LOURDES 2005.

46. NEMZETKÖZI KATONAI ZARÁNDOKLAT

Lourdes üzenete

honvedelem.hu, 2005. május

Május 11-19. között rendezték meg a Francia Hadsereg által szervezett 46. Nemzetközi Katonai Zarándoklatot a dél-franciaországi Pireneusok hegyeiben található Lourdes városában. A Magyar Honvédség részére először nyílt lehetőség arra, hogy katonái egy nemzetközi törzs alárendeltségében dolgozó Táborállító Alegységben feladatot végezzenek, illetve részt vegyenek a zarándoklat programjainak biztosításában. Az eseményen egy időben, változó létszámban és összetételben 25-30 állam több mint tízezer katonája vett részt. A szervezők és a résztvevők közül az alábbiak gondolatait közreadva ismerhetik meg, hogy ki hogyan látja a zarándoklat lényegét, hazatérése után milyen élmények maradtak benne.

Dr. Szabó Tamás dandártábornok, tábori püspök

Évről évre több katona jelentkezik a zarándoklatra, és hála Istennek, a program egyre népszerűbb a Magyar Honvédségen belül. Külön öröm számomra, ha más felekezetek hívei is jelzik részvételi szándékukat, nem is beszélve azokról, akik nem tartoznak semmilyen vallási vagy egyházi közösséghez. A katonai zarándoklat egy új ablak a világra, és csak a résztvevőn múlik, hogy kinyitja-e ezt az ablakot és hogy ki is néz-e rajta. Ezt már többen megtették, és elmondásuk szerint semmihez nem hasonlítható élményekkel gazdagodtak, lélekben felfrissülve tértek vissza alakulatukhoz.

Horváth József százados, tábori káplán, Tata

Az élmények kiemelnek bennünket a hétköznapokból, felfrissítenek, örömöt és tettrekészséget eredményeznek. Ez esetben olyan élményekről beszélhetünk, ahogy többen mondták is, amelyek nem napokra és hetekre, hanem egy életre szólnak. Kívánom szívből, hogy mindenki számára maradandó élmény legyen mindez, melyből erőt meríthet további életéhez.

Kási Ferenc sz. szakaszvezető, Logisztikai és Támogató Ezred, Veszprém

Így utólag nehéz szavakba önteni, amit az ember átélt a zarándokútja során. Azon tanakodom, hogy utazásom talán a véletlennek köszönhető, hisz én csak beszélgetni indultam tábori lelkészünkhöz, Szabó Mihály őrnagy úrhoz, aki biztatására és parancsnokom támogatásával már második alkalommal járhattam e gyönyörű kegyhelyen, a lourdes-i Mária jelenések helyszínén, és tapasztalhattam meg, hogy Isten számomra is elérhető közelségbe került. Az utazás lehetőséget adott számomra, hogy a szinte katonai fesztivál jellegű és hangulatú rendezvényen ismeretséget kössek az élet és a hit dolgairól hasonló nézeteket valló katonatársaimmal, illetve más nemzetek katonáival. Ezt a számomra felemelő érzés megtapasztalását kívánom a következő években kiutazóknak.

Orosz László zászlós, Légvédelmi Rakéta Dandár, Győr

Immár második alkalommal vehettem részt a lourdes-i nemzetközi katonai zarándoklaton. Idén, mint a magyar előkészítő alegység tagja lehetőségem kínálkozott arra is, hogy egy vegyes francia-német-magyar kötelék tagjaként részt vehessek a katonai tábor felépítésében, működtetésében és bontásában. Mindhárom nemzet katonái tisztességes munkát végeztek, és ennek eredményeként kivívták egymás megbecsülését, elismerését.
Ismét megdöbbentő volt szembesülni a másik két nemzet szinte korlátlan logisztikai lehetőségeivel. Ha a magyar katona sokrétűsége és munkaintenzitása párosulhatna idehaza is ilyen szintű háttérbiztosítással, honvédségünk a NATO élvonalába kerülhetne, legalábbis hatékonysága tekintetében. Sajnálatos módon a tisztességes munkával megszerzett becsületet néhány ember "magyaros” mentalitásával könnyedén el lehet veszíteni - gondolok itt például az étkezdei gyűjtögető életmódra, vagy a túlzott mértékű alkoholfogyasztásra. Fájdalmas volt hívő katolikusként egy kiemelt jelentőségű zarándokhelyen szembesülni némelyek vulgáris, az istenkáromlást sem nélkülöző megnyilvánulásaival. Mindezek vallásosságtól függetlenül minden jóérzésű ember lelkivilágát sértették. Ez az időnként előforduló, minden szocializációt nélkülöző magatartás rámutatott a Honvédségi Etikai Kódex mielőbbi alkalmazásának sürgősségére. A hely miliője, a több ezer katona közös imájának ereje képes volt felülemelni a részvevőket az árnyoldalakon, és monumentális erővel kiszakítani a megszokott hétköznapok világából bennünket. Erőt, lelki feltöltődést kaptunk a hazatérés utáni szolgálat folytatásához, az apostolok küldetéséhez hasonlóan alázattal, becsülettel, de emelt fővel elviselve a nehézségeket is.

Kuminka Marianna főtörzsőrmester, Alba Regia Vezetésbiztosító Zászlóalj, Székesfehérvár

Már másodszor vettem részt ezen a találkozón, és mindkétszer izgatottan készülődtem az útra. Éreztem, hogy élményekben gazdagodva, lelkileg feltöltődve érkezem majd vissza. A háromnapos hosszú utazásunkat kárpótolta a csodálatos táj, a városok látványa, melyeket a szervezőknek köszönhetően megtekinthettünk. A Mária-jelenésekről híres kisvárosban nyugalmat, békét és szeretetet találhattunk, lelkipásztorunk vezetésével hitünkbe mélyülve elmélkedhettünk. Voltak kollégák, akik a francia borok kóstolgatásába feledkeztek bele, és így találták meg belső lelki egyensúlyukat. Érdeklődéssel figyeltem a különböző nemzetek színes katonai egyenruháit. Mi a gyakorlóöltözetünkben szerényen meneteltünk a parádés utcai felvonulásokon. A zarándokokhoz csatlakozva részt vettünk a rendezvényeken, és csak ámulva figyeltük más nemzetek egységes, jókedvű és ritmusos éneklését, fegyelmezett menetelését, ahogy azokon az egységélményt megélve jelen voltak. Talán majd egyszer bennünk is felpattan ez a szikra, és merjük majd önfeledten énekelni a magyar himnuszt, kiáltani hogy, "ria-ria Hungária. Kalandos utazásunk volt hazafelé, a busz elromlott, lassan közeledtünk a határhoz. Fáradtak voltunk, de összekovácsolt minket a munka, a szolgálat, az együtt eltöltött szabadidő, és a kicsit hosszúra nyúlt francia esték. Köszönöm a lehetőséget.

Bende Lajosné főtörzsőrmester, Szegedi Katonai Ügyészség

Amikor a munkahelyemre megérkezett a lourdes-i zarándoklatot hirdető plakát és jelentkezési lap, azonnal arra gondoltam, hogy nekem ott kell lennem. 1978 óta dolgozom a honvédségnél polgári alkalmazottként, majd tiszthelyettesként, de soha nem hallottam a nemzetközi katonai zarándoklatról. Szüleim vallásosan neveltek, édesanyám és testvérem már volt Lourdes-ban. Tiszthelyettes munkatársnőmmel úgy döntöttünk, hogy megyünk. Magyarországon többször voltam már zarándokúton, ezeken a szent helyeken erősebben éreztem Isten jelenlétét magam körül. Hálát adok, hogy életemben jelen van. Úgy érzem, hogy hitem minden bajon, nehézségen átsegít. Nagyon tisztelem Máriát, amiért fia megalázása, megkínzása, majd elvesztése után is rendületlenül hinni tudott Istenben. Meghatott a betegek nagy türelme, gyógyulásukba vetett hitük, amint hosszú sorokban várakoznak arra, hogy a barlang felett elhelyezett Mária-szobor előtt eltolják rokkantkocsikba kényszerült testüket; az ápolók figyelmessége, amellyel a mozgásukban korlátozott embereket körülveszik; maga a kegyhely, amely gyönyörű környezetben található; a Bernadett templom, amely építészetileg is remekműnek nevezhető; a hatalmas föld alatti bazilika, ahol több mint húszezer ember hallgathat szentmisét; az ember nagyságú szobrok, amelyek a keresztutat szegélyezik. Jó volt látni és részt venni abban a gyertyás körmenetben, ahol a különböző nemzetek katonái rendezett alakzatban vonultak a város utcáin égő gyertyákkal kezükben, miközben Máriához énekeltek. Jézus szótlanul viselte szenvedését, mi nem mindig. Mivel minden rendezvényen részt vettünk és kevés szabadidőnk alatt a kegyhely minden szépségét szerettük volna megnézni, így fokozott fizikai megterhelésnek tettük ki lábainkat, amit a bakancs ráadásul még jól fel is tört. Jónak tartom, hogy a különböző nemzetek katonái - köztük a magyarok is - részt vehetnek a lourdes-i zarándoklaton. Megmutatva a világnak: a katonák is békét szeretnének. A vallásos katona ezen zarándoklati úton még közelebb kerülhetett Istenhez. Azokban is, akik csak a kirándulás kedvéért utaztak e helyre, a rendezvények ünnepélyessége és szépsége biztosan nagy élményt hagyott. Köszönöm a HM Tábori Lelkészi Szolgálat Katolikus Szolgálati Ágának, hogy jelentős anyagi kedvezménnyel eljuthattam e világhírű kegyhelyre. Szeretnék máskor is Lourdes-ba zarándokolni, de már a családommal együtt.

Vámos Nikoletta őrmester, Műszaki Dandár, Szentes

Mikor az alakulatnál értesültem a lourdes-i zarándoklatról, egyből jelentkeztem rá, mivel kíváncsi voltam, hogy milyen lehet és hogyan zajlik. Ez volt az első külföldi utam a honvédség keretein belül, de nem csalódtam. Ez az út lehetőséget teremtett, hogy új embereket, más nemzetek szokásait ismerjem meg. Sok nemzet képviseltette magát, így nagyszerű alkalom nyílt a más országok katonáival való ismerkedésre. Nem gondolom, hogy e rövid idő alatt életre szóló barátságok kötődtek volna, de azt hiszem, hogy mindenki szép emlékekkel tért haza. Magával ragadó élmény volt látni a Bernadett templomot, és részt venni a megnyitó-ünnepségen a föld alatti bazilikában, ahol civil emberek és katonák közösen vettünk részt. Számomra a legmegrendítőbb az volt, hogy láttam a sok tolószékbe kényszerült embert, akik a gyógyulásban reménykedve érkeztek a kegyhelyre. Tiszteletre méltó az ő hitük, kitartásuk és akaraterejük, amivel ritkán találkozhat az ember. Különös érzés volt végigmenni az utcákon, látva, hogy a város szinte valamennyi üzletében megtalálhatóak a vallási ajándékok, kegytárgyak az idelátogatók számára. Még furcsább volt, mikor egy magyar üzletre találtunk, ahol a tulajdonos nagy barátsággal fogadott minket, magyarokat. Ez az út remek alkalom arra, hogy az ember elgondolkodjon és esetleg változtasson korábbi életszemléletén. Úgy gondolom, hogy maradandó élményt nyújtott ez minden résztvevő számára és akinek lehetősége van egy ilyen jellegű utazásra, az semmiképpen se mulassza el.

Fekete ftzls.

Katonai zarándoklat Lourdes-ba

honvedelem.hu, 2005.06.17.

A Francia Hadsereg Katolikus Tábori Püspöksége idén is meghívta a magyar katonákat a lourdes-i nemzetközi katonai zarándoklatra. A baráti invitálásra a Honvédelmi Minisztérium (HM) és a HM Tábori Lelkészi Szolgálat katolikus szolgálati ág tábori püspökének dr. Szabó Tamás dandártábornoknak közreműködésével ezúttal 112 fő vett részt az 1958-tól évente ismétlődő katonai zarándoklaton. A zarándoklaton – amelyre öt kontinens 32 országából 16 450 katona érkezett – jelen volt Iváncsik Imre, a HM politikai államtitkára, dr. Svéd László orvos vezérőrnagy, az MH Egészségügyi Parancsnokság parancsnoka, valamint Végh Ferenc nyugállományú vezérezredes is. A szervezést ezúttal is Posgay András százados, a tábori püspökség tisztje végezte.

Lourdes-nak, a dél-franciaországi Gave folyó partján épült különleges szépségű kisvárosnak immár 1858 óta messze földön híre van. A később szentté avatott 14 éves Bernadette Soubriousnak, az egyházi krónikák szerint – az évben – a közeli Massabielle sziklabarlangnál, 18 alkalommal jelent meg a Szűzanya. A barlangban ekkor fakadt forrás vize pedig – az utóbbi 140 évben – sok reménytelen betegnek hozott csodás gyógyulást. A statisztikák szerint a világ 170 országából eddig ötmillió zarándok fordult meg Lourdes-ban, és hónapról hónapra tízezerszám érkeznek ide ma is a lelki megtisztulás és a gyógyulás reményében.

Az élményekben gazdag, kissé fárasztó háromnapos utazás első állomása Padova volt, ahol az olasz haderő 32. Reggimentó Trausmissioni alakulat kaszárnyájában kaptunk szállást. A határ átlépése után „erőltetett” menetben, az antipápák egykori székhelyére, a különleges szépségű Avignon-ba érkeztünk. Rövid palotalátogatás után a közeli Draguignan-ban kötöttünk ki, ahol a francia hadsereg tüzértiszti iskolájának lettünk vendégei. Lourdes-be érkezésünk előtt elrobogtunk Tarbes mellett is, amely a Bercsényi Lászlóról – Franciaországban marsallá előlépett kuruc kapitányról – elnevezett deszantalakulat helyőrsége.

Lourdes a Pireneusok lejtőjén meghúzódó település, szép környezetével, nyüzsgő-mozgalmas életével már az első órákban elvarázsolja a látogatókat. A Save folyó mellett felsorakozó kitűnő szállodák, a városka legkisebb utcáiban is megtalálható vendéglők, ajándéküzletek mind-mind az ide érkező zarándokokra várnak, és az itt élő emberek szívélyessége is magával ragadó.

A 48. nemzetközi katonai zarándoklat szlogenje egy közismert egyházi ének egyetlen sorában fogalmazódott meg: „Forrassz eggyé békességben minden népet s nemzetet!”. Nos ez a gondolat hatotta át már az első nap a bazilika előtti téren rendezett megnyitóünnepséget, ahova a magyar zarándokok is a délceg zászlóvivőket követve felsorakoztak. Az ünnepség a zenekarok bemutatásával kezdődött, majd a részt vevő országok küldöttségeinek hivatalos bemutatása következett. A püspökök elfoglalták helyüket az oltár körül, és megkezdődött az egyházi szertartás. „Akik ismerik egymást, és együtt imádkoznak, nem harcolnak egymás ellen…” – olvashattuk a francia nyelven megjelent kiadványban, s valóban irreálisnak tűnt, hogy 32 nemzet itt összesereglett katonái valaha is egymás ellen forduljanak.

Másnap a katonai tábor egyik fából épített kápolnájában került sor a magyarul celebrált szentmisére, majd a táborban a veszprémi katonazenekar Katona János őrnagy vezényletével remek koncerttel lepte meg a magyar katona zarándokokat. Itt jelentette be Iváncsik Imre, a HM politikai államtitkára, aki a feleségével együtt érkezett Lourdes-ba, hogy fegyelmezett magatartásáért és a zarándoklatra érkezett katonák közötti barátság elmélyítéséért valamennyi magyar résztvevő megkapja a Honvédelmi Minisztérium emlékérmét.

A magyar delegáció egyházi vezetőjével, Szabó Tamás dandártábornokkal a szálláshelyén beszélgettünk a nemzetközi katonai zarándoklat egyre nagyobb népszerűségéről és mai tanulságairól. A tábori püspök úr elmondta, hogy ő maga kinevezése után 2002-ben vett először részt ezen a zarándoklaton, de korábban is figyelemmel kísérte a lourdes-i eseményeket. Meggyőződése: a katonai zarándoklat lényege abban rejlik, hogy a zarándok akár hívő, akár nem, elmélyülhet gondolataiban, és esetleg újjászületik lélekben, hiszen Lourdes-ban olyan értékekkel és szellemiséggel találkozik, amelyre nem is gondolhatott. A katonai zarándoklat egy új ablak a világra, és csak a résztvevőn múlik, hogy kinyitja-e ezt az ablakot, és hogy ki is néz-e rajta. Ezt többen megtették, és elmondásuk szerint semmihez nem hasonlítható élményekkel gazdagodtak, lélekben felfrissülve tértek vissza alakulatukhoz. Persze ezt nem mindenki érzi át. Ha a zarándok nem nyílik meg ennek a szellemiségnek, valószínűleg csak egy jó kirándulásról fog mesélni szeretteinek, munkatársainak. Igazából ez sem nagy baj, hiszen akarva-akaratlanul Lourdes mindenkiben kitörölhetetlen nyomot hagy, amelyre bármikor lehet támaszkodni. A másik fontos gondolat – hangsúlyozta Szabó Tamás –, hogy a nemzetek közötti megbeszélés gondolata továbbra is aktuális, és az egymás jobb megismerése jelentősen segítheti a régi feszültségek feloldását. Nem elhanyagolható a nemzetek közötti „versengés” a megjelenés tekintetében sem. A mára szinte katonai fesztivállá alakult zarándoklat továbbra is felejthetetlen lelki töltést biztosít a résztvevőknek.

Ami pedig a résztvevők számát illeti: 2003-ban 13 ezer katona résztvevője volt a lourdes-i katonai zarándoklatnak, és ebben az évben 3500 fővel gyarapodott ez a részvételi szám. A franciáké mellett az olaszok delegációja volt a legnagyobb, de Németországból 983, Horvátországból 1207 fő érkezett Lourdes-ba. Több mint 500 fős volt a delegációja az Egyesült Államoknak, Ausztriának, Portugáliának és Írországnak is. Chiléből az idén először érkeztek ide katona zarándokok. A magyar delegációban először vettek részt nagy számban szerződéses katonák, és a magatartásuk mindvégig kifogástalan volt. Büszkék lehetünk a veszprémi katonazenekarra is, amely rögtönzött hangversenyével különösen nagy sikert aratott a Lourdes-ba érkezett rokkant katonák körében is.

A katonai zarándoklat rövid története

Két katolikus tábori lelkész, L. Steiger (német) és A. Besombes (francia) 1958-ban elhatározta, hogy katonáikkal Lourdes-ba zarándokolnak. A közös céljuk az volt a zarándoklattal, hogy egymás jobb megismerésével elősegítsék a nemzeteik közötti megbékélést. A következő évben már olasz, dán és norvég katonák is csatlakoztak a két lelkész kezdeményezéséhez, majd az osztrák, valamint a svájci katonák is követték őket. Az elmúlt évtizedek során nem rendszeresen még a távoli kontinensekről – Indiából, Szenegálból, Madagaszkárból – is érkeztek a nemzetközivé vált zarándoklatra. A magyar katonák 1991-ben vettek részt először a lourdes-i zarándoklaton.

Kacsó Lajos