Elsődleges fülek

február 2019

h k sze cs p szo v
28
29
30
31
1
2
3
 
 
 
 
 
 
 
4
5
6
7
8
9
10
 
 
 
 
 
 
 
11
12
13
14
15
16
17
 
 
 
 
 
16
február
szombat
Február 16. szombat

 

KALENDÁRIUM

Böjtelő hava

Február 16. szombat

Évközi 5. hét

 

„Nem csak kenyérrel él az ember…”

NAPI EVANGÉLIUM: Mk8,1-10

Azokban a napokban, amikor ismét nagy tömeg volt együtt és nem volt mit enniük. Jézus Magához hívta tanítványait és azt mondta nekik: „Sajnálom a tömeget, mert íme, már három napja Velem vannak, és nincs mit enniük. Ha étlen bocsátom haza őket, ellankadnak az úton, mert egyesek messziről jöttek közülük.” Tanítványai azt felelték Neki: „Hogyan tarthatná jól az ember ezeket kenyérrel itt a pusztában?” Ő pedig megkérdezte őket: „Hány kenyeretek van?” Azok azt felelték: „Hét”. Erre megparancsolta a tömegnek, hogy telepedjen le a földre. Fogta a hét kenyeret, hálát adott, megszegte és odaadta tanítványainak, hogy eléjük tegyék; és azok a tömeg elé tették. Egy kevés haluk is volt; azokat is megáldotta, és szólt, hogy ezeket is tegyék eléjük. Aztán ettek és jóllaktak. Végül a megmaradt darabokból hét kosárral szedtek össze. Akik ettek, mintegy négyezren voltak. Majd elbocsátotta őket.

Ez a legkorábbi beszámoló (Márk evangéliuma 65-körül íródott) a csodálatos kenyérszaporításról. Még nincs kialakult „kánon” arra nézve, hogy hogyan kell „dramatizálva”, hatásosan elbeszélni azt, amit Jézus tett, mégis már itt is jelen vannak azok a fontos elemek, amelyek a későbbi evangéliumokban hangsúlyossá válnak: a tömeg szorult helyzete, a kenyér és a halak, Jézus hálaadása és a tanítványok közreműködése a szétosztásban, a maradék összegyűjtése. Fontos eleme a beszámolónak a tömeg létszámának megadása, hiszen ez is kiemeli, hogy egy valós helyszínen, megszámolható szemtanú előtt történt mindez. A történet szerint Jézus megmutatja, hogy amit kérünk Tőle: „mindennapi kenyerünket”, azt meg is tudja adni, van hatalma hozzá.

A maradék összeszedése a katolikus és ortodox gyakorlatban az Eukarisztia legapróbb morzsájának, legkisebb csöppjének összegyűjtését, a „purifikálást” jelenti. Amit a maradékkal teszünk, hitvallás az egészről.

 

Historia est magistra vitae - A történelem az élet tanítómestere

„Ne emlegessük annak hibáit, akinek erényeit követni alig bírjuk...” Szent Jeromos

 

Ezen a napon történt:

1141.   Megkoronázzák a 11 éves II. Géza Árpád-házi uralkodót

1939.  Gróf Teleki Pál miniszterelnök alakít kormányt

 

Ezen a napon született:

1852.  Charles Taze Russell amerikai lelkész, evangéliumhirdető, a Jehova tanúi egyház alapítója

1893.  Mihail Nyikolajevics Tuhacsevszkij litván születésű katonatiszt, a Szovjetunió marsallja

A katonai szakirodalom a legnagyobb katonai vezetők közé sorolja. 1893-ban született nemesi nagybirtokos családban. Az előkelő Alexandrovszkij Katonai Akadémián tanult. Az első világháborúban a cári hadsereg főhadnagya, német fogságba esik, visszaszökik Oroszországba, meggyőződésből csatlakozik a bolsevikokhoz. Felfigyel rá Trockij hadügyi népbiztos, maga mellé veszi munkatársának. Gyorsan emelkedik a ranglétrán, őrnagyként rész vesz a Gyenyikin elleni offenzívában, majd a Wrangel-arcvonalon az egyesített I. és V. hadsereg parancsnoka. Az intervenciós háború után a Vörös Hadsereg Katonai Akadémiájának vezetője. Huszonnyolc éves korában tábornokká nevezik ki, a vezérkarhoz kerül. Több nyelven beszél, diplomáciai feladatokat is teljesít, ugyanakkor vigyáz arra, hogy ne keveredjen bele a politikába. 1936-ban Sztálin tábornaggyá lépteti elő. Londonba megy, a szovjet államot képviseli V. György angol király temetésén. Előtte Németországban tölt néhány napot, megismerkedik a Wehrmacht vezetőivel. Londonból hazafelé tartva részt vesz a párizsi szovjet követségen rendezett hivatalos vacsorán. Nicolae Titulescu román külügyminiszterrel is tárgyal, elismerően nyilatkozik a Wehrmacht felszereléséről, szervezettségéről, fegyelmezettségéről. E beszélgetésnek fültanúja Genevie`ve Tabuis, a neves francia újságírónő, aki  cikket ír Tuhacsevszkijről egy francia lapban. A cikkről tájékoztatják Sztálint, aki megharagszik rá. Először a Volga-vidékre küldi kisebb parancsnoki beosztásba. 1937. május 22-én letartóztatják. Kémkedéssel és a Szovjetunióval szemben ellenséges magatartást tanúsító idegen államokkal való szövetkezéssel vádolják. Ügyét hozzácsapják az akkor zajló, tábornokokat vádló koncepciós perhez. Rövid zárt tárgyaláson a Szovjet Legfelsőbb Bíróság június 11-én golyó általi halálra ítéli, másnap 44 évesen kivégzik. A következő év során a Vörös Hadsereg öt marsalljából hármat, 16 hadseregparancsnokából 14-et, 67 hadtestparancsnokából 60-t, valamint nagyjából 35 ezer alacsonyabb rangú tisztet végeznek ki vagy visznek a a gulágra.

 

Ezen a napon hunyt el:

1868.  Bangya János honvéd ezredes

Hadapródként lépett a császári hadseregbe, 1836-ban Milánóban gránátos őrmesterként szolgált, amikor átlépett a bécsi nemesi testőrséghez. 1839-ben kilépett a császári hadseregből és hat éven át az akkori bécsi erdélyi udvari ágens irodájának főnöke volt. 1846-ban újságíróként működött. 1848-ban jelen volt a pozsonyi országgyűlésen. 1848 szeptemberében belépett a honvéd hadseregbe és a Perczel Mór által megszervezett Zrínyi-szabadcsapat századosa lett. A pákozdi csata után részt vett a muraközi hadműveletekben, 1848 decemberében őrnagy és a Zrínyi-szabadcsapatból megalakított 35. honvédzászlóalj parancsnoka lett. Részt vett a tavaszi és nyári hadműveletekben, 1849 júniusában Kazinczy Lajos tartalék hadtestéhez vezényelték, ahol alezredes lett. Kazinczy 1849. augusztus 25-ei zsibói fegyverletétele után a komáromi várba szökött, ahol Klapka György ezredessé léptette elő és a vár katonai rendőrségének parancsnokává nevezte ki. A komáromi fegyverletétel után külföldre távozott. 1854-ig hírlapíróként Londonban és Párizsban élt. Korabeli bécsi dokumentumok nyilvánosságra hozatalakor vált ismertté, hogy jelentéseket küldött a magyar emigrációról az osztrák titkosrendőrségnek. 1854 májusában, Konstantinápolyba ment és felajánlotta szolgálatát a török kormánynak. Áttért az iszlám hitre és felvette Mehemed bej nevet. Később cserkeszföldi érdemeiért felvehette a Karabatir előnevet. Élete végén a török csendőrség ezredese és a minisztériumban a rendőrség vezetője volt.

1948.  Barta István olimpiai bajnok vízilabdázó

1963.  Lajtha László Kossuth-díjas zeneszerző, népzenekutató

 
 
18
19
20
21
22
23
24
 
 
 
 
 
 
 
25
26
27
28
1
2
3