szolgálattal függ össze, tehát az alkalmasság elbírálása, kiválogatás, az egészségügyi karbantartás és különleges vizsgálatok alapján a repülőalkalmasság elbírálása, a legmagasabb orvosi követelményrendszer kidolgozása. Ezeket megvalósítottuk és ez mai napig is működik.

Borzasztóan változik az orvostudomány, a technika. Figyelemmel kíséri a mostani eredményeket? Sokkal fejlettebb, sokkal másabb ma az orvoslás, mint volt mondjuk az ön praktizálása idejében?

- Hát sajnos.

Sajnos? Miért mondja, hogy sajnos?

- Csökkentek a követelmények. Jelentősen lecsökkentek a létszámok is, tehát akikkel szemben ezeket a vizsgálatokat el kellett végezni, elég ha csak a pilóta állományra gondolunk. Az én időmben még több száz pilótával számoltunk, ma pedig valamivel több mint tíz. Úgyhogy ennek megfelelően a mai követelmények másabbak, mint az akkoriak. Mert ez a hadsereg fejlődésével, tulajdonképpen a hadsereg szerepének a csökkenésével jár.

 

Katonák, hősök sorozatunkat folytatjuk, Markovics Milán Mór tábori lelkész szerkesztésében.

- Legyen szikla, erős, buzgó, hitben s akaratban, írja Perczel verses epikájában. Szülővárásom főterének szegletében, mintha minden lépésemet egy szobor figyelné. Ez a szobor, ha ránézek, mintha a messzibe merengene. Közben mintha mosolyogna is valamin. Meghatározó élmény számomra, hogy az ábrázolt személy leszármazottja hús-vér valóság volt. Hiszen szinte felnőtt koromig a város katolikus templomának kántora volt Perczel Berti bácsi. Március 15 a Perczel család bonyhádi találkozója is lett később, és nem múlik el ezen ünnep a város nagy volumenű rendezvénye nélkül.
Perczel Mór nem csak nekem volt talány. Ahogy Görgei emléke egyre inkább visszatér a hős és becsületes elképzeléshez, úgy kerül egyre inkább előtérbe Perczel sokszor túlságosan is határozottnak nevezhető hozzáállása. Sokan beszámoltak arról, hogy Perczel modora nem ritkán volt nyers. Mór másik arca a bátorság. Rendkívül jó szónok volt, nagy tudású és haladó radikális. Hadvezéri tehetségét ugyan többféle módon ítélik meg, ám nem egy nagy győzelem fűződik a nevéhez. Mint mindenki életét, az övét is a családi körülmények és a gyerekkor határozza meg alapvetően. Ősei között volt lovag, s ő már egy több mint száz éve nemes családba jön világra. Perczel édesapja jó katona hírében állt, s minden gyermeke katonáskodott és politizált. A család tanítója mindenki számára ismerős név lehet, Vörösmarty Mihály a Szózat megteremtője. Perczel így emlékezik róla: Ami nemes érzéseket, fogékonyságot, a jó és szép iránt s kivált hazaszeretetet, szabadelvű hajlamokat belénk a természet ültetett, azokat gondosan ő fejtette, emelte és erősítette. Lehet, hogy Perczel, valami fenséges dolognak képzelte a hazaszeretet, de bizonyos, hogy praktikus szemmel is tudta nézni, ha kellett.
Manapság hazaszeretet alatt még mindig valami geopolitikai formát értünk. Pedig a hazához hűnek lenni nem csak ez. Azt sokan látják, hogy a mai világban nem szűnt meg a háború, nem csak azért, mert főleg a harmadik világban ropognak a fegyverek, hanem mert a fejlett világban ma a háborúkat elsősorban gazdasági eszközökkel vívják. Mindez azonban nem ma kezdődött. Már Perczel is felismerte, hogy a haza nem csupán fegyverekkel védhető. Perczel, kevesen tudják, nagy közgazdász is volt. Ő maga leírta milyen fontosak a védvámok s Perczel Mór volt az, aki az első hazai védegyletet létrehozta. Perczel Mór túlélte a császár és Haynau vérengzését, ehhez azonban az kellett, hogy elhagyja ezt az országot, amelyet annyira szeretett. Törökországba, majd Angliába menekült. Sokáig élt a francia földhöz közeli, de angol fennhatóság alá tartozó Jersey-szigetén. Öccsével, Miklóssal együtt, Magyarországon halálra ítélték közben. Bitóra azonban nem kerültek, hiszen a Kiegyezés 1867-ben sok emigránst vonzott vissza az országba. Sőt, Perczel egy picit még képviselő is lehetett. Perczel azonban nem vált szűk látókörűvé, éppen saját verse, amiben megfogalmazza azt a nyitottságot, mely okozója volt jó és rossz tulajdonságainak is. Mely által képes volt a kellő időben a kellő választ megtalálni. Éppen úgy, ahogy a hősök és szentek tették.

 

Bőzsöny Ferenc mai adásunkban is folytatja Nádasi Alfonz Hadinapló című kötetének felolvasását.

- Április 27. csütörtök

Mogyorósi súlyosan elítélt fegyenc, látszik: amolyan hangadó, amolyan belevaló az ő szemükben. Rögtön nagy hangon hőzöngőn elkezdett előttem beszélni. Hát erre kikötöttem a következő feltételeket: ha káromkodnak, itt hagyom őket. Előttem ne dicsekedjenek sem gyilkosságaikkal, sem megtörtént vagy kitalált nőügyeikkel, sem itteni hősködésükkel. Soproni életemben sokszor voltam Kőhidán, ismerem az életüket, tehát nekem ne nagyzoljanak. - Ebben a pillanatban felkiált az egyik: azám, a rossebit, csak nízem, nízem magát, hogy hunnan ismerem. Most gyüvök rá, hogy Kőhidárul, mikor a fősmasszerrel járta a cellákat.
Na erre a felismerésre rögtön leparoláztunk. Mindent megígértek. Ki is jelentették, hogy nem kérdezik meg, félek-e velük menni az aknakutatásra. Persze, féltem, de egyetlen szóval sem árultam el. Csak akkor mentem távolabb az aknától a felfedezés után, ha valamennyiünket hasra fektetett a szakaszparancsnok szakember. 
Ezeket úgy engedték ki a frontra, hogy rendes viselkedés után - maguk sem tudták megmondani, mennyit - elengednek a büntetésből. Bizony a szabadságvágy és a veszély birokra kelt egymással, és legtöbbször a szabadság győzött. Rendesen viselkedtek. De néha megbolondultak, bediliztek.
Velem semmi bajuk sem volt. A világon mindenről kérdeztek. Szinte a kötelező óvóintézkedést is túllépték volna, hogy hallgassák a feleletemet. Mindig váltogatták a figyelő szolgálatot, hogy a többi körülöttem lehessen. Megható volt ez a sok gyilkos, rabló, tolvaj, erkölcstipró ember, milyen gyermeteg módon is tudott viselkedni. A nehéz talajon bizony azért ki akart csúszni egy-egy káromkodás a szájukból. Először csak oldalba vágta a szomszédja, majd kórusban hurrogták le a többiek ismétlődés esetén.
Egyszer Mogyorósi bevallotta hosszas kertelés után, hogy ő volt az egyik tettes abban, mikor kiszöktek a körletből, és beosontak egy asszonyhoz. Erőszakoskodni kezdett vele, mire a sebesülés után otthon tartózkodó rokon legény őrá támadt. Erre ereje fogytán szegény legény nem bírt kettejükkel, ők kikötötték egy fához. Mint mondta, zsebet vágtak rá. Ez azt jelentette, hogy a bal mellén belevágtak a húsba, abba egy kis deszkaforgácsot tettek ezzel a felirattal: partizán, áruló.
Úgy tudtam meg az egészet, hogy hozzánk jött a legény üszkösödő sebével, és Kálmán mentette meg az életnek. Ahogy Mogyorósi beszélni kezdett saját tetteikről, rögtön átcsaptam erre az esetre. Valami belső hang azt súgta, hogy ezek között lehetett a tettes. Mikor látta, hogy nem tudja tagadni, megvallotta. Látni kellett volna ezt a jelenetet. Ez volt az egyetlen félóra, mikor feltámadt bennük a cimboraság, és szinte uniszónó magyarázták, hogy nem is hallottak erről.
Erre azt mondtam, ha megesküszik itt valamennyi előtt, hogy soha többé nem tesz ilyet, sem másféle aljasságot nem tesz az ellenség ellen, pláne nem azok itthon maradt nyomorult, kiszolgáltatott családtagjai ellen, akkor nem jelentem fel. Ez nem elég! Még azt is belefoglalom az eskübe, hogy mindenkit lebeszél az ilyenről, ha véletlen ilyent meglátna.
Ez most így utólag olvasva, nagyon naivnak tűnik. Látni kellett volna azt a megdöbbenést a pihenő szakaszban, mikor Mogyorósi barátom, mint valami kivert kutya, kezét szívére téve, esküre emelt ujjakkal, hangosan utánam mondta a szavainkat.
Több szó erről nem is esett. Annál több az otthoniakról. Úgy meséltek, mint valami kis gyerekek. Ellágyult a hangjuk ezeknek a kegyetlen gyilkosoknak, ha édesanyjukról, szerelmükről, gyermekikről kérdeztem és meséltettem őket.

 

Kalendárium

1326. március 5-én született Nagy Lajos magyar király.
1848. március 4-én Ferenc József Olmützben új birodalmi alkotmányt ad ki, amely megszűnteti Magyarország önállóságát. 
1849. március 3-án Szemere Bertalan engedve a tiszti kar kérésének leváltja Dembinszkit, a Magyar Honvédség új fővezére Görgei Artúr lesz.
1849. március 5-én Damjanich János és Vécsey Károly csapatai elfoglalják Szolnokot.
1853. március 3-án Pesten kivégzik Noszlopy Gáspárt, Sárközy Somát és Jubál Károlyt az 1848-49-es szabadságharcot követő függetlenségi szervezkedések vezetőit.
1918. március 3-án jön létre a Breszt-litovszki békeszerződés Szovjet-Oroszország és a Központi Hatalmak, Németország és az Osztrák-Magyar Monarchia között.
1940. március 2-án a finn-szovjet háború során 344 magyar katona érkezik Finnországba Kémeri Nagy Imre főhadnagy vezetésével, egy hónapos magyarországi kiképzés, majd hosszú az egész európai kontinenst nyugatról megkerülő út után. Fegyvereket nem vittek magukkal, de a magyar kormány más utakon összesen egymillió pengő értékben küldött hadfelszerelést és hadianyagot Finnországba.
1945. március 4-én Szombathely városát brit-amerikai légitámadás éri. A halottak száma több száz, a belváros épületeinek jelentős része pusztul el, köztük a székesegyház és a városháza. Az épületek több mint fele sérült meg, a támadás következtében Szombathely az ország ötödik legsúlyosabb károkat szenvedett város lett. 
1946. március 5-én Churchill brit miniszterelnök először említi a „vasfüggöny” kifejezést fultoni beszédében. Sokan innen számítják a hidegháború kezdetét. A „vasfüggöny” ebben a beszédben elsősorban Európa hidegháborús kettéosztottságának politikai metaforája.

A kalendáriumot Berta Tibor ezredes, a Katolikus Tábori Püspökség általános helynöke állította össze.

Köszönöm, hogy velünk voltak, hogy hallgatták az Inter arma caritas adását ezúttal is. Megköszöni figyelmüket a szerkesztő, Fodor Endre, a házastársak imádságának egy részletével.

„Atyánk, köszönjük neked, hogy testünk és lelkünk között örök szövetséget kötöttél. Köszönjük mindazt az örömet és áldást, amit ezzel velünk külön-külön, és együtt közöltél. Alázattal valljuk vétkeinket, amiket egymás ellen elkövettünk szeretetlenségben, önzésben, tisztátalanságban, mértéktelenségben, és hitetlenségben. Mindezekkel nemcsak egymást sértettük meg, de magunkat is megaláztunk, mindenek felett pedig ellened, és szent törvényeid ellen vétkeztünk. Szívünket hangold össze még mélyebb, még tisztább harmóniában, s ez az összhang legyen dicsőségednek édes magasztalása. Segíts meg minket, hogy el ne fáradjunk a hűségben, a szolgálatban, a lemondásban, egymás vigasztalásában, és erősítésében, hibáink elhordozásában, és a jóra való kölcsönös segítésben. Ámen.”

 

ÉSZREVÉTELEIKET, JAVASLATAIKAT
VÁRJUK, ÉS TISZTELETTEL FOGADJUK 
AZ ALÁBBI ELÉRHETŐSÉGEKEN:

POSTACÍM:
Katolikus Tábori Püspökség
1054 Budapest, Szabadság tér 3.

E-mail-ben:
berta.tibor@hm.gov.hu 

Típus: 
Rádióműsor
Tartalom dátuma: 
szerda, 2015, február 25