Nolai Szent Paulinus püspök - június 22.

Nolai Szent Paulinus püspök

született: Bordeaux megye, Gallia, 353/54.

elhunyt: Nola, 431. június 22.

Családi nevén Pontius Meropius Anicius Apulinus Paulinus, akinek egy magas rangú, pogány császári hivatalnok volt az édesapja. Családjának Gallián kívül kiterjedt birtokai voltak Hispániában és Dél-Itáliában. Bordeaux-ban, Gallia leghíresebb iskolájában Ausonius tanítványa, később barátja, akinek támogatásával szenátor lett, majd 381-ben Campania kormányzója. A Szent Félix tiszteletére Nolában rendezett ünnepség 381. január 14-én indította el megtérését. 384-ben lemondott hivataláról. 385 körül megnősült, feleségével, Therasiával visszavonult hispániai, majd aquitániai birtokára, ahol a legenda szerint majdnem megvakult, csodálatos gyógyulását Szent Márton püspöknek tulajdonítják. A bordeaux-i püspök 389-ben megkeresztelte, majd valószínűleg kapcsolatba került Szent Ambrussal. 393-ban eladta birtokai nagyobb részét, árát szétosztotta a rászorulók között, majd elvonult a világtól. 394 karácsonyán Lampius püspök Barcelonában pappá szentelte. 395-ben a Nola melletti barlangokban, Szent Félix sírja közelében társaival szerzetes életet kezdett; felesége is vele tartott, de a női közösséggel elkülönült életet élt. Itáliai birtokait is pénzzé téve templomot emeltetett a sír fölé három oratóriummal, keresztelőkápolnával, zarándokszállással és szerzetesi cellákkal. 409 körül Nola püspökévé választották. A pelagiánus vitába Szent Ágoston oldalán avatkozott be. 35 költeményét többnyire hexameterekben írta, köztük 395-407-ben sajátos sorozattal (carmina natalicia) emlékezett meg évente Szent Félix ünnepéről. 51 levele ismert, melyeket Szent Jeromosnak, Szent Ágostonnak, Sulpicius Severusnak, Pammachiusnak, Tours-i Szent Mártonnak címzett, amelyek a kor liturgiájáról, a nép vallásos életéről tartalmaznak adatokat. Kedvelte a hosszú körmondatokat, a bonyolult kifejezéseket. A Szent Félix tiszteletére épített templomban temették el, melyet 455-ben a vandálok földúltak. Tisztelete feledésbe merült, mígnem ereklyéit a 11. században a római Szent Bertalan-templomba vitték, majd X. Pius pápa 1908-ban visszavitette Nolába. A bányászok védőszentje.

Olvasmány Nolai Szent Paulínusz püspök levelezéséből

Igazi az a szeretet és tökéletes az a megbecsülés, amelyet csekélységünk iránt tanúsítasz valóban szent életű és méltán nagyrabecsült, szeretett uram. Meghozta ugyanis leveledet a mi küldöttünk, Juliánusz, aki visszatért Karthágóból. Leveled oly nagy fényben tárta elénk életszentségedet, hogy nemcsak azt látjuk: mennyire szeretsz bennünket, hanem ráismerünk arra is, hogy milyen ez a szereteted. Hiszen ennek a szeretetnek Isten a forrása, aki a világ kezdetétől fogva kiválasztott bennünket magának, akinek az örök tervében már ott voltunk, mielőtt megszülettünk volna, mert ő alkotott minket, és nem mi magunkat (vö. Zsolt 99, 3), ő alkotott meg minket, mielőtt az meglett volna. Tehát az ő örök terve és teremtő akarata szólított a létbe minket, és még mielőtt tudtunk volna valamit is róla, ő már szeretetével közös akaratra, a hit egységére, illetve az egységben való hitre hozott össze bennünket, hogy az így megnyilvánuló lelkületből ismerjünk egymásra, nem pedig a látható külső testi vonásokból.

Hálát adunk Urunknak és dicsőítjük őt, hiszen az egész földkerekségen az ő szeretete munkálkodik övéiben a Szentlélek által, akit minden emberre kiárasztott. Az ő mindent betöltő ereje boldogítja országát, amelyben népének fejedelmei között (vö. Zsolt 112, 8) méltán tett meg téged vezetővé az Apostoli Széken. Ugyanakkor minket, az elesetteket is felemelt és felsegített, mint a földhöz ragadt koldusokat, és úgy rendelte, hogy hozzátok tartozzunk. De még jobban hálát adunk Urunknak azért az ajándékáért, hogy testvérként helyezett bennünket szíved szeretetébe, és így bizton számíthatunk páratlan nagy szeretetedre. Mindezen jóságos ajándék arra késztet minket, hogy hűségesen és nagyon szeressünk téged.

És hogy engem is mindenestül ismerj, tudd meg, hogy én, mint a legvétkesebb bűnös, egykor a sötétségből és a halál árnyékából kiemelkedve nem másért jutottam az életet adó levegőre és tettem kezemet az eke szarvára és vettem vállamra az Úr keresztjét, minthogy mindvégig állhatatosan kitartsanak, és ebben a te imádságaid is segítsenek engem. Érdemeidet csak tetézni fogja az, ha közbenjárásoddal könnyítesz terheimen. Az a szent ugyanis, aki segít a szenvedőn, – testvért nem is merek mondani –, olyan erős, mint egy vár (vö. Zsolt 58, 10).

Egységünk jeleként küldünk egy kenyeret is szentségednek, kifejezi ez a Szentháromság oszthatatlanságát is. Ezt a kenyeret mint megáldott kenyeret méltóztassál magadhoz venni.

Könyörgés

Istenünk, te Nolai Szent Paulínusz püspököt felékesítetted a szegénység szeretetével és a lelkipásztori buzgóság erényével. Add, hogy akinek érdemeit ünnepeljük, annak szeretetét is kövessük. A mi Urunk, Jézus Krisztus, a te Fiad által, aki veled él és uralkodik a Szentlélekkel egységben, Isten mindörökkön-örökké. Ámen.