GUIDO ROMANELLI BUDAPESTI MISSZIÓJA

www.zmne.hu

2010. február


A ZMNE napján, az ünnepi műsor keretében,  filmvetítést tartottak GUIDO ROMANELLI ezredesről. Az olasz nyelvű filmet, Kálmán Imre soproni plébános tolmácsolta. A kommentár itt olvasható, a képek a galériában megtekinthetőek.

A Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem területén két emléke is van Guido Romanelli olasz királyi ezredesnek. 2000-ben domborművet avattak tiszteletére ill. a díszterem lépcsőfeljárójánál találjuk mellszobrát.

GUIDO ROMANELLI Siena-ban született 1876. március 15-én. Tizenkét évesen került a Római Katonai Kollégiumba. A katonai Akadémiát Torinóban, hadnagyként fejezte be, 1896-ban. 1897-től néhány évre elhagyta az olasz királyi haderőt, így csak 1905-ben, visszatértekor léptették elő századossá. 1911-ben harcolt Líbiában, majd az első világháborúban Afrikában. 1915-ben őrnaggyá, majd 1917-ben alezredessé léptették elő.

1919. május 6-án – társadalomtudományi és gyarmatügyi diplomája, francia, angol és német tudása okán – Bécsbe, a Szövetséges Olasz Fegyverszüneti Misszióba vezényelték. Május 12-én Budapestre delegálták az olasz misszió budapesti parancsnokaként.

Többször tárgyal Kun Bélával, akit ellenségnek tekint ugyan, de később menlevelet szerez neki és családjának. Budapesti tartózkodása alatt megpróbál enyhíteni a kiéhezett budapestiek nyomorúságos körülményein.

A Tanácsköztársaság idején 1919. június 24-én a fennálló rend elleni fegyveres felkeléshez a Ludovika 27 tisztje és 257 akadémistája csatlakozott. Három tisztre kimondták a halálos ítéletet, és az Oktogonon kívánták őket nyilvánosan felakasztani. Ekkor lépett közbe Romanelli alezredes, és leállította a szövetségesek nevében a nyilvános akasztást.

Magyarországi humanitárius tevékenységének elismeréseként, 1922. november 18-án 11 órakor Romanellit az Országház előtt ünneplő tömeg fogadta, majd több nemes ajándékot vehetett át, köztük egy ékkövekkel kirakott díszkardot, amely ma is megtekinthető Rómában az Olasz Egység Múzeumában. Az elismerések átadásakor Csernoch János esztergomi érsek, bíboros-hercegprímás is beszédet tartott.

Guido Romanelli 96 évesen hunyt el Olaszországban.

A FILM

GUIDO ROMANELLI

BUDAPESTI MISSZIÓJA (1919)

Dokumentum-film (2009)

(Guido Romanelli ezredes budapesti küldetésének

90. évfordulója alkalmából: 1919-2009)

Rendezte: Gilberto Martinelli

1919 márciusában Kun Béla vezetésével hatalomra jut a Tanácsköztársaság Magyarországon. Egy olasz ezredes, Guido Romanelli, az I. Világháború győztes hatalmainak képviseletében katonai misszió meghatalmazott vezetőjeként  érkezik Budapestre. Az ezredes és Kun Béla közötti kapcsolat azonnal bonyolulttá és kényessé válik. Romanelli, nemcsak az Olasz Királyság pozicióját védi, hanem - a hadifoglyokkal való bánásmódról megfogalmazott genfi egyezményre hivatkozva - megmenti a  bolsevista hatalom elleni felkelést szervező Ludovika (Magyar Katonai Akadémia) felkelő tisztjeinek és akadémistáinak életét, bátor és elszánt fellépésével megakdályozza az Oktogon téri kivégzésüket. Az olasz tiszt és magyar kommunista vezér közt kialakul egy kölcsönös párbeszéd a politikai és ideológiai különbségek ellenére. Bár Kun Bélát ellenségnek tekinti Romanelli, mégis mindig becsületesen és szavatartóan viselkedik vele szemben, megpróbálja enyhíteni a kiéhezett budapestiek nyomorúságos körülményeit a humanitárius segélyekkel.

Mindig az igazságérzettől hajtva, Romanelli keményen tiltakozik a francia és román katonai parancsnokoknál a román csaptok fosztogatásai ellen Magyarország katonai megszállásakor. Majd menlevelet szerez Kun Bélának és családjának a Tanácsköztársaság összeomlásának küszöbén, amikor a román csapatok megszállják az országot. Majd csak Horthy Miklós magyar nemzeti  hadserege elől fognak visszavonulni.

Romanelli ezredes magyarországi küldetését a humanitárius tevékenység és katonai morál jellemzi. Az ezredes magyarországi tartózkodásának bemutatásával teszünk egy utazást a korabeli Magyarországon, érintve a Trianoni békeszerződés (1920) következményeként feldarabolt ország helyzetét, amely óriási területet vesztett, köztük az ezeréves magyar államnak jelentős magyar többségű területét is.

Kálmán Imre