A KATONÁK LELKI GONDOZÓI

A tábori lelkészi szolgálatok

Magyar Honvéd, 2000. április 07.

Közel tíz éve annak, hogy ismét megkezdhette a katonák lelki gondozását a Magyar Honvédségen belül a tábori lelkészi szolgálat. A magyar kormány a 61/1994-es rendelete értelmében a haderőn belül három tábori lelkészi szolgálat — a katolikus, a protestáns és az izraelita — működhet. A katolikus tábori lelkészi szolgálatot a római és a görög katolikus, míg a protestánst a református és az evangélikus egyházak alkotják. A tábori lelkészek, a nemzetközi gyakorlatnak és a magyar katonai hagyományoknak megfelelően, rendfokozatot viselve látják el teendőiket.

- Azok a katonák, akik a tábori lelkészi szolgálatokon kívüli — vagy éppen egy újonnan alapított és bejegyzett - vallási közösséghez tartoznak, az alkotmány, valamint a lelki és vallásszabadságról szóló törvény biztosította joguknál fogva perszonális alapon jogosultak a hitük szerinti ellátásra - mondja Semjén Zsolt, a vallási ügyekért felelős helyettes államtitkár. - Amennyiben egy katona a szolgálati út betartásával jelzi, hogy ő valamelyik egyházhoz, vallási közösséghez vagy felekezethez tartozik és igényli a személyes találkozást annak lelki gondozójával, akkor ennek feltételeit a hadseregnek kell biztosítania. Tehát senki elől nincs elzárva a szabad vallásgyakorlás lehetősége.

- Úgy tudom, számos olyan vallási közösség létezik, amely szeretne a tábori lelkészi szolgálatok része lenni, mert ez sok egyéb mellett komoly presztízst is jelent. Bővíthetők-e a tábori lelkészi szolgálatok?

- Semmilyen olyan rendszabály vagy törvény nem létezik, amelyik ezt tiltaná. Egy ilyen eljárás lefolytatásához egyrészt szükséges a hadsereg és a védelmi tárca hozzájárulása, másrészt annak a tábori lelkészi szolgálatnak és egyházának a beleegyezése, amelyen belül működni fog a csatlakozni kívánó felekezet.

- Mi volt az oka annak, hogy meghiúsult a Hit Gyülekezete belépési szándéka?

- Az eljárás során olyan hibák történtek, amelyek önmagukban semmissé tették a befogadási megállapodást. Azoknak a személyeknek ugyanis, akik a protestáns tábori püspökség és a honvédség részéről aláírták a belépési okmányt, semminemű jogosítványuk nem volt ehhez. Ahhoz ugyanis, hogy egy ilyen megállapodás törvényes legyen, egyfelől a református és az evangélikus egyház legmagasabb döntéshozó fórumának — zsinatjának — jóváhagyása szükséges, hiszen ők vannak a protestáns püspökségen belül. Másfelől pedig nélkülözhetetlen a honvédelmi tárca hozzájárulása. A Hit Gyülekezete által aláírt papír ezeknek nem felelt meg, tehát érvénytelen.

- Próbálkoznak-e tagtoborzással a különböző vallási közösségek a katonák körében?

- Egyetlen egyháznak, felekezetnek, vallási közösségnek sincs joga propagandisztikus missziós tevékenységet folytatni a laktanyán belül. Minden bejegyzett vallási közösségnek arra van joga, hogy a katona kérésére elküldje hozzá lelkipásztorát. Egyes vallási csoportok sajnos nehezen értik meg azt, hogy csakis a honvédnak van joga azt eldönteni: akar-e valamelyik gyülekezettel lelki kapcsolatot fenntartani, vagy sem.

- Milyennek ítéli meg a hivatásos állományú katonák és a tábori lelkészi szolgálatok viszonyát?

- Amikor a tábori lelkészi szolgálatok létrejöttek, tapasztalható volt bizonyos idegenkedés egyes emberek, csoportok részéről. Azonban ez az ellenszenv meglehetősen rövid időn belül elmúlt. Még a legkeményebb ellenzők is hamar belátták, hogy a lelkészi tevékenység tényleges igényeket elégít ki a hadseregen belül. Ugyanakkor munkájuk során tapasztalhatták, hogy a tábori lelkészi szolgálatok jelenlétével javult a katonák erkölcsi tartása, lelki állapota, csökkent a depressziósok és az öngyilkossági késztetettséget mutatók száma. Mindemellett azt is látni kell, hogy a hivatásosok között is számos vallását gyakorló ember van. Összességében azt mondhatom, hogy a parancsnokok, vallási és világnézeti hovatartozásuktól függetlenül, korrektül állnak a tábori lelkészi szolgálatok munkájához.

- Terveznek-e speciálisan tábori lelkészi képzést?

- Nem tudok róla, hogy ilyen terv létezne, de úgy gondolom, hogy ez hosszú távon mindenképpen szükséges lenne, hiszen a hadsereg világa már önmagában is sajátos ismeretanyagot igényel. Azt hiszem, rendkívül előnyös lenne, ha például a teológiai tanulmányok során az érdeklődők, valamilyen előadássorozat formájában, megismerkedhetnének a katonai élet sajátosságaival.

- Történelmünk során milyen szerepet töltött be a katolikus egyház a haza védelmében? — kérdeztük dr. Ladocsi Gáspár vezérőrnagy, katolikus tábori püspököt.

- Szent István királyunk óta hazánk katonai védelméből a katolikus egyház mindig kivette részét; ha kellett, komoly anyagi áldozatokat is hozott ezért. A középkorban a püspökök kötelessége volt, hogy a király hívó szavára meghatározott létszámú és felszereltségű bandériumot állítsanak ki. A muhi, illetve a mohácsi csatában a tíz magyar püspök közül hét elesett. A kalocsai érsek volt a felelős a Balkán-félsziget felől fenyegető veszélyek elhárításáért. Ezért Kalocsára mindig katonás püspököt választottak, akik közül talán a legismertebb Tomori Pál. A hódoltság korában, ha kellett, álruhában, csellel és fortéllyal jutottak el a végeken küzdő katonák közé papjaink. Rákóczi Ferenc emlékirataiban elismeréssel beszél a katolikus egyház szabadságharc alatti szerepéről. Mária Terézia hadseregében a katonákkal egy sorban meneteltek a tábori lelkészek a legnehezebb pillanatokban is. Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc kapcsán sokszor megvádolták a katolikus egyházat, hogy nem állt kellőképpen a nemzet ügye mellé, de azért minden csapattestnél és minden csatában ott voltak a tábori lelkészek.

Amikor a papság hadseregbeni szerepéről beszélünk, soha nem szabad megfeledkeznünk arról, hogy amíg nem alakult ki a modern értelemben vett katonai egészségügy és nem működtek katonai kórházak, a járványok idején és a véres ütközetek után a gyógyászatban jártas barátok látták el a rászoruló katonákat. Ma is élnek még olyan a második világháborút megjárt idős tábori lelkészek, akik négy évet töltöttek a fronton a katonák között, majd több évet raboskodtak hadifogolyként Szibériában. A számos egyházi személyiség közül Káló esperes nevét mindenképpen ki kell emelnem, mert ő a legembertelenebb időkben is képes volt küzdeni a meghurcolt nép és a katonák igazáért. Külön örömömre szolgál, hogy több mint negyven év után papjaink ismét a katonák között lehetnek. Így a sorkatonák, vagy éppen a békefenntartó műveletekben részt vevők megoszthatják velük gondjaikat, problémáikat.

- A katolikus tábori lelkészi szolgálat igény szerinti jelenléte biztosított-e minden helyőrségben?

- Összességében igen. Jelenleg a katolikus tábori lelkészi szolgálatnál tizennégy hivatásos lelkész tevékenykedik. Minden nagy katonai centrumban, kiképző központban, illetve a tanintézeteknél jelen vannak tábori lelkészeink. Az ország azon részében állomásozó katonai alakulatoknál, ahol a lakosság többsége katolikus, ott katolikus tábori lelkészi szolgálat működik és kisegítő lelkészként van jelen a protestáns tábori lelkészi szolgálat képviselője. Míg azokon a területeken, ahol a protestánsok jelenléte a meghatározó, ott a protestáns tábori lelkészi szolgálat van katolikus kisegítő lelkésszel megerősítve. Külön gondot fordítunk a görög katolikus katonák lelki gondozására, mert ők sajátos rítus és forma szerint gyakorolják hitüket. Jelenleg, ezen feladatok ellátására két görög katolikus lelkészünk van. Azokban a kisebb helyőrségekben, ahová nem tudunk tábori lelkészt biztosítani, ott lehetőségünk van arra, hogy szerződésben rögzített feltételek mellett az adott egyházmegyéhez tartozó személy, mint kisegítő tábori lelkészi járjon be a laktanyába. Ezenkívül lehetőségünk van arra, hogy alkalmanként bizonyos speciális feladatok — előadások, a katonák imakönyvének összeállítása — ellátására lelkészeket kérjünk fel.

- Kiből lehet tábori lelkész?

- Minden felszentelt papból, aki legalább két-három éves gyakorlattal rendelkezik, emellett életkora_; egészségi állapota, fizikai állóképessége, erkölcsei megfelelnek a hivatásos katonákkal szembeni követelményeknek.

- Hogyan viszonyulnak a katonák a tábori lelkészekhez? — kérdeztük Csuka Tamás dandártábornok, protestáns tábori püspöktől.

- Tapasztalataim szerint a katonák a tábori lelkészt amolyan bizalmi embernek tartják. A lelkipásztorral kezdeményezett beszélgetésük során ugyanis még az olyan

problémáikat is elmondják, legyen az személyes, családi, szociális vagy egészségügyi, amit senki másnak nem mernének, szégyellnék a közösség, illetve parancsnokaik előtt. Ezért a protestáns tábori lelkészi szolgálat egyik legfontosabb feladatának tekinti a rászoruló katonákkal való beszélgetést, a személyes lelki gondozást. Mivel a katonák ránk az élet minden területén számítanak, nekünk kötelességünk segíteni. Ha szükséges, tanácsot adunk, ha kell, igyekszünk közbenjárni ügyükben parancsnokuknál, vagy családjukat sújtó szociális gondjaik esetén a lakhelyük szerinti önkormányzatnál.

- Hány fővel dolgozik a protestáns tábori lelkészi szolgálat?

- A szolgálaton belül jelenleg tizenegy református és egy evangélikus tábori lelkész látja el a katonákat.

- Hogyan készítik fel a tábori lelkészi munka iránt érdeklődőket erre a különleges feladatra?

- Van már honvédségi ösztöndíjas teológiai hallgatónk, továbbá tervezzük azt, hogy a tábori lelkészi szolgálat iránt érdeklődő teológusok az úgynevezett segédlelkészi évet, vagy annak egy részét, különböző helyőrségekben töltsék el, ismerkedve a katonák között végezendő, végezhető lelkipásztori munka szépségeivel. Tábori lelkészeink az egyházi iskolákban, előadások révén igyekeznek felkészíteni a fiatalokat a honvédségnél végzendő lelki- gondozói munkára.

- Milyen formában próbálnak segíteni a fiataloknak a katonai szolgálat okozta pillanatnyi nehézségek leküzdésében?

- Szolgálatunk, fennállása óta, rendszeresen tart bemutatkozó előadásokat a katonafiataloknak. Ennek során — azon túl, hogy megismernek bennünket — foglakozunk életviteli, erkölcsi, katonai és etikai kérdésekkel. Ezek az órák nagyon alkalmasak arra, hogy megbeszéljük velük azokat a dolgokat, amelyek közvetlenül is érinthetik őket katonai szolgálatuk során. Ilyenek például a szenvedélybetegségek — a drog- vagy alkoholfogyasztás — problémája, a másság kérdése, az öngyilkosságba menekülés céltalansága. A bibliai és az abban foglalt egyetemes erkölcsi értékek megismertetésével igyekszünk a fiataloknak utat mutatni, hogy az emberi életet, a családi és baráti kapcsolatokat megrontó, nyomorba taszító szenvedélyek helyett inkább a szeretetben való életet és a lelki növekedést válasszák. Tehát mondanivalónkkal olyan lelki, szellemi, erkölcsi kincset igyekszünk átadni, amit ha komolyan vesznek, kitöltheti azt az űrt, amit a pillanatnyi problémák okoznak és a szenvedélyek rabságába sodorhatják az egyént vagy a közösséget.

- Mit tekint a protestáns tábori lelkészi szolgálat jövőbeni legfontosabb feladatának?

- Napjainkra természetessé vált, hogy jelen vagyunk a hadseregben. Bátran állíthatom, hogy egyre nagyobb igény mutatkozik a lelkipásztorok nyújtotta szolgáltatásokra a sorkatonák, a hivatásos és a szerződéses katonák körében egyaránt. Az elkövetkezendő időszakban fő célunkat úgy fogalmazhatnám meg, hogy problémaérzékenységünkkel és a dolgok iránti nyitottságunkkal elősegítsük a katonai szolgálatukat teljesítő fiatalok körében az ép testben ép lélek eszményének megvalósulását. Tehát nekünk, tábori lelkészeknek elsősorban abban kell segíteni, hogy egy egészséges, hazáját szerető, azt megvédeni kész fiatalember szolgálati ideje alatt lelkileg és szellemileg mindvégig a helyén legyen.

- Mikortól vannak jelen a rabbik a magyar hadseregben? — kérdeztük Frölich Róbert dandártábornok, vezető tábori rabbit.

- A magyarországi zsidók csak az 1848-49-es forradalom és szabadságharc során kapták meg a lehetőséget arra, hogy a nemzeti haderő katonájaként harcolhassanak hazájuk védelmében. Az egyik ilyen legjobban összefogott egység a Táncsics szervezte zsidó zászlóalj volt. Ezzel egy időben megjelentek a Magyar Honvédségnél a zsidó katonák lelki gondozását végző rabbik is. A kiegyezés után, amikor ezt a törvények nem tiltották, a zsidó katonák mellett a rabbik folyamatosan jelen voltak a magyar hadseregben, egészen a tábori lelkészi szolgálat elsorvasztásáig.

- Hazánkban még egy tucat rabbi sincs. Ilyen körülmények között eleget tud- e tenni feladatának a rabbinátus?

- Annak ellenére, hogy napjainkban Magyarországon mindössze tizenegy rabbi tevékenykedik, jelen vagyunk a honvédségnél minden olyan rendezvényen, ahol ezt igénylik, és elmegyünk minden olyan személyhez, aki ezt kéri. Mivel a hitközség egyetlen rabbit sem tud kizárólag a hadsereg rendelkezésére bocsátani, megegyezés alapján én is úgy töltöm be a vezető tábori rabbi tisztségét, hogy továbbra is folytatom gyülekezeti munkámat. Lelkészi szolgálatunk a kezdetektől fogva kissé sajátosan működik. Ahol tábori rabbira tartanak igényt, oda — ha csak tehetem — én megyek. Azonban gyakran előfordul, hogy ugyanazon időpontban két-három helyen kellene megjelennem. Ilyen esetekben a tábori rabbinátus fennállása óta mindig valamelyik kollégámat kérem meg, illetve a rabbiképzőben tanulók közül kérek meg valakit, hogy helyettesítsen, mint kisegítő tábori rabbi.

- Ilyen körülmények között hogyan látja el a tábori rabbinátus a zsidó katonák lelki gondozását?

- A rabbinátus a vallásszabadságról szóló kormányrendelet szellemében látja el feladatát, tehát a katona igénye alapján nyújtunk lelki támaszt. Minden laktanyában megtalálhatók a rabbinátus által kiadott brosúrák, amelyek tájékoztatják az érdeklődőket, hogyan vehetik fel velünk a kapcsolatot. A rabbival való találkozást kérő katona a szolgálati út betartásával, illetve telefonon vagy levélben, esetleg családja útján jelzi az igényét, én pedig a legrövidebb időn belül megkeresem őt és megbeszélem vele a problémáit. Előfordult, hogy mélyen vallásos katona keresett meg, aki bevonulása előtt minden reggel és este elment imádkozni a templomba, és kérte, hogy ezt katonai szolgálata alatt is tegyük lehetővé a számára. A parancsnokaival történt egyeztetés után megnyugtatóan tudtuk rendezni a fiatalember problémáját.

- Hogyan fogadták ezt a megkülönböztetett figyelmet a zsidó fiatal katonatársai, illetve parancsnokai?

- Tudomásom szerint abból, ha egy állampolgári kötelezettségét teljesítő fiatal felvállalta, hogy ő vallásos zsidó, abból a honvédségen belül probléma nem volt. Kilenc éve vagyok tábori rabbi, ez idő alatt szinte nem is találkoztam a honvédségen belül az antiszemitizmussal.

- Van-e lehetősége a zsidó sorkatonának vallási ünnepei megtartására?

- Igen, hiszen ez alkotmányos joga. Egy vallásos zsidó katonának joga van ahhoz, hogy szombaton ne adjon szolgálatot, illetve a zsidó ünnepek alkalmával elmenjen a templomba. Ezért cserébe viszont, amikor a keresztény ünnepek vannak, neki kell helytállnia. Tehát ez a gyakorlatban nem okoz problémát, csupán figyelmet igényel a szolgálatvezénylést készítőktől.

- A vallásos fiatal étkeztetési problémáit sikerül-e áthidalni?

- Volt rá precedens, hogy egy mélyen vallásos zsidó sorkatona kért tőlem segítséget étkezési gondjai megoldására. A parancsnokaival történt egyeztetést követően neki reggelire és vacsorára tejterméket, péksüteményt, illetve gyümölcsöt adtak. Ebédjét pedig, étkezési pénzéből, a Síp utcai kóser konyhán biztosítottuk. Az ilyen esetek megelőzésére terveim között szerepel, hogy körbejárom a magyarországi élelmiszergyártó cégeket és elmondom nekik az igényeimet. Az ő írásos garanciavállalásuk alapján összeállítok egy olyan listát, amin, ha nem is kóser, de nem tiltott termékeik szerepelnek majd.

- Az ön által irányított szolgálat napjainkban mire helyezi a hangsúlyt?

- Elsősorban arra, hogy a zsidóságot valós oldaláról ismerjék meg a sorkatonák. Többek között önmagunk megmutatása érdekében adtuk ki a laktanyákban megtalálható ismeretterjesztő brosúrákat, amelyek elolvasása is segíthet az előítéletek leküzdésében. Fontosnak tartom továbbá, hogy hitet, erkölcsöt és szeretet hirdető lelkészeink olyan támaszt adjanak a fiataloknak, amely eleve gátját veti a hadseregen belüli és a társadalomban is uralkodó nemkívánatos jelenségeknek és cselekedeteknek.

PAPP DEZSŐ