Elsődleges fülek

december 2018

h k sze cs p szo v
26
27
28
29
30
1
2
 
 
 
 
 
 
 
3
4
5
6
7
8
9
 
 
 
 
 
 
 
10
11
12
13
14
15
16
 
 
 
13
december
csütörtök
Szent Lúcia - december 13.

 

SZENT LÚCIA szűz és vértanú

született: Siracusa, Szicília, 3. század

elhunyt: Siracusa, 303. december13.

 

Eljegyzett menyasszony volt, amikor beteg anyjával elzarándokolt Cataniába Szent Ágota sírjához, aki megjelent neki és megjövendölte vértanúságát. Anyja gyógyulása után engedélyt kapott az Istennek szentelt, szűzi életre. Hazatérve szétosztotta hozományát a szegények között. Vőlegénye följelentette s Paschasius bíró elé hurcolta, aki arra ítélte, hogy zárják bordélyházba. Ám Lúciát két ökörrel sem tudták elvontatni a helyéről, s mivel sem tűz, sem forró olaj nem ártott neki, tőrt döftek a torkába. Halála előtt még magához vette az Oltáriszentséget és megjövendölte az Egyház békéjét, a keresztényüldözések végét. Sírja fölé hamarosan bazilikát építettek.

Ereklyéit a hagyomány szerint 1040-ben Konstantinápolyba, 1204-ben Velencébe vitték. El nem porladt testét a Szent Jeremiás templomban őrzik. 1955-ben fejét ezüst maszkkal fedték be.

Ünnepét az Egyház nem véletlenül helyezte december 13-ra, e nap a Gergely-naptár (1582) előtt az esztendő legrövidebb, egyúttal a téli napfordulat kezdő napja volt. A középkban Lúcia nevének a lux szóval való rokonsága révén temetők, temetőkpnák védősztjének is választották. Az Egyház ugyanis liturgikus imádságaiban azért könyörög, hogy a halottaknak az örök világosság fényeskedjék (et lux perpetua luceat eis). Veglia (Krk) adriai szigeten máig áll a Lúcia tiszteletére emelt bencés apátság.

Legendája szerint pogány kérőjét szemének szépsége ragadta meg, ezért Lúcia kivájta a saját szemeit, s egy tálon elküldte a férfinak, de a Szűzanyától még szebb szemeket kapott. Részben e legenda, részben a neve alapján (fény) elsősorban szembetegségek (vakok) gyógyítószentje (különösen tisztelte Lúciátt Dante is, aki sokszor fájlalta a szemét). A világosság (lumen) és a fény (lux) kapcsolata alapján Lúcia Krisztus koszorús menyasszonya, s ezért az eladó lányoknak mennyei pártfogója, házasságszerzője, a jegyesi, hitvesi szerelem, illetve szerzetesi hűség oltalmazója. Ezen kívül védőszentjüknek tekintik az írnokok, jegyzők, kocsisok, szabók, szíjgyártók, takácsok, üvegesek, varrónők, fertőző betegségben, torokfájásban, vérfolyásban, vérhasban szenvedők. -

A vértanú-szüzek attribútumaival (pálmaág, korona) hosszú ruhában, köpenyben ábrázolták. Az itáliai művészetben olykor egy tálon két szemet tart.

Attribútumai még: könyv, kard (a torkában), lámpa vagy mécses (nevére utalva). Ritkán lángok között is ábrázolták (id. Hans Holbein, 1504, Prága, Nemz. Galéria). Véranúságának azt a jelenetét, hogy férfiak és ökrök nem tudták bevonszolni a nyilvánosházba, már a hirsaui passionale és a zwiefalteni martirológium is ábrázolta (12. század, Stuttgart).

A magyar középkorban Lúcia még nem tartozott az ismertebb női szentek közé, bár neve misenaptárainkban megtalálható, s oltára már 1286-ban volt Esztergomban. Élete a Legenda Aurea nyomán az Érdy-, Debreceni és Cornides-kódexben olvasható.

A magyar nép számára Luca napja az egyik legfontosabb jeles nap, dologtiltással, gazdag hiedelemvilággal. Az archaikus néphagyomány a természeti jelenségeket és változásokat pontosan számon tartja és jelképes-mágikus összefüggésekben is szemléli. Ezért december13. (a sötétség távozásának és a fény születésének napja) igen jelentős időpont. Magában hordozza az új esztendő reménységeit, de előrevetíti gondjait, próbatételeit is. A szegedi, zalaszentbalázsi kalendáriumi eredetű mondás szerint Szent Lucának híres napja a napot rövidre szabja. E napon a leghosszabb a sötétség, de ezzel le is zárul ez az időszak, s a fény gyarapodása követi. Ez az oka a naphoz fűződő hiedelmek ellentmondásosságának: a termékenység, gazdagság, a javak bőségének, ugyanakkor a sötétben járó gonosznak is napja; előkészít a karácsonyra, de az ördög is ekkor támad legerősebben, hiszen érzi hatalmának végét. Ezért a nap előestéjén az ajtókat és ablakokat szimbolikusan elzárják, hogy a gonosz be ne mehessen.

Lúcia napján zöld ágat, lucabúzát kezdenek sarjaztatni a megújulás és termékenység jeleként. Csanádapácán és Újkígyóson ~ estéjén meggyfaágat vágnak, és meleg helyen vízben tartják. Ha karácsonyra kizöldül: jó lesz majd az esztendő, a lány is férjhez megy. Ekkor készítik az egész esztendőre szóló gyógyszereket a netán megbetegedett állatoknak; a néphit szerint Lúcia nagyon szerette a természetet és a háziállatokat, ezért gyógyítja is azokat. A Dunántúl némely helyén az életvesszővel való veregetés (suprikálás) is szokás a betegségek ellen. Egyes vidékeken e napon kezdik a betlehemezést.

Mivel e napon a leghosszabb az éjszaka, ezért a gonoszoknak, bűbájosoknak bőven van idejük arra, hogy fondorlataikkal megrontsák az embereket, de a föld fiaiban is az elhárítás és előrelátás készsége is ilyenkor a legelevenebb. A napjához fűződő hagyomány végletességéből következik, hogy az oltáron tisztelt Lúcia mellett a közép-európai néptudatban egy boszorkányszerű, rontó-bontó nőalak is él, akit a magyarok lucapuca, luca, lucaasszony, Hollókőn lucca, a németek Lutzelfrau néven emlegetnek. Ez a kísértetszerű jelenség ezen az éjszakán és napon, tehát a kezdődő újesztendőben az embereknek mindenképpen a kárára törekszik. Ez a kettősség magyarázza, hogy templom titulusával csak hírmondóul találkozunk. A keresztnevet is azért adták olyan ritkán, mert attól tartottak, hogy az ilyen nevű újszülött hamarosan meghal, elviszi a luca, s ha mégis felnőne, házsártos és civakodó lesz. A naptól a szegedi tájon régebben a várandósok is féltek. E névmágiás szorongásból következik, hogy Tápén még születésnapjuknak sem akarták vállalni azok, akik ekkor jöttek világra.

A többi, leginkább időjárásra vonatkozó, bajelhárító hiedelem (lucakalendárium, lucaszék, a dunántúli lucázás, palázolás, palóc lucajárás) már elszakadt a nap szakrális-liturgia világától.

 

Olvasmány és könyörgés az imaórák liturgiájában

Szent Ambrus püspöknek a Szüzességről írt könyvéből

Te, egy a népből, egy a polgárok közül, bizonnyal egy vagy a szüzek közül, aki testi szépségedet a szellem sugaraival teszed tündöklővé (alkalmasabb vagy arra, hogy az Egyházhoz hasonlítsanak), mondom, te, még éjnek idején fekvőhelyeden is Krisztusra gondolj, minden pillanatban remélve eljövetelét. 

Ilyennek óhajtott téged Krisztus, ilyennek választott ki téged Krisztus, ő lép be a kitárt ajtón. Nem csal meg téged, ő ígérte, hogy betér hozzád. Öleld hát magadhoz őt, akire vártál, járulj hozzá és megvilágosodol. Tartóztasd, kérd, hogy ne menjen el hamar, könyörögj neki, hogy ne távozzék. Mert az Isten Igéje fut, figyelmetlenséggel meg nem fogható, hanyagsággal meg nem tartható. Figyeljen hát lelked mindig az ő szavára, s mennyei társalgással tarts ki nyomában, mert hamar továbbindul. 

Aztán mit mond a lélek? „Kerestem őt, de sehol nem találtam, hívtam, de nem adott választ” (vö. Én 5, 6). De azért még ne gondold, hogy nem tetszel neki, ha hívásod, kérésed, lelked megnyitása után oly hamar továbbment. Hiszen sokszor megengedi, hogy próbára tegyen minket a kísértés. Mit mondott az evangéliumban is az őt tartóztató népnek? „Más városokban is kell hirdetnem az Isten országát, hiszen ez a küldetésem” (Lk 4, 43). De ha úgy tűnik is előtted, hogy már eltávozott, menj, és ismét kutass utána! 

Ki más taníthatna meg téged Krisztus megtartására jobban, mint az Anyaszentegyház? Sőt már tanít is; olvasd csak, és megérted: „Alig mentem tovább, otthagyva őket, megtaláltam, akit szeret a lelkem. Belekapaszkodtam, és nem engedem el” (Én 3, 4). 

Hogyan tarthatod hát magadnál Krisztust? Nem erőszakkal, nem kötélhurokkal, de igenis megkötözheted a szeretet kötelékével, a lélek szíjával, magadnál tarthatod lelked szeretetével. 

Ha te is meg akarod tartani Krisztust, keresd állhatatosan és ne félj a szenvedésektől, mert jobban rátalálhatsz Jézusra a testi szenvedésekben, sőt még inkább az üldözők keze között. 

Azt mondja a Szentírás: „Alig mentem tovább, otthagyva őket…” (Én 3, 4). Rövid volt az az idő és röpke a pillanat, amíg kijutottál üldözőid kezéből, és nem engedtél a földi hatalmaknak; máris eléd jön Krisztus és nem hagy sokáig a megpróbáltatásban. 

Aki így keresi Krisztust, aki így találja meg Krisztust, az mondhatja: „Belekapaszkodtam, és nem engedem el, amíg be nem viszem anyámnak házába, annak szobájába, ki méhében hordozott” (Én 3, 4). Anyád háza és szobája nem más, mint saját bensőd, és természeted rejteke. 

Vigyázz erre a házra, tartsd tisztán mindig ennek belső szobáit! Amikor már szeplőtelen tiszta lesz ez a ház, akkor majd a Sarokkő erejével összetartva, a szent papság elérésére lelki házzá emelkedik és a Szentlélek lakozik benne. 

Aki így keresi Krisztust, aki így könyörög hozzá, azt nem hagyja el, sőt gyakran meglátogatja, mert ő velünk van a világ végezetéig.

 

Könyörgés

Urunk, Istenünk, védelmezzen és óvjon minket Szent Lúcia szűz és vértanú dicsőséges közbenjárása. Add, hogy égi születésnapját buzgón megüljük itt a földön, egykor pedig találkozzunk vele az örökkévalóságban. A mi Urunk, Jézus Krisztus, a te Fiad által, aki veled él és uralkodik a Szentlélekkel egységben, Isten mindörökkön-örökké.

 
13
december
csütörtök
December 13. csütörtök

 

KALENDÁRIUM

Karácsony hava

December 13. csütörtök

Advent II. hete

Szent Lúcia szűz és vértanú

http://www.ktp.hu/kalendar/szent-lucia-december-13

 

„Nem csak kenyérrel él az ember…”

NAPI EVANGÉLIUM: Mt11,11-15

Jézus így szólt: Bizony, mondom nektek: asszonyok szülöttei között nem támadt nagyobb Keresztelő Jánosnál. De aki a legkisebb a Mennyek Országában, az nagyobb őnála. A Mennyek Országa Keresztelő János napjaitól mostanáig erőszakot szenved, és az erőszakosak ragadják el azt. Az összes próféta és a törvény Jánosig erről jövendölt; és ha el akarjátok őt fogadni: igen, ő Illés, aki eljön. Akinek van füle, hallja meg.

Így, Advent közepén a hangsúly most is az „előfutár” Keresztelő János személyén van. Ki ő? Azon túl, hogy az apostoli- és az ősegyház számára a kezdetekben nagy kihívást jelentett a jánosi tanítványi kör és annak tovább élése, a hit szempontjából is tisztázni kell János kilétét. Jézus ebben a kérdésben foglal állást. Ahogyan János tanúskodott Jézusról, most Jézus teszi ugyan ezt a Keresztelővel.

Vannak buta közhelyeink, amiket sajnálatosan nem csupán ismételgetünk, hanem sokszor el is hiszünk. Ilyen az is, hogy „minden relatív”. Ha minden relatív, akkor ez az állítás is, és így értelmetlen. Azon lehet vitatkozni, hogy kinek mikor van reggel, de az egészen biztos, hogy éjfélkor még nincs, délben pedig már nincs reggel. Ugyanígy, az újszövetségi kronológia lehet vita tárgya, de Jézus egyértelművé teszi, hogy Keresztelő János az Ószövetséghez tartozik, s nem az Újhoz.

A zsidóság mindmáig várja Illés visszatérését, aki szerintük a Messiás előfutára lesz. Jézus azt mondja, hogy Keresztelő János Illés szellemét hordozza, ahogyan az angyal azt Zakariásnak is jövendölte a fiáról: „Illés szellemével és erejével fog járni” (Lk1,17). János volt az előfutár, aki a Messiás előtt járt és Jézus Önmagát, mint Isten Üdvösségre vonatkozó ígéreteinek beteljesítéseként értelmezi, és mi is így tekintünk Őrá.

Ugyanakkor erőnek erejével, „erőszakkal” akarunk törekedni a Mennyek Országára, és nem csak sodortatjuk magunkat, hiszen véletlenül nem lehet üdvözülni.

 

Historia est magistra vitae - A történelem az élet tanítómestere

„Ne emlegessük annak hibáit, akinek erényeit követni alig bírjuk...” Szent Jeromos

 

Ezen a napon történt:

1477.   Korneuburgban Hunyadi Mátyás leteszi az esküt, mint cseh király

1545.   III. Pál pápa megnyitja a Tridenti zsinatot a trienti főszékesegyházban

A megnyitáson Del Monte, Cervini és az angol Pole bíboros-delegátusok elnöklete mindössze 31 zsinati atya volt jelen. A pápai legátusok nem hoztak magukkal ügyrendet, ezt maga a zsinat dolgozta ki. A tanácskozások három szinten történtek: a felvetett problémákat előbb szavazat nélküli teológiai bizottságok (congregationes theologorum) dolgozták ki; ezek eredménye fölött az atyák általános gyűlésekben (congregationes generales) szavaztak, végül általános szótöbbség esetén a határozatokat ünnepélyes ülésen (sessio sollemnis) hivatalosan megerősítették. A pápa három célt tűzött a zsinat  elé: a katolikus hit világos megfogalmazása, az egyház reformja és a béke biztosítása. Az atyák 1546. január 22-én abban egyeztek meg, hogy a katolikus hit és a reform ügyeit egyidőben tárgyalják. Ezzel kapcsolatban a pápa rendelkezése szerint a zsinat nem azt tisztázta, ki eretnek, hanem, hogy mi az egyház tanítása és mi nem felel meg ennek. A 4. ülésen a protestáns sola scriptura elvvel szemben a Szentírás és a Szenthagyomány egyenértékűségét („pari pietatis affectu”) tisztázta, az 5. és 6. ülésen az eredeti bűnről és a megigazulásról szóló katolikus tanítást fogalmazta meg, a 7. ülésen pedig a szentségek hetes számát és azok teológiáját adta elő. Mindez a reformáció központi teológiai problémája volt. 1547. III. 11-én Pál pépa a zsinatot tífuszjárvány és a schmalkaldeni háború miatt Bolognába helyezte át. Míg a spanyol püspökök egy része Trientben maradt, az atyák nagy többsége Bolognában folytatta zsinati munkáját. Emiatt, valamint Pál pápa családi politikája miatt (fiát, Pierluigit Parma és Piacenza hercegévé akarta tenni) a pápaság és a császárság közti viszony igen feszültté vált, s Pál pápa a zsinatot – amely egy éve már nem is ülésezett – 1549. szeptember 14-én felfüggesztette. Pál pápa halála után utóda az eddigi bíboros-legátus, Giovanni del Monte, III. Gyula lett. 1550. novemberében a zsinatot újra visszahelyezte Trientbe, amely 1551. május 1-én nyílt meg. Ősztől kezdve már a némat püspöpökök is részt vettek, de a franciák tiltakozásul távol maradtak. A 13. ülésen az átlényegülés tanát, a 14-en pedig a bűnbánat fogalmát tisztázták. Néhány reformhatározatot is hoztak, főként a püspöki joghatóságra és a világi főkegyuraságra vonatkozólag. 1552 elején a német protestánsok követei is megjelentek a zsinaton. Azt követelték, hogy a zsinat a protestáns teológusok megérkezéséig tanácskozásait függessze fel, az eddigi határozatokat nyilvánítsa semmissé, munkájának további alapelvéül kizárólag a Szentírást tegye és függetlenítse magát a pápától. Azzal vádolták a zsinatot, hogy eddig nem volt egyetemes, mert nem minden nép vett részt rajta, nem volt független, mert a pápának volt alárendelve, és nem volt keresztény, mert „igaz” keresztény tanokat kárhoztatott. Ezek után a katolikusok és a protestánsok között szó sem lehetett megegyezésről. Mielőtt azonban még a párbeszéd fonala megszakadt volna, Németországban kitört a fejedelmek felkelése, ezért  a zsinat 1552. április 22-én üléseit bizonytalan időre elnapolta. III. Gyula pápa ezután a reformot pápai rendelkezésekkel akarta megvalósítani, de ő inkább a fontolgatás, mint a tett embere volt. Halála után a bíborosok a szentéletű zsinati legátust, Marcello Cervinit választották meg pápának. II. Marcellus 1555-ben csak húsz napig uralkodott, de határozott fellépésével az egyházi reformot diadalra segítette. Utóda a szintén reformbarát, a 79 éves volt teatinus rendfőnök, Giovanni Carafa, IV. Pál pápa lett. Fiatalos hévvel vette kézbe az Egyház és a reform ügyét. de  sajnos nem a zsinat folytatásának szentelte erejét, hanem a római inkvizícióval elhamarkodott és túl szigorú intézkedéseket hozatott. Politikailag is konfliktusokba bonyolódott; ezt főleg nápolyi lokálpatriotizmusának és rossz tanácsadóinak köszönhette. Amikor meghalt, az Egyház helyzete szinte katasztrofális volt. Katolikusnak csak Itália és Spanyolország maradt, Németország 2/3-a már protestáns volt, a skandináv államok és Anglia végérvényesen elszakadtak, a kálvinizmus pedig Franciaországban és Kelet valamint Közép-Európában egyre jobban terjedt. A zsinat folytatását IV. Pius pápa tette lehetővé, aki megválasztása után a reformpárt híve lett. 1560. november 29-én hívta össze újra a zsinatot Trientbe, mely 117 zsinati atya jelenlétében nyílt meg. Az ülésszakon két párt alakult: az ultramontánusokkal szövetkezett franciák és a pápai kúria érdekeit szem előtt tartó zelanti, ‘buzgók’. A reformot illetően mindkét párt egyetértett, de már a pápai fölmentés kérdésében erősen meghasonlottak, és a kirobbant ellentéteket csak a kérdés elodázásával lehetett elsimítani. A 21–22. ülésen az Oltáriszentség tanát és a szentmise áldozati jellegét mondták ki, a 23. ülés az egyházi renddel, a 24. pedig a házasság szentségével foglalkozott. A Tametsi rendelettel a házasságok megkötését két tanú előtt a plébánosok elé utalta. Egyúttal egy egész sor rendelkezést is hozott az egyházi reformmal kapcsolatban: papneveldék felállítását, az egyházmegyék püspöki látogatását, egyházmegyei és tartományi zsinatok megrendezésé. A 25. ülés a búcsúkkal, szentek tiszteletével foglalkozott. Ezzel 1563. december 4-én be is zárult a zsinat. Határozatait IV. Pius 1564. január 26-án megerősítette. Döntéseinek megvalósítása, ami a katolikus válasz volt a protestáns reformációra, most már az egész egyetemes Egyházra hárult. Ez több évtizedes, csaknem évszázados feladatot jelentett.

1570.   Svédország és Dánia megköti a Stettini békét

1577.   Sir Francis Drake kapitány elindul öt hajóval Plymouthból, hogy megkerülje a Földet

1705.   A Vak Bottyán János vezette kuruc és a Hannibal Heister generális irányította labanc (osztrák, horvát, rác) csapatok összecsapása Szentgotthárdnál

1705. november 2-án elindult a második dunántúli hadjárat, Bottyán János 8000 ezer fős seregével kivonult Kecskemétről és néhány hét múlva erői harmincezer főre duzzadtak. Vak Bottyán bevette Kapuvárt és Pápát, benyomult Vas vármegyébe és Sárvárnál megfutamította gróf Pálffy Jánost, akit Szombathelyig űzött. December 10-én Kőszeg megadta magát, ekkor Bottyán Szentgotthárd irányába vonult, ahol Heister táborozott. A kurucok Nagyfalva (Mogersdorf, Ausztria) és Szentgotthárd között ütöttek rajta a császáriakon. A csatába beavatkozva Kőszegről leszáguldott Bezerédj Imre lovasezrede, amely alaposan megtépázta az osztrákok egyik szárnyát képező vajdasági szerbeket és kiszorította őket Stájerországba. A győzelemmel betetőzték a sikeres második dunántúli hadjáratot, s az országrész felszabadult, mely ugyanakkor helyreállította zsibói veresége okozta katonai válságot.

1928.  Megkezdődik az utcai távbeszélő-hálózat felszerelése Budapesten

1939.  A La Plata torkolatánál tengeri csata brit egységek és a német Admiral Graf Spee páncéloshajó között

1981.   Lengyelországban Wojciech Witold Jaruzelski tábornok irányításával bevezetik a hadiállapotot

1993.  Megalakul a Boross Péter vezette kormány

1998.  Puerto Rico népe az USA-hoz való csatlakozás ellen szavaz

2000. Al Gore elismeri George Bush győzelmét az elnökválasztáson

2007.  A lisszaboni szerződés aláírása

 

Ezen a napon született:

1768.  Asbóth János természettudós

1782. május 20-án középiskolai tanfolyamra Sopronba ment, majd 1788 őszén Göttingenbe az egyetemre. Itt egy pályázat megfejtésének jutalmaképpen 25 arany súlyú, az angol király képével ellátott emlékéremmel jutalmazták. 1791-ben hazatért, Lőcsén volt tanár, 1796-ban Késmárkra hívták líceumi oktatónak, 1801-ben Festetics György gróf Keszthelyre hívta meg a "gazdászati tudományok tanárának" és a Georgikon igazgatójának. 1806-ban egyúttal a gróf összes uradalmainak igazgatását is viselte. 1818. március 10-én a Ferenc-csatorna társaság által a kincstártól bérbe vett jószágok kormányzatánál első ülnökké, 1820-ban a magyar udvari kamara által a bács megyei koronauradalmak kormányzójává nevezték ki.

1815.   Veres Pálné (Beniczky Hermin) a magyar nőnevelésügy egyikúttörője, a Nőképző Egylet alapítója

1856.  Svetozar Boroević horvát származású katonatiszt, a Monarchia tábornagya, az Isonzó-hadsereg parancsnoka

1900.  Radványi László, Johann-Lorenz Schmidt közgazdász, egyetemi tanár, Anna Seghers német írónő férje

1906.  Barankovics István újságíró, szerkesztő, politikus, országgyűlési képviselő

A függetlenségi mozgalom polgári szárnyához tartozott. Alapítója és szerkesztője Az ország útja című folyóiratnak (1937–44). A Kis Újságnak segédszerkesztője és politikai rovatvezetője. Az Esti Kis Újság és a Magyar Nemzet szerkesztője. Országgyűlési képviselő (1947–49). 1945-től a Demokrata Néppárt elnöke a párt feloszlatásáig, s hetilapja, a Hazánk felelős szerkesztője (1945–49). 1949-ben külföldre távozott, és az USA-ban telepedett le, a Magyar Nemzeti Bizottmányban dolgozott.

 

Ezen a napon hunyt el:

1820.  Gróf Széchényi Ferenc a Nemzeti Múzeum alapítója

1894.  Xántus János író, természetkutató, néprajztudós

1895.  Jedlik Ányos természettudós, bencés szerzetes-tanár

1926.  Stróbl Alajos szobrász

1944.  Vaszilij Kandinszkij orosz absztrakt festő- és képzőművész

1978.  Csányi György olimpiai bronzérmes, Európa-bajnok atléta

1984.  Amerigo Tot magyar származású olasz szobrászművész

1984.  Beck András Kossuth- és Munkácsy-díjas szobrászművész

1999.  Kazimir Károlyszínházi rendező

 

Istenes és világi gondolatok

„Ez a mi mostani, könnyű szenvedésünk ugyanis a dicsőségnek igen nagy, örök mértékét szerzi meg nekünk, csak ne a látható dolgokra figyeljünk, hanem a láthatatlanokra. Mert a látható múlandó, a láthatatlan viszont örök.” (2Kor4,17-18)

A nézőpontjainkat mi magunk választjuk: a láthatókra, vagy a láthatatlanokra figyelünk-e. A mulandó és a múlhatatlan közötti választás, értékrend, sőt egyszerűen józan belátás kérdése, de ennek következménye a földi szenvedéshez való hozzáállás: a földi szenvedés Örök dicsőséget szerezhet a számunkra.

 

„Ne legyen örömötök a parancsolásban és megtiltásokban, hanem hagyjátok a gyereket szabadon cselekedni.” (Veres Pálné (sz. Beniczky Hermin), a magyar nőnevelésügy egyik előharcosa, az első Nőképző Egylet alapítója, sz. 1815.12.13.)

Mennyire forradalmi gondolatok ezek, még ma is. Az igazán nagyok mindig meghaladták korukat. Mára közhellyé vált a középkori mondás: aki tiltással nevel, pusztán hazudni tanít.

 

„Vannak olyan nagy emberek, akik társaságában mindenki kicsinek érzi magát. Viszont az igazán nagy emberek társaságában mindenki nagynak érzi magát.” (Gilbert Keith Chesterton)

Olyan ez, mint amit az egyik, nagy humoristánk mondott: „Amikor egy unalmas ember kimegy a szobából, olyan, mintha valaki bejött volna”.

 

 
 
 
 
17
18
19
20
21
22
23
 
 
 
 
 
 
 
24
25
26
27
28
29
30
 
 
 
 
 
 
 
31
1
2
3
4
5
6