Hibaüzenet

  • Warning: Illegal string offset 'data' template_preprocess_calendar_month() függvényben (/var/www/ktp.hu/sites/all/modules/calendar/theme/theme.inc 38 sor).
  • Warning: Illegal string offset 'data' template_preprocess_calendar_month() függvényben (/var/www/ktp.hu/sites/all/modules/calendar/theme/theme.inc 43 sor).
  • Warning: Illegal string offset 'data' template_preprocess_calendar_month() függvényben (/var/www/ktp.hu/sites/all/modules/calendar/theme/theme.inc 38 sor).
  • Warning: Illegal string offset 'data' template_preprocess_calendar_month() függvényben (/var/www/ktp.hu/sites/all/modules/calendar/theme/theme.inc 43 sor).
  • Warning: Illegal string offset 'data' template_preprocess_calendar_month() függvényben (/var/www/ktp.hu/sites/all/modules/calendar/theme/theme.inc 38 sor).
  • Warning: Illegal string offset 'data' template_preprocess_calendar_month() függvényben (/var/www/ktp.hu/sites/all/modules/calendar/theme/theme.inc 43 sor).
  • Warning: Illegal string offset 'data' template_preprocess_calendar_month() függvényben (/var/www/ktp.hu/sites/all/modules/calendar/theme/theme.inc 38 sor).
  • Warning: Illegal string offset 'data' template_preprocess_calendar_month() függvényben (/var/www/ktp.hu/sites/all/modules/calendar/theme/theme.inc 43 sor).
  • Warning: Illegal string offset 'data' template_preprocess_calendar_month() függvényben (/var/www/ktp.hu/sites/all/modules/calendar/theme/theme.inc 38 sor).
  • Warning: Illegal string offset 'data' template_preprocess_calendar_month() függvényben (/var/www/ktp.hu/sites/all/modules/calendar/theme/theme.inc 43 sor).

Elsődleges fülek

december 2017

h k sze cs p szo v
27
28
29
30
1
2
3
 
 
 
 
 
 
 
4
5
6
7
8
9
10
 
 
 
 
 
 
 
11
12
13
14
15
16
17
 
 
13
december
szerda
December 13. szerda

KALENDÁRIUM

December 13. szerda

Advent II. hete

Szent Lúcia szűz és vértanú: http://www.ktp.hu/kalendar/szent-lucia-december-13

 

Istenes és világi gondolatok

„Ez a mi mostani, könnyű szenvedésünk ugyanis a dicsőségnek igen nagy, örök mértékét szerzi meg nekünk, csak ne a látható dolgokra figyeljünk, hanem a láthatatlanokra. Mert a látható múlandó, a láthatatlan viszont örök.” (2Kor4,17-18)

A nézőpontjainkat mi magunk választjuk: a láthatókra, vagy a láthatatlanokra figyelünk-e. A mulandó és a múlhatatlan közötti választás, értékrend, sőt egyszerűen józan belátás kérdése, de ennek következménye a földi szenvedéshez való hozzáállás: a földi szenvedés Örök dicsőséget szerezhet a számunkra.

 

„Ne legyen örömötök a parancsolásban és megtiltásokban, hanem hagyjátok a gyereket szabadon cselekedni.” (Veres Pálné (sz. Beniczky Hermin), a magyar nőnevelésügy egyik előharcosa, az első Nőképző Egylet alapítója, sz. 1815.12.13.)

Mennyire forradalmi gondolatok ezek, még ma is. Az igazán nagyok mindig meghaladták korukat. Mára közhellyé vált a középkori mondás: aki tiltással nevel, pusztán hazudni tanít.

 

Vannak olyan nagy emberek, akik társaságában mindenki kicsinek érzi magát. Viszont az igazán nagy emberek társaságában mindenki nagynak érzi magát.” (Gilbert Keith Chesterton)

Olyan ez, mint amit az egyik humoristánk mondott: „Amikor egy unalmas ember kimegy a szobából, olyan, mintha valaki bejött volna”.

 

„Nem csak kenyérrel él az ember…”

NAPI EVANGÉLIUM: Mt11,28-30

Jézus így szólt: Jöjjetek Hozzám mind, akik fáradtak vagytok és terhet hordoztok, és Én felüdítelek titeket. Vegyétek magatokra igámat, és tanuljatok Tőlem, mert Én szelíd vagyok és alázatos szívű -- és nyugalmat találtok lelketeknek [Jer 6,16;]. Mert az Én igám boldogító és az Én terhem könnyű.

Jézus, Akit várunk szelíd és alázatos, tehát nem kell félnünk Tőle, inkább Hozzá kell menekülnünk, mert Ő segíteni tud rajtunk. Egy haragvó Istent nem kellett volna kereszten kinyilatkoztatni. Az Üdvösséget hozó Istent Jézus szelídsége tárja föl, ami valóban örömhír azoknak, akik addig csak a Teremt és Ítélő Istennel, és az Ő hatalmával találkoztak.

Jézus alázata nem alázatoskodás. (A magyar nyelv szépsége, ahogyan egy érték hordozó szóból a „kodik” képzővel annak ellentétét, torzulását tudja kifejezni pl. okos – okoskodik.) Jézus alázata abban áll, hogy mivel pontosan tudja, hogy Ő kicsoda, ezért nem kell mindenáron, erőnek erejével bizonygatni azt.

Az eredeti szövegben szereplő szó, amivel Jézus a saját „igáját” jellemzi az, hogy „hasznos”, s ezért, mivel az ember hasznára, javára van, ezért boldogító is. Mi mindig másban keressük a boldogságunkat, mint amiben az van. Jézus arra buzdít, hogy az Ő „igáját” vegyük magunkra, mert az boldogító. Ha valóban hiszünk, azaz bízunk Benne, akkor vállaljuk az evangéliumi élet terheit, s akkor nyugtalan lelkünk békét talál, amit már nem befolyásolnak külső körülmények.

 

Historia est magistra vitae - A történelem az élet tanítómestere

„Ne emlegessük annak hibáit, akinek erényeit követni alig bírjuk...” Szent Jeromos

 

Ezen a napon történt:

1545.  III. Pál pápa megnyitja a Tridenti zsinatot a trienti főszékesegyházban

A megnyitáson Del Monte, Cervini és az angol Pole bíboros-delegátusok elnöklete mindössze 31 zsinati atya volt jelen. A pápai legátusok nem hoztak magukkal ügyrendet, ezt maga a zsinat dolgozta ki. A tanácskozások három szinten történtek: a felvetett problémákat előbb szavazat nélküli teológiai bizottságok (congregationes theologorum) dolgozták ki; ezek eredménye fölött az atyák általános gyűlésekben (congregationes generales) szavaztak, végül általános szótöbbség esetén a határozatokat ünnepélyes ülésen (sessio sollemnis) hivatalosan megerősítették. A pápa három célt tűzött a zsinat  elé: a katolikus hit világos megfogalmazása, az egyház reformja és a béke biztosítása. Az atyák 1546. január 22-én abban egyeztek meg, hogy a katolikus hit és a reform ügyeit egyidőben tárgyalják. Ezzel kapcsolatban a pápa rendelkezése szerint a zsinat nem azt tisztázta, ki eretnek, hanem, hogy mi az egyház tanítása és mi nem felel meg ennek. A 4. ülésen a protestáns sola scriptura elvvel szemben a Szentírás és a Szenthagyomány egyenértékűségét („pari pietatis affectu”) tisztázta, az 5. és 6. ülésen az eredeti bűnről és a megigazulásról szóló katolikus tanítást fogalmazta meg, a 7. ülésen pedig a szentségek hetes számát és azok teológiáját adta elő. Mindez a reformáció központi teológiai problémája volt. 1547. III. 11-én Pál pépa a zsinatot tífuszjárvány és a schmalkaldeni háború miatt Bolognába helyezte át. Míg a spanyol püspökök egy része Trientben maradt, az atyák nagy többsége Bolognában folytatta zsinati munkáját. Emiatt, valamint Pál pápa családi politikája miatt (fiát, Pierluigit Parma és Piacenza hercegévé akarta tenni) a pápaság és a császárság közti viszony igen feszültté vált, s Pál pápa a zsinatot – amely egy éve már nem is ülésezett – 1549. szeptember 14-én felfüggesztette. Pál pápa halála után utóda az eddigi bíboros-legátus, Giovanni del Monte, III. Gyula lett. 1550. novemberében a zsinatot újra visszahelyezte Trientbe, amely 1551. május 1-én nyílt meg. Ősztől kezdve már a némat püspöpökök is részt vettek, de a franciák tiltakozásul távol maradtak. A 13. ülésen az átlényegülés tanát, a 14-en pedig a bűnbánat fogalmát tisztázták. Néhány reformhatározatot is hoztak, főként a püspöki joghatóságra és a világi főkegyuraságra vonatkozólag. 1552 elején a német protestánsok követei is megjelentek a zsinaton. Azt követelték, hogy a zsinat a protestáns teológusok megérkezéséig tanácskozásait függessze fel, az eddigi határozatokat nyilvánítsa semmissé, munkájának további alapelvéül kizárólag a Szentírást tegye és függetlenítse magát a pápától. Azzal vádolták a zsinatot, hogy eddig nem volt egyetemes, mert nem minden nép vett részt rajta, nem volt független, mert a pápának volt alárendelve, és nem volt keresztény, mert „igaz” keresztény tanokat kárhoztatott. Ezek után a katolikusok és a protestánsok között szó sem lehetett megegyezésről. Mielőtt azonban még a párbeszéd fonala megszakadt volna, Németországban kitört a fejedelmek felkelése, ezért  a zsinat 1552. április 22-én üléseit bizonytalan időre elnapolta. III. Gyula pápa ezután a reformot pápai rendelkezésekkel akarta megvalósítani, de ő inkább a fontolgatás, mint a tett embere volt. Halála után a bíborosok a szentéletű zsinati legátust, Marcello Cervinit választották meg pápának. II. Marcellus 1555-ben csak húsz napig uralkodott, de határozott fellépésével az egyházi reformot diadalra segítette. Utóda a szintén reformbarát, a 79 éves volt teatinus rendfőnök, Giovanni Carafa, IV. Pál pápa lett. Fiatalos hévvel vette kézbe az Egyház és a reform ügyét. de  sajnos nem a zsinat folytatásának szentelte erejét, hanem a római inkvizícióval elhamarkodott és túl szigorú intézkedéseket hozatott. Politikailag is konfliktusokba bonyolódott; ezt főleg nápolyi lokálpatriotizmusának és rossz tanácsadóinak köszönhette. Amikor meghalt, az Egyház helyzete szinte katasztrofális volt. Katolikusnak csak Itália és Spanyolország maradt, Németország 2/3-a már protestáns volt, a skandináv államok és Anglia végérvényesen elszakadtak, a kálvinizmus pedig Franciaországban és Kelet valamint Közép-Európában egyre jobban terjedt. A zsinat folytatását IV. Pius pápa tette lehetővé, aki megválasztása után a reformpárt híve lett. 1560. november 29-én hívta össze újra a zsinatot Trientbe, mely 117 zsinati atya jelenlétében nyílt meg. Az ülésszakon két párt alakult: az ultramontánusokkal szövetkezett franciák és a pápai kúria érdekeit szem előtt tartó zelanti, ‘buzgók’. A reformot illetően mindkét párt egyetértett, de már a pápai fölmentés kérdésében erősen meghasonlottak, és a kirobbant ellentéteket csak a kérdés elodázásával lehetett elsimítani. A 21–22. ülésen az Oltáriszentség tanát és a szentmise áldozati jellegét mondták ki, a 23. ülés az egyházi renddel, a 24. pedig a házasság szentségével foglalkozott. A Tametsi rendelettel a házasságok megkötését két tanú előtt a plébánosok elé utalta. Egyúttal egy egész sor rendelkezést is hozott az egyházi reformmal kapcsolatban: papneveldék felállítását, az egyházmegyék püspöki látogatását, egyházmegyei és tartományi zsinatok megrendezésé. A 25. ülés a búcsúkkal, szentek tiszteletével foglalkozott. Ezzel 1563. december 4-én be is zárult a zsinat. Határozatait IV. Pius 1564. január 26-án megerősítette. Döntéseinek megvalósítása, ami a katolikus válasz volt a protestáns reformációra, most már az egész egyetemes Egyházra hárult. Ez több évtizedes, csaknem évszázados feladatot jelentett.

1705.  A Vak Bottyán János vezette kuruc és az osztrák császári, horvát és rác csapatok összecsapása Szentgotthárdnál

1928.  Megkezdődik az utcai távbeszélő-hálózat felszerelése Budapesten

1981.  Lengyelországban Wojciech Witold Jaruzelski tábornok irányításával bevezetik a hadiállapotot

1993.  Megalakul a Boross Péter vezette kormány

1998.  Puerto Rico népe az USA-hoz való csatlakozás ellen szavaz

2000.  Al Gore elismeri George Bush győzelmét az elnökválasztáson

Ezen a napon született:

1768.  Asbóth János természettudós

1782. május 20-án középiskolai tanfolyamra Sopronba ment, majd 1788 őszén Göttingenbe az egyetemre. Itt egy pályázat megfejtésének jutalmaképpen 25 arany súlyú, az angol király képével ellátott emlékéremmel jutalmazták. 1791-ben tért haza. Előbb Lőcsén tanár, 1796-ban Késmárkra hívták líceumi oktatónak. 1801-ben Festetics György gróf Keszthelyre hívta meg a "gazdászati tudományok tanárának" és a Georgikon igazgatójának. 1806-ban egyúttal a gróf összes uradalmainak igazgatását is viselte. 1818. március 10-én a Ferenc-csatorna társaság által a kincstártól bérbe vett jószágok kormányzatánál első ülnökké, 1820-ban a magyar udvari kamara által a bács megyei koronauradalmak kormányzójává nevezték ki.

1815.  Veres Pálné (Beniczky Hermin) a magyar nőnevelésügy egyikúttörője, a Nőképző Egylet alapítója

1856.  Svetozar Boroević horvát származású katonatiszt, a Monarchia tábornagya, az Isonzó-hadsereg parancsnoka

1906.  Barankovics István újságíró, szerkesztő, politikus, országgyűlési képviselő

A függetlenségi mozgalom polgári szárnyához tartozott. Alapítója és szerkesztője Az ország útja című folyóiratnak. A FKGP lapjának, a Kis Újságnak segédszerkesztője és politikai rovatvezetője. Az Esti Kis Újság és a Magyar Nemzet szerkesztője. Országgyűlési képviselő (1947–49). 1945-től a Demokrata Néppárt elnöke a párt feloszlatásáig, s hetilapja, a Hazánk felelős szerkesztője. 1949-ben külföldre távozott, és az USA-ban telepedett le, a Magyar Nemzeti Bizottmányban dolgozott.

Ezen a napon hunyt el:

1820.  Széchényi Ferenc a Nemzeti Múzeum alapítója

1894.  Xántus János író, természetkutató, néprajztudós

1926.  Stróbl Alajos szobrászművész

1944.  Vaszilij Kandinszkij orosz absztrakt festő- és képzőművész

1978.  Csányi György olimpiai bronzérmes, Európa-bajnok atléta

1984.  Amerigo Tot magyar származású olasz szobrászművész

1984.  Beck András Kossuth- és Munkácsy-díjas szobrászművész

1999.  Kazimir Károly színházi rendező

 

 
 
 
 
 
18
19
20
21
22
23
24
 
 
 
 
 
 
 
25
26
27
28
29
30
31