A KATOLIKUS TÁBORI PÜSPÖKSÉG

VEZETŐI

Az összeállítás a Katolikus Lexikon, a Magyar Életrajzi Lexikon, Borovi József: A magyar tábori lelkészet története c. munkája, valamint a Katonai Ordinariátus levéltárában található dokumentumok felhasználásával készült.

TÁBORI PÜSPÖKÖK 1920-1945 között

P. dr. ZADRAVECZ ISTVÁN OFM
tábori püspök, vezérőrnagy (1920-1927)

1884. július 26-án született Csáktornyán (Zala Vármegye). Elemi és középiskoláit Dunaföldváron és Baján végezte. 1898-ban lépett a ferences rendbe. Filozófiát Zágrábban, teológiát Rómában tanult, ahol dogmatikából és szónoklattanból doktorált. 1907-ben Rómában a Lateráni Bazilikában szentelték pappá.

Hazatérve Gyöngyösön és Baján teológiai tanár, 1914-től a szegedi ferences rendház házfőnöke volt 1920-ig.

XV. Benedek pápa 1920. március 23-én domitianopolatan-i címzetes püspökké, valamint a Magyar Nemzeti Hadsereg Apostoli Helynökévé nevezte ki, Horthy Miklós kormányzó pedig május 7-én megbízta a Nemzeti Hadsereg lelkészetének vezetésével. 1920. augusztus 24-én a szegedi ferences templomban történt meg püspökké szentelése, melyet Csernoch János bíboros, hercegprímás végzett.

Püspöki jelmondata: PRO REGNO MARIANO

Mindent megtett az egységes és jól felkészült katonalelkészi kar megteremtése érdekében. Lendülete és szerzetesi elkötelezettsége lévén sokat küzdött a működés feltételeinek javításáért, a tábori lelkészek szervezett felkészítésért. Minden intézkedésében és beszédében a későbbi „nagy feladatokra” készítette fel lelkészeit, és ennek jegyében szervezte akcióit, a szegények megsegítését, a hadiárvák gondozását, a hősi halottak emlékének ápolását. Minden alkalmat megragadott a katonahősök emlékének őrzése, a védőszentek, közöttük Kapisztrán Szent János kultuszának, a katonasírok gondozása eszméjének terjesztése, a tábori kápolnák építése, a katonák számára énekes könyvek nyomtatása, a laktanyákba jó könyvek eljuttatása, és könyvtárak létesítése érdekében. A legénység részére bevezette a szobánkénti hitoktatást és különböző előadások megtartását. Nem volt az országban hősi szobor, emléktábla vagy zászlószentelés, amelyre meg ne hívták volna.

Az apostoli tábori helynökségről 1926. június 13.-án kelt levelében lemondott, melyet a pápa és Magyarország kormányzója is elfogadott. Ez után a Szentföld című kiadványt szerkesztette, de részt vett a Katolikus Lexikon szerkesztési munkálataiban is. A II. Világháború után letartóztatták, uszító beszédek, háborús és népellenes bűntett vádjával kétévi szabadságvesztésre ítélték. 1947-es tavaszi kiszabadulása után a ferences rend máriagyűdi rendházában, majd Budapesten, később a kitelepítés miatt Homgrod és Alsóvadász községekben, majd a pilisszentlászlói és a szomori plébániákon élt. 1955-től Zsámbékon a plébánián kapott helyet.

Zsámbékon halt meg 1965. november 13-án, temetési szertartását Szabó Imre püspök végezte. Sírja, kívánsága szerint az esztergomi ferences rendház kriptájában van.

RÉVÉSZ ISTVÁN
tábori püspök (1928-1929)

1862. november 12-én Vácon született. Elemi és középiskoláit Vácott a piaristáknál, illetve Kassán a premontreieknél végezte, utóbbiaknál érettségizett. Vácon végezte teológiai tanulmányait, és itt szentelték pappá is 1885. július 18-án.

Két  évig káplán volt Fóton, majd Dunakeszin lett plébániai adminisztrátor, illetve plébános. Dunakeszin katolikus iskolát, hitelszövetkezetet és katolikus kört szervezett. Kiváló szervezőképesség és jó szónoki képesség jellemezte, ugyanakkor a társadalmi és politikai életbe is aktívan bekapcsolódott. 1903-ban pápai kamarássá nevezték ki. Kecskeméten először adminisztrátorként, majd  plébánosként működött 1906-tól, ahol a tanyavilág lelki és szellemi életével, a felemelkedés nehézségeivel foglalkozott. Kecskeméten ő telepítette le az angolkisasszonyokat, a Jó Pásztor Nővéreket és a Népleányokat. Megszervezte az angolkisasszonyok gimnáziumát. Öt tanyai lelkészséget és rengeteg tanyai iskolát szervezett. 1909-ben préposti címet, 1912-ben pápai prelátusi címet kapott. Közéleti tevékenységért és a politikai életben betöltött szerepéért megkapta a magyar polgári érdemkereszt II. osztályú fokozatát 1926. október 4-én. 1927-ben Kecskemét városa felsőházi taggá választotta.

66 éves korában XI. Pius pápa 1928. március 3-án kelt 137/titk. K. J. számú leiratával trebennai címzetes püspöknek, a kormányzó  március 20-án tábori püspöknek nevezte ki. 1928. június 13-án szentelték püspökké Kecskeméten. Az új püspök köszöntőjében a következőket mondta: „Atyjuk akarok lenni lelkészeimnek, és arra fogok mindenkor törekedni, hogy együttes erővel, a Szentlélek kegyeinek fölhasználásával munkálkodjunk hadseregünk lelki gondozásán”.

1929. január 18-án hunyt el. Temetése a budavári Kapisztrán-templomból 1929. január 21-én volt, sírhelye Kecskeméten a Szentháromság temetőben van.

dr. HÁSZ ISTVÁN
tábori püspök, altábornagy (1929-1945)

1884. december 22-én született Kisbéren (Komárom vm), tanulmányait a komáromi és a győri bencés gimnáziumokban, teológiai tanéveit Bécsben a Pazmaneumban töltötte. A bécsi egyetemen folytatott sikeres tanulmányaiért Ferenc József császár gyémántgyűrűvel jutalmazta és a császári és királyi képviselő jelenlétében promoveáltatták teológiai doktorrá. 1908. július 14-én szentelték pappá a bécsi Stephansdomban.

Papi pályafutását Szanyban kezdte, mint káplán, majd a győri nagyszemináriumban és a budapesti Szent Imre kollégiumban, mint tanulmányi felügyelő folytatta. Négy év múlva püspöki ceremonárius és az egyházi bíróság jegyzője. 1911-ben Rómában az Augustineumban képezte tovább magát, teológiából doktorált.

A következő 16 évben teológiai tanárként működött, de mellette karitatív és kulturális egyesületeket is vezetett. Megalapította a pasztorális és homiletikai folyóiratot, az Evangéliumot. 1913-1929 között püspöki szertartó Győrben, 1918-ban a Győri Szociális Misszió Társaság tanácsadója, 1928-tól a budapesti egyetem teológiai karának doktora volt.

1929. február 8-án Horthy Miklós kormányzó a Magyar Királyi Honvédség tábori püspökévé nevezte ki. XI. Pius pápa a surai (Suriya in Mesopotamia) címzetes püspöki méltóságát adományozta számára 1929 február 8-án, püspökké Serédi Jusztinián bíboros hercegprímás szentelte 1929. április 28-án. 1929. március 1-én lett a honvédség tábori püspöke. 1928-ban a budapesti egyetem teológiai karának bekebelezett doktora lesz.

A visszavonuló hadsereggel került Ausztriába, majd Svájcban telepedett le Untersegerinben. 27 évig volt az ingenbohli keresztesnővérek zárdalelkésze.  1973. január 27-én halt meg 89 éves korában. Temetési szertartását Mindszenty József bíboros, hercegprímás végezte. Sírhelye Unterägeriben található.

KATONAI ORDINÁRIUSOK 1994-től

dr. LADOCSI GÁSPÁR
tábori püspök, vezérőrnagy (1994-2001)

Nagybajcson (Győr-Sopron Megye) született 1952. június 26.-án. Középiskolai tanulmányait a Győri Bencés Gimnáziumban végezte. Sorkatonai szolgálatot teljesített: 1970 augusztus 03-tól 1972 augusztus 01-ig Lentiben. Teológiai tanulmányait Esztergomban az Érseki Hittudományi Főiskolán kezdte, majd Budapesten, a Hittudományi Akadémián fejezte be 1977-ben. 1977. június 18.-án szentelték áldozópappá Esztergomban. Teológiai doktor 1978-tól.

1977-1994 között az Esztergomi Érseki Hittudományi Főiskola tanára, 1981-ben az Érseki Papnevelő Intézet megbízott prefektusa. 1979-81 között az Institutum Patristicum Augustineumban tanul Rómában.

1994. május 14-én szentelte püspökké dr. Paskai László bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek a Szent István Bazilikában Budapesten és ekkor iktatták be tábori püspöki hivatalába. 1994. május 21-én Gönz Árpád köztársasági elnök kinevezi dandártábornokká. 1999. május 21-ei hatállyal vezérőrnaggyá léptették elő.

2001. november 28-án a Honvédelmi Miniszter saját kérésére szolgálati nyugállományba helyezi. 2001. november 28-ai hatállyal II. János Pál pápa kinevezi risinói címzetes püspökké és az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye segédpüspökévé. 2002-től tanár az Esztergomi Hittudományi Főiskolán.

Püspöki jelmondata: LABORE GRANUM

dr. SZABÓ TAMÁS JÓZSEF
tábori püspök, dandártábornok (2001-2007)

1956. október 30-án születetett Zircen. Általános és középiskolai tanulmányait Győrött végezte. 1975-ben érettségizett, majd 1978-ban a budapesti Külkereskedelmi Főiskolán szerzett diplomát. Ezt követően a külkereskedelemben dolgozott, közben 1979-80-ban sorkatonai szolgálatot teljesített Győrben. 1982-ben lépett a Győri Egyházmegye papnövendékei közé. A papságra Győrött, Budapesten, majd Rómában, a Pápai Gergely Egyetemen készült fel. 1988. augusztus 20-án szentelték pappá Győrben. 1990-ben egyháztörténelemből licenciátust szerzett Rómában. 1993-ban a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen teológiai doktori címet szerzett.

1990-92-ig a Győri Szeminárium prefektusa és teológiai tanára. 1992-93-ban a Központi Papnevelő Intézet prefektusa. 1993 és 1999 között – egy év megszakítással – a budapesti Apostoli Nunciatúrán, mint titkár dolgozott. 1995-96-ban Győr-Kisbácsán lelkész. 1995-től a Győri Hittudományi Főiskolán az egyháztörténelem tanára. Több éven keresztül a Sophia Szerzetesi Hittudományi Főiskola tanára is. 1999-ben a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia a Püspökkari Titkárság irodaigazgatójává választotta. Hivatali munkája mellett folyamatosan végzett lelkipásztori szolgálatot a Budapest Felső-Krisztinavárosi Plébánia-templomban, a Ciszterci Nővérek érdligeti „Regina Mundi” Apátságában, valamint az Emmánuel Közösségben.

1997-ben pápai kápláni, 1999-ben pápai prelátusi címet kapott.

II. János Pál pápa 2001. november 28-án püspökké és katonai ordináriussá nevezte ki. Püspökké szentelésére 2002. január 12-én került sor Budapesten a Szent István Bazilikában. Hivatalával összefüggésben Mádl Ferenc köztársasági elnök 2002. január 12-i hatállyal dandártábornokká nevezte ki.

Tábori püspöki szolgálatával párhuzamosan ellátta a katolikus papok börtönmissziójának felügyeletét, valamint a karizmatikus mozgalmak koordinátora volt.

Püspöki jelmondata: „ÚJULJATOK MEG LÉLEKBEN”.

2007 március 15-én, csütörtökön az MKPK Sajtóirodája közölte: „Őszentsége XVI. Benedek pápa elfogadta dr. Szabó Tamás püspök, katonai ordináriusnak, az Egyházi Törvénykönyv 401. kánon 2. paragrafusának megfelelően, személyes indítékból benyújtott hivatali lemondását. A Katonai Ordinariátusnak az Apostoli Szentszék által jóváhagyott Szabályzata (Statutum) értelmében az Ordinariátus vezetését további intézkedésig az eddigi általános helynök, főtisztelendő Berta Tibor lelkész alezredes látja el.”

BÍRÓ LÁSZLÓ
tábori püspök (2008

Szekszárdon született 1950. október 31-én. Szekszárdon szentelik pappá 1974. június 23.-án. 1974-1977 között káplán Mágocson, 1977-ben Szigetváron, majd 1977-1978-ban a pécsi Székesegyházban, eközben 1978-tól szentszéki jegyző. 1980 és 1989 között püspöki szertartó és püspöki titkár. 1983-tól a Pécsi Egyházmegye Hivatásgondozó Bizottság moderátora. 1989-től 1994-ig a Székesegyház plébánosa Pécsett, eközben püspöki bírósági helynök. 1991-től mesterkanonok, 1994-től teológiai tanár.

1994. április 18-án Őszentsége II. János Pál pápa Castrae Galbae-i címzetes püspökké és kalocsa-kecskeméti segédpüspökké nevezte ki. 1994. május 21-én szentelték püspökké a kecskeméti Társszékesegyházban. 1994. június 1-től 1995. augusztus 1-ig kalocsa-kecskeméti érseki helynök volt. Emellett a Főegyházmegyei Szinódus (1995-2000) koordinátori feladatait is ellátta. 1994-től a magyar Katolikus Püspöki konferencia Családügyi referense. 1995-től a budapesti Központi Papnevelő Intézet rektora és az Egyetemi Templom templomigazgatója.

2008. november 20-ia hatállyal őszentsége XVI. Benedek pápa kinevezte Magyarország Katonai Ordináriusáva. Beiktatása 2009. január 9-én volt a Budapesten a szent István bazilikában. Püspöki jelmondata: TECUM PRO TE