A Tábori Lelkészi Szolgálat és a Katolikus Tábori Püspökség története - Az elindulástól napjainkig

A TÁBORI LELKÉSZI SZOLGÁLAT és a KATOLIKUS TÁBORI PÜSPÖKSÉG története

Az elindulástól - 1994. május végétől - napjainkig
 

Részlet az Inter arma caritas –Fegyverek között a szeretet – 20 éves a Katolikus Tábori Püspökség című 2014-ben megjelent könyvből

A kiadvány beszerezhető a HM Zrínyi Kiadónál

 

Felhasznált irodalom:

Balogh Margit, Gecse Gusztáv, Varga József: Vallások és a katonai szolgálat, Bp., Zrínyi, 1989

Borovi József: A magyar tábori lelkészet története, Bp., Zrínyi, 1992

Dr. Varga A. József: Katonák – lelkészek − Tábori lelkészek, Bp., Zrínyi, 2010

http://lexikon.katolikus.hu/

Bombay László: A honvédelem négy éve 1990-1994, Bp., Zrínyi, 1994

A Magyarországi Katonai Ordinariátus Levéltára

 

Az első szabad magyar kormány történelmi egyházakhoz fűződő viszonya „természetes szövetségesi”-nek volt mondható, s ennek értelmében az együttműködés mentén folyhattak az előkészületi tárgyalások, a tervezési folyamatok és az intézkedések. Az 1994-es tavaszi parlamenti választásokon győztes és koalícióra lépő szociálliberális pártok kormányprogramja bebizonyította azon prekoncepciókat, melyek félelemre adtak okot a Tábori Lelkészi Szolgálat újraszervezésének ügyét illetően.

Ennek előjelei már 1993-ban megmutatkoztak az Országgyűlés Honvédelmi Bizottságának december 15-én, szerdán, 12 órakor az Országház főemelet 55. számú termében megtartott ülésén, melynek Jegyzőkönyve rámutat az akkori elképzelésekkel szemben megfogalmazott kritikákra. A tanácskozás során Joó Rudolf a HM közigazgatási államtitkára és Kelemen József altábornagy, a HM helyettes-államtitkára tájékoztatót tartott a Magyar Honvédségben bevezetendő  tábori lelkészi szolgálatról. Joó Rudolf beszédében kiemelte, hogy már megértek a feltételek − mind a jogi-törvényi (törvénymódosítás), mind a munkaügyi-személyi feltételek − a tábori lelkészi szolgálat bevezetésére, ezért időszerű a tájékoztatás is. Kelemen József altábornagy tájékoztatójában megemlíti, hogy a volt szocialista országok, illetve a Varsói Szerződés volt országai szintén megkezdték ezen intézmények felállítását, ezért elengedhetetlen, hogy itthon is megkezdődjön a kiépítés. A Tábori Lelkészi Szolgálat célja nem más, mint a katonák egyéni és csoportos vallásgyakorlásának biztosítása. Beszámolójában Kelemen altábornagy arról is említést tett, hogy a tervek szerint a lelkészek hivatásos katonaként fognak szolgálni a hadseregnél, bár hozzáteszi, hogy ezt hosszas mérlegelés és vita előzte meg. Továbbá kiemelte, hogy tisztázták az egyházak és felekezetek képviselőivel, hogy semmilyen körülmények között nem lehet missziós tevékenységet végezni a hadseregnél. A tájékoztatót követően Szabó Miklós SZDSZ-es képviselő szólt hozzá a hallottakhoz, aki megjegyezte azt a hiányosságot, hogy a témát egy törvényelőkészítő parlamenti tárgyalás során kellett volna megvitatni, ahelyett hogy tulajdonképpen kész tények elé állítják őket. Továbbá a tájékoztató végighallgatása után legsarkalatosabb pontnak azt a problémakört tartotta, hogy a vasárnapi misén meg nem jelenő katonák semmilyen hátrányt ne szenvedjenek: „ha egyszer vasárnap az istentiszteletekre kiszabott idő van, akkor valami jogszabályzat írja elő azt, hogy arra az időre ne lehessen megcsinálni azt, hogy az istentiszteletre nem menőnek kell a krumplit pucolni az aznapi ebédhez.” Szabó Miklós képviselőt a tájékoztatást tartó szakemberek megnyugtatták, hogy a szolgálatra kijelölt katonák semmilyen módon nem hagyhatják el feladatukat, még mise esetén sem. Így senkit nem fog hátrányos vagy előnyös megkülönböztetés érni a misén való részvétele vagy az arról való távolmaradása végett. Ezek után Mészáros István László SZDSZ-es képviselő hozzászólásában leszögezte, hogy ő a csoportos vallásgyakorlást alkotmányos jognak tekinti, bevezetésével egyetért, ugyanakkor a megvalósulási formáit nem támogatja, mert tart attól, hogy az „események előbbre rohannak, mint ahol a konszenzus áll a társadalomban jelen pillanatban.” Továbbá feltette a kérdést, hogy vajon szükséges-e a lelkészek hivatásos katonaként való foglalkoztatása. Dr. Hende Csaba a Honvédelmi Minisztérium kabinettitkára a kérdésre így válaszolt: „… a hadsereg belső életviszonyai, az azokba való zökkenőmentes beillesztése a szolgálatnak indokolja azt, hogy a szolgálatban ténykedő lelkészek a többi tiszttársaikkal egyenrangú tisztek legyenek”, illetve a nemzetközi példák is megerősítést adnak arra, hogy a lelkészek ily módon hatásosabban tudnak szolgálni a katonák körében. Az ülés zárásaként végül Kovács Zoltán ezredes, a HM politikai államtitkárának vallásügyi főmunkatársa arról informálta a jelenlevőket, hogy többször is készült szociológiai felmérés a sorkatonák és a hivatásos állomány körében, aminek eredményeként a hivatásos állomány 40-45 százaléka értett egyet azzal, hogy a tábori lelkészek rendfokozatot viseljenek. Polgári lakosság szintjén történő felmérés során, pedig a megkérdezettek 60 százaléka ért egyet azzal, hogy a tábori lelkészi szolgálat újra bevezetésre kerüljön.

Az MSZP-SZDSZ koalíciós kormány bár a meglévő törvények szellemében biztosítani kívánta a katonák lelki gondozását, elképzelései az előző kormányétól merőben eltértek, ezért: „nem tartja kívánatosnak a tábori lelkészség szerves integrációját a fegyveres testületekbe”. (Ez az idézet honnan van?) A tábori lelkészek kinevezése így 1994 nyarán félbeszakadt illetve el sem kezdődött, hiszen csak a szolgálat három ágának vezetői kaptak kinevezést és beosztást.  Ennek következtében az egyházak és állam kapcsolata elhidegült. El kellett telnie néhány hónapnak, mire a Honvédelmi Minisztérium javasolta a lelkészi szolgálat helyzetének napirendre tűzését a Koalíciós Egyeztető Tanács előtt, s a kormányprogram módosítását annak érdekében, hogy a lelkészi szolgálat kiépítése folytatódhasson. Bár ismét elindultak a konzultációk, ám érdemben nem jutott idő a működési feltételek megállapítására, hiszen a vita valójában ismét arról szólt: legyen-e egyáltalán tábori lelkészi szolgálat? Eközben az Alkotmánybíróság elutasított egy, a Tábori Lelkészi Szolgálatról szóló, a Kormányrendelettel kapcsolatos beadványt, mely szerint a Kormányrendelet több pontban is sérti az Alkotmányt.

Ilyen események után, 1994 őszének közepén dr. Fodor István, a HM politikai államtitkára vállalásával, a honvédelmi vezetés a folytatás mellett döntött, s ennek érdekében meglátogatta a szolgálatban résztvevő egyházak vezetőit, hogy a személyes kapcsolatfelvétel mellett a szolgálatot érintő problémákra közös és megnyugtató megoldást találjanak. Ezen tárgyalások után indultak meg illetve folytatódtak a honvédelem rendszerében azok a személyügyi, szervezési és logisztikai intézkedések melyeket a Magyar Honvédség parancsnokának 63/1994. számú intézkedése nyitott meg, melyben meghatározásra kerültek a szolgálat működési feltételeinek megteremtéséhez szükséges katonai vezetői feladatok és az anyagi-technikai, pénzügyi, elhelyezési intézkedések kötelezettségei is. Ez alapján lett kidolgozva a MH közgazdasági és pénzügyi főnökének és a HM Védelemgazdasági Főosztályának egyeztetése után a szolgálat működési finanszírozását, a pénzügyi biztosítást, a kisegítő tábori lelkészek szerződéskötését és a megbízási díjak fizetésének módját meghatározó szabályzat.

A 63/1994. számú parancsnoki intézkedés mellékletében a vezérkar elgondolása alapján, a tábori lelkészek beosztási helyei is szerepeltek: mindösszesen a katolikus és protestáns lelkészi állományban 14-14 lelkészi helyet, a zsidó szolgálati ág állományában pedig 1 fő rabbi helyet rendszeresítettek. A katonalelkészek többségét 1994 végére nevezték ki.

1994 őszén a Honvédelmi Minisztérium Budapest II. kerületi Hűvösvölgyi úton levő objektumának (HM-III.) fő épületében helyezték el a katolikus és protestáns tábori püspökség, valamint a tábori rabbinátus hivatalait, ellátva őket a megfelelő helyiségekkel valamint a szükséges híradó, irodatechnikai és informatikai eszközökkel és felszerelésekkel. A tábori lelkészek többségének szolgálati lakást utaltak ki, valamint a laktanyai irodahelységek mellett, a nagy létszámú katonai szervezeteknél imaszobákat, meditációs termeket (imatermeket) hoztak létre, melyek − a lelkészek értékelései szerint − alkalmasak voltak az istentiszteletek és más egyházi események megtartására. Az üzemeltetési és ellátási rend kialakítására is sor került, melynek értelmében a Szolgálat három ága a HM 1. Objektum Ellátó Osztályához került az „ellátási rend” értelmében. 1996. november 4-én a HM Kollégiumi ülésén összegezte a lelkészi szolgálat működését biztosító rendelkezéseket, s azok megvalósításának állását, helyzetét. Az elemzés szerint mind a kormányhatározat, mind pedig a jogszabályok elősegítik a szolgálat megfelelő módú tevékenységét, ám a szervezeti és működési szabályzat még hiányzik. Az évek során végbe menő hadszervezeti módosítások nyomán a katonai kerületek átalakításával együtt történt a lelkészi munkaköri jegyzék változtatása is.

A Szolgálat elindulását követően is sor került az egyházi és a honvédelmi vezetők közötti találkozókra, amikor a kezdeti lépésekben megmutatkozó bizonytalanságokat és a működés feltételeiben jelentkező problémákat kívánták orvosolni és megfelelőbbé tenni. Kiemelkedő alkalom volt dr. Paskai László bíboros és dr. Seregély István érsek látogatása a Honvédelmi Minisztériumban, melynek nyomán megállapodás született arról, hogy azt az épületet, ahol a Katolikus Tábori Püspökség hivatali és tevékenységéhez szükséges irodahelyiségeit megfelelően biztosítva látják, a Katolikus Egyház bocsátja a Honvédelmi Minisztérium rendelkezésére. Az épület felújítását a Honvédelmi Minisztérium végezte, átadására 1995. október közepén került sor, melyen jelen voltak a Magyar Püspöki Kar tagjai, a honvédelmi tárca és a honvédség vezetői. Az épületet Bernardin Gantin bíboros, a Püspöki Kongregáció prefektusa áldotta meg. (A Katolikus Tábori Püspökség Hivatala jelenleg is ebben az épületben található Budapesten az V. kerületi Szabadság téren.)

A következő években ismét előkerült a lelkészi szolgálattal kapcsolatos irányítói, felügyelői, vezetői feladatkörök ügye, amelynek megoldását az alábbi körülmények nehezítettek: állami szervezet egyházi intézmény felett nem gyakorolhat vezetői, ellenőrzői, irányítói jogkört, ugyanakkor a szolgálat szervezeti felépítése miatt - három egyenlő jogállású szervezeti ág-, annak élére nem lehetséges egy, sem állami, sem egyházi egyszemélyi vezetőt kinevezni. További akadályként jelentkezett, hogy a hatályos jogszabályok szerint az állományilletékes parancsnoki jogkör a tábori püspököket és tábori rabbit nem illet meg, mivel a megállapodások és az alapító határozat szerint a munkáltatói jogkört a honvédelmi miniszter gyakorolja. Maradt tehát − a honvédelmi vezetés belső szabályaitól leválasztva − az államtitkári felügyelet, és a „Honvédelmi Minisztérium háttérintézménye” megjelölés.

Magyarország 1999. március 12-én csatlakozott az Észak-atlanti Szerződés Szervezetéhez. A NATO-ba való belépés által a Magyar Honvédség szervezetében is tükröződtek az új stratégiai elképzelések.

1999. március 22.-ei hatállyal a Püspöki Kongregáció jóváhagyta a Magyarországi Katonai Ordinariátus Szabályzatát. A Statutum mely 47 cikkelyből áll kimondja: „A magyarországi Katonai Ordinariátus működését a jelen szabályzat, az Apostoli Szentszék és a Magyar Köztársaság között 1994. január 10-én aláírt, Magyar Honvédségnél és a Határőrségnél végzendő lelkipásztori szolgálatról szóló Megállapodás (a továbbiakban: Megállapodás), a “Spirituali Militum Curae" (1986. április 21.) kezdetű Apostoli Konstitúció és az Egyház egyetemes normái; a fegyveres erőknél való jelenlétét pedig a lelkiismereti és vallásszabadságról valamint az egyházakról szóló 1990. évi IV. törvény, valamint a Magyar Köztársaság Kormányának a Tábori Lelkészi Szolgálatról, a fegyveres erők tagjainak egyéni és közösségi vallásgyakorlásáról szóló 61/1994. (IV. 20.) számú kormányrendelete szabályozza.” A Szabályzat rendelkezik a Katonai Ordinariátus küldetéséről, joghatóságáról, egyházi jogállásáról, a szervezet vezetésének és hivatalának személyi és irányítási körülményeinek rendjéről, valamint a tábori lelkészek felvételéről, kötelességeiről, feladatairól, jogairól, fegyelméről és elbocsátásáról.

2001. november 28.-án dr. Ladocsi Gáspár tábori püspök, vezérőrnagyot saját kérésére egészségügyi okokból a Honvédelmi Miniszter szolgálati nyugállományba helyezte. Ezzel egy időben II. János Pál pápa kinevezte dr. Szabó Tamás pápai prelátust, a Magyar Katolikus Püspöki Kar irodaigazgatóját tábori püspökké, akit 2002. január 12-én, szentelt püspökké a Szent István Bazilikában dr. Paskai László bíboros, prímás, Esztergom-budapesti érsek, dr. Seregély István egri érsek, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke és dr. Pápai Lajos győri megyés püspök. A Püspöki Kar tagjain kívül jelen volt dr. Jakubinyi György gyulafehérvári érsek, Tempfli József nagyváradi, Reizer Pál szatmári megyés püspök, Christian Werner ausztriai katonai ordinárius. Állami részről megjelent dr. Orbán Viktor miniszterelnök, dr. Homoki János a HM politikai államtitkára, Fodor Lajos vezérezredes, a Honvéd Vezérkar Főnöke, dr. Semjén Zsolt helyettes államtitkár, az egyházügyi titkárság vezetője.

A számos változás mentén felmerülő kérdések valamint az eltelt majd tíz év tapasztalatait összegezve 2003. március 3-5. között Balatonkenesén került sor egy a HM Tábori Lelkészi Szolgálat kérdéseivel foglalkozó konferencia megtartására, ahol képviseltette magát a Honvédelmi Minisztérium politikai és katonai vezetése. Iváncsik Imre politikai államtitkár nyitóbeszédében vezette fel a konferencián számba vetteket: az egyházak és a hadsereg ezeréves kapcsolatának jellegét, közös érdemeit, tapasztalatait és az újjászervezés óta elért eredményeket. A konferencián a sorkatonaság közelgő megszűnéséről is szó esett, mely kapcsán mindkét fél egyértelműsítette, nyitottak a közös, összehangolt munkára, s hogy a honvédelmi vezetés számít a katonalelkészek szolgálatára, a lelkészet pedig biztosította, hogy munkáját igazítani fogja a megváltozott körülményekhez. Dr. Szenes Zoltán altábornagy, MH vezérkari főnöke azzal a kéréssel fordult a tábori lelkészekhez hogy, dolgozzák ki a katonai ünnepek és megemlékezések egyházi szertartásrendjét, valamint a katonák igényeihez igazított vallásgyakorlási rend kidolgozását, mely iránymutató lehet az egyes parancsnokok számára. „Az országos egyházi vezetők közül Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek az egyházjog szempontjából elemezte a tábori lelkészetet és megerősítette annak sajátos elvi szervezeti elveit, a területi és a személyi elv érvényesülését. Ezen a területen nem helyes az összes feladatot a területi szervezetre bízni és mivel a hívők mozgáshelyzete korlátozott és különleges élethelyzetben vannak, ezért nem csak a sorkatonák esetében indokolt a személyi kapcsolat kialakítása. A személyi részegyház ezért is indokolt.” (Dr. Varga, 238.o.)

2003-ban megkezdődött a teljesen önkéntes haderő bevezetése. A létszámcsökkentés velejárója volt még a kiképzési idő és programok módosulása. Ahogy rövidült a szolgálati idő, és csökkent a hadkötelezett katonák száma, úgy alakult át teljesen a laktanyai rend is: a katonák szabadon hagyhatták el helyüket a kiképzés vagy szolgálat lejárta után. A professzionális haderőre való áttérés felvetette a katonák motiváltság kérdését is, hiszen már nem állampolgári kötelezettségből, hanem önszántukból és önkéntesen kvázi munkavállalóként lépnek a hadsereg kötelékébe. Ezek a változások a tábori lelkészetet is érintették. Nagyobb hangsúly került a külszolgálati tevékenységre és az arra való felkészülésre, ezzel pedig bizonyos módon kettévált a hazai alakulatoknál levő katonák és a külszolgálatban levők lelki gondozása is, egyes radikális vélemények szerint olyannyira, hogy ez megkérdőjelezte a tábori lelkészet laktanyán belüli tevékenységének létjogosultságát, mivel békében a hazai területen szolgáló katonák vallásukat a laktanyán kívüli is bárhol gyakorolhatják.

2004. november 3-án Magyarország végleg szakított az általános hadkötelezettséggel. 136 év után megszűnt a sorozás intézménye és a Magyar Honvédség a szerződéses és a hivatásos katonák alkalmazására tért át. Módosult az alkotmány, megalakult az új honvédelmi törvény, átalakult a béke-, valamint a háborús hadkiegészítés intézménye, a haderőstruktúra, a hadkötelezettség rendszere. A katonai élet és szolgálat ezen törvények és jogszabályok életbelépésével szerveződött újra, melyhez a HM Tábori Lelkészi Szolgálat hozzá igazította a maga szervezeti feladatrendszerét.

2004. november 18-án a Hadtörténeti Intézet és Múzeum dísztermében tartották meg a HM Tábori Lelkészi Szolgálat újjászervezésének 10. évfordulóját. Erre az alkalomra dr. Varga József ezredes, a HM politikai államtitkárának vallásügyi főmunkatársa szerkesztésében jelent meg egy kiadvány, mely bemutatja a szolgálat első évtizedének történetét, az újrakezdés fontosabb állomásait és a katonalelkipásztorkodás jogszabályi hátterét valamint a Tábori Lelkészi Szolgálat alapvető dokumentumait. A kiadványban az akkori lelkészek beszámolói és lelkipásztori tapasztalatai is olvashatók az eltelt idő eseményeiről és tevékenységükről, valamint megtalálhatóak a szolgálatot teljesítő katonalelkészek legfontosabb adatai is.

2005-től kerültek kidolgozásra azok a jogszabályi keretek és intézkedések, melyek a HM Tábori Lelkészi Szolgálattal kapcsolatos szervezeti és működési rendet, a humánerőforrás ügyeit, valamint a pénzügyi, gazdálkodási és logisztikai feladatok ellátását egyre pontosabban szabályozták a hatályos törvényi előírások szerint. Ebben az időben sikerült tisztázni az egyes szolgálati ágakra jutó gazdálkodáskereti, és létszámkereti arányszámokat is.

2007. március 15-én a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia közölte, hogy  „XVI. Benedek pápa elfogadta Őexcellenciája dr. Szabó Tamás püspök, katonai ordináriusnak, az Egyházi Törvénykönyv 401. kánon 2. paragrafusának megfelelően, személyes indítékból benyújtott hivatali lemondását. A Katonai Ordinariátusnak, az Apostoli Szentszék által jóváhagyott szabályzata értelmében az Ordinariátus vezetését további intézkedésig az eddigi általános helynök, főtisztelendő Berta Tibor lelkész alezredes látja el.”

2008. december 8-án, a Honvédelmi Minisztériumban Memorandumot írt alá dr. Szekeres Imre honvédelmi miniszter a magyar kormány és Juliusz Janusz címzetes érsek, apostoli nuncius az Apostoli Szentszék nevében. Az eseményen  melyen részt vett dr. Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek, dr. Vadai Ágnes, a Honvédelmi Minisztérium politikai államtitkára, Mikita János mérnök altábornagy a Honvéd Vezérkar Főnök-helyettese, és Berta Tibor ezredes, megbízott általános helynök. A honvédelmi minisztérium vezetése itt találkozott először a jelenlevő Bíró László püspökkel, akit a XVI. Benedek pápa november 20-án nevezett ki magyarország Katonai Ordináriusává.

A Memorandum értelmezi az 1994-ben aláírt, a Magyar Honvédségnél és a Határőrségnél végzendő lelkipásztori szolgálattal kapcsolatos Megállapodást az alábbiak szerint: A Magyar Honvédség feladatrendszere és szervezete több lépésben átalakításra került, a Határőrség és az általános hadkötelezettség megszűnt és egy jóval kisebb, hivatásos és szerződéses katonákból, valamint közalkalmazottakból és köztisztviselőkből álló hadsereg jött létre, amelynek következtében megváltozott a katonai szolgálat jellege, a katonai pályamodell. A 2004-es átalakítás történelmi jelentőségű változtatás volt, megszűnt a sorkatonaság, megváltoztak a katonai szolgálatra vonatkozó törvények, mindennek következtében a katonai életforma, ezen belül a katonalelkészi pályakép. Mindezek a változtatások a Magyar Honvédséget Illetően indokolttá teszik az 1994-ben kötött Megállapodás következőképpen történő értelmezését.

A Memorandum aláírását követő sajtótájékoztatón dr. Szekeres Imre honvédelmi miniszter elgondolásokat fogalmazott meg a tábori lelkészet felé, különös tekintettel a külszolgálatra: „a katonák hitéletének erősítésével a külföldön szolgálatot teljesítőket még jobban támogassa.”

2009. január 9-én ünnepi szentmise keretében iktatták be Magyarország Katonai Ordináriusává Bíró László püspököt a Budapesti Szent István Bazilikában. A szentmisén jelen voltak Erdő Péter és Paskai László bíborosok, Juliusz Janusz apostoli nuncius, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia tagjai, a Honvédelmi Minisztérium és a Magyar Honvédség magas rangú képviselői, a Tábori Lelkészi Szolgálati Ágak képviselői, valamint több száz hívő a Püspök eddigi beosztási helyeiről, és szülővárosából Szekszárdról. A szentmise elején Juliusz Janusz érsek, apostoli nuncius felolvasta XVI. Benedek pápa kinevező bulláját, majd köszöntötte az új főpásztort. A nuncius köszöntője után a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia nevében Erdő Péter bíboros köszöntötte az új tábori püspököt.

2009. december 19-én a honvédelmi miniszter aláírásával életbe lépett a HM Tábori Lelkészi Szolgálat Alapító Okirata, mely a rögzíti a szolgálat hivatalos elnevezését, címét, meghatározza tevékenységének besorolását, feladatait. Az okirat rögzíti, hogy a Tábori Lelkészi Szolgálat pénzügyi és gazdasági feladatait valamint logisztikai anyagokkal és eszközökkel való ellátását az MH önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerve látja el.

A Katolikus Tábori Püspökség kiadásában 2010-ben készült el az Ima- és olvasókönyv a Magyar Honvédelem számára című több mint ezer oldalas kiadvány, melynek rövített változata 2011-ben látott napvilágot.

Dr. HendeCsaba honvédelmi miniszter aláírásával 2014. június 19.-én lépett hatályba a HM Tábori Lelkészi Szolgálat Alapító Okirata, mely a honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben bevezethető intézkedésekről szóló 2011. évi CXIII. törvény és CXCV. törvény valamint 295/2013. (VII. 29.) Kormány rendelet alapján készült el.

Típus: 
Történet
Tartalom dátuma: 
szerda, 2015, június 17