Elsődleges fülek

vasárnap, november 18, 2018

All day
 
 
Before 1am
1am
2am
3am
4am
5am
6am
7am
8am
9am
10am
11am
12pm
1pm
2pm
3pm
4pm
5pm
6pm
7pm
8pm
9pm
10pm
11pm
 
18
november
vasárnap
November 18. vasárnap

 

 

KALENDÁRIUM

November 18. vasárnap

Évközi 33. vasárnap

A Szent Péter – és Szent Pál bazilikák felszentelése:

http://www.ktp.hu/kalendar/november-18-szent-peter-es-szent-pal-bazilikak-felszentelese

 

„Nem csak kenyérrel él az ember…”

NAPI EVANGÉLIUM: Mk13,24-32

Jézus így szólt: Azokban a napokban, a szorongattatás után a nap elsötétedik, a hold nem sugározza fényét, a csillagok lehullanak az égről [Iz13,10;], és az erők, amelyek az egekben vannak, megrendülnek. Akkor meglátják majd az Emberfiát, amint eljön a felhőkben, nagy hatalommal és dicsőséggel [Dán7,13]. Elküldi angyalait, és egybegyűjti választottait az ég négy tája felől [Zak2,10], a föld végétől az ég határáig.

Vegyetek példát a fügefáról: amikor már zsenge az ága és a levelei kihajtottak, tudjátok, hogy közel van a nyár. Így ti is, amikor azt látjátok, hogy mindezek megtörténnek, tudjátok meg, hogy közel van, az ajtóban. Bizony, mondom nektek: nem múlik el ez a nemzedék, amíg mindezek meg nem történnek. Ég és föld elmúlnak, de az Én Igéim el nem múlnak. Azt a napot és az órát azonban senki sem ismeri, sem az angyalok az égben, sem a Fiú, csak az Atya.

Közeledik az egyházi év vége, ami az Egyház számára a világvége előképe. Ilyenkor Jézus igehirdetésének azok az elemei kerülnek előtérbe, amelyek az elkerülhetetlen végre hívják föl a figyelmet. Ezeket a részleteket „apokaliptikus” beszédeknek nevezi a Szentírás-tudomány, ami műfaját tekintve vigasztalás, és nem ijesztgetés. A hívőket, a tanítványok sokaságát az elkerülhetetlen vég bekövetkeztével buzdítja kitartásra és helytállásra, mert az „igazakat” Isten mindenhonnan összegyűjti, s megőrzi, még a legnagyobb szorongattatásból is. Érdemes a szövegben jelölt ószövetségi helyeket kikeresni, hogy lássuk, hogyan és miben teljesednek be a jövendölések és ígéretek.

Jézus számára a Teremtés és az emberi társadalom jel, ami okulásunkra szolgál, amiből, ha „tükör által homályosan” (1Kor13,12) is, de mégis következtethetünk az igazi „valóságra”, az eljövendő dolgokra, amelyekről a mai nap olvasmánya azt írja: „Akkor azok közül, akik a föld porában alszanak, sokan felébrednek: némelyek örök életre, mások pedig, hogy örök gyalázatot lássanak” (Dán12,2).

A következő napok evangéliumi szakaszai mind a végső ítélettel és a mi világunk végével foglalkoznak. Fontos, hogy a hitünkkel, és ne az ösztönös, rettegésre hajló természetünkkel olvassuk azokat.

 

Historia est magistra vitae - A történelem az élet tanítómestere

„Ne emlegessük annak hibáit, akinek erényeit követni alig bírjuk...” Szent Jeromos

 

Ezen a napon történt:

1820.  Nathaniel B. Palmer felfedezi az az Antarktiszt

1848.  Nagysándor József győzelmet arat Szentandrásnál

1865.  A Kolozsváron megtartott országgyűlés deklarálja Erdély unióját Magyarországgal

1904.  Bemutatják Kacsóh Pongrác művét, a János vitéz-t a Király Színházban

1905.  Megszületik az önálló Norvég Királyság

1918.   Megszületik az Oroszországtól független, önálló Lettország

1956.  

A jugoszláv vezetés ragaszkodik a Nagy Imrééknek adott garanciához, de nincs kifogása az ellen, hogy a csoport tagjai Romániába távozzanak. A KMT küldöttsége Grebennyik szovjet városparancsnokkal tárgyal. A Kádár-kormány közleményben cáfolja a tömeges letartóztatásokat és deportálásokat. A Népszabadság cikke szerint az október 23-i népmozgalom követeléseit kivétel nélkül meg fogják valósítani.

Munkástanácsot választanak a Nógrádi Szénbányászati Trösztnél.

Egyezményt köt a Kádár-kormány, a Nemzetközi Vöröskereszt és a Magyar Vöröskereszt a Magyarországra irányuló segélyszállítmányok szétosztásáról.

Letartóztatják a kolozsvári Bolyai Egyetem diákszövetségének vezetőit.

Fél órán keresztül hatalmas magyar zászló lobog a New York-i Szabadság szobron.

Az akciót Sisa István, a Free World Review szerkesztője newarki lakásán tervelte ki egy csoport magyar emigráns, köztük Juharos István festőművész és Mártonffy István mérnök. Mártonffy egy 15 fős csoporttal az akció fizikai lebonyolításának feladatát vállalta, Keviczky Kálmán az események lefilmezését, Sisa pedig azt, hogy felveszi a kapcsolatot az amerikai lapokkal és rádiókkal. A hét méter hosszú, három méter széles zászló és a még nagyobb, fehér alapú felirat elkészítését emigráns magyar lányok vállalták. Az akciót eredetileg november 17-e, szombat délelőttre tervezték, mivel azt gondolták, a másnapi vasárnapi lapok révén így lehet a legnagyobb nyilvánosságra szert tenni. A csoport össze is gyűlt a Manhattan csúcsán lévő Battery Parkban, de teljes szélcsend volt és eső (ami elriasztja a látogatókat a szobortól), emiatt a zászló kitűzését másnapra halasztották. A magyar zászló a fáklya széléről lobogott. A zászlót Mártonffy a teste köré csavarva rejtette el. Amikor a zászlóval együtt elindultak felfelé a szoborban, a csoport más tagjai különböző ürügyekkel lelassították az ugyanazzal a hajóval érkezett és ugyancsak felfelé igyekvő turistákat. Fent Mártonffyék leverték a fáklyához vezető szűk csigalépcső ajtaját elzáró lakatot és hamarosan kibontották a zászlót. A kívül maradtak fényképezni és filmezni kezdtek. A turisták csak akkor értették meg, mi is történt, amikor a szobor talapzatán is kibomlott a felirat: "STOP GENOCIDE, SAVE HUNGARY". Sisa István közben a manhattani partról megkezdte a média tájékoztatását. A helyszín felett megjelent a Daily News helikoptere, majd egy másik gép is. Időközben a feljutott turisták jelentették a szobor őrségének, hogy fönt valami történt. Mire az őrök felértek és bevonták a zászlót, az mintegy fél órán át lengett a Szabadság-szoborról. Az őrök igazoltatták a magyar csoportot, Mártonffy segítségével jegyzőkönyvet vettek fel. A zászlót elkobozták. Az akció résztvevői közül senkit nem tartóztattak le, bár tettük illegális volt.

1959.   Bemutatják William Wyler filmjét, a Ben-Hur-t

1987. Marjai József miniszterelnök-helyettes az Egyesült Államokban tárgyal az amerikai kormány tagjaival, a kongresszus, a Világbank és a Nemzetközi Valutaalap képviselőivel

1988. Budapesten, a Pilvax kávéházban újjáalakul a Független Kisgazdapárt

1991.   A szerb csapatok által augusztus 26-a óta tartó Vukovár ostroma befejeződik, a várost védő horvátok a várost feladják

1993.  Elfogadják Dél-Afrikában az új alkotmányt, így több mint 300 évnyi fehér uralom után a feketék is megkapják az alapvető emberi jogokat

2002. Az Európai Unió tagországainak külügyminiszteri értekezlete 2004. május 1-jét javasolja a 10 tagjelölt ország, köztük Magyarország felvételének időpontjául

Ezen a napon született:

1783.  Perényi Zsigmond politikus, a főrendiház másodelnöke, az 1848-49-es szabadságharc vértanúja

1804.  Klauzál Gábor politikus, a Batthyány-kormány minisztere

1881.  Rátkai Márton Kossuth-díjas színész

1889.  Tildy Zoltán lelkész, politikus, miniszterelnök, köztársasági elnök

1905.  Klaus Mann német író

1943.  Káldi Nóra Jászai Mari-díjas színművésznő

Ezen a napon hunyt el:

1664.  gróf Zrínyi Miklós költő, hadvezér

1922.  Marcel Proust francia író

1962.  Niels Bohr Fizikai Nobel-díjas dán fizikus

1966.  Tardos Béla Erkel Ferenc-díjas zeneszerző

1986.  Bárdos Lajos zeneszerző, zenepedagógus

 

Istenes és világi gondolatok

„A Törvény azért jött közbe, hogy a bűnözés fokozódjék; amikor azonban elhatalmasodott a bűn, túláradt a kegyelem, hogy amint a bűn halált hozva uralkodott, úgy uralkodjék a kegyelem is a megigazulás által az Örök Életre a mi Urunk, Jézus Krisztus által. Mit mondjunk tehát? Megmaradjunk-e a bűnben, hogy a kegyelem annál bőségesebb legyen? Semmi esetre sem.”(Róm5,20-6,2)

A Az Újszövetség egyik legzavarosabb, és leg reménykeltőbb mondata: „Ahol túláradt a bűn, túláradt a kegyelem”. Minden bajainkban ez lehet a vigaszunk, hogy a bűnnel szemben nem vagyunk magunkra hagyva, Isten nagyobb a „rossznál”. Ez a bizonyosság azonban „vakmerő bizakodásra” is alkalmat adhat, mintha kiprovokálhatnánk Isten kegyelmét. „Semmi esetre sem”.

 

„Az idő becses ajándék, azért kaptuk, hogy okosabbak, jobbak, érettebbek és tökéletesebbek legyünk általa. Az idő maga a béke, míg a háború az idő durva elutasítása, az időből való kitörés valamiféle esztelen türelmetlenség következtében.” (Klaus Mann német író, sz. 1906.11.18)

Az idő Isten legnagyobb ajándéka, „karizmája”, ennek birtokában tudunk bocsánatot kérni, megbocsátani, adni és elfogadni, készülődni a Hazajutásra. Ezért bűn az időpazarlás a hétköznapokban.

 

„A legnagyobb hiba, amit az orvosok elkövetnek, hogy a testet anélkül próbálják meggyógyítani, hogy az elmét is gyógyítani próbálnák. Pedig az elme és a test egy, és nem szabadna külön kezelni.” (Platón)

Krisztus előtt 400 évvel milyen „modern” gondolatok ezek egy bölcselőtől. A „természetes ész” is hordozza az isteni kinyilatkoztatás fényét.

 

 
18
november
vasárnap
A Szent Péter és Szent Pál bazilikák felszentelése - november 18.

 

A Szent Péter és Szent Pál bazilikák felszentelése

 

A két apostolfejedelem ősi bazilikáinak felszentelését Rómában a 11. századtól november 18-án ünnepelték.

A mai Szent Péter-bazilikát 1626. november 18-án, a Szent Pál-bazilikát 1854. december 10-én szentelték fel.

 

Vatikáni Szent Péter-bazilika

Az első templomot 326–350-ban I. Nagy Konstantin császár és fia, II. Constantius emelte Szent  Péter sírja fölé a kereszténység győzelmének jegyében. A mai bazilika1506–1626 között épült. II. Gyula pápa, aki az Egyház nagyságának, szépségének és szentségének méltó kifejezését kívánta kifejezésre juttatni az új templomban, itt akarta fölállíttatni a saját síremlékét is (Buonarroti Michelangelo). A tervrajz elkészítésével Donato Bramantét (1444–1514) bízta meg, aki a Kr. e. 27-ben épült kerek Pantheon és a római Forumon lévő Maxentius-féle csarnok-bazilika mintájára centrális, egyenlő szárú kereszt alakú épületet tervezett, hatalmas kupolával. 1506. április 18-án letették az alapkövet. Bramante a régi templomból csak a főhajó egy részét és az Apostolsírt hagyta meg, s egy védőfallal lezárta a főhajó apszisát. 1513-ban meghalt II. Gyula pápa, 1514-ben Bramante. Ekkor az új templomból még csak az a négy óriási pillér állt, amelynek a kupolát kellett volna tartania. X. Leó pápa Raffaello Santit (1483–1520) nevezte ki Bramante utódjává, aki segítőül kapta Giuliano da San Gallo (1445–1516) és Fra Giocondo da Verona (1433–1515) építészeket. Az alaprajzot latin kereszt alakúra változtatták, de tervük nem valósult meg, mert rövidesen mindhárman meghaltak. Mivel a templom építése rengeteg pénzt emésztett föl, X. Leó pápa vándorszónokokat küldött Európa országaiba, búcsút engedélyezve azoknak, akik e célra pénzt adományoztak (Luther). X. Leó halála és a sacco di Roma (1527) után a bazilika építése 14 évig szünetelt. III. Pál pápa megbízásából Antonio da San Gallo (1485–1546) firenzei építész 3,20 m-rel fölemelte a régi templompadlózatát, megteremtvén a mai grottákat, a barlangszerű altemplomot. Megtartotta a központi kupolát, de a görög kereszt karjait három hajóra osztotta. Két harangtorony közé helyezte az előcsarnokot és a homlokzatot. Halála miatt ezt a tervet sem hajtották végre. Ekkor a 72 éves Michelangelo Buonarroti (1475–1564) azzal a feltétellel vette át a feladatot, hogy semmiféle pénzt nem kap érte, mert egyedül Isten iránti szeretetből és Szent Péter apostol iránti tiszteletből végzi a munkát. Egy 1547. Ijanuár 1-i pápai brevével Michelangelo teljhatalmat kapott és visszatért Bramante tervéhez, amit a költségek miatt később leegyszerűsített, de méltóságteljesebbé is tett. Halálakor, 1564-ben már állt az új bazilika három hajója a kupola alapzatával és vázával együtt. IV. Pius pápa parancsára utódainak,Vignolának (1507–73) és Pirro Ligoriónak (1500–83) szigorúan követniük kellett Michelangelo elképzeléseit. Vignola megépítette a kereszthajók végén a kisebb kupolát. Négy hónappal V. Sixtus pápa halála előtt 1590-ben elkészült a hatalmas központi kupola. 800 munkás segítségével (éjjel-nappal dolgoztak) Domenico Fontana (1543–1607) 22 hónap alatt befejezte az építést. Csak az állványozásra és az óriási építőszerkezet összeállítására 100.000 gerendát, 1500 tonna kenderkötelet és 1000 tonna vasat használtak föl, a teljes költség 200.000 aranydukát lett. 1593-ban föltették a keresztet a 130 m magas kupolára.

A homlokzat 115 m hosszú, 46 m magas, oszlopos, erkélyes. Carlo Maderno (1556–1629) hét évig építette V. Pál pápa  megbízásából. A magasban az Üdvözítő és Keresztelő Szent János mellett az apostolok 5,7 m-es travertin szobra. A homlokzat középpontja az erkély (loggia), ahonnan a pápa nagy ünnepeken Urbi et orbi-áldást oszt, s ahol a pápaválasztás eredményét kihirdetik.

Az előcsarnok  is Maderno műve, 71 m hosszú, 20 m magas, 13 m széles. Falain Giovanni Battista Ricci (1545–1620) aranyozott márványstukkói: az Apostolok Cselekedeteinek jelenetei, az első 32 vértanú pápa; valamint Giotto mozaikja, a Navicella (az apostoli halászbárka, amelyből Szent Péter kiszáll, hogy a víz hullámain járó Krisztushoz közeledjék). Az előcsarnok két végébe Nagy Konstantin császár lovasszobrát 1670-ben Gian Lorenzo Bernini, Nagy Károly császárét ét 1725-ben Agostino Cornacchini faragta.

Az előcsarnokból a bazilikába nyíló 5 kapu hagyományt őriz: a régi bazilikának is 5 kapuja volt: az egyiken a halottas menetek haladtak át, ez volt aporta iudicii, az ítélet kapuja; a másikon a katonaság vonult be, ez volt a porta ravenniana; a harmadik a pápának és a papságnak volt fönntartva; a negyedik a rómaiak bejárata, az ötödik a zarándokoké volt.

A bazilika 40.219 m² alapterületén 14 kápolna, 30 oltár, 70 szobor, 18 színes mozaikból kirakott oltárkép, hatalmas bronz oszlopok, pápai síremlékek hirdetik Isten dicsőségét. Belső hossza 193 m, az előcsarnokkal együtt közel 210 m, belső magassága 47 m, a kupoláé a padozattól a bronz keresztig 137 m. A főhajó márványpadozatán a világ 21 legnagyobb keresztény templomának méretei láthatók: New York, S. Patrick 101,19 m, Gdansk 103,50 m, Isztambul, Hagia Sophia 109,57 m, London, Westminster  110 m, Brasilia 111,45 m, Assisi, S. M. degli Angeli 114,76 m, Esztergomi Bazilika 118 m, Pádua, S. Giustini 118,50 m, Antwerpen 118,60 m, Mexico City 119,55 m, Lateráni Főbazilika 121,84 m, Prága,  S. Vitus 124 m, Róma, S. Paolo fuori le mura 127,36 m, Párizs, Notre Dame 130 m, Sevilla 132 m, Bologna, S. Petronio 132,54 m, Köln és Milánó 134,94 m, Rheims 138,69 m, Brüsszel, S. Cordis 140,94 m, Firenze, Metrop. 149,28 m, London, S. Paul 158,10 m.

A fő- és kereszthajó korintusi pillérei fölött Gianlorenzo Bernini tanítványainak 28, egyenként 5 m-es szobra: a keresztény erények és igazságok jelképei. 16 szobor Lorenzo Ottoni (17–18. sz.) műve. Kétsoros, egymás fölötti falfülkékben áll 35 szent rendalapító javarészt 18. századi fehér márványszobra, magasságuk az alsó fülkékben 4,80, a felsőkben 5,75 m. A fő- és kereszthajó falain a pillérek fölött 593 m hosszú és közel 2 m széles latin, aranymozaikos felirat fut körül Jézus szavaival, melyekkel Péterre bízta Egyházát.

A kupola magassága 120, félgömbjének átmérője 42,34 m, alsó részén 16 ablakkal. Belső díszítését Giuseppe Cesari (1560–1640) tervezte, a 96 mozaikképet a 17. század legjobb mozaikművészei (Turchi, Torelli, Rosetti, Abatini, Serafini, Provenzale) rakták.

A kupola alatt Szent Péter confessiója két részből áll: a márványpadozat alatti félköralakú oratóriumból s a fölötte lévő hatalmas mennyezetű oltárból. Az oratóriumba vezető kettős lépcsőt márványkorlát szegélyezi, melyen 100 bronzmécses jelképezi a keresztény világ hitét. Lent két alabástromoszlop és a két apostolfejedelem bronzszobra, köztük aranyozott bronzkapuk mögött egy falmélyedésszerű fülkében 9. századi mozaikképen Krisztus Péter és Pál apostollal. A confessio fölé épített baldachinos márványoltárt, mely a bazilika főoltára, 1594-ben VIII. Kelemen pápa készíttette és szentelte föl. A hatalmas, bronzzal borított fa baldachint 1624–33-ban Gianlorenzo Bernini készítette. Teljes súlya 93 tonna. 4 csavart bronzoszlopon nyugszik, rojtos szegélyek csüngnek le róla. 4 sarkában babérfüzért tartó angyalok, köztük angyalkák a pápai hatalom fölségjelvényeivel, a tiarával és a két kulccsal. A 28,5 m magas baldachin közepén földgömbön álló kereszt.

 

Szent Pál-bazilika

Szent Pál apostol sírja fölé emelt római főtemplom. Pál sírját már a 2. században az Ostiába vezető út mellett tisztelték. A legkorábbi márvány síremlék cellája fölé I. NagyKonstantin császár kisebb bazilikátt emelt, melyet I. Szilveszter pápa 324. december 18-án szentelt föl. Később a zarándokok tömege miatt a templomot császári rendeletre kibővítették. Ciriades építész hatalmas öthajós, 80 oszlopos, előcsarnokos bazilikáját 390-ben szentelte föl Siricius pápa. E templomot sokszor megrongálták, kirabolták, s 1823-ban leégett. A mai templomot a keresztény világ adományaiból Luigi Polletti építette, IX. Pius pápa 1854-ben szentelte föl. A gránitoszlopos előcsarnok homlokzati aranymozaikján (Nicola Consoni [1814-84], Luigi Agricola [1795-1857] művén) Jézus Szent Péterrel és Pállal; alatta az „Isten Báránya”. Kétoldalt a háttérben Jeruzsálem és Betlehem falai, az előtérben juhok csoportja éppen inni készül a négy paradicsomi folyóból. A főbejáratnál lévő hat alabástromoszlop az egyiptomi alkirály, Mehmed Ali ajándéka. A főhajó ablakai közötti freskókon Pál apostol élete, az egész templomban körülfutó mozaikképeken a pápák láthatók Szent Pétertől. A főhajót a kereszthajóval összekötő diadalíven nagy, 6. századi bizánci aranymozaik, Galla Placidia császárnő ajándéka: Krisztus körül két angyal, a huszonnégy vén és az evangelista szimbólumok, alul Szent Péter és Pál. A félköralakú apszis nagy Utolsó ítélet-mozaikképét a 13. században Velencében készítették, alatta a pápa fehér márványtrónja. A főoltár négy porfír oszlopon nyugvó, márványfigurákkal gazdagon díszített gótikus baldachinja (Arnolfo di Cambio, 1285) alatt Szent Pál 4. századból való márványkoporsója, melyet Nagy Konstantin császár helyezett ide. A Jézus szenvedéstörténetét, föltámadását és mennybemenetelét ábrázoló márvány húsvéti gyertyatartót Nicola d'Angelo és Pietro Vassalletto 1170: faragta. A kereszthajó két végében lévő kék malachit-lapislazuli oltár I. Miklós cár ajándéka. A szentségi kápolna feszülete mellett Stefano Maderno (1576-1636) Szent Brigitta-szobra, és egy Szent Pál apostolt ábrázoló, 14. századi faszobor. Az etruszk oszlopokkal ékesített Szent Benedek-kápolna oltárán Pietro Tenerani Szent Benedek-szobra.