|
P. DR. ZADRAVECZ ISTVÁN OFM
vezérőrnagy, tábori püspök
1884. július 26-án született Csáktornyán (Zala Vármegye).
Elemi és középiskoláit Dunaföldváron és Baján végezte.
1898-ban lépett a ferences rendbe.
Filozófiát Zágrábban, teológiát Rómában tanult, ahol dogmatikából és szónoklattanból doktorált. 1907-ben Rómában a Lateráni Bazilikában szentelték pappá.
Hazatérve Gyöngyösön és Baján teológiai tanár, 1914-től a szegedi ferences rendház házfőnöke volt 1920-ig.
XV. Benedek pápa 1920. március 23-én domitianopolatan-i címzetes püspökké, valamint a Magyar Nemzeti Hadsereg Apostoli Helynökévé nevezte ki, Horthy Miklós kormányzó pedig május 7-én megbízta a Nemzeti Hadsereg lelkészetének vezetésével. 1920. augusztus 24-én a szegedi ferences templomban történt meg püspökké szentelése, melyet Csernoch János bíboros, hercegprímás végzett.
Püspöki jelmondata: PRO REGNO MARIANO
Mindent megtett az egységes és jól felkészült katonalelkészi kar megteremtése érdekében. Lendülete és szerzetesi elkötelezettsége lévén sokat küzdött a működés feltételeinek javításáért, a tábori lelkészek szervezett felkészítésért. Minden intézkedésében és beszédében a későbbi „nagy feladatokra” készítette fel lelkészeit, és ennek jegyében szervezte akcióit, a szegények megsegítését, a hadiárvák gondozását, a hősi halottak emlékének ápolását. Minden alkalmat megragadott a katonahősök emlékének őrzése, a védőszentek, közöttük Kapisztrán Szent János kultuszának, a katonasírok gondozása eszméjének terjesztése, a tábori kápolnák építése, a katonák számára énekes könyvek nyomtatása, a laktanyákba jó könyvek eljuttatása, és könyvtárak létesítése érdekében. A legénység részére bevezette a szobánkénti hitoktatást és különböző előadások megtartását. Nem volt az országban hősi szobor, emléktábla vagy zászlószentelés, amelyre meg ne hívták volna.
Az apostoli tábori helynökségről 1926. június 13.-án kelt levelében lemondott, melyet a pápa és Magyarország kormányzója is elfogadott.
Lemondását követően papi tevékenységet folytat, pasztorációs úton kétszer jár Amerikában, és egyszer a Szentföldön. Két püspöki kinevezést utasít vissza, mert nem látja kinevezésének semmi értelmét. Könyveket ír, és társadalmi megmozdulásokon szónokol. A kolostorban többször felkeresi a kormányzó, véleményt kérve Zadravecztől a politikai helyzetet illetően. A Szentföld című kiadványt is szerkesztette, de részt vett a Katolikus Lexikon szerkesztési munkálataiban is.
1944-ben az esztergomi érsek, Serédi Jusztinián kérésére részt vesz Szálasi eskütételén, mint felsőházi tag, s tájékoztatja a prímást a ceremóniáról. Majd a magyar szentföldi (Hűvösvölgy) ferences kolostorba vonul vissza, ahol üldözött zsidók százait rejtegeti rendtársaival, s olykor még a nyilasoktól is kap az élelmezéshez segítséget. Régi barátja a szegedi Lőw Immanuel rabbi megmentésére is kísérletet tesz, de mire megérkezik a szabadon bocsátásról szóló belügyminiszteri engedély, az idős rabbi a gettó kórházában meghal.
A II. Világháború után 1945-ben letartóztatták, uszító beszédek, háborús és népellenes bűntett vádjával kétévi szabadságvesztésre ítélték.
1947-es tavaszi kiszabadulása után a ferences rend máriagyűdi rendházában, majd Budapesten, később a kitelepítés miatt Homgrod és Alsóvadász községekben, majd a pilisszentlászlói és a szomori plébániákon élt. 1955-től Zsámbékon a plébánián kapott helyet. Mintegy harminc, a teológiáról politikai okokból elbocsátott kispapot szentel titokban, s egyéb egyházi szolgálatokat is vállal, a nyilvánosság kizárásával.
Zsámbékon halt meg 1965. november 13-án, temetési szertartását Szabó Imre püspök végezte.
Sírja, kívánsága szerint Esztergomban a Ferences Templom és Rendház kriptájában van.
Művei:
Ezernyi beszéde és lelkigyakorlata kéziratban, a Budai Ferences Rendház Könyvtárában található. Rádióbeszédeinek felvételeit megsemmisítették, így csak egyetlen, Szent Lászlóról tartott beszéde maradt meg a Magyar Rádió archívumában.
Alverna (1926, Budapest)
A Szentföld (1931, Budapest)
Jubileumi beszéde (1921)
Mátraverebély-Szentkút / A kegyhely története
Kapisztrán - Történet 5 képben (1921)
Nevéhez fűződik a Damkó József szobrász által készített és a Budai Várban ma is álló Kapisztrán Szent János szobor felállítása.
REQUIEM aeternam dona ei, Domine, et lux perpetua luceat ei.
Requiescat in pace. Amen.
Zadravecz István tábori püspökről AJÁNLÓ rovatunkban olvashatnak bővebben.
|
