MEGÁLLAPODÁS

amely létrejött egyfelől a Magyar Köztársaság, másfelől az Apostoli Szentszék között a Magyar Honvédségnél és a Határõrségnél végzendő lelkipásztori szolgálat tárgyában.


A Magyar Köztársaság és az Apostoli Szentszék attól az óhajtól vezérelve, hogy a Magyar Honvédség és a Határőrség katolikus tagjai számára állandó és megfelelő módon biztosítsák a lelkipásztori ellátást, az alábbiakban állapodtak meg:

I.
1) A Magyar Honvédség és a Határőrség katolikus tagjainak lelkipásztori ellátására a Szentszék felállítja Magyarországon a Katonai Ordinariátust.

2) A katonai ordinariátus a "Spirituali Militum Curae" apostoli konstitúció értelmében kánonjogilag az egyházmegyével azonos megítélés alá esik. Ennek vezetője a katonai ordinárius, aki a megyéspüspökökével megegyezõ jogokkal és kötelességekkel rendelkezik. A katonai ordinárius feladata nem összeférhetetlen a megyéspüspöki tisztséggel.

II.
A katonai ordináriust a Szentszék nevezi ki a Magyar Kormány elõzetes értesítése után, szem elõtt tartva a magyarországi törvényes követelményeket és a katonai szolgálat ellátásával kapcsolatos elõírásokat. A Magyar Kormány a kinevezések esetén tizenöt nap alatt a jelölttel szemben általános politikai jellegû kifogást emelhet.

III.
A Katonai Ordináriust munkájában egy általa a Magyar Honvédség, illetve a Határőrség vezetésének egyetértésével kiválasztott általános helynök segíti.

IV.
1) A katonai Ordinariátusban a lelkipásztori szolgálat végzésére világi és szerzetes papok kapnak megbízást, õk képezik az Ordinariátus papságát. A világi papokat a kánonjog elõírásai szerint inkardinálni lehet az Ordinariátusba.

2) Azok a papok, akik a Magyar Honvédség és a Határőrség körében lel- kipásztori szolgálat ellátására állandó jelleggel, fõfoglalkozásban kapnak megbízást, katonai lelkészek, és kánonjogi kötelezettségeik és jogaik a plébánosokéhoz hasonlóak.

3) A Katonai Ordinariátus igénybe veheti kisegítõ és tartalékos világi és szerzetespapok segítségét is.

V.
1) A Katonai Ordinariátushoz és annak egyházi joghatósága alá - a kánonjog szabályai szerint - az alábbi személyek tartoznak:

a) A katonahívek és a Magyar Honvédség, valamint a Határőrség közalkalmazottai;


b) A velük közös háztartásban együtt élõ családtagjaik, azaz házastársuk, gyermekeik, (nagykorúak is), rokonaik (hozzátartozóik), valamint a házi személyzet;


c) A katonai iskolában tanulók, a katonai kórházakban fekvõ betegek, a katonai idõsek otthonában és más hasonló intézményben lakók és dolgozók;

d) Mindazok a hívek, férfiak és nõk, akár szerzetesek, akár nem, akik a katonai ordinárius megbízására, vagy jóváhagyásával tartós jelleggel valamilyen feladatot végeznek.

2) A katonai ordinárius személyes, rendes, saját, de a megyés- püspökével párhuzamos jogha- tósággal rendelkezik.

VI.
A Katonai Ordinariátus felépítése a Magyar Honvédség és a Határőrség belsõ szervezetéhez alkalmazkodik, megfelelő számú állandó lelkész, segéd- és tartalékos lelkész tartozik hozzá.

VII.
A Katonai Ordinariátus székhelye Budapest.

VIII.
A honvédelmi és a belügyminiszter feladata, hogy az állami költségvetés lehetõségeinek figyelembevételével biztosítsa a Katonai Ordinariátus mûködéséhez szükséges anyagi, technikai, pénzügyi és személyi feltételeket.

IX.
A katolikus katonai lelkészek katonai tevékenységük tekintetében katonai feletteseiknek alárendeltek, lelkipásztori mûködésükben a kánonjog elõírásai szerint a katonai ordinárius utasításait követik.

X.
1) Ha a Katonai Ordináriushoz tartozó klerikus ellen katonai jellegû fegyelmi eljárás indul, a katonai felettes intézkedik a katonai ordináriussal összeköttetést tartva.

2) A kánonjogi fegyelmi intézkedéseket a katonai ordinárius teszi meg, aki az eljárásról tájékoztatja az illetékes katonai felettest.

XI.
A katonai ordinárius rendelkezést ad és beszámoltatja a katonai lelkészeket, a katonai lelkészi szolgálat helyzetét személyesen, vagy képviselõje útján végzett látogatás során, a helyszínen is ellenõrzi.

XII.
A honvédelmi miniszter a belügyminiszterrel és a Magyar Püspöki Karral egyetértésben kiadja a Katonai Ordinariátus szervezeti és működési szabályzatát.

XIII.
Ha a jelen megállapodás értelmezésével vagy alkalmazásával kapcsolatban valamilyen nehézség merülne fel, a Magas Szerződő Felek közös megegyezéssel keresik meg a legmegfelelõbb megoldást.

XIV.
A jelen Megállapodás a Magas Szerzõdõ Felek jogi normáinak megfelelõen kerül megerõsítésre, és a megerõsítõ okmányok cseréjével lép hatályba, aminek a lehetõ legrövidebb idõn belül meg kell történnie. Amennyiben a Magas Szerződő Felek egyike úgy ítélné meg, hogy gyökeresen megváltoztak azok a körülmények, amelyek között a megállapodást megkötötték, tárgyalásokat kezdeményez a megállapodásnak az új körülményekhez történõ igazítására.



Készült Budapesten 1994. január 10-én két eredeti példányban, magyar és olasz nyelven, mindkét nyelvű példány egyaránt hiteles.

                    


                   A Magyar Köztársaság nevében                Az Apostoli Szentszék nevében