A SZENT KORONA HAZAÉRKEZÉSE

A szovjet csapatok előrenyomulása miatt 1944 novemberében a nyilas kormány Nyugat-Magyarországra menekítette a koronát, majd Ausztriába szállította, ahol végül Salzburg közelében elásták.

A kincseket az amerikaiak előbb Frankfurtba szállították, majd sokáig ismeretlen helyen őrizték. Arra, hogy átadják a magyar kormánynak, a háború után egy ideig tisztázatlan, majd kifejezetten ellenséges magyar-amerikai viszony miatt nem került sor.

A kapcsolatok normalizálódását követően, 1978. január 5-én érkezett meg Budapestre az a repülőgép, mely visszaszállította a koronázási ékszereket Magyarországra.

Cyrus Vance, az USA külügyminisztere a Budapestre érkezett magyar Szent Koronát és a koronázási ékszereket 1978. január 6-án adta át az Országgyűlés akkori elnökének a Parlamentben.

Azóta e napon ünnepeljük a Szent Korona hazaérkezését.

SZEKÉR GYULA: A korona hazatérésének előkészítése 

Szekér Gyula visszaemlékezése

A magyar kormány miniszterelnök-helyetteseként az amerikai kormány meghívására 1976. május 3-11. között népes delegáció élén hivatalos látogatást tettem az Egyesült Államokban. Meghívóm E. Richardson kereskedelmi miniszter volt. A delegáció tagja volt Nagy János külügyminiszter-helyettes és Esztergályos Ferenc washingtoni magyar nagykövet.

Megbízatásom két fő feladatra irányult: a korona és a koronázási ékszerek hazahozatala igényének felvetésére és a legnagyobb kereskedelmi kedvezmény elvének kívánatos érvényesítésére a magyar-amerikai kereskedelmi kapcsolatokban.
Amerikai vendéglátóim jóvoltából magas szintű, a kapcsolatainkat erősítő találkozások, tárgyalások sorát bonyolítottam le. Tárgyaltam Butz mezőgazdasági miniszterrel, Simon pénzügy- és Richardson kereskedelmi miniszterrel, az amerikai képviselőház több tagjával. [...]

Találkoztam és tárgyaltam az üzleti és pénzügyi élet számos képviselőjével, a Rockwell International, az Atlanta, a First National City Bank és a Manufacturer’s Hannover Trust nagy bankok elnökeivel, megtekintettem a Du Pont, Exxon és a General Motors vállalatok üzemeit, s e cégek vezetőin kívül találkoztam az amerikai sajtó néhány képviselőjével is.

Utam legnagyobb jelentőségű és legfontosabb eseménye az volt, hogy annak első napján, 1976. május 4-én fogadott Gerald Ford, az Egyesült Államok elnöke.
Ford elnök szívélyesen fogadott. A megbeszélésen röviden értékeltem a magyar-amerikai kapcsolatok alakulását. Egyetértett azzal a felvetéssel, hogy a kapcsolatok további fejlesztése kívánatos lenne s ennek feltételei számos területen megvannak, különösen az ipari kooperációk és a mezőgazdasági, valamint a műszaki-tudományos együttműködés területén. [...]

Kapcsolataink normalizálásának komoly tehertételeként vetettem fel a korona és a koronázási ékszerek ügyét. Röviden vázoltam Magyarország nehéz, küzdelmes történelmét, hangsúlyoztam, hogy történelmi emlékeink nagyrészt elpusztultak, kevés maradt belőlük. Elmondtam, hogy Szent István koronája a kezdetektől fogva a magyar nép óriási becsben tartott nemzeti ereklyéje, jogos tulajdona, amit szeretnénk visszakapni.
Az elnök nagy figyelemmel és empátiával hallgatta az elmondottakat. Szavakkal is kifejezte, hogy nagy hatással voltak rá a magyar történelemről és a Szent István koronájáról mondottak. [...]

Az amerikai kormány megértette és magáévá tette a korona visszaadásának ügyét, s ehhez támogatást ígért, de bizonyos feltételeket szabott. Így a magyar-amerikai kapcsolatok további normalizálását, dinamizálását, de idetartozott adósságaink rendezése is. Mi mindebben partnerek voltunk. [...]

Az 1970-es években több magas szintű látogatásra került sor. 1973-ban Vályi Péter miniszterelnök-helyettes, 1974-ben Bíró József külkereskedelmi miniszter, 1976-ban Romány Pál mezőgazdasági miniszter járt előttem az Egyesült Államokban.
Ugyanerre sor került amerikai részről is. Rogers külügyminiszter 1972-ben, Dent kereskedelmi miniszter 1973-ban, Morton kereskedelmi, Butz mezőgazdasági miniszter, Binder közlekedésügyi államtitkár és Ingersoll külügyminisztériumi államtitkár 1975-ben, Richardson kereskedelmi miniszter 1976-ban járt Magyarországon.

Elmondható tehát, hogy 1976-ra igen lényeges előrehaladást értünk el a magyar-amerikai kapcsolatok fejlődésében. [...]

Kidolgoztuk és 1977 áprilisában Budapesten aláírtuk a két ország közötti kulturális, oktatási és műszaki-tudományos egyezményt, amelyet mindkét fél nagyra értékelt.
A Ford elnökkel és kormánya több tagjával folytatott tárgyalásaim után érzékelhetően felgyorsult a korona visszaadásának több évtizede húzódó ügye. Gyorsan követték egymást az események. [...]

1977 szeptemberében Cyrus Vance amerikai külügyminiszter közölte Puja Frigyes magyar külügyminiszterrel, hogy a korona visszaadására rövidesen sor kerül.
Az örvendetes aktusig mindkét fél bizalmasan kezelte az ügyet. (Az amerikai utamat követő sajtótájékoztatón jómagam is éppen ezért szót sem ejtettem a koronával kapcsolatos tárgyalásokról.) 1978. január 6-án, több évtizedes távollét után végre hazatért a korona és a koronázási ékszerek.

A koronát Carter elnök és kormányzata adta vissza a magyar népnek. De köszönettel tartozunk hivatali elődjének, G. Ford elnöknek és kormányzatának is. A korona visszaadásának ügye ugyanis az ő révükön mozdult el a holtpontról. Tanulságos, hogy érettebb demokráciákban a kormányváltásoknál messzemenően érvényesül a folyamatosság az ügyek vitelében. [...]

DOKUMENTUMOK

Az amerikai pénzügyminiszter levele Szekér Gyula miniszterelnök-helyetteshez, 1976. május 12.

Kedves Miniszter Úr!

Május 4-i találkozásunk során röviden megtárgyaltuk Szent István koronája visszaadásának kérdését. Akkor jeleztem, hogy e fontos ügyre vonatkozó további információval visszatérünk Ön felé.

Biztosítani kívánom Önt arról, hogy az Egyesült Államok kormánya megérti a Magyar Kormány és nép Szent István koronájával kapcsolatos aggodalmát. Ugyancsak hangsúlyozni akarom, hogy az amerikai-magyar kapcsolatok általunk megvitatott folytatódó dinamikus javulása a kulcs e kérdés megoldásához. [...] Minden erőfeszítést meg fogok tenni, hogy ezt elérjük, amilyen hamar csak lehetséges.
Jókívánságokkal és szívélyes üdvözlettel,

William E. Simon"

Ring Orsolya: - Soós Viktor Attila:

A Szent Korona átadás-átvétele 1978-ban

1978. január 6-án délután az Országház kupolacsarnokában Cyrus Vance amerikai külügyminiszter – Jimmy Carter elnök személyes megbízottjaként – visszaadta Szent István koronáját Magyarország népének. A ceremónián az Országgyűlés elnöke, Apró Antal beszédében a Magyar Népköztársaság nevében köszönte meg a „kormány külpolitikájának visszaigazolását”.

Az Archivnet 2008/1. számában Szabó Csaba ismertetett több, a Szent Korona visszaadásának előkészítésére vonatkozó diplomáciai dokumentumot, melyet a Magyar Országos Levéltárban Apró Antal, az Országgyűlés elnökének iratai között található forrásokkal kívánunk kiegészíteni. A dokumentumok a Korona és a koronázási ékszerek átadás-átvételi ünnepségeinek történéseit rekonstruálják.

Az MSZMP KB Politikai Bizottsága 1977. december 13 i ülésén foglalkozott a Korona és a koronázási ékszerek visszaadásának előkészítésével, amelyen áttekintették a tennivalókat és megtárgyalták a hét pontban összesített amerikai igényeket is, például azt, hogy az átadás ünnepélyes keretek között és a nyilvánosság előtt történjen. Az előterjesztés utolsó pontja kategóriánként sorolta fel az ünnepségre meghívandó személyeket: az Országgyűlés és a kormány képviselőit, a magyarországi egyházak vezetőit, a különféle társadalmi és tömegszervezetek vezető embereit, a felsorolásból azonban kimaradtak az MSZMP, azaz a párt képviselői.

A Korona átadásának zökkenőmentes lebonyolítására számos forgatókönyv és sajtóterv készült, melyekből kiderül, kikből és miként állt össze a meghívottak névsora. Figyeltek például arra, hogy valamennyi egyház első embere és a kulturális és tudományos élet 35 kiemelkedő személyisége – köztük Illyés Gyula, Varga Imre szobrász- és Kocsis Zoltán zongoraművész – mindenképpen jelen legyen az átadáson. A KB ideológiaititkára Győri Imre határozta meg annak a negyven újságírónak, fotóriporternek és tévésnek a feladatait, akik a helyszínről követhették nyomon a ceremóniát.

Az Amerikai Egyesült Államok képviselői kikötötték, hogy mivel a koronát az amerikai nép adja át a magyar népnek, nem kívánják, hogy az azt átvevő delegációt túlzottan politikai szempontok alapján állítsák össze. Ismeretes, hogy míg Kádár János jelenlétét nem kívánták az amerikaiak, addig Apró Antal, mint az Országgyűlés elnöke és a magyar nép nevében a Koronát átvevő személy, valamint Lázár György miniszterelnök és Aczél György miniszterelnök-helyettes (mindketten PB tagok), részt vehettek az eseményen.

1977. december 22-én Nagy János külügyminiszter-helyettes tervezetet készített Apró Antal részére, melyben arra tett javaslatot, hogy az Országgyűlés tagjai közül kik kapjanak meghívást a Korona átadásával kapcsolatos eseményekre. (1. forrás)

Puja Frigyes külügyminiszter 1978. január 3-án terjesztette elő jóváhagyásra Apró Antalnak, Lázár Györgynek és Győri Imre KB titkárnak a magyar–amerikai levélváltás (amerikaiakkal előzetesen egyeztetett) tervezetét, amelyre 1978. január 6-án 15.30-kor került sor Apró Antal és Cyrus Vance amerikai külügyminiszter között. Levelében Apró Antal írásban igazolta, hogy a magyar népet képviselő küldöttség élén, az Egyesült Államok elnökének képviselőjétől, a mellékelt leltárban feltüntetettek szerint, sértetlenül átvette Szent István koronáját és a magyar koronázási ékszereket. Az ünnepélyes átadással Magyar Népköztársaság Kormányának véleménye szerint az Amerikai Egyesült Államok Kormánya eleget tett a koronával és a koronázási ékszerekkel kapcsolatos valamennyi nemzetközi jogi kötelezettségének. (2. forrás)

A magyar és az amerikai levélváltás tervezete mellett a Külügyminisztérium 1978. január 3-án több dokumentumot megküldött Apró Antalnak. Puja Frigyes levélben tájékoztatta Apró Antalt a hozzá eljuttatott iratokról. A Külügyminisztérium megküldte jóváhagyásra Apró Antal válaszbeszédének és a vacsorán mondandó pohárköszöntőjének tervezetét, továbbá témajavaslatot az amerikai féllel történő beszélgetéshez. Emellett Puja Frigyes eljuttatta Apró Antalnak Cyrus Vance beszédének és pohárköszöntőjének magyar fordítását, továbbá Jimmy Carter elnök Losonczi Pálnak írt levelének a fordítását is, amelyet Cyrus Vance 1978. január 6-án adott át Losonczi Pálnak. (3. forrás)

A Korona és a koronázási ékszerek átadására összeállították az amerikai delegáció, és – hosszas egyeztetés után – 1978. január 2-ai végleges dátummal a visszaadási ünnepség magyar meghívottainak névsorát. (4. forrás)

1978. január 2-ai keltezéssel a Külügyminisztérium Protokoll Rendezvényi Osztálya részletes és mindenre kiterjedő programtervezetet készített a korona és a koronázási ékszerek ünnepélyes keretek közötti visszaadásáról. (5. forrás)

Tanulságos lehet végignézni, elemezni, ki mindenki szerepelt az ünnepség magyar meghívottainak terjedelmes listáján. A szervezők láthatóan törekedtek arra, hogy minél sokrétűbb legyen az a vendégkör, amelyben az Országgyűlés, az Elnöki Tanács, a SZOT, az Országos Béketanács, a Magyar Nők Országos Tanácsa, a Fegyveres Erők Tábornoki Kara és a KISZ vezetői mellett, helyet kapott 13 egyházi vezető, a Nemzeti Szövetségek és a Magyarok Világszövetsége valamint a Hazafias Népfront Országos Tanácsának tagjai. Cyrus Vance Szent István koronáját Magyarország népének adta vissza, azért a „nép reprezentálására” helyet kaptak az ünnepségeken a kiemelt fizikai, a mezőgazdasági és a vidéki üzemek dolgozóinak képviselői. Mellettük jelen volt még a már említett 35 fő a kulturális és tudományos élet kiemelkedő személyiségei közül, ill. a koronával foglalkozó munkacsoport tagjai valamint a Külügyminisztérium illetékes munkatársai.

Az Apró Antal iratai között őrzött (a Szent Korona visszaadásának iratai címet viselő) dosszié talán egyik legfurcsább forrása az az 1978. január 5-én készített leltár, amelyet a Korona és koronázási ékszerek szakértői szemléje és azonosítása alkalmából készítettek. (6. forrás), A leltár készítője tömör egyszerűséggel, pontos adatokkal úgy kezelte a koronát és a koronázási ékszereket, mint puszta leltári tárgyakat.

A forrásközlésben bemutatott iratok különlegességét azok a megjegyzések adják, amelyeket Apró Antal a számára kérdéses, problémás részeknél saját megjegyzéseivel látott el.

Az iratok jelzete: MOL XVIII–6–k–9. csomó Magyar Országos Levéltár – Országgyűlés – Apró Antal elnöki iratai – Társadalmi szervezetekben betöltött tisztségek iratai – A Szent Korona visszaadásának iratai.

Források:

Tervezet a korona átadási ünnepségén résztvevő országgyűlési képviselőkre

A korona átadás–átvételének levélváltás tervezete

Apró Antal és Cyrus Vance amerikai külügyminiszter beszédei a korona átadási ünnepségeken

Az ünnepség amerikai és magyar résztvevőinek névsora

A korona és a koronázási ékszerek átadási ünnepségeinek programja

A magyar korona és a koronázási ékszerek szakértői szemléjén készített leltár

Forrás:archivnet.hu

34 éve tért haza a Szent Korona
honvedelem.hu     1978. január 6-án érkezett haza Magyarországra a Szent Korona, amelyet tavaly május 30. óta ismét a Magyar Honvédség őriz az Országházban. Legfontosabb nemzeti ereklyénket az akkori amerikai elnök, Jimmy Carter döntése alapján kaphattuk vissza. A magyar közjogi hagyományok értelmében a magyar állameszmét megtestesítő Szent Korona a második világháború utolsó évében, 1945-ben hagyta el Magyarországot, amikor is a koronázási jelvények őrzésére létrehozott, 1872-től a honvédség részének számító Magyar Királyi Koronaőrség igen kalandos úton kimenekítette a lángokban álló országból. Az állami vezetés mindenképpen el akarta kerülni, hogy államiságunk legfontosabb jelképe a németek vagy a szovjetek kezére jusson, és már 1944 októberében elrejtették a Koronaőrség laktanyájának egyik pincehelyiségében. Ezt követően novemberben Veszprémbe szállították, ahol a Szent Jobbal együtt a Magyar Nemzeti Bank ottani páncéltermébe került (ezzel párhuzamosan a koronázási palástot Pannonhalmára menekítették). A korona egy hónap után, december első felében Kőszegre került, ahonnan januárban Velembe, március végén pedig az ausztriai Mettseebe vitték tovább. Ahogy nyugatról az amerikai, keletről pedig a szovjet offenzíva közelített, május első napjaiban elásták a koronát a Schlossberg dombon, üres acélládáját pedig tovább őrizték, hogy így tartsák fent a látszatot. Pajtás Ernő ezredes, a Koronaőrség utolsó parancsnoka végül e ládát adta át az amerikaiaknak, ám számos kihallgatás után végül elárulta fogva tartóinak a Szent Korona igazi rejtekét. Az amerikaiak július 27-én feltárták azt, és kiemelték onnan ereklyénket. Innen később Augsburgba, majd Heidelbergbe szállították: utóbbi városban volt a 7. amerikai hadsereg főbázisa. Innen először Wiesbadenbe, a hadsereg műkincsgyűjtő központjába vitték, utána 1949-ben átkerült Frankfurtba, a Deutsche Bank egyik fiókjába, majd 1951-ben az amerikai hadsereg európai főparancsnokságára szállították. Az európai kontinensről végül az ’50-es évek elején került át Amerikába, ahol aztán egészen 1978-ig Kentucky államban, a Fort Knox-i támaszponton őrizték. Érdekesség, hogy – állítólag – a láda, amelyben a koronát átszállították az óceánon, felirata szerint sugárveszélyes repülő tárgyat rejtett. Mindez hosszas huzavona végére tett pontot, ugyanis sokáig maguk az amerikaiak sem voltak biztosak benne, mihez kezdjenek a Szent Koronával: még olyan forgatókönyv is felmerült, amelynek értelmében a Vatikánnak adták volna át. Közvetlenül a háborút követő években egyébként maga Mindszenty József bíboros, esztergomi érsek is ezt a verziót szorgalmazta, ezért több tárgyalást folytatott az ügyben a Szentszék illetékeseivel. Nem hadizsákmány Magyarország több ízben is a korona visszaszolgáltatását követelte az amerikaiaktól, ám Washingtonból az összes ilyen tartalmú formális és informális megnyilvánulást félresöpörték, egyértelművé téve, hogy nem tekintik hadizsákmánynak a Szent Koronát. Álláspontjuk alappillére szerint őrzésre, egyfajta letétként vették át azt a koronaőröktől, így nem is alkalmazták rá a visszatérítendő javakra vonatkozó egyezményeket. Jellemző, hogy a magyar kormánynak egészen 1965 elejéig nem volt hivatalos tudomása arról, hogy egyáltalán hol vannak a koronázási jelképek: Washington ekkor közölte Budapest érdeklődésére, hogy letétként őrzik nemzeti ereklyéinket. Innentől kezdve a téma rendszeresen visszaköszönt a két ország közötti párbeszédben. Első ízben Gerald Ford elnöksége idején merült fel konkrétan, hogy talán elérkezett az idő a szentségek visszaszolgáltatására, mindezt azonban csak a következő elnök, Jimmy Carter hivatala alatt követték tettek: a döntés 1977 augusztusában született meg, majd november 4-én öltött hivatalos formát. Habár az Amerikában élő magyar emigránsok jelentős része határozottan ellenezte Carter lépését, innentől kezdve megkezdődhetett az egyeztetés a gyakorlati részletekről. Kádár jelenléte nemkívánatosnak minősült Az amerikaiak több feltételt is szabtak a Szent Korona visszaszolgáltatását illetően: egyrészt a fogadóünnepségeken nem kívánták ott látni Kádár Jánost, az MSZMP első titkárát, másrészt a koronát hivatalosan nem a magyar kormánynak, hanem a magyar népnek adták vissza. Szintén ragaszkodtak a koronázási jelképek nyilvános kiállításához is. 1977 decemberében egy tudományos delegáció Fort Knoxba utazott, ahol átvették a koronát az amerikaiaktól, majd legfontosabb nemzeti ereklyénk végül 1978. január 5-én térhetett vissza Magyarországra. A koronázási ékszereket az Országházban adta át Cyrus Vance, az Egyesült Államok külügyminisztere: az ünnepségen – az amerikai kérésnek megfelelően – Kádár nem volt ott, az állami felsővezetést Lázár György miniszterelnök, Aczél György, a Minisztertanács elnökhelyettese, illetve Apró Antal házelnök képviselte. Az ünnepségeket és némi restaurálást követően az ereklyéket a Magyar Nemzeti Múzeumba szállították és kiállították. A Szent Koronát innentől fogva egészen 2000. január 1-jéig itt őrizték: ekkor a jogarral és az országalmával együtt átszállították az Országház kupolacsarnokába. A palást továbbra is a Magyar Nemzeti Múzeumban van. Ismét a katonák vigyázzák Az Országgyűlés 2010. december 20-án nagy többséggel szavazta meg a honvédelemről és a Magyar Honvédségről szóló 2004. évi CV. törvény módosítását. A módosítás értelmében ismét a Magyar Honvédség feladatai közé került a Szent Korona, valamint a hozzá tartozó jelvények protokolláris jellegű őrzése. Hatvanhat év után, 2011. május 30-án – a hősök emlékünnepéhez kapcsolódva – a katonák ünnepélyes keretek között ismét átvették az ereklye őrzését a Köztársasági Őrezredtől az Országház kupolacsarnokában. A honvéd koronaőrök ünnepélyes eskütételén és a szolgálat átadásán jelen volt Schmitt Pál köztársasági elnök, Kövér László, az Országgyűlés elnöke, Hende Csaba honvédelmi miniszter, illetve a Honvédelmi Minisztérium és a Magyar Honvédség vezetői. Tiszteletét tette a rendezvényen számos közéleti személyiség, politikus és művész is.