A KATOLIKUS TÁBORI PÜSPÖKSÉG VEZETŐI

Az összeállítás a Katolikus Lexikon, a Magyar Életrajzi Lexikon, Borovi József: A magyar tábori lelkészet története c. munkája, valamint a Katonai Ordinariátus levéltárában található dokumentumok felhasználásával készült.

 

APOSTOLI TÁBORI HELYNÖKÖK

1773-1951

dr. Kerens Henrik János (1773-1792)
Ősi nemesi családban született 1725. május 22-én. Jezsuita lett és rendi minőségében utolsó állomáshelye a bécsi katonai iskola, a Tereziánum volt, ahol, mint tanár és rektor működött. 1769-ben felszentelt címzetes püspök lett. 1773-ban a bécsújhelyi püspökség vezetője, és még ugyanabban az évben, a rend feloszlatása után apostoli tábori helynök a császári-királyi hadseregnél. A bécsújhelyi püspökség megszüntetése után az újonnan alapított St. Pölten egyházmegye püspöke lett. Az apostoli tábori helynöki hivatalt 1792. november 22-én bekövetkezett haláláig irányította. Tizenkilenc éves tevékenysége az Apostoli Tábori Helynökségben megteremtette az alapját mindannak, amire utódai építhettek.

Hochenwarth Zsigmond Antal (1794-1803)
1730. május 2-án született. Ő is a jezsuita rend tagja lett és a rend feloszlatása után tanárként működött. 1792-ben triesti püspök, majd 1794. január 10-én St. Pölten püspöke, április 10-én pedig apostoli tábori helynöknek nevezte ki a császár. 1803. június 29-én elbúcsúzott katonalelkészeitől, mert a bécsi érseki széket kapta meg. 1820. június 30-án halt meg Bécsben.

Crüts Gottfried József (1792-1794; 1803-1815)
1757. március 11-én született. Fiatalon, 31 éves korában lett kanonok, s mint Kerens Henrik püspök irodaigazgatója az 1792-1794 közötti széküresedés idején az Apostoli Tábori Helynökség ideiglenes vezetője lett. 1803-ban a Bécsbe távozó Hochenwarth helyébe, már mint Dornau prépostját, a császár a császári-királyi hadsereg apostoli tábori helynökévé nevezi ki. A St. Pölten-i püspöki széket 1806. október 19-én foglalta el. 1815. április 5-én halt meg.

Pauer József, Krizosztom (1815-1826)
Bécsben született 1756. június 29-én. Novicius volt a jezsuita rendben, majd 1773-ban átlépett a barnabita rendbe. 1794-ben a „Német Testőrség" káplánja lett, és mint ilyen, az Apostoli Tábori Helynökségen dolgozott. 1815. április 17-én a császár apostoli tábori helynökké nevezte ki, ugyanakkor tagja lett az esztergomi káptalannak is. 1823-ban lett St. Pölten püspöke, előbbi hivatalának a megtartásával. Meghalt 1826. december 19-én.

Schachtner József Alajos (1827-1830)
Olmützben született 1758. október 19-én. Crüts Gottfried mellett ő volt a  második világi pap ebben a méltóságban. Ötévi káplánság után lett katonalelkész, és végigjárta a katonalelkészi ranglistát egészen a bécsi kerület főlelkészetéig, ahonnan nyolcévi szolgálat után, 1818-ban vonult be központi szolgálatra az Apostoli Tábori Helynökségre, ahol irodaigazgató lett. 1827. július 16-án nevezték ki apostoli tábori helynökké, és a magyarországi lébényi apátságba. Hosszú idő után ő volt az első, aki nem lett még címzetes püspök. Pauer halálával megszakadt St. Pölten és az Apostoli Tábori Helynökség kapcsolata. Ettől az időtől kezdve már az apostoli tábori helynökök nem a nuncius meghatalmazottjaként működtek, hanem önállóan, közvetlenül a pápától nyert kinevezés alapján. Ennek azonban nem volt velejárója a püspöki rang, csak a joghatóság. Az Apostoli Tábori Helynökség székhelye Bécs volt, a hivatali apparátus is itt székelt, Schachtner 3 évig volt hivatalban.

Billig Vince (1830-1832)
Ő volt az első azok közül, akik a Kerens püspök által szorgalmazott önállóság gyümölcseként létesített katonai papnevelő intézet növendékeként ilyen magas egyházi és katonai méltóságra emelkedett. A katonalelkészi kiképzést követő hároméves kötelező egyházmegyei szolgálat után lépett a tényleges katonalelkészi szolgálatba. 1814-től a grazi kerület főlelkésze lett, és a Seckaui káptalan tiszteletbeli kanonokja. 1827-ben követte az apostoli tábori helynökké kinevezett Schachtnert az irodaigazgatói munkakörben, és annak halála után a helynöki munkakörben is, a lébényi javadalommal együtt. 55 éves korában, 1832. szeptember 22-én hunyt el.

Wagner János Mihály (1833-1836)
Linzben született 1788. augusztus 12-én. Felszentelése után előbb káplánként működött, majd teológiai tanár lett Linzben, később tanulmányi igazgató Bécsben, valamint a reichstadti herceg hittanára, és Ferenc császár gyóntatója. 1833. április 27-én a császár kegyéből apostoli tábori helynökké és címzetes Belgrád-Samandria püspöke lett. Püspökké szentelése Győrben volt. Győrre azért esett a választás, mert 1829-től győri kanonok, pagrani címzetes apát és szentadalberti prépost volt. Amikor 1836-ban elnyerte az St. Pölten-i püspöki széket, lemondott minden eddigi viselt tisztségéről, és így az Apostoli Tábori Helynökség is megüresedett.

Leonhard Mihály János (1836-1863)
1782. szeptember 23-án született Alsó-Ausztriában. Tanulmányainak befejezése után lépett a bencések közé a melki kolostorba, majd a bécsi egyházmegye papja lett. Oktatási és tanulmányi területen végzett munkája révén az udvari tanulmányi tanács tagja lett. 1828-1835. között a bécsi érsekség általános helynöke és Aladia címmel segédpüspöke volt. 1835. május 14-én St. Pölten püspökévé nevezték ki, erről azonban még ugyanebben az évben lemondott és elfogadta kinevezését az Apostoli Tábori Helynökségre. Felcserélte helyét Wagner Mihállyal és ő már ezen túl, mint Dioklecianopoli címzetes püspök működött tovább 1836. április 24-től. Harmincéves katonalelkészi szolgálat után 81 éves korában fejezte be életét, 1863. január 19-én.

Mayer Domonkos (1863-1875)
Alsó-Ausztriában született 1809. augusztus 1-jén. Teológiai tanulmányait a bécsi egyetemen végezte, ahol doktorátust szerzett. A császári-királyi udvari plébánia káplánja lett, és innen az érseki papnevelő intézetbe került, mint annak rektora és pasztorális tanára. Leonhardt halála után, 1863. április 1-jén nevezték ki az Apostoli Tábori Helynökség vezetőjévé. Szentelése 1863. december 13-án volt. Tevékenységén észre lehetett venni, hogy nem volt katonalelkészi gyakorlata. 1875. május 4-én halt meg Bécsben.

Landt Ágoston (1875-1878)
1809. november 9-én született Morvaföldön. Tanulmányait az olmützi egyetemen végezte. Káplánkodás után 1839-ben lett katonalelkész és ettől kezdve végigjárta a katonalelkészet minden fokát, és állomáshelyeinek sokasága miatt jól ismerte a hadsereg katonai lelkipásztorkodásának minden gondját. Működött többek között Milánóban, tábori főpap volt Nagyszebenben, Brünnben, Udinében és Grazban. 1866-ban az Itáliában harcoló hadsereg tábori főlelkésze volt. Amikor 1868-ban átszervezték a katonai lelkészet beosztását, tábori plébános lett Grazban. 1874-ben átvette az Apostoli Tábori Helynökség központi irodájának a vezetését, és a császár 1875. november 1-jén apostoli tábori helynökké nevezte ki. Három évet sem töltött el ezen a poszton, amikor 1878. február 1-jével nyugdíjba ment. Ő volt az első nyugdíjas apostoli tábori helynök. Meghalt 1896. október 9-én.

dr. Gruscha Antal József (1878-1890)
Bécsben 1820. november 3-án született. Felszentelése és hétéves káplánkodása után hittanár lett a Theresiánumban. Kolping Adolffal együtt megalapította Bécsben a Katolikus Legényegyletet 1852. május 31-én. Különböző egyházi kitüntetések birtokában, többek között, mint a bécsi Szent István-dóm kanonokja lett 1878. június 27-én apostoli tábori helynök. Ehhez kapta a carrhäi c. püspöki címet március 28-án, és a szentelése is megtörtént április 28-án. 1890. január 24-én a bécsi érsekké nevezték ki.

dr. Belopotoczky Kálmán (1890-1911)
Rózsahegyen született 1845. február 6-án. Innsbruckban végezte teológiai tanulmányait. Felszentelése után még Bécsben tanult, és amikor visszatért az egyházmegyéjébe, ott a szemináriumban a moralis és a pasztoralis tantárgyak oktatója lett. 1876-ban Simor János bíboros, prímás a budapesti Központi Szeminárium tanulmányi felügyelőjévé nevezte ki. Hatéves budapesti tevékenység után a bécsi Augusztineum tanulmányi igazgatója és udvari káplán lett. 1890. június 6-án Ferenc József apostoli tábori helynökké nevezte ki, mivel elődje bécsi érsek lett. Egy hónappal később, 1890. július 22-én a pápa, XIII. Leó, Tricala címzetes püspökévé nevezte ki, és október 5-én püspökké is szentelték. 1911-ben lemondott, és május 10-én nyugállományba vonult.

Bjelik Imre (1911-1918)
A Trencsén vármegyei Illaván született 1860-ban. Teológiai tanulmányait Nyitrán végezte, 1888-ban felvétette magát katonalelkésznek. E minőségben a szarajevói hadtest területén működött, majd 1891-ben Pozsonyban. 1894-ben az Apostoli Tábori Helynökségre titkárnak nevezték ki. 1903-ban pápai prelátus, 1908-ban az apostoli tábori helynök helyettese lett. Belopotoczky lemondása után 1911. június 1-jével apostoli tábori helynökké nevezte ki. Kevéssel ezután a nagyváradi káptalan egyik stallumát kapta meg, és így nagyváradi kanonok lett. Ő írta meg a császári és királyi tábori lelkészet történetét, még mint titkár. Címzetes püspökké 1913. február 2-án nevezte ki X. Pius pápa. Az Osztrák—Magyar Monarchia felbomlásával az ő hivatala is megszűnt, 1918. végén nyugdíjba vonult. 1919-ben Nagyváradra vonult vissza, ahol 1927-ben bekövetkezett haláláig apostoli kormányzóként működött.

 

TÁBORI PÜSPÖKÖK, KATONAI ORDINÁRIUSOK

P. dr. ZADRAVECZ ISTVÁN OFM
tábori püspök, vezérőrnagy (1920-1927)
1884. július 26-án született Csáktornyán (Zala Vármegye). Elemi és középiskoláit Dunaföldváron és Baján végezte. 1898-ban lépett a ferences rendbe. Filozófiát Zágrábban, teológiát Rómában tanult, ahol dogmatikából és szónoklattanból doktorált. 1907-ben Rómában a Lateráni Bazilikában szentelték pappá.

Hazatérve Gyöngyösön és Baján teológiai tanár, 1914-től a szegedi ferences rendház házfőnöke volt 1920-ig.

XV. Benedek pápa 1920. március 23-én domitianopolatan-i címzetes püspökké, valamint a Magyar Nemzeti Hadsereg Apostoli Helynökévé nevezte ki, Horthy Miklós kormányzó pedig május 7-én megbízta a Nemzeti Hadsereg lelkészetének vezetésével. 1920. augusztus 24-én a szegedi ferences templomban történt meg püspökké szentelése, melyet Csernoch János bíboros, hercegprímás végzett.

Püspöki jelmondata: PRO REGNO MARIANO

Mindent megtett az egységes és jól felkészült katonalelkészi kar megteremtése érdekében. Lendülete és szerzetesi elkötelezettsége lévén sokat küzdött a működés feltételeinek javításáért, a tábori lelkészek szervezett felkészítésért. Minden intézkedésében és beszédében a későbbi „nagy feladatokra” készítette fel lelkészeit, és ennek jegyében szervezte akcióit, a szegények megsegítését, a hadiárvák gondozását, a hősi halottak emlékének ápolását. Minden alkalmat megragadott a katonahősök emlékének őrzése, a védőszentek, közöttük Kapisztrán Szent János kultuszának, a katonasírok gondozása eszméjének terjesztése, a tábori kápolnák építése, a katonák számára énekes könyvek nyomtatása, a laktanyákba jó könyvek eljuttatása, és könyvtárak létesítése érdekében. A legénység részére bevezette a szobánkénti hitoktatást és különböző előadások megtartását. Nem volt az országban hősi szobor, emléktábla vagy zászlószentelés, amelyre meg ne hívták volna.

Az apostoli tábori helynökségről 1926. június 13.-án kelt levelében lemondott, melyet a pápa és Magyarország kormányzója is elfogadott. Ez után a Szentföld című kiadványt szerkesztette, de részt vett a Katolikus Lexikon szerkesztési munkálataiban is. A II. Világháború után letartóztatták, uszító beszédek, háborús és népellenes bűntett vádjával kétévi szabadságvesztésre ítélték. 1947-es tavaszi kiszabadulása után a ferences rend máriagyűdi rendházában, majd Budapesten, később a kitelepítés miatt Homgrod és Alsóvadász községekben, majd a pilisszentlászlói és a szomori plébániákon élt. 1955-től Zsámbékon a plébánián kapott helyet.

Zsámbékon halt meg 1965. november 13-án, temetési szertartását Szabó Imre püspök végezte. Sírja, kívánsága szerint az esztergomi ferences rendház kriptájában van.

RÉVÉSZ ISTVÁN
tábori püspök (1928-1929)
1862. november 12-én Vácon született. Elemi és középiskoláit Vácott a piaristáknál, illetve Kassán a premontreieknél végezte, utóbbiaknál érettségizett. Vácon végezte teológiai tanulmányait, és itt szentelték pappá is 1885. július 18-án.

Két  évig káplán volt Fóton, majd Dunakeszin lett plébániai adminisztrátor, illetve plébános. Dunakeszin katolikus iskolát, hitelszövetkezetet és katolikus kört szervezett. Kiváló szervezőképesség és jó szónoki képesség jellemezte, ugyanakkor a társadalmi és politikai életbe is aktívan bekapcsolódott. 1903-ban pápai kamarássá nevezték ki. Kecskeméten először adminisztrátorként, majd  plébánosként működött 1906-tól, ahol a tanyavilág lelki és szellemi életével, a felemelkedés nehézségeivel foglalkozott. Kecskeméten ő telepítette le az angolkisasszonyokat, a Jó Pásztor Nővéreket és a Népleányokat. Megszervezte az angolkisasszonyok gimnáziumát. Öt tanyai lelkészséget és rengeteg tanyai iskolát szervezett. 1909-ben préposti címet, 1912-ben pápai prelátusi címet kapott. Közéleti tevékenységért és a politikai életben betöltött szerepéért megkapta a magyar polgári érdemkereszt II. osztályú fokozatát 1926. október 4-én. 1927-ben Kecskemét városa felsőházi taggá választotta.

66 éves korában XI. Pius pápa 1928. március 3-án kelt 137/titk. K. J. számú leiratával trebennai címzetes püspöknek, a kormányzó  március 20-án tábori püspöknek nevezte ki. 1928. június 13-án szentelték püspökké Kecskeméten. Az új püspök köszöntőjében a következőket mondta: „Atyjuk akarok lenni lelkészeimnek, és arra fogok mindenkor törekedni, hogy együttes erővel, a Szentlélek kegyeinek fölhasználásával munkálkodjunk hadseregünk lelki gondozásán”.

1929. január 18-án hunyt el. Temetése a budavári Kapisztrán-templomból 1929. január 21-én volt, sírhelye Kecskeméten a Szentháromság temetőben van.

dr. HÁSZ ISTVÁN
tábori püspök, altábornagy (1929-1945)
1884. december 22-én született Kisbéren (Komárom vm), tanulmányait a komáromi és a győri bencés gimnáziumokban, teológiai tanéveit Bécsben a Pazmaneumban töltötte. A bécsi egyetemen folytatott sikeres tanulmányaiért Ferenc József császár gyémántgyűrűvel jutalmazta és a császári és királyi képviselő jelenlétében promoveáltatták teológiai doktorrá. 1908. július 14-én szentelték pappá a bécsi Stephansdomban.

Papi pályafutását Szanyban kezdte, mint káplán, majd a győri nagyszemináriumban és a budapesti Szent Imre kollégiumban, mint tanulmányi felügyelő folytatta. Négy év múlva püspöki ceremonárius és az egyházi bíróság jegyzője. 1911-ben Rómában az Augustineumban képezte tovább magát, teológiából doktorált.

A következő 16 évben teológiai tanárként működött, de mellette karitatív és kulturális egyesületeket is vezetett. Megalapította a pasztorális és homiletikai folyóiratot, az Evangéliumot. 1913-1929 között püspöki szertartó Győrben, 1918-ban a Győri Szociális Misszió Társaság tanácsadója, 1928-tól a budapesti egyetem teológiai karának doktora volt.

1929. február 8-án Horthy Miklós kormányzó a Magyar Királyi Honvédség tábori püspökévé nevezte ki. XI. Pius pápa a surai (Suriya in Mesopotamia) címzetes püspöki méltóságát adományozta számára 1929 február 8-án, püspökké Serédi Jusztinián bíboros hercegprímás szentelte 1929. április 28-án. 1929. március 1-én lett a honvédség tábori püspöke. 1928-ban a budapesti egyetem teológiai karának bekebelezett doktora lesz.

A visszavonuló hadsereggel került Ausztriába, majd Svájcban telepedett le Untersegerinben. 27 évig volt az ingenbohli keresztesnővérek zárdalelkésze.  1973. január 27-én halt meg 89 éves korában. Temetési szertartását Mindszenty József bíboros, hercegprímás végezte. Sírhelye Unterägeriben található.

dr. Ladocsi Gáspár
tábori püspök, vezérőrnagy (1994-2001)
Nagybajcson (Győr-Sopron Megye) született 1952. június 26.-án. Középiskolai tanulmányait a Győri Bencés Gimnáziumban végezte. Sorkatonai szolgálatot teljesített: 1970 augusztus 03-tól 1972 augusztus 01-ig Lentiben. Teológiai tanulmányait Esztergomban az Érseki Hittudományi Főiskolán kezdte, majd Budapesten, a Hittudományi Akadémián fejezte be 1977-ben. 1977. június 18.-án szentelték áldozópappá Esztergomban. Teológiai doktor 1978-tól.

1977-1994 között az Esztergomi Érseki Hittudományi Főiskola tanára, 1981-ben az Érseki Papnevelő Intézet megbízott prefektusa. 1979-81 között az Institutum Patristicum Augustineumban tanul Rómában.

1994. május 14-én szentelte püspökké dr. Paskai László bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek a Szent István Bazilikában Budapesten és ekkor iktatták be tábori püspöki hivatalába. 1994. május 21-én Gönz Árpád köztársasági elnök kinevezi dandártábornokká. 1999. május 21-ei hatállyal vezérőrnaggyá léptették elő.

2001. november 28-án a Honvédelmi Miniszter saját kérésére szolgálati nyugállományba helyezi. 2001. november 28-ai hatállyal II. János Pál pápa kinevezi risinói címzetes püspökké és az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye segédpüspökévé. 2002-től tanár az Esztergomi Hittudományi Főiskolán.

Püspöki jelmondata: LABORE GRANUM

dr. SZABÓ TAMÁS JÓZSEF 
tábori püspök, dandártábornok (2001-2007)
1956. október 30-án születetett Zircen. Általános és középiskolai tanulmányait Győrött végezte. 1975-ben érettségizett, majd 1978-ban a budapesti Külkereskedelmi Főiskolán szerzett diplomát. Ezt követően a külkereskedelemben dolgozott, közben 1979-80-ban sorkatonai szolgálatot teljesített Győrben. 1982-ben lépett a Győri Egyházmegye papnövendékei közé. A papságra Győrött, Budapesten, majd Rómában, a Pápai Gergely Egyetemen készült fel. 1988. augusztus 20-án szentelték pappá Győrben. 1990-ben egyháztörténelemből licenciátust szerzett Rómában. 1993-ban a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen teológiai doktori címet szerzett.

1990-92-ig a Győri Szeminárium prefektusa és teológiai tanára. 1992-93-ban a Központi Papnevelő Intézet prefektusa. 1993 és 1999 között – egy év megszakítással – a budapesti Apostoli Nunciatúrán, mint titkár dolgozott. 1995-96-ban Győr-Kisbácsán lelkész. 1995-től a Győri Hittudományi Főiskolán az egyháztörténelem tanára. Több éven keresztül a Sophia Szerzetesi Hittudományi Főiskola tanára is. 1999-ben a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia a Püspökkari Titkárság irodaigazgatójává választotta. Hivatali munkája mellett folyamatosan végzett lelkipásztori szolgálatot a Budapest Felső-Krisztinavárosi Plébánia-templomban, a Ciszterci Nővérek érdligeti „Regina Mundi” Apátságában, valamint az Emmánuel Közösségben.

1997-ben pápai kápláni, 1999-ben pápai prelátusi címet kapott.

II. János Pál pápa 2001. november 28-án püspökké és katonai ordináriussá nevezte ki. Püspökké szentelésére 2002. január 12-én került sor Budapesten a Szent István Bazilikában. Hivatalával összefüggésben Mádl Ferenc köztársasági elnök 2002. január 12-i hatállyal dandártábornokká nevezte ki.

Tábori püspöki szolgálatával párhuzamosan ellátta a katolikus papok börtönmissziójának felügyeletét, valamint a karizmatikus mozgalmak koordinátora volt.

Püspöki jelmondata: „ÚJULJATOK MEG LÉLEKBEN”.

2007 március 15-én, csütörtökön az MKPK Sajtóirodája közölte: „Őszentsége XVI. Benedek pápa elfogadta Dr. Szabó Tamás püspök, katonai ordináriusnak, az Egyházi Törvénykönyv 401. kánon 2. paragrafusának megfelelően, személyes indítékból benyújtott hivatali lemondását.

A Katonai Ordinariátusnak az Apostoli Szentszék által jóváhagyott Szabályzata (Statutum) értelmében az Ordinariátus vezetését további intézkedésig az eddigi általános helynök, főtisztelendő Berta Tibor lelkész alezredes látja el.”

BÍRÓ LÁSZLÓ
tábori püspök (2008-
Szekszárdon született 1950. október 31-én. Szekszárdon szentelik pappá 1974. június 23.-án. 1974-1977 között káplán Mágocson, 1977-ben Szigetváron, majd 1977-1978-ban a pécsi Székesegyházban, eközben 1978-tól szentszéki jegyző. 1980 és 1989 között püspöki szertartó és püspöki titkár. 1983-tól a Pécsi Egyházmegye Hivatásgondozó Bizottság moderátora. 1989-től 1994-ig a Székesegyház plébánosa Pécsett, eközben püspöki bírósági helynök. 1991-től mesterkanonok, 1994-től teológiai tanár.

1994. április 18-án Őszentsége II. János Pál pápa Castrae Galbae-i címzetes püspökké és kalocsa-kecskeméti segédpüspökké nevezte ki. 1994. május 21-én szentelték püspökké a kecskeméti Társszékesegyházban. 1994. június 1-től 1995. augusztus 1-ig kalocsa-kecskeméti érseki helynök volt. Emellett a Főegyházmegyei Szinódus (1995-2000) koordinátori feladatait is ellátta. 1994-től a magyar Katolikus Püspöki konferencia Családügyi referense.

1995-től a budapesti Központi Papnevelő Intézet rektora és az Egyetemi Templom templomigazgatója.

2008. november 20-ia hatállyal őszentsége XVI. Benedek pápa kinevezte Magyarország Katonai Ordináriusáva. Beiktatása 2009. január 9-én volt a Budapesten a szent István bazilikában.

Püspöki jelmondata: TECUM PRO TE

VEZTŐ TÁBORI LELKÉSZEK, ÁLTALÁNOS HELYNÖKÖK 

FOLBA JÁNOS
lelkész ezredes, vezéresperes (1945-1948)
Morvaszentjánosban (Pozsony vármegye) született 1880. aug. 31-én. A jogakadémiát Pozsonyban, zenei tanulmányait Bécsben, a teológiát Esztergomban végezte, ahol 1903 június  24-én  pappá szentelték. Kistapolcsányban káplán, gróf Wenckheim István családjánál nevelő Nagylévárdon.

1909-től Temesváron a tiszti nevelőintézet tanára s a Temesvári Oltáregylet igazgatója. 1914-től tábori lelkész a limanovai 10. lovashadosztálynál, a 15. gyaloghadosztálynál és a 13. hadtestnél. 1918-tól a budapesti Bocskai István Reáliskola tiszti nevelőintézetének tanára. 1923 szeptember 1-től tábori esperes Budapesten, 1926 december 15-től Székesfehérváron, majd a tábori püspökség irodaigazgatója és püspöki helynöke volt.. Előkészítette a magyar és nemzetközi nyilvántartású személyazonossági számrendszert, 1920-27 között összegyűjtötte a Magyarországon található háború előtti és háborús katolikus katonai  anyakönyveket, hazahozatta Bécsből a közös hadsereg Magyarországot érintő anyagának kb. 14.000 kötetét és füzetét. Az egyházi-katonai és nemzetközi anyanyelvi nyilvántartás s a vonatkozó magánjogtörténet szakértője

1940 május 1-én nyugalomba vonult, de külön felkérésre, mint nyugállományú  lelkész a testőrség lelkésze volt 1944 október 15-ig.

Budapesten hunyt el  1967 november  5-én, sírja a Rákoskeresztúri Köztemetőben van.

dr. NÉMETH JÓZSEF
lelkész ezredes, tábori esperes (1948-1950)
Újkéren (Sopron Vármegye) született 1909. nov. 21-én. Győrött 1933 június 18-án szentelték pappá. A Középiskolai Katolikus Fiúinternátus prefektusa. 1935-től Magyaróváron hitoktató.

1938-ban tábori lelkész lesz. 1948-ban Folba János vezéresperes nyugdíjazása után a Katolikus Lelkészi Osztály vezetője. Érdemi munka itt már nem folyt, a lelkészek az erőltetett ütemben fejlesztett néphadseregbeli alakulatokhoz már nem mehettek, a csapatzászlók szentelésére, beszédek tartására nem kerülhetett sor, az ünnepeken csak egy jelmondatot mondhattak el. Őt és egyik beosztottját, Taál János tábori lelkészt letartóztatták, és hadbíróság elé állították 1950. novemberében. 1951. március 8-án, másodfokon izgatás miatt jogerősen 4 év börtönre és teljes vagyonelkobzásra ítélték, a közügyektől 3 évre eltiltották. 1953. szeptember 12-én szabadult. 1990-ben rehabilitálták, és előléptették ezredessé.

Budapesten halt meg 1991. május 1-én. Sírja szülőhelyén az újkéri temetőben van.

SZEKERES MIHÁLY
lelkész alezredes, általános helynök (1996 – 2000)
Gödöllőn született 1959 november 19-én. Vácott a Székesegyházban szentelte pappá Marosi Izidor váci megyéspüspök 1988. június 11-én. 1988-89-ben káplán Vác-Felsővárosban, 1989-1993 között Kinkunhalas-Alsóvárosban. 1993-1994-ben plébános volt Borsosberényben.

Megyéspüspöke 1994-ben 6 évre átengedi a Katonai Ordinariátus szolgálatára. Őrnagyi rendfokozatban 1996-ig helyőrségi tábori lelkész Kecskeméten. 1996-tól alezredesi rendfokozatban a püspökség általános helynök.

2000-ben visszatért a Váci Egyházmegye szolgálatába. Jelenleg Gyömrőn  és Mendén plébános.

dr. SZARADITS JÓZSEF
pápai prelátus, lelkész ezredes, megbízott és kinevezett általános helynök (2001 - 2006)
1951.március 25-én született Kapuváron. Középiskolai tanulmányait Győrben a Bencés Gimnáziumban végezte. Sorkatonai szolgálatát Lentiben töltötte. Teológiai tanulmányait Győrben és Budapesten a Hittudományi Akadémián végezte. Győrben szentelték pappá 1976. június 17-én.

1976-tól a győri Egyházmegyében látott el különböző beosztásokat, káplán volt négy évig, Győrben a Kármelhegyi Boldogasszony plébánián, majd szintén Győrben a Szent Imre plébánián. 1979 októberétől 1981 júniusáig Rómában tanul. 1983-86-ig a győri Papnevelő Intézet spirituálisa. 1983-1994 között teológiai tanár a győri Hittudományi Főiskolán. Ugyanezen időben templomigazgató a győri Orsolyita templomnál és megbízott lelkész Vének községben. 1983-89 között a Püspöki Bíróság jegyzője Győrben, valamint 1988-1994 között plébános Győr-Révfaluban.

1990-ben tiszteletbeli esperes, 1989-1994 között szentszéki bíró.

1994 megyéspüspöke átengedte a Katonai Ordinariátus szolgálatába.  1994. november 01-től kinevezik Tatára tábori esperesnek és egyidejűleg előléptetik alezredessé. 1996-tól tábori esperes Székesfehérvárott. 2001. március 01-től megbízott általános helynök 2003. március 31-ig. 2001-ben előléptetik ezredessé. 2003. április 01-től kinevezett általános helynök 2006. december 28-ig.

2007. január 01-től katonai nyugállományba kerül, egyben ellátja Székesfehérvárott a kisegítő tábori lelkészi beosztást 2008. április 01-ig.

BERTA TIBOR
lelkész ezredes, megbízott és kinevezett általános helynök (2007-
Kaposváron született 1966. június 19-én. Középiskolai tanulmányait az Esztergomi Temesvári Pelbárt Ferences Gimnáziumban végezte, majd sorkatonai szolgálatát töltötte le Marcaliban a Tüzérezrednél 1984-86 között. Teológiai tanulmányait Esztergomban 1986-1991 között végezte az Érseki Hittudományi Főiskolán. Dr. Szendi József megyéspüspök szentelte pappá 1991. június 20-án a Marcali Plébániatemplomban. 1993–ig a Veszprémi Egyházmegye szolgálatában állt Marcaliban, mint káplán.1993-1994–ig a Kaposvári Egyházmegye szolgálatában volt Kaposvárott, mint a Székesegyház káplánja.

1994-ben a Kaposvári Egyházmegye főpásztora átengedi a Katonai Ordinariátus szolgálatába. 1994. október 01-től a Tábori Püspökség titkára, ekkor léptetik elő századossá. 1998-tól az MH Dunántúli Kiképző Központ helyőrségi lelkésze Szombathelyen. 1999-ben soron előléptetik őrnaggyá. 2002. július 16-tól  2003. január 31-ig külföldi szolgálatban vesz részt Koszovóban. 2003. augusztus 01-től tábori esperesi kinevezést kap Székesfehérvárra. 2004. október 01-től soron előléptetik alezredessé. 2007. január 01-től megbízott általános helynök. 2007. március 15-től 2008. november 20-ig a Katonai Ordinariátus vezetője. 2008. augusztus 15.-ei hatállyal előléptetik ezredessé és kinevezik Székesfehérvárra az MH Összhaderőnemi Parancsnokság kiemelt vezető tábori lelkészévé úgy, hogy megbízott általános helynöki teendőit továbbra is ellátja Budapesten. 2008. január 15-től kinevezett általános helynök.