Elsődleges fülek

szerda, január 24, 2018

All day
 
 
Before 1am
1am
2am
3am
4am
5am
6am
7am
8am
9am
10am
11am
12pm
1pm
2pm
3pm
4pm
5pm
6pm
7pm
8pm
9pm
10pm
11pm
 
24
január
szerda
Szalézi Szent Ferenc püspök, egyháztanító - január 24.

Szalézi Szent Ferenc püspök, egyháztanító - emléknap

Sales, Savoya, 1567. augusztus 21.

Lyon, Fro., 1622. december 18.

Előkelő családban született. Atyja jogásznak szánta. 1582-ben Párizsba küldték, a jezsuiták kollégiumában lakott, s a jog mellett teológiával is foglalkozott. 1588-ban atyja Páduába küldte, ahol 1591-ben mindkét jog doktora lett. Páduai éveiben A. Possevino jezsuita volt a lelkiatyja. 1592-ben Lorettóba és Rómába zarándokolt, hazatérve Chambéryben kapott állást, s tudtán kívül atyja kineveztette az Annecybe menekült genfi káptalan prépostjává. E kinevezést Ferenc isteni jelnek vette, lemondott állásáról, és atyja tiltakozása ellenére 1593-ben pappá szentelték. Buzgósága láttán 1594-ben a püspöke Chablais vidékére küldte, ahol a berni reformátorok 1535 óta szinte teljesen kiirtották a katolikus vallást, a papokat bebörtönözték, a templomokat lerombolták, a kolostorok elnéptelenedtek. Ferenc Thonóban kezdte a munkát. 5 év alatt 25.000 lelket térített vissza az Egyházba. Genf környékén is próbálkozott, de Th. Beza meghiúsította munkáját. 1602-ben Genf püspökévé szentelték. A papságot és a szerzeteseket fölrázta tespedtségükből. A hitoktatást laikusokból szervezett testvérületekkel oldotta meg, tankönyvül Bellarmin Szent Róbert katekizmusát adta kézbe, Annecyben maga is tanította a gyermekeket. Híresek voltak nagyböjti beszédsorozatai. A király párizsi segédpüspökké akarta tenni, de Ferencnem fogadta el. Levelezés útján is vezetett lelkeket, kb. 6000 levele fönnmaradt. 1606-ban Annecyben a város értelmisége számára akadémiát alapított, mely nem volt ugyan hosszú életű, de mintát adott Richelieu bíborosnak a Francia Akadémia megalapításához. 1604-től fáradozott egy női rend alapításán. 1610-ben Szent Franciskával együtt megalapította a vizitációs apácák rendjét. Sajátos elmélkedési módszerét a Philothea--ban írta le (elmélkedési módszerek).

1661-ben boldoggá, 1665-ben szentté avatták. 1887-től egyháztanító, 1923-tól az újságírók védőszentje lett.

 

Szalézi Szent Ferenc püspöknek „A jámborság útja” című könyvéből

A világ teremtésekor megparancsolta a teremtő Isten a növényeknek, hogy mindegyik a maga faja szerint teremjen gyümölcsöt. A keresztényeknek, „akik az ő Egyházának az élő növényei” szintén megparancsolta, hogy ki-ki a saját állása és hivatása szerint hozza meg a jámborság gyümölcsét.

Tehát hangoztatom: más-más módon kell a jámborságot gyakorolnia az előkelő embernek és a kézművesnek, a szolgának és a fejedelemnek, az özvegynek, a hajadonnak és a feleségnek. Sőt a jámborság gyakorlatainak alkalmazkodniuk kell egészen részletesen az egyes ember testi egészségéhez, foglalkozásához és hivatalos kötelességeihez.

Kérlek, Philotea, te magad mondd meg: tényleg dicséretes lenne-e, ha a püspökök olyan visszavonultan akarnának élni, mint a karthauzi szerzetesek; ha a házasemberek a család anyagi javait nem törekednének jobban gyarapítani, mint a kapucinusok; ha a kézműves az egész napot a templomban töltené, mint a szerzetesek; vagy fordítva: ha egy szerzetes minden olyan alkalommal és minden olyan esetben, amikor azt egy-egy embertársa szüksége megkívánná, mindig törődnék vele, mint ahogy az a püspök dolga? Mondd meg te magad: nemde nevetséges, rendetlen és megengedhetetlen lenne az ilyen jámborság?

Mégis gyakorta előfordul ez a tévedés, ez a képtelenség. Viszont az igazi és őszinte jámborság, Philotea, semmire nem ártalmas, sőt mindent megjavít és tökéletesít. De ha a jámborság hivatásunk és állásunk józan követelményeivel ellenkezik, akkor kétségtelenül hamis erény lesz.

A méhecske is úgy gyűjti magának a mézet a virágokból, hogy azokat nem sérti meg, hanem éppen olyan üdén és sértetlenül hagyja el, mint ahogy megtalálta. Az igazi jámborság még a méhecskénél is helyesebben cselekszik, mert nemcsak hogy nem sérti meg az egyes hivatások és foglalkozások követelményeit, hanem azokat még érdemesebbé és még szebbé is teszi.

Azt mondják, hogy ha a drágaköveket mézbe teszik, akkor még szebb színben tündökölnek és ragyognak, ugyanígy lesz kedvesebb és tökéletesebb az az ember is, aki a hivatásának megfelelő jámborságot gyakorolja. Az ilyen jámborság gyakorlásával ugyanis békésebb lesz a te életed és a családod élete is, őszintébb lesz a férj és feleség közti kölcsönös szeretet, hűségesebb lesz az elöljáró iránti engedelmesség, kellemesebb és eredményesebb lesz minden egyes foglalkozás is.

Tehát tévedés, sőt eretnekség lenne, ha a jámborság gyakorlását ki akarnák zárni a hadseregből, az iparosok műhelyeiből, a fejedelmek udvaraiból és a házasok köréből. Viszont hangoztatom, kedves Philotea, hogy a teljesen szemlélődő, kolostori és szerzetesi jámborságot az említett hivatalokban és állásokban nem lehet gyakorolni. Azonban a most említett háromféle jámborságon kívül van még sok másfajta is, amely igen alkalmas arra, hogy általa a világi életet élők is tökéletességre jussanak.

Bármilyen viszonyok között legyünk is, a tökéletes életre lehet és kell is törekednünk.

 

Könyörgés

Istenünk, te a lelkek üdvössége érdekében úgy akartad, hogy Szalézi Szent Ferenc püspök mindenkinek mindene legyen. Segíts, hogy példája szerint mi is fáradhatatlanul szolgáljuk embertársainkat, és így mindenkor tanúságot tegyünk szereteted hatalmáról. A mi Urunk, Jézus Krisztus, a te Fiad által, aki veled él és uralkodik a Szentlélekkel egységben, Isten mindörökkön-örökké.

 
24
január
szerda
Január 24. Szerda

KALENDÁRIUM

Január 24. Szerda

Évközi idő 3. hét

Szalézi Szent Ferenc püspök, egyháztanító: http://www.ktp.hu/kalendar/szalezi-szent-ferenc-puspok-egyhaztanito-januar-24

 

„Nem csak kenyérrel él az ember…”

NAPI EVANGÉLIUM: Mk4,1-20

Jézus ismét tanítani kezdett a Galileai-tenger mellett. Nagy tömeg gyülekezett köré, Ő pedig a bárkába szállva leült a tavon, a tömeg pedig a parton maradt. Példabeszédekben sok mindenre tanította őket:

»Halljátok! Íme, kiment a magvető vetni. Amint vetett, az egyik mag az útfélre esett. Jöttek az ég madarai és fölkapkodták. Egy másik köves helyre esett, ahol nem sok földje volt. Hamarosan kikelt, mert nem volt mélyen a földben, de mikor kisütött a nap, elfonnyadt, s mivel nem volt gyökere, elszáradt. Ismét másik a tövisek közé esett, és amikor felnőttek a tövisek, elfojtották, és nem hozott termést. A többi azonban jó földbe esett. Ezek felnőttek és gyarapodtak, végül termést hoztak, az egyik harmincszorosat, a másik hatvanszorosat, a harmadik pedig százszorosat.«

Majd ezt mondta: »Akinek van füle a hallásra, hallja meg.«

Mikor egyedül maradt, megkérdezte Őt a vele levő tizenkettő a példabeszéd felől.

Ezt mondta nekik: »Nektek adatott, hogy ismerjétek az Isten országa titkát, azoknak pedig, akik kívül vannak, minden példabeszédekben hangzik el, hogy nézvén nézzenek és ne lássanak, hallván halljanak és ne értsenek; nehogy megtérjenek és bűneik bocsánatot nyerjenek« [Iz6,9-10].

Majd így folytatta: »Nem értitek ezt a példabeszédet? Hát hogyan értitek meg majd a többi példabeszédet? A magvető az Igét veti. Akiknél az Ige az útszélre esik, azok, amikor hallják azt, mindjárt jön a sátán, és elviszi az Igét, amely a szívükbe hullott. Hasonlóképpen amelyek köves helyre hullanak, azok, amikor hallják az Igét, mindjárt befogadják örömmel, de nem ver bennük gyökeret, hanem csak ideig-óráig tart. Amikor az Ige miatt szorongatás és üldözés támad, hamar megbotránkoznak. Mások pedig, amelyek a tövisek közé hullanak, azok, akik az Igét hallják, de a világi gondok, a csalóka gazdagság és más dolgok kívánsága betölti őket, s ezek elfojtják az Igét, így az terméketlen marad. A jó földbe vetett magok pedig azok, akik az Igét meghallják, befogadják és termést hoznak, az egyik harmincszorosat, a másik hatvanszorosat, a harmadik pedig százszorosat.«

Jézus igehirdetése végig az Isten Országáról, az Ő Uralmáról szól. Ez a tematika egyesíti a szavait, tetteit és „sorsát”. Ezek egymást világítják meg, az egyik értelmezi a másikat, s mivel Krisztus életéhez hozzá tartozik az Ő Testének az Egyháznak az élete is, így ez a példabeszéd valójában a „földi egyház” életében nyer valódi értelmet. Amikor a történetet hallgatjuk, annyira „ismerjük” már, hogy valójában nem is figyelünk rá, vagy az „ismerőseinkre” vonatkoztatjuk. Úgy kell „helyesen” hallgatni , vagy olvasni a Szentírást, mint ha most hallanánk előszőr, és csak ránk vonatkozna. Innen nézve teljesen egyéni az olvasat, hiszen mindegyikünk más élethelyzetben van, mindegyikünk „más föld”, amibe Isten Igéje hull, és teljesen másként fogadjuk azt, és ez a „másként” egyaránt jelenti azt, hogy „mint egy másik ember”, és azt, hogy „mint tegnap, vagy tíz évvel ezelőtt”. Így a Szentírás tükör, amibe nekünk kell beletekintenünk és magunkat megismerni benne, és nem pedig a felebarátom arcát vizsgálgatni, hogy ő hogy is áll Isten közénk és belénk hullott Igéjével.

 

Historia est magistra vitae - A történelem az élet tanítómestere

„Ne emlegessük annak hibáit, akinek erényeit követni alig bírjuk...” Szent Jeromos

 

Ezen a napon történt:

1458. Hunyadi Mátyást Budán I. Mátyás néven magyar királlyá választják

1849. Szelindeknél Bem megállítja a császári erőket

1980. Indira Gandhi ismét kormányt alakít

1984. Az Apple Computer bemutatja az első Macintosh-t

1990. Az országgyűlés elfogadja az 1990. évi IV. törvényt a a lelkiismereti- és vallásszabadságról, valamint az egyházakról

Ezen a napon született:

1882. Bodor Ödön atléta, labdarúgó

1929. Dési Ábel költő, prózaíró, kritikus, publicista 

1953. Csengey Dénes író, költő, politikus

Ezen a napon hunyt el:

41. Caligula római császár

1920. Amedeo Modigliani olasz festő és szobrász

1965. Winston Churchill Nagy-Britannia miniszterelnöke  

1972. Bóbis Gyula olimpiai bajnok birkózó

1983. Cukor, George magyar származású Oscar-díjas amerikai rendező

1986. L. Ron Hubbard író, a Szcientológia Egyház alapítója  

1996. Iharos Sándor atléta, magyar futóbajnok

2003. Gianni Agnelli az olasz Fiat Művek elnöke  

2004. Kristó Gyula történész, akadémikus