|
Az ünnepi állománygyűlés után a fegyvernem múltját és jelenét a gyakorlótéren felsorakozott tüzérségi eszközök díszlövései jelenítették meg. A hagyományőrző tüzérek egy, az 1848-as szabadságharc idejéből származó háromfontos ágyúval és egy első világháborús 15M Skoda hegyi tarackkal, a jelenkor tüzérei két D-20 ágyútarackkal vonultak fel, a jövőt pedig a frissen avatott tíz tüzérszakos honvédtiszt-jelölt képviselte.
Az ünnepséget és az avatási szertartást megtisztelte jelenlétével Sándor Zsolt dandártábornok, az MH 25. Klapka György Lövészdandár parancsnoka, dr. Boldizsár Gábor ezredes, a ZMNE Hadtudományi Kar megbízott dékánja, valamint Berta Tibor ezredes, az MH Katolikus Tábori Püspökség általános helynöke.
A tüzérnapi rendezvény kiemelkedő mozzanata a tüzéravatás volt, ahol a tiszteletbeli tüzéreket dr. Szabó Tibor alezredes, a ZMNE Műveleti Támogató Tanszék megbízott tanszékvezetője és Kása István alezredes, a tüzérosztály parancsnoka, a harmadéves tisztjelölteket pedig dr. Furján Attila alezredes, tanulócsoport-vezető avatta fel.
A ceremónia egyik színfoltja volt, amikor dr. Mlinárik László alezredes, a ZMNE tüzér tanszék docense tüzérré avatta a Magyar Tartalékosok Szövetsége M. Kir. 106. tüzérüteg első és második világháborús tüzéreit, akik a maguk által újjáépített, működőképes 7,5 cm-es tarackkal számos díszlövést adtak le az ünnepség ideje alatt.
Az „új tüzérek” szokás szerint átvették az avatás megtörténtét igazoló díszoklevelet az avatómesterektől, és Szent Borbála tiszteletére ittak egy-egy gyújtókupaknyit a híres „ló flatuláló tüzér rettenetes” nevű pálinkából. Az újraélesztett Szent Borbála-napi rendezvények már hosszú évtizedek óta hozzájárulnak ahhoz, hogy e nagy múltú elit fegyvernemünk szakmai kultúrája továbbéljen, és mint látványos szertartás a civil társadalom figyelmét, érdeklődését is felkeltse a tüzérség iránt.
|
