Elsődleges fülek

december 2018

h k sze cs p szo v
26
27
28
29
30
1
2
 
 
 
 
 
 
 
3
4
5
6
7
8
9
 
 
 
 
 
 
 
10
11
12
13
14
15
16
 
 
 
 
 
 
16
december
vasárnap
December 16. vasárnap

 

KALENDÁRIUM

Karácsony hava

December 16. vasárnap

Advent III. vasárnapja

 

„Nem csak kenyérrel él az ember…”

NAPI EVANGÉLIUM: Lk3,10-18

Keresztelő Jánost megkérdezte a tömeg: „Mit cselekedjünk tehát?” Ő ezt felelte nekik: „Akinek két köntöse van, ossza meg azzal, akinek nincsen; és akinek ennivalója van, hasonlóképpen tegyen.” Odajöttek a vámosok is, hogy megkeresztelkedjenek, és megkérdezték Tőle: „Mester! Mit cselekedjünk?” Ő ezt válaszolta nekik: „Semmit ne követeljetek azon felül, ami elő van írva nektek.” Megkérdezték Őt a katonák is: „Hát mi mit cselekedjünk?” Azt mondta nekik: „Senkit se bántalmazzatok, ne zsaroljatok, és elégedjetek meg a zsoldotokkal.”

A nép pedig várakozott, és mindenki tanakodott szívében János felől, vajon nem Ő-e a Krisztus. János így szólt mindnyájukhoz: „Én csak vízzel keresztellek titeket. De jön, aki erősebb nálam, akinek nem vagyok méltó a saruszíját megoldani. Ő Szentlélekkel és tűzzel fog megkeresztelni titeket. Szórólapátja a kezében van, és megtisztítja szérűjét. A búzát összegyűjti a magtárjába, a pelyvát pedig olthatatlan tűzzel elégeti.” Még sok egyébre is intette, tanította a népet.

A mai evangéliumi szakasz előzménye, hogy János kemény beszéddel feddi meg a tömeget, amely, mintegy menekül a „bemerítkezésbe”, hátha „megússza” az Istennel való elszámolást. Ezért kezdik el kérdezgetni Jánost arról, hogy akkor mit kell tenniük. Amit válaszol, az mind konkrét utasítás, mely a felebaráti szeretetre vonatkozik. Az Egyház Advent során többször is imádkozott azért, hogy „jótettekkel siethessünk a közelgő Megváltó elé”, János, a „választott népnek” pont ezt parancsolja meg. Ők még csak várták az Üdvözítőt, így elő kellett készülniük, s erre legjobb eszköz a felebarát szeretete. Nekünk, akik már megismertük Krisztust, az Isten Fiát, és várjuk az Ő második eljövetelét, és azt, hogy megünnepelhessük a születésnapját, szintén nincs más eszközünk, mint az egymás iránti szolidaritás és a tevékeny szeretet, még akkor is, ha nekünk Jézus nem adott konkrét utasításokat, hanem mindegyikőnkre rábízta, hogy keresse és tegye meg azt, ami tőle telik, s mellyel mások javát szolgálhatja.

Fontos, hogy tudatosítsuk, hogy a „vallásos” emberek „ízlése” és közhangulata ellenére sem található sehol a Szentírásban „katona-ellenesség”. János itt is arra inti a katonákat, hogy ne éljenek vissza erejükkel, és erőszakkal ne „zabráljanak”.

Az „örvendezés vasárnapján” mi is örvendezve siessünk a közelgő Üdvözítő elé, s az örömből sok jótett fakad.

 

Historia est magistra vitae - A történelem az élet tanítómestere

„Ne emlegessük annak hibáit, akinek erényeit követni alig bírjuk...” Szent Jeromos

 

Ezen a napon történt:

1256.   IV. Béla király kiváltságlevele az esztergomi Szent Adalbert főszékesegyház számára, amelyben először említik a Szent Koronát

1773.   A közvetlen adóztatásra irányuló brit törekvések ellen tiltakozva indiánnak öltözött amerikai telepesek 342 láda adózott teát semmisítettek meg a bostoni kikötőben

1848.  Jellasics hadteste Bécs felől benyomul Magyarországra, Parndorf-nál, a Fertő-tó mellett vereséget mér a magyar csapatokra

1848.  A császári erők elfoglalják Sopront

1848.  Nagyszombatnál Simunich csapata súlyos vereséget mér a Guyon Richárd vezette erőkre

1944.  Az Ardennekben megkezdődött a II. világháború utolsó nagy német ellentámadása

1956.   Az első statáriális kivégzés (Miskolcon fegyverrejtegetésért kivégzik Soltész Józsefet)

1956.   Uszta Gyula vezérőrnagy, a honvédelmi miniszter első helyettese elrendeli a Petőfi Sándor Katonai Politikai Akadémia beolvasztását a Zrínyi Miklós Katonai Akadémiába

1989.  A temesvári templom körül több száz ember élőláncban akadályozza Tőkés László református lelkész kilakoltatását

2001.  Az UNESCO bizottsága a Fertő-tó/Neusiedler See kultúrtájat a világörökség részévé nyilvánítja

2003. Megtartja alakuló ülését a hágai Nemzetközi Bíróság Bős–nagymarosi vízlépcsőrendszerrel kapcsolatos döntéséből adódó kormányzati feladatokat koordináló tárcaközi bizottság

2007.  A dél-iraki Bászrában – a 2003 márciusa óta ott állomásozó – brit haderők (ünnepség keretében) átadják a hasonló nevű tartomány fölötti ellenőrzést az iraki kormánynak

 

Ezen a napon született:

1742.   Gebhard Leberecht von Blücher porosz vezértábornagy

1770.   Ludwig van Beethoven német zeneszerző

1775.   Jane Austen angol regényírónő

1833.  Lotz Károly festő

1882.  Kodály Zoltán Kossuth-díjas zeneszerző, népzenekutató, zenetudós

1883.  Kós Károly erdélyi építész, író

1913.   Kovács István atomfizikus

1917.   Sir Arthur C. Clarke angol író, mérnök

1921.   Aczél Tamás Kossuth-díjas író, költő

1922.  Lukács József filozófus, vallástörténész

1922.  Deák Ferenc (Bamba) labdarúgó

 

Ezen a napon hunyt el:

1965.   William Somerset Maugham angol író

1916.   Grigorij Jefimovics Raszputyin orosz szerzetes

1923.  Kacsóh Pongrác zeneszerző, zenepedagógus

1957.   Gellért Oszkár Kossuth- és Baumgarten-díjas költő

Gellért József és Steiner Zsófia gyermekeként született. Jogi tanulmányokat végzett. 20 éves volt, amikor Osvát Ernővel megismerkedett és az Új Időkben és a Budapesti Naplóban közölte műveit. Előbb a Magyar Géniusz, majd 1904-től a Pesti Hírlap munkatársa volt. 1904-1918 között több 1000 cikket írt a lapba. 1907. május 18-án Budapesten a Józsefvárosban megnősült, az anyakönyv szerint ekkor vallási felekezeten kívül álló volt. 1908-tól a Nyugat munkatársa volt. 1914-1918 között a Pesti Hírlap szerkesztője, a hadijelentések riportereként dolgozott. 1917-ben a Nyugat főmunkatársai közé került. 1918 decemberében a Vörösmarty Akadémia tagja lett. Egy évvel később Károlyi Mihály, majd a Tanácsköztársaság sajtóirodájának vezetője volt. 1919 szeptemberében körözőlevelet bocsátottak ki ellene. Letartóztatták, vád alá helyezték, a vizsgálati fogságból egy hónappal később szabadult. 1920. január 21-én áttért a római katolikus vallásra. 1920-1940 között a Nyugat fő munkatársa volt.

1991.   Vas István Kossuth- és József Attila-díjas író, költő

1991.   Tamási Eszter tévébemondó

 

Istenes és világi gondolatok

„Ezért mindenkor bizakodunk, és tudjuk, hogy amíg a testben élünk, távol járunk az Úrtól, mert hitben járunk, és nem szemlélésben. De bizakodunk, s jobban szeretnénk kiköltözni a testből, és elérkezni az Úrhoz. Ezért igyekszünk is Neki tetszeni, akár Nála vagyunk, akár távol élünk Tőle. Mert mindnyájunknak meg kell jelennünk Krisztus ítélőszéke előtt, hogy mindenki elvegye a bérét, aszerint, hogy jót vagy gonoszat cselekedett testében.” (2Kor5,6-10)

Isten mindenkivel el fog számolni, hiszen Ő nem adósunk semmivel. A „jót” megjutalmazza, a „rosszat” megbünteti, de nem a mi stílusunk szerint. Isten „egészen más”, és mégis a mi világunkhoz igazodva nyilatkoztatta ki Önmagát. A hívő ember életének, egzisztenciájának lényege, hogy Neki, az Istennek akarunk tetszeni.

 

„A magyar kiejtést is tanulni kell, még a született magyarnak is. Ha nem csiszolja, újítja folytonosan, berozsdásodik.” (Kodály Zoltán Kossuth-díjas magyar zeneszerző, népzenekutató, zenetudós, sz.1882.12.16.)

Felelősségünk van az anyanyelvünkkel szemben. A „kívülállók” szerint a mi nyelvünk „mekeg”, ezért kellene figyelnünk arra, hogy ahol lehet ne „e” hangot használjunk, pl.: „föltámadt” a „feltámadt” helyett. Persze Kodály nem erről írt.

 

„Balgaság volna azt hinni, hogy egy jó könyveken tartott gyerek valami ellenmérget hord magában a rossz olvasmány ellen. Nem olvassuk még mi felnőttek is az újságot? - Miért? Mert az agy tohonya állat, és rákap arra, ami üresen vagy csaknem dolog nélkül hagyja, nehogy más, nehezebb munkát végeztessünk vele.” (Németh László)

A katolikusoknál, lelkiismeretvizsgálati szempont, hogy mit olvas az ember. Ezért van nagy felelőssége a felnőtteknek a könyvek miatt.

 

 
16
december
vasárnap
December 16. vasárnap

 

KALENDÁRIUM

Karácsony hava

December 16. vasárnap

Advent III. vasárnapja

 

„Nem csak kenyérrel él az ember…”

NAPI EVANGÉLIUM: Lk3,10-18

Keresztelő Jánost megkérdezte a tömeg: „Mit cselekedjünk tehát?” Ő ezt felelte nekik: „Akinek két köntöse van, ossza meg azzal, akinek nincsen; és akinek ennivalója van, hasonlóképpen tegyen.” Odajöttek a vámosok is, hogy megkeresztelkedjenek, és megkérdezték Tőle: „Mester! Mit cselekedjünk?” Ő ezt válaszolta nekik: „Semmit ne követeljetek azon felül, ami elő van írva nektek.” Megkérdezték Őt a katonák is: „Hát mi mit cselekedjünk?” Azt mondta nekik: „Senkit se bántalmazzatok, ne zsaroljatok, és elégedjetek meg a zsoldotokkal.”

A nép pedig várakozott, és mindenki tanakodott szívében János felől, vajon nem Ő-e a Krisztus. János így szólt mindnyájukhoz: „Én csak vízzel keresztellek titeket. De jön, aki erősebb nálam, akinek nem vagyok méltó a saruszíját megoldani. Ő Szentlélekkel és tűzzel fog megkeresztelni titeket. Szórólapátja a kezében van, és megtisztítja szérűjét. A búzát összegyűjti a magtárjába, a pelyvát pedig olthatatlan tűzzel elégeti.” Még sok egyébre is intette, tanította a népet.

A mai evangéliumi szakasz előzménye, hogy János kemény beszéddel feddi meg a tömeget, amely, mintegy menekül a „bemerítkezésbe”, hátha „megússza” az Istennel való elszámolást. Ezért kezdik el kérdezgetni Jánost arról, hogy akkor mit kell tenniük. Amit válaszol, az mind konkrét utasítás, mely a felebaráti szeretetre vonatkozik. Az Egyház Advent során többször is imádkozott azért, hogy „jótettekkel siethessünk a közelgő Megváltó elé”, János, a „választott népnek” pont ezt parancsolja meg. Ők még csak várták az Üdvözítőt, így elő kellett készülniük, s erre legjobb eszköz a felebarát szeretete. Nekünk, akik már megismertük Krisztust, az Isten Fiát, és várjuk az Ő második eljövetelét, és azt, hogy megünnepelhessük a születésnapját, szintén nincs más eszközünk, mint az egymás iránti szolidaritás és a tevékeny szeretet, még akkor is, ha nekünk Jézus nem adott konkrét utasításokat, hanem mindegyikőnkre rábízta, hogy keresse és tegye meg azt, ami tőle telik, s mellyel mások javát szolgálhatja.

Fontos, hogy tudatosítsuk, hogy a „vallásos” emberek „ízlése” és közhangulata ellenére sem található sehol a Szentírásban „katona-ellenesség”. János itt is arra inti a katonákat, hogy ne éljenek vissza erejükkel, és erőszakkal ne „zabráljanak”.

Az „örvendezés vasárnapján” mi is örvendezve siessünk a közelgő Üdvözítő elé, s az örömből sok jótett fakad.

 

Historia est magistra vitae - A történelem az élet tanítómestere

„Ne emlegessük annak hibáit, akinek erényeit követni alig bírjuk...” Szent Jeromos

 

Ezen a napon történt:

1256.   IV. Béla magyar király kiváltságlevele az esztergomi Szent Adalbert főszékesegyház számára, amelyben először említik a Szent Koronát

1773.   A közvetlen adóztatásra irányuló brit törekvések ellen tiltakozva indiánnak öltözött amerikai telepesek 342 láda adózott teát semmisítettek meg a bostoni kikötőben – ez volt a híres bostoni teadélután

1848.  Jellasics hadteste Bécs felől benyomul Magyarországra, Parndorf-nál, a Fertő-tó mellett vereséget mér a magyar csapatokra

1848.  A császári erők elfoglalják Sopront

1848.  Nagyszombatnál Simunich csapata súlyos vereséget mér a Guyon Richárd vezette magyar erőkre

1944.  Az Ardennekben megkezdődött a II. világháború utolsó nagy német ellentámadása

1956.   Az első statáriális kivégzésŁ Miskolcon fegyverrejtegetésért kivégzik Soltész Józsefet

1956.   Uszta Gyula vezérőrnagy, a honvédelmi miniszter első helyettese elrendeli a Petőfi Sándor Katonai Politikai Akadémia beolvasztását a Zrínyi Miklós Katonai Akadémiába

1989.  A temesvári templom körül több száz ember élőláncban akadályozza Tőkés László református lelkész kilakoltatását. Ez az esemény indítja el a Ceauşescu kommunista diktatúráját megbuktató romániai forradalmat

2001.  Az UNESCO bizottsága a Fertő-tó/Neusiedler See kultúrtájat a világörökség részévé nyilvánítja

2003. Megtartja alakuló ülését a hágai Nemzetközi Bíróság Bős–nagymarosi vízlépcsőrendszerrel kapcsolatos döntéséből adódó kormányzati feladatokat koordináló tárcaközi bizottság

2007.  A dél-iraki Bászrában – a 2003 márciusa óta ott állomásozó – brit haderők (ünnepség keretében) átadják a hasonló nevű tartomány fölötti ellenőrzést az iraki kormánynak

 

Ezen a napon született:

1742.   Gebhard Leberecht von Blücher porosz vezértábornagy

1770.   Ludwig van Beethoven német zeneszerző

1775.   Jane Austen angol regényírónő

1833.  Lotz Károly festőművész

1872.  Réti István festőművész

1874.  Simay Imre festőművész, szobrász, grafikus

1882.  Kodály Zoltán Kossuth-díjas zeneszerző, népzenekutató, zenetudós

1883.  Kós Károly erdélyi építész, író

1900.  Kalmár László Kossuth-díjas filmrendező

1913.   Kovács István atomfizikus

1917.   Sir Arthur C. Clarke angol író, mérnök

1921.   Aczél Tamás Kossuth-díjas író, költő

1922.  Lukács József filozófus, vallástörténész

1922.  Deák Ferenc (Bamba) labdarúgó

 

Ezen a napon hunyt el:

1965.   William Somerset Maugham angol író

1916.   Grigorij Jefimovics Raszputyin orosz szerzetes

1923.  Kacsóh Pongrác zeneszerző, zenepedagógus

1957.   Gellért Oszkár Kossuth- és Baumgarten-díjas költő

Gellért József és Steiner Zsófia gyermekeként született. Jogi tanulmányokat végzett. 20 éves volt, amikor Osvát Ernővel megismerkedett és az Új Időkben és a Budapesti Naplóban közölte műveit. Előbb a Magyar Géniusz, majd 1904-től a Pesti Hírlap munkatársa volt. 1904-1918 között több 1000 cikket írt a lapba. 1907. május 18-án Budapesten a Józsefvárosban megnősült, az anyakönyv szerint ekkor vallási felekezeten kívül álló volt. 1908-tól a Nyugat munkatársa volt. 1914-1918 között a Pesti Hírlap szerkesztője, a hadijelentések riportereként dolgozott. 1917-ben a Nyugat főmunkatársai közé került. 1918 decemberében a Vörösmarty Akadémia tagja lett. Egy évvel később Károlyi Mihály, majd a Tanácsköztársaság sajtóirodájának vezetője volt. 1919 szeptemberében körözőlevelet bocsátottak ki ellene. Letartóztatták, vád alá helyezték, a vizsgálati fogságból egy hónappal később szabadult. 1920. január 21-én áttért a római katolikus vallásra. 1920-1940 között a Nyugat fő munkatársa volt.

1991.   Vas István Kossuth- és József Attila-díjas író, költő

 

Istenes és világi gondolatok

„Ezért mindenkor bizakodunk, és tudjuk, hogy amíg a testben élünk, távol járunk az Úrtól, mert hitben járunk, és nem szemlélésben. De bizakodunk, s jobban szeretnénk kiköltözni a testből, és elérkezni az Úrhoz. Ezért igyekszünk is Neki tetszeni, akár Nála vagyunk, akár távol élünk Tőle. Mert mindnyájunknak meg kell jelennünk Krisztus ítélőszéke előtt, hogy mindenki elvegye a bérét, aszerint, hogy jót vagy gonoszat cselekedett testében.” (2Kor5,6-10)

Isten mindenkivel el fog számolni, hiszen Ő nem adósunk semmivel. A „jót” megjutalmazza, a „rosszat” megbünteti, de nem a mi stílusunk szerint. Isten „egészen más”, és mégis a mi világunkhoz igazodva nyilatkoztatta ki Önmagát. A hívő ember életének, egzisztenciájának lényege, hogy Neki, az Istennek akarunk tetszeni.

 

„A magyar kiejtést is tanulni kell, még a született magyarnak is. Ha nem csiszolja, újítja folytonosan, berozsdásodik.” (Kodály Zoltán Kossuth-díjas magyar zeneszerző, népzenekutató, zenetudós, sz.1882.12.16.)

Felelősségünk van az anyanyelvünkkel szemben. A „kívülállók” szerint a mi nyelvünk „mekeg”, ezért kellene figyelnünk arra, hogy ahol lehet ne „e” hangot használjunk, pl.: „föltámadt” a „feltámadt” helyett. Persze Kodály nem erről írt.

 

„Balgaság volna azt hinni, hogy egy jó könyveken tartott gyerek valami ellenmérget hord magában a rossz olvasmány ellen. Nem olvassuk még mi felnőttek is az újságot? - Miért? Mert az agy tohonya állat, és rákap arra, ami üresen vagy csaknem dolog nélkül hagyja, nehogy más, nehezebb munkát végeztessünk vele.” (Németh László)

A katolikusoknál, lelkiismeretvizsgálati szempont, hogy mit olvas az ember. Ezért van nagy felelőssége a felnőtteknek a könyvek miatt.

 

 
17
18
19
20
21
22
23
 
 
 
 
 
 
 
24
25
26
27
28
29
30
 
 
 
 
 
 
 
31
1
2
3
4
5
6