Tegnap : Konstantin
Ma : Júlia, Rita
Holnap : Dezső
2012 Május
H K SzeCsP SzoV
 123456
78910111213
14151617181920
21222324252627
28293031 

Párbeszéd lap logója
Honvédségi Szemle logója
Honvéd Altiszti Folyóirat logója
Megjelenés a médiában | 2011. május 14. - Megemlékezés Zalaváron
2011. május 14. - Megemlékezés Zalaváron



 

ÜNNEPI MEGEMLÉKEZÉS ZALAVÁRON

 

honvedelem.hu

Európa társvédőszentjeire emlékezett 2011. május 14-én, szombaton délelőtt Zalaváron a magyar és a szlovák katolikus tábori püspökség.

Az ünnepség katonai tiszteletadással kezdődött a Zalavári Történelmi Emlékparkban, ahol Szent Cirill és Szent Metód emlékművénél a fekhívójel után a két ország nemzeti himnusza csendült fel a Veszprémi Helyőrségi Zenekar kíséretében.

Bíró László tábori püspök szlovák nyelven köszöntötte a megjelenteket, köztük František Rábek szlovák tábori püspököt, akinek személyében először jár szlovák katolikus püspök a zalavári emlékhelyen.

A Honvédelmi Minisztérium képviseletében Bozó Tibor ezredes, a Honvéd Vezérkar Személyzeti Csoportfőnöke mondott beszédet.

Ezután František Rábek szlovák majd Bíró László magyar tábori püspök mondott beszédet, felelevenítve Szent Cirill és Metód alakját, küzdelmes életük momentumait és a szlávok evangelizálásáért tett törekvéseiket.

A megemlékezés végén koszorút helyezetek el Szent Cirill és Metód emlékoszlopánál a tábori püspökök valamint a megjelent katonai alakulatok parancsnokai és képviselői : a Magyar Köztársaság Honvédelmi Minisztériuma részéről Bozó Tibor ezredes, HM HVK személyzeti csoportfőnök, az MH Összhaderőnemi Parancsnokság részéről Benyó György ezredes az MH ÖHP Repülésbiztonsági Osztály osztályvezető és Szabó András alezredes, a MH ÖHP Parancsnoki Iroda irodavezető-helyettes, az MH Légi Vezetési és Irányítási Központ és az MH 54. Veszprém Radar Ezred részéről Szűcs József mérnök ezredes, parancsnok és Zentai László alezredes, parancsnok, az MH Nyugat-Magyarországi Hadkiegészítő Parancsnokság részéről Kovács László százados, toborzó és érdekvédelmi irodavezető,az MH 64. Boconádi Szabó József Logisztikai Ezred részéről Markovics Milán Mór főhadnagy, tábori lelkész

Az ünnepség ezután a Zalavári Plébániatemplomban folytatódott, ahol latin nyelvű szentmisét mutatott be a két püspök a jelenlevő szlovák és magyar tábori lelkészekkel, valamint a környékbeli plébánosokkal.


(Az ünnepségről készült képek a galériában találhatók)


BOZÓ TIBOR EZREDES KÖSZÖNTŐJE

Excellenciás Tábori Püspök Urak, Kedves Megjelentek, Tisztelt Katonatársaim!

Tisztelettel és szeretettel köszöntöm mindnyájukat a Magyar Köztársaság Honvédelmi Minisztériuma és a Honvéd Vezérkar nevében.

A szlovák-magyar együttgondolkodás és együttműködés egyik szép példájának lehetünk tanúi ma itt a Zalavári Történelmi Emlékparkban.

Ez a megemlékező ünnepség úgy jöhetett létre, úgy teremtődhetett meg, hogy vissza kellett nyúlni a múltba, abba az időbe, amikor megérkezett erre a tájra, ide a Várszigetre a testvérpár, Cirill és Metód.

Életük példája és közös munkájuk mindmáig él és most is nagyon időszerű: a békére való törekvés és a testvéri együttélésre való buzdítás nagy eszménye jelenleg is fontos feladatunk kell, hogy legyen. Jelen ünnepségünk is ezt hivatott megjeleníteni és kinyilvánítani, erről akar tanúskodni.

Megemlékezésünkre lélekben hozzuk most ide országaink katonáit, akik Cipruson, Bosznia-Hercegovinában és Afganisztánban egy szövetségben teljesítenek szolgálatot, hogy megteremtsék és megóvják a békét.

Hadseregeink katonái szép példáját adják évek óta annak a közös erőfeszítésnek, hogy hazájuktól sok száz és ezer kilométer távolságra megvalósulhasson más népek és más nemzetek tagjainak nyugalma, békéje, otthonra találása és kiegyensúlyozott élete.

Lehet, hogy furcsának tűnik a hasonlat, de mégis így van: ahogy Cirill és Metód, úgy katonáink is missziós küldetést teljesítenek, természetesen a maguk eszközeivel. A cél azonban most is hasonló: méltóságot adni más népek tagjainak és megteremteni azt a lehetőséget, hogy fejlődjenek és gyarapodjanak.

Kívánom, hogy Szent Cirill és Szent Metód példája erősítse országaink közös erőfeszítéseit, katonáink előtt legyenek útmutató minták.

Szent Cirill és Metód olyan üzenetet hirdet nekünk, mely napjainkban is nagyon időszerű. Megmutatják, hogy sok bonyolult vallási és kulturális, polgári és nemzetközi problémában hogyan kell életképes egységet keresni a különböző elemekből álló konkrét közösségben. A két hithirdetőről elmondható, hogy az egyetemes egyház - mind a keleti, mind a nyugati egyház -, de főként a szláv népek között alakulóban levő helyi egyház szeretete jellemezte őket.

Korunk keresztényeinek és embereinek szól felhívásuk: építsük együtt a közösséget!

Köszönöm megtisztelő figyelmüket.

 

BÍRÓ LÁSZLÓ TÁBORI PÜSPÖK BESZÉDE

Excellenciás Püspök Úr ! Főtisztelendő Atyák ! Polgármester Úr ! A magyar honvédség, állami és társadalmi szervek képviselői ! Ünneplő Közösség !

Ünneplésünk és megemlékezésünk folytatásaként, idézzük fel azt a XII évszázaddal korábbi eseménysorozatot és annak üzenetét, amely összegyűjtött minket.

 Pribina morva származású herceg, a Nyitrai Fejedelemség első ismert uralkodója /825-833/  jó kapcsolatban állt a frankokkal, eltűrte a frank hittérítőket országában. Főleg frank kereskedők telepedtek meg székvárosában. Számuk elég jelentős lehetett, mert számukra Nyitrán templomot épített, bár ő maga nem vette fel a keresztséget. Ez okozta vesztét, mert Mojmir, a morva fejedelem, a frankok tudtával és beleegyezésével 833 körül elűzte őt trónjáról és a két fejedelemséget egyesítette. Így jött létre a ma Nagy-morávia néven számon tartott állam.

Pribina bajor feleségével és fiával Kocellel a Keleti Frank őrgrófhoz, Ratboldhoz menekült. Az ő segítségével került kapcsolatba Német Lajossal a Keleti Frank Birodalom uralkodójával. Pribina és családja ekkor megkeresztelkedik, 840-ben hűségesküt tesz Lajosnak, aki hűbérbirtokul Pribinának adja az akkor többségében szlávok lakta Nyugat-Dunántúlt, Alsó Pannóniát és itt a mai Zalavár vidékén alakítja ki birodalma központját Mosaburg, Mocsárvár néven. A várat a Várszigeten kőből és fából épült sánc vette körül. Itt templomot építtetett a Szűzanya tiszteletére, amelyet Salzburg érseke 850-ben szentelt fel.

Pribina egyik feladatának tekintette a kereszténység terjesztését azon szlávok körében, akik az Avar Birodalom alattvalóiként a 6. században kerültek erre a vidékre. Ezzel is kifejezte a frankok iránti ragaszkodását. A német püspökök szívesen felkeresték székhelyén Pribinát, aki gazdag ajándékokkal látta el a területén építtetett templomokat. Papját, Domonkost, aki még Nyitráról jött vele, a salzburgi érsek fennhatósága alá rendelte. Uralkodása alatt l9 templom épül, birodalma gazdaságilag virágzott.

Mint frank hűbéres részt vesz a morva Rasztiszláv elleni csatában, ahol maga is életét veszíti 861-ben. Ekkor fia Kocel /833-876/ örökölte a fejedelemséget. Ő tovább dolgozott a hit terjesztésén és a birodalom felvirágoztatásán.

Uralkodásának idején, 1145 évvel ezelőtt, 866-ban érkeztek Mosaburgba, a Várszigetre a szlávok térítői Szent Cirill és Metód. Kocel ötven tanítványt bocsájt rendelkezésükre, hogy tanítsák meg őket a szláv írásra, sőt ő maga is megtanulja a glagolita írást.

Kocel, hogy függetlenítődjön a frankoktól, hogy keresztényei pápai joghatás alá kerüljenek, Moseburgba invitálja Cirillt és Metódot, hogy Rómát győzzék meg egy önálló, szláv szertartású pannóniai egyház szervezésével.

Cirill és Metód a Kazár Földről magukkal hozott Szent Kelemen ereklyékkel 867 végén érkeznek Rómába, ahol II. Hadrián pápa fogadja őket. Itt hal meg Cirill, aki Metódnak búcsúzóul ezeket a szavakat írja: „Bizony, Bátyám, Társak voltunk mi ketten, Akik egy barázdát húztunk. És én lehullok a szántóföldreMivelhogy befejeztem a napomat. De te, bár nagyon szereted a hegyeket, A hegy miatt mégse hagyd el a tanítást, Mert általa még jobban megmenekülsz.

Így bíztatja bátyját a haldokló Cirill, hogy ne a kolostori életet válassza, hanem folytassa a megkezdett missziót. Metód teljes odaadással folytatta testvére művét. A pápa legátusként küldte vissza Pannóniába Kocelhez. Metód itt a Várszigeten örömmel találkozott a régi ismerősökkel. Rövid idő múlva ismét Rómába találjuk, húsz megbízható emberből álló kísérettel. Kocel azt kérte a pápától, nevezze ki Metódot a pannóniai egyház püspökévé.

II. Hadriánus pápa Metódot Szirmium érsekévé nevezte ki, a 12 pannóniai egyház elöljárójává. Metód elindult a kinevező bullával Szirmiumba, mivel Szirmium Bulgáriához tartozott, valószínű, hogy tevékenysége középpontja továbbra is Kocel székhelye, Mosaburg maradt. Az archeológiai adatok szerint Salzburgnak közel 70-80 év alatt sem sikerült teljes egészében kereszténnyé tenni Pannóniát. Metód ezt a munkát beteljesítette, hosszú éveken át védelmezte ellenségeivel szemben a Pannon – Morva Egyháztartományt. Kalandos és küzdelmes élete 885 virágvasárnapján teljesedett be.

A zalavári Vársziget Ciril és Metód életében nem csupán egy múló kaland volt, hanem evangelizációs szolgálatuk jelentős állomása. Ezért nekünk, akik ünnepeljük őket, különös módon is követnünk kell üzenetüket. Boldog II. János Pál pápa 1985-ben Cirill és Metód evangelizációs munkájának 1100-dik évfordulóján külön körlevélben emlékezett meg a szlávok két nagy apostoláról, akiknek alakja ma is időszerű, és szellemi támasza lehet az európai kontinensen élő nemzeteknek. Néhány gondolatot tegyünk elmélkedésünk tárgyává:

Szent Cirill és Metód készségesen vállalták a missziós küldetést Kelet és Nyugat áramlatának kereszteződésében. Működésük, utazásuk, nélkülözések, szenvedések, üldöztetések között folyt, amely Metód számára a keserves fogságot is jelentette. Mindezt erős hittel, Istenbe vetett rendíthetetlen reménnyel viselték el. Mindnyájunk közös missziós felelősségét ébresztheti bennünk Szent Cirill szava, amellyel vállalta küldetését: ”Bármilyen fáradt is vagyok és gyönge egészségű, örömmel indulok a keresztény hitért.”

Cirill és Metód életéből ki kell emelni a békességes magatartást. Missziós munkájukat konstantinápolyi indításra kezdték el, később arra törekedtek, hogy megnyerjék a Római Apostoli Szentszék jóváhagyását, mert ez az Egyház egységének látható központja.

Bár szláv lelkületűnek tartják őket mégis hellén műveltségűek és bizánci képzettségűek maradtak.

Missziós munkájukat konstantinápolyi indításra kezdték el, később arra törekedtek, hogy megnyerjék a Római Apostoli Szentszék jóváhagyását, mert ez az Egyház egységének látható központja.

Felkarolják és átveszik a népek értékeit, szellemi kincseit, szokásait, amennyiben jók, és éppen átvételükkel megtisztítják, erősítik és nemesítik azokat. Érdemes idézni a hitvallásnak is beillő szavakat Cirill ajkáról: „Nem ugyanazon levegőt lélegezzük be mindnyájan? Hogy nem szégyellitek, hogy csak 3 nyelvet határoztok meg, az összes többi törzsnek és népnek pedig azt parancsoljátok, hogy vak és süket legyen? Mondjátok meg nekem, azt gondoljátok, hogy az Istennek nincs hatalma, vagy nem tudja megadni, vagy irigy és nem akarja?”

Cirill és Metód személyiségükben és a testvér-egyházak között folytatott tevékenységük során minden keresztényben felkeltik a közösség és egység utáni nagy vágyakozást. Minden nemzetnek és minden kultúrának nyitottnak és fogékonynak kell lennie a más hagyományok iránt, mert ha önmagába zárkózik, ki van téve annak a veszélynek, hogy elszegényedik. Kereszténynek lenni azt jelenti, hogy a közösség építői vagyunk az Egyházban és a társadalomban. Ehhez szükséges a kölcsönös megértés, az együttműködésre való készség, a lelki és kulturális javak cseréje.

Boldog  II. János Pál pápa imádságával zárom: „Te add meg Szentháromságban egy Isten egész Európa számára, hogy a két szent testvér közbenjárására mind jobban érezze valamennyi nép keresztény-vallásos egységének és testvéri közösségének igényét. Tudja áthidalni a meg nem értést és a kölcsönös bizalmatlanságot, tudja legyőzni az ideológiai konfliktusokat, az igazság közös ismeretében és példája legyen az egész világnak a kölcsönös tiszteletben, a békés együttélésben és a sértetlen szabadságban”.