Szükség van a lelkészekre a laktanyákban - 2004

Szükség van a lelkészekre a laktanyákban

Beszélgetés Szabó Tamás tábori püspökkel a haderőreform kapcsán

November 3-án leszerel az utolsó magyar sorkatona is. Hazánkban ezzel megszűnik a kötelező sorozáson alapuló katonai szolgálat, és megkezdődik az átállás az kizárólag önkéntes haderőre. Jelenleg ötezren teljesítenek polgári szolgálatot a hadseregben főként kulturális és egészségügyi intézményekben, november 3-án ők is "leszerelnek".

A tábori lelkészi szolgálatnak az átfogó haderőreform kapcsán kialakult helyzetben is meg kell megtalálnia a maga szerepét. A jelenlegi kihívásokról, valamint a külföldön szolgálatot teljesítő lelkészek helyzetéről kérdeztük Szabó Tamás püspököt a hazai - idén tíz éves - katolikus tábori ordinariátus vezetőjét.

1994. január 10-én létrejött hazánk és az Apostoli Szentszék közötti államközi megállapodás a tábori lelkészi szolgálat felállításáról. A megállapodás értelmében a katonák mellett azok családtagjai, továbbá a polgári alkalmazottak, illetve családtagjaik is a katonai ordinariátus joghatósága alá tartoznak.

A tábori lelkészek a megalakulástól kezdve nemcsak a sorkatonákkal foglalkoztak, hanem a fokozatosan belépő szerződéses katonákkal is. Ilyen értelemben nem számít forradalmi újdonságnak, hogy nem lesznek sorkatonák. Természetesen más módszerekkel kell a szerződésekkel foglalkozni, mások a felmerülő problémák is. Ez utóbbiak abból is adódnak, hogy a sorkatonák kötelességnek tettek eleget - nem mindig örömmel és készséggel -, míg a szerződésesek önként vállalják a szolgálatot.

Míg a sorkatonák esetében a helyi parancsnok szabaddá tett bizonyos időtartamot a kiképzési időből a lelkészek számára, a hivatásosoknál erre kevéssé adott a lehetőség. Ez után sem járható az az út, hogy valakit odavezényeljenek valamilyen előadásra, amelyet a lelkész tart. Vannak azért lehetőségeink. Például a tiszti főiskolán a képzésben van egy meghatározott idő, melynek keretében a lelkészek bemutatkozhatnak, beszélhetnek a szolgálat munkájáról, valamint arról is, hogy milyen kérdésekkel lehet hozzájuk fordulni.

 

A haderőreform nem jeleneti azt, hogy a lelkészek " kiszorulnak" a laktanyából?

Azt mondhatom erre, hogy a honvédség speciális jellegéből adódóan nem. A szolgálat működésének és fennállásának indoka továbbra is érvényes. A hadseregben nélkülözhetetlen erkölcsi alapértékek - a szolidaritás, a bátorság, az egymásra való odafigyelés - képviseletében, a katonák jellemformálásában komoly szerepe van a  lelkészeknek.

A lelkész jelenléte a laktanyában nem egy esetben kiprovokálja a katona érdeklődését, akinek például eszébe jut, hogy meg szeretne nősülni, de még nincs megkeresztelkedve, és akkor elkezdődhet egy beszélgetés az életről, a hitről. Ilyen és hasonló okok miatt is szükség van a laktanyában a lelkész jelenlétére.

A tábori püspökség szolgálata az egész országra kiterjed. Változik-e a lelkészek száma a haderőreform kapcsán?

A hadseregbe való belépés ezek után öt éves szerződés megkötésével kezdődik. Ez a rendszer pedig kiterjed a lelkészi szolgálatra is. Mindeddig, aki belépett tábori lelkésznek, az rögtön hivatásos katonai állományba került, rendfokozatot kapott, és a katonai szolgálatnak megfelelő nyugdíjkorhatár eléréséig teljesített szolgálatot. A jövőben a lelkészek belépése is öt éves szerződéssel történik. Ez lehetőséget nyújt arra, hogy érdeklődő, fiatal papok kipróbálhatják magukat ebben a szolgálatban. Bennem mindez azt a reményt kelti, hogy könnyebben kapok majd lelkészi utánpótlást.

Mindemellett a lelkészi helyek számának csökkenése várható, hiszen a vonatkozó kormányrendeletben az szerepel, hogy békeidőben 1000 fegyveres katonára egy lelkészi helyet kell létesíteni.

A külföldön állomásozó magyar kontingenseknél is teljesítenek szolgálatot tábori lelkészek...

Két kontingensnél van lelkészi hely: Irakban és Koszovóban. Fél éves keresztváltásban teljesítjük ezt a feladatot a protestánsokkal együtt. Ez azt jelenti, hogy Irakban jelenleg protestáns lelkész van, Pristinában pedig katolikus.

 

A háborús övezetben tartózkodó lelkészek kapnak-e különleges eligazítást, és védelmet?

Minden lelkész, aki külszolgálatra megy, kötelezően részt vesz a kontingens felkészülésében, ami több hónapig tart. Együtt van azokkal a katonákkal, akikkel a fél évet kint tölti. Felkészítik őt is arra, hogy veszély esetén mi a teendő.

A lelkészek fokozott védelemben részesülnek, például Koszovóban fegyveres kíséretet kap a lelkész, ha elhagyja a tábor területét, Irakban pedig nem hagyhatja el a tábor területét, viszont van önvédelmi fegyvere, pisztolya.

A külmissziókban feladatot teljesítő lelkészek szolgálata fokozott odafigyelést jelent, már csak azért is, mert a külföldön állomásozó katonák hónapokat töltenek távol a családjuktól, adott esetben  konkrét lelki támaszra szorulnak. 

 

Körössy László

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Típus: 
Újságcikk
Tartalom dátuma: 
hétfő, 2014, június 23