KORMÁNYRENDELET A TÁBORI LELKÉSZI SZOLGÁLAT LÉTREHOZÁSÁRÓL

A Kormány 61/1994. (IV.20.) Korm. rendelete a Tábori Lelkészi Szolgálatról

Az Alkotmány 60.§-ában, a lelkiismereti és vallásszabadságról, valamint az egyházakról szóló 1990. évi IV. törvényben, valamint a történelmi egyházakkal és vallásfelekezetekkel kötött megállapodásban foglaltak végrehajtására a Kormány a következőket rendeli el:

Általános rendelkezések

1.§

A katonai szervezeten belüli csoportos és egyéni vallásgyakorlás, valamint lelki gondozás biztosítása érdekében minden bejegyzett vallási közösség, vallásfelekezet, egyház (a továbbiakban együtt: egyház) - a katonák igényei alapján - vallási tevékenységet folytathat.

2.§

1.) Az 1.§-ban foglaltak elősegítése érdekében a Magyar Honvédségnél - a Határőrségre is kiterjedő feladatkörrel - Tábori Lelkészi Szolgálat (a továbbiakban Szolgálat) létesül.

2.) A Szolgálat négy egyház: a katolikus, a református, az evangélikus és a zsidó lelkészeiből áll.

3.) A tábori lelkészek munkájukat ökumenikus szellemben, a felekezeti önállóság tiszteletben tartásával végzik.

3.§

A Magyar Honvédség (a továbbiakban: MH) és a Határőrség (a továbbiakban:Hőr.) parancsnokai, valamint a szolgálat tagjai kötelesek elősegíteni, hogy a 2.§ (2) bekezdésében fel nem sorolt, de bejegyzett egyházak vallásgyakorlási és lelkigondozási jogosultsága a katonák igényei szerint érvényesüljön.

4.§

1.) A Szolgálat igénybevétele, vagy annak mellőzése a katona kizárólagos joga.

2.) A Szolgálat igénybevétele, vagy az attól való tartózkodás miatt, előnyös vagy hátrányos megkülönböztetés a katonával szemben nem alkalmazható.

5.§

1.) A Szolgálat tagjának lelkészi tevékenysége kizárólag egyházi irányítás, felügyelet alatt áll. Az MH és a Hőr. parancsnokai a hitéletre vonatkozó döntést nem hozhatnak, a működésre vonatozó intézkedést - a szolgálati renddel történő összhang biztosításának kivételével - nem tehetnek.

2.) A Szolgálat működése a katonai tevékenységet, a kiképzés rendjét nem zavarhatja.

A Tábori Lelkészi Szolgálat feladatai

6.§

A Szolgálat főbb feladatai:

a) a hit- és kegyességi élet, a vallásgyakorlás biztosítása, mise, istentisztelet, biblia- és imaórák tartása,

b) egyéni és közösségi lelki gondozás,

c) életismereti, erkölcsi oktatás, nevelés,

d) szociális, karitatív tevékenység végzése a katonai egészségügyi és szociális intézményekben,

e) bizalmi fórum biztosítása a katonák számára,

f) a katonák ellátása a vallásgyakorláshoz szükséges eszközökkel, tárgyakkal, irodalommal (Biblia, imakönyv, énekeskönyv, vallásos irodalom),

g) a katonák részvételének biztosítása a hazai és nemzetközi zarándoklatokon,

h) a katonák és családtagjaik részére végzett egyházi szolgálat.

A Tábori Lelkészi Szolgálat szervezete

7.§

1.) A Szolgálat a Honvédelmi Minisztériumnak közvetlenül alárendelten működő egységes szervezet, amely három - a katolikus, a protestáns (református és evangélikus) és a zsidó - egymással azonos jogállású szolgálati ágra tagozódik.

2.) A Szolgálat legfőbb szerve a katolikus egyház részéről a katonai ordináriátus (püspökség), a protestáns egyházaknál a tábori püspökség, illetve a zsidó felekezetnél a tábori rabbinátus.

3.) A katonai kerületekben tábori esperesek, a nagylétszámú helyőrségekben helyőrségi lelkészek, a katonai főiskolákon hivatásos tábori lelkészek működnek.

4.) A Szolgálat állományába tartozó hivatásos lelkészek számát úgy kell megállapítani, hogy békében a fegyveres erők minden ezer katonájára egy tábori lelkész jusson.

5.) Háborúban minden dandárhoz és minden ezredhez hivatásos vagy tartalékos tisztként legalább egy lelkészt kell biztosítani.

6.) A Szolgálat az egyházi elöljárók egyetértésével a honvédelmi miniszter által jóváhagyott szervezeti és működési szabályzat alapján végzi tevékenységét.

A tábori lelkész

8.§

1.) A Szolgálat állományába tartoznak a hivatásos tábori lelkészek és a tartalékos tiszti szolgálatot teljesítő tábori lelkészek.

2.) A Szolgálatnál kisegítő tábori lelkészek is működhetnek.

3.) Tábori lelkész az a lelkész lehet, aki rendelkezik egyházi (felekezeti) elöljárója ajánlásával, és - a kisegítő tábori lelkész kivételével - megfelel a katonákra vonatkozó jogszabályokban előírt életkori, egészségügyi alkalmassági, végzettségi és egyéb követelményeknek.

4.) A tábori püspökök, a vezető tábori rabbi és a tábori lelkészek kinevezése (alkalmazása) az érintett egyházakkal kötött megállapodásokban foglaltak szerint történik.

9.§

1.) A tábori lelkész köteles betartani a rendfokozatára,  beosztására, valamint a katonai szervezet működési rendjére vonatkozó szabályokat. Ezek megsértése esetén a katonákra vonatkozó hatályos jogszabályok szerint felelősségre vonhatók.

2.) A tábori lelkész és a katonai szervezet parancsnoka a katonai szervezet és a szolgálat feladatainak zavartalan megvalósítása érdekében együttműködik.

10.§

A tábori lelkész a háború áldozatairól szóló Genfi Egyezménynek megfelelően harcba nem vethető személy, akit minden körülmény között kíméletben és védelemben kell részesíteni.

11.§

A Szolgálat hivatásos állományú tagja a fegyveres erők rendfokozatai állományviszony-csoportjainak megfelelően az MH és - igény szerint - a Hőr. tisztje és tábornoka.

12.§

A tartalékos tiszti rendfokozattal rendelkező lelkész szolgálatra, továbbképzésre, illetve gyakorlatra hívható be.

13.§

A kisegítő tábori lelkész a helyi egyházközség, hitközség lelkésze, aki felkérésre a helyőrségekben állomásozó katonai szervezetek lelkipásztori feladatait látja el. Tevékenységéért díjazásban részesíthető.

A Tábori Lelkészi Szolgálat működésének költségei

14.§

A Szolgálat felállításának és működésének költségeit a Honvédelmi Minisztérium - a Hőr. vonatkozásában a Belügyminisztérium - az igénybevétel arányában viseli.

Záró rendelkezések

15.§

1.) Ez a rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.

2.) A Szolgálat a működését e rendelet hatálybalépését követő 60 napon belül kezdi meg.

Dr. Boross Péter s.k.

miniszterelnök