Elsődleges fülek

szombat, február 16, 2019

All day
 
 
Before 1am
1am
2am
3am
4am
5am
6am
7am
8am
9am
10am
11am
12pm
1pm
2pm
3pm
4pm
5pm
6pm
7pm
8pm
9pm
10pm
11pm
 
16
február
szombat
Február 16. szombat

 

KALENDÁRIUM

Böjtelő hava

Február 16. szombat

Évközi 5. hét

 

„Nem csak kenyérrel él az ember…”

NAPI EVANGÉLIUM: Mk8,1-10

Azokban a napokban, amikor ismét nagy tömeg volt együtt és nem volt mit enniük. Jézus Magához hívta tanítványait és azt mondta nekik: „Sajnálom a tömeget, mert íme, már három napja Velem vannak, és nincs mit enniük. Ha étlen bocsátom haza őket, ellankadnak az úton, mert egyesek messziről jöttek közülük.” Tanítványai azt felelték Neki: „Hogyan tarthatná jól az ember ezeket kenyérrel itt a pusztában?” Ő pedig megkérdezte őket: „Hány kenyeretek van?” Azok azt felelték: „Hét”. Erre megparancsolta a tömegnek, hogy telepedjen le a földre. Fogta a hét kenyeret, hálát adott, megszegte és odaadta tanítványainak, hogy eléjük tegyék; és azok a tömeg elé tették. Egy kevés haluk is volt; azokat is megáldotta, és szólt, hogy ezeket is tegyék eléjük. Aztán ettek és jóllaktak. Végül a megmaradt darabokból hét kosárral szedtek össze. Akik ettek, mintegy négyezren voltak. Majd elbocsátotta őket.

Ez a legkorábbi beszámoló (Márk evangéliuma 65-körül íródott) a csodálatos kenyérszaporításról. Még nincs kialakult „kánon” arra nézve, hogy hogyan kell „dramatizálva”, hatásosan elbeszélni azt, amit Jézus tett, mégis már itt is jelen vannak azok a fontos elemek, amelyek a későbbi evangéliumokban hangsúlyossá válnak: a tömeg szorult helyzete, a kenyér és a halak, Jézus hálaadása és a tanítványok közreműködése a szétosztásban, a maradék összegyűjtése. Fontos eleme a beszámolónak a tömeg létszámának megadása, hiszen ez is kiemeli, hogy egy valós helyszínen, megszámolható szemtanú előtt történt mindez. A történet szerint Jézus megmutatja, hogy amit kérünk Tőle: „mindennapi kenyerünket”, azt meg is tudja adni, van hatalma hozzá.

A maradék összeszedése a katolikus és ortodox gyakorlatban az Eukarisztia legapróbb morzsájának, legkisebb csöppjének összegyűjtését, a „purifikálást” jelenti. Amit a maradékkal teszünk, hitvallás az egészről.

 

Historia est magistra vitae - A történelem az élet tanítómestere

„Ne emlegessük annak hibáit, akinek erényeit követni alig bírjuk...” Szent Jeromos

 

Ezen a napon történt:

1141.   Megkoronázzák a 11 éves II. Géza Árpád-házi uralkodót

1939.  Gróf Teleki Pál miniszterelnök alakít kormányt

 

Ezen a napon született:

1852.  Charles Taze Russell amerikai lelkész, evangéliumhirdető, a Jehova tanúi egyház alapítója

1893.  Mihail Nyikolajevics Tuhacsevszkij litván születésű katonatiszt, a Szovjetunió marsallja

A katonai szakirodalom a legnagyobb katonai vezetők közé sorolja. 1893-ban született nemesi nagybirtokos családban. Az előkelő Alexandrovszkij Katonai Akadémián tanult. Az első világháborúban a cári hadsereg főhadnagya, német fogságba esik, visszaszökik Oroszországba, meggyőződésből csatlakozik a bolsevikokhoz. Felfigyel rá Trockij hadügyi népbiztos, maga mellé veszi munkatársának. Gyorsan emelkedik a ranglétrán, őrnagyként rész vesz a Gyenyikin elleni offenzívában, majd a Wrangel-arcvonalon az egyesített I. és V. hadsereg parancsnoka. Az intervenciós háború után a Vörös Hadsereg Katonai Akadémiájának vezetője. Huszonnyolc éves korában tábornokká nevezik ki, a vezérkarhoz kerül. Több nyelven beszél, diplomáciai feladatokat is teljesít, ugyanakkor vigyáz arra, hogy ne keveredjen bele a politikába. 1936-ban Sztálin tábornaggyá lépteti elő. Londonba megy, a szovjet államot képviseli V. György angol király temetésén. Előtte Németországban tölt néhány napot, megismerkedik a Wehrmacht vezetőivel. Londonból hazafelé tartva részt vesz a párizsi szovjet követségen rendezett hivatalos vacsorán. Nicolae Titulescu román külügyminiszterrel is tárgyal, elismerően nyilatkozik a Wehrmacht felszereléséről, szervezettségéről, fegyelmezettségéről. E beszélgetésnek fültanúja Genevie`ve Tabuis, a neves francia újságírónő, aki  cikket ír Tuhacsevszkijről egy francia lapban. A cikkről tájékoztatják Sztálint, aki megharagszik rá. Először a Volga-vidékre küldi kisebb parancsnoki beosztásba. 1937. május 22-én letartóztatják. Kémkedéssel és a Szovjetunióval szemben ellenséges magatartást tanúsító idegen államokkal való szövetkezéssel vádolják. Ügyét hozzácsapják az akkor zajló, tábornokokat vádló koncepciós perhez. Rövid zárt tárgyaláson a Szovjet Legfelsőbb Bíróság június 11-én golyó általi halálra ítéli, másnap 44 évesen kivégzik. A következő év során a Vörös Hadsereg öt marsalljából hármat, 16 hadseregparancsnokából 14-et, 67 hadtestparancsnokából 60-t, valamint nagyjából 35 ezer alacsonyabb rangú tisztet végeznek ki vagy visznek a a gulágra.

 

Ezen a napon hunyt el:

1868.  Bangya János honvéd ezredes

Hadapródként lépett a császári hadseregbe, 1836-ban Milánóban gránátos őrmesterként szolgált, amikor átlépett a bécsi nemesi testőrséghez. 1839-ben kilépett a császári hadseregből és hat éven át az akkori bécsi erdélyi udvari ágens irodájának főnöke volt. 1846-ban újságíróként működött. 1848-ban jelen volt a pozsonyi országgyűlésen. 1848 szeptemberében belépett a honvéd hadseregbe és a Perczel Mór által megszervezett Zrínyi-szabadcsapat századosa lett. A pákozdi csata után részt vett a muraközi hadműveletekben, 1848 decemberében őrnagy és a Zrínyi-szabadcsapatból megalakított 35. honvédzászlóalj parancsnoka lett. Részt vett a tavaszi és nyári hadműveletekben, 1849 júniusában Kazinczy Lajos tartalék hadtestéhez vezényelték, ahol alezredes lett. Kazinczy 1849. augusztus 25-ei zsibói fegyverletétele után a komáromi várba szökött, ahol Klapka György ezredessé léptette elő és a vár katonai rendőrségének parancsnokává nevezte ki. A komáromi fegyverletétel után külföldre távozott. 1854-ig hírlapíróként Londonban és Párizsban élt. Korabeli bécsi dokumentumok nyilvánosságra hozatalakor vált ismertté, hogy jelentéseket küldött a magyar emigrációról az osztrák titkosrendőrségnek. 1854 májusában, Konstantinápolyba ment és felajánlotta szolgálatát a török kormánynak. Áttért az iszlám hitre és felvette Mehemed bej nevet. Később cserkeszföldi érdemeiért felvehette a Karabatir előnevet. Élete végén a török csendőrség ezredese és a minisztériumban a rendőrség vezetője volt.

1948.  Barta István olimpiai bajnok vízilabdázó

1963.  Lajtha László Kossuth-díjas zeneszerző, népzenekutató