ktp.hu/hírek




FELHÍVÁS – MEGHÍVÓ

A Katolikus Tábori Püspökség szeretettel hívja a Magyar Honvédségben

 szolgálatot teljesítő katonákat, közalkalmazottakat és családtagjaikat a

XVI.

NEMZETI  KATONAI  ZARÁNDOKLATRA
 

ÉS


IV. CSALÁDI NAPRA

 
Ideje: 2010. SZEPTEMBER 25. szombat

Helye: Budakeszi-Makkosmária

A zarándoklat tervezett programja:

09.45  órától          Beérkezés, regisztráció

10.30  órakor        Ünnepi szentmise (A szentmisét Bíró László tábori püspök mutatja be)

12.00 órakor         Ebéd

kb. 13.00 órától 

MAKKOSMÁRIA MEGKÖZELÍTHETŐSÉGE:

Gyalogosan:

A Normafától a zöld kereszt jelzésű kb. 2,5 km-es erdei úton.


Tömegközlekedéssel:

A Moszkva térről induló 22-es busszal budakeszi templomig, majd onnan a Makkosi úton kb. 15-20 percnyi sétával a kegytemplomhoz.


Gépjárművel:

1. Budakesziről a Fő utcáról a katolikus templomtól kb. 100 méterre levő Napsugár utcán felfelé kell haladni a Makkosi útra, melynek végén található a kegytemplom. (Az út nagyon rossz állapotban van, csak lassan lehet haladni.)

2. Budakesziről a Fő utcáról a katolikus templomtól kb. 100 méterre levő Napsugár utcán felfelé kell haladni a Makkosi útra, melyről jobbra fordulva a Megyeri útra érhetünk, majd balra kell fordulni a Gerinc utcába, melyen felfelé haladva balra elérjük Besenyő utcát melyről jobbra fordulva a Makkosi útra érünk ki. (Az út nagyon keskeny, csak személygépkocsival járható)

További információ és tájékoztatás:     
                                                            
Berta Tibor ezredes, általános helynöktől

Tel.: 1/474-12-71; HM: 21-733, Mobil: 30/955 90 04

dr. Hankovszky Béla őrnagy, kiemelt lelkésztől

Mobil: 20/66 25 560

Jelentkezés a létszám, kapcsolattartó és elérhetőség megjelölésével az alábbi elérhetőségeken:

Fejér Ádám főhadnagy

Tel.: 1/474 12 71 HM: 21 733 Fax: 1/354 16 25 

E-mail: Ezt a címet a spamrobotok ellen védjük. Engedélyezze a Javascript használatát, hogy megtekinthesse.

Jelentkezési lap a zarándoklatra:

A BÚCSÚJÁRÓHELY TÖRTÉNETE

A kegyhely története a 18. századba nyúlik vissza. 1731-ben egy Traub János nevű legény a budakeszi határában fekvő szőlőkbe igyekezett. Egy útszéli tölgyfánál a szenvedő Krisztus arca jelent meg előtte. Traub később beteg lett. Csodás gyógyulása után egy Falconeri nevű olasz származású budai festőtől olajfestményt vásárolt, mely a Gyermekét tápláló Szűzanyát ábrázolta. A képet a tölgyfára függesztette.

Hamarosan sokan kezdték látogatni ezt a helyet. Acsádi Ádám veszprémi püspök kivizsgáltatta az eseményeket és engedélyezte, hogy a szentképet nyilvános tiszteletben részesítsék. A zarándokok adományaiból kicsi kápolna épült a Mária-kép fölé. Gondozására a közelben élő két remete vállalkozott. A fokozódó érdeklődés eredményezte, hogy az Óbudán működő Trinitárius szerzetesrend egy templomot és egy kis kolostort épített.

A Trinitárius Rend: „A Fogolykiváltó Szűzanya Szentháromságról nevezett Rendje" a török harcok idején egész Dél-Európában fogságba esett keresztények kiváltásán fáradozott. Pénzt gyűjtöttek erre a célra. A Rend története azonban mintegy kilencezer olyan szerzetesről is tud, aki saját magát cseréltette ki egy-egy hadifogolyért.

Koller Ignác veszprémi püspök 1768-ban szentelte fel a templomot tízezernél is több zarándok jelenlétében. A templomban elhelyezték a tölgyfa törzsét és a kegyképet. Rövid időn belül 50 csodálatos gyógyulás és imameghallgatás történt itt a Szent Szűz közbenjárására.

A virágzó Mária-kegyhely azonban nem sokáig működhetett. II. József császár 1784-ben a Trinitáriusok Rendjét is feloszlatta és a templomot bezáratta. A kegyképet és a fatörzset a budakeszi plébániatemplomba vitték le, és itt megőrizték. A kolostor és a kegytemplom világiak kezére került és néhány évtized alatt romos lett.

Az első világháború alatt Miller József budakeszi plébános a templomromot a hozzátartozó kolostorral együtt az egyház számára visszavásárolta.

A második világháború előtt néhány évvel a Fájdalmas Szűzanya tiszteletére alapított Szervita Rend papjai kezdtek újra szentmisét mondani vasárnapokon és Mária-ünnepeken a romokból összeállított kis kápolnában, a mai gyóntatófolyosó helyén. A világháború alatt és után mind többen jöttek ide hadifogoly hozzátartozóikért imádkozni. Meghonosodott a Fogolykiváltó Boldogasszony tisztelete.

A hívek adományaiból és munkájából a szervita atyák néhány év alatt felépítették a jelenlegi templomot, melyet 1950-ben Shvoy Lajos székesfehérvári püspök szentelt fel. Újra elhelyezték a plébániatemplomban megőrzött fatörzset és kegyképet, a kegyoltár mögött illetve fölött.

A szerzetesrendek felosztása után 1950-ben távozni kényszerült szervita atyák helyébe az egyházmegye keretébe felvett P. Tamás János jezsuita atya lett a kegytemplom vezető lelkésze. 33 esztendőn át végezte a kegyhely fejlesztésével járó igen áldozatos munkáját. Utána a Domonkos Rend vette át a kegyhelyet, egy ideig a noviciátus is itt működött. Utánuk a Székesfehérvári Egyházmegye folytja a kegytemplom gondozását.

A kegytemplomban ez idő szerint is a „foglyokért" imádkozunk a Fogolykiváltó Szűzanyához. A kábítószeresekért, alkoholistákért, a testiség-, a szerencsejátékok és minden más káros szenvedélyek rabjaiért. Azokért is, akik szenvednek miattuk (családjaik...); akik felszabadításukért fáradoznak; a fiatalokért is, hogy bölcsen, erős akarattal kerüljék a szenvedélyek csapdáit.

A NEMZETI KATONAI ZARÁNDOKLAT TÖRTÉNETE

1994-ben hívták meg dr. Ladocsi Gáspár tábori püspököt a zala megyei Búcsúszentlászlóra, hogy mutassa be az ünnepi szentmisét Fogolykiváltó Boldogasszony ünnepén. Az akkori plébános Horváth Albin OFM, plébános kérésére a következő években a Fogolykiváltó Boldogasszony napi szentmisét Ladocsi püspök úr mutatta be a tábori lelkészekkel, akik katonákkal érkeztek a zarándoklatra.

1998-tól a Magyar Honvédség Dunántúli Kiképző Központ elöljárói fontosnak tartották a zarándoklat katonai jellegét még jobban kidomborítani, így több éven keresztül az alakulat Savaria Laktanyájának tisztjei, tiszthelyettesei és sorkatonái látták el a különböző feladatokat a zarándoklaton: előkészítési munkálatok, logisztikai és egészségügyi biztosítás, díszelgő alegység biztosítása.

Ezúton is szeretnénk kifejezni köszönetünket a Savaria Laktanya akkori parancsnokainak és vezetésének, hogy a búcsúszentlászlói zarándoklatot támogatták, akiket név szerint is szeretnénk itt megemlíteni (a teljesség igénye nélkül): Náday Gyula alezredes, Dömény Sándor ezredes, Csönge József alezredes, Busa László alezredes, Boros Géza alezredes, +Horváth Tamás alezredes, Juhász Attila alezredes, Kovács Ödön őrnagy, Török János őrnagy.

A zarándoklatokon több alkalommal közreműködött a veszprémi és a kaposvári helyőrségi katonazenekar.

2003-ban a zarándoklaton részt vett František Rábek szlovák tábori püspök.

2006-ban különböző megfontolások, valamint a honvédségben kialakult változások miatt a zarándoklat helyszínét a Budakeszi mellett levő Makkosmária búcsújáróhelyre helyeztük át.

A zarándoklatot az évek során családi programokkal, előadásokkal, koncertekkel igyekeztünk gazdagítani.

2007-ben az ünnepi szentmisét élő adásban közvetítette a Mária Rádió. 2009-ben a zarándoklat szentmiséjét dr. Juliusz Janusz c.érsek, apostoli nuncius mutatta be.

PAPSZENTELÉS

ktp.hu/hírek

A Katonai Ordinariátus örömmel tudatja, hogy

Bíró László püspök, katonai ordinárius

2010. augusztus 15-én, vasárnap, Nagyboldogasszony ünnepén

áldozópappá szenteli


Makovics Milán Mór

diákónust.





Az ünnepi szentmise 10 óra 30 perckor kezdődik 

a Bonyhádi Római Katolikus Plébániatemplomban

(Bonyhád Szabadság tér 11.)

Markovics Milán Mór 1980. augusztus 24-én születt Bonyhádon. Édesapja dekoratőr, jelenleg ingatlan-értékesítési szervező, édesanyja óvónő, a bonyhádi kistérség óvodáinak vezetője.

Általános, majd középiskolai tanulmányait Bonyhádon végezte.

A Pécsi Hittudományi Főiskolát 2005-ben fejezte be. 

Szülővárosában elsőként vett részt a kórházi lelkigondozásban és a honvéd hagyományőrzés megszervezésében, illetve a hadisírok keresésében és gondozásában.

Jelenleg a Semmelweis Egyetem lelkigondozó szakán végzi tanulmányait, melynek végzős hallgatója. Szakdolgozatát a katonák lelkigondozásáról tervezi megírni.

Diákónussá Bíró László tábori püspök szentelte fel Hódmezővásárhelyen.

LOURDES 2011. (2.)

ktp.hu/hírek


Mi teszi a zarándoklatot zarándoklattá, és a zarándokot zarándokká?

Egy olyan sorozatot indítunk el, amellyel szellemi, történeti, spirituális segítséget szeretnénk nyújtani azoknak, akik zarándokká akarnak válni.

A célunk elsősorban a Lourdes-i Nemzetközi Katonai Zarándoklatra való fölkészülés szolgálata, de minden más ide tartozó tevékenység segítése is, irányuljon az akár Makkosmáriára, a Nemzeti Katonai Zarándoklatra, vagy Csíksomlyóra, az összmagyar kegyhelyre, hogy akik elindulnak nehogy önmagukat csalják meg és csapják be lelki és fizikai útjuk során.

Lássuk magunkat tisztán, pontosan, reálisan és legyünk tisztában motivációinkkal.

Kultúrális, vallástörténeti, történeti, teológiai és liturgiai kapaszkodókat szeretnénk nyújtani mindazoknak, akik vállalják a lelki és fizikai "kalandot" a megújulásra és a végső cél megtalálására.

1.

Mitől zarándoklat a zarándoklat?

Örkény István: Az élet értelme

Ha sok cseresznyepaprikát madzagra fűzünk, abból lesz a paprikakoszorú.

Ha viszont nem fűzzük fel őket, nem lesz belőlük koszorú.

Pedig a paprika ugyanannyi, éppoly piros, éppoly erős.

De mégse koszorú.

Csak a madzag tenné? Nem a madzag teszi.

Az a madzag, mint tudjuk, mellékes, harmadrangú valami.

Hát akkor mi?

Aki ezen elgondolkozik, s ügyel rá, hogy gondolatai ne kalandozzanak összevissza,

 hanem helyes irányban haladjanak, nagy igazságoknak jöhet a nyomára.

A zarándoklat mint egyetemes, felekezet fölötti jelenség utazást, útonlétet jelent, innen oda menni: elindulni, menni, megérkezni, hazatérni; távolodni, közeledni, visszatérni. Ugyanakkor ez az út csak olyan, mint a „madzag a paprikakoszorúban”, hiszen a sétáló, a kiránduló, a túrista, vagy a menekült is úton van, mégsem zarándok. A szándék, a lelkület teszi a dolgokat azzá, amik.

A zarándok - bármilyen vallású is legyen - az Istennel, istenséggel, vagy vallástörténeti fogalommal élve a „szenttel” akar találkozni, spirituális céljai vannak. Egyfajta kötelezettséget teljesít, nehezedjen az rá akár kívülről, mint vallása elvárása, vagy belülről, lelkiismerete szavaként. Tehát nem a kíváncsiság vezeti. Megtisztulásra, bűnbocsánatra, érdemszerzésre vágyik, és ennek megfelelően találja meg zarándoklásának eszközeit is: böjt, fizikai – lelki tisztulási ritusok, lemondás, önkorlátozás, erőfeszítés és áldozathozatal. A zarándoklat külső és belső elvárásokhoz is igazodik, megnyilvánul az ember öltözékén, viselkedésén, és nyomot hagy lelkiállapotán, hangulatán, gesztusain, meghatározza mit tegyen, vagy ne tegyen az ember. A zarándoklás az egész embert érinti - bármilyen vallás keretei között végezzék is azt - úgy, ahogy azt a keresztény antropológia is állítja: a testet, a lelket, a szellemet.

A zarándoklás kizár bizonyos motivációkat: haszon, kíváncsiság, nyugtalanság; és föltételezi az engedelmesség, a türelem, az előzékenység, az áldozatvállalás, az ima és a böjt lelkületét. A zarándoklat vallási, egyfajta hitből eredő és fakadó aktus.

(A következő rész a zarándoklás archaikus, ősi gyökereivel foglalkozik)