Nemzeti Katonai Zarándoklat és családi nap Makkosmárián

A XVII. Nemzeti Katonai Zarándoklaton ebben az évben több mint kétszázan vettek részt szeptember 17-én, szombaton, Budakeszi-Makkosmárián.

A rendezvényen – többek között – jelen volt Orosz Zoltán altábornagy, a Honvéd Vezérkar főnökének helyettese, Hatvani Árpád dandártábornok, a HM Humánpolitikai Főosztály főosztályvezetője, Farkas Imre ezredes, az MH Kelet-Magyarországi Hadkiegészítő Parancsnokság parancsnoka, Turzó Lajos alezredes, az MH 54.  Veszprém Radarezred parancsnok-helyettese, Szalay Tamás a HM parlamenti Államtitkárság szakreferense, Kriston István törzszászlós, a Magyar Honvédség vezénylő zászlósa, valamint Bakács Bernadett, Budakeszi alpolgármestere.

A zarándoklaton résztvevő katonákat, polgári alkalmazottakat és családtagjaikat a szentmise előtt dr. Hende Csaba honvédelmi miniszter köszöntötte:

Honvédek! Tisztelt Hölgyeim és Uraim!

Nagy szeretettel és tisztelettel köszöntöm a nemzeti zarándoklat minden résztvevőjét. Mint minden zarándok, azért keltünk útra és azért jöttünk el ma ide, hogy találkozzunk. Találkozzunk együtt töltve hitben és szeretetben egy kis időt, hogy lélekben megerősödve térhessünk vissza hivatásunk teljesítéséhez: egyáltalán nem könnyű életünk útjaihoz, amelyeken a boldogságot keressük.

Honvédek!
Amikor ide készültem, eszembe jutott a derék centurio, a római százados találkozása a Mesterrel. Ő volt az, aki nem tartotta magát méltónak arra, hogy a házában fogadhassa Jézust, mégis hittel és a szolgálatban megtapasztalt engedelmességgel és alázatossággal kérte, hogy gyógyítsa meg a beosztottját. Az Úr mindannyiunk elé példaként állította: „ilyen hitet sehol sem tapasztaltam”.
Önök egyszerre járják a derék legionárius és az Úr követésének útját. A felelősség, a vezetés és a parancsvégrehajtás útját: a szolgálat hivatását.
Honvédek! Tisztelt Hölgyeim és Uraim!
Adjatok nekem egy fix pontot, és én kiemelem helyéből a világot – mondta lelkesen Archimédesz, amikor feltalálta a csigasort. A mi fix pontunk a hit. Ezen fordul meg az életünk. Bízunk abban, hogy ha megtesszük, amit kell, a Gondviselés is hozzáadja a magáét. Ezért merünk bátran vállalkozni a legnehezebb feladatokra is. Nem vagyunk jobbak senkinél, de arra törekszünk, hogy napról napra tegyük a jót. Arra törekszünk, hogy napról napra megtegyük, amit kell. Arra, hogy szolgáljunk.
Ez a közösség a haza szolgálatára szánja az életét. Időről időre a világ is láthatja, hogy nem üres szó: a hazáért mindhalálig! Mi azonban, akik együtt szolgáljuk a haza védelmének ügyét, azt is látjuk, hogy milyen komoly élet, milyen komoly munka ennek a hivatásnak a teljesítése- ha szabad így mondanom – a jól teljesítése.
Tisztelt Hölgyeim és Uraim!
Most Önökhöz, a családtagokhoz fordulok, akik szintén részt vesznek a katonai hivatásban, a haza védelmében a párjukkal együtt. Önök éppen úgy odaadják ennek a hivatásnak az életük egy nagy szeletét, mint az az ember, akit életük párjának választottak. Köszönöm Önöknek, hogy életük keresztjét közösen hordozzák.
Honvédek! Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Kedves barátaim!
Albert Einstein azt tanácsolja nekünk, hogy ne sikeresek akarjunk lenni, hanem értékesek. Gyanítom azért, mert hosszú távon, az élet mélyebb értelmében csak az értékes emberek lehetnek sikeresek: azok, akik komolyan veszik kimondott fogadalmaikat, akik elvégzik a rájuk bízott feladatokat, akik mindig megteszik azt, amit kell és akkor, amikor kell.
Most, amikor a honvédelem egész rendszerének megújításán dolgozunk, különösen fontos, hogy megerősítsük magunkban a szolgálatra, a haza védelmére irányuló készséget. A szolgáló szeretet, a szolgáló haza szeretet lelkületét. Azért, hogy a lehető legjobbat, a lehető legtöbbet hozzuk ki a pályafutásunkból és az életünkből, mindannyiunk, a családunk, bajtársaink és az egész nemzet javára.
Kívánom mind annyiunknak, hogy életünk napjai ne elmúljanak, hanem elteljenek ebben a hivatásban. Teljenek meg napról napra az egymásért szeretetből végzett munka értékeivel. Azt kívánom mindannyiunknak, hogy legyen eredménye mindannak, amit egymásért és a hazáért megteszünk.

Isten áldását kérem mindannyiukra!

A Nemzeti Katonai Zarándoklat ünnepi szentmiséjét Bíró László tábori püspök, katonai ordinárius mutatatta be a tábori lelkészekkel. Prédikációjában elmondta: több dolog miatt is ünnep a mai nap.

Egyrészt most ünnepeljük Fogolykiváltó Boldogasszonyt, másrészt pedig ebben az esztendőben van huszonöt éve annak, hogy boldog II. János Pál pápa kiadta a Spirituali Militum Curae  apostoli konstitúciót a katonák lelki gondozásáról. Ebben a pápa kifejtette, hogyan gondolkodik a katonákról, a katonai papokról, valamint világosan megfogalmazza azt is, hogy mit vár el a katonai püspököktől.

Bíró püspök kiemelte: II. János Pál pápa konstitúciója olyan dokumentum, amely nemcsak nagy tisztelettel szól a katonákról, hanem egyben tanúskodik a honvédelem iránti elkötelezettségről is.

„Örülök annak, hogy évről-évre növekvő számban vagyunk jelen a zarándoklaton itt, Makkosmárián. Álmodom arról, hogy ez a találkozó tovább erősíti lelkünket, a honvédség és a katonapapság erejét” – mondta Bíró László.

A zarándoklat és a Családi Nap programja a templomkertben a Magyar Honvédség Veszprémi Légierő Zenekarának térzenéjével folytatódott. Koncertjük során közismert katonanótákat és könnyűzenei átiratokat játszottak.

A katonazenészek már a misén is közreműködtek, melynek keretében a népénekeken kívül a mise állandó részeit is ők játszották a gregorián Missa de angelis-t. A szentmise felajánlásakor Kurek Annamária és Kurek Andrásné Zengő Klára  énekelte el Lorenzo Perosi: Ave Maria című művét.

A délután első részében a Misztrál Együttes koncertjét hallgathatták meg a zarándokok, majd a Négy Kos Hagyományőrző és Íjász Egyesület tartott bemutatót, mely után ki lehetett próbálni az íjakat, majd gyermek és felnőtt kategóriában íjászversenyre került sor.

A legkisebbeket egész nap játszóház várta, játékokkal, kézműves foglalkozással.

A zarándoklaton készült fotók a galériában találhatók.