|
JÉZUS KRISZTUS HELYTARTÓJA
XVI. BENEDEK
PÁPA
RÓMA PÜSPÖKE
SZENT PÉTER APOSTOLFEJEDELEM 266. UTÓDA
AZ EGYETEMES EGYHÁZ LEGFŐBB PAPJA
ITÁLIA PRÍMÁSA
A RÓMAI EGYHÁZTARTOMÁNY ÉRSEKE ÉS METROPOLITÁJA
VATIKÁNVÁROS ÁLLAMFŐJE
ISTEN SZOLGÁINAK SZOLGÁJA
családi nevén:
Joseph Ratzinger
1927-ben született a bajorországi Marktl am Inn-ben a passaui egyházmegyében.
1951-ben szentelték áldozópappá.
1977-ben München és Freising érseke, később bíboros.
1981-től Hittani Kongregáció vezetője.
Pápává választották 2005. április 19-án.
Az Egyház egyetemes főpásztori szolgálatát 2005. április 24-én kezdte meg.
Jelmondata:
"COOPERATORES VERITATIS"
"Az igazság segítőtársai."
(3 Jn 1,8)
Gyermekkorát Traunsteinben töltötte. A II. Világháború utolsó hónapjaiban kisegítő szolgálatra bevonultatták a légvédelemhez. 1946-tól a freisingi egyházmegye kispapja, a teológiát Münchenben végezte.
1951. június 29-én pappá szentelik. 1951-től München-Moosachban volt kisegítő lelkész, majd München-Bogenhausenben szintén káplán.
1952-től Freisingben teológiai tanár, 1953-ban teológiából doktorál, disszertációjának címe: Isten népe és háza Szent Ágoston egyháztanában. 1957-ben egyetemi magántanár,
1958-tól a freisingi szeminárium dogmatika tanára. 1958-ban habilitált fundamentális teológiából, melynek címe: Szent Bonaventúra történetteológiája. 1959-ben Bonnban a fundamentális teológia docense, 1963-ban Münsterben, 1966-ban Tübingenben a dogmatika és dogmatörtörténet tanára.
A II. Vatikáni Zsinat idején Joseph Frings kölni bíboros érsek tanácsadója. 1969-ben részt vett a regensburgi egyetem megszervezésében, melynek tanára lesz. 1972-ben megalapította a Communio című katolikus folyóiratot.
1977. március 24-én kinevezik münchen-freisingi érsekké, május 28-án szentelték püspökké, június 27-én bíborossá kreálják.
1981. november 25-től a Hittani Kongregáció prefektusa. A Pápai Biblikus Bizottság és a Nemzetközi Pápai Teológiai Bizottság elnöke.
1986-tól 1992-ig a Katolikus Egyház Katekizmusa előkészítő bizottsának elnöke.
2002. november 30.-tól a Bíborosi Kollégium dékánja.
II. János Pál pápa utódaként 2005. április 16-án pápává választják. Ő a nyolcadik német nemzetiségű pápa.
Pápai megnyilatkozások:
Deus caritas est – XVI. Benedek pápa Az Isten szeretet kezdetű enciklikája, Szent István Társulat, Budapest, 2006
Sacramentum caritatis – XVI. Benedek pápa A szeretet szentsége című apostoli buzdítása, Szent István Társulat, Budapest, 2007
Summorum pontificum – XVI. Benedek pápa apostoli levele a római rítus rendkívüli formájáról, Szent István Társulat, Budapest, 2007
Spe salvi – XVI. Benedek pápa Spe salvi kezdetű enciklikája, Szent István Társulat, Budapest, 2008
Caritas in veritate – XVI. Benedek pápa Szeretet az igazságban kezdetű enciklikája, Szent István Társulat, Budapest, 2009
Magyarul megjelent könyvei:
Krisztusra tekintve: a hit, remény és a szeretet gyakorlása Vigília, Budapest, 1993 [2]
Bevezetés a katolikus egyház katekizmusába (Christoph Schönbornnal közösen) Ecclesia, Budapest, 1994
A föld sója Szent István Társulat, Budapest, 1997
A remény forrásai: gondolatok az üdvtörténet nagy ünnepeiről Ecclesia, Budapest, 1997
Augsburgi Nyilatkozat Szent István Társulat, Budapest, 1999
Dominus Jesus (A Hittani Kongregáció vezetőjeként), Szent István Társulat, Budapest, 2000 [3]
A keresztény erkölcs alapelvei (társszerző Heinz Schürmann, és Hans Urs von Balthasar mellett) L'Harmattan, Budapest, (2002)
A liturgia szelleme Szent István Társulat, Budapest, 2002
Isten és a világ Szent István Társulat, Budapest, 2004
Benedek Európája a kultúrák válságában Szent István Társulat, Budapest, 2005
Életutam. XVI. Benedek pápa önéletírása 1927-1977 Szent István Társulat, Budapest, 2005
Jézus Krisztus Istene: elmélkedések a Szentháromság titkáról Szent Gellért Kiadó, Budapest 2006
Értékek az átalakulás idején: helytállás a jövő kihívásaival szemben Don Bosco Kiadó, Budapest, 2006
Új éneket az Úrnak Jel Kiadó, Budapest, 2007
A názáreti Jézus Szent István Társulat, Budapest, 2007
Bevezetés a keresztény hit világába (Az "Einführung in das Christentum" új fordítása) Vigilia, Budapest, 2007
Bevezetés a keresztény hit világába (Az "Einführung in das Christentum" Márton Áron fordításában) Mentor, Marosvásárhely, 2008
A közép újrafelfedezése Alapvető tájékozódások, Szent István Társulat, Budapest, 2008
Az Egyház apostoli arca Szent István Társulat, Budapest, 2008
Pál, a népek apostola Szent István Társulat, Budapest, 2008
Az egyházatyák Szent István Társulat, Budapest, 2009
Címere:
Amikor Joseph Ratzinger professzort münchen-freisingi érsekké kinevezték, ősi hagyomány szerint címert és jelmondatot választott.
A címer négy mezőre oszlott. A bal felső és a jobb alsó mezőben (szemből nézve) arany háttér előtt egy koronás mór fejet láthatunk, piros gallérral, ajkakkal és fülbevalóval. Ez a motívum hagyományosan szerepel a freisingi püspökök címerében a XIV. századtól kezdve – III. Konrád volt az első hercegpüspök, aki használta ezt a jelképet (1316). 1802-1803-ban a szekularizáció keretében feloszlatták a hercegpüspökséget, de később 1817-ben, a Bajor Királyság és az Apostoli Szentszék közötti megállapodás értelmében létrejött a München-Freisingi Főegyházmegye, amelynek főpásztorai továbbra is viselik címerükben a mór fejet – így a jelenlegi érsek, Friedrich Wetter bíboros is.
A jobb felső mezőben (szemből nézve) kék háttér előtt egy balra haladó barnamedve látható, amely hátán terhet, egy ezüstszínű zsákot visz. Ez a kép a püspöki szolgálat viselőjét jeleníti meg, hisz ő valójában „Isten teherhordója”.
Emellett azonban van egy rejtettebb értelme is, hiszen az első freisingi püspökre, a VIII. században élt Szent Korbiniánra, a bajor egyház lelki atyjára s a München-Freisingi Főegyházmegye védőszentjére utal. Az ősi legenda szerint Szent Korbinián második római útja során egy erdőben éjszakázott. Már mindannyian aludtak, amikor egy kiéhezett medve elragadta az utazók egyik lovát, amely a nehéz csomagokat hordta. Reggel felébredve a medvét még mindig a közelben találták, amint a megölt ló húsából lakmározott. Szent Korbinián ekkor Anseric nevű szolgáját arra bíztatta, hogy ostorral fegyelmezze meg a medvét. Az eleget tett a felszólításnak. Csodák csodájára a medve meghunyászkodott, s a megölt ló helyett egészen Rómáig vitte Szent Korbinián nehéz csomagjait. Itt bocsátotta őt szabadon útjára a szentéletű püspök.
A bal alsó mező (szemből nézve) felső része kék, alsó része ezüst, s hullámvonalban szelik ketté a mezőt. A közepén egy ún. „Jakab-kagyló” látható, amelynek a hullámok feletti része arany, hullámok alatti része pedig kék. Ez egyfelől utal a Szent Ágostonhoz (354-430) kapcsolható hagyományra: eszerint az egyháztanító egyszer a tengerparton sétált, s ott azt látta, hogy egy kisfiú egy kagylóval meri a vizet egy kézzel ásott gödörbe. A püspök megkérdezte tőle: „Mit csinálsz?” A kisfiú így válaszolt: „Kimerem a tenger vizét ezzel a kagylóval”. Ágoston ezt válaszolta: „De hisz ez lehetetlen!” Mire a kisfiú megszólalt: „Előbb merem ki a kagylóval a tenger vizét, mintsem te megérthetnéd a Szentháromság titkát!” Nem véletlen az ágostoni gondolat: Joseph Ratzinger Szent Ágoston egyháztanából írta doktori disszertációját.
Ugyanakkor a jelkép emlékeztet a középkori zarándokokra is, akik nagy, fából faragott kagyló alakú merítőcsészékkel keltek útra – ezzel mertek vizet s ebből is ittak. A „Jakab-kagyló” elnevezés onnan ered, hogy Dél-Németországon keresztül vezetett a Santiago de Compostellába vivő zarándokút. Így ezt a jelképet sokszor „zarándok-kagylónak” is nevezik. Egyes ábrázolásokon Keresztelő Szent János is ilyen kagylóval mer vizet a Jordánból, hogy Jézust megkeresztelje. Így a kagyló utal arra, hogy Isten népe itt a földön a püspök vezetésével állandó zarándokúton van.
Ugyanez a motívum lelhető fel a regensburgi szeminárium címerében is, ahol Joseph Ratzinger hosszú évekig tevékenykedett, mielőtt kinevezték volna münchen-freisingi érsekké. A mező két alapszíne, az ezüst és kék Bajorország nemzeti színei.
XVI. Benedek pápai címere ugyanezekből a motívumokból áll, azzal az eltéréssel, hogy a pajzs nem négy mezőre oszlik, hanem háromra, amelyek sugár alakban helyezkednek el. A baloldali mezőben (szemből nézve) látható a szerecsen fej, a középső mezőben a kagyló, a jobboldali mezőben pedig a terhet hordó medve. Címertani újítást jelent az, hogy a pajzs fölött nem a pápai hármas korona, a tiara, hanem püspöki mitra látható. A pajzs mögött látható a két összefonódó, ezüst és arany színű péteri kulcs. A pajzs alatt a péteri pallium található. A pápai címer színeiről egyelőre még nem született döntés.
A címer alatt látható Joseph Ratzinger, XVI. Benedek pápa jelmondata: Cooperatores veritatis– Az igazság munkatársai, más fordítások szerint segítőtársai. Az idézet János apostol harmadik leveléből származik. Azt akarja kifejezésre juttatni, hogy a püspök munkatárs egy olyan egészben, amely túlnő rajta. A többi püspökkel együtt hordozza azt, de eközben őt magát is hordozza az igazság. Így egyfelől kifejezésre jut a püspökség szolgálati jellege, másfelől az Evangélium igazságának megkérdőjelezhetetlen és feladhatatlan igénye, amelyre a püspök szolgálata által köteleződik el.
|
