Rádióműsor - 2017. június 21. - 213. adás

INTER ARMA CARITAS - FEGYVEREK KÖZÖTT A SZERETET2017. június 21-ei műsor (213. adás), mely itt hallgatható meg: http://www.honvedelem.hu/cikk/63998

Magazinműsor honvédelemről, hazaszeretetről, katonai hagyományokról, hazánk katonáiról. A Honvédelmi Minisztérium, a Magyar Honvédség és a Katolikus Tábori Püspökség adása a Mária Rádióban.

A 213. ADÁS ÍRÁSOS - SZERKESZTETT VÁLTOZATA

„Válaszd azt az életformát és azt a feladatot, amelyben szeretőbb emberré válsz.” – Keresztelő Szent János gondolataival köszöntöm önöket, a szerkesztőt, Fodor Endrét hallják.

Mai adásunkban folytatjuk Nádasi Alfonz Hadinapló című kötetének felolvasását, de folytatjuk beszélgetésünket Rácz István tábori lelkésszel az internethasználatról és honvédségi hírekről is beszámolunk majd.

 

Honvédségi hírek:

• Ausztria védelmi és sportminisztere volt hazánk vendége, aki meglátogatta a 2016 novemberétől Magyarországon szolgáló osztrák katonákat. Kétoldalú miniszteri megbeszélést követő sajtótájékoztatón Dr. Simicskó István honvédelmi miniszter többek között a következőket emelte ki: - A legfontosabb, hogy a civil emberek, állampolgár társaink érezzék azt, hogy értük vagyunk, őket szolgáljuk, amikor ezt a munkát, ezt a szolgálatot ellátjuk. Nem csak azokért az emberekért, akik itt élnek a határ szélén, hanem nyugat Európa és Európa szívében élő emberek, uniós polgártársaink védelmét is így tudjuk ellátni hatékonyan szerintünk. Ha úgy közelítjük meg az elmúlt két évben látott eseményeket, hogy ezek nagy kihívások és egyben veszélyek és bajok is, akkor tudjuk azt, hogy minden baj egyben lehetőség a cselekvésre is. Mi cselekedtünk, cselekedett néhány szomszédunk is. Összefogtunk ebben a bajban és szerintem mondhatjuk azt, hogy hatékonyan és eredményesen dolgoztunk és dolgozunk mind a mai napig. Nemet mondunk a terrorizmusra, nemet mondunk az illegális tömeges migrációra, nemet mondunk az embercsempész bandák tevékenységére. Ezzel szemben igent mondunk a biztonságra, igent mondunk természetesen a szabadságjogainkra. 

• A Veszprém Aréna adott otthont a honvédelmi napnak.

Dr. Orosz Zoltán altábornagy, honvéd vezérkar főnök helyettes

- A kormány elfogadta és meghirdette a Zrínyi 2026 honvédelmi és haderőfejlesztési programot. Ez a program tartalmazza a haderő megújítását is illetve a személy utánpótlás biztosítását, a területvédelmi elven működő tartalék létrehozását és a honvédelmi nevelés fontosságát is. Különböző toborzó rendezvények sorában ez a veszprémi rendezvény az első. Gyakorlatilag megszólításra kerültek a régió közép és általános iskolái a honvédelmi nevelés keretében illetve a toborzással foglalkozó kollégák hirdették szórólapokon, különböző elérhetőségeiken ezt a rendezvényt. 

Takács Attila dandártábornok, a HM Hadkiegészítő, Felkészítő és Kiképző Parancsnokság parancsnoka

- A mai rendezvény célja, hogy toborzás keretében ebben a térségben tudjuk bemutatni a katonai szervezetek életét, mindennapjait, felszerelését s megszólítsuk azokat a fiatalokat, akik pályaválasztás előtt állnak. Nem titkolt célunk, hogy mind a szerződéses állományba, mind a területvédelmi tartalékos állományba toborozni szeretnénk katonákat. Ez az új tartalékos rendszer két megyére koncentrálódik most, Veszprém és Hajdú-Bihar megyére. Mind a két megyében egy nagy toborzó rendezvénnyel indítjuk ezt a programot.

• Két milliárd forint pályázható költségvetési forrást biztosított a kormány a hazánkban található hadisírok felújítására, amelynek lebonyolítására a Hadtörténeti Intézet és Múzeumot kérték föl.

Kovács László, a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum Centenáriumi Pályázat Igazgatóság igazgatója

- Ezek között a pályázatok között már örömmel mondhatjuk, hogy vannak olyanok, amelyek támogatást is nyertek. Több, mint kilencszáz millió forint értékben sikerült támogatást megítélni a bíráló bizottságnak. Természetesen a bírálati folyamaton végig kell mennie minden egyes benyújtott pályázatnak. Ez áll egy formai és egy tartalmi bírálatból. Formai bírálat értelem szerint a benyújtott adatlapoknak a számszaki és egyéb más helyességének az ellenőrzését jelenti. Van egy tartalmi bírálat is, amikor szakmai szempontok alapján meg kell ítélni, hogy az adott pályázó azt a pályázati anyagot milyen részletességgel, milyen tematikában dolgozta ki, illeszkedik-e egyáltalán a pályázati kiírásban megfogalmazottakhoz? Ezen szakmai bírálatot követően a bíráló bizottság meghozza döntését, amely gyakorlatilag három féle lehet. Amennyiben nem illeszkedik a pályázati kiírás keretei közé, sajnálatos elutasítás lesz az eredménye, illetve támogatási döntést hozhat, amikor teljes összegben támogatja a pályázatot, vagy dönthet úgy, hogy csökkentett összegben támogatja a pályázatot. 

A pályázat folytatódik a második ütemben, annak részletei a www.military.hu és a www.honvedelem.hu elektronikus oldalakon tekinthetőek meg.

 

Folytatva beszélgetésünket az internethasználatról, Rácz István katolikus tábori lelkészt hallják.

Itt van egy másik felvetésem, ami megint csak tetten érhető: a nárcisztikus szemlélet, az én-központúság. Említetted, hogy mit láttál a tömegközlekedési eszközön, én magam is ezt tapasztalom, hogy egyre több olyan szelfiző fiatal lány, vagy kevésbé fiatal lányt, férfit, gyermeket látok, akik úgy élnek meg bizonyos élethelyzeteket, hogy saját magukról készítenek egy fotót. Amivel még nem is lenne baj, de ezek a fotók inkább pózolások, örvendezve nézik saját magukat, hogy milyen jól néznek ki egy-egy képen, eseményen és máris nem a valóságban voltak akkor, hanem önmagukkal foglalkoztak, önmaguk szépségével, én-központúságuk erősítésével.

- Egy sajátos korosztály az, ami a honvédségben megjelenik, 18-65 éves korig. Talán azt lehet mondani, hogy 18-nál idősebb korosztályt azért kevésbé fenyegeti jelenleg a szelfizős, magáról mást mutató, magát jó színben beállítani akaró, mások számára hamis képet adó viselkedés. Ezt a szemléletet kevésbé értem tetten a katonák között. Mivel egy sajátos hivatásunk van, innentől kezdve keveset láttam olyan katonát, aki egyenruhában, netalán fegyverrel a kezében próbált szelfit készíteni magáról. Munkaidőben erre nincs is nagyon lehetőség, innentől kezdve nem is olyan súlyos a probléma a fiatalok körében a honvédségben belül.

Amikor családos katonákkal beszélgetsz, akkor mit javasolsz, hogyan viszonyuljanak a gyermekeikhez? Alkalmazza már ugyan az internetes világot, a világhálós előnyöket, de igazán nem abban él és a gyermekeik, vagy éppen unokáik viszont igen. Nagyon nehéz talán a gyereknek elfogadni azt a szülői példát, intést, hogy hogyan, miként használja az internetet, a világhálót, a közösségi oldalakat.

- Megint csak visszanyúlnék az előadásomhoz. Nem akarok pálcát törni, de a leggyakoribb hiba, amit többektől hallottam már ismerősi körömben, hogy 30-45 perces nyugalomért inkább odaültetjük a gyereket a gép elé. A gyerek el fogja tölteni ott az időt, megnézi a facebook-ot vagy éppen játszani fog, ami tényleg elegendő időt ad arra, hogy utolérje magát a háztartás. Ami lényeges, hogy ennek az alkalmazását mindenképpen a szülő tartsa kézben. Tehát akármennyire drasztikus is, néha le lehet tiltani a gyereket az internetezésről. A szülők felelőssége az, hogy egy ép és normális társadalmat fölneveljenek, amely eléréséhez néha fájdalmas eszközökhöz kell folyamodni. Ahogy ezt az előadást megtartottam, nagyon sokan mondtak arról pozitív véleményt, hogy ők már ezt nagyon régen alkalmazzák. Meg van szabva az otthoni napirendben, hogy egy órát tölthet a gyerek az internet előtt. Érdekes, ha ezt következetesen betartjuk, akkor nem okoz olyan törést a gyermekben, mintha megnéznénk egy állandó internet, játék vagy facebook függő gyereket, akitől hirtelen, büntetés gyanánt elvesszük az internetet, akkor elvonási tüneteket produkál, hisztizik, mérges, csúnyán beszél. Ez már egy következő fázis, a megalapozása igazán abban rejlik, hogy ezt kicsi gyermekkortól kezdve a szülő tartsa kézben.

Én úgy gondolom, hogy a követendő példát meg kell, hogy említsük a hallgatóknak. A beszélgetés korábbi részében említetted, hogy a Zalavári táborban úgy vehetnek részt a gyermekek, hogy nem visznek mobiltelefont. Milyen tapasztalatokat szereztetek, hogyan viszonyultak, hogyan fogadták ezt a gyerekek? Milyen véleménnyel voltak?

- Érdekes és megdöbbentő tapasztalat volt először látni, hogyha valakitől elveszem a mobiltelefonját vagy megkérem esetleg arra, hogy hagyja otthon, akkor föl kell mellé sorakoztatni egy csomó olyan programot, amivel esetleg jól érezheti magát. Innentől kezdve különböző programokkal töltjük meg az ő életüket és az a döbbenetes kép tárult elénk, hogyha kivesszük a gyerekek kezéből a mobiltelefont, automatikusan visszatértnek a normális világba. Jól érzik magukat, együtt játszanak, beszélgetnek, elmennek közösen különböző programokra, barátságok alakulnak köztük. A tábor végével ezt könnyes búcsúkkal szoktuk tapasztalni. Érdekes, mert szoktuk tartani a kapcsolatot a gyerekek szüleivel is a munkahelyen és utána jönnek vissza az információk, hogy összejárnak a gyerekek, megbeszélik az élményeiket, képeket osztanak meg egymással és természetesen tartják a kapcsolatot. De nem mindig a gyerekeknek fontos, nagyon sokszor a szülő az, aki jobban ragaszkodik ahhoz, hogy mit csináltak a mai napon. Ezt automatikusan kivesszük a kezükből. Vannak olyan szülők, akik rosszabbul élik meg azt, hogy a gyermektől el van véve a mobiltelefon, mint a gyermek. Természetesen tudok hozni jó példát is, meg van oldva számunkra a kapcsolattartás eszköze is, hisz van egy központi számunk, amelyet a tábor ideje alatt nyugodtan lehet hívni. 

A háború szörnyűségeiről, átélt borzalmairól mesél Nádasi Alfonz Hadinapló című kötetében. Ennek felolvasását folytatja Bőzsöny Ferenc.

 

augusztus 4.

Az egész tisztikar csak hivatalos, hűvös modorban beszél a parancsnokkal és helyettesével. Senki sem megy magától segíteni nekik. Kénytelenek mindent kérni. Akkor pedig szó nélkül folyik a munka.
Ma különös jelenet volt a házunk előtt. Német katonaruhába öltözött tacskók, amolyan 16-17 évesek, fegyelmetlenül, láthatóan becsípve, kocsioszlopban jöttek felénk. Éppen indulóban voltam az egyik alakulathoz. Mivel át kellett mennem az út túlsó felére, kénytelen voltam megállni, és bevárni az oszlopuk elvonultát. Úgy látszik, a nagy nemzetiszocialista öntudatukat a bor nyomására úgy akarták kifejezni, hogy hőzöngtek, ordítottak. Egyszerre puskalövés, sikítás, kavarodás. Megállnak a kocsik.
Mégiscsak emberekről van szó. Leküzdöttem minden undoromat, és odarohantam a sikítás helyére. Kiderült, hogy az egyik ostoba kölök tréfából megcélozta a barátját. Elsült a puska. Előbb egy, katonának behívott munkásleány arcán ment keresztül a golyó, aztán halálra sebezte a barátját a nyakán.
Míg a parancsnokuk valami hevenyészett vizsgálatot folytatott, Piniellel, aki épen előkerült, ölbe vittük be a leányt a kötözőbe. Az aljas übermencsek csak hagyták aléltan pihegni ezt a szerencsétlen leányt. Egy nyomorult rongydarabot adtak neki, hogy fogja az arcához. Ereje már nem volt és ömlött a vére.
Mire kivittük a sebesültet, és feltettük a szekérre, vége volt a vizsgálatnak. Indulóban voltak. Abban a pillanatban ketten megfogták a leányt, letették az árok partjára. Az állati nívójú szuperzseni nemzetiszocialisták még utána is kiáltottak: Dögölj meg! - Szerencse, hogy Piniel Pepi nagyszerűen beszél németül, azonnal lőtt a pisztolyából a levegőbe. Erre megálltak. Mint a taknyos kölköket, leszidta az egész bandát Hitlertől kezdve /erre hangosan röhögtek/. A parancsnokuk most engedélyt kért, hogy behozhassák hozzánk a leányt, aki már sem élő, sem halott nem volt. Mi újra elláttuk, és a legközelebbi szállítandók közé soroltuk.

 

Köszönöm figyelmüket, hogy megtiszteltek bennünket, tegyék ezt majd egy hét múlva is. Ismétlésben is hallható adásunk, egy hét múlva jelentkezünk újabb riportokkal, interjúkkal, tudósításokkal. Addig is elköszönök önöktől, a szerkesztőt, Fodor Endrét hallották. Bibliai gondolatokkal kezdtem mai adásunkat, azzal zárom is, a rómaiakhoz írt levélből idézek.

„Aki a prófétálást kapta, tegyen tanúságot a hit szerint, aki tisztséget kapott, töltse be tisztségét, aki tanító, tanítson, aki a buzdítás ajándékát kapta, buzdítson, aki jótékonykodik, tegye egyszerűségben, aki elöljáró, legyen gondos, aki irgalmasságot gyakorol, tegye örömest.

 

ÉSZREVÉTELEIKET, JAVASLATAIKAT VÁRJUK, ÉS TISZTELETTEL FOGADJUK AZ ALÁBBI ELÉRHETŐSÉGEKEN:

POSTACÍM: Katolikus Tábori Püspökség, 1054 Budapest, Szabadság tér 3.

E-mail-ben: berta.tibor@hm.gov.hu 

Típus: 
Rádióműsor
Tartalom dátuma: 
szerda, 2017, június 21