Rádióműsor - 2016. április 20. - 155. adás

INTER ARMA CARITAS - FEGYVEREK KÖZÖTT A SZERETET2016. április 20-ai műsor (155. adás), mely itt hallgatható meg: http://www.honvedelem.hu/cikk/56780

Magazinműsor honvédelemről, hazaszeretetről, katonai hagyományokról, hazánk katonáiról. A Honvédelmi Minisztérium, a Magyar Honvédség és a Katolikus Tábori Püspökség adása a Mária Rádióban.

A 155. ADÁS ÍRÁSOS - SZERKESZTETT VÁLTOZATA

„Volt egyszer egy ember, aki az ő háza udvarán oszlopot épített az ő Istenének. De az oszlopot nem márványból faragta, nem kőből építette, hanem ezer meg ezer apró, csillámló homok-szemcséből, és a homok-szemcséket köddel kötötte össze. És az emberek, akik arra járva látták, nevettek rajta és azt mondták: bolond. És akárhány szél jött, egyik sem döntötte össze, hanem mindegyik szépen kikerülte az oszlopot, amely hittel épült. És az emberek, akik ezt látták, csodálkozva összesúgtak és azt mondták: varázsló. És egy napon berohantak az udvarára, és ledöntötték az ő oszlopát. És az ember nem szitkozódott és nem sírt, hanem kiment megint az ő udvarára, és hittel a szívében kezdett új oszlopot építeni az ő Istenének” – Wass Albert gondolataival köszöntöm önöket, a szerkesztőt, Fodor Endrét hallják.

Az Inter arma caritas mai adásában többek között hallanak a magyar sportvívás megszületéséről Jekelfalussy Piller György életútján keresztül. Folytatjuk a Hadinaplót, a Kalendáriumban pedig neves dátumokra emlékezünk. Tartalmas perceket kívánok!

 

A modern magyar sportvívás megszületéséről hallanak a következő percekben Jekelfalussy Piller György életútján keresztül. Az összeállítást a Zrínyi Katonai Filmstúdió készítette. 

Dr. Szakály Sándor történész

- 1881 januárjában az osztrák-magyar közös haderő elindította a katonai vívó és tornatanár kurzusát, amely nyolc hónapos volt és ezen azokat a tiszteket képezték, akik kimondottan vonzódtak a sport iránt. Elkötelezettek voltak, hogy ők a különböző csapattesteknél majd a sportra is oda tudjanak figyelni. Hozzá kell azt is tenni, hogy a Magyar Királyi Honvédségnek ekkor nem volt önálló intézménye, amely a tisztek felkészítésével foglalatoskodott volna, ez később valósult meg. Ezzel együtt és ettől függetlenül ennek a tanfolyamnak hallgatója lehetett a Magyar Királyi Honvédségből általában egy vagy két hivatásos tiszt, ahogy az osztrák Landwehrből, az osztrák honvédségből illetve haditengerészetből is. 

A helyzet jelentősen megváltozott az I. világháborút követően, amikor a trianoni diktátum határozatai erősen korlátozták a haderőt valamint a tisztképzés intézményrendszerét. Az osztrák-magyar közös hagyományokra alapozva 1920-ban a Hadügyminisztérium felállította a Magyar Királyi Honvéd Vívó és Testnevelő Tanfolyamot, amelynek célja az okleveles katonai sporttanárok és sportoktatók képzése illetve továbbképzése volt. 

Dr. Szakály Sándor történész

- Kiemelkedő képességű katonasportolókról van szó, hiszen ha belegondolunk, akkor nyugodtan mondhatjuk azt, hogy a magyar vívás, elsősorban a kardvívás kiemelkedő alakjai kerültek közülük ki. Elég talán, ha Kovács Pálra utalok, aki sokszoros olimpiai bajnok, vagy Piller később Jekelfalussy névre változtató tisztünkre, Piller Györgyre. Lehetne még másokat is említeni, akik akár a kard fegyvernemben, akár tőrben és a későbbi párbajtőrben, itt szerezték meg a képesítésüket és a képzésüket. 

Közéjük tartozott minden idők egyik legjobb vívója, a kétszeres olimpiai bajnok Jekelfalussy Piller György, aki 1899-ben született Egerben, majd a pécsi hadapródiskola elvégzése után a frontra vezényelték. Az I. világháborút követően kezdte meg rendkívül sikeres pályafutását, miután 1925-ben a Sporttanár Képző Intézetben elvégezte a honvéd sportoktató tanfolyamot, a honvédségnél vívást, ökölvívást és birkózást oktatott. 

Pézsa Tibor olimpiai bajnok, vívó

- A honvédség saját maga keretein belül, ezzel a szervezeti formával kívánta megoldani a szakemberek nevelését. Elképzelhetetlen volt a háború előtti időszakban az, hogy vívás ne szerepeljen nyilvánvalóan tantárgyként, főtantárgyként, természetesen a lovaglás, a lövészet, a birkózás, a cselgáncs mellett. Ez a garnitúra, aki ott végzett, hatalmas jártasságokra tett szert. A vezető tanár, Borsody László igen nagy tudású teoretikusa és gyakorlati embere volt a magyar kardvívásnak. Piller az ő tanítványa volt, hisz korábban Piller tőrözött és párbajtőrözött a Frédi bácsinál, de Borsodynál kezdte el a kardvívást. 

Fegyvernem váltás után, immár Borsody László vívómester tanítványaként, Piller György kardvívásban emelkedett a legjobbak közé. Vívó stílusa új fejezetet nyitott a kardvívás történetében, kivételes technikai fegyvertár, hallatlan jó taktikai érzék és kötélidegzet jellemezte. A Liégeben és Bécsben rendezett Európa-bajnokságokon egyéniben és csapatban egyaránt aranyat szerzett, majd 1932-ben Los Angelesben az olimpián is kettős győzelmet aratott, a csapatversenyek során veretlen maradt. 

Pézsa Tibor olimpiai bajnok, vívó

- Ez az olimpia rányomta a bélyegét ennek az oktatásmódszertannak, amit ő elsajátított a Sporttanár Képző Intézetben és mellette vagy korábban számos kiváló képességű edzőt adott ez a SPOTI a magyar vívásnak, Somos, Szűts, Hatz, Vass László, Vass Sanyi bácsi, Beke Zoli bácsi, sorolhatnám. Nem tudom egy kezemen megszámolni azt a tehetséges kardmesteri generációt, amit a SPOTI képzett a Borsody rendszer irányításával. Ennek a megerősítése volt Jekelfalussy Piller György olimpiai bajnoksága egyéniben és csapatban. Sokan azt tartották róla, hogy a legkiismerhetetlenebb magyar kardvívó volt. Olyan vívói akció repertoárral rendelkezett, ami állandóan feszültségben és meglepetés alatt tartotta az ellenfeleket. 

Korabeli felvételen Jekelfalussy Piller Györgyöt hallják

- Nem tettünk egyebet, mint azt, hogy magyar lélekkel és erős magyar akarással teljesítettük kötelességünket. 

Ezt követően két Európa-bajnokságon, Budapesten és Varsóban segítette a magyar csapatot. A jó megjelenésű, szálfa termetű, rendkívül rokonszenves katonatiszt a kormányzó testőrségének tagja lett. A II. világháború végén szovjet hadifogságba esett, majd szerencsés megmenekülését követően edzősködni kezdett a Vasasban és a Vörös Meteorban. Később a kardozók szövetségi kapitányi tisztségével is megbízták. 

Pézsa Tibor olimpiai bajnok, vívó

- A győzni akarás és az első helynek a mindenvaló előnybe helyezése nála megjelent. Szóval nála a második hely az nem volt értékelhető, és jómagam is átvettem ezt sajnos mind a mai napig is. Azt mondom, hogy a vívásban nem a pontokat kell nézni, hogy ki hány pontot szerez, hanem azt, hogy ki nyeri a versenyt. A fiatalokkal való törődése a nagy munkája mellett is érvényre jutott minden esetben. Hajlamos volt órákon keresztül megmagyarázni egy-egy technikai elemnek a végrehajtási, pontossági szükségletét, mert ha egy bizonyos megmozdulásban elkésik a pengének a hegye például, az beláthatatlan következményekkel jár. 

Az 1956-os melbournei olimpiáról Jekelfalussy Piller György már nem tért haza. Los Angelesben telepedett le, ahol 1958-ban vívómester lett a Kaliforniai Egyetemen. A súlyos, gyógyíthatatlan betegség a római olimpia idején 1960. szeptember 6-án ragadta el. A kétszeres olimpiai bajnok magyar kardvívó sírja Amerikában, Los Angelesben van. 

Pézsa Tibor olimpiai bajnok, vívó

- Nagy veszteség a magyar vívásnak, hogy Jekelfalussy Piller György utolsó éveit külföldön töltötte, az, hogy írásos emlék, az ő munkássága csak nagyon kevés maradt. Én annak idején még foglalkoztam azzal, hogy utána nézzek bizonyos dolgoknak. Volt egy újság Ludovikás Levente címmel, azt hiszem a Hadtörténeti Múzeum Levéltárában néztem, és ott leltem föl, hogy tanulmányi úton volt Olaszországban Piller és arról készített valami beszámoló jegyzetet. Ott is azzal foglalkozott, hogy az ellenfelek elemzése az milyen fontos és hogy a vívó akciókat az előkészítéssel együtt kell úgy oktatni a tanítványoknak, hogy azzal biztos találatot érjenek el az ellenfélnél. Tehát ő teoretikusan és gyakorlatban is nagyon kiváló vívómester, versenyző és ember volt. 

 

Kalendárium

303 évvel ezelőtt, 1713. április 19-én fogadták el a pragmatica sanctiot, amely a nőági örökösödést is elismerte a Habsburg dinasztián belül. A titkos tanácsosok konferenciájában fogadták el a pragmatica sanctiot, a Habsburg-ház családi törvényét. Később az 1722-1723-as országgyűlés Magyarország törvényévé emelte. 
411 évvel ezelőtt, 1605. április 20-án, Szerencsen, a rendi országgyűlés Bocskai Istvánt választotta Magyarország fejedelmévé. Bocskai a Habsburgok és az Oszmánok 15 éves háborújában 1604-től szabadságharcot vívott a Basta császári vezér által megszállt erdélyi függetlenségért. 1605. november 11-én királyi koronát kapott a török szultán képviselőjétől, de inkább volt a hajdúk fejedelme, mint a törökök kegyéből magyar király. Bocskai István az 1606-ban kötött bécsi békében kimondatta a református vallás egyenjogúságát a katolikus Habsburgok birodalmában. 
132 évvel ezelőtt, 1884. április 23-án született Serédi Jusztinián bíboros, hercegprímás, eredeti nevén Szapucsek György. Szlovák eredetű, vallásos, sok gyermekes, tetőfedő iparos családban született, kiválóan beszélt magyarul, szlovákul, latinul, görögül, lengyelül, csehül, héberül, németül és olaszul. XI. Piusz pápa, 1927. november 30-án esztergomi érsekké nevezte ki és még ugyanebben az évben bíborosi rangra emelte. 1928-ban a Magyar Tudományos Akadémia igazgatósági, 1934-ben tiszteletbeli taggá választotta. Nyíltan szembe szállt a nyilas hatalommal, a magyarországi ökumenizmus alapjait fektette le, nem zárkózott el a kapcsolattartástól a többi nagy történelmi egyházzal. 
Április 24-e Szent György ünnepe, a katonák és a földművelők védőszentje. Kis-ázsiai keresztény katona és vértanú volt. A néphit Szent György napjától számította a jó időt, a valódi tavasz kezdetét. Ennek emléke az egyik legismertebb gyermekjáték dal. A gyermekek a rétre kihajtott libák számára a napot, a Süss fel nap, Szent György nap című dallal hívogatták. 

 

Nádasi Alfonz Hadinapló című kötetének felolvasását folytatjuk, Bőzsöny Ferencet hallják. 

Június 26.

Lajkó hozott haza a kocsiján. Útközben elújságolta, hogy a szabadsága alatt szeretne megesküdni. Sokat beszélgettünk erről. Láttam, hogy nagyon kíváncsi a véleményemre, hiszen megszokta az elmúlt időben, hogy mindig bizalmasabbat kérdezzen, és mindig inkább a tanácsom után menjen. Még az emberekkel való bánásmódjában is. Megérdemli, hogy boldog legyen, olyan derék ember. Vagy talán éppen ezért félő, hogy az Isten nagy terhet fog rárakni. És akkor mi lesz?
Mikor délután visszajött az alakulatoktól, ahova futárszolgálatban volt, nálam szállt meg másfél órára. Idejött más alakulatok után Horti Laci is. Nagyon jól éreztük magunkat a nehéz napi munka a sebesültekkel való vesződés után. Ma egészen rendkívül nehéz, izgatott állapot volt, különösen a súlyosak között.
Különösen érdekes, mikor a legvadabb emberekhez odaküldenek az ápolók és az orvosok. Néhány esetet leszámítva, lassan mindig sikerül velük zöldágra vergődni.
Nevetnek rajtam. Ahány kézhez nem szokott ló kerül hozzánk, és próbálnak velük valamit tenni, mindig el kell szaladniuk tőlük messzire. Rúgnak, nyihognak, harapnak. Aztán egyszer odamentem az első ilyenhez. Szépen szóltam neki, erre megtorpan, fel akar ágaskodni, a következő pillanatban vág egyet a fejével, kimutatja a fogait, majd lecsillapodva felém néz és hagyja, hogy megsimogassam.
Ezek a haszontalan kocsisok már tréfálkoznak, mikor valami ismeretlen lovat kapnak: Gyűjjön tisztelendő úr, ez aztán olyan szelíd, mint a ma született bárány. Persze, tudják, hogy megértem a tréfájukat. Magyarul azt jelenti, hogy kezelhetetlen lovat kaptak. Próbáljak vele valamit kezdeni.

Június 27.

Befutott szabadságról Tóni, a református lelkész és Varga Józsi, a csicskásom. Most döbbentem rá, hogy néhány nappal ezelőtt nem a Józsi segített az eső után a csizmánál, hanem a helyettese. Rosszul írtam a naplóba.
Józsi Mamikámtól hozott levelet és csomagot. Beszélt is vele. Örülök nagyon, hogy valamiképpen megnyugodott, már amennyire ilyen körülmények között meg lehet nyugodni. A csicskások királya, az én Józsim volt az első, akivel élőszóval is beszélt. Józsi elmondta Mamikámnak, hol vagyunk, milyen a felszerelés, mi az életünk folyása. Ilyenek a jó édesanyák: hiába írok 4 hónapig, nyugtatom, azért mégsem hisz. Kell az élőszó bizonyítása is.
Református lelkész barátom a pesti Rendházunkból és Berczelléktől hozott csomagot. Berczellék már többször kérték lapon, hogy ha valaki hazamegy, feltétlenül küldjem el hozzájuk. Tóni el is ment. Nelly és Tibi olyan szeretetteljes levelet írt mindnyájuk nevében, hogy kénytelen vagyok a kijövetelem előtti fenntartásomat megváltoztatni róluk. Nellyről sokáig azt gondoltam, hogy csak társadalmi formaságként mutatja ki velem szemben a barátságát, szeretetét. De ez a sok lap, levél, csomag, mindenkinél való érdeklődés azt mutatja, hogy nemcsak Tibi a jó barátom, hanem ő is.

Köszönöm, hogy velünk tartottak, remélem tartalmasnak ítélték mai adásunkat, legyenek hallgatóink a következő héten is. Megköszönöm a figyelmüket, a szerkesztőt, Fodor Endrét hallották. Teréz anya gondolataival búcsúzom ezúttal.

„A csend gyümölcse az ima. Az imádság gyümölcse a hit. A hit gyümölcse a szeretet. A szeretet gyümölcse a szolgálat.”

 

ÉSZREVÉTELEIKET, JAVASLATAIKAT VÁRJUK, ÉS TISZTELETTEL FOGADJUK AZ ALÁBBI ELÉRHETŐSÉGEKEN:

POSTACÍM: Katolikus Tábori Püspökség,1054 Budapest, Szabadság tér 3.

E-mail-ben: berta.tibor@hm.gov.hu  

Típus: 
Rádióműsor
Tartalom dátuma: 
szerda, 2016, április 20