RÓNAY JÁCINT JÓZSEF

Székesfehérvár, 1814. május 13. – Pozsony, 1889. április 17.
Szülővárosában és Esztergomban tanult. 1831-ben lépett a bencés rendbe. Győri, bakonybéli és pannonhalmi tanulmányok után 1839-ben pappá szentelik. 1840-től tanár a győri gimnáziumban.
Bölcseleti doktor.

1848-ban a győri nemzetőrök tábori lelkésze. 1849. május 2-án kelt napiparancsában Görgei tábornok kinevezte a VII. hadtest tábori lelkészének. Hadlelkészi állását nem foglalta el.

1850-1866 között Londonban tanításból élt. Ő oktatta Kossuth Lajos gyermekeit is.

1861-ben távollétében Székesfehérvár országgyűlési képviselőnek, Győr városi képviselőtestületi tagnak választotta, ő azonban nem folyamodott kegyelemért.

Az emigráció politikai és mindenek előtt tudományos életének meghatározó alakja, Széchenyi István gróf röpiratának, a „Blick”-nek a megjelentetésében is fontos szerepet játszott.

1866-ban tért haza.

1867-ben az egyik győri választókerület országgyűlési képviselője. 1867-ben  részt vett a Magyar Történelmi Társulat megszervezésében, 1867-1871 között  szerkesztette a MTA hivatalos lapját, az Akadémiai  Értesítőt.

1871-72-ben Rudolf trónörököst a magyar történelemre tanította. 1872-től esztergomi főegyházmegyés pap lett. 1875-1883 között Mária Valéria főherceggnő nevelője.

1872-ben pozsonyi nagyprépost, 1873-ban skodari címzetes püspök.

1883-tól Pozsonyban élt visszavonulva, gazdag könyvtárát a pozsonyi Közművelődési Egyesületre hagyta.

1847-től a Magyar Tudományos Akadémia  levelező, 1867-től rendes tagja.

Sokoldalú, az új gondolatokra igen fogékony tudós. Győri gimnáziumi tanár korában írta a hazai lélektani irodalomban új irányt jelző pszichológiai műveit. Ebben az időben számos romantikus színművet is írt, később színházi témájú könyveket jelentetett meg. 1862-1866 között az emigrációból hazaküldött cikkeit hazai lapok közölték, ezekben (elsőként a hazai tudományos  szakirodalomban) Charles Darwin tanait ismertette. Több művét távollétében adták ki ekkor a magyar kiadók.

Művei:

Mutatvány a tapasztalati lélektan köréből. Győr, 1846.
Jellemismeret. Győr, 1847.
Társalkodó (1848. Az emberi agyról és befolyásáról a szellemi életre)
A tűzimádó bölcs az ősvilágok emlékeiről. Pest, 1860.
Fajkeletkezés. Az embernek helye a term-ben és régisége. Pest, 1864.
Jellemrajzok az angol színvilágból. Pest, 1865.
Az ősember haladásáról. Pest, 1868.