Hibaüzenet

  • Warning: Illegal string offset 'data' template_preprocess_calendar_month() függvényben (/var/www/ktp.hu/sites/all/modules/calendar/theme/theme.inc 38 sor).
  • Warning: Illegal string offset 'data' template_preprocess_calendar_month() függvényben (/var/www/ktp.hu/sites/all/modules/calendar/theme/theme.inc 43 sor).
  • Warning: Illegal string offset 'data' template_preprocess_calendar_month() függvényben (/var/www/ktp.hu/sites/all/modules/calendar/theme/theme.inc 38 sor).
  • Warning: Illegal string offset 'data' template_preprocess_calendar_month() függvényben (/var/www/ktp.hu/sites/all/modules/calendar/theme/theme.inc 43 sor).
  • Warning: Illegal string offset 'data' template_preprocess_calendar_month() függvényben (/var/www/ktp.hu/sites/all/modules/calendar/theme/theme.inc 38 sor).
  • Warning: Illegal string offset 'data' template_preprocess_calendar_month() függvényben (/var/www/ktp.hu/sites/all/modules/calendar/theme/theme.inc 43 sor).

Elsődleges fülek

január 2018

h k sze cs p szo v
1
2
3
4
5
6
7
 
 
 
 
 
 
 
8
9
10
11
12
13
14
 
 
 
 
 
 
 
15
16
17
18
19
20
21
 
 
 
 
 
20
január
szombat
Szent Fábián pápa - január 20.

Szent Fábián pápa

született: Róma

elhunyt: Róma, 250. január 20.

Szent Anterosz utódaként 235. január 10-től 250. január 20-ig volt pápa. Caesareai Euszébiosz szerint isteni jel (a fejére leszállt egy galamb) mutatta meg a népnek, hogy Anterosz utóda lesz. Pápasága békés időszakra esett, így rendezni tudta a római egyház életét. A várost hét körzetre osztotta, s egy-egy diákonusra bízta az ügyintézést. A katakombákban rendezte a vértanúk sírjait. Zsinatot hívott össze, hogy ítélkezzék Origenész igazhitűsége fölött, aki levélben igazolta magát előtte. A hagyomány neki tulajdonítja még Pontianus pápa ereklyéinek átvitelét Szardínia szigetéről Rómába. Galliába ő küldte az első püspököket. Olyan nagy tekintélye volt, hogy Decius császár így nyilatkozott: „Szívesebben látnék egy trónkövetelőt, mint Fábiánt Rómában”. A Decius-féle üldözés egyik első áldozata ő lett, a Callistus-katakomba pápasírboltjába temették. Sírföliratát 1854-ben találták meg.

 

Szent Ciprián vértanú püspök és a római egyház levélváltásából Szent Fábián pápa vértanúhalála alkalmával

Amikor Szent Ciprián értesült Fábián pápa haláláról, ezt a levelet írta Róma papjainak és diakónusainak:

„Szeretett testvéreim! A kiváló férfiúnak, a szent tisztségben társamnak haláláról eleinte bizonytalan hírek érkeztek, és ellentétes értesüléseink voltak. Ekkor kaptam meg leveleteket, amelyet Crementius alszerpap által juttattatok el hozzám. Ebből teljes képet kaptam dicsőséges haláláról, nagyon boldog voltam, mert kiváló kormányzói működéséhez híven életét is tiszteletre méltó módon fejezte be.

Ezzel kapcsolatban fogadjátok szívből fakadó jókívánságaimat: az ő emlékét ugyanis olyan ünnepélyes és messzire világító tanúságtétellel örökítettétek meg, hogy általatok jutott el hozzánk annak ismerete. Elöljárótok dicsőséges emlékének híre pedig nemcsak számotokra dicsőség, hanem a hit és az erényesség jó példáját nyújtja számunkra is.

Mert amennyire megnöveli a bukás veszélyét a hívek számára egy elöljáró erkölcsi összeomlása, annyira hasznos és üdvösséges az, ha egy püspök a hit erősségével ad követendő példát testvéreinek.”

Amint kitűnik, még ennek a levélnek a vétele előtt a római egyház a karthágói egyháznak így tett tanúságot arról, hogy hűséges maradt az üldöztetések alatt:

„Az egyházi közösség erősen áll a hitben. Igaz ugyan, hogy egyesek a megfélemlítés hatása alatt elbuktak. Voltak, akik az állásukat féltették, másokat pedig csupán az emberektől való félelem kerített hatalmába. Az elbukottak ugyan kiszakadtak közösségünkből, de mi nem hagyjuk magukra őket. Biztattuk, és mindig is biztatjuk, hogy tartsanak bűnbánatot, mert ily módon bocsánatot kapnak attól, aki ezt megadhatja nekik. Ha elfordulnánk tőlük, csak mélyebbre süllyednének.

Vigyázzatok tehát, testvéreim, mert nektek is így kell eljárnotok: buzdító szavakkal erősítsétek meg azoknak a lelkét, akik előzőleg elbuktak, hogy ha majd újból elfogják őket, megvallják hitüket, így jóvá fogják tenni az előbbi eltévelyedésüket. De vannak más teendőitek is, egyébként már felsoroltuk ezeket, így például mindenképpen segíteni kell azokon, akik elbuktak ebben a kísértésben, most pedig kezdenek erőt venni gyengeségükön, bűnbánatot tartanak, és vágyakoznak az egyházi közösség után. Legyenek továbbá köztetek olyanok, akik szolgálatára vannak az özvegyeknek, az elnyomottaknak – ha ezek magukról gondoskodni nem tudnak –, illetve a raboknak és a számkivetetteknek. De nem szabad megfeledkezni a beteg keresztényjelöltekről sem, hanem legyen, aki segítsen rajtuk.

Üdvözölnek titeket a bilincsbe vert testvérek, a papok és az egész Egyház, amely igen nagy buzgósággal imádkozik mindazokért, akik az Úr nevét hívják segítségül. És kérjük: viszonzásul ti is emlékezzetek meg mirólunk.”

Könyörgés

Istenünk, te papjaid dicsősége vagy, add meg Szent Fábián pápa és vértanú közbenjárására, hogy hitünkben megerősödjünk, és azt egyre hatékonyabban terjesszük. A mi Urunk, Jézus Krisztus, a te Fiad által, aki veled él és uralkodik a Szentlélekkel egységben, Isten mindörökkön-örökké.

 

 
20
január
szombat
Szent Sebestyén vértanú - a sebesült és beteg katonák védőszentje - január 20.

Szent Sebestyén vértanú

A sebesült és beteg katonák védőszentje

 

Szent Ambrus szerint - Milánóban, más források szerint Narbonne-ban született. Valószínúleg Diocletianus idején került Rómába, ahol egy január20-i napon lett vértanú és a katakombákban temették el. Ezen adatokra támaszkodik a 450 körül Rómában írt passiója, mely szerint Sebestyén a császári testőrség katonája, tisztje, majd Diocletianus és Maximianus személyes testőre volt. A császárok bizalmát élvezte, ezért sokat tudott segíteni a bebörtönzött keresztényeknek, s előkelő családokat is meg tudott téríteni. Így fogságában bátorította a két testvért, Márkot és Marcellinust; együtt virrasztott a házaspár Nikosztratosszal és Zoéval, akiket Márk és Marcellinus szüleivel, Tranquillinusszal és Marciával együtt térített meg. Csodái hatására tért meg a város prefektusa, Cromatius és a fia, Tiburtius is. Akiket elvezetett a hitre, mind vértanúk lettek. Apostolkodása és a vértanúk temetése körüli szolgálatai nem maradhattak titokban. Amikor eltemette a négy megkoronázottat, a császár elé vitték, aki arra ítélte, hogy nyilazzák halálra. Katonatársai kivitték egy mezőre, egy fához kötözték, és annyi nyilat lőttek bele, hogy sündisznóhoz hasonlított. Holtnak vélve otthagyták, de amikor éjszaka jöttek a keresztények, hogy eltemessék, köztük a vértanút Castulus özvegye, Iréne, látták, hogy még él. Bevitték a városba, s a Palatinuson egy nemes asszony házában csodálatosan visszanyerte egészségét. A hívők azt tanácsolták neki, hagyja el Rómát, de ő a Hercules-templomban szertartást végző császárok elé ment, s megvallotta hitét. Diocletianus erre lefogatta, halálra ostoroztatta, s holttestét a szennycsatornába dobatta. Sebestyén megjelent egy Lucina nevű asszonynak, és kérte, hogy a Via Appián, az apostolfejedelmek mellé temessék.

Tisztelete a 16. századig nagyon eleven, Rómában kilenc bazilikát építettek Szent Sebestyén tiszteletére. Galliai tiszteletének központja Soisson lett. 680-ban Rómát megmentette a pestistől, ezért főleg a járványok idején hívták segítségül. Róma városának egyik patrónusa. A fűzőkészítők, halottvivők, íjászok, katonák, kertészek, magkereskedők, puskaművesek, tímárok, tüzijáték-árusok, vaskereskedők védőszentje.

Emlékének fő központja a Via Appián lévő katakombába volt, amelyet róla neveztek el. Itt épült föl már a 4. században a tiszteletére épült bazilika a San Sebastiano amely ma is Róma hét főtemplomának egyike.

Ábrázolása: Legkorábbi római képein vértanú-koronás katona (Callistus-katakomba, 5. század; S. Pietro in Vincoli, mozaik, 680 körül). A 13. századtól mint a keresztes lovagok patrónusát római katonaruhában, de lovagi fegyverzettel, pajzzsal és karddal ábrázolták (Freiburg). Később egy vagy több nyílvesszőt tart a kezében (id. H. Holbein, hohenburgi oltár, Prága, Nemzeti Galéria, 1509). 1350-től a pestisjárvány után vált gyakorivá vértanúságának képe: fához kötözött, szakálltalan, ágyékkötős ifjú, testében több nyílvesszővel (Ciszter pszaltérium, Besançon, Bibliotheque municipalis). A 15. századtól és a barokk művészetben e képtípust nagyon kedvelték. Besorolták a tizennégy segítőszent közé, és az ismétlődő pestisjárványok miatt nagyon tisztelték, mert a Zsolt 7,13 szerint a nyílvessző a hirtelen betegség jelképe, és Sebestyén sebekkel borított teste hasonlított a pestises betegekéhez.  Az itáliai művészetben inkább a fedetlen férfitest szépségét hangsúlyozták, és tájkép- vagy épületháttérrel ábrázolták. A német és a holland művészet inkább a sebesült, szenvedő testet emelte ki, s gyakran hóhérait is megjelenítette (H. Memling, Brüsszel). Előfordul az őt ápoló Szent Iréne és egy angyal társaságában (Van Dyck, Párizs, Louvres, 1625), holttestének megtalálása és közbenjárása a pestises betegekért is.

 

Himnusz

Dicsőséges Szent Sebestyén,

Kinek sok seb esett testén,

Vére földre öntetvén

Az ellenségnek nyilai

Tested liggatták a dárdái

És sok kínzó szerszámi.

 

De a szeretetnek nyila

Szíved inkább hasogatja,

Hogysem ellenség nyila.

Mert az nem csak a nyilakat

Győzte meg, de a kínokat,

Kínzó tyrannusokat.

 

Azért Isten a pestisben

Téged tett orvosunkká, a mi

Testünknek sérelmében.

Minthogy ez a nyavalya

Országunkat háborgatja,

Segítségedet óhajtja.

 

Istenünket dicsőítvén,

Hálát adva hű imában,

Rossz nyavalyát elűzze.

Majd földi éltünk befejezvén

Veled legyünk a mennyégben,

Lelkünk örvendezzen.

 

Könyörgés

Istenünk, add meg nekünk az erősség lelkét, és taníts minket Szent Sebestyén vértanú ragyogó példájával a beteg katonákat segíteni, gyógyulásukért mondott imáinkban kérjük, fogadd el Szent Sebestyén közbenjárását. A mi Urunk, Jézus Krisztus, a Te Fiad által, aki Veled él és uralkodik a Szentlélekkel egységben, Isten mindörökkön-örökké. Ámen.

 

Olvasmány Szent Ambrus püspöknek a 118. zsoltárhoz írt magyarázatából

„Sok szorongatás közepette kell bejutnunk az Isten országába.” (ApCsel 14, 22) Ha sok az üldözés, sok a tanúságtétel is; ahol sok a győzelmi koszorú, ott sok volt a küzdelem is. Javadra válik tehát, ha sok az üldöző, mert a sok üldözés közepette könnyebben találsz lehetőséget arra, hogy te is koszorút nyerj.

Tanuljunk Sebestyén vértanú példájából, akinek mennyei születésnapját ünnepeljük ma.

Sebestyén milánói származású volt. Talán már eltávozott innen az üldöző, vagy még ide sem ért a birodalomnak erre a részére, vagy itt csak enyhébb volt az üldözés. Sebestyén úgy látta, hogy itt egyáltalán nincs lehetőség a küzdelemre, vagy csak nagyon kicsi harcra van kilátás.

Rómába ment, ahol elkeseredett üldözések dúltak hitünk ellen; ott szenvedett, azaz ott nyerte el a győzelmi koszorút. Tehát örök halhatatlanságának állandó lakhelyét ott szerezte meg, ahová csak jövevényként érkezett. Ha akkor csak egyetlen üldöző lett volna, Sebestyén nem kapott volna ott sem vértanúi koszorút.

De még rosszabb, hogy nem csupán látható üldözők vannak, hanem láthatatlanok is, mégpedig sokkal többen.

Miként ugyanis egy üldöző király sok helyre küldött ki üldözési parancsot, és így az egyes tartományokban és városokban több üldöző is lett, ugyanígy irányítja a sátán is sok csatlósát, akik nemcsak külsőleg, hanem belsőleg is üldözik az egyes lelkeket.

Ezekről az üldözésekről mondatott: Az üldözésből mindenkinek kijut, aki buzgón akar élni Krisztus Jézusban (2 Tim 3, 12). Ez mindenkire vonatkozik, senki sem kivétel. De hát ki is lehetne kivétel, ha már maga az Úr is elviselte az ilyen üldözések próbatételeit?

Hány ilyen elrejtett vértanúja van Krisztusnak napról napra, akik tanúságot tesznek az Úr Jézus mellett! Ismerte ezt a vértanúságot és ezt a Krisztus melletti hűséges tanúságtételt az az Apostol is, aki ezt írta: „A mi dicsőségünk lelkiismeretünk tanúságtételében áll (2 Kor 1, 12).”

 

 

A betegséget már a kereszténység előtt is nyilakkal szimbolizálták, pl. Apolló nyilai, de az Ószövetség szerint is a betegség nyilai gyötrik az embert: „Mert belém fúródtak az Úr nyilai, és mérgük felissza lelkemet...” (Jób6,4) Már a longobárdok idején az akkori pestisjárványban Szent Sebestyén közbennjárásáért folyamodtak a Legenda Aurea szerint: „valaki azt az isteni kinyilatkoztatást kapta, hogy a járvány csak akkor szűnik meg, ha Páviában oltárt emelnek Szent Sebestyénnek. A Szent Péter bilincseiről elnevezett templomban meg is építették az oltárt. Mire azonnal abbamaradt a csapás. Rómából pedig idehozták Szent Sebestyén ereklyéit.”

Szent Sebestyén ünnepét egészen a 354. évi római naptárig lehet visszavezetni. Életének pontos adatai nem ismertek, csak az egyértelmű, hogy kultusza széles körben elterjedt, és korai eredetű. Már Szent Ambrus (339-397 Itália) tanúsítja Szent Sebestyén tiszteletét. A 118. zsoltárról mondott 20. beszédében azt mondja, hogy Sebestyén édesanyja milánói volt, így Milánó, amelynek Ambrus volt a püspöke, igényt tartott a vértanúra és közbenjárására. Sebestyén Diocletianus társcsászára, Maximianus idejében (286-305) került Rómába, és ott szenvedett vértanúságot 298 körül. Ambrus beszéde azt jelenti, hogy Szent Sebestyén tisztelete 380 táján már elérte Milánót. Szent Ambrus így imádkozik Szent Sebestyén ünnepének prefációjában: „Tiszteletre méltó Urunk, boldog mártírodnak, Sebestyénnek neved megvallásáért kiontott vére csodáidat hirdeti: hogy a gyöngeségben megmutatkozik a Te erőd, s fáradozásainkban Te adsz előmenetelt, és az erőtlen betegeknek gyógyulást adsz szented imáira. ”

Szent Sebestyén tiszteletét az is tanúsítja, hogy III. Sixtus pápa (432-440), kolostort alapított a bazilika mellett. és a szerzeteseket bízta meg azzal a feladattal, hogy gondoskodjanak a szent tiszteletének folyamatosságáról, az istentisztelet rendjéről és a zarándokok gondos ellátásáról. Ebben a kolostorban keletkezett az 5. század első felében a Szent Sebestyén-legenda. Ez a szenvedéstörténet tele van csodás eseményekkel, hirtelen megtérésekkel és a keresztény hit védelmét szolgáló terjedelmes szónoklatokkal. A zarándokok áhítatos vágya és kíváncsisága a csodálatos iránt inspirálta ezt a legendát.

A legenda szerint, amit aztán Jacobus de Vragine is földolgozott a középkor legolvasottabb könyvében, a Legenda aureában (1260), Szent Sebestyén római katona volt, a császári gárda tisztje. Narbonne-ban született, de Milánóban élt. Diocletianus és Maximianus császár nagyra becsülte, és közvetlen szolgálatára rendelte. Sebestyén meggyőződéses keresztény és ugyanakkor katona is volt. Egyszerre tudott császári tiszt és valódi keresztény lenni, aki bátran védte a hitet. Legendája tehetséges szónoknak mondja Sebestyént, aki bajtársait hitre akarta vezetni, támogatta és erősítette a bebörtönzött keresztényeket. A kiterjedt keresztényüldözésnek végül maga Sebestyén is áldozatul esett, a császári törvényszék elé került, és hite miatt halálra ítélték. Egy oszlophoz kötözték, hogy halálra nyilazzák, amikor azt gondolták, hogy meghalt, ott hagyták a testét. Egy hívő római özvegy, Iréne házába vitte a súlyos sebesültet, és addig ápolta, míg az föl nem épült. Amikor sebei behegedtek, Sebestyén azonnal a császár elé járult, akit szemrehányásokkal illetett a keresztényekkel szembeni kegyetlen és igazságtalan eljárásai miatt. Amikor Sebestyén újra megjelent a nyilvánosság előtt, úgy fogadták, mint aki holtából támadt föl.

A legenda írójának meggyőződése volt, hogy a keresztény hit és élet legyőzhetetlen; bárhogyan gyötörjék és kínozzák is, maga a hívő személy halhatatlan, ezért a Bibliából is ismert technikával, a dublettel, megismétli, és így fokozza Sebestyén szenvedését és helytállását. Eszerint Sebestyén újra az üldözők kezére kerül, halálra ítélik, és bunkókkal halálra verik, és egy csatornába dobják. Egy Lucina nevű római asszony temeti el.

A Legenda aurea így beszél Szent Sebestyénről: Sebestyén (Sebastianus) a ‚követő’ (sequens), a ‚boldogság’ (beatitudo), az astim, azaz ‚város’ és az ana, azaz ‚fölfelé’ szavakból tevődik össze, mintegy ‚aki a legfőbb Város és a mennyei dicsőség boldogságát követi’, vagyis birtokolja és megszerzi. Mégpedig Ágoston szerint öt pénzen: a szegénységen az Országot, a fájdalmon a vigasságot, a munkán a nyugalmat, a szégyenen a dicsőséget, a halálon az életet. Sebestyén neve a ‚nyereg’ szóból (bastum) is eredhet. Krisztus a harcos, az Egyház a ló, a nyereg pedig Sebestyén, akinek közvetítésével küzdött az Egyházban Krisztus, és aki sok vértanút felülmúlt. Sebestyén neve másképpen: ‚körülvett’ vagy ‚körüljáró’, mivel Sebestyént a nyílvesszők úgy vették körül, mint sünt a tüskéi, és a vértanúkat körüljárta, mindegyiket megerősítette. A prefektus Diocletianus császár előtt följelentette Sebestyént, akit az magához hívatott: „Mindig palotám első emberei közül valónak tartottalak, és te titokban az én üdvöm ellen és az istenek sérelmére voltál.” Sebestyén így válaszolt: „Mindig a te üdvöd érdekében tiszteltem Krisztust, mindig a Római Birodalomért imádtam az egekben lakozó Istent.” Diocletianus a mező közepén megköveztette Sebestyént és katonáival rányilaztatott, s azok úgy telelövöldözték nyílvesszőkkel, hogy olyan lett, mint egy sündisznó. Azt hívén, hogy már meghalt, eltávoztak. Sebestyén azonban néhány napon belül felépült sebeiből, és odaállt a palota lépcsőjére, és a császárokat keményen megfeddte a keresztények ellen elkövetett bűneik miatt. Így szóltak a császárok: „Nemde ez a Sebestyén az, akit már rég halálra nyilaztattunk?” Sebestyén így válaszolt; „Az Úr azért méltóztatottengem feltámasztani, hogy találkozhassam veletek és megfeddjelek titeket bűneitek miatt, amiket Krisztus szolgái ellen követtek el.” A császár erre addig ütlegeltette, mígnem kilehelte lelkét. Testét a csatornába dobatta, hogy a keresztények ne tisztelhessék vértanúként. Szent Sebestyén azonban a következő éjszakán megjelent Szent Lucának, s fölfedte, hol van a teste, és meghagyta, hogy az apostolok lábaihoz temessék el. Így is történt. Diocletianus és Maximianus császárok idejében szenvedett vértanúságot. Ők az Úr 187. éve táján kezdtek uralkodni.

 

 
20
január
szombat
Január 20. szombat

KALENDÁRIUM

Január 20. szombat

Évközi idő 2. hét

Szent Fábián pápa:  http://www.ktp.hu/kalendar/szent-fabian-papa-januar-20

Szent Sebestyén vértanú, a sebesült katonák védőszentje: http://www.ktp.hu/kalendar/szent-sebestyen-vertanu-sebesult-es-beteg-katonak-vedoszentje-januar-20

 

„Nem csak kenyérrel él az ember…”

NAPI EVANGÉLIUM: Mk3,20-21

Amint Jézus és tanítványai hazaértek, ismét olyan nagy tömeg gyűlt össze, hogy még kenyeret sem ehettek. Mikor Övéi ezt meghallották, elmentek, hogy elvigyék Őt, mert azt mondták: „megháborodott”.

Mindenkinek, aki hívő, és nem csupán vallásos ember, örömteli ez a szentírási idézet. Ha Isten Fiát bolondnak nézik, akkor miért kellene nekünk „kiakadnunk”, ha minket is lenéznek, vagy bolondnak néznek hitünkért. Maga Jézus vigasztal minket: „Boldogok, akik éhezik és szomjazzák az Igazságot, mert ők majd jóllaknak.” (Mt5,6) Ez nagyon őszinte és realista beszámoló Márk evangélistától, minden szépítés nélkül. Aki teljesen egyetlen ügynek szenteli magát, az szélsőséges indulatokat vált ki a környezetéből. Ugyanígy, Jézussal szemben sem lehet közömbösnek maradni. Valaki vagy teljesen alárendeli magát Jézusnak, ahogyan a tanítványok, vagy bolondnak nézik, mint rokonai tették, akik a görög szöveg szerint „el akarják fogni”, mert azt gondolták, hogy aki annyira mások szolgálatára szenteli magát, hogy még ennie sincs ideje, az biztosan megháborodott, holott „csak” az „Úr házáért való buzgóság emészti”, az emberek iránti részvét hajtja Őt.

Azóta is így van ez Jézus minden tanítványával, mindenkivel, aki teljesen átadja magát Isten-akaratának, s az ő életükben is igaz lesz az, amit Jézus mondott: „Aki nekem szolgál, kövessen engem, és ahol én vagyok, ott lesz a szolgám is.” (Jn12,26). Lesznek, akik hallgatnak a szavukra, és lesznek, akik bolondnak nézik őket, de sokszor lesz olyan, hogy még enni sem lesz idejük, magányosak azonban nem lesznek, mert mindig szembesülni fognak azzal, hogy mennyire szükség van a szolgálatukra. Ez pedig a legjobb orvosság a magány ellen.

A Pápa (Ferenc pápa) prédikációi nyomán újból és újból fölmerül a „hús-vér” ember sorsa. A Szentírás arról beszél, hogy vannak, akik „még kenyeret sem ehettek”, kikkel másokkal kellene közösséget vállalnunk, hogy Istennel találkozhassunk, mint velük?

Legyünk biztosak, hogy akik Jézusban megjelent remény szerint élik az életüket, azokat lehet, hogy „megháborodottnak” nézik, de ők mégis diadalmaskodnak.

 

Historia est magistra vitae - A történelem az élet tanítómestere

„Ne emlegessük annak hibáit, akinek erényeit követni alig bírjuk...” Szent Jeromos

 

Ezen a napon történt:

1778. James Cook angol hajóskapitány felfedezi a Hawaii-szigetcsoportot

1945. Moszkvában aláírják a fegyverszüneti megállapodást a szövetséges hatalmak és a magyar Ideiglenes Nemzeti Kormány között

1953. Magyarország teljesíti a Szovjetunióval szembeni háborús jóvátételt, ami a háborús károk mellett jelentősenmegterhelte az ország gazdaságát

1957. Felfüggesztik a Magyar Újságírók Országos Szövetsége működését

1969. Bauer Sándor 17 éves diák Budapesten a Nemzeti Múzeum kertjében felgyújtja magát, hogy így tiltakozzon a fennálló kommunista rendszer ellen

Bauer Sándor 1952-ben született a Budapesten. Mivel nem vették fel egy erdészeti iskolába, édesapja autószerelő ipari szakiskolába íratta be. Otthonuk pincéjében ifjúsági klubot szervezett, ahol merész kijelentéseket tett az elnyomó diktatúráról és ismerőseit fegyveres ellenállásra buzdította. A cseh fiatal Jan Palach nagy hatást gyakorolt rá. (A cseh egyetemista 1969. január 16-án Prágában a Vencel téren az ország védőszentjének, Szent Vencelnek a szobránál felgyújtotta magát tiltakozva a Varsói Szerződés megszálló csapatainak bevonulása, a prágai tavasz eltiprása ellen. Jan három nap múlva belehalt sérüléseibe. Temetésén az állambiztonsági szolgálat tiltása ellenére többszázezren vettek részt. Tettét több fiatal követendő példának tartotta: Pilsen, 1969. január 20. Josef Hlavaty 25 éves üzemi munkás; Znojmo, 1969. január 21. - Jozef Jaros 19 éves traktorista;Brno, 1969. január 22. - Miroslav Malinka 22 éves munkás; Léva, 1969. január 23. - Jan Gabor 22 éves munkanélküli; Pozsony, 1969. január 24. - Emanuel Sopko 23 éves mechanikus; Prága, 1969. január 24. - Blanka Nacházelová; Prága, 1969. február 25. - Jan Zajíc 19 éves tanuló; Prága, 1969. április 9. Jihlava, Evžen Plocek 40 éves technikus; Brassó 1970. február 13. - Moyses Márton 29 éves költő; Kaunas 1972. május 14. - Romas Kalanta 19 éves diák) Búcsúleveleket és végrendeletet hagyott hátra családjának, barátainak. Törölközőket csavart testére a ruhája alá, hogy azok kellőképp magukba szívhassák a benzint, majd telepakolt egy táskát üvegpalackokkal. Villamossal bement a Kálvin térig, majd a múzeumkertbe ment. Egy óra után néhány perccel a Nemzeti Múzeum kertjében tehát elővette a táskájába rejtett benzines palackokat, lelocsolta ruházatát, majd lángra lobbantotta magát. Miközben égett, két nemzeti színű zászlót lobogtatott. A két-háromszáz főre duzzadt tömegből egy orvostanhallgató, Bihari Imre volt az első aki a segítségére sietett és próbálta menteni az életét, majd Központi Honvéd Kórház égési osztályára szállították a testfelületének 15%-20%-ára kiterjedő másod- és harmadfokú égési sérüléseket szenvedett fiút. Rendőrök őrizték a kórtermét, csak szüleinek és nagybátyjának engedték meg hogy látogassák. Súlyos állapota és fájdalmai ellenére még aznap kihallgatták, és elkobozták szüleinek és barátainak írt búcsúlevelét. Hivatalos letartóztatására csak két nappal később, január 22-én este hét órakor került sor. A rendőrségi jegyzőkönyvet édesapja írta alá. Életét nem tudták megmenteni, január 23-án elhunyt. A Rákoskeresztúri új köztemetőben helyezték örök nyugalomra, szűk családi körben. A pártállam által irányított  sajtó öngyilkosságnak próbálta beállítani a tettét, még a temetés időpontját is a rendőrség határozta meg. 1969. január 28-án, reggel 9 óra. A temetés időpontjáról titoktartási nyilatkozatot írattak alá a szülőkkel, így a közvetlen hozzátartozókon kívül más nem értesült haláláról és temetéséről. Az önégetés, mint a szovjet megszállás elleni tiltakozási forma először 1968-ban jelent meg: Varsóban százezer néző és magas rangú politikai személyek előtt az 59 éves, 4 gyermekes Ryszard Siwiec, lengyel tanár gyújtotta fel magát a csehszlovák eseményekre reagálva.

1986. Franciaország és Nagy-Britannia megállapodást köt a La Manche-csatorna alatti alagút megépítéséről

2003. Moszkvában aláírták a megállapodást a Magyarországnak járó, Szovjetuniótól örökölt orosz adósság utolsó részletéről

Ezen a napon született:

1775. André-Marie Ampère francia fizikus

1842. Konkoly-Thege Miklós csillagász

1884. Gábor Andor író, humorista

1889. Sík Sándor piarista szerzetespap, író, költő

1893. Gyergyai Albert író, műfordító

1920. Federico Fellini olasz filmrendező, forgatókönyvíró

Ezen a napon hunyt el:

1612. I. Rudolf magyar király, II. Rudolf néven német-római császár és cseh király

1849. Maderspach Ferenc honvéd alezredes

1934. Deák-Ébner Lajos festőművész

1984. Johnny Weissmüller erdélyi német származású amerikai versenyúszó, filmszínész

1993. Audrey Hepburn belgiumi születésű, flamand származású angol színésznő