GASPARICH KILIT MÁRK

Született Cirkovlyán, (Zala vm.), 1810. április 10.-én.

Horvát földműves családból származott.

A középiskola alsó osztályait a nagykanizsai piarista gimnáziumban végezte.

1827. otkóber 23-án  lépett a ferences rendbe 1833-ban szentelik pappá. Szentantalon majd Pesten hitszónok és nevelő.

1838. március 13-18. között a pesti árvízkor életeket mentett.

Ez évben Szentantalra helyezték, onnan Szombathelyre került. Elöljárói bizalmatlansága miatt kilépett a r-ből, visszatért szülőfalujába.

1848-ban a függetlenség híve, templomról templomra járva ismertette a jobbágyfölszabadítási törvényt, s mozgósított a betört csapatok csapatok ellen. A zalai nemzetőrség egyik vezetője és választott tábori lelkész.

1848. szeptember 29-én  részt vett a pákozdi csatában, hadnagy, majd főhadnagy.

1848 októberétől tábori lelkész Perczel mór tábornok seregében. 1849 január-februárjában terveket szőtt Muraköz fellázítására, miközben Nemegyei Bódog honvéd őrnagy, majd Perczel Mór oldalán harcolt. Számos ütközetben vezette rohamra a magyar csapatokat.

Világos után a nagyszebeni császári hatóságok nagykanizsai jelentkezésre kötelezték. Útlevelet szerzett, Hetéssy Gábor névre állította ki (később a Farkas, majd a Vörös nevet is használta).

1850. márciusában Budán, a Császár-fürdőben lakott, álnéven cikkeket írt a Pesti Naplóba. Pesti ismerőse, Simonyi Antal festő megismertette az utópista szocializmussal. A Mack-Jubál-összeesküvés részese.
1851 nyarától Balatonfüreden élt. 1852. február  9-én Gyöngyösön besúgás nyomán letartóztatták, ügyét a pesti, majd a bécsi haditörvényszék tárgyalta. Halálra ítélték.

1952. augusztus 10-én kötél általi halálra ítélték, augusztus 30-án megfosztották papi rangjától, szeptember 2-án fölakasztották.  1853. szeptember 2-án hajtották végre az ítéletet.

Jeltelen sírba temették.

Művei:

Egyházi beszéd, 1838-iki árvíz elmultával... Pest, 1838.
Az út, igazság és élet... Uo., 1839.
Korszerű szózat... Uo., 1840.
Szózat a káromkodás ellen. Uo., 1841.

Álnevei: Hetéssy Gábor; Öreg bíró; Parrag (mind P. Napló, 1850-52).