Rádióműsor - 2016. március 16. - 151. adás

INTER ARMA CARITAS - FEGYVEREK KÖZÖTT A SZERETET2016. március 16-ai műsor (151. adás), mely itt hallgatható meg: http://www.honvedelem.hu/cikk/56153

Magazinműsor honvédelemről, hazaszeretetről, katonai hagyományokról, hazánk katonáiról. A Honvédelmi Minisztérium, a Magyar Honvédség és a Katolikus Tábori Püspökség adása a Mária Rádióban.

A 151. ADÁS ÍRÁSOS - SZERKESZTETT VÁLTOZATA

„Ha azt állítjuk, hogy nincs bűnünk, saját magunkat vezetjük félre, és nincs meg bennünk az igazság. Ha megvalljuk bűneinket, akkor mivel jó és igazságos, megbocsátja bűneinket, és minden gonoszságtól megtisztít minket.” – Köszöntöm önöket, a szerkesztőt, Fodor Endrét hallják.

Mai adásunkban a katonaözvegyek országos találkozójára hívjuk önöket. Kalendáriumban neves dátumokra emlékezünk és folytatjuk Nádasi Alfonz Hadinapló című kötetének felolvasását.

 

A Magyar Honvédség, a Honvédelmi Minisztérium az elhunyt katonák özvegyeit köszönti minden évben a nőnaphoz kapcsolódóan. A Honvédelmi Minisztérium Társadalmi Kapcsolatok Hivatala által szervezett eseményt március 9-én tartották a Stefánia Palota – Honvéd Kulturális Központban. 

Bertalan Istvánné

- Férjem katona volt, most már 16 éve, hogy elhunyt. Nekem nagyon sokat jelent ez a klub, mert amikor egyedül maradtam, akkor egy kicsit elszomorodtam. Utána két évre rá a lányaim azt mondták, hogy ne legyek itthon egyedül, mivel ők is elköltöztek már hazulról. Akkoriban egy volt klubtag behívott, hogy megnézzem milyen és maradjak itt a honvédségi klubban. Így kerültem ide. 47 évi házasság alatt nagyon sok vidéki állomásra is kihelyezték a férjemet és mi mindig követtük őt. Óvónőként mindig kaptam munkahelyet és a két lány iskolai elhelyezésében is segített a honvédség. Nagyon régen volt ez, most már gyémántdiplomás óvónő vagyok. Ez hatvan évnek eredménye. Azóta a gyerekeim is egyetemet végeztek, ők már rendbe jöttek. Ahova helyezték a férjemet, ott is voltak mindig katonacsaládok gyerekei, akiket én pártfogoltam, éppen úgy foglalkoztam velük, mint a többi gyerekkel. Nagyon szervezett a klubunk, 100-an vagyunk tagok. Sokszor megyünk kirándulni, könyvtárba járunk, beszélgetünk az öregkorról, recepteket cserélünk, énekelgetünk, és katonai vetélkedőkre is be szoktunk nevezni. Arra mindig vigyázunk, hogyha a testünk öregszik is, az agyunk mindig tiszta maradjon. Legutóbb Verőcén jártunk a szanatóriumban, ahol meglátogattuk a betegeket, vittünk nekik ajándékokat és lepedőket, melyet az ott lévő intézményvezetőnek adtunk át.

Földvári Gábor a Honvédelmi Minisztérium Jogi és Igazgatási Ügyekért Felelős Helyettes Államtitkára

- „Arról van szó, ha te szólsz, ne lohadjunk, de mi férfiak férfiak maradjunk és nők a nők – szabadok, kedvesek – s mind ember, mert az egyre kevesebb...” Kedves meghívott vendégeink! Engedjék meg, hogy József Attilának abban az igen zavaros és vészterhes időszakában megírt versének néhány sorával köszöntsem mindenekelőtt nőnap alkalmából önöket! Özvegy szó kimondása a maga egyszerűségében is méltóságot fejez ki. Azt gondolom, érdemes elgondolkoznunk azon, hogy miért olyan kevéssé, miért olyan ritkán hangzik el ez a szó, hogy özvegy? Miért kopott ki a nyelvünkből? Korábban még a név elé is odaírták írásban is egy címzésnél, egy aláírásnál. Ne hagyjuk elveszni azt a méltóságot, amit mindez magában hordoz! Ne hagyjuk a hűséget, ne hagyjuk a síron túli emlékezést, szeretetet, összetartozást elveszni és kiveszni a még oly férfias világunkból is, amilyen egyébként a katonavilág, ne hagyjuk mindazt az összetartozást, amit az özvegy szó és az özvegy kapcsolat kifejez mindazon túl, amit egyébként a sír és az örök búcsú elválasztana. „Én feljövök érte a síri világból az éj közepén, s oda leviszem azt” – írta Petőfi Sándor híres költeményében, arra előre gondolva, hogy mi lesz az emlékével akkor, hogyha ő már nem lesz a kedvese mellett. Önökben azt is tiszteljük, hogy ilyen méltósággal és ilyen példamutatással fejezik ki mindazt a hűséget, mindazt a szeretetet és összetartozást, amit ez az állapot, ez a helyzet mindannyiunk számára jelent és valamikor majd jelenteni fog. Végül engedjék meg, hogy önöket, mint katonaözvegyeket is köszöntsem! Különleges dolog ez, hiszen az önök házastársa valaha a mi családunk tagja volt, a Magyar Honvédség, a Honvédelmi Minisztérium családjának tagja és most, engedjék meg, hogy úgy köszöntsem önöket, mint a mi családunk tagjait. Családtagjaik révén váltak egy közösség részévé és most az eltávozott, elhunyt társaik révén önök maradtak ennek a családnak az általunk megbecsült és tisztelt tagjai. A család szeretetével, a közösség összetartó erejével szeretnénk megtenni mindent, ami tőlünk telhető, a gondoskodásról, az összetartozás érzésének fenntartásáról. Szeretnénk kérni is egyben, hogy mindaz az erőfeszítés, amit a minisztérium és a honvédség manapság a társadalom különböző csoportjai, rétegei, teljesen máshol elhelyezkedő ifjabb és idősebb tagjai felé közvetíteni szeretne, ebben legyenek önök a követeink, legyenek a szószólóink azzal a szelídséggel, azzal a kedvességgel, azzal a csöndes hűséggel, amivel egyébként a társuk emlékét őrzik. Hiszen ki lehetne annál hitelesebb szószólója a Magyar Honvédség ügyének, mint aki egy élet megpróbáltatásait, örömeit és fájdalmait együtt viselte egy katonaemberrel? Szeretnénk önöket ebben a munkában a továbbiakban is magunk mellett tudni. Szeretnénk önöket meghívni erre a közös küldetésre, erre a misszióra, ahogyan eddig, ugyanúgy a jövőben is. Cserébe nem tudunk mást kínálni, mint azt a néhány külsőséget, amiről a mai nap szól és azt a sok-sok köszönetet, amiről reméljük, hogy az egész év, az összes többi maradék nap szólni tud, amennyire erőnkből, lehetőségeinkből ez engedtetik. 

A felvételt a Zrínyi Katonai Filmstúdió készítette.

 

Kalendárium

559 évvel ezelőtt, 1457. március 16-án V. László magyar király lefejeztette a 24 éves Hunyadi Lászlót, Nándorfehérvár főkapitányát. Hunyadi László a törökverő Hunyadi János fia volt. V. László főtanácsadója a vele rokonságban álló Cillei Ulrik volt, akinek teljesen a befolyása alá került és felhasználta esküdt ellenségei, a Hunyadiak elleni harcához. Hunyadi László nándorfehérvári kapitány kezéből is akarták venni a királyi várat, amit semmiképp nem akart átadni. 1456 novemberében a király Cilleivel együtt személyesen jelent meg Nándorfehérváron, ahol fegyveres összetűzésre került sor. Hunyadi László és hívei megölték Cillei Ulrikot. A gyilkosságtól megrettent király teljes büntetlenséget ígért Hunyadinak, aki ennek tudatában még 1457 márciusában Hunyadi párt vezetőivel és híveivel megjelent Budán. V. László ígéretét kényszer hatása alatt tett cselekedetnek nyilvánította és március 14-én elfogatta Hunyadi Lászlót és kíséretét. A vezetőket halálra ítélte, de közülük csak Hunyadi Lászlót fejeztette le. 
1894. március 20-án halt meg Kossuth Lajos szabadságharcos, államfő. 1849. augusztus 11-én, Aradon lemondott és Görgeire ruházta a hatalmat, majd az augusztus 13-i világosi fegyverletétel után emigrációba kényszerült, de élete végéig harcolt a magyar ügyekért. 
1776. március 22-én Mária Terézia eltörölte a kínvallatást. 
1043 évvel ezelőtt, 973. március 23-án kezdődött meg a magyarok beilleszkedése a nyugati keresztény társadalomba. Géza fejedelem képviseletében 12 előkelő magyar vett részt I. Ottó húsvéti ünnepségein. 

A kalendáriumot hallották, neves napokra, eseményekre emlékezve. 

 

Nádasi Alfonz Hadinapló című kötetét folytatjuk, annak felolvasását hallják Bőzsöny Ferenctől.

Június 3.

Megkértek, hogy tartsak úrnapi körmenetet. Nagyon szívesen megteszem, hiszen szinte elképzelhetetlen, hogy ilyen területen ezt meg lehessen valósítani. Feltétlenül kihasználom ezt a kedvező alkalmat, hogy szélcsend van.
Mikor az oroszoknak elújságoltuk ennek a hírét, mint a futótűz ment végig a házakon a hír. Az ortodoxok nem ismerik az Oltáriszentség önmagában való imádásának fogalmát. Az öregek közül néhányan voltak, akik Bresztben már részt vettek úrnapi körmeneten. Azok ezt elmagyarázták a többinek.
A postásnak megmondtam, reggel vigyenek be Bresztbe a napi postaautóval. Majd itt alszom. Most megtehetem, mert egyetlen nehéz sebesültem sincs otthon. Nem kell aggódnom. Az eddigi gyakorlat az volt, hogy vasárnap alig hoztak sebesültet. Igaz, hogy ilyenkor az ostoba játék a kézigránátokkal már több alkalommal hozott nehéz perceket.
Hazatelefonáltam, hogy sürgős esetben azonnal rohanok motorbiciklin vagy autón.
Ahogy kijövök a postáról, jön az öreg Taschler bácsi. Hozza Kornéltól az üzenetet a breszti kórházból: Még egy napig lesz ott, menjek! A nővérekkel együtt vár.
Délután minden átmenet nélkül Haromy újra rátért az egészségügyi oszlopnál levő tarthatatlan állapotokra. Most már annyira bizalmasan beszélgetünk, hogy meg mertem neki mondani: Alezredes úr, hagyjuk abba ezt a témát. Újat nem tudok mondani. Csak századszor ismételni tudom, hogy ez anarchiához vezet. Szégyene a hadseregnek az ilyen parancsnok.
Akármennyire is igazat adott mindenben, mégsem merte kimondani a maga tehetetlenségét. Tehát marad az eddigi igazság: Itt a rang dönti el a vitát, nem pedig a beosztottak érdeke.
Ma került elő először a nyilasok témája. Eddig is tudtam, hogy a hadsereg tisztikarában századosig bezárólag vannak nyilasok. Mikor először hallottam róluk, igyekeztem megtudni, kik azok, hányan vannak, mit akarnak. De érdekes jelenség, hogy akik mindenben bizalommal vannak velem szemben, ezen a területen begubóznak. Kíváncsi vagyok, mi van emögött.

Ugyanaz ismétlődik, ami annak idején a Hárshegyi Cserkészparkban történt velem. Ott hallottam ezt a fogalmat először. Kíváncsian érdeklődtem, de teljesen elzárkóztak előlem.
Amit mégis megtudtam olyanoktól, akik nem nyilasok, de tudnak a mozgalomról valamit, hogy el akarnak szakadni a németektől. Másik része azt mondta, éppen ellenkezőleg, mindent ki akarnak szolgáltatni a németeknek. Teljes a zűrzavar az eszmékben. Ha egyáltalán eszmének lehet nevezni olyan tervet, hogy újra valakinek a fullajtárja legyünk. Még a gondolattól is remegek, hogy győzzenek. Annyi disznóságot tudunk eddig is a Volksbundról, a Hitlerjugendről, hogy ebből jó nem kerülhet ki. Mentsen meg az Isten, hogy újra germán csizmák alá kerüljünk. De ruszki alá sem. Pedig valamelyik megtörténik. Ahogy most látjuk innen a kis eldugott fészkünkből, az oroszok fognak győzni.

 

Köszönöm figyelmüket, a szerkesztőt, Fodor Endrét hallották.

„Bármit kértek hittel az imádságban, megkapjátok.” (Máté evangelista) 

ÉSZREVÉTELEIKET, JAVASLATAIKAT VÁRJUK, ÉS TISZTELETTEL FOGADJUK AZ ALÁBBI ELÉRHETŐSÉGEKEN:

POSTACÍM: Katolikus Tábori Püspökség, 1054 Budapest, Szabadság tér 3.

E-mail-ben: berta.tibor@hm.gov.hu 

Típus: 
Rádióműsor
Tartalom dátuma: 
szerda, 2016, március 16