Rádióműsor - 2017. március 22. - 200. adás

INTER ARMA CARITAS - FEGYVEREK KÖZÖTT A SZERETET2017. március 22-ei műsor (200. adás), mely itt hallgatható meg: http://www.honvedelem.hu/cikk/62460

Magazinműsor honvédelemről, hazaszeretetről, katonai hagyományokról, hazánk katonáiról. A Honvédelmi Minisztérium, a Magyar Honvédség és a Katolikus Tábori Püspökség adása a Mária Rádióban.

A 200. ADÁS ÍRÁSOS - SZERKESZTETT VÁLTOZATA

„Világok nagy építőmestere,
hálát adok Neked, hogy láthattam,
milyen egyedülállóan szép
és rendezett a Te világod.
Megfogadom, hogy ezentúl
a hazaszeretet és az emberszeretet művein munkálkodom,
és életemet csendesen a Te teremtő kezedbe helyezem.
Te uralkodsz örökkön örökké,
Te vagy minden igazság és igazságosság foglalata!”

Edwin Aldrin imádságának gondolataival köszöntöm önöket, a szerkesztőt, Fodor Endrét hallják. Az ismétlésekkel ugyan régen elhagytuk már a 200. adást, mégis azonban az új tartalmakat közlő műsorainkat tekintve, a 200. adással jelentkezünk. 

• Mai adásunkban Kálinger Roland őrnagy, tábori lelkésszel a szentekről, védőszentekről, katonák védőszentjéről beszélgetünk.
- A szentek életének a tanítása nagyon aktuális lehet a mai ember, akár hívő, akár nem hívő számára.
• Neves dátumokra emlékezünk a Kalendáriumban.
• Nádasi Alfonz Hadinapló című kötetét folytatjuk, amelyet Bőzsöny Ferenc tolmácsol majd a hallgatóknak.
- A tanító mondja, hogy egész nap csak csitították a nőket. Annyira nem bírják már az idegeik a háborút. A gyermekek jobban bírják. Hiába, ők ezt még nem értik.

 

Részletet olvasok a Honvédelmi Minisztérium Tábori Lelkészi Szolgálat, Katolikus Tábori Püspökség Ima és olvasókönyvéből: A szentek példaképeink, s ugyanakkor közbenjáróink Istennél, könyörögnek értünk. Ebből a meggyőződésből alakult ki a kereszténység védőszentekbe vetett hite. A fegyvernemi védőszentek tisztelete is azért alakult ki, hogy a keresztény katona bizalmat meríthessen abból a tudatból, hogy gondjai közt nincs egyedül, hanem van közbenjárója Istennél. Ugyanakkor a tiszteletükkel az egyház elismeri, hogy meg lehet szentelni a katonai hivatást, mint mások és a haza védelmét. Kálinger Roland őrnagy, tábori lelkésszel a szentekről, védőszentekről, a katonák védőszentjeiről beszélgettem.

Kálinger Roland őrnaggyal, Rozsé atyával a Katolikus Tábori Püspökség kápolnájában ülünk. Előttünk egy laptop, amin éppen annak az előadásnak az anyaga látható, amellyel a honvédségi alakulatokhoz látogat el. A szentekről, védőszentekről, a katonák védőszentjeiről tartasz egy átfogó előadást. 

- A Tábori Püspökség minden évben kiad egy falinaptárat, s ezen a naptáron ott vannak a névnapok. Ugyanúgy, ahogy egy civil naptárban is, csak valamiért a Tábori Püspökség falinaptárán nem az van írva, hogy Péter, Pál napja, hanem Szent Péter és Szent Pál apostol napja, ünnepe. A szent az nem egy távoli és megfoghatatlan valaki, hanem egy olyan ember, aki itt élt a földön, köztünk élt, ő is ember volt, ő is hívő volt, ő is küzdött a földi élet problémáival és nehézségeivel, de úgy és olyan formában, hogy az ő élete példa lehet számunkra és az egyház az ő életét példaként emeli fel. Éppen ezért, amikor valaki nézi a naptárban, hogy mikor lesz a barátja névnapja, akit teszem fel Lászlónak hívnak, gondolkodjon el azon, hogy az egyházi naptárban ezen a napon Szent László ünnepe szerepel. Tegye fel a kérdést, hogy vajon ki volt ez a Szent László, hogy élt ő? Vajon ebből a lovagkirályból miért, miként és hogyan lett szent? Azt hiszem, hogy a szentek életének a tanítása nagyon aktuális lehet a mai ember, akár hívő, akár nem hívő számára. Egy régi laton mondás szerint „Nomen est omen”, azaz „A név kötelez”. Én azt hiszem, hogyha valaki tudatosan megpróbál arra figyelni, milyen nevet visel, kit kapott a keresztségben védőszentjéül, akkor igenis hasonlíthat rá, igenis formálhatja az életét úgy, hogy az ő erényeit próbálja követni. Alkalom adtán ez segítheti is az életben, hogyha már egy ilyen szent nevét viseli, akkor legyen bátrabb, hősiesebb, önfeláldozóbb, hogy valóban méltó legyen a név viselésére. A szentté válás folyamata elsősorban nem az ember saját munkája, hanem Isten munkája. Ha egy ember hagyja azt, hogy az életében dolgozzon Isten és ő testét, szívét, lelkét, értelmét az Isten munkájához adja kölcsön vagy adja oda örökbe, akkor ez a szentté válás folyamata. Hogyha korunk szentjeit vesszük, akár Szent II. János Pál pápát, akár Boldog IV. Károlyt vagy Teréz anyát, akkor láthatjuk, hogy mind olyan emberek voltak, akik ebben a történelemben hagyták azt, hogy az Isten dolgozzon általuk. Még akkor is, hogyha sokszor falakba ütköztek, ha sokszor kinevették őket, ha sokszor az emberek, a politika és a világ rossz szemmel nézett rájuk. Ők akkor is az Isten munkáját akarták végezni. Szentté nem úgy lesz valaki, hogy az egyház szentté avatja. Sok olyan embertől búcsúzunk el ezen a földön, akik szentként éltek, csak éppen nem lesznek oltárra emelve, nem lesznek kanonizálva, de valójában szentek voltak. Azok a szerencsés kivételek, akik élete reflektorfényben volt, azokról kimondja az egyház, hogy szentként éltek, az ő életük tiszteletre méltó és kedves volt Isten előtt. 

Az egyes ember számára tetten érhető az, hogy – ne nevezzük annak, hogy én most szentként élek –, valami olyasvalamit tesz az ember, ami az embertársainál valamivel több?

- Ha megkérdezünk egy olimpikont, hogy ő milyen céllal megy le minden reggel az uszodába edzeni, hogy lebeg-e előtte az a cél, hogy ő valaha olimpiai bajnok lesz, akkor biztosan azt mondja, hogy igen. De az első ötven méter után a medencében elfelejti azt, hogy milyen célért küzd, ő csak úszik. Az ember előtt is ott lebeg, hogy úgy kell élni, hogy szentek legyen, de amikor elkezdi az imádságot, a jó cselekedeteket, az istenes életet élni, akkor eltűnik az, hogy ezt azért csinálom, hogy szent legyek. Ezt azért kell csinálnom, mert ez a helyes és ezt várja tőlem Isten. Nagyon érdekes, hogy azok az emberek, akik szentség hírében járnak és életükben megkérdezik őket, hogy mit szólnak arról, hogy már élőként szentként tisztelik, akkor elutasították ezt a kérdést és azt mondták: ugyan már, én csak teszem a kötelességemet, teszem a dolgomat, élem a hétköznapi életem. Igen, valóban nem a nagy dolgokban, hanem a dolgos hétköznapokban mutatkozik meg az, hogy valaki hogy él, tudja-e követni a szentek példáját és végső soron maga is beáll-e a sorba? 

Katonák védőszentjéről mit kell tudnunk és miért éppen ő lett a katonák védőszentje?

- Az előadásom egy nagyon képlékeny előadás, hiszen akárhány alakulathoz megyek, mindig egy kicsit változtatnom kell rajta, mert a különböző alakulatoknak különböző védőszentjeik vannak. Igazából, először megszületik az alakulat, megfogalmazzák, hogy ezeknek a katonáknak mi lesz a feladata, például logisztikusok lesznek. Régen, amikor ez a védőszent struktúra kialakult, körülnéztek, hogy ki volt az a szent, akinek valamilyen köze lehetett a logisztikához. S akkor azt mondták, hogy itt van ez a remek Szent Máté, aki vámos volt, pénzzel foglalkozott, aki adópénzeket szedett és számlákat, nyugtákat állított ki, de ez az ember a pénzes asztaltól el tudott vonatkoztatni, fel tudott állni és az ő tehetségét, szolgálatát a jó ügy érdekében, mint apostol, mint Krisztus követője és tanítványa tudta kamatoztatni tovább. Az, hogy egy alakulatnak van egy védőszentje, az azt jelenti, hogy az ő szolgálataikat az Isten szolgálatába állítva még precízebben, még pontosabban, még jobban odafigyelve az emberekre, még jobban odafigyelve a katonákra végezzék, és ebbe bátorítsa őket az, hogy van nekik védőszentjük. Borbála napon, amikor Szent Borbálára emlékezünk, akkor bizony a tüzérek büszkén kihúzzák magukat és tudják, hogy róluk van szó, az ő ünnepük, az ő napjuk lesz. Napi szinten ez annyira nem jelenik meg egy alakulat életében, de a szent ünnepe közeledtével bizony minden alakulat felkészül, minden alakulat fontosnak tartja, hogy megünnepelje a szentet és saját magát is azáltal, hogy megemlékezik és valami különöset tesz ezen a napon.

Kálinger Roland őrnagy, tábori lelkész beszélt a szentekről, amelyet folytatunk majd következő adásunkban.

 

Kalendárium

1849. március 21-én Bem József csapatai befejezik Erdély megtisztítását a császáriaktól és a román felkelőktől. 
1894. március 20-án, 92 éves korában hunyt el Kossuth Lajos államférfi, a Batthyány-kormány pénzügyminisztere, a Honvédelmi Bizottmány elnöke, Magyarország kormányzó-elnöke.
1909. március 21-én született Nádasi Alfonz bencés szerzetes, tartalékos tábori lelkész, paptanár, Kodály Zoltán lelkivezetője.
1990. március 25-én volt az első szabad választás Magyarországon.
2011. március 23-án a Fővárosi Közgyűlés törölte Budapest díszpolgárai közül Sztálint valamint Julius Jacob von Haynau osztrák hadvezért, Jellasics horvát bánt, Windischgrätz osztrák császárt és királyi tábornagyot, Paskievics orosz tábornagyot. 

 

Bőzsöny Ferenc folytatja Nádasi Alfonz Hadinapló című kötetének felolvasását. 

július 29.

Lochov faluba érünk. Olyan ezer körüli lélek lakhatik benne. Parancsot kaptunk a megállásra. Sőt, micsoda keleti kényelem, még arra is, hogy keressünk szállást.
Ahol megáll a kocsink, bemegyek a legközelebbi házba. Kölcsönös üdvözlés után kiderül, hogy az egyik tanítóhoz kerültem. Nagyon szívesen fogadtak. A tanító töri a németet, a többiek, mármint a feleség, másodikos gimnazista leánya és a nagymama nem. Illetve, nem derül ki, mert olyan rémület látszik szegénykéken, hogy alig tudom a házigazdán át megvigasztalni őket. Oroszul értenek. Így, meg lengyelül próbálom, de alig engednek. Amikor pár perc múlva mondom, hogy katolikus pap vagyok, és mutatom a keresztet a zubbonyomon, egy pillanat alatt megnyugszanak. Már amennyire ilyen állandó halálfélelemben meg lehet nyugodni. Mégis azonnal más lesz a viselkedésük. A nagymama előjön a sarokból. Azonnal gyors mondatokban, kedves mosollyal, tessékelő gesztusokkal mondja, hogy én majd itt lakom ebben a szobában /közben itt írom a naplómat is/, ők pedig bemennek a másikba. Benézünk oda is. Csak egy priccs szalmával az egész bútorzata. Négyen kapunk szállást. Jóska legényem azt mondja a szokott bölcsességével: Tisztelendő úr, hagyjon rájuk mindent. Majd mi megalszunk a pajtában. Maguk meg a Doktor úrral csak elférnek valahogyan. Majd lesz itt még vacsora is, ahogy látom.
A doktor csicskása elment gazdájának más helyet keresni. Maradtunk Jóskával. Hát ahogy ránézek a díványra, látom, hogy vagy a fejem, vagy a lábam nem lesz rajta. De olyan aranyosak ezek a tanítóék, hogy Jóskával úgy határoztunk, itt maradunk. Majd ő fekszik a díványra, mert ráfér, de nekem a földön terít le egy pokrócot. Így felséges helyünk lesz. 
Megkínáltak tejjel, tojással. Szép kenyerük van. Ahogy elkezdünk beszélgetni a tanítóval, rögtön a tegnap esti varsói bombázást említi. Az asszonyok, sőt a kisleány is azonnal keserves sírásba tör ki. Látszik, milyen hatása alatt vannak még most is. A tanító mondja, hogy egész nap csak csitították a nőket. Annyira nem bírják már az idegeik a háborút. Az egész faluban hasonló a hangulat és állapot minden nőnél. Sőt néhány férfinál is. A gyermekek jobban bírják. Hiába, ők még ezt nem értik.

 

Egy hallgatói levélből idézek, amelyet Kardos Tamás küldött: Tisztelt Fodor Endre Szerkesztő Úr! Hallgattam a műsort a Mária Rádióban, amely nagyon tetszett. Nagyra becsülöm a zenét, ezért javaslom, az egyházi énekeket markáns férfi kórus énekelje, ilyen manapság már nagy érték és ritka élmény lehet. A régi katonadalokat eredetiben és felújítva is nagy élmény és lelkesítő volna hallgatni. Hagyományőrzés egy kis ismertetővel, mikori, milyen alkalomra szól, akár egy műsorsorozat is lehetne. Nagyon köszönöm ezeket a gondolatokat Kardos Tamásnak Esztergomból, javaslatait megfogadva továbbítottam gondolatait Katona Jánosnak, a Veszprém Légierő Zenekar karvezetőnek, amely zenekar rendszeres résztvevője adásainknak. Egyes gondolatokat, riportokat, interjúkat megszakítva hallják zenéjüket, egyes adásokban pedig a Honvéd Férfikart is hallhatták. Ígérem esztergomi hallgatónknak, hogy a jövőben megfontoljuk a katonadalok lejátszásának lehetőségét. Véleményüket, észrevételüket a műsorral kapcsolatban megköszönöm, amelyet az interarma@mariaradio.hu elektronikus postacímre várjuk. 

Búcsúzom, hiszen adásunk véget ért. Nemrég a Józsefek ünnepelték névnapjukat, talán ezért is és persze azért is, mert mai adásunkban a védőszentekről beszéltünk, mai adásunkat Szent József oltalmáért mondott imával zárom.

„Jóságos Szent József!
Oltalmazd családunkat, közösségünket:
segíts, hogy Istennek mindenkor tetszésére legyünk.
Te mindent kérhetsz számunkra, hiszen Jézusnak nevelőatyja vagy.
Esdj ki mindnyájunknak igazi istenfélelmet, élő hitet,
hűséget, világos és tiszta lelkiismeretet,
természetes alázatosságot,
nagy szeretetet Isten és minden felebarátunk iránt.
Könyörögj érettünk, hogy egyre tökéletesebben éljünk,
a bizalom útján haladjunk és soha el ne lanyhuljunk.
Járj közben értünk, hogy Isten minket is szentekké tehessen!
Védelmezz bennünket, hordozd testi-lelki ügyeinket,
ajánlj mindnyájunkat Jézus és Mária Szívének.

Ámen.”

 

ÉSZREVÉTELEIKET, JAVASLATAIKAT VÁRJUK, ÉS TISZTELETTEL FOGADJUK AZ ALÁBBI ELÉRHETŐSÉGEKEN:

POSTACÍM: Katolikus Tábori Püspökség, 1054 Budapest, Szabadság tér 3.

E-mail-ben: berta.tibor@hm.gov.hu 

Típus: 
Rádióműsor
Tartalom dátuma: 
szerda, 2017, március 22