|
17 éve történt:
A KATONAI ORDINARIÁTUS FELÁLLÍTÁSA MAGYARORSZÁGON
1994 január 10.-én
aláírták az Apostoli Szentszék és a Magyar Köztársaság közötti Megállapodást a Magyar Honvédségnél és a Határőrségnél végzendő lelkipásztori szolgálatról.
A Vatikán részéről Angelo Acerbi érsek, apostoli nuncius, a Magyar Köztársaság Kormánya részéről Fűr Lajos honvédelmi miniszter volt az aláíró.
1994 április 16.-án
a vatikáni Apostoli Palotában kicserélték a Megállapodás (Accordo) ratifikációs okmányait, amelyet az Apostoli Szentszék és a Magyar Köztársaság a Magyar Honvédségnél és a Határőrségnél végzendő lelkipásztori szolgálatról kötött.
Az Apostoli Szentszéket Angelo Sodano bíboros, államtitkár, Magyarországot Keresztes Sándor Magyarország szentszéki nagykövete képviselte.
1994 április 18.-ai
hatállyal az Apostoli Szentszék felállította a Magyarországi Katonai Ordinariátust. Ezzel egy időben II. János Pál pápa kinevezte Katonai Ordináriussá dr. Ladocsi Gáspár esztergomi teológiai tanárt, pápai káplánt és neki a sebargai címzetes püspöki címet adta.
Dr. Ladocsi Gáspár tábori püspöki kinevezése az Acta Apostolicae Sedis 1994. évi áprilisi számában.
Titulari episcopali Ecclesiae Sebargensi R. D. Gasparem Ladocsi, professorem Theologiae in Seminario maiore Strigoniensis-Budapestinensis archidioecesis, quem deputavit Ordinarium Militarem in Hungaria.
Az Apostoli Szentszék és a Magyar Köztársaság közötti Megállapodás (Accordo) szövege, mely szintén az Acta Apostolicae Sedis-ben jelent meg.
MEGÁLLAPODÁS amely létrejött egyfelől a Magyar Köztársaság, másfelől az Apostoli Szentszék között a Magyar Honvédségnél és a Határőrségnél végzendő lelkipásztori szolgálat tárgyában.
Az APOSTOLI SZENTSZÉK és a MAGYAR KÖZTÁRSASÁG attól az óhajtól vezérelve, hogy a Magyar Honvédség és a Határőrség katolikus tagjai számára állandó és megfelelő módon biztosítsák a lelkipásztori ellátást, az alábbiakban állapodtak meg:
I.
1) A Magyar Honvédség és a Határőrség katolikus tagjainak lelkipásztori ellátására a Szentszék felállítja Magyarországon a Katonai Ordinariátust.
2) A katonai ordinariátus a "Spirituali Militum Curae" apostoli konstitúció értelmében kánonjogilag az egyházmegyével azonos megítélés alá esik. Ennek vezetője a katonai ordinárius, aki a megyéspüspökökével megegyező jogokkal és kötelességekkel rendelkezik. A katonai ordinárius feladata nem összeférhetetlen a megyéspüspöki tisztséggel.
II.
A katonai ordináriust a Szentszék nevezi ki a Magyar Kormány előzetes értesítése után, szem előtt tartva a magyarországi törvényes követelményeket és a katonai szolgálat ellátásával kapcsolatos elõírásokat. A Magyar Kormány a kinevezések esetén tizenöt nap alatt a jelölttel szemben általános politikai jellegű kifogást emelhet.
III.
A Katonai Ordináriust munkájában egy általa a Magyar Honvédség, illetve a Határőrség vezetésének egyetértésével kiválasztott általános helynök segíti.
IV.
1) A katonai Ordinariátusban a lelkipásztori szolgálat végzésére világi és szerzetes papok kapnak megbízást, ők képezik az Ordinariátus papságát. A világi papokat a kánonjog előírásai szerint inkardinálni lehet az Ordinariátusba.
2) Azok a papok, akik a Magyar Honvédség és a Határőrség körében lel- kipásztori szolgálat ellátására állandó jelleggel, főfoglalkozásban kapnak megbízást, katonai lelkészek, és kánonjogi kötelezettségeik és jogaik a plébánosokéhoz hasonlóak.
3) A Katonai Ordinariátus igénybe veheti kisegítő és tartalékos világi és szerzetespapok segítségét is.
V.
1) A Katonai Ordinariátushoz és annak egyházi joghatósága alá - a kánonjog szabályai szerint - az alábbi személyek tartoznak:
a) A katonahívek és a Magyar Honvédség, valamint a Határőrség közalkalmazottai;
b) A velük közös háztartásban együtt élő családtagjaik, azaz házastársuk, gyermekeik, (nagykorúak is), rokonaik (hozzátartozóik), valamint a házi személyzet;
c) A katonai iskolában tanulók, a katonai kórházakban fekvő betegek, a katonai idősek otthonában és más hasonló intézményben lakók és dolgozók;
d) Mindazok a hívek, férfiak és nők, akár szerzetesek, akár nem, akik a katonai ordinárius megbízására, vagy jóváhagyásával tartós jelleggel valamilyen feladatot végeznek.
2) A katonai ordinárius személyes, rendes, saját, de a megyés- püspökével párhuzamos joghatósággal rendelkezik.
VI.
A Katonai Ordinariátus felépítése a Magyar Honvédség és a Határőrség belső szervezetéhez alkalmazkodik, megfelelő számú állandó lelkész, segéd- és tartalékos lelkész tartozik hozzá.
VII.
A Katonai Ordinariátus székhelye Budapest.
VIII.
A honvédelmi és a belügyminiszter feladata, hogy az állami költségvetés lehetőségeinek figyelembevételével biztosítsa a Katonai Ordinariátus működéséhez szükséges anyagi, technikai, pénzügyi és személyi feltételeket.
IX.
A katolikus katonai lelkészek katonai tevékenységük tekintetében katonai feletteseiknek alárendeltek, lelkipásztori működésükben a kánonjog előírásai szerint a katonai ordinárius utasításait követik.
X.
1) Ha a Katonai Ordináriushoz tartozó klerikus ellen katonai jellegű fegyelmi eljárás indul, a katonai felettes intézkedik a katonai ordináriussal összeköttetést tartva.
2) A kánonjogi fegyelmi intézkedéseket a katonai ordinárius teszi meg, aki az eljárásról tájékoztatja az illetékes katonai felettest.
XI.
A katonai ordinárius rendelkezést ad és beszámoltatja a katonai lelkészeket, a katonai lelkészi szolgálat helyzetét személyesen, vagy képviselője útján végzett látogatás során, a helyszínen is ellenőrzi.
XII.
A honvédelmi miniszter a belügyminiszterrel és a Magyar Püspöki Karral egyetértésben kiadja a Katonai Ordinariátus szervezeti és működési szabályzatát.
XIII.
Ha a jelen megállapodás értelmezésével vagy alkalmazásával kapcsolatban valamilyen nehézség merülne fel, a Magas Szerződő Felek közös megegyezéssel keresik meg a legmegfelelőbb megoldást.
XIV.
A jelen Megállapodás a Magas Szerződő Felek jogi normáinak megfelelően kerül megerősítésre, és a megerősítő okmányok cseréjével lép hatályba, aminek a lehető legrövidebb időn belül meg kell történnie. Amennyiben a Magas Szerződő Felek egyike úgy ítélné meg, hogy gyökeresen megváltoztak azok a körülmények, amelyek között a megállapodást megkötötték, tárgyalásokat kezdeményez a megállapodásnak az új körülményekhez történő igazítására.
Készült Budapesten 1994. január 10-én két eredeti példányban, magyar és olasz nyelven, mindkét nyelvű példány egyaránt hiteles.
A Magyar Köztársaság nevében Az Apostoli Szentszék nevében
Accordo tra la Santa Sede e la Repubblica d'Ungheria sull'assistenza religiosa alle Forze Armate e di Polizia di Frontiera
LA SANTA SEDE E LA REPUBBLICA D'UNGHERIA desiderando promuovere, in maniera stabile e conveniente, l'assistenza religiosa ai cattolici, membri delle Forze Armate e di Polizia di Frontiera Ungheresi, convengono quanto segue:
I
1. La Santa Sede erigera in Ungheria un Ordinariato Militare per l'assistenza religiosa ai cattolici membri delle Forze Armate e di Polizia di Frontiera.
2. L' Ordinariato Militare, canonicamente assimilato ad una diocesi secondo la Costituzione Apostolica Spirituali militum curae, sara diretto da un Ordinario Militare, che avra diritti e doveri propri dei Vescovi diocesani. L'Ordinario Militare potra cumulare la carica con quella di Vescovo residenziale.
I I
L'Ordinario Militare sara nominato dalla Santa Sede, previa notificazione al Governo Ungherese, tenendo conto dei criteri legali vigenti in Ungheria e delle norme relative al servizio militare. Il Governo Ungherese puo presentare eventuali obiezioni di carattere politico generale nei riguardi del candidato entro quindici giorni.
I I I
L'Ordinario Militare sara coadiuvato da un Vicario Generale da lui scelto d'accordo con le competenti Autorita delle Forze Armate e di Polizia di Frontiera.
IV
1. Al servizio religioso dell'Ordinariato Militare saranno destinati sacerdoti del clero secolare e religioso, i quali formeranno il suo presbiterio, potendo i primi essere incardinati nell'Ordinariato secondo le norme del Diritto Canonico.
2.
I sacerdoti designati in maniera stabile per il servizio religioso delle Forze Armate e di Polizia di Frontiera, quale loro impegno principale, saranno chiamati in senso proprio Cappellani Militari e avranno i diritti e i doveri canonici analoghi a quelli dei Parroci.
3.
L'Ordinariato Militare potra avvalersi anche dell'aiuto di sacerdoti e religiosi ausiliari e dicomplemento.
V
1.
Appartengono all'Ordinariato Militare e si trovano, secondo le norme del Diritto Canonico, sotto la sua giurisdizione:
a) i fedeli che sono militari, nonché gli impiegati pubblici delle Forze Armate e della Polizia di Frontiera;
b) quanti compongono le loro famiglie, cioe coniugi e figli, anche maggiorenni, se abitano nella stessa casa, e cosi i parenti e le persone di servizio che, parimenti, abitano nella stessa casa;
c) coloro che frequentano scuole militari o si trovano degenti o prestano servizio negli ospedali militari, nelle case per anziani o in altri simili istituti;
d) tutti i fedeli, uomini e donne, membri o meno di un Istituto religioso, che svolgono stabilmente un compito loro affidato dall'Ordinario Militare o con suo consenso.
2. La giurisdizione dell'Ordinario Militare e personale, ordinaria, propria ma cumulativa con la giurisdizione dei Vescovi diocesani.
VI
L'organico dell'Ordinariato Militare s'adattera alle strutture intergine delle Forze Armate e di Polizia di Frontiera Ungheresi; esso comprendera un numero adeguato di cappellani in servizio stabile, ausiliari e di complemento.
VII
L'Ordinariato Militare ha sede in Budapest.
VIII
Spetta ai Ministri della Difesa e dell'Interno, tenuto conto delle possibilita del bilancio statale, provvedere i mezzi materiali, di personale e finanziari necessari al funzionamento dell'Ordinariato Militare.
I X
I Cappellani Militari cattolici nell'esercizio delle loro attivita militari saranno subordinati ai loro superiori gerarchici; nell'esercizio della loro attivita pastorale seguiranno l'ordinamento e le prescrizioni dell'Ordinario Militare, secondo le norme del Diritto Canonico.
X
1. Se qualche membro del clero dell'Ordinariato Militare dovesse essere soggetto a sanzioni disciplinari di carattere militare, il superiore gerarchico vi provvedera in contatto con l'Ordinario Militare.
2. Le sanzioni disciplinari di carattere canonico saranno di competenza deirOrdinario Militare, che ne dara comunicazione all'autorita militare competente per i provvedimenti del caso.
XI
L'Ordinario Militare, oltre che inviare istruzioni ai Cappellani Militari e richiedere loro relazioni, potra effettuare personalmente o per mezzo di suoi delegati ispezioni « in loco » sulla situazione del servizio religioso castrense.
XII
Il Ministero della Difesa d'accordo con il Ministero dell'Interno e con la Conferenza Episcopale emettera un Regolamento relativo a questioni riguardanti il funzionamento dell'Ordinariato Militare.
XIII
Se sorgesse qualche difficolta d'interpretazione o d'applicazione del presente Accordo, le Alte Parti Contraenti cercheranno una giusta soluzione per mezzo di mutua intesa.
XIV
Il presente Accordo sara ratificato secondo le norme legali delle Alte Parti Contraenti ed entrera in vigore al momento dello scambio degli strumenti di ratifica, da effettuarsi il piu presto possibile. Nel caso che una delle due Parti Contraenti consideri che sono mutate radicalmente le circostanze nelle quali si stipula questo Accordo, avranno inizio trattative a fine di aggiornarlo.
Dato a Budapest il 10 gennaio 1994, in due esemplari originali in lingua ungherese ed italiana, il cui testo e ugualmente autentico in ambedue le lingue.
Per la Santa Sede Per la Repubblica d'Ungheria
ANGELO ACERBI FÜR LAJOS
A püspöki kongregáció levele a Magyarországi Katonai Ordinaritus megalapításáról
CONGREGATIO PRO EPISCOPIS
HUNGARIAE
Prot. N. 284/92
De Ordinariatus militaris erectione
DECRETUM
Cum Apostolicam Sedem et Hungariae Magistratus inter sollemnis nuper inita sit pactio, eum in finem ut militibus et christifidelibus catholicis ad copias terrestres, maritimas et areas pertinentibus, stabili firmioreque ratione, spiritualia praestentur adiumenta, Summus Pontifex IOANNES PAULUS, Divina Providentia PP. II, suppleto, quatenus opus sit, eortim interesse habentium vel habere praesumentium consensu, praesenti Congregationis pro Episcopis Decrete, Ordinariatuni militarem in Hungaria erigit atque constituit.
Ordinariatus militaris praedictae Dicionis regetur: normis gereralibus Constitutionis Apostolicae "Spirituali Militum Curae", propriis Statutibus ab Apostolica Sede editis, legibus ecclesiasticis universalibus.
Ad haec exsecutioni mandanda idem Summus Pontifex Exc.mum P.D. Angelum Acerbi, Archiepiscopum titularem Zellensem et in Hungaria Apostolicum Nuntium, deputare dignatus est opportunis et necessariis eidem conlatis facultatibus, etiam subdelegandi ad effectum de quo agitur, quemlibet virum in ecclesiastica dignitate constitutum, et onere imposito ad Congregationem pro Episcopis authenticum exemplar actus peractae exsecutionis quam primum mittendi.
Quibus super rebus praesens edi iussit Decretum perinde valiturum ac si Apostolicae sub plumbo Litterae datae forent.
Datum Romae, ex Aedibus Congregationis pro Episcopis, die 18 mensis Aprilis anno 1994.
Ladocsi Gáspár kinevezett katonai ordinárius első nyilatkozata
Angyalbőrben is kereszténynek lenni
Új Ember
1994. április 24.
Beszélgetés Ladocsi Gáspárral
1952-ben született Nagybajcson. 1977-ben szentelték pappá. A Budapesti Hittudományi Akadémián doktorált 1978-ban. 1979-1981 között a római Patrisztikus Intézetben (Augustinianum) folytatott tanulmányokat, ahol patrológiából szerzett licenciátust. 1977-től az Esztergomi Hittudományi Főiskola tanára. 1991-től pápai káplán.
- Az egyház a múltban el volt zárva a katonaságtól. Kalocsai katonaidőmre visszaemlékezve, súlyos vétségnek számított a laktanya szomszédságában lévő székesegyház látogatása. Volt-e Ön katona?
- 1970-72 között teljesítettem katonai szolgálatot Lentiben. Annak a papi korosztálynak vagyok a tagja, amelyet teljes létszámban besoroztak.
- Milyen emlékeket őriz ezekből az időkből?
- A katonaságot mindig fontosnak tartottam a nemzetnek és értékeinek emberhez méltó védelmében, bár kispap koromban, majd papként is találkoztam olyan mozgalmakkal, amelyek a krisztusi tanítást szembe akarták állítani a katonai szolgálat teljesítésével.
Már a régmúltban, a II-III. században fölismerhető egyeseknél, például Tertullianusnál ez a szembehelyezési szándék. Emlékezzünk Szent Istvánra vagy Szent Lászlóra: az ő alakjukat nem lehet elválasztani a haza védelmének, a vitézségnek és a lovagiasságnak a gondolatától. Nem mindegy, hogy milyen katonai eszmény van jelen a nemzet életében.
Fontos, hogy az ifjúságot megedző, egészséges nevelés folyjon a Magyar Honvédségnél és a Határőrségnél. A fizikai állóképességre és a fegyelemre nagy szüksége van a fölnövekvő személyiségnek. A honvédelmi szolgálat idején a fiatalok sajátos élethelyzetben ismerhetik meg, milyen velejárói vannak az emberségnek. Megmutatkoznak a fizikai és pszichikai, a jellembeli erények és gyöngeségek egyaránt, s hogy mennyire test-lélek egység az ember. Sorkatonai szolgálatomra visszaemlékezve: rádöbbentem arra, nem szabad az idő múlását várni, hanem a katonai időt is fel kell használnom személyiségem gazdagítására, tapasztalatszerzésre és ismereteim gyarapítására.
Negatív élményekre is emlékeznem kell, hiszen minden katonaviselt hordoz magában a honvédséghez fűződő kisebb-nagyobb lelki karcolásokat. A kispapokkal az akkori politikai álláspont miatt bizony sokszor „kiszúrtak". Előfordult, hogy rám parancsoltak, másszak föl a kályha tetejére és ott imádkozzam. Máskor vigyázzállásban kellett elviselnem az elöljárók legdurvább káromkodásait. Komoly, de mégis pozitív lelki próbát jelentettek az ilyen esetek: hogyan tudom elviselni az igazságtalanságot, az emberek erőszakosságba bújtatott gyengeséget. Mindent összevetve, nem sajnálom a katonaságnál töltött éveket.
- Napjainkban a Bokor-mozgalom elutasítja, tagjaik nem egy esetben megtagadják a katonai szolgálat teljesítését. Most, amikor a katonaság már nem párthadsereg, hanem a Magyar Köztársaság Honvédsége, mennyire tekinthető helytállónak ez a fajta magatartás, illetve föloldható-e az ennek következtében az egyházon belül jelentkező ellentét?
- Egyre kevésbé lesz feszültségforrás. A fegyveres katonai szolgálat mellett ma már lehetőség van alternatív katonai szolgálat teljesítésére. Ha valaki lelkiismeretbeli parancsnak érzi, vagy képtelen személyiségének egészséges fejlődésébe beleépíteni a katonaság gondolatát, annak módja nyílik arra, hogy valóban indokolt esetben alternatív szolgálatot teljesíthessen. Azt azonban nem tudom elképzelni, hogy egy fiatal mindkét lehetőségre nemet mondjon, ugyanakkor igényt tartson a társadalom közjavaiból való részesedésre. A régi rendszer ideológiájában ateista, egyházellenes volt, azzal együtt, hogy különbséget kell tenni az ötvenes évek és a hetvenes-nyolcvanas esztendők hatalmi magatartása között.
A katonaság mindig az államhatalomhoz tartozik. Sokaknak erkölcsi konfliktust jelenthet, hogy az ateista, egyházellenes, antidemokratikus államrendet a katonai szolgálat teljesítésével támogassák. Ma azonban a társadalom politikai berendezkedése egyre inkább az állampolgárok javából táplálkozó közjót tartja szem előtt. Magyarországon a kereszténység többségben van, a mai állami vezetés kinyilvánítja a keresztény hagyományokhoz fűződő kapcsolatát, s több vezető politikus vállalja, vallja meg kereszténységét – ilyen körülmények között az említett erkölcsi kétség feloldódik. A Bokor-közösség katonasággal szemben elfoglalt álláspontjának a múltban valósabb okai voltak, mára azonban tompult az éles ellentét, s nem hiszem, hogy a jövőben nagyobb konfliktus okozója lehetne.
- A rendszerváltozást követően szabadabbá vált a hitoktatás, az ifjúság keresztény szellemű nevelése. A tizennyolc éves kortól kezdődő esztendők azok - a katonaköteleskor -, amikor a fiatalok személyisége felnőtt világnézete kialakul. Milyen feladatokat jelent az ő lelki gondozásuk?
- Mindenütt, ahol az egyház tagjai, az egyház fiatal tagjai jelen vannak - hiszen a katonakorú ifjúság jelentős részét alkotják -, az egyház felelősséggel tartozik értük. Meg kell találni katonai körülmények között is a keresztény értékekben való elmélyülés, az egyéniség alakításának lehetőségeit és biztosítékait.
- Vajon a katonakorú fiatalok között milyen arányban találunk keresztényeket? Egyes vélemények szerint a mai fiatalok - különösképpen a sorkötelesek - nem kötődnek az egyházhoz.
- A magyarság keresztény hagyományú nép. A nemzet saját értékeinek megbecsülésére és megőrzésére törekszik. Ezért a keresztény értékeknek és a hitnek a magyar társadalom alakításában meghatározó szerepük volt és lesz. Az egyháznak az a feladata, hogy minden élethelyzetben felmutassa az emberi értékeket és biztosítsa híveinek a krisztusi életét.
- A tábori lelkészi szolgálat fölállítása gyakorlati kérdéseket is, fölvet az egyház számára. Amikor csökken a papság létszáma, illetve magas az átlagéletkora, tud-e megfelelő számú és korú lelkipásztort állítani az új területre?
- A feladat nagy, de ennek is meg kell felelni. Olyan személyiségeket kell odaállítanunk, olyan munkát kell végeznünk minden területen - így a katonai pasztorációban is -, hogy az valóban életlehetőséget hordozzon és bontakoztasson ki.
- A pap, az egyház iránt sok esetben akkor nyilvánul meg fokozottabb várakozás, amikor valaki bajba, kritikus élethelyzetbe kerül. A katonaság a sajátos élethelyzet mellett a fiatalok útkeresésével is együtt jár. Milyen - ha úgy tetszik - tehertétel, s egyben küldetés vár a tábori lelkészekre?
- Az egyház sajátos területen végezheti küldetését a katonai pasztorációval. Az embereket ott is meg kell tartani, és meg kell tudni nyerni Krisztusnak. Ez annyit jelent, hogy éppen az élet nehéz helyzeteiben legyenek képesek a krisztusi életforma tanúi maradni. Ebben természetesen segítségre van szükségük.
E.I.
|
