Elsődleges fülek

péntek, április 20, 2018

All day
 
 
Before 1am
1am
2am
3am
4am
5am
6am
7am
8am
9am
10am
11am
12pm
1pm
2pm
3pm
4pm
5pm
6pm
7pm
8pm
9pm
10pm
11pm
 
20
április
péntek
Április 20. péntek

KALENDÁRIUM

Április 20. péntek

Húsvéti idő 3. hét

MH 5. Bocskai István Lövészdandár csapatünnepe

 

„Nem csak kenyérrel él az ember…”

NAPI EVANGÉLIUM: Jn6,52-59

Amikor Jézus Kafarnaumban az Élet Kenyerének mondta Önmagát, a zsidók vitatkozni kezdtek egymás közt, és ezt kérdezték: »Hogyan adhatja ez Testét eledelül nekünk?« Jézus azt felelte nekik: »Bizony, bizony mondom nektek: Ha nem eszitek az Emberfia Testét, és nem isszátok az Ő Vérét, nem lesz élet tibennetek. De aki eszi az Én Testemet, és issza az Én Véremet, annak Örök Élete van, és Én feltámasztom őt az Utolsó Napon. Mert az Én Testem valóságos étel, és az Én Vérem valóságos ital.

Aki eszi az Én Testemet, és issza az Én Véremet, az Bennem marad, és Én őbenne.

Amint Engem küldött az élő Atya, és Én az Atya által élek, úgy aki Engem eszik, az is Általam él.

Ez az a Kenyér, amely az Égből szállt alá. Nem olyan, mint amit az atyák ettek és meghaltak; aki ezt a Kenyeret eszi, örökké élni fog.

Ezeket mondta Kafarnaumban, amikor a zsinagógában tanított.

Jézus valóságos ember, akinek van anyanyelve, ami áttűnik az evangéliumok szövegén, van saját népe – zsidó volt, és van otthona, Kafarnaum. Itt tanít a mai szakasz szerint, sőt nem is tanít, hanem Kinyilatkoztat.

Isten kiléte és természete miatt, az embernek egyetlen pillanat is elég, hogy visszavonhatatlan kapcsolatba kerülhessen Vele. Egyetlen pillanat is elég a megtéréshez. Azonban itt van az „idő”, mint Isten legnagyobb adománya, és ugyanakkor az egyik legnagyobb keresztünk. Mit kell tennünk a „megtérés” után? Mit kezdjünk az idő áldásával és keresztjével? „Energia” kell, hogy az ember megmaradjon a jóban, vagy ahogyan Jézus mondja, hogy „Benne maradjunk”, hiszen a megtéréssel „Beléje oltódunk”. A „köztes idő” tápláléka, ami a megtérés és a végső egyesülés – Isten és ember egyesülése a halálban – között van, Maga Krisztus, az Élet Kenyere, Akin keresztül az Atya által élhetünk, nem csak ideig-óráig, hanem Örökké.

A nyugati-kereszténység „ökumenikus problémája” ma is az, „hogyan adhatja ez Testét eledelül nekünk? Az egyes felekezetek másként és másként válaszolnak erre a kérdésre. A Katolikus Egyház hitvallása szerint „valóságosan”, tehát nem csak szimbolikusan adja Ő Magát nekünk.

 

Historia est magistra vitae - A történelem az élet tanítómestere

„Ne emlegessük annak hibáit, akinek erényeit követni alig bírjuk...” Szent Jeromos

 

Ezen a napon történt:

1814.   Elba szigetére számúzük Napóleon francia császárt

1849.  Welden táborszernagy elrendeli Pest kiürítését

1849.  Kéméndnél a Poeltenberg Ernő vezette csapatok legyőzik a császáriak egyik dandárját

1849.  Perczel Mór megkezdi benyomulását a Temesközbe

1857.   Megnyílt a budai Várhegy alatt vezető alagút, amelyet Clark Ádám tervei szerint építettek

1919.   Szamuely Tibor Győrben elmondja hírhedtté vált beszédét, melyben többek között kijelenti: “A hatalom a kezünkben van. Aki azt akarja, hogy visszatérjen a régi uralom, azt kíméletlenül fel kell akasztani. Az ilyennek bele kell harapni a torkába. A magyarországi proletariátus eddigi győzelme nem került különösebb áldozatokba. Most azonban szükség lesz arra, hogy vér ömöljön. A vértől nem kell félni. A vér – acél: erősíti a szívet, erősíti a proletár öklöt. Hatalmassá fog tenni bennünket a vér. A vér lesz az, mely az igazi kommünvilághoz elvezet minket. Ki fogjuk irtani, ha kell az egész burzsoáziát!”

1960. Éjjel a váci börtönből a Gyorskocsi utcai vizsgálati osztályra szállítják az április eleji éhségsztrájk „főkolomposainak” tekintett elítélteket (köztük Hrabovszky Lászlót, Lukách Tamást, Nagy Eleket), egy másik csoportot (köztük Bibó Istvánt, Göncz Árpádot, Kertész Dezsőt, Mészáros Gábort) Márianosztrára visznek. A legnépesebb harmadik csoportot (köztük Mérei Ferencet, Marián Istvánt, Széll Jenőt, Rácz Sándort, Hegedűs Lászlót) Sátoraljaújhelyre szállítják át, és fegyelmi fenyítésként egyéves összkedvezmény-megvonással sújtják őket. A sztrájkban részt vevő, de a váci börtönben maradó elítélteket három vagy hat hónapos összkedvezmény-megvonással büntetik.

1990.  A csehszlovák Szövetségi Gyűlés Cseh és Szlovák Szövetségi Köztársaságra változtatja az ország elnevezését

Ezen a napon született:

1738.  Jelky András író, utazó

1789.  Adler György zeneszerző, egyházzenész

1890.  Las Torres Béla olimpiai ezüstérmes úszó

Tizenhat éves korától a Budapesti Egyetemi Atlétikai Club, 1908-tól a Magyar Atlétikai Club úszója volt. A korszak egyik legeredményesebb magyar középtávúszója. Két olimpián vett részt, 1908-ban, Londonban tagja volt a Munk József, Zachár Imre, Las Torres Béla, Halmay Zoltán összeállítású, ezüstérmet nyert gyorsváltónak. 1908 és 1914 között összesen tizenhét magyar bajnoki címet nyert. 1912. június 5-én, Budapesten 400 méteres gyorsúszásban világcsúcs időt úszott.

Az első világháborúban a légierőnél, az ún. „császári és királyi légjáró csapat”-nál (k.u.k. Luftfahrtruppe) szolgált. A hadszíntéren szerzett betegségben, a Castelnuovói hadikórházban halt meg huszonöt évesen. A Magyar Úszó Szövetség 1982. december 12-én tartott jubileumi ülésén Las Torres Bélának posztumusz a Magyarország örökös úszóbajnoka címet adományozta.

1893.  Joan Miró katalán festőművész

1908.  Kovács Béla politikus, földművelésügyi miniszter, a Független Kisgazdapárt főtitkára

1915.   Szeleczky Zita színművésznő

1918.   Gál József világbajnok birkózó

1941.   Moyses Márton romániai magyar költő, a kommunista diktatúra mártírja

1942.  Nemere Zoltán kétszeres olimpiai bajnok vívó

Ezen a napon hunyt el:

1768.  Canaletto Giovanni olasz festőművész

1769.   Pontiac indián törzsfőnök, akiről az USA-ban megyét, tavat, várost és autómárkát neveztek el

1918.   Karl Ferdinand Braun német feltaláló, Nobel-díjas fizikus

1983.  Mezey Mária színművésznő

Kecskeméten született 1909-ben. Szegeden járt iskolába, majd beiratkozott a szegedi Egyetem magyar-francia-filozófia szakára. Nemsokára azonban összecsomagol, felkeresi édesapját, aki elengedi lányát színésznek. A Rózsahegyi-iskola sikeres vizsgaelőadása után a szegedi színház leszerződteti. Az országos játszási engedély megszerzése végett az Akadémián is vizsgát tesz, ami után a miskolci színházdirektor ragaszkodik leszerződtetéséhez, és elutazik Szegedre, kijárja, hogy ottani szerződését felbontsák, így első szerződése Miskolchoz köti, 1931-ben. 1933-ban Pécsre szerződött, majd Pestre a Kamaraszínházához, közben sanzonokat énekel a Fészek-klubban, és New York Kávéházban. 1935-ben a Belvárosi Színházhoz szerződik. 1939 nyarán színészi meghallgatáson vesz részt Párizsban, ösztöndíjat nyer el, de a világháború miatt itthon kell maradnia a Vígszínházban. 1941 decemberében az Operett Színházban az "Ilyenek a férfiak" című zenés vígjáték főszerepét játszotta. 1941-ben megírja a Névjegy című önéletírás-kötetét. Nagy sikere volt 1943-ban, Ibsen: Rosmersholm című darabjában. 1943 nyarán a Márkus Színház, "A legszebb éjszaka" című darabjának második felvonása előtt, a szünetben taxiba ülve haza megy, majd másnap Tátrafüredre utazik. Itt töltött ideje során mélyen vallásossá válik, amely életének további szakaszát meghatározza. 1943 ősze és 1944 tavasza között nem jár be színházába, egészségügyi okokra hivatkozik, majd 1944 márciusában közös megegyezéssel, megszűnik vígszínházi tagsága. A "Hoztam valamit a hegyekből" című írással tér vissza 1946-ban Budapestre. Játszik a Belvárosi, Pesti és Vígszínházakban, előadás-szünet napokon esténként a Café de Paris nevű bárban szaval Kosztolányit, Adyt, és Babits egy-egy költeményét, magyar nótát, és zsoltárokat énekel, Cziffra György zongoraművész kíséretében. A Vígszínházban a Három nővér című darab előadását többször otthagyja, majd a szerepét is leadja. Ezután nehezen kap felkéréseket. A szakmában elterjed róla, hogy hisztérika, felléptetése kockázatos. Sokáig mellőzik, ezért kabarékban, szórakozóhelyeken lép föl: verseket mond, sanzonokat énekel, spirituálékat ad elő. Hosszabb szünet után a Liliputi Színházban lép föl méltánytalan körülmények között, majd átszerződik a Pódium Kabaréhoz. 1949-ben, a Fővárosi Operettszínházban primadonna, és fellép a Vidám Színpadon. 1952-ben előadja a "Bujdosó lány" - című dramatizált székely népdalcsokrot, melyet néhány előadás után levesznek a műsorról. Ezt méltánytalannak tartja, ezért inkább visszavonul a színháztól, és pódium előadássorozatot hív életre Tamási Áronnal és Lajtha Lászlóval, amit azonban politikai okokból Ezután saját műsorral járja a vidéket, kultúrházakban, iskolákban előadó esteket tart. 1954 őszétől az Operett Színház tagja, majd 1958-ban átszerződik a Madách Színházba, valamint a Bartók teremben lehetőséget kap, hogy önálló műsoros estet hozzon létre. 1962-től betegsége egyre gyakrabban jelent problémát, az elmaradt előadások miatt a Madách Színház felbontja a szerződését. Visszavonulva, második férjével, Lenbach Jánossal, budakeszi közös házukban zárkózott életet él. 1964-ben a Nemzeti Színház szerződteti, de betegségével erősen küzd számos előadásban során, többször kell helyettesíteni. Első alkalommal 1936-ban lépett a felvevő kamerák elé. Kezdetben vonzó külsejű, elegáns asszonyokat, hódító dámákat személyesít meg. Az 1940-es években Karády Katalinnal ketten, a film világában a végzet asszonya típust elevenítik meg filmjeikben 1945 után legkiemelkedőbb szerepe a "Budapesti Tavasz", majd az "Édes Anna", és "A Noszty fiú esete Tóth Marival" filmekben van. 1962-1968 között keveset játszik filmen, utoljára 1970-ben szerepel, a "Csak egy telefon" című játékfilmben. 1968 tavaszától a Torontói Művész Színházban lépett föl előadóestjével. Utolsó színházi premierje 1969. november 6-án volt a Katona József Színházban, de a darabból egy idő után betegsége miatt kilép, majd végleg visszavonul. Írásai a Vigilia, Confessio, Reformátusok Lapja, Tiszatáj, Film, Színház, Muzsika lapokban jelentek meg Utolsó nyilvános szereplésekor 1980-ban a veszprémi tv filmszemle gálaestjén Babits Mihály: Zsoltár gyermekhangra című versét mondja el. A Magyar Televízió portréfilmet sugároz róla, amit halála után mutatnak be 1987. október 18-án.

1985.  Charles Francis Richter amerikai földrengés-kutató, a Richter-skála megalkotója

1992.  Benny Hill angol komikus

2006. Bella István Kossuth-díjas költő

 

ISTENES ÉS VILÁGI GONDOLATOK

„Az Úr félelme kiűzi a bűnt,

mert aki félelem nélkül van, meg nem igazulhat,

mivel haragjának indulata bukását okozza.” (Sirák1,27-28)

Lényegileg más dolog az „istenfélelem” és félni Istentől. Az istenfélelem a belénk oltott Szentlélek működése, Aki által elismerjük és tiszteletben tartjuk Isten igazi tekintélyét. Istentől félni viszont bűn, vagy a megváltatlan lét következménye, hiszen Istenben bízni kell és lehet.

 

Az igazság... sokszor titokban marad... De az igazságtalanság... mindég kiderül... A többit majd odafenn... zárt tárgyaláson.” (Rejtő Jenő)

Jó lenne, ha egyszer valaki megírná „Rejtő Jenő teológiáját”.

 

Verba movent, exempla trahunt. A szó meghat, a példa vonz. .

És ez elsősorban nem retorikai alapelv, hanem életvezetési alapelv.

 

Pusztai atyák mondásai

"Nem az táplál bennünket, amit megeszünk, hanem amit megemésztünk. Nem az gazdagít bennünket, amit megkeresünk, hanem amit megtakarítunk. Nem az a hit üdvözít bennünket, amelyet megvallunk, hanem amelyet életre váltunk."