Január 22.
BOLDOG BATTHYÁNY-STRATTMANN LÁSZLÓ
orvos, hitvalló

* Dunakiliti, Moson vármegye, 1870. október 28.
† Bécs, 1931. január 22.

Batthyány László gróf szülei hatodik gyermekeként jött világra. Gyermekkorára árnyat vetett, hogy édesapja elhagyta családját, elvált, majd evangélikus hitre tért, hogy újból megházasodhasson. Édesanyja fiatalon halt meg, mikor László még csak tizenkét éves volt.
Hivatását nem találta meg azonnal. Eleinte Bécsben különféle tárgyakat hallgatott, többek között kémiát, filozófiát és zenetörténetet. Életének e zavaros időszakában egy felületes kapcsolatból leánya született, akiről élete végéig gondoskodott.
Végül felfedezte igazi hivatását, és 1896-ban orvostanhallgató lett. Tanulmányait 1900-ban fejezte be. Ebben az időszakban ismerkedett meg gróf Maria Theresia Coreth zu Coredo und Starkenberggel, akit 1898. november 10-én Bécsben feleségül vett. Rendkívül boldog házasságából „Misl”-lel 13 gyerek született.
Az egyetem befejezése után Batthyány magánkórházat nyitott Köpcsényben (ma Kittsee, Ausztria). Orvosként is folyamatosan továbbképezte magát, először sebész, majd később szemész képesítést szerzett.
1915-ben nagybátyja halálakor megörökölte a hercegi címet és a Strattmann nevet. Ekkor az újdonsült Batthyány-Strattmann herceg családjával a körmendi kastélyba költözött, amelynek egy szárnyában szemészeti klinikát rendezett be. A mélyen vallásos orvos szegény betegeit ingyen gyógyította, így a „szegények orvosaként” vált ismertté.
1921-ben tragédia sújtotta a családot, mikor legidősebb fiuk, Ödön, mindössze 21 évesen elhunyt.
Batthyánynál 59 éves korában hólyagrákot állapítottak meg és beutalták a bécsi Löw-szanatóriumba. Itt halt meg 14 havi betegség után 1931. január 22-én. A burgenlandi Németújváron (ma: Güssing) temették el, a Batthyány-család kriptájában, az itteni ferences kolostorban. (Ez a második legnagyobb családi kripta Ausztriában, a bécsi Császár-kripta után).
A Szigetközben lévő Püski katolikus templom nyugati üvegablakának egész alakos képe őrzi az első ábrázolását. A Pázmány Péter Katolikus Egyetem Információs Technológia Karának kápolnáját Erdő Péter bíboros a boldoggá avatott herceg tiszteletére szentelte fel.
1999-ben a Magyar Köztársaság kormánya megalapította a Batthyány-Strattmann László-díjat, amelyet az egészségügyi miniszter előterjesztése alapján az egészségügyben több évtizeden át kiemelkedő teljesítményt nyújtó személyeknek ítélnek oda, évente 2 alkalommal.
Batthyány-Strattmann Lászlót sokan már életében szentként tisztelték. A boldoggá avatási eljárás 1944-ben kezdődött meg a bécsi érsekség és a szombathelyi püspökség közös akaratából, de nemsokára félbeszakadt. László István kismartoni püspök indította meg újra az eljárást 1982-ben. II. János Pál pápa 2003. március 23-án boldoggá avatta.